Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

•icc irr 1978. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Két helyen is országos vetélkedő HERNÁD A Hunnta-hibridek mesterei Lyukacsos, barna kartondo­bozokban pelyhes csibék csi­pognak. Színhely a hernádi Március 15. Tsz baromfitelepe. Mind ez ideig úgy hittem, ta­lán mégis eldönthetetlen, hogy a teljesen egyformának tűnő naposcsibék közül melyik a jérce, melyik a kakas. Gondo­lom, így véli a laikusok több­sége is. A tegnapi szakmai­politikai vetélkedőre beneve­zett baromfitenyésztő szakem­berek azonban meggyőztek ennek ellenkezőjéről. Először láttam, hogy nem is ördöngös tudomány az apró szárnyasok szétválogatása nemek szerint. A fiatalok ügyes mozdulatok­kal, a csirkék szárnyát legye- zőszerűen széttárva, a tollak növése, formája alapján álla­pították meg, milyen nemű ba­romfit tartanak a kezükben. Hogy miért fontos ez? A kakasok gyorsabban növeked­nek, más a tápanyagigényük, külön nevelve őket gazdasá­gosabb a tartásuk. A versenyzők, akik kilenc taggazdaságból érkeztek Her- nádra, nemcsak a gyakorlati fogások terén mérték össze felkészültségüket. A Hunnia- hibrid broiler termelési rend­szer gesztorának, a Március 15. Tsz-nek vezetői, illetve az öttagú zsűri tagjai kíváncsiak voltak a résztvevők elméleti tudására, politikai, társadalmi élettel kapcsolatos ismeretei­re is. A vetélkedő fiatalok — szakmunkások, technikusok, mérnökök — szabatosan szól­HERCEGHALOM tak arról, mi a tojásindex, szervizperiódus, szextévesztett- ség vagy mondták el, milyen a kelésgyenge csirke, mikor időszerű áttérni az indító táp­ról a nevelőre, hány millimé­ter vastagon kell szórni az ele- séget a naposcsibe elé. A nemes versengésben a há­zigazdák bizonyultak a leg­jobbaknak, bár a nádudvariak csak néhány ponttal szorultak a második helyre. Harmadik a bócsai Petőfi Tsz csapata lett. A hernádiakat egyébként Ná- dasdy István telepvezető-üzem­mérnök, Kári József technikus és Szvetnyik János szakmun­kás képviselte, akiket az ünne­pélyes eredményhirdetés után éntékes diavetítővel jutalmaz­tak. A nádudvardi Vörös Csil­lag Tsz fiataljai Yashica, a Petőfi Tsz csapata Zenit fény­képezőgépet kapott. Cserháti Pál, a hernádi tsz elnöke elmondta, hogy a KISZ Központi Bizottsága kezdemé­nyezésére megrendezett vetél­kedő jól szolgálta célját: nö­velte a baromfitenyésztési ágazat becsületét, a verseny­zők alaposabban megismer­kedtek a több gazdaság rész­vételével működő rendszer te­vékenységével. Egyben beje­lentette, hogy a hernádiak következő ellenfele a nagy versenytárs, a bábolnai hús- csirke-termelési rendszer nyer­tes csapata lesz. A küzdelem az ország nyilvánossága, a te­levízió kamerái előtt folyik majd. V. B. Kérdések a Hungahibről Játékos vizsgának — vizsgá­zó játékosoknak adott otthont szombat délután a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaság tanács­terme. A Hungahib Sertéshús- termelési Rendszer felhívására — amely Herceghalmon tartja fenn székhelyét, és jelenleg az ország 54 gazdaságával kötött együttműködési szerződést — nyolc állami gazdaság és ter­melőszövetkezet fiataljai vál­lalkoztak arra, hogy részt vesznek a Ki minek mestere? szakmai-politikai vetélkedő­sorozaton. A verseny ugyanis már tavasszal megkezdődött: a csapatoknak különféle szakmai témájú dolgozatokban kellett bizonyítaniuk tudásukat. Az év eddig eltelt részében végzett gazdasági és politikai munká­jukat is előzsürizésre bocsátot­ták, így tehát a csapatok egy- egy meghatározott pontszám­mal érkeztek Herceghalamra. — Vesztese nem lesz mai já­tékunknak — fogalmazta meg Németh Attila, a rendszer szaktanácsadási osztályvezető­je, a vetélkedő játékvezetője —, hiszen valamennyi csapat mostanig is alapos szakmai- politikai felkészültségről tett bizonyságot. Felelevenítette a vetélkedő nem titkolt, kettős célját: első­sorban a rendszer vezetői sze­rettek volna képet kapni az egyes gazdaságokban dolgozó fiatalok szakmai felkészültsé­géről, ami nagymértékben hoz­zájárul az elért termelési ered­ményekhez, másrészt figyelem- felkeltőnek is szánták. A ser­téshústermelés igen fontos ága­zata a népgazdaságnak, a szak­ma népszerűsítése hozzájárul­hat a szakember-utánpótlás­hoz. A versenyző nyolc csapat — a. mosonmagyaróvári Lajta- hansági Állami Gazdaság, a nyíregyházi Ságvári Endre Tsz, a Füzesabonyi Állami Gazda­ság, a püspökhatvani Galga- völgye Tsz, a mezőnyárádi Me­zőségi Sertéstelep, a zombai Egyesült Erővel Tsz, a Török­szentmiklósi Állami Gazdaság, valamint a vendéglátó Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság — szakmai tudásáról már a ve­télkedő elején meggyőződhe­tett a zsűri, valamint a szurko­ló munkatársak. Szemmel láthatóan a játéko­soknak semmi gondot nem okozott, hogy egy átlagos súlyú kocára számítva a szakosított sertéstelepekről mennyi súlyú hízott sertést értékesítették ta­valy. Pedig — az alkalomhoz illően — nem is akárhogyan kellett felelniük a kérdésre. Táblákra rajzolt sertések csip­kézett fülei árulkodtak az ifjú szakembereknek — állatorvo­soknak, agrármérnököknek, technikusoknak, szakmunká­soknak — arról is, hogy saját gazdaságukból egy-egy koca után átlag hány hízott sertést adtak el. Újabb forduló — újabb raj­zok a táblákon. A lecke ismét nagyon könnyűnek tűnt: — egy feldarabolt sertés testré­szeit kellett megnevezniük a versenyzőknek — a csapatok ugyanis egymás után szerezték meg a maximális pontszámo­kat. Fej-fej melletti küzdelem­ben, miközben villámkérdé­sekre is válaszoltak a sertéste­nyésztő szakmunkások, gyor­san gyűltek a pontok az ered­ményjelző-táblán. Kis előny­höz csak a herceghalmiak ju­tottak már menet közben. A vetélkedő azonban — bár játék — verseny is. S azon, hogy végül is a több órás küz­delemből a zombaiak, a mező­nyár ád iák és a törökszentmik- lósiak kerültek ks győztesen, senki sem csodálkozott. Az első és második helyezett csapat jutalma hat-hat ezer, a harmadiké pedig háromezer forintos utazási utalvány. Ezenkívül az első helyezett ve­het részt a termelési rendsze­rek országos vetélkedőjén. D. Gy. Okosan gazdálkodnak a támogatással Tápiógyörgye szociális intézményekkel gyarapszik Bizony Pest megyében el­kelne jó néhány bölcsőde még, s orvosi lakás, öregek napkö­zije. Egyes falvainkban ezek hiányoznak, másutt a tante­rem kevés, vagy elavult az óvoda, a rendelő. Vitathatatlan tény, hogy mindezekből sok, sőt, egyre több épül. A tanács, a megye pénzén, s a szövetkezeti, üze­mi közösségek, a lakók segít- { ségével. A nagykátai járás-' ban példaként emlegetik az utóbbi időben Tápiógyörgyét, | A járási főorvos, dr. Vámosi Erzsébet, szó szerint így: „Ha valahol, hát Tápiógyörgyén jól, | s az ottaniak érdekében for­gatják a pénzt...” Öregeknek, orvosoknak Miről is van szó? Elsőbben is tekintsük a község helyzetét: Pest megye Szolnok felőli peremén van, 4 ezer 200-an lakják. A kere­sőképesek kétharmada hely­ben dolgozik, a többiek főképp Szolnokra, Budapestre, Tá- piószelére ingáznak. Bizony sok kisgyerek szülei igényel­nék a bölcsődét, tavaly is 35-en voltak. Azután, bár itt van a megye egyik szociá­lis otthona, a falu öregjei kö­zül többen is örömest tölte­nék az időt az idősek napkö­zi otthonában. Szép és min­den igénynek megfelelő az or­vosi rendelő, ahol a körze­ti orvos házaspár már hét éve fogadja a tápiógyörgyei betegeket, s hogy ennyi ideje, annak bizonyára az az oka: kölcsönösen elégedettek egy­mással. Ugyanebben az egész­ségügyi központban rendel a fogorvos, a gyermekgyógyász is. Ami hiányzik: az orvos- lakás. Ez a helyzet, pontosabban ez volt néhány esztendeje. Az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén nem is terveztek so­kat a tápiógyörgyeiék: csüt pán a húsz öregnek otthont adó napközit szerették volna felépíteni... Terven felül Ma már másról számolhat be, aki ide látogat. Először is arról, hogy az imént em­lített napközi otthon —amely­nek elkészültét 1979-re szán­ták — 1977. november else­jén megnyílt A teljes építési költség 253 ezer forint volt, ebből 70 ezret megyei támo­gatásból kaptak. A társadal­mi munka,' a Zöldmező Ter­melőszövetkezet által adott anyag értéke együttesen 120 ezer forintot tett ki. Ma Tápiógyörgyén — a nagykátai járásban, s tán Pest megyében is elsőként — megvalósult az integrált szo­ciális gondoskodás minden fel­tétele: helyben van a 150 sze­mélyes szociális otthon, az új öregek napközije, s ezeket egészíti ki a házi szociális gondoskodás rendszere. A terven túl is tettek még egyet, s mást. Például még tavaly novemberben elkezd­ték építeni az egyik orvosla­kást, és nyolc hónap alatt vé­geztek a munkával, június el­sején beköltözhetett a járási gyermekgyógyász szakorvos aki most itt fogadja a más közsé­gekből érkező fiatal páciense­it is. A magyarázat ismét egy­szerű; a támogatás, amelynek összege ezúttal 480 ezer forint volt, ott talált gazdára, ahol ügyes szervezéssel szabaddá tudták tennj az építőipari ki­vitelező kapacitást. A járási Építőipari Ktsz dolgozói gyor­san és jó munkát végeztek... Csak átalakítás Eddig nem volt Tápiógyör­gyén bölcsőde, pedig már rég­óta kérik a szülők. Rövidesen lesz. A Tápi ószele és Vidéke Áfész kiköltözött az egyik iro­dából, s az épületet — a köz­ség párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetőivel való jó kap­csolat alapján — igen olcsón, 600 ezer forintért engedték át. A vételárat a megyei tanács fedezte. Csak kis átalakítás szüksé­ges, s helyi erőből, a termelő- szövetkezet és a kisiparosok segítségével máris elkezdték a bölcsődeépítő munkát. Húsz kisgyermeket nevelnek majd itt, míg szüleik dolgoznak. Az avatás időpontja ez év no­vembere ... V. G. P. j Állattartó telepek - panelekből Állattartó telepekhez ké­szít gyorsan szerelhető, a házgyári elemekhez hasonló paneleket, illetve faszerkeze­tet az a két új üzem, amelyet a sertés- és szarvasmarhatar­tó épületeiről is nevezetes ve­lencei Agrokomplex épít. A ragasztott faszerkezeteket elő­állító üzem, amely az olcsó, nagy mennyiségben előforduló fafajtákat hasznosítja majd, az év végére készül el 22 mil­lió forintos költséggel, de már az idén 3800 köbméternyi árut szállít a megrendelőknek. A másik üzemben évente 250 ezer négyzetméternyi, ál­lattartó épületek szerelésére használható panelt készítenek. A 68 millió forintos költség­gel épülő üzemet a jövő év elején, adják át. Az újlengyeli táblában A hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben az idén Immár tizenegyedszer permetezik a szőlőt. Jelenleg peronosz- póra, lisztharmat és egyéb gombabetegségek ellen védekeznek. Permetező gépek az újlengyeli kerületben. Automata levélfeldolgozás Már dolgozik az ügyes gép A mindig zsúfolt Baross té­ren, a Budapest 72. számú postahivatalban megkezdte működését a világ egyik leg­korszerűbb levélfeldolgozó gépsora. Igaz, egyelőre még csak húszszázalékos terhelés­sel, de már munkába állt a bonyolult Toshiba gyártmányú berendezés. Nem olcsó mulat­ság, s bizony az sem mellékes szempont, hogy ezentúl más­ként kell megcímezni levél- küldeményeinket. Tehát még a közönséget is „át kell nevel­ni”. Akkor máért szorgalmaz­ta a posta az új berendezés mielőbbi felszerelését? Gyorsabban is — Postahivatalunkon áram­lik keresztül a levélforgalom­nak mintegy harmada — tájé­koztat Székelyhídi Lajos hi­vatalvezető. — Az utóbbi idők­ben szinte elképesztő állapo­tok uralkodtak nálunk: nem fértünk el. kénytelenek vol­tunk a folyosókon tárolni a napi küldeményeket. Papíron 170 ember foglalkozik a leve­lek és egyéb küldemények kézi válogatásával, három mű­szakban. A tényleges létszám 50-nel kevesebb; hiányukat nagyon megórezzük. — A beruházás tehát egy­értelműen a posta „haszna” lesz? — Szó sincs róla. A beren­dezés segítségével lényegesen meggyorsul a küldemények átfutási ideje, még azoké is, amelyeket nem a gép dolgoz majd fel. Számoljunk csak: nálunk negyven ember mun­káját takaríthatjuk meg, ha teljes üzemmel dolgozik az au­tomata. A Nyugati pályaudvar melletti 62. számú postahiva­talban hatvan, vidéken pedig mintegy 150 dolgozóval ke­vesebbet kell foglalkoztatnunk a levéli eldől gozásban, a gép jóvoltából. Országosan csök­kenti a létszámhiányt, s e tény szemmel láthatóan javí­tani fogja a klasszikus posta szolgáltatásait. Könnyebb lesz a hét postavonaton és a több mint félszáz mozgópostában a szolgálat. Minimális hiba Az eddigi tapasztalatokat Miklósi József, a hivatal he­lyettes vezetője összegzi; — A mérések szerint pilla­natnyilag háromszázalékos a hibaarány. A gép hibájából és a helytelen címzésből adódik. A gépet az itt tartózkodó hat japán szakember állandóan ellenőrzi, s elvégzik rajta a szükséges finomításokat. A posta felkészült az új címzé­sekre való átállásra; prospek­tusok, reklámok, filmek, tá­jékoztató füzetecskék segítik a lakosságot az új minták el­sajátításában. Ettől függetle­nül még jócskán akadnak helytelenül címzett boríté­kok, képeslapok, levelezőlapok. Mi erre is felkészültünk; van egy gépterem, ahol a kézi irá­nyítók besegítenek. A nagyobb baj az. ha a gép téved, de nem a saját hibájából. Az irá­nyi tószámoknak fenntartott négyzetekbe írógéppel beírt adatot az optikai karakter­leolvasó automatikusan kéz­írásnak véli, s téved. Az irá­nyítószámot ilyenkor a címzés utolsó sorába szükséges írni. — Külföldre hogyan címez­zük a borítékot? — A piros négyszögek a ha­zai irány ítószámé. A külföld­re menő küldeményeket tehát másképpen kell megcímezni, nehogy a beírt irányítószám alapján a gép valamelyik ha­zai településre juttassa azt el. Akad olyan ország, ahol öt-, másutt 'hatszámjegyű irányító­számot alkalmaznák. Tipikus hiba, hogy újabb négyzeteket rajzolnak a már élőnyomottak mellé, netán két számjegyet írnak egy mezőbe. Külföldre ugyanúgy kell megcímezni a küldeményt, ahogy eddig, az egyetlen különbség: a gép se­gítését szolgáló X jelzés. Falja a borítékot Megnézzük a hatalmas auto­mata gépsort. Kincset ér, nem véletlen, hogy másfél évi bon­tás, átalakítás, fúrás, faragás után légkondicionált terembe A japán szakember ellenőrzi a gcp működését Az automata válogat: csak a 133 —240 mm hosszú, 85—125 mm ma­gas és 5 mm széles leveleket dol­gozza fel. Hauer Lajos felvételei került. A falaikon hangszigete­lő tapéta, nem mintha hango­san működne a berendezés, de nem árt az. legalább nem jut ide fel az utca zaja. Hozzák egymás után aa egységládákat, tartalmukat sorra beöntik a garatba, ahon­nan különböző irányokba jut­tatja el a küldeményeiket a gép. Válogat; csak a 135—240 mm hosszú, 85—125 mm ma­gas, legfeljebb öt milliméter széles leveleket dolgozza fel. Ezeket kikeresve megkezdi a „címre állítást”, ezt szolgálja a boríték jobb alsó sarkában látható három függőleges pi­ros vonal. Szokatlanul nagy a tempó, a gép falja a leveleket. A leg­végén kötegeltbe kerül az azo­nos helyre címzett valamennyi levél: irány a mozgóposta. F. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom