Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

1978. SZEPTEMBER 37., SZERDA Losonczi Pál Gödöllőn Eszmecsere az agrárszakember-képzésről (Folytatás az 1. oldalról.) Milyen szakembereket ne­vel Gödöllő, s milyenekre van szüksége a korszerű szocia­lista nagyüzemi gazdaságok­nak? — e körül folyt az esz­mecsere a továbbiakban. Az Elnöki Tanács elnöke szerint ma már a fiatal mezőgazda- sági mérnököknek nemcsak a szakmájukhoz, a tudo­mányhoz, hanem a vezetés­hez, a gazdasági szervezéshez, a termelés irányításához is ér­tenie kell. Annál is inkább, mert ma már közülük kerül­nek ki a nagygazdaságok ve­zetői. Az egyetem rektora ez­zel kapcsolatban arról tájé­koztatott, hogy a szaktudomá­nyok mellett többféle módon is felkészítik a fiatalokat, így például pszichológiai, ve­zetési ismereteket is elsajátít­hatnak, sőt, a pedagóguskép­zés is magas színvonalú az intézményben, E tekintetben az egyetemi KlSZ-szerveze- tek és a kollégium élete is jó iskola. Mezei Tibor, az egye­temi KISZ-bizottság titkára ezzel kapcsolatban több pél­dát is említett. Minden negye­dik KISZ-tagnak van vala­milyen funkciója, s a kollé­gium önkormányzata Is jóté­kony hatású. Az ilyen fajta szereplések során a hallgatók olyan gyakorlatot szereznek, amelyet később a munkájuk­ban is jól hasznosíthatnak. Az államfő arról is tájékozó­dott, hogyan állják meg a he­lyüket az egyetemen végzett nők. Korábban — hangzottá válasz — a legtöbbjük tudo­mányos intézetekben, vagy adminisztrációs területen he­lyezkedett el. Az utóbbi éveik­ben azonban egyre többen maradnak az állattenyésztés­ben vagy a gazdaságszervezés területén. Ezt a folyamatot se­gíti, hogy az egyetemen egy­re több az olyan szak, ame­lyet a nők is szívesen vá­lasztanak hivatásul. Ezek kö­zé tartóznák például a szak­fordítók, s az agrárközgazdá­szok. A továbbiakban gyakorlat és az elmélet kapcsolatát vi­tatták meg a jelenlévők. Csak két példát említsünk arra, hogy milyen fontosnak tart­ják az egyetemen azt, hogy minden szempontból jól fel­készült agrárszakembereket neveljenek. Több állami gaz­daságba, termelőszövetkezetbe nemcsak szakmai gyakorlat­ra, hanem a betakarítások | Nők a gyárban Meghatározó munkakörülmények A mezőgazdasági gépkiállításon dr. Huszár István, a gépészmérnöki kar dékánja, Losonczi Pál, dr. Romány Pál és dr. Cselőtei László. Bozsán Péter felvételei idején dolgozni is járnak az egyetemisták. Mint elmond­ták, teljesítményük a Monori Állami Gazdaságban például a norma kétszeresét éri el. Gyakran járnak Gödöllőre elő­adást tartani elismert gyakor­lati szakemberek is. Közöt­tük említették dr. Burgert Ró­bertét, a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát igazgató­ját és dr. Tresser Pált, a duna- varsányi Petőfi Tsz elnökét. A beszélgetés után az egye­tem rektora az Elnöki Tanács elnökének átnyújtotta az Egyetemi Emlékérmet, ame­lyet a mezőgazdaság és az egyetem fejlesztéséért ado­mányoz az egyetemi tanács. Az államfő ezután megte­kintette az egyetem több in­tézményét. Részt vett a gé­pészmérnöki kar ötödéves hallgatóinak előadásán, az au­lában bemutatták neki an­nak a plasztikának a fotóját, melyet Amerigo Tot, a világ­hírű magyar származású szob­rászművész készít a főfal­ra. Szabó István, a kollégiumi tanács titkára kalauzolta az 1200 diáknak otthont adó épü­letben az Elnöki Tanács el­nökét, aki megtekintette a me­zőgazdasági tudományi kar kutató- és kísérleti telepét, valamint a mezőgazdasági gé­pészmérnöki kar gyakorlati műhelyeit. A gödöllői látogatás ta­pasztalatait összefoglalva Lo- sanczi Pál elmondotta, hogy többször járt már Gödöllőn, s most is nagy örömmel is­merkedett a mezőgazdasági- szakember-képzés új ered­ményeivel. Annál is inkább, hiszen abban, hogy az utóbbi két évtizedben a magyar me­zőgazdaság felzárkózott Euró­pa legfejlettebbjei közé, ab­ban a gödöllői intézménynek is jelentős szerepe van. A látogatás emlékére vége­zetül-dr. Cselőtei- László az ál­lamfőnek az egyetem fejlődé­sét bemutató díszes fénykép- albumot nyújtott át. Cs. A. Gazdagabbá válik a mozgalmi munka Erősödő kapcsolat a Pest megyei és a szlovákiai Nővé Zamky-i járás népfrontbizottságai között Tegnap délelőtt megérkezett Budapestre a Cseh­szlovák Hazafias Front Szlovák Nemzeti Frontja Nővé Zamky-i járási bizottságának küldöttsége, amely Michal Svajdának, a járási bizottság vezetőségi tagjá­nak vezetésével a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának meghívására három napot tölt hazánk­ban. A küldöttség tagjai: Vojtech Handl, a bizottság vezetőségi tagja, a szlovák Antifasiszta Szövetség já­rási titkára és Ján Ondrasek, a Nővé Zamky-i PLE- TATEX ipari szövetkezet elnöke, a Nemzeti Front járási bizottságának tagja. A vendégeket tegnap dél­ben a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának székházá­ban Kovács Antalné, a me­gyei bizottság titkára és Sípos Árpád titkárhelyettes fogad­ta. Kovács Antalné így mu­tatta be a vendégeket: — Mindhárman Érsekújvá­ron születtek, mindhárman részt vettek az antifasiszta harcokban. Michal Svajda elvtárs a szovjet hadsereg ka­tonája volt, Ján Ondrasek elvtárs az illegális mozgalom­ban harcolt a fasizmus ellen, Vojtech Handl elvtárs pedig partizán volt. A Pest megyei népfrontbi­zottság titkára, a továbbiak­ban a megye életéről, a moz­galmi munkáról tájékoztatta a vendégeket, majd a látoga­tás céljáról a következőket mondta: — Szeretnénk jobban meg­ismerkedni egymás életével és munkájával, tartalmas együttműködést kialakítani a két politikai tömegszervezet között, miáltal gazdagodna a két szervezet mozgalmi mun­kája. A Pest megyei nép­frontbizottságnak más szocia­lista országok hasonló szerve­zeteivel eddig nem volt kap­csolata, ez az első lépés a kapcsolatteremtésiben. Ez év májusában látogatást tettünk a Nővé Zamky-i járásban, ak­kor ismerkedtünk meg az itt jelenlevő elvtársakkal is és most viszontlátogatásra hív­tuk meg a járási bizottság vezetőit. Az az elképzelésünk, hogy a jövőben rendszeresen, évenként találkozunk, s ala­posan megismerkedünk egy­más munkájával. Tegnap délután a szlovákiai vendégek Kovács Antalné és Sípos Árpád kíséretében a pomázi írószer Szövetkezetbe látogattak, később a szentend­rei múzeumokkal ismerked­tek. Este Pilisszentkereszten várták őket, itt a szlovák nemzetiségi lakosság hagyo­mányokat ápoló tevékenysé­gével ismerkedtek meg. A műsort, amelyben a szlovák Pávakör is fellépett, baráti beszélgetés követte a pilis- szentkereszti szlovákokkal. A vendéglátók úgy állítot­ták Össze a küldöttség prog­ramját, hogy képet kaphassa­nak a községi mépfrontbizott- ságok munkájáról is. A szlovák vendégek holnap este utaznak vissza Csehszlo­vákiába. H. E. Az Egyesült Izzó váci gyá­rában mindössze négy szak- munikásnő dolgozik. Arról van szó, hogy a gyár 2035 dolgo­zójának fele nő, s majdnem minden második férfi szak­munkás, de a nők közül csak négy. Nem a vállalat hibája, hogy a nők munkáját eddig nem sikerült a szakma rangjára emelni. Ha majd egyszer még­is megkapják a szakmásítás engedélyét, akkor sok nő lesz vákuumtechnikai szakmunkás. Addig betanítottként dolgoz­nak. Mindez a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa nőbi­zottságának kihelyezett ülé­sén hangzott el a közelmúlt­ban a váci gyárban. Az itt dolgozó nők helyzetét Kékesi István, az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára ismer­tette; a megyei vasasüzemek- ben dolgozó nők körülmé­nyeiről pedig Kiss Imre, az SZMT munkavédelmi felügye­lője adott áttekintést. Fegyelmezett ebbek A nőbizottság társadalmi aktívái reprezentatív felmé­rést készítettek a megyei va­sasvállalatoknál. Az volt a cél, hogy az ott tapasztaltak alapján javaslatokat tegyenek a nők helyzetének javításá­ra. Akárcsak az országban, Pest megyében is emelkedett a nők foglalkoztatási aránya. Jelen­tős számban vállalnak ma már nem hagyományosan női munkát is, mert a technikai fejlődés ezt lehetővé teszi. Megvizsgálták a balesetek alakulását is. Az idén au­gusztus végéig harminccal több halálos munkahelyi bal­eset történt az országban, mint tavaly. Megállapították, hogy a megye vasasüzemei­ben 85 százalékkal több bal­eset történt a férfiakkal, mint a nőkkel. Ennek nem az a magyarázata, mintha a nők munkavédelme kiemelt fel­adat lenne, mert nem is az. A nők számára kedvező arány magyarázata: a nehéz és ve­szélyes munkákat férfiak vég­zik. Ám még ez sem elegen­dő magyarázat. A nők álta­lában fegyelmezettebbek a munkahelyen, precízebben és figyelmesebben dolgoznak. To­vábbá : ha egy nőt lát sza­bálytalanul, veszélyesen dol­gozni a munkahelyi vezető, előbb rászól, mint a férfira. Attól tart, hogy a férfi, ha sokat kötekednek vele, ha­marabb megsértődik és odébb­áll. A nők viszont hűsége­sebbek munkahelyükhöz. A lélektani eszmefuttatást még lehetne folytatni, de in­kább néhány szót a balese­tek okairól. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az esetek 65 százalékában a dolgozó a hi­bás a sérülés bekövetkeztéért. Ennek a valószínűségét az SZMT munkavédelmi felügye­lője kategorikusan tagadja: legalább 80 százalékban a munkahely a hibás! Az elté­rés abból adódik, hogy a ki­vizsgálás nem alapos. nem veszik figyelembe az összes Az MSZMP küldöttségének izraeli látogatásáról Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szeptember 14—24. között látogatást tett Izrael­ben az MSZMP küldöttsége, amelyet Rév Lajos, a Közpon­ti Bizottság tagja vezetett. A delegáció megbeszélést folytatott Meir Vilnerrel, az IKP Központi Bizottságának főtitkárával és a párt más ve­zetőivel, látogatást tett megyei párbizottságokon, pártalap- szervezetekben, ismerkedett a párt tevékenységével, vala­mint találkozott parlamenti képviselőkkel. Az MSZMP küldöttsége tol­mácsolta a magyar kommu­nisták szolidaritását azzal a harccal, amelyet az izraeli kommunisták folytatnak az arab területek elfoglalása, az Izraelben élő arab lakosság ellen folytatott megkülönböz­tető és elnyomó politika ellen, az igazságos és tartós közel- keleti béke megteremtéséért, az izraeli demokratikus és békeszerető erők egységéért, a dolgozók jogainak megvédé­séért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért. Az MSZMP és az IKP kö­telességének tartja, hogy hoz­zájáruljon a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. Áttekintették a pártközi kapcsolatok fejlesztésével ösz- szefüggő feladatokat, és meg­állapodtak a két párt együtt­működésének továbbfejlesz­tésében. tárgyi és személyi tényező­ket. A nőiknél a balesetek többségének bekövetkezése a formális kioktatásra, a ked­vezőtlen munkafeltételekre és munkaszervezési hiányosság­ra vezethető vissza. Nem szabad hagyni! A munkakörülmények év­ről évre folyamatosan és terv­szerűen javulnak, de ez a ja­vulás elmarad a termelés és a termelékenység növekedése mögött. A vállalatok többsége csak azzal szeret büszkélked­ni, hogy milyen nagy a ter­melékenység. Pest megyében is hatalmas összegeket költe­nek beruházásira, rekonstruk­cióra, műszaki fejlesztésre. Káros, ha az új beruházásnál egyáltalán nem, vagy csak utólag javítanak a munkakö­rülményeken. A Csepel Autógyárban nem­régiben új üzemcsarnokot épí­tettek. Az első napok után az ott dolgozó munká­sok tömegesen keresték fel a szakszervezeti bizottságot, az orvost, a pszichológust: a í rossz levegőcserére panasz­kodtak. A hibát utólag kel­lett kijavítana Van jó példa is, ilyen a Te­lefongyár nagykátai gyára. Amikor új üzemcsarnokot építettek, előre gondoltak a munkakörülmények javítá­sára. Olyan székeket állítot­tak be például, amelyek a testhez, a mozgáshoz alkal­mazkodnak. A színdinamikai hatások érvényesítésére, a nők kívánsága szerinti függö­nyöket szereltek föL A kul­turált környezetben a mun­kások jól érzik magukat. Ugyanez történt az Egyesült Izzó váci gyárában is. Nagy a különbség a különböző idő­szakokban munkába állt fény­csősorok között, mert az utób­bi időben már gondoltak a káros és kellemetlen hőhatás csökkentésére is. Ma minden nő az új soron szeretne dol­gozni! Igaz, a szakszervezet­nek közelharcot kellett foly­tatnia a beruházókkal, akik eleinte csak ennyit tudtak mondani: ahol fénycsövet gyártanak, ott meleg van. Mégsem engedték üzembe helyezni a csarnokot addig, amíg megfelelő légállapoto­kat nem teremtettek. Meg­emelték a tetőt, nagyobbra vágták az ablakokat; befúvó-, később elszívőberendezést he­lyeztek üzembe — és ma ez a legjobb munkahely. Fut a szalag Terjed a szalagmunka, s jobb tudomásul venni, hogy ez a fejlődés, a termelékeny­ség növelésének az útja. Di­vatos lett a szalagmunka ár­talmairól beszélni, s ez is in­dokolt. De az ártalmak ellen még nem sokat sikerült ten­ni. A fő kérdés az: hogyan kellene feloldani a monotó­niát? A kérdés megoldásá­ban még csak a kezdet kez­detén tartunk, s a ma már is­mert jó módszereket is alig alkalmazzák a vállalatok. Milyen veszélyei vannak a szalagmunkának? Látszólag nem nehéz munka, de tartó­san azzal fenyeget, hogy be­szűkül a személyiség, ennek folytán csökken a munkaké­pesség. elvész az alkotókész­ség. meghal a munkakedv. Valóban, rettenetes éveken keresztül ugyanazt a rész­munkát végezni. A követ­kezmény: ijesztő mértékben megnőtt a neurotikusok szá­ma! Mit lehet tenni? Többféle próbálkozás van. Az egyik az, hogy a kötött ütemű sza­lagot kötetlenné kell tenni. hogy a munkás a neki leg­jobban megfelelő tempóban dolgozhasson, ne okozzon szá­mára szorongást, hogy „már megint itt a következő da­rab!’’ Ha pedig gyorsabb a kéz, mint a szalag, akkor a munkás ül és vár. de ott kell ülnie, nem mozdulhat eh A másik próbálkozás: idő­szakonként váltani kell a munkaműveletet, cserélni,újat tanulni. Ez némi időveszte­séggel járhat kezdetben, de ez elenyésző a hasznához képest. Vannak vállalatok, amelyek a munkaközi szü­nettől, a tornától, a zenétől várnak megoldást. Másutt — például a gödöllői árammé­rőgyárban —• bevezették a munkahelyi kiszolgálást, ab­ból kiindulva, hogy nem csak a diszpécsernek jár üdítő ital és kávé. A módszer még nem tökéletes, mert csak az elárusítót hozták közelebb, de nem annyira közel, hogy a munkások felállás nélkül vásárolhassanak. Az SZMT javasolni fogja a vállalatok­nak. hogy lehetőség szerint vezessék be a munkahelyi ki­szolgálást Ideges asszonyok A munkavédelemről sokat lehetne — és sokat kell — beszélni. Megállapították, hogy alulvilágított ország va­gyunk. A lakásban, a mun­kahelyen kevés a fényerő. És rossz a fényelosztás. Álta­lános, hogy hiányzik a helyi megvilágítás, helyette az ál­talános megvilágítást alkal­mazzuk. Pedig az otthon és a munkahelyein végzett műve­letet — nem pedig az egész teret — kell megvilágítani, így megkíméljük a szemet attól a kifáradástól, amely idegfáradtságot okoz. A vilá­gítást a munkahelyen szak­embernek kell megterveznie! Az sem mindegy, hogy mi­lyen színű a fal — és ez már igazán nem pénzkérdés. Régi tudomány, kevesen alkalmaz­zák a színdinamikai elveket. Bűn, ha ezt felújításkor nem veszik figyelembe. A zaj el­len nem sikerült eddig hatá­sosan küzdeni, de az egyéni védőeszközöktől igenis lehet várni valamit. A svéd vattá­nak nincs magyar nyelvű használati utasítása, márpe­dig ez itt nagyon lényeges. Sokan még nem is hallottak a zajkendőről, pedig nagyon jók a tapasztalatok. A váci gyárban a nők szá­mára kedvező bérpolitikai intézkedéseket hoztak, s ah­hoz képest, hogy csak négy szakmunkásnőjük van, nem is látszik rossznak az az arány, hogy a férfiak évente átlago­san 44, a nők 32 ezer forin­tot keresnek. Viszont ez megmagyarázza azt, hogy miért törik a nők ma­gukat annyira a túlóráért. Ha egy darabig nem túlórázhat­nak. már követelik, mert meg­szokott keresetkiegészítésnek tekintik. A gyereknevelés, a háztartás majd’ meglesz va­lahogy! A férfiak szeretik azt mondani, hogy a nők idege­sen jönnek a munkahelyre, a családi problémák miatt. A férj, az persze mindig ki­vétel, azt mondjá: az asszony idegesen jön haza a munka­helyéről... Fejezzük be ezt a beszá­molót egy adattal, amely ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy nagy figyelmet kell fordíta­ni a nők, különösen a szülő­képes korú nők munkakörül­ményeire. 1964-ben ezer gye­rek közül tizenegy szövőd­ményes terhesség után jött a világra. Tizenegy évvel ké­sőbb. 1975-ben ezer terhesség közül százkettő volt szövőd­ményes. Hatos Erzsébet Kommunista szombat A PÁÉV a hét végén tar­totta az idén második kom­munista szombatját. A ter­melő munkában 1078-an vet­tek részt: a diósdi csapágy­gyár, a kistarcsai kórház, va­lamint a váci, gödöllői, érdi és dunakeszi lakótelepi épít­kezéseken. A termelési érték 1,8 millió forint volt. Az el­számolható kereset 200 ezer forintot tett ki, mely össze­get a vállalat szociálpolitikai feladatai megvalósításának elősegítésére, továbbá a vál­lalati nyugdíjasok támogatá­sára ajánlották fel a dolgo­zók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom