Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

%Müap 1978. SZEPTEMBER 27., SZERDA Módszertani konferencia Kedden Budapesten a TIT Bródy Sándor utcai székházé­ban megkezdődött a szocialis­ta országok ismeretterjesztő társulatainak nemzetközi mód­szertani konferenciája. A tanácskozást Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese nyi­totta meg. üdvözölte a kilenc szocialista ország ismeretter­jesztő társulatainak delegá­cióit, külön is köszöntve a kon­ferencián először részt vevő vietnami küldöttséget. Ezután Kurucz Imre, a TIT főtitkára számolt be a társu­lat tevékenységéről, közműve­lődési feladatairól. A szocialista országok társu­lataival való kapcsolatokról szólva a főtitkár elmondta: ki­alakultak a szervezeti keretek, formák, sokat haladt előre egymás munkájának megisme­rése, a tájékoztatás. A jövőben érdemes lenne kidolgozni az ismertterjesztés néhány tartal­mi, módszertani kérdését az együttműködés érdekében — — ehhez minden bizonnyal sok segítséget ad a konferencia to­vábbi munkája. A háromnapos tanácskozás ma az ismeretterjesztő munka hatékonyságának növelésével foglalkozó előadásokkal foly­tatja munkáját. Új tévékoncertsorozat Díjnyertes karmesterek cím­mel új koncertsorozatot indít szép.ember 29-től a Magyar Televízió a Budapesti Művé­szeti Hetek alkalmából — je­lentette be tegnap este a Hil­ton Szálló Mátyás-termében rendezett rendhagyó sajtótá­jékoztatón Szinetár Miklós, a televízió művészeti igazgatója. Joggal nevezhetjük sajátos­nak a tájékoztatót, mert hol­nap este a második program­ban 20 órakor a nézők is résztvevői lehetnek az ese­ménynek a képernyőn kérész, tül. — Korábbi televíziós kon­certsorozatainkat sikeresnek tekinthetjük, mert a nézők szívesen fogadták az adáso­kat. és azért is, mert az első Interfórum óta 205 fiatal mű­vészt indított el pályáján a televízió — mondta Szinetár Miklós. — Az Interfórumokat követte a Kodály zenei ver­seny, majd a karmester- és a zenei rendezők versenye. Örömmel tapasztaltuk, hogy például a karmesterverseny­nek — nézőszámát tekintve — csaknem akkora volt a si­kere, mint a Ki mit tud­nak. Azoknak a fiatal kar­mestereknek és szólistáknak a közreműködésével állítottuk össze új sorozatunkat, akik a korábbi adásainkban a legje­lentősebb sikert aratták. A sorozat öt adása mindig a második csatornán este 8 órakor kezdődik. Az első hangversenyen Prokofjev Ró­meó és Júlia szvitjét vezény- ii Uri Mayer. Ezt követően minden pénteken hallhatjuk és láthatjuk a hangversenye­ket; Liszt Haláltáncát Jerzy Salwarowsky vezényli, Jandó Jenő zongoraművész közre­működésével. S még ugyan­ezen a napon Rimszkij Kor­szakon spanyol Capriccio-ját dirigálja Vlagyimir Verbickij. Az újságírók kérdéseire a sajtótájékoztatón Szitányi András, Czigány György és Vecsernyés János válaszolt. A további komolyzenei hangver­senyekkel kapcsolatban el­mondták, hogy tizennégy kon­certet rögzítettek összesen a televízióban feltűnt művészek közreműködésével. Lapunk munkatársának kér­désére Szitányi Iván, a tele­vízió rendezője