Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
prsr Mr.crr.t 1978. SZEPTEMBER 10., VASÄRNAP Közös értékeinket őrzik NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK PILISS ZENTKERESZTEN Azt mondják a pilisszent- keresztiek, hogy a környék lakói régebben, ha a község felé vették útjukat, csak így válaszoltak a „Hová mégy!” kérdésire: „Megyek Pilisre”; vagy így: „Malomkára”. De legtöbbször szlovákul, így: „Na Mlinki”. A területen ugyanis sok szlovák nemzetiségű ember él. A hagyományokat, a népi kultúrát elsősorban a pilisszentkeresztiek őrizték, őrzik. A pilisi községek ma már nem elzártak. A 2 ezer 100 szentkereszti lakos többsége is Pesten, Budakalászon, Po- mázon dolgozik. A törődés a nemzetiségi kultúrával, az anyanyelvvel éppen ezért fontos: a megőrzött értékek az egész ország, a nép hagyományait gazdagítják. Dalokat, meséket gyűjtenek A község művelődésének központja az 1968-ban felépült kluibkönyvtár. Szivek József igazgató büszkén mutatja az új öltözőt: ha teljesen elkészül, fogadhatnak előadóművészeket, a helyiség arra is lehetőséget teremt, hogy a mostani sakk-, barkács-, báb-, és honismereti szakkör — mellett újak induljanak. A klubkönyvtárat két esztendeje évi 40 ezer forinttal támogatja a szentendrei járási áfész, így a házban működő felnőtt és gyermek népművészeti csoport tagjai formaruhát kaphattak. Gond is akad persze: a nagyteremben legfeljebb 120-an férnek el s egy új vetítőgép is elkelne. Sikeresen működik a szlovák honismereti szakkör. Fiatal tagjai népdalokat, meséket gyűjtenek, régi szlovák sírkövek feliratait jegyzik füzetükbe. Nem látványos ez a munka, mint ahogyan nem azok a magyarországi szlovák irodalom képviselőivel rendezett találkozók Sem. Kormos Sándor, Filadelfi Mihály, Riv- nák Mihály azonban elmélyítette a résztvevők irodalmi ismereteit s a szlovák vers és próza olvasása iránti vágyat. Aki szereti a könyvet, az Pilisszentkereszten felkeresheti az ötezer kötetes községi könyvtárat. Több mint 400 olvasójuk közül majd 300-an 14 évnél idősebbek. A gyerekeket az általános iskola háromezer kötetes,, felerészben sylovák nyelvű gyűjteménye is várja. Jánszky László, a tisztelet- díjas könyvtárvezető sorolja a statisztikai adatokat, megemlíti, hogy a szlovák könyv- állományt a Csehszlovák Kultúra segítségével gyarapítja. Később a felnőtt népművészeti együttesről beszélünk — annak munkáját ő is szervezi. Pilissky páv Pilissky páv — így nevezik a felnőtt népművészeti csoportot, a szlovák klub keretében működő Pávakört. Tizenhárom éve alakult, kéthetente 30—35 tagja jön el a próbákra, ahol a beszélgetés is az anyanyelven folyik. Jánszky László sorolja az emlékezetes fellépéseket az 1969-es Röpülj, páva, vetélkedősorozatot, a turóczszentmártoni vendég- szereplést, amikor a világ különböző részein élő szlovákok együtteseivel együtt léptek fel nagy sikerrel. Tavasszal részt vettek a rádió békéscsabai népzenei fesztiválján, ott voltak a járási, megyei nemzetiségi találkozókon. Két éve rendszeres vendégek a szentendrei járású áfész rendezvényein is. Szándékaik komolyságát az jelzi, hogy 250 régi népdalt kutattak fel. Műsoraikat Alföldi Borús István a művészeti vezető állítja össze. A gyűjtés során felbukkant helyi népmeséket, szólásmondásokat Jánszky László rendszerezi. A fiatalokat nehéz bevonni a munkába — hangzik a panasz. A pávakör 40 éven felüli tagjai ma már nem vállalkoznak a táncra, ezért számítanak az általános iskolából kikerülő ifjúságra. Néhány tizenéves lelkesedése viszont máris azzal bíztat, hogy a felnőtteknek nem kell sokáig új tagokra várniuk. Az általános iskolásokból Molnár Andrásné tanárnő alakított énekkart és az idén. tánckart is. Á negyven kisdiák a klubkönyvtárban, gyermekklubban készül a fellépésekre, melyeken — mondanunk sem kell talán — mindig telt a ház. Az énekkarosok tavaly a járási úttörőszemlén az alsó- és felsőtagozatosok között egyaránt aranyérmet nyertek Nyelvi laboratórium Nem érdemes azon tűnődni, hogy a sikerekben mennyi része van a klubkönyvtárnak, s mennyi az iskolának. A nemzetiségi művelődés TV-FIGYELŐ Finn est. Már csak azért is oda kellett ülni csütörtökön a képernyő elé, mert rokonok érkezését hírelte a műsorújság — és kedves vendéget várni illik. A távoli nyelvrokonaink iránti kötelező udvariasság a Rénszarvaspásztorok naplója és a Finnország hétköznapjai című dokumentumfilmek láttán őszinte érdeklődéssé nemesedett. Jó előkészítése volt ez a kétszer fél óra az est gerincének. A Veijo Meri regényéből született Manilakötél azonban vegyes érzelmeket keltett: akik a regény ismerete nélkül próbálták követni a cselekményt, eleinte bizony nagy zavarban lehettek. Mert nemigen derült ki, hogy ami történik, vajon miért történik, s hogy azt miért éppen így ábrázolják az alkotók. így, ingadozva a tragikus és a komikus megközelítésmód között, látszólag bizonytalan műfaji elképzelésekkel. Csak a befejező képsorokban tűnt ki igazán, hogy szatirikus játékot láttunk. Ezt a vélekedést a rendezővel készített interjú megerősítette. Kár, hogy azt nem a film előtt sugározták. Korábban alig-alig hittem volna, hogy az Internacionálé lehet egyszerűen csak zenei motívum, amelyet egy komponista ugyanolyan szabadon használ föl. mint egy gyermekdalt vagy népdalt, esetleg más, kevésbé megkötött jelentésű dallamot. A Väinö hinna művéből tánccá álmodott A Sarkügyét mindenki magáénak vallja. Borbély Gáspárné igazgatóhelyettes szerint az intenzív iskolai nyelvoktatás csak úgy eredményes, ha a gyerekek otthon, társaik között is beszélnek szlovákul. Az iskola arra törekszik, hogy élő, a mindenapok során használható nyelvet tanítson. Ezt az is lehetővé teszi, hogy öt szlovák szakos (és anyanyelvű) tanár foglalkozik a 210 diákkal. De ezt segítik az iskolában olvasható, s az órákon is felhasznált folyóiratok, a kétnyelvű fali újságok egyaránt. Az intézmény nyelvi laboratóriumához hasonló nem sok van a megyében. Újdonság, hogy a 34 elsős az idén iskolaotthonos oktatásban vesz részt: az órarendben szereplő foglalkozásokon kívül délután is tanulnak szlovák nyelvű dalokat, játékokat Sőt, az anyanyelvű oktatás még korábban kezdődik — az óvodásokkal öt szlovák anyanyelvű óvónő foglalkozik. A nyelvi oktatás eredmé nyeit az mutatja igazán, hogy a gyerekek minden alkalommal, — vagyis négyszer — megnyerték az országos szlovák nyelvi tanulmányi versenyt. Tájház kellene Nehéz különválasztani Pilisszentkereszten mennyi a része a pedagógusnak és a népművelőnek, a tanácsi vezetőnek és a pávaköri tagnak a sikerekben, eredményekben. Közös a gond is. Egyre keve sebb például a faluban a jellegzetes, kerítés nélküli porta, a hosszú, nyitott folyosójú épület Érthető, hogy mindenki új, kényelmesebb otthont akar, a régi házak falai viszont egy régi, megváltozott közösségről, életformáról is beszélnek. Az eredményes nyelvi iktatáshoz, . a, nemzetiségi dalók, táncok gyűjtéséhez hasonlóan fontos, időszerű lenne a régi használati eszközök, népművészeti tárgyak összegyűjtése, tájház építése is. Szabó Ernő Bővítik a nnízeumot Űj épületszárnnyal bővítik Kovács Margit Múzeumot [Szentendrén. A közelmúltban elhúnyt világhírű keramikus alkotásait 1973. óta csaknem 2 millió hazai és külföldi vendég tekintette meg. A jelenlegi kiállítási anyagnak több mint kétszeresét tartalmazó — rendkívül gazdag hagyaték elhelyezéséhez a nagysikerű gyűjtemény bővítése vált szükségessé. Az új épület terveit Vörös Ferenc készíti, ő volt a múzeum műemléki rekonstrukciójának tervező építésze is. A munkálatokat szeptember közepén kezdik. A főváros két nagy egyetemén tartották meg szombaton az ünnepélyes tanévnyitót. Az ■Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitó közgyűlésén részt vett Polinszky Károly oktatási miniszter is. Az ELTE-n az idén 1500-an kezdik meg tanulmányaikat, a hallgatók száma a különböző tagozatokon megközelíti a kilencezret. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában megtartott tanévnyitón Berend T. Iván rektor tizenkét — fél évszázada végzett — közgazdásznak nyújtotta át az I aranydiplomát, majd a különböző tagozatok 540 elsőéves hallgatója fogadalmat tett. A továbbiakban hagyományos ünnepi aktusra került sor: az egyelem ifjúsága koszorút helyezett el Marx Károly szobránál az aulában. Ugyancsak szombaton volt a Magyar Iparművészeti Főiskola, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, a kaposvári Tanítóképző Főiskola, valamint a sárospataki Tanítóképző Főiskola tanévnyitója. jRégi korok tanúi ÉRTÉKES LELETEK SZÁZHALOMBATTÁN, PILISSZÁNTÓN Az ásatás alkalmával egy fagerenda szerkezetű sírépítmény került napvilágra, melyben valószínűleg hamvasztá- sos temetkezés lehetett. Az őskori halom pontos kronológiája még nem tisztázott. Egyebek között a fa anyagából lehet következtetni a keletkezési időpontra, amit most szakemberek vizsgálnak. — Hol kutattak még régmúlt korok emlékei után? — Dunavarsányban dr. Tet- tamanti Sarolta végzett feltárásokat, egy középkori templomot keresett. A helyi termelő-' szövetkezet azon a területen egy nagyobb építkezésbe kezd. Mivel régen itt egy homokbánya volt, melyből középkori topográfia tette szükségessé a lelőhely hitelesítését. Az Ulcisia Castra, az egykori tábor területén van a szentendrei Római kőtár, mely a korabeli Szentendre, valamint környéke lakóinak múltját idézi. A múltból üzenő kőemlékek mögött kis ház húzódik meg. Kik benne dolgoznak, régi korok maradványait hozzák a felszínre; a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti csoportjának munkatársai. Az épület előtti sírkövek darabjai még feldolgozásra várnak; a nyári feltárások alkalmával kerültek elő a föld mélyéből. — Három nagyobb, úgynevezett tervásatást végeztünk Megnyílt a nemzetközi kisplasztikái kiállítás csillag alatt zeneszerzője, Kari Rydman megtette, hogy a munkások nemzetközi himnuszát a cselekmény jobb kibontásának, gazdagításának kedvéért, motívumnak tekintette, s közismert dallamívéből épített remek zenei szerkezetet. Logikahiány. Sokat ígér, ha valaki A bíró címmel készít tévéjátékot. Mert sokat sejtet — és általában kitűnő kamarajáték-lehetőséget nyújt — minden effajta tárgy. A. H. C. Brdnner és Horváth Tibor jegyezte produkció nem váltotta be a kimondatlanul is meghirdetett ígéretet. Az apjuk halálára összegyűlt testvérek tetteit nem önmaguk jellemvonásai, hanem írói (részben rendezői) önkény mozgatták. Olyannyira, hogy még .csak közhelyszerűnek, sematikusnak sem mondhatjuk a szereplőket, az eseményeket — a közhelynek, a sematizmusnak legalább formális logikája van. E játékból hiányzott a logika. És hiányzott a felszabadult játék is. Az indokolatlanságok sorozatát a színészek erőfeszítése sem tudta hihetővé tenni: talán a mindig megbízható tehetségű Halász Judit néhány perce és Gera Zoltán néhány nillanata nyújtott csak üdítő kivételt. A pénteki műsorban egyetlen apró műsorrészlet tetszett igazán: a Fiatalok órájában jó — Csányi Miklós rendezte — interjút láthattunk a La Manche-átúszó Hajós Gyuláról. Daniss Győző A kisplasztika! kiállítások alkalmából egy-egy neves magyar alkotó életművét is bemutatják. Az idén Herényi Jenő szobrászművészre emlékeznek kisplasztikáinak bemutatásával. Halmágyi Péter felvétele Nemzetközi kisplasztikái kiállítás nyílt szombaton Budapesten, a Műcsarnokban. A 28 ország csaknem száz alkotójának több mint 450 művét bemutató rangos nemzetközi szemle megnyitóján részt vett Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, s jelen volt számos résztvevő ország budapesti nagykövetségének képviselője. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes megnyitó beszédében elmondotta, hogy bár a budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás a hasonló nemzetközi vállalkozások során a legfiatalabbak közé tartozik. Ma már megállapítható, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a világ szobrász- művészeinek jelentős nemzetközi fórumává fejlődött, s hozzájárul közművelődési céljaink megvalósulásához is. — A budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás nyitva áll minden jó szándékú alkotói törekvés előtt — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — Ezen a tárlaton is őszinte tisztelettel és megbecsüléssel üdvözöljük azoknak a műveknek a hosszú sorát, amelyek az ember, a munka, a béke értékét fejezik ki, a népek barátságának gyarapodását, szellemi kincsének gazdagodását szolgálják. Ezeknek a szándékoknak kívánt keretet adni a tárlat témája is: „Egyén és kö zösség.” A IV. budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás két hónapig tekinthető meg. A kiállító művészek között Pest megyében élők is szerepelnek, köztük a Szentendrén alkotó Deim Pál a Fővárosi Tanács különdíját kapta. ezen a nyáron — mondja Maróit Éva régész. — Júniusoan volt az első, melyet Holport Agnes vezetett. Százhalombattán tárt fel közepes méretű őskori sírhalmot. A lelőhely irodalmi adatokból ismert volt; a múlt században is kutatták már a környék titkát. Most, a készülő Pest megyei temetőre utaló csontok kerültek elő, meg kellett vizsgálnunk a terepet. A feltárásra, pontosan a templom miatt került sor, melynek sajnos, csak a nyomai maradtak meg. a falait elhordták. Tettamanti Sarolta talált itt egy római oltárkövet, amit valószínűleg a Duna túlsó partjáról hoztak ide, lévén Dunavarsány olyan területen, amit a rómaiak még nem hódítottak meg, s Barba- rikumnak neveztek. S ha a templomot nem is sikerült meglelni, a középkori temető beszél nekünk a múltról. — Mit árul el egy ilyen temető? — Két nagyon szép párta veret került a felszínre, mindkettő a XIV. századból. Az egyik stilizált madarat, valamint liliomot ábrázoló bronzkorongokból áll, feltehetően, valamilyen textil alapanyagon lehetett. A másik párta is különlegesen szép, apró branzgyön. gyökből tevődött össze. Jelenleg a restaurátor műhelyében vannak. — Vajon ki viselhette a pártát? — Mint azt a pártából következtetni lehet, mindenképpen fiatal lány hordta, de a koponya elárulta, hogy tulajdonosa kislány volt. Hogy hány éves lehetett, miben halt meg, milyen betegségben szenvedett, annak megállapítása az antropológus feladata. Az ásatások alkalmával előkerült csontokat összegyűjtjük, megmossuk, majd antropológushoz szállíttatjuk, vizsgálatának eredményeit pedig a dokumentumokhoz csatoljuk. A harmadik tervásatást beszélgetőpartnerem, Maróti Éva vezette, akinek ez volt az első önálló munkája. — Már évekkel ezelőtt adataim voltak arról, hogy Pilisszántón terepbejárások során találtak a felszínen római kori cserepeket. Tudjuk, hogy a jelzett helyen a Kálvária dombtól nem messze egy római villa állt. A mostani kutatást, szintén a topográfiai térkép tette szükségessé. Nem akartunk teljes feltárást, csak az alaprajzot tisztázni, s megbizonyosodni arról, hogy igaz- e, amire a jelek utalnak: egy római őrtornyot rejt a föld. Tudott dolog, hogy az egykori római határvonal, a limes mellett sok ilyen őrtorony volt. Ez a pilisszántói azonban nem a védelmi vonalon, hanem — ami szintén gyakori volt Pannóniában — egy fontosabb út mellett állt. — Hogyan találták meg az őrtornyot? — Kutatóárkos feltárást alkalmaztunk, s ezzel megtaláltuk a meglehetősen nagy méretű, tizenhét és félszer tizenhét és fél méteres őrtorony falait. Érdekes, hogy ezek any- nytra magasan voltak, már a földfelszín alatt 10—20 centiméterre előbukkantak. A terület törmelékes volt, a torony valószínűleg leégett, s úgy omlott össze. Erre a környékén levő föld is utalt. Ez egyébként egy IV. századi őrtorony, melybe I—II. századi őrtorony faragott köveit, valamint egy korai római temető síremlékeit építették bele. — Mit rejtett még a föld? — Előkerült három római érem is, ebből kettőről már biztosan állíthatjuk, hogy Va- lentiniánus császár idejéből való, a harmadiknak annyira megkopott a felirata, hogy csak a restaurálás után lehet megállapítani eredetét. Találtunk még két bélyeges téglát is. Mivel ezek a korábban épült őrtoronyból kerültek oda, nem datáló — időpontot meghatározó — értékű leletek. Az egyik téglán a második segítő légiónak a bélyege szerepel, a másikon pedig egy névtöredék. A bélyegtéglákról sok mindenre következtetni lehet. A koraiakon például olyan bélyegzők szerepelnek, melyeken a csapattest neve van, a későbbiekre pedig a csapat vezetőjének nevét bélyegezték. Pilisszántón nagyon sok római kori kerámiát is találtunk, de ezek sajnos annyira töredezettek, hogy nem érdemes rekonstruálni őket. — Mivel foglalkoznak most? — Most rendezzük a nyári ásatások során előkerült anyagot. Feldolgozzuk a közben vezetett és mindenről pontosan beszámoló naplót, a mérési eredményeket összegezzük, s azonosítjuk az országos felmérési térképekkel. Előhívjuk a fényképeket, milliméter papírra a vázlatok alapján megrajzoljuk a feltártakat. A tárgyilagos megfigyelések rendezése után lehet messzemenő következtetések^ levonni. A restaurátorműhelyben egyebek között most dolgoznak az érméken, kerámiákon. Amíg egy-egy feltárás összegzése elkészül, hosszabb idő is eltelhet. Akár a jövő esztendőig is elhúzódhat, míg végleges ered' ményt mondhatunk. — Természetesen nemcsak tervásatásaink, hanem úgynevezett lelebmentő munkáink: is vannak. Ezekre akkor kerül sor, ha bejelentés érkezik, hogy építkezéseknél, vagy földmunkáknál cserépdarabolt, s egyéb — a múltra utaló tárgyak — kerülnek elő. Amint értesítenek minket, azonnal a helyszínre megyünk. Bár rendelet írja elő az ilyen leletek bejelentését, sokan eltitkolják előlünk. Erre nehéz rájönni, de ha mégis kiderül, szabály' sértési eljárást indíttatunk i vétkesek ellen. Több hasznos bejelentés is érkezik, az el hallgatásnak pedig félelem oka, attól, hogy megtiltjuk további építkezést. Erre sem kerül sor, legfeljebb kéthetes haladékot kérü amíg megvizsgáljuk a lele' — Milyen tennivalóik vannak még a téli hónapokban — Az említett munkák mel lett januárban elkezdjük a jö vő évi ásatások tervezését. Ki jelöljük, mely területen ki főj kutatni. Ezután hozzáfogunk szakirodalom alapos tanulmá nyozásához, összegyűjtéséihez s tavasszal megkezdjük a te repbejárásokat. Azt, hogy jövő nyáron, hol végzünk majc feltárásokat, most még tudjuk. A nagymarosi vízlép cső építését megelőző régészet feltárásokhoz kell igazodnunk melyekben mi is részt veszünt majd. Ez most elsődleges fon tosságú, meghatározza a jöv nyári tennivalókat. Kottán Éve. Egyetemi, főiskolai tanévnyitók
