Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1978. SZEPTEMBER 1»„ VASARNAP Robbantottak, építettek Hajnali riadó a Ferenc-tanyán Sikeres polgári védelmi gyakorlat a nagykátai járásban Péntek, hajnali négy óra. Csípős, hideg reggel a nagykátai járásban. Különböző helyszíneken egyszerre hangzik el a határozott vezényszó: Riadó! Három polgári védelmi szakszolgálat — a műszakimentő, a tűzvédelmi és az egészségügyi — öt alegységének tagjai pontosan kidolgozott terv szerint, egy feltételezett légitámadást követően teherautókra szállnak, s irány a kijelölt vezetési pont: a Mo- nori Állami Gazdaság nagykátai kerülete, közismert nevén a Ferenc-tanya. Minden rendben E vidék — a gyakorlat központja — Szentmártonkáta szomszédságában fekszik. A nap megjelent már a látóhatár szélén, amikor a riadó után — az előre meghatározott időben — megérkeznek az alegységek. Nagy Géza őrnagy, a nagykátai járás polgári védelmi törzsparancsnoka elégedetten pillant az órájára, majd a katonás sorakozót követően Tutz Gyulához, a járási tűzvédelmi szakszolgálat parancsnokához — a gyakorlat vezetőjéhez fordul, s csendesen, bátorítólag csak annyit mond: — Minden rendben! Ilyen precízen kell végrehajtani a további feladatokat is... A járási tűzvédelmi szak- szolgálat parancsnoka — civilben a nagykátai járási szakorvosi rendelőintézet fiatal orvosi műszerésze — szemmel láthatóan jóleső érzéssel hallgatja az elismerő szavakat. Meditálásra viszont nincs sok idő: az érkező alegységeket elhelyezi a körletekben, s kiosztja a szükséges műszereket. Társai a megmondhatói: hetek óta csak rövid órákat alszik, minden idejét a felkészítésre fordította. Kettős haszon — Egyébként ugyanez a fegyelmezett, kötelességtudó végrehajtás jellemzi a most ria- dóztatott három szakszolgálatunk valamennyi tagját, s csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatának önzetlen segítségéről — kaptunk tájékoztatást Nagy Gézától. — a mostani riadót már megelőzte az éves kiképzési tervünk szerint a szakszolgálatók elméleti felkészítése. Arra törekedtünk, hogy a gyakorlaton a megtanult ismeretek felhasználását összekapcsoljuk a népgazdaságilag hasznos munkafolyamatok elvégzésével. így kettős a haszon. Jgy került sor a Ferenc- tanyán egy használhatatlanná vált nádfedeles ház felrobbantására: a feladat elvégzésére a gazdaság aligha tudott volna embert biztosítani. Ezen a helyszínen — a képzeletbeli I-es kárhelyen — a műszakimentők bizonyíthatták felkészültségüket, míg a Il-es és a III-as kárhelyen — a kókai és a szentmártonkátai öregek napközijében — kerítést építettek, s rendbehozták az udvart. De menjünk sorjában. Hajnali öt óra. A vezetési ponton — a Ferenc-tanyai munkásszálló kétszintes épületében — már készen áll az orvosi segélyhely. Az egészség- ügyi szolgálat parancsnoka, dr. Kárpáti Ervin, a járási szakorvosi rendelőintézet igazgató-főorvosa határozottan irányítja beosztottjait. Mindenki pontosan ismeri a feladatát: berendezték a műtőt-kö- tözőt, a fektetőt, felkészültek a sérültek sürgős ellátására. Az élelem és a kötszer is elegendő. Reggel hat óra. A műszakimentők már elkezdték a kukoricatábla szélén álló rozzant nádfedeles ház bontását. Megelevenedik egy darabka történelem: az épületben egykor uradalmi cselédek tengették nehéz sorsukat. Orkánszerű szél fúj, a szakszolgálat tagjai gyors mozdulatokkal bontják a nádat. Az alegység tagjai — a nagykátai járási Építőipari Ktsz dolgozói — értik a dolgukat. Elsajátították az elméleti tudnivalókat, s pontosan végrehajtják a tanteremben tanultakat a gyakorlatban is. Ropogott a nád A járási műszaki-mentő szakszolgálat parancsnoka Pataki József, aki a járási hivatal műszaki osztályának vezetője. A feladat végrehajtását megelőző hetekben pontosan felmérték a tennivalókat, s érdeklődésünkre pontos számadatokkal válaszolt: — Az épületben a század- fordulón már laktak, s az alapterülete százötvenhat négyzetméter. Tény, hogy már-már életveszélyes, így szükségessé vált a lebontása. A tetőszerkezet-gerendáit még jól lehet hasznosítani, a nádra viszont már nincs szükség: elégetjük. Az épület falait pedig a szovjet katonák segítségével felrobbantjuk. Szavait hallva Tutz Gyula azonnyomban megjegyezte: a tetőszerkezeti gerendákat a kókai öregek napközijében használják fel. S miközben a szél fújt, a műszaki-mentők megállás nélkül dolgoztak. Délelőtt tíz órakor már lebontották az épület tetejét. A nádat összegyűjtve meggyújtottáik, s az egyik tűzvédelmi alegység tagjai hővédő ruhában a helyszínre érkező tűzoltóautó fecskendőit megnyitva eloltották a lángokat. A robbantáshoz ötven: kiló trotilt használtak fel. Szakszerűen elhelyezték a vezetékeket, gondosan ellenőrizték, helyére került-e minden zsinór, s aztán megkezdődött a visszaszámlálás: tíz, kilenc... három, kettő, egy, zéró!_ Egy gombnyomás, s a levegőbe röpült az egykori cselédház négy oldalfala. A romokat, a törmeléket villámgyorsan eltakarították, s délre a kukorica- tábla szélén ismét csendes lett a vidék. Elkészült a téglakerítés Déli egy óra. A tűzvédelmi szakszolgálat másik alegysége szorgalmasan végezte dolgát a kókai öregek napközijében. Tápiószeléről érkeztek, s parancsnokuk, Kreisz István elégedetten szemlélte társai szorgalmas munkáját. A hátsó udvarban téglakerítést építettek, s dicséretükre legyen mondva, rendkívül gyorsan. — Ügy jöttünk ide, mintha valamennyien a saját kerítésünket építenénk — mondta Kreisz István, aki ma már nyugdíjas, s egykor a fővárosban a VIII. kerületi tűzoltó-parancsnokságon ' dolgozott. — Akad közöttünk ipari munkás és termelőszövetkezeti dolgozó, s a polgári-védelmi oktatáson tanultakat most igyekszünk hasznosítani. S aztán elnézést kért: keverte tovább a maltert, mert a kerítésnek el kell készülnie, s mit szólnak a társai, ha látják, hogy a parancsnok sokáig ácsorog és beszélget... — Régóta szerettük volna már a napközink kertjének hátsó udvarában egy téglakerítést — kaptunk tájékoztatást Tóth Jánosáétól, a kókai öregek napközijének vezetőjétől. — A polgári-védelmi tűzvédelmi szakszolgálat tagjai egyetlen nap alatt teljesítették kérésünket. Köszönet érte... Délután három óra. Vége a riadónak. A felsorakozott al-„ egységek előtt Tutz Gyula értékeli a résztvevők felkészültségét, munkáját. Köszönetét mond a lelkes helytállásért, a pontos, fegyelmezett végrehajtásért. A gyakorlat sikerében valamennyi résztvevő osztozik. S tegyük hozzá: megérdemelten. F. G. Elkésett a Csabagyöngye Szüretelnek, szüretelnek... Egy hektárról — nyolcvan mázsát Szüret. A szónak még ma is r"'"'* romantikája van. Régen nótás- kedvű férfiak hordták a puttonyokat, a lányok népviseletbe öltöztek, úgy indultak a szüreti bálba. Egykor — ünnep volt a szüret. Most? Nem több, nem kevesebb: kora őszi üzemi esemény. Saszla, kardinál Az Alagi Állami Tangazdaság szőlőskertjében ötszáz diák szorgoskodik a tőkék között. Vélnéd, ha más nem, a gimnazisták magukkal hozták a jókedvet. A hangulat azonban korántsem vidám, pedig az eredmények biztatóak. Tavaly a gazdaságban a jelentős fagykárok miatt csak ötven mázsás hektáronkénti termésátlagot értek el. Az idén 80—85 mázsa várható. A végső értékeléssel azonban október végéig várni kell. A hideg és a napfényszegény tavasz és nyárelő miatt a legkorábban érő csabagyöngye is egy hónapot késett. Hát még a saszla, a kardinál és a Pannónia kincse! A sorok között nagy a sürgés-forgás. A legtöbbet azonban Helembai Mihályné brigádvezető tüsténkedik. Vezényel, magyaráz, egy pillanatra sem áll meg. — Csak az olyan szüret nehéz, amikor kevés a szőlő. Ha bőven van termés, megy minden, mint a karikacsapás. Mondják is rólam, ha kilométeróra volna a hátamra szerelve, e azután kapnám a pénzt, tnár'm’illibrtios lennék. De nem is lehet lazítani. Oda kell figyelni, hogy a kocsik időben megérkezzenek, a helyükre álljanak, s folyamatosan kerüljenek a ládákba a szemek. Persze, ne higgye, hogy a szőlővel csak ilyenkor akad munka. A Diákok a tőkék között Pótkocsiba ömlik a szem Bozsán Péter felvételei Lakásépítés, egészségügy, üc/ü/és Háttér - munkához, pihenéshez Az utolsó években alaposan megváltozott a vállalatoknál folyó szociálpolitikai munka. Elősegítette ezt az is, hogy a középtávú gazdasági tervek részéként, első ízben azt is megfogalmazták, mit tesznek dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javításáért az egyes termelő egységekben? A szabályozó része A vállalati szociálpolitikai tervekben fontos feladatként kezelik a lakásépítés anyagi támogatását, az üzemegészségügyi helyzet erőteljes javítását, a gyermekintézmények, valamint az üdülési lehetőségek bővítését. Céljaink eléréséhez nagy segítséget kaptak a gyárak azáltal, hogy a szociálpolitika része lett a gazdasági szabályzó rendszernek: határozat látott napvilágot a jóléti — kulturális alapok nagyságáról, képzéséről, melyekből a szociális kiadások jó részét fedezik. Miként éltek anyagi lehetőségeikkel? Mif valósítottak meg idei terveikből? ezekre a kérdésekre keresett választ a közelmúltban a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat szakszervezeti bizottsága. Szerződés a tanáccsal Az első félévben 17 tanácsi bérlakásra jelölhettek dolgozóink közül tulajdonosokat. Az is igaz, ezzel alig csökkent a lakásigénylők száma. Éppen ezért, további lehetőségeket kerestek. Hogy- miként? A Magyar Villamos Művek Tröszt anyagi támogatásával újabb munkáslakásépítési akciót indítanak. A hőerőműnek már sikerült is szerződést kötnie a tanáccsal száz munkáslakás felépítéséről. Az új otthonoknak még' a jelenlegi tervidőszakban, 1980-ig el kell készülniük. Négymillió forintot már átutaltak a tanácsnak a szükséges közműfejlesztésre. Munkásaik lakáshelyzetének javításában egyéb módon is közreműködnek a DHV gazdasági és társadalmi vezetői. Erre a célra szolgálnak — a beruházási alapból képzett, a családiház építési kölcsönök. Idén négyen kaptak a keret- | bői; összesen 300 ezer forint kamatmentes kölcsönt. Megelőzik a veszélyt Nagy gondot fordítottak a hőerőműben az üzemegészségügy javítására. Űj berendezést vásároltak például az üzemorvosi laboratóriumba. így a korábbinál jobb technikai feltételeket teremtettek az orvosok, ápolónők eredményes munkájához. Rövidesen megkezdődik egy hallásvizsgáló- fülke szerelése, ez elsősorban a munkások halláskárosodásának megelőzését szolgálja majd. A törődést jelzi az is, hogy feltérképeztették a Kö- JAL-Ial az egyes munkahelyeket, milyen káros hatás érheti a munkásokat. Ily módon sor kerülhet megelőző intézkedésekre. Bővítés a Balatonnál A villamosefőmű dolgozói közül sokan a környező településekről járnak be. Jó néhá- nyan azonban az utazgatás helyett a kényelmesebb megoldást, a munkásszállást választanák. Idén róluk sem feledkeznek meg: a vállalat szakemberei kívül-belül felújították a munkásszállást; a munka során tanuló-otthont, házaspárt szállót és egy kisebb tömegsportbázist is létesítenek. A hátra levő időszakra maradt még kevés tennivaló: a városi szálló is várja külső megfiatalítását. A szezon kezdetére befejezték a hőerőmű balatonkenesei üdülőjének bővítését, korszerűsítését. A dolgozók közül idén nyáron többen és a réginél sokkal szebb körülmények között tölthették éves szabadságukat a Balaton-par- ton. És ami szintén nem mellékes : a tröszt vállalatait is segítették az új üdülési lehetőséggel. D. Gy. vesszőket télén, nyáron metsz- szük, ez a gyümölcs egész éves gondozást kíván. Aprók a szemek Sebestyén István szőlőtermesztési mérnök már kevésbé bizakodó. — Sajnos, nem tudunk annyi csemegeszőlőt értékesíteni, mint szeretnénk. A késői érés miatt aprók a szemek, rosszabb a minőség, a ZÖLDÉRT érthetően kevesebbet vásárol tőlünk. Annak viszont nagyon örülünk, hogy a diákok várakozáson felül fegyelmezettek és szorgalmasak. Ügy terveztük, erről a tábláról csak jövő szerdára takarítjuk be a gyümölcsöt, ám, ha így haladunk, hétfőn már nem tudjuk foglalkoztatni a gyerekeket A srácok korántsem ilyen lelkesek. Faarccal ülnek a teherautó tetején, kérdéseinkre csak ímmel-ámmal válaszolnak. „Elég egyhangú ez az egész. Mondjuk, három napra magunlctól is eljönnénk, egy hétre már aligha.” A 14 éves Csáthy Tamás elhúzza a száját: „azért jobb, mint a tanulás”. Vidámabb a hangulat A másik táblában idősebb asszonyok arcát csípi a hideg szél. Itt már vidámabb a hangulat. Nevetve bogyózzák, sorolják a szőlőt, válogatják a cefrének valót. Hiába, a régiek még megőriztek valamit a szüret derűjéből. Mert néhány évtizeddel ezelőtt még egészen másként hangzott a szó: szüret. Hegyi Iván ÓBUDA TSZ Terv a talaj javításra Az Óbuda Termelőszövetkezet szántóterületei két város és négy község területén helyezkednek el- Éppen ezért a földek sem egyformák. Az alacsonyan fekvő és Duna parti területeken gyakori a belvíz. Bár az elődök igyekeztek enyhíteni a bajon, ezek a részleges meliorációs munkák már kevésnek bizonyulnak. Egységes, a teljes területet érintő talajjavításra van szükség. Ezeknek a terveknek, valamint a költségvetésnek az elkészítésével a Közép-Duna- völgyi Vízgazdálkodási Társulatot bízták meg. Az első részletterv a Majdanpolje-Po- dity területén telepítésre kerülő szőlőültetvény meliorációs munkáit foglalja magába. A tsz ennek birtokában megkezdheti a tereprendezést, kivághatja a szórványültetvényeket, összeszánthatja az apró parcellákat. A tervezők jól ismerik a tsz gondjait, s a területet, mert a társulat a jogelődök számára is végzett hasonló munkákat. Ahol víznyerési lehetőség van, ott az öntözést is megoldják. Az öntözött szántóterületet szeretnék megháromszorozni. Pomáz és Szentendre között elterülő 600 hektáros területen a víz elvezetése okoz sok nehézséget. Számolni kell azzal is, hogy a Duna vízállása erősen ingadozó és a vízlevezető De- ra patak torkolata nem a tsz területén van. Magas vízállás idején szükség lenne rá, hogy a patakot zsilippel zárják le és szivattyúkkal továbbítsák a vizet a Dunába. A szántóterületek vízrendezését azért is el kell végezni, mert a jelenlegi viszonyok mellett biztonságosan termelni, nagy terméshozamot elérni nem lehet.