elmondta, hogy jelenleg is folynak kí­sérletek, amelyeknek az a cél­ja, hogy a hangverseny-köz­vetítéseket indirekt eszkö­zökkel látványosabbá, a még nem rendszeres koncertlátoga­tók számára befogadhatóbbá tegyék. Hiszen közös cél, hogy a képernyőn keresztül továb. bi százezrekhez vigyék közel a komolyzenét. Kr. Gy. A Fóti Gyermekváros szak- középiskolájában szakmunká­sokat — gépjárműtechnikai szerelőket — képeznek. Ez év­től, akár az ország többi szak­munkásképzést folytató szak­középiskolájában, új tanterv alapján sajátítják el itt az is­mereteket, készségeket, mim- kafogásokat. Milyen változást hozott az új tanterv? Erről kérdeztük az iskola műszaki igazgatóhe­lyettesét, Gulyás Ottót. Műszerek vagy villáskulcs? — Az autószerelők szakkö­zépiskolai oktatása még 1961- ben kezdődött. Hogy a mosta­ni változás érthetőbb legyen, érdemes visszatekinteni a ko­rábbi képzési rendszerekre: az első formában még igen nagy hangsúlyt kapott a gya­korlati oktatás, heti két tanu­lási napot töltöttek szerelés­sel a tanulók. 1970-ben meg­változott az iskola jellege — közlekedésgépészeti szakkö­zépiskola lett — s ezzel egy­idejűleg az elméleti szakmai és közismereti tantárgyak aránya növekedett a gyakor­lat rovására. Az első változás után te­hát több figyelmet fordíthat­tak a nevelők a tanulók álta­lános és szakmai műveltségé­re, tudására, de a végzett diákok kevesebb autószerelési, munkabeli jártasságot szerez­tek. Ebben az időben kezdtek országszerte terjedni a kor­szerű autódiagnosztikai mű­szerek, s inkább értettek a tanulók ezeknek a kezelésé­hez, mint a villáskulcshoz. Pedig a szervizekben a dolgo­zóknak csak kis hányada fog­lalkozhat autódiagnosztiká­val... — Az a visszás helyzet állt elő, hogy — míg az első kép­zési formában végzettekkel azonnal termelőképes szak­munkást kapott az üzem — az újabb formában a tanulók az érettségi és szakmunkás-bizo­nyítvány kézhezvétele után még üzemi gyakorlatra szo­rultak. Igaz, az elméleti is­mereteik megalapozottabbák voltak. — A mostani — legújabb —- tanterv már közelebb áll a társadalom, a termelés igé­nyeihez, s a képzés rendsze­re hasonlatos a szakmunkás- képző iskolákéhoz. Így diák­jaink nemcsak a továbbtanu­lásra, de az azonnali, teljes értékű munkára is készek lesznek az iskola elhagyása­kor. Erre csupán egyetlen adatsort példaként: az első osztályban heti 7, a második­ban 12, a harmadikban és ne­gyedik osztályban pedig Iá­ié óra a műhelygyakorlat ideje. Munkavédelem — elsőtől — Más változás is történt a gyakorlatiasság érdekében: míg korábban 45 percesek voltak a munkafogások elsa­játítására szánt tanórák, ez év őszétől 60 percesek. Az alapképzés is egységesebbé vált. A szakmunkásképző in­tézetekben az első osztályosok fémipari munkákat tanulnak, s mostantól a mi iskolánkban is ugyanezt a lakatos-alap­képzést kapják. Reszelni, ka­lapálni, köszörülni, szegecsel­ni, forrasztani, csavarozni, hőkezelni tanulnak. A korábbi tantervben mindezekkel csak felületesebben ismerkedtek meg a diákok. így viszont olyan előnyhöz jutottak, hogy az első iskolai év után ők is változtathatnak terveiken, s bármilyen lakatos-alapismere- teket és készségeket igénylő pályát választhatnak, s ha meggondolják magukat, bár­melyik fémipari iskolába át­mehetnek. — Az új tantervvel meg­szűnt néhány korábbi tan­tárgy — például a gépészeti ismeretek és a technológia —, amelyek tananyaga beolvadt más tárgyakba. Üj viszont a negyedik osztályban a műsze­rek és mérések című tan­tárgy és a főiskolán, egyete­men továbbtanulni szándéko­zók számára fakultatívan el­sajátítható fizika. — A közismereti tárgyak közül második és harmadik osztályban nőtt, negyedikben pedig csökkent egy-egy órával a matematika óraszáma. Egy évvel korábban kezdik elekt­rotechnikai és gépjárművilla- mosságtani tanulmányaikat a gyerekek. S ami szintén nem lényegtelen: a munkavédelmi ismereteket mostantól nem harmadikos korukban, hanem már az első osztályban elsajá­títják. Jobb felkészültséggel — Az új tantervre átállás korántsem volt „felhőtlen”, s iskolánkat nagy feladat elé ál­lította. A korábbi csoportos gyakorlati oktatásban egyszer­re legfeljebb 12 diákunk dol­gozott azonos szerelésen, pél­dául az autómotorokon. Ehhez elegendő volt hat motor, s ugyanennyi kellett a többi fő­darabból, a sebességváltókból, futóművekből, differenciálmű­vekből is. Most a tanterv cél­szerűen úgy valósítható meg ha több csoportban egyszerre azonos feladatot old meg az egész osztály, vagy legalábbis két csoport Ezért azután megdrágul a képzés, mert 6 helyett 18, vagy legkevesebb 12 fődarabra van szükség. Ezeknek helyet is kell talál­nunk a műhelyben. — Ha a drágulást szeret­nénk elkerülni, akkor vagy az óraszámokat kell módosíta^ ni, vagy pedig — ami az okta■ tás szempontjából semmikép­pen sem hasznos — egy-egy munkafolyamatot megszakítva tanítani. — A másik gondunk, hogy a tanterv előírja: az első és második osztály nyári gyakor­latát az iskolai tanműhelyben kell megoldanunk. A kis kólák, mint amilyen a miénk is, erre képtelen, mert kevés az oktató, kicsi a műhely te­rülete, s nem elegendő a szer­szám, az alkatrész. Még a 36 elsősnek sem. Amikor pedig egyszerre két osztályt kell el­látnunk, aligha lesz könnyebb dolgunk... ★ A tanulók ma még nemigen érzik az új tanterv hozta vál­tozást. Legfeljebb a maga­sabb osztályokba járóknak tűnik fel, hogy a mostani el­sősök új tantárgyat tanulnak, más az órarendjük. Az iskola bizonyára megoldja az átál­lással járó feladatokat, s el méletileg felkészültebb, gya­korlatilag képzettebb fiatalok hagyják el ezeket az iskolákat négy év múlva, amikor az első, új tanterv szerint tanuló szakmunkások megkapják bizonyítványukat. V. G. P. Hagyományőrző ötvösök Dagesztán népművészete a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Budapesten a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házának bensőséges földszinti és eme­leti termeiben páratlanul ér­tékes népművészeti és ipar- művészeti tárgyak fogadják a a kiállítás látogatóit Keleti szőnyegek, ősi formákat őrző fazekasmunkák, fafaragások régi fegyverek és pompás ék­szerek. Az érkezőket szinte zavanba hozza a dagesztáni műtárgyak formagazdagsága, az ornamentikák eredetisége és a színek választékossága. Elkerülhetetlenül adódik a kérdés, hogy miért nem tu­dunk többet erről a szovjet autonóm szocialista köztársa­ságról, amelynek ilyen nagy­szerű népi iparművészete van, s ez a kiállítás egyben azt is megmutatja, hogy milyen ke­veset tudunk ma még Szov­jet-Kelet művészetéről és kultúrájáról. Ma is élő mesterségek A kiállítás szervezője R. Gamzatova, a Mahacskalában levő Dagesztáni Művészeti Múzeum igazgatónője (Ma- hacskala a Dagesztáni Auto­nóm Szovjet Szocialista Köz­társaság fővárosa) elmondot­ta, hogy háromszázötven kü­lönböző népi iparművészeti alkotást mutatnak be. A mű­tárgyak túlnyomó része az el­múlt két évtizedben készült és ez híven mutatja, hogy mennyire él az iparművészet ma is Dagesztánban. Az ősi szépművészet ápolása érdeké­ben nemcsak Mahacskalában, hanem a híres Derbent váro­sában is művészeti iskolák­ban oktatják a tehetséges fia­talokat. A dagesztániák mestermun­kákat készítenek, de minden kézműves mesterségek leghí­resebbje a dagesztáni rézmű- vesség, fegyverkészítés és ék- szerművesség. A magas he­gyek között fekvő festői szép­ségű Kubacsi aulban (falu­ban, bár ez a falu qly nagy, hogy kisebb városkának is beillik) úgyszólván minden házban ötvösök és fegyver- mesterek éltek és élnek ma is. Gazdag mintakincs A kaukázusi hegyek mé­lyén gazdag réz- és más fém­bányák vannak, ezek bősége­sen adtak anyagot a fémmű­vesség kifejlődéséhez, s ez volt az alapja a Kubacsiban kifejlődött fémművesi,párnák is. A művesség szakértelme és szeretete apáról fiúra szállt, a fegyverkovácsok, réz- edénykészítők és ékszerészek mestersége mindig hivatás volt. Az ókorban áldozati fi­gurákat (bronzszobrokat), a középkorban nagy méretű bronzüstöket, a XVIII. szá­zadban pedig már nagyon sokféle ékszert készítettek a kubacsi mesterek. (Egy re­mekműnek beillő XVI. száza­di áldozati üstöt a Hopp Fe­renc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum állandó kiállításán is láthatunk.) A kubacsi meste­rek rendelésre és a különböző I vásárokra készítették porté­káikat, s maguk vitték drága árujukat Tbiliszibe (Grúzia fővárosába), Bakuba (Azer­bajdzsán fővárosába), Moszk­vába és más orosz városokba, Közép-Azsia híres bazáraiba ( Számár kandba, Bokharába és Khivába), de eljutottak ezek a bátor ötvösök Európá­ba és Ázsia messzi városaiba is. Ezek a vásározó mesterek mindig nyitott szemmel jár- tak-keltek és soha nem vol­tak restek a tanulásra, ezért olyan gazdag a dagesztáni ék­szerek mintakincse. A kiállításon karkötők, fül­bevalók, mellboglárok (ékkő- ves díszgombok), gyűrűk, ru­hára való díszes csatok, taliz­mántartók, fejdíszek és díszes övék láthatók. Sápadt ezüst Miben rejlik ezeknek a da­gesztáni ékszereknek a vará- zsos szépsége? Az ékszerek anyaga kivétel nélkül ezüst, s a sápadtan csillogó ezüstalap­ból szinte kiemelkedik a fe­kete díszítésű ágas-bogas nö­vényi minta, mely rendsze­rint egyetlen virág, levéllel és indával. Itt nincs felesleges cicoma és fityegődíszítés, s ezek a monumentálisnak ható ezüstékszerek a violaszínű dagesztáni női selyemruhákon nagyon jól hatottak. Az ötvö­sök és ékszerészek mesterei a grav író zásnak. A vésés az ékszeren lehetett mély, vagy csak felületi karcolás, mégis egyaránt tökéletes volt, s a mintázatot híven visszaadta. Legkedveltebb díszítésük a rielló. Már gyermekkortól A kiállításon látható fegy­verek, díszes ötvösművű teás-, konyakos- és vizeskészletek, cukortartók és vázák, de a fafaragások, kerámiamunkák és a híres dagesztáni szőnyeg- művesség darabjai is egységes stílust képviselnek. A mintá­zatok rokonságban vannak egymással és a dagésztániak lakóházaival is, mert a házak homlokzatát, a tartógerendá­kat, a tömör kapukat, továb­bá a temetők régi-régi sírkö­veit ugyanolyan mintázatok díszítik. Ezek lehetnek virá­gok és növények elemei, vagy ősi szimbolikus jelek, melye­ket lassan már csak az idő­sebbek értenek meg. A fiata­labb nemzedékek képzeletvi­lágát már nem a régi korok hiedelmei foglalkoztatják. Mégis ismétlem, ezek az ősi jelképek élnek a mai művé­szek kezében is, s a gyakran használt madárábrák az eget és a fényt jelképezik, esetleg az ősök lelkeit, de ma már inkább a szárnyaló ember te­hetségét és magasbatörését. A dagésztániak cselekvő szeretete szerint a gyermek azon a napon lép igazán az életbe, amikor elkezd tevé­kenykedni. Az első művészi vésés egy karkötőn — a fiúcs­ka első lépése a mesterség irányába és az életbe. A da­gesztáni aulokban (falvakban) gyakran megesik, hogy a gyermek még írni alig tud, de már segít a művészi mester­ség apróbb munkáiban. Ezért találó a meghatározás, hogy mindez nemcsak kézművesség, hanem népművészet is, mert Dagesztánban alig van olyan falu, vagy ház, ahol ne űzné­nek valamilyen mesterséget A kiállítás november végéig tekinthető meg a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában. Gombos Károly, a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 28-TOL OKTÓBER 4-IG Átadták az opera és balett nívódíjakat A Kulturális Minisztérium — Bellini: Norma című operájá­nak felújításáért — nívódíjjal jutalmazta a mű színrevitelé- ben közreműködő főszereplő­ket és az alkotógárdát. Nívódíjjal tüntették ki az operafelújítás rendezőjét, Miícó András Kossuth-díjas, érdemes művész főrendezőt. Makai Pé­ter Erkel-díjas jelmeztervezőt, Fprray Gábor érdemes művész díszlettervezőt és Medveczky Adám Liszt-díjas karmestert. A szereplők közül nívódíjat kaptak: Sass Sylvia érdemes művész, magánénekes és Kin­cses Veronika Liszt-díjas ének­művész, a felújítás címszerep­lői, továbbá — Pollione szere­pében nyújtott teljesítményü­kért — Nagy János és Horváth József magánénekesek. Oro- veso szerepének alakításáért nívódíjjal jutalmazták Kováts Kolos Liszt-díjas énekművészt és Polgár Lászlót, Adlgisa sze­repében nyújtott alakításáért Erese Margit Liszt-díjas ének­művészt és Takács Klára ma­gánénekesnőt. Nívódíjat kapott Nagy Ferenc karigazgató is. Az elmúlt évad kiemelkedő színvonalú balettprodukcióiért ugyancsak nívódíjjal tüntette ki a Kulturális Minisztérium az Állami Operaház balett­társulatát, amely — Seregi László Erkel Ferenc-díjas ki­váló művész, balettigazgató irányításával — az utóbbi idő­ben itthon és külföldön egya­ránt számos sikert ért el. A díjakat Tóth Dezső kultu­rális miniszterhelyettes adta át kedden az Operaház vörös szalonjában. CEGLÉD, Szabadság 28- 1. AZ EGÉR ÉS A MACSKA munkasfilmnapok október 2-től 4-ig. 2. VÉGÜL 3. ÉLETJEL 4. ÁLMATLAN ÉVEK CEGLÉD, Mese 28— 1. CSODABOGYÓ 2— 4. A KISMALAC MEG A FARKASOK CEGLÉD, Művész 28- 1. VADASZJELENETEK ALSÖ­BAJORORSZAGBAN 2— 4. délutáni előadás: A CSARDASKIRALYNÖ GÖDÖLLŐ 28— 1. A FARKAS NYOMÁBAN 2— 4. LIMONADE JOE 28— 1. esti előadás: GYILKOSSÁG AZ ORIENT EXPRESSZEN -f SZENTENDRE 28— 1. LIMONADE JOE 2— 4. délutáni előadás: A FARKAS >. NYOMÁBAN 2— 4. esti előadás: JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL I—II. ++ VÁC, Kultúr 28— 1. délutáni előadás: DÓRA JELENTI . • . 28— 1. esti előadás: A FELKAVART VÍZ ++ 2— 4. FUSS UTÁNAM, HOGY ELKAPJALAK ABONY. Szabadság 28— 1. BLÖFF 2— 4. 80 HUSZAR I—H. ABONY, Mese 30— 3. KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR ABONY, Művész 30— 3 ETŰDÖK GÉPZONGORARA BUDAÖRS 28— 1. AZ EZÜST TÖ KINCSE 2— 4. FANTOZZI + DABAS. Kossuth 28—29. A KESELYŰ HÁROM NAPJA ++ 30— 1. A BŰVÖS KÖR 2— 3. TAPPANCSOK, MANCSOK. Állkapcsok DUNAHARASZTI 28—29. A JONEVÜ SENKI (A STRÓMAN) + 30— 3. SZÁGULDÁS GYILKOSSÁGOKKAL + DUNAKESZI Vörös Csillog 28— 1. FUSS UTÁNAM, HOGY ELKAPJALAK 2— 4. délutáni előadás: DORA JELENTI . . . 2— 4. esti előadás: SZÁLL A KAKUKK FÉSZKÉRE ++ DUNAKESZI, Rákóczi 28—29. GABOR DIÁK 30— 1. A VADEMBER -f 2— 3. A FELKAVART VfZ ++ ÉRD 27— 28. A SÚLYOM NYOMÁBAN 1— 2. POLICE PYTHON 357 ++ 3— 5. SEBPICO + FŐT 28— 29. A KESELYŰ HÁROM NAPJA ++ 30— X. SERPICO* 2— 3 GABOR DIÁK GYAL 28—29. OBELISZK 30— 1. TAPPANCSOK, MANCSOK, Állkapcsok 2— 3. A KESELYŰ HÁROM NAPJA ++ KISTARCSA 28— 29. A DAL UGYANAZ MARAD 30— 1. FOTO HABER 2— 3. HOLLYWOOD, HOLLYWOOD NAGYKATA MUNKASFILMNAPOK szeptember 25-től 28-ig 28. MAKRA ++ 29— 1. délutáni előadás: CSÍNOM PALKÓ 29— L esti előadás: POLICE PYTHON 357 ++ 2— 4. ABBA PIUSVOROSVAR MUNKASFILMNAPOK szeptember 28-tól 29-ig 23. ÉLETJEL 29. MEGTALÁLTAK A 7 SZÁZADOT! 30— 3. MFGTAI.AT.TAK A 7. SZÁZADOT! POMAZ 28—29. POLICE PYTHON 357 ++ 30— X. EGRI CSn.LAGOK I—II. 2— 3. A JONEVÜ SENKI (A STRÓMAN) + rackevf 28—29. SZÁGULDÁS GYILKOSSÁGOKKAL + 30- 1. A JONEVÜ SENKI (STRÓMAN) + 3— 3. EGRI CSILI,AGOK I—II. SZIGETSZFNTMIKIÖS MUNKASFILMNAPOK szeptember 28-t61 29-ig 28. ÖRÖKBEFOGADÁS 29. Álmatlan evek 30—31 A DAL UGYANAZ MARAD 2— 3. délutáni előadás: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI I—II. 2— 3. esti előadás: LUCKY LADY ++ + 14 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLOTT! ++ CSAK 1« EVEN FELÜLIEKNEK! +++ CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK! GYAKORLATIBBAN A diákok még nem érzik ÜJ TANTERV SZERINT TANULNAK AZ AUTÓSZERELŐK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom