Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
6 Sr /A W x^unap 1978. SZEPTEMBER 10., VASÄRNAP >4 köztisztaságról Rendesetek és [ehetőségek A szentendrei járási-városi NEB vizsgálata A szentendrei járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban Szentendrén és a járás négy községében azt vizsgálta, hogy a településeken hogyan tesznek eleget a rendeletben foglaltaknak, a tanácsok és a lakosság ellátják-e maradéktalanul az előírt köz- tisztasági feladatokat. Sokba kerül a tisztaság A tanácsok rendeletéi részletesen szabályozzák, mi módon kell tisztán tartani a közterületeket, megoldani a háztartási szemét és egyéb hulladék tárolását, szállítását. Költségvetési előirányzatokat készítettek a tanácsok; az elmúlt évben Visegrádon 223 ezer, Tahitótfaluban 255 ezer, Po- mázon 312 ezer, Szentendrén pedig 3 millió 400 ezer forintot használtak fel köztisztasági célokra. A NEB megállapította, hogy ezekből az összegekből nem tudják megfelelően ellátni a munkát a községek. Visegrádon például évente 500 ezer forintra lenne szükség, de a költségvetési keretből nem futja. Tahitótfalu 1978-ra 325 ezer forintot tervezett, de ez sem elég, mert nagyon sokba kerül például az illegális szemétlerakó helyek felszámolása. Pomázon a tanács egymillió forintot tervezett a szeméttelephez vezető út kialakítására, de a tényleges költség 200 ezer forinttal több és nincs fedezet a szeméttelep rendszeres el- egyengetésére sem. Leányfaluban az elmúlt évi előirányzat 2 millió 103 ezer forint volt, ebből egymilliót azért nem tudtak felihasználni, mert a belvízrendezésre nem találtak kivitelezőt. Szentendrén is, akárcsak a többi községben, úgy látják, hogy a köztisztasági föladatok és az ezzel járó költségek egyre nagyobbak. Ezért az idén a város 500 ezer forinttal, összesen csaknem négymillióra emelte a költségirányzatot. Felesleges adminisztráció Pomázon, Tahitótfaluban és Szentendrén megfelelő szeméttelep van, Leányfaluban, Visegrádon és Dunabogdányban viszont nincs, ezért ezekről a helyekről Tahitótfaluba viszik a szemetet. A telep fenntartása és az új telep létesítése a községet terhelné, de nincs rá pénzük. Ráadásul olyan vállalatok és intézmények is ide szállítják a hulladékaikat, amelyek erre nem kaptak engedélyt. A NEB tájékozódása szerint Tahitótfalu helyett Du- nabogdány kapott a munkára fedezetet. A szemétgyűjtés a rendeletben előírt módon történik, vagy zárt, vagy félpormentes kocsikban szállítják el a tartályokban vagy műanyag zsákokban kirakott szemetet. Vi- eegrádon, Leányfaluban és Pomázon hetenként kétszer, Szentendrén két-három alkalommal, Tahitótfaluban egyszer fordul meg á kocsi. A térítési díjszabás nem egységes, ez sok vitára ad okot. Visegrádon és Leányfaluban családonként 120, az üdülők 60 forintot fizetnek évente, Tahitótfaluban 180, illetve 90 forintot. Szentendrén a díjat a lakószobák száma szerint határozták meg és a lakosság bérli a szeméttartályt Mindez kétszoba-konyhás lakás esetében évi 83 forint. A közüle- tektől szabadáras a szállítás, Visegrádon 60, Szentendrén 72 forintot fizetnek köbméterenként. A NEB-vizsgálat megállapította, hogy a szemétgyűjtő edények bérleti díjának nyilvántartása nagy munka, ezért célszerűbb a visegrádi és a ta- hitótfalui példát követni, itt a lakosság 120, illetve 100 forintért megvásárolta a tartályokat. A nem háztartási szemetet a tanácsok az ingatlantulajdonosok kéréséré külön térítés ellenében elszállítják. Az intézmények ilyen kéréseit is teljesítik, ezért nem érthető, miért halmozódik jel a tahitótfalui ÁJész-boltok körül annyi szemét. Szervezett lomtalanítási akciókat is tartanak, évente egyszer vagy többször, a helységekben. A Dunába kerül A közterületek tisztántartásáról a tanácsok gépi vagy kézi erővel gondoskodnak. Pomázon ehhez nincsenek meg az anyagi feltételek, ezért társadalmi munkák szervezésével igyekszik segíteni magán a tanács, ez azonban nem tekinthető végleges megoldásnak, még ha a helyi vállalatok és intézmények segítenek is ebben. Visegrádnak sincs elég pénze, de jelentős pénzügyi támogatást kapnak a ■Pilisi Allamt Parkerdőgazdaságtól. Minthogy a tanácsok úgy segítenek magukon, ahogy tudnak, a tisztogatási költségek jelentősen eltérnek helységenként. Visegrádon ez 41,60, Szentendrén 25, Tahitótfaluban 1,20 forint volt tavaly négyzetméterenként. Az intézményes szemétgyűjtésbe még be nem kapcsolt területeken az elszállítás, illetve a szemét megsemmisítése az ingatlantuljadonosok feladata. A helyi tanácsok ezt csak annyira tudják ellenőrizni, amennyire erejük engedi, ezért gyakori az illegális szemétlerakás. Szentendrén 10 ezer forint évente az emiatt felmerült költség. A járdák, lefolyók, átereszek tisztítása, is a lakosságra vár. Sokan a járdáról a közútra seprik a szemetet, aztán azt mondják: a hatóságok nem, gondoskodnak a tisztaságról. A csatornák és átfolyók tisztítása viszont valóban tanácsi feladat, de a jelek szerint ez több helyen meghaladja a tanács erejét. Például Tahitótfaluban erre csak nyolcezer forintot költhetnek, ám a Azonnali belépéssel alkalmazunk dunaújvárosi telephelyünkön levő új üzemeinkben általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkező FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT (ötven főt) A belépőket modern gépek kezelésére és új technológia elsajátítására fél éven belül BETANÍTOTT munkássá kiképezzük EZT KÖVETŐEN LEHETŐVÉ TESSZÜK — 4 éven belül — asztalos, bádogos, csőszerelő, gép- és vasszerkezeti lakatos, hő- és tetőszigetelő, valamint üvegező szakmában szakmunkásképesités megszerzését Szemé'ves jelentkezés esetén és levélben történő érdeklődésre részletes felvilágosítást ad 26. sz. Építőipari Vállalat Dunaújváros, Majakovszkij u. 3. — 2400 munka 20 ezerbe kerülne. Drága a munkaerő! A közterületeket is a tanácsnak kell rendben tartania. Néha a lakosság segítségét kérik a helyi szervek, leginkább a népfront. Jelenleg is folyamatban van a településeken a hulladékgyűjtők elhelyezése, erre például Pomázon Is nagy szükség lenne. Sürgős megoldást kíván a szennyvíztisztító kapacitás bővítése. Az emésztőgödröket ugyan tisztítják, de tartalmuk gyakran a Duna vizébe kerül. Ide kívánkozik: gyarapítani kellene a közterületi illemhelyek számát is. Regionális terv Folyamatban van a járásban a regionális köztisztasági munkák előkészítése. A Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat 5 millió 700 ezer forint támogatást kap erre, a jövő évtől kezdődően. Az elgondolás szerint a főútvonalak mentén pormentes, más utakon konténeres szemétszállítást vezetnek be. Az első ütemben Budakalászi, Pomázt, Csobán- kát. Pilis szentkeresztet és Dobogókőt kapcsolják be, a másodikban már Dunabog- dányt, Tahitótfal/ut, Visegrá- dot és a Szentendrei szigetet is. Hatos Erzsébet Üveg, kerámia, építészet w Üveg, kerámia az építészetben címmel kiállítást rendeztek a Finomkerámiaipari Művek Stúdiójában. Gyilkosság - családi ügyben A tápiószecsői gyilkosság bírósági tárgyalására nemcsak a tanúskodó emberek mentek el. A megyei törvényház zordszürke, kissé nyomasztó hangulatú termében a megidézetteken kívül vagy negyedszáz rokon, szomszéd és más falubeli foglalta el a padsorokat. Csaknem fél évvel a március esti tett után a hallgatóság aligha csupán az ítélet kihirdetésére várt. Az eset háttere, a hirtelen fellobbant, vad indulat mélyrétege talán mindenkit a büntetésnél is jobban foglalkoztatott. Mert a vádlott, a 46 Munkajogi viták A leltári felelősségről Mi a leltárhiány, mikor felelős érte a raktári dolgozó? Erről hangzott el iránymutatóul szolgáló törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. .VS <’■ M M ff!; Egy Pest megyei vállalat raktárában nagyösszegű leltárhiányt állapítottak meg, ezért a vezetőt egyhavi átlag- keresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezték. Az illető a Pest megyei Munkaügyi Bírósághoz fordult és a megtérítés alóli mentesítését kérte. A bíróság az összeget csökkentette. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozására kötelezte. A döntés indokolása szerint leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban ismeretlen okból keletkezett a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Ennek fennforgása esetén a raktár» dolgozóval szemben anyagi felelősséget csak akkor lehet érvényesíteni, ha az anyagokat (készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, illetve átvették, továbbá, ha a dolgozó a két leltározás közötti időszaknak legalább a felében és a végén is, a raktárba volt beosztva, s az ottani készletet kezelte. Raktárnak tekintendő az anyagok tárolására használt, elhatárolt, zárható terület. Mártát hiába várjuk (TANÁRI NOTESZOMBÓL) Indultak — harminchármán. Fiúk, lányok, vegyesen. Mindannyian a gimnázium I/'F osztályában. Riadtan nézték egymást az első órákon. Szokatlan volt a hely, az új légkör, a friss mészszagú osztályterem. Harmadnap, a csengőszóra elcsendesedtek. Aztán o szünetekben keringő párok már mosolyogtak is egymásra a folyosón. Vidámak voltak; tele vággyal, akarással, mint minden korban a tizennégy évesek. Az üvegablakon áttört a késő őszi napsugár. A bámuló akácfákon az udvarban megfonnyadt egy-egy levél. Száraz csörgéssel hullt az ablak peremére. Éppen osztályfőnöki órát tartottam. Márta írta a névsort, szép, kerek gyöngybetűkkel. S az adatok mögé azt is; ki, honnét, milyen céllal jött a gimnáziumba? A papírlapon soha nem hallott utcanevek, városrészek sorakoztak. Márta alig győzte írni. És miközben írt, fogalmazta magában, mit is felel majd a kérdésre, ha rá kerül a sor. Pest környékéről járt be, naponta háromszori átszállással a gimnáziumba. Órákat utazott s miközben ott zsongott a fülében az anyai intelem: „Vigyázz magadra, nehogy valami baleset érjen!” Három kisebb testvérétől naponta csókkal búcsúzott el. apától is és anyától is. A családban ez így szokás. Azon az órán a bemutatkozáskor azt mondta: ha elvégzi a gimnáziumot, Vácra megy a Forte-gyárba dolgozni. A gyár várja, számít rá. Elmondta, leült és írt tovább. Közben arra gondolt: milyen jó lesz a vasárnapi kirándulás apával, az alig egyhónapos Trabanttal, na meg a fiatal házaspárral, akiknek apa megígérte a kirándulást. Elmúlt a hétfő, a kedd. Márta nem jelentkezett. Az újságok megírták a négyes tragédiát. A ronccsá tört kocsit. A Trabant mind a négy utasa életét vesztette... A temetésen néhány osztálytársa állta körül a koporsót. Én is ott álltam közöttük. A lányok kezében virág, arcukon a riadt döbbenet. Alig ismerték még egymást. Eljöttek a végső búcsúztatóra. Harmincket- ten maradtak. Néhány napra rá Márta édesanyja egy fényképet adott át nekem. A fényképen Márta, hátrasimított, lekötött, hosszú hajjal, komoly, fürkésző nézéssel tekint a világba. A fénykép hátlapján Márta ismert gyöngybetűi. Osztálytársainak szánta. Elhelyeztem az osztálynaplóba. Az osztály hiába várja. A Forte-gyár is. Csak emléke maradt meg a kedves, szolgálatkész Mártának. Kopré József éves, négygyermekes ács sorsa egészen a bűntett pillanatáig — úgy tűnik — még sok ezer ember sorsa lehetne. Az ivós és időnként hangoskodó férfi minden korábbi bírósági ügy nélkül, látszólag villám- asapásszerűen lett most bűnössé, s rögtön a legsúlyosabb bűnben. A penge zuhanásai — Nem akarom letagadni, amit tettem, de' nem tudom, mi történt. Nem emlékszem semmire. A vádlott újra és újra e szavakat ismételgette a per során. A végzetes percek előzményeit és utórezgését vallomásában törve felidézte a férfi, de a penge zuhanásai kiszakadtak tudatából. Az emlékezet valódi vagy hazudott, esetleg önmagába szuggerált hézagai az egész tárgyalás felett talányként lebegtek ... Idős Szálas László és felesége azon a márciusi napon vásárolni volt Pesten. Visszafelé, a házaspár vett egy üveg asztali bort. Délután hat óra körül érkeztek meg Tápiószecsö- re, s a férfi átment a közeli zugkimérésbe, ahol a fizetések közötti időben hitelre szokott olcsó pálinkát inni. Ide járt fia is, a 21 éves László, úgyhogy az öreg Szálas most, a fizetésnapon, közös tartozásukat kívánta rendezni. A bögrecsárdát fia már előtte megjárta, csakhogy az apja számláját ő nem állta. Ez szította fel azon a napon a családi békétlenséget. Dühében hamarosan feleségét ütötte meg a férfi, mivel az asszony fia védelmére kelt. A két Szálas László ezután ugrott egymásnak. A verekedés közben a középkorú férfi enyhe agyrázkódást szenvedett. A kiérkező körzeti orvos a feszült hangulat miatt eltanácsolta otthonról a fiút, de alighogy magára maradt a házaspár, néma és végzetes pillanatok következtek. Önvédelmi reflex? Idős Szálas László a kre- denchez indult kenyeret szelni. A fiókból kivette a kést, majd egy szó nélkül váratlanul felesége felé szúrt. A kétségbeesett asszony kezdetben még csapkodva védekezni tudott, s csak apró sebeket ejtett rajta a penge, de aztán a mellkasába fúródó két döfést már csak percekkel élte túl. A házból kitántorgó szerencsétlen nő az utcán halt meg. Az emberek kiáltozására hamarosan előkerült az elküldött fiú. Ifjabb Szálas László bement a vaksötét házba, de a konyhában még mindig ott állt késsel a kezében az apja. — Téged is megöllek — állítólag ezt kiabálta az őrjöngő ember, és szúrt, de ez a mellkasi szúrás nem volt végzetes, a fiú még el tudott menekülni. Az öreg Szálast végül az egyik szomszéd fegyverezte le, majd az utcabeliek kötözték meg. A büntetőeljárás során többször is felmerült; vajon normális állapotban követte-e el tettét a tomboló férfi? A tárgyaláson a bíróság végül is korlátozott beszámíthatóságot állapított meg a primitív személyiségű embernél, a kirendelt védő azonban perbeszédében nem tartotta bizonyítottnak a 'büntetőtanács álláspontját. Tettetett vagy Igaz lehet Szálas öntudatvesztése? — erről folyt a vita a tárgyalóteremben. de úgy tűnt, az sem lehetetlen, hogy a férfi önmagának beszélte be az emlékezetkiesést. Talán ezzel az önvédelmi reflexszel próbált szabadulni a lelkiismeretét roppantó bűn alól, talán így próbálta elfelejteni huszonkét évi házassága irtózatos végkimenetelét. Kínzó téboly A család összeomlásának drámába torkolló belső erővonalai a per során lényegében homályban maradtak. A tárgyalás elsősorban az aktuális eseményeket és a technikai részleteket tisztázta. Az igazságügyi eljárás hosszú hónapjai alatt az indítékok titokzatosságát némiképp csupán a pszichológust érintette, megtalálva a család és a férfi kapcsolatának . neurotikus pontját A vádlott, ez az alacsony szellemi színvonalú, s agysorvadása miatt hanyatló szellemi képességű ember, akit az utóbbi idők szinte mindennapos italozása érzelmileg egyre labilisabbá tett, már legalább három éve féltékenyen figyelte felesége minien mozdulatát Az ember egyik legkínzóbb belső tébolya, a megcsaltság érzése hatalmasodott el egyre inkább Szálason, s mániás gyötrelmeit még közvetlen környezete egyes férfitagjaira is kivetítette. Morális indítékok Szálasék családi tragédiája — és az országszerte számos hasonló bűneset — konokul bizonyítja, hogy az elavulóban levő régi erkölcs normái sokszor pusztítóan élnek tovább napjainkban. Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint a férfiak által elkövetett minden harmadik emberölés kiváltó oka az asszony hűtlensége, illetve annak feltételezése, vagy egyéb, szexuális természetű kudarc — míg a nők féltékenységből szinte sohasem ölnek. Az emberölések közvetlen motívumai között ilyenkor mindig a másakat kizáró uralom, a partner korlátlan birtoklái-ának vágya található, kiegészülve a férfiú' nimbusz megcsorbítása miat. érzett dühvei. Ez a morál amely szerint a nőknek bűn a férfiaknak viszont bocsánatos kaland a házassági kötéléi kijátszása, ez a morál egy emberhez méltatlan férj—felesé; viszony hagyatéka, amely időről időre döbbenetes eseményekhez vezet, olyanokhoz amilyen márciusban történ Tápiószecsőn. A Pest megyei Bíróságon dr Korpássy Gyula tanácsa id Szálas Ferencet emberölésér és a fia sérelmére elkövetet súlyos testi sértés elköveté séért 10 évi szigorított börtön re és szabadságvesztés letol tése után kezdődő 10 évi köz ügyektől való eltiltásra ítélt« Az ítéletet az ügyész tudoma sül vette, míg a vádlott és ve dője téves minősítés mia enyhítésért fellebbezett. Babus Endre
