Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

197S. SZEPTEMBER 3., VASÄRXAP Csak egy életünk van A S20TMunkavédelmi Tudományos Kutató Intézet — az emberért Hazánkban 1950-től kezdve beszélhetünk széles körű, a termelőmunka minden terüle­tét átfogó szocialista munka­védelmi tevékenységről. Erről a témáról beszélgettünk Napy Gyulával, az intézet igazgató­jával és dr. Bruzsa Mihály tu­dományos igazgatóhelyettessel. • Mi a szerepe a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetnek? — Intézetünk 25 évvel ez­előtt azt a megbízatást kapta a Minisztertanácstól és a SZOT-tól, hogy segítse elő az egészségi ártalmak, a baleseti veszélyforrások elhárítását cél­zó műszaki eszközök, módsze­rek kialakítását, az ez irányú kutatási eredmények realizálá­sát, a bevált módszerek’ elter­jesztését. Más szavakkal: inté­zetünk a biztonságosabb mun­kakörülmények megteremtésé­nek egyik bázisa, műhelye. • Műhely és — tudomány? Hogy fér össze a kettő? — A kor parancsára! Nap­jainkban a termelésben alkal­mazó tt korszerű technika és technológia a különböző tudo­mányágait eredményeit össze­fogó alkalmazott tudományt igényli a munkavédelmi kuta­tásokban, Munka és kulfúra • Mire irányulnak c kutatá­sok? — A termelés közben adódó veszélyforrások felszámolására, illetve csökkentésére, a bizton­ságos, kulturált munkafeltéte­lek megteremtésére, az üzemi balesetek, foglalkozási megbe­tegedések megelőzésére, illet­te szántjuk, csökkentéséret a. lt;önTyeZ'%.^||yegő^vé:délTn^-,, légtisztító mégbldásoft' kidolgo­zására. Feladataink közé tarto­zik tíz év óta a gépek, új ter­melőberendezések munkavé­delmi minősítése is. O Kezdjük akkor a veszély- források felszámolásával, csők- kerítésével . . . — Ebben legfontosabb fel­adatunk a vegyi és a mecha­nikai ártalmak — a tűz, a robbanás és a mérgezés — el­leni védekezés kidolgozása, az érintésvédelem, a gépek védő­berendezéseinek kialakítása; az egyéni védőeszközök — védő­ruhák, kesztyűk, lábbelik, kö­tények, sisakok, mentőövek, szemüvegek, respirátorók stb. — kikísérletezése, gyártásuk megszervezése, széles körű al­kalmazásuk elősegítése. • Térjünk át a foglalkozási megbetegedések problémájára. — A legnagyobb gondot a szilikózisveszély megszünteté­se, a porok lekötése okozta, olyannyira, hogy intézetünk­ben e feladatra külön részleg, szellőzési és portechnikai tu­dományos osztály alakult. Itt kell megjegyeznünk, hogy ha­zánkban az ipari kutatóintéze­tek is fogalkoznak munkavé­delmi tudományos kutatások­kal, de vannak bizonyos „hé­zagok”, amelyeket nekünk kell betölteni. Például: légtechni­kai-klímatechnikai kutatáso­kat más intézetekben is Végez­nek, de azok egészségvédelmi összefüggéseivel — például a rossz klímaviszonyokból eredő megbetegedésekkel, a munka­helyi levegőszennyeződés hatá­saival, a káros gőzök és gázok eltávolításával a légtérből stb. — csak ágazati szinten foglal­koznak. Ez a mi feladatunk. • És a zajelhárítás? — A zaj korunk egyik leg­bonyolultabb és legösszetettebb környezeti ártalma! Intézetünk egyik központi feladata a bel­ső, üzemi zajelhárítás módsze­reinek, eszközeinek kutatása. Meg kell mondanunk, hogy a zajelhárítás annyira sajátos, direkt kutatómunkát igényel, hogy csekély túlzással úgy fo­galmazhatnánk: ahány munka­hely — annyiféle megoldás szükséges. Tervező: az élet • Az intézet terv szerint dol­gozik. Mi dönti el, hogy mikor mi kerüljön be a kutatási fel­adattervekbe? — Az élet. A technikai- technológiai fejlődésnek van a legdöntőbb meghatározó szere­pe tevékenységünkben. Mun­kánkat egyébként a SZOT ál­tal jóváhagyott távlati, közép­távú és egy-két éves operatív műszaki kutatási, fejlesztési terve!? alapján végezzük. • Hallhatnánk egy-két példát a technikai-technológiai fejlő­dés meghatározó szerepéről? — Talán legjellemzőbb, hogy a műanyag- és vegyipar fejlődése, s az agrokémia tér­hódítása, a kemizálás annak idején „műsoron kívüli”, új feladatok elé állított bennün­ket. Egy sor problémát kellett megoldanunk a korszerű - sza­badba telepítéssel, s a környe­zetvédelemmel kapcsolatban, a mezőgazdasági dolgozóit egész­ségvédelmére, a műszerek, a veszélyjelző és -elhárító beren­dezések kialakítására. • Említenének néhány konk­rét munkavédelmi megoldást, eszközt, találmányt, aminek megszületése intézetükhöz fű­ződik? — Tényleg csak néhányról beszélhetünk, hiszen az üze­mekben elterjedt fontosabb találmányaink, munkavédelmi műszaki újdonságaink száma megközelíti a százat! Hadd 'emeljük ki közülük, a Kqíadó- tárcsás biztonsági szerelvénye­ket, amelyek a nyomás alatt tárolt és feldolgozott mérgező, tűz- és robbanásveszélyes gá­zok okozta ártalmak elhárítá­sára nyújtanak minden eddi­ginél nagyobb védelmet; vagy megemlíthetjük az elektroszta­tikai eszközöket: a Statuniv nevű feltöltődésmérő készülé­ket, a Ministat feltöltődés-in- dikátort és az Antistat néven árusított hatékonyságvizsgáló készüléket; elektromágneses laprugós vibrátorainkat nyolc különböző célra lehet alkal­mazni gazdaságosan és ala­csony zajszinttel. Egyébként 1973—76 között csaknem 200 olyan műszert, veszélyelhárító berendezést adtunk át az üze­meknek, amelyek jelzik a rob­banásveszélyes gőzök, gázok jelenlétét, illetve az elektro­sztatikus feltől tődést; részt vettünk mintegy haívanféle új, illetve korszerűsített egyéni védőeszköz kidolgozásában. Ezek között találhatók láng­mentes ruházatok és légzésvé­dő eszközök is. Fő a megelőzés • Említették, hogy kutatási céljaik között szerepel a bal­esetek, egészségkárosodások csökkentése, illetve megelőzése. Az utóbbi milyen arányban? — Egyre inkább a megelő­zésre tesszük a hangsúlyt. A szocialista társadalomban elő­térben. áll a törekvés az ember és gép optimális kapcsolatá­nak, a biztonságos munkakö­rülményeknek, az ésszerű élet­mód és az ideális munkarend feltételeinek megteremtésére. Ebből ránk hárul az egészségi és egyéb munkaártalmak lehe­tőségének megelőzése. Éppen ezért részt veszünk a munka­védelmi szabványok, műszaki előírások, óvórendszabályok ki­dolgozásában, a telepítésre, lé­tesítésre, illetve rekonstrukció­ra vonatkozó koncepciók ki­alakításában, és segítjük azok gyakorlati kivitelezését is. • Utoljára maradt a gépek munkavédelmi minősítése ... — Tízéves a rendelkezés, amely az új gépek, termelő- berendezések üzembe helyezé­sét minősítéshez köti; e minő­sítés egy részét — a munka­védelmi értékelést — intéze­tünk végzi, koordinációban a különböző ágazati kutatóinté­zetekkel. • Mi történik, ha a megvizs­gált berendezés nem felel meg a munkavédelmi előírásoknak? — Akkor a szakszervezet munkavédelmi felügyelete in­tézkedik a gép kijavításáról, illetve üzembe1 helyezésének in­dokolt elhalasztásáról, esetleg letiltásáról. • Nem ütközik ez a gazda­sági-termelési érdekekkel? — De, olykor nem is kis mértékben! Egy nagy értékű termelőberendezés üzembe he­lyezésének elodázása jelentős anyagi veszteséget okozhat az adott gazdasági egységnek. Mi mégis az embert védjük, az új javakat előállító, alkotó em­bert. Aki — s ez sosem válhat elkoptatott frázissá — mégis­csak a legfőbb érték. Ny. E. Gyors füvesítés az M5-ösön Az építkezések, tereprendezések utáni füvesítés fontos városrende­zési és környezet- védelmi munka. A különféle eljáráso­kat az épülő M— 5-ös autópálya ré­zsűjén próbálják ki. A képen: a Föld­mérő és Talajvizs­gáló Vállalat füve­sítő berendezése a kísérleti terepen. Az eljárás alap­anyaga a debrece­ni Biogal Gyógy­szergyár mellék- terméke. T riikkös tolvajtörténetek A Büntetőkódex 291-es pa­ragrafusa a legsűrűbben emle­getett cikkely a törvény házai­ban. E passzus a leghétközna­pibb bűnözőké, a tolvajoké — a bíróságokon minden harma­dik vádlottat lopásért ítélik el. A tolvajok többsége, akár a többi polgár, szürke átlagfigu­ra, de időről időre feltűnik az alvilág porondján néhány fifi- kás vagy éppen fortélyosan ügyes bűnöző. Lopás autómentővel Stefán Péter, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat jelenleg munkájából felfüggesztett diszpécsere nem mindennapos trükköt eszelt ki. A furfangos vállalkozás előtt azonban „ujj­gyakorlatként” egy szokványos csalást hajtott végre: lopott vállalati bélyegzővel magnót, nagyítót, fényképezőgépet és más holmikat vásárolt magá­nak, majd 50 ezer forint érték­ben. A manővért felfedezték, a vizsgálat megindult, de Stefán nem ijedt meg. Sőt ezután jött a nagy ötlet. A férfi a Röppen­tyű utcai autópiacon vett egy 1200-as használt Volkswagent, majd a gépkocsi motorját al­katrészenként értékesítette. Ezután pedig Budapesten ki­szemelt egy 1300-as hasonló kocsit, s tavaly december 28- án este tíz órakor telefonon felhívta a Fővárosi Szállítási Vállalat autómentő főnöksé­gét. Sleíán, Nagy Gyula néven tett bejelentést egy elszállítás­ra váró Volkswagen 1300-asról. Az autómentő két Fősped- dolgozóval hamarosan a hely­színre érkezett. A férfi meg­mutatta nekik a kocsit. A szál­lítók kérték a forgalmi enge­délyt, ez azonban természete­sen egy 1200-as VW-é volt. A szállítók ennek ellenére vállal­M unka jogi viták A tisztségviselők védelmében Egy vidéki vállalat dolgozó­ját fegyelmi büntetéssel súj­tották, mert munkahelyéről két napig engedély nélkül tá­vol volt. Az. illető a határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított, de a munkaügyi bíróság elutasította. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A munkaügyi bíróságnak meg kellett volna állapítania, hogy a fegyelmi alá vont dol­gozó a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöke, ezért az ellene irányuló fegyelmi eljá­rás megindításához a felsőbb szalcszervezeti szerv hozzájá­rulása szükséges, ami azonban ezúttal nem volt meg. A válla­lat csak a fegyelmi határozat meghozatal után szerzett be az szb-titkártól írásbeli nyilatko­zatot, amely szerint az eljárás megindítását szóban bejelen­tették, s azt tudomásul vette, illetve észrevételt nem tett el­lene. — A munkáltatónak a felet­tes szakszervezeti szerv hozzá­járulását — a vonatkozó ren­delkezések értelmében — elő­zetesen, a fegyelmi eljárás el­rendelése előtt írásban kellett volna kérnie. A szakszervezet egyik tisztviselőjének, pl. a titkárnak a hozzájárulása egymagában nem elegendő, hanem a felettes szakszerve­zeti szervnek, mint testületnek kell engedélyeznie, amit — felhatalmazás alapján az szb titkárának — a munkáltatóval írásban kell közölnie. A jog­szabály e szigorú rendelkezését az indokolja, hogy a szakszer­vezeti tisztségviselők — funk­ciójuk betöltésénél — olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy kénytelenek a vállalati gazda­sági vezetővel szemben állást foglalni. Az esetleges „megtor­lás” elkerülése érdekében szükséges, hogy ezek a dolgo­zók fokozott munkajogi véde­lemben részesüljenek. Ez azt jelenti, hogy ha a szakszerve­zeti szerv, mint testület, a fe­gyelmi eljárás megindításához hozzájárulását — a munkaadó kérésére — előzetesen megad­ja, erről az ületőt írásban ér­tesíteni kell. A tisztségviselő elleni intézkedések megtételé­hez nem elegendőek a „tudo­másul véve” vagy „észrevételt nem tesz” kifejezések haszná­lata. Ebből következik, hogy a testület hozzájárulását az szb- titkár ilyen értelmű nyilatko-- zata nem helyettesítheti. — A munkaügyi bíróság ak­kor járt volna el helyesen, ha megállapítja, hogy a dolgozót, mint döntőbizottsági elnököt, munkajogi védelem illeti meg, s mivel a fegyelmi eljárás le­folytatásához a vállalat a szükséges szakszervezeti írás­beli hozzájárulást előzetesen nem szerezte be, • a fegyelmi határozatot hatályon kívül he­lyezi — hangzik tovább a Legfelsőbb Bíróság döntésé­nek indoklása. A határozat még rámutatott arra: ez nem jelenti azt, hogy az elévülési határidőn belül — ami a tudomásra jutástól számított három hónap — a munkáltató a fegyelmi eljá­rást ismét nem indíthatja meg. ták a fuvart. A vállalat belső szabályai szerint ugyan nekik minden megbízást bizonyos véüevélen kellett volna feltün­tetniük, de az adminisztráció ezúttal elmaradt. A kocsi éjjel egy órakor gör­dült le az autómentőről egy el­hagyatott csendes kis utcában. Stefán kinyitotta a pillangóab- iakot, majd az ajtót. Ezután néhány szerszámot vett elő a kocsiból és megkezdte a motor szerelését. Percek múlva egy véletlenül éppen arra cirkáló LRH-s rendőrautó állt meg mellette. A járőrök a papír és a valóság közötte észrevették az „apró” eltérést, s ezért elmen­tek Stefán lakására, ahol a szülőiktől megtudták, hogy fiuk kocsija a ház előtt áll, de hasz­nálhatatlan, mert nincs motor­ja... Gyulai, a zsebss Az idősebb, nyomozók még jól emlékeznek a .15—20 évvel ezelőtt is „működő:’ zsebtolvaj - brigádokra. A hajdani csapa­tok egyik tagja a delikvens fi­gyelmét vonta el, a másik fa­lazott, a harmadik húzott, s a negyedik a műtét után azon­nal eltűnt a zsákmánnyal, úgy­hogy ha az illető észre is vett valamit, motozáskor a tolvaj ártatlannak bizonyult. Napja­inkra a csoportos zsebtolvajlás csaknem teljesen megszűnt, je­lenleg magányos zsebesek fosz­togatják időnként zsúfolt jár­műveken, vásárokon, s piaco­kon az embereket. A 20 éves Gyulai Ferenc kedvenc vonala a gyakran tö­mött 7-es busz volt a főváros­ban. A fiatal férfi jegy kezelés­nél figyelte meg, ki hova teszi a pénztárcáját, s ezután kez­dett „dolgozni”. Áldozatai többnyire nők voltak, mert az asszonyok sokszor táskáik te­tején tartják a bukszát. Gyulai a kiemelt pénztár­cáktól kiürítés után azonnal megszabadult, a zsákmányt pé­tiig gyorsan hozzáadta a saját pénzéhez, így az esetleges le­bukásnál konkrétan tudta vol­na, mekkora summa van a zse­bében. A hónapokon át foszto­gató zsebe., a legtöbb pénzt — 14 ezer forintot — úgy szerezte meg, hogy a villamosmegálló­ban lopott el egy hölgy táskája tetején hivalkodó vaskos ban- kóköteget. A járműre fellépő nő után Gyulai is felszállt, majd a pénz megszerzését kö­vetően visszalépett és békésen elporoszkált. Máskor egy fia­talember kisgyermekét tartó kezéről lopta le táskáját, amelyben a család 1500 forint­ja lapult. A nagystílű zsetoes kontóján összesen 80 ezer forint szere­pel, amit a rendőrségi vizsgálat alapján 37 alkalomból gyűjtött össze. Gyulai egyébként nem zsebelés közben bukott le, ha­nem amikor néhány lopott ér­tékpapíron akart túladni. A véletlen pont azzal az asszony­nyal hozta össze, akitől előző nap az értékpapírokat a villa­moson elemelte. Birkatolva} sógorok Az őcsényi Kossuth Tsz ju­hászai 1977. augusztus 5-én vették észre, hogy 25 anyabir­kájuk szőrén-szálán eltűnt a hodályból. S szeptember végén a gazdaság újabb nyolc juhval lett szegényebb. A rejtélyes ál­latlopás nyomozói sokáig azt sem tudták pontosán, hogy mi­kor jártak a helyszínen a tette­sek, mivel a birkákat csak hé­be-hóba számolták össze a szö­vetkezetben. Annyi azonban a juhászok meghallgatásakor ki­derült, hogy az egyik .éjszaka hórihorgas fiatalember járt a hodálynál, s elemlámpával a pásztorok szemébe világítva egy olyan személy felől érdek­lődött, akiről a juhászok még sohasem hallottak. Az embe­reknek feltűnt, hogy az idegen már messziről kiabálva közele­dett feléjük, mintha eltévedt vcúna, vagy éppen azt akarná megtudni, őrzi-e valaki az ál­latokat. Egy helybeli férfi pe­dig arra is emlékezett, hogy azon az éjjelen fehér Zsigulit látott várakozni a közelben. A rendőrség ezután az uta­kon megszigorította az éjszakai ellenőrzéseket, mert valószí­nűnek találták, hogy1 a tolva­jok egy-egy alkalommal in­gázva hajtják végre bűncse­lekményeiket. így következett el 1977. no­vember 27-ének éjjele, amikor is fél három körül világos Zsi­guli bukkant fel a járőrkocsi közelében. A Zsiguli pilótája azonban alighogy észrevette a rendőröket, fékezett és hirtelen a főútvonalról egy mellékut­cába fordult. Ezután több mint egyórás, mozivásznakról kopí- rozott üldözés következett, s az autós hajsza krimifilmekben látott fordulattal ért véget: a rendőrök kilőtték a menekülő kocsi első két kerekét. A Zsi­guliba ülő birkatolvajok azon­ban még ekkor sem adlták meg magukat, hanem pillanatok alatt eltűntek a hajnali ho­mályban. A rendőrök rádión keresztül kértek segítséget, és az utánuk indított nyomozócsoport a to­repet átfésülve végül elfogta Papp Jánost és sógorát, Haj­szál Jánost, a Zsiguli hátsó üléseinek helyéről pedig négy, míg a csomagtartóból két bir­ka került elő. De a történet fordulatai ezzel még nem fe­jeződtek be, mert Pappók őri- zetbavételük után elmondták, hogy ők mindössze az ország­úton talált hat összekötözött lábú birkát rakták be a kocsi­ba ... Az állatok fülében a tó­cserek (jelzések) azonban árul­kodtak, s hamarosan kiderült, I hogy ezek a jószágok a báta- széki tsz-ből valók, ahonnan ■' azon az éjszakán 18 juh tűnt el összesen. A kör hamarosan bezárult Szántó János kajdacsi lakos személyében megtalálták az orgazdát is, aki összesen 76 ál­latot vásárolt, darabonként ezer forintért a Papp—Hajszál duótól. A két sógor számláját fizonban feltehetően jóval több q 11 rvf 7 yvrv óo 4- 1; állatlopás terheli... B. L. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom