Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
•icc irr 1978. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Két helyen is országos vetélkedő HERNÁD A Hunnta-hibridek mesterei Lyukacsos, barna kartondobozokban pelyhes csibék csipognak. Színhely a hernádi Március 15. Tsz baromfitelepe. Mind ez ideig úgy hittem, talán mégis eldönthetetlen, hogy a teljesen egyformának tűnő naposcsibék közül melyik a jérce, melyik a kakas. Gondolom, így véli a laikusok többsége is. A tegnapi szakmaipolitikai vetélkedőre benevezett baromfitenyésztő szakemberek azonban meggyőztek ennek ellenkezőjéről. Először láttam, hogy nem is ördöngös tudomány az apró szárnyasok szétválogatása nemek szerint. A fiatalok ügyes mozdulatokkal, a csirkék szárnyát legye- zőszerűen széttárva, a tollak növése, formája alapján állapították meg, milyen nemű baromfit tartanak a kezükben. Hogy miért fontos ez? A kakasok gyorsabban növekednek, más a tápanyagigényük, külön nevelve őket gazdaságosabb a tartásuk. A versenyzők, akik kilenc taggazdaságból érkeztek Her- nádra, nemcsak a gyakorlati fogások terén mérték össze felkészültségüket. A Hunnia- hibrid broiler termelési rendszer gesztorának, a Március 15. Tsz-nek vezetői, illetve az öttagú zsűri tagjai kíváncsiak voltak a résztvevők elméleti tudására, politikai, társadalmi élettel kapcsolatos ismereteire is. A vetélkedő fiatalok — szakmunkások, technikusok, mérnökök — szabatosan szólHERCEGHALOM tak arról, mi a tojásindex, szervizperiódus, szextévesztett- ség vagy mondták el, milyen a kelésgyenge csirke, mikor időszerű áttérni az indító tápról a nevelőre, hány milliméter vastagon kell szórni az ele- séget a naposcsibe elé. A nemes versengésben a házigazdák bizonyultak a legjobbaknak, bár a nádudvariak csak néhány ponttal szorultak a második helyre. Harmadik a bócsai Petőfi Tsz csapata lett. A hernádiakat egyébként Ná- dasdy István telepvezető-üzemmérnök, Kári József technikus és Szvetnyik János szakmunkás képviselte, akiket az ünnepélyes eredményhirdetés után éntékes diavetítővel jutalmaztak. A nádudvardi Vörös Csillag Tsz fiataljai Yashica, a Petőfi Tsz csapata Zenit fényképezőgépet kapott. Cserháti Pál, a hernádi tsz elnöke elmondta, hogy a KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére megrendezett vetélkedő jól szolgálta célját: növelte a baromfitenyésztési ágazat becsületét, a versenyzők alaposabban megismerkedtek a több gazdaság részvételével működő rendszer tevékenységével. Egyben bejelentette, hogy a hernádiak következő ellenfele a nagy versenytárs, a bábolnai hús- csirke-termelési rendszer nyertes csapata lesz. A küzdelem az ország nyilvánossága, a televízió kamerái előtt folyik majd. V. B. Kérdések a Hungahibről Játékos vizsgának — vizsgázó játékosoknak adott otthont szombat délután a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság tanácsterme. A Hungahib Sertéshús- termelési Rendszer felhívására — amely Herceghalmon tartja fenn székhelyét, és jelenleg az ország 54 gazdaságával kötött együttműködési szerződést — nyolc állami gazdaság és termelőszövetkezet fiataljai vállalkoztak arra, hogy részt vesznek a Ki minek mestere? szakmai-politikai vetélkedősorozaton. A verseny ugyanis már tavasszal megkezdődött: a csapatoknak különféle szakmai témájú dolgozatokban kellett bizonyítaniuk tudásukat. Az év eddig eltelt részében végzett gazdasági és politikai munkájukat is előzsürizésre bocsátották, így tehát a csapatok egy- egy meghatározott pontszámmal érkeztek Herceghalamra. — Vesztese nem lesz mai játékunknak — fogalmazta meg Németh Attila, a rendszer szaktanácsadási osztályvezetője, a vetélkedő játékvezetője —, hiszen valamennyi csapat mostanig is alapos szakmai- politikai felkészültségről tett bizonyságot. Felelevenítette a vetélkedő nem titkolt, kettős célját: elsősorban a rendszer vezetői szerettek volna képet kapni az egyes gazdaságokban dolgozó fiatalok szakmai felkészültségéről, ami nagymértékben hozzájárul az elért termelési eredményekhez, másrészt figyelem- felkeltőnek is szánták. A sertéshústermelés igen fontos ágazata a népgazdaságnak, a szakma népszerűsítése hozzájárulhat a szakember-utánpótláshoz. A versenyző nyolc csapat — a. mosonmagyaróvári Lajta- hansági Állami Gazdaság, a nyíregyházi Ságvári Endre Tsz, a Füzesabonyi Állami Gazdaság, a püspökhatvani Galga- völgye Tsz, a mezőnyárádi Mezőségi Sertéstelep, a zombai Egyesült Erővel Tsz, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, valamint a vendéglátó Herceghalmi Kísérleti Gazdaság — szakmai tudásáról már a vetélkedő elején meggyőződhetett a zsűri, valamint a szurkoló munkatársak. Szemmel láthatóan a játékosoknak semmi gondot nem okozott, hogy egy átlagos súlyú kocára számítva a szakosított sertéstelepekről mennyi súlyú hízott sertést értékesítették tavaly. Pedig — az alkalomhoz illően — nem is akárhogyan kellett felelniük a kérdésre. Táblákra rajzolt sertések csipkézett fülei árulkodtak az ifjú szakembereknek — állatorvosoknak, agrármérnököknek, technikusoknak, szakmunkásoknak — arról is, hogy saját gazdaságukból egy-egy koca után átlag hány hízott sertést adtak el. Újabb forduló — újabb rajzok a táblákon. A lecke ismét nagyon könnyűnek tűnt: — egy feldarabolt sertés testrészeit kellett megnevezniük a versenyzőknek — a csapatok ugyanis egymás után szerezték meg a maximális pontszámokat. Fej-fej melletti küzdelemben, miközben villámkérdésekre is válaszoltak a sertéstenyésztő szakmunkások, gyorsan gyűltek a pontok az eredményjelző-táblán. Kis előnyhöz csak a herceghalmiak jutottak már menet közben. A vetélkedő azonban — bár játék — verseny is. S azon, hogy végül is a több órás küzdelemből a zombaiak, a mezőnyár ád iák és a törökszentmik- lósiak kerültek ks győztesen, senki sem csodálkozott. Az első és második helyezett csapat jutalma hat-hat ezer, a harmadiké pedig háromezer forintos utazási utalvány. Ezenkívül az első helyezett vehet részt a termelési rendszerek országos vetélkedőjén. D. Gy. Okosan gazdálkodnak a támogatással Tápiógyörgye szociális intézményekkel gyarapszik Bizony Pest megyében elkelne jó néhány bölcsőde még, s orvosi lakás, öregek napközije. Egyes falvainkban ezek hiányoznak, másutt a tanterem kevés, vagy elavult az óvoda, a rendelő. Vitathatatlan tény, hogy mindezekből sok, sőt, egyre több épül. A tanács, a megye pénzén, s a szövetkezeti, üzemi közösségek, a lakók segít- { ségével. A nagykátai járás-' ban példaként emlegetik az utóbbi időben Tápiógyörgyét, | A járási főorvos, dr. Vámosi Erzsébet, szó szerint így: „Ha valahol, hát Tápiógyörgyén jól, | s az ottaniak érdekében forgatják a pénzt...” Öregeknek, orvosoknak Miről is van szó? Elsőbben is tekintsük a község helyzetét: Pest megye Szolnok felőli peremén van, 4 ezer 200-an lakják. A keresőképesek kétharmada helyben dolgozik, a többiek főképp Szolnokra, Budapestre, Tá- piószelére ingáznak. Bizony sok kisgyerek szülei igényelnék a bölcsődét, tavaly is 35-en voltak. Azután, bár itt van a megye egyik szociális otthona, a falu öregjei közül többen is örömest töltenék az időt az idősek napközi otthonában. Szép és minden igénynek megfelelő az orvosi rendelő, ahol a körzeti orvos házaspár már hét éve fogadja a tápiógyörgyei betegeket, s hogy ennyi ideje, annak bizonyára az az oka: kölcsönösen elégedettek egymással. Ugyanebben az egészségügyi központban rendel a fogorvos, a gyermekgyógyász is. Ami hiányzik: az orvos- lakás. Ez a helyzet, pontosabban ez volt néhány esztendeje. Az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén nem is terveztek sokat a tápiógyörgyeiék: csüt pán a húsz öregnek otthont adó napközit szerették volna felépíteni... Terven felül Ma már másról számolhat be, aki ide látogat. Először is arról, hogy az imént említett napközi otthon —amelynek elkészültét 1979-re szánták — 1977. november elsején megnyílt A teljes építési költség 253 ezer forint volt, ebből 70 ezret megyei támogatásból kaptak. A társadalmi munka,' a Zöldmező Termelőszövetkezet által adott anyag értéke együttesen 120 ezer forintot tett ki. Ma Tápiógyörgyén — a nagykátai járásban, s tán Pest megyében is elsőként — megvalósult az integrált szociális gondoskodás minden feltétele: helyben van a 150 személyes szociális otthon, az új öregek napközije, s ezeket egészíti ki a házi szociális gondoskodás rendszere. A terven túl is tettek még egyet, s mást. Például még tavaly novemberben elkezdték építeni az egyik orvoslakást, és nyolc hónap alatt végeztek a munkával, június elsején beköltözhetett a járási gyermekgyógyász szakorvos aki most itt fogadja a más községekből érkező fiatal pácienseit is. A magyarázat ismét egyszerű; a támogatás, amelynek összege ezúttal 480 ezer forint volt, ott talált gazdára, ahol ügyes szervezéssel szabaddá tudták tennj az építőipari kivitelező kapacitást. A járási Építőipari Ktsz dolgozói gyorsan és jó munkát végeztek... Csak átalakítás Eddig nem volt Tápiógyörgyén bölcsőde, pedig már régóta kérik a szülők. Rövidesen lesz. A Tápi ószele és Vidéke Áfész kiköltözött az egyik irodából, s az épületet — a község párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel való jó kapcsolat alapján — igen olcsón, 600 ezer forintért engedték át. A vételárat a megyei tanács fedezte. Csak kis átalakítás szükséges, s helyi erőből, a termelő- szövetkezet és a kisiparosok segítségével máris elkezdték a bölcsődeépítő munkát. Húsz kisgyermeket nevelnek majd itt, míg szüleik dolgoznak. Az avatás időpontja ez év novembere ... V. G. P. j Állattartó telepek - panelekből Állattartó telepekhez készít gyorsan szerelhető, a házgyári elemekhez hasonló paneleket, illetve faszerkezetet az a két új üzem, amelyet a sertés- és szarvasmarhatartó épületeiről is nevezetes velencei Agrokomplex épít. A ragasztott faszerkezeteket előállító üzem, amely az olcsó, nagy mennyiségben előforduló fafajtákat hasznosítja majd, az év végére készül el 22 millió forintos költséggel, de már az idén 3800 köbméternyi árut szállít a megrendelőknek. A másik üzemben évente 250 ezer négyzetméternyi, állattartó épületek szerelésére használható panelt készítenek. A 68 millió forintos költséggel épülő üzemet a jövő év elején, adják át. Az újlengyeli táblában A hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben az idén Immár tizenegyedszer permetezik a szőlőt. Jelenleg peronosz- póra, lisztharmat és egyéb gombabetegségek ellen védekeznek. Permetező gépek az újlengyeli kerületben. Automata levélfeldolgozás Már dolgozik az ügyes gép A mindig zsúfolt Baross téren, a Budapest 72. számú postahivatalban megkezdte működését a világ egyik legkorszerűbb levélfeldolgozó gépsora. Igaz, egyelőre még csak húszszázalékos terheléssel, de már munkába állt a bonyolult Toshiba gyártmányú berendezés. Nem olcsó mulatság, s bizony az sem mellékes szempont, hogy ezentúl másként kell megcímezni levél- küldeményeinket. Tehát még a közönséget is „át kell nevelni”. Akkor máért szorgalmazta a posta az új berendezés mielőbbi felszerelését? Gyorsabban is — Postahivatalunkon áramlik keresztül a levélforgalomnak mintegy harmada — tájékoztat Székelyhídi Lajos hivatalvezető. — Az utóbbi időkben szinte elképesztő állapotok uralkodtak nálunk: nem fértünk el. kénytelenek voltunk a folyosókon tárolni a napi küldeményeket. Papíron 170 ember foglalkozik a levelek és egyéb küldemények kézi válogatásával, három műszakban. A tényleges létszám 50-nel kevesebb; hiányukat nagyon megórezzük. — A beruházás tehát egyértelműen a posta „haszna” lesz? — Szó sincs róla. A berendezés segítségével lényegesen meggyorsul a küldemények átfutási ideje, még azoké is, amelyeket nem a gép dolgoz majd fel. Számoljunk csak: nálunk negyven ember munkáját takaríthatjuk meg, ha teljes üzemmel dolgozik az automata. A Nyugati pályaudvar melletti 62. számú postahivatalban hatvan, vidéken pedig mintegy 150 dolgozóval kevesebbet kell foglalkoztatnunk a levéli eldől gozásban, a gép jóvoltából. Országosan csökkenti a létszámhiányt, s e tény szemmel láthatóan javítani fogja a klasszikus posta szolgáltatásait. Könnyebb lesz a hét postavonaton és a több mint félszáz mozgópostában a szolgálat. Minimális hiba Az eddigi tapasztalatokat Miklósi József, a hivatal helyettes vezetője összegzi; — A mérések szerint pillanatnyilag háromszázalékos a hibaarány. A gép hibájából és a helytelen címzésből adódik. A gépet az itt tartózkodó hat japán szakember állandóan ellenőrzi, s elvégzik rajta a szükséges finomításokat. A posta felkészült az új címzésekre való átállásra; prospektusok, reklámok, filmek, tájékoztató füzetecskék segítik a lakosságot az új minták elsajátításában. Ettől függetlenül még jócskán akadnak helytelenül címzett borítékok, képeslapok, levelezőlapok. Mi erre is felkészültünk; van egy gépterem, ahol a kézi irányítók besegítenek. A nagyobb baj az. ha a gép téved, de nem a saját hibájából. Az irányi tószámoknak fenntartott négyzetekbe írógéppel beírt adatot az optikai karakterleolvasó automatikusan kézírásnak véli, s téved. Az irányítószámot ilyenkor a címzés utolsó sorába szükséges írni. — Külföldre hogyan címezzük a borítékot? — A piros négyszögek a hazai irány ítószámé. A külföldre menő küldeményeket tehát másképpen kell megcímezni, nehogy a beírt irányítószám alapján a gép valamelyik hazai településre juttassa azt el. Akad olyan ország, ahol öt-, másutt 'hatszámjegyű irányítószámot alkalmaznák. Tipikus hiba, hogy újabb négyzeteket rajzolnak a már élőnyomottak mellé, netán két számjegyet írnak egy mezőbe. Külföldre ugyanúgy kell megcímezni a küldeményt, ahogy eddig, az egyetlen különbség: a gép segítését szolgáló X jelzés. Falja a borítékot Megnézzük a hatalmas automata gépsort. Kincset ér, nem véletlen, hogy másfél évi bontás, átalakítás, fúrás, faragás után légkondicionált terembe A japán szakember ellenőrzi a gcp működését Az automata válogat: csak a 133 —240 mm hosszú, 85—125 mm magas és 5 mm széles leveleket dolgozza fel. Hauer Lajos felvételei került. A falaikon hangszigetelő tapéta, nem mintha hangosan működne a berendezés, de nem árt az. legalább nem jut ide fel az utca zaja. Hozzák egymás után aa egységládákat, tartalmukat sorra beöntik a garatba, ahonnan különböző irányokba juttatja el a küldeményeiket a gép. Válogat; csak a 135—240 mm hosszú, 85—125 mm magas, legfeljebb öt milliméter széles leveleket dolgozza fel. Ezeket kikeresve megkezdi a „címre állítást”, ezt szolgálja a boríték jobb alsó sarkában látható három függőleges piros vonal. Szokatlanul nagy a tempó, a gép falja a leveleket. A legvégén kötegeltbe kerül az azonos helyre címzett valamennyi levél: irány a mozgóposta. F. Gy.
