Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

#i icier MIÉRT NINCS, HA VAN? Bevehetetlen minaret—gebinbén ? TÁJÉKOZATLAN TURBÁNOS TURISTÁK SIÓFOKON ÉS BALATONFÜREDEN Pest megyei művészek tárlatai BORSOS MIKLÓS ÉS BARTIIA LÁSZLÓ TIHANYI KIÁLLÍTÁSA / / _ / , Am ikor egy nyári éjszakán érdi ismerősöm autójából ki­szállva hatalmas, valamiféle „kő cső” alatt találtam ma­gam, kissé megrendült bizal­mam érzékszerveimben. Oda­léptem a toronyhoz, megtapo­gattam: a kő valóban kő volt. Lassan-lassan bele kellett nyugodnom, hogy a karcsú építmény, amelynek hasonmá­sai minaret néven szerepelnek a köiztudatban, s amiket Pé­csett és Egerben szokott meg­mászni az ember — itt Érden is valóság. De mert éjszaka volt, s ez az álmok és látomá­sok időszaka, gyanúm telje­sen csak később, egy nappali látogatás során múlt el, ami­kor is az események hamisí­tatlanul mai fordulatot vet­tek... Történelem A török hódoltság napjaink­ra egzotikussá vált nyurga ha­gyatékai voltaképpen a mecse­tek fölé magasodó haranglábak voltak, ahol a „harang” azon­ban egy müezzin beosztású egyházfi volt. A müezzin a to­rony párkányáról hangos szó­val hívta imára a híveket va­laha itt Érden, a Székesfehér­vár és Buda közti legjelentő­sebb településen. A régészek szerint ezen a helyen kétszer épült fel, a mohamedán szen­tély, mert az elsőt az 1500-as évek végi csaták lerombolták. Három évszázaddal később egy újabb háború epizódhar­cai hagytak nyomot a mina­reten, a második világháborús belövések pedig ma is jól lát­hatók a köveken. Akrobaták Ófalu néhány régi telepese szerint az érdi minaretnek 1970 előtt soha nem volt kupo­lája: a 15 méter magas kőosz­lop mindig támfal nélküli pár­kánnyal ért véget. Ez valószí­nűtlen feltevés, az viszont tény, hogy a csigalépcsős kő­torony nemzedékek óta cson­ka, hiszen már 1847-ben bizo­nyos Varsányi János is „fö­Nehéz tanévet zártak júni­usban Vácott. A legtöbb gon­dot a tanteremhiány okozta, ami nagyon megnehezítette a pedagógusok munkáját és sok kényelmetlenséggel járt a ta­nulóknak, s a szülőknek is. A gyorsan fejlődő Deákvári lakótelepről, például száz gyermeket a város más részé­be kellett szállítani, iskola­busszal, hogy tantermet bizto­sítsanak részükre. A deákvári gyermekeknek az új tanévben már nem kell autóbusszal iskolába járniuk, — augusztus 18-án ünnepé­lyesen felavatják a lakótelep új iskoláját. A 12 tantermes intézetben már nemcsak meg­felelő számú :anterem várja e. kisdiákokat, hanem korszerűen felszerelt gyakorló-foglalko­zó termek; például fizikai előadóterem, szép tornate­rem, könyvtár, sőt úttörőszo­ba is. A napközis foglalkozá­sok részére négy termet ren­deznek be, — nem kell a tan­órák utáni időt a tantermek­ben eltölteni. A szép iskola, egy év alatt épült fel. A gyors munka, a Nógrádi Építőipari Vállalatot dicséri — no, meg Vác lakóit, akik sok társadalmi munkával segítettek, hogy a tanév kez­detére már fogadhassa a gyermekeket az iskola. A ta­nácson egyébként már elké­szültek e tervek a jövő tan­évre további négy tanterem­mel bővítik az iskolát, oly mó­don, ahogyan azt, most a vég” nélkül rajzolta le az épületet. A műemléket a török idők után, nem tudni, hasz­nálták-e valamire. Meglehet, hogy az évszázadok során ugyanúgy csupán gyerekek hancúrozótere volt, mint e század ötvenes-hatvanas évei­ben. A most már felnőtt ófa­lusi nemzedék kölyökkorában a virtust a minaret tetején, az alig félméteres párkányon mérte. A helybeli öregek me­sélnek a hajmeresztő akroba­tamutatványokról, s mindé-» nekelőtt a Szügyi becenevű Kávrány fiúról, a'ki kizárólag kézen állva sétált tizenöt mé­ter magasban a köveken. Allah! A szinte teljes titoktartás ellenére néhány kóbor és ön­fejű turista még mindig el-el- vetődik az érdi minarethez. Vesztükre. A minaret manap­ság bevehetetlen. Az ófalusiak I emlegetik, hogy az egyik fő­Földvári téri lakótelep iskolá­jában tették. A tanterembővítés itt né­hány hónap leforgása alatt ké­szült el. Az iskola udvarán a négy új tanterem az úgynevezett Forfa elemekből épült. A ce­menttel kombinált farostle­mez elemeket könnyűszerrel lehet összeszerelni, teljesen hang-, hőszigetelő és tűzbiz­tos. Élettartamát húsz évre garantálja a kivitelező válla­lat. Ráadásul rendkívül ol­csó. Amíg a hagyományos építkezéssel körülbelül há­rommillió forintba kerül egy tanterem kialakítása — a já­rulékos szerelésekkel — addig a Forfa anyagból ez mindösz- sze egymillióba került. Az új tantermekben is központi fű­tés lesz, az épületet úgy ala­kították ki, hogy kellő nagy­ságú zsibongó is várja majd a kisdiákokat. A négytanter­mes építményben a napközis foglalkozásoknak jut hely, s felszabadulnak az iskola tan­termei. Az új tanév kezdetéig — a több éves program eredmé­nyeként —, a város vala­mennyi iskolában korsze­rűsítést, felújítást, hajtanak végre. Kivétel csak a Báthori utcai általános iskola, ahol az idén kezdődik a munka. A felújítás során ez az iskola is négy tanteremmel, korszerű melegítő konyhával és ebéd­lővel bővül. K. Z. városi gimnázium történelem- tanára evesein ác emic.siizett ide diákjaival, a zárt kapu azonban leszoktatta a tanár urat az érdi túráról. Jönnek mások is, az ország legtávolao- bi sarkáról, sőt külföldről is. Nemrégiben az építtető turba- nosok utódai, török turisták emlegették sűrűn Allahot, e történelmi kövek alatt. Kulcs Öt éve tart ez a furcsa álla­pot. A felújítás után, 1970-től 73-ig a minaret mellett lakó egyik család havi 300 forintért gazdája volt a műemléknek. íVyitogatíák, sepregették a tor­nyot, tisztán tartották környé­két. 1973-ban azonban a csak tiszteletdijnak nevezhető ősz- szeg folyósítását a község meg. szüntette, ugyanakkor fel­ajánlotta a csatádnak, hogy hivatalos juttatás nélkül, a sa­ját zsebére szedett belépődíjért tovább mutogathatja a tor­nyot. A minaret — gebinben bizonytalan presztízsű vállal­kozásnak tűnt, s így a kulcsá­rom lemondtak az üzemed te­tősről. A titok 1973-tól a kulcs állítólag az érői tanácson található meg. Úgy hírlik, ezzel néhány helyi iskolás csoport be is jutott már a toronyba. Amikor né­hány napja — a turistaszezon kellős közepén, munkaidőben — mint jó néhány utazó, ma­gam is megpróbáltam megsze­rezni a kulcsot, vállalkozásom legalább fél tucat tanácshiva- tainok segíteni akarása ellené­re kudarcot vallott: a JculCo nem volt meg. (Hosszas kuta­tás után a minarettől fél ki­lométerre lakó sekrestyés köz­reműködésével végül feljutot­tam ugyan a toronybá, de mint kiderült, az egyház kul­csa még titkosabb, arról szin­te senki sem tud ...) Rezignáció A rádió kirándulóknak szóló műsora nemrégiben rezignál- tan adta hírül, hogy az ország harmadik minaretjében zárt ajtó várja a turistákat. Ugyan mi magyarázza a je­lenlegi helyzetet? Vajon miért csak addig látogathatták a helybeliek és az idegenek a minaretet, amig életveszélyes volt? Vajon kinek jó befekte­tés félmillióért restauráltatni a tornyot, s utána e túlzottan is tökéletes konzerválásra kár­hoztatni? Vajon miért dugják, miért rejtegetik szinte, az egyetlen községi minaretet, hi­szen sehol egy tábla, amely hírül adná a török kor ritka emlékét az utazóknak? A képtelenségek csak ez ab­szurd kérdésben összegezhe­tők: miért nincs az érdi mina­ret, ha van? Most a Balaton partján fo­kozódik a forgalom. A nyara­lók, kirándulók — sokan Pest megyéből is — felkereshetik a szép számmal megnyílt kiállí­tásokat. A Nagymaroson dol­gozó Tavaszy Noémi, a bala­tonfüredi Balatoni Galériában mutatja be badacsonyi, krak­kói, boszniai linó -és kőszegi olaj-pasztellsorozatát, régi és új műveit. Siófokon a Művészet a mű­vészetben című képzőművé­szeti kiállítás látható, mely a Művészet című folyóirat tava­lyi képanyagából válogat, s műelemzéseket is társít a ké­pekhez, szobrokhoz. Több szentendrei alkotó munkáit is bemutatja, többek között Bá­lint Endre és Farkas Ádám festményeit, szobrait. Tihanyban sokan látogatják Bartha László és Borsos Mik­lós kiállitását, mely az idei ba­latoni nyár fő eseménye. Impozáns valóság Borsos Miklós évtizedek óta ál Tihanyban, ez a tágasság inspirálja. Szétnéz kertjében, így gyűjti össze a világot. El­vonul előtte a Nap, lovak ug­rándoznak, nők sétálnak a kertben, kertész rendezi a vi­rágágyást, az emberi érzelmet tükrözi a Találkozás mozdulat­tal kifejezett feszültségében, a 3ÚCSÚ nosztalgiájában. Rajzain is a mediterrán de- ,ű mértéktartásával jelöli a lejtőt. A nyárfasor látványa dallam, s a hangszer egy másik apján a nő alakját kölcsönzi Játékos méltóság hatja át va- ahány művét, mely közül a Trió, a Szólószonáta és az Egy- iúrú himnusz különösen kon­centrált. Borsos Miklós a kiál- ítás katalógusának előszavá­ban arról vall, hogy ... .a való- tág csak elindítója a képalaki- tó képzeletnek. Ez a tihanyi va­lóság azonban nem akármi­lyen, hanem termő, fantáziát >erkentö táj, mely Vass Ele­mér csendéleteit, Illyés Gyula verseit és régóta már az újólag is Borsos-rajzokat, -szobrokat eredményez. Szinte kéri, sür­geti, fenséges látványának egyedi karakterével a szobrá- szi, festői átköltést. Légies kolorizmus Bartha László Munkácsy- díjas érdemes művész is ősho­nos Tihanyban. Jelenleg ugyan Kőszegen él meghitt fák kö­zött, de Tihanyba újra vissza­tér valóságosan is, s művek­kel szintúgy. Kőszegről és min­denhonnan, ahol e nagy uta­zó jár; Isztambulból, Párizs­ból, Isztriábóll Az európai lá­tókör, a festői intelligencia; erőssége. Itáliában és Francia- országban járt tanulmányúton, 1969-ben Bulgáriában. Virtuóz és gyors, tüneményes az érdek­lődése. Sorra tárta fel a szó képi értelmében a balatoni jég­világot, a levendulamezőket; franciás könnyedséggel. Illés Endréhez hasonlíthatnám olyan perfekt a maga műfajá­ban, olyan nyitott és szellemes Babus Endre Az elmúlt tanév dolgozataiból — Árpád ezután a hadúrnak fehér lovat áldozott, melyen később Benczúr Gyula megfestette. — A hét vezér­nek, mivel nem tudtak írni, mu­száj volt egymás véréből kortyinta- ni. — Volt király, aki a Csele patak­ba, volt aki az or­ra vérépe fulladt bele. — Erzsébet ki­rálynőt a Genfi­tó partján nyilvá­nosan hátbaszúr- ták. A merénylőt azonnal elfogták, pedig akkor még nem is volt Kék Fény. — IV. , Károly kisded csapatával majdnem Budára ért már, amikor meggondolta ma­gát és disszidált. A Habsbur­gok 1867-ben Deák Ferenc, segítségé­vel fátyolt borí­tottak a múltra. Ezt később a tör­ténelem fellibben­tette. — Werbőczy hármaskönyve több kiadást ért meg. — Könyves Kálmán eltörölte a boszorkányokat, ezért az inkvizí­ciónak már úgy kellett kitalálni őket. — A végvári vitézek hősiesen dacoltak a török­kel. Szabad szom­baton azonban mindig lovagi tor­nát tartottak. — A perzekuto- rok bottal ütötték a betyárok nyo­mát. Rózsa Sán­doré azonban nem volt közöttük. — A mohácsi csata után az egész nemzet sír­va vigadott. — Őseink a húst nyereg alatt pu­hították, így az mindig kéznél volt. <b) EGY ÉV ALATT ÉPÜLT VÁCOTT Avatás előtt a megye legkorszerűbb iskolája Borsos Miklós: Hajnal Mostani tár­latán új képei mintha még lé­giesebbek len­nének, fokozó­dik bennük a valóság tündér­áramlása. A rajz költői ereje A budapesti Stúdió Galéria augusztusi sze­replője, Kárpá­ti Tamás 1949- ben született Budapesten, és Sarkantyú Si­mon tanítvá­nyaként végez­te el a Képző- művészeti Fő­iskolát. Megér­demelten jutot­tak el képei Szófiába, Reimsbe és Mexikóba, hi­szen reprezen­tálták a fiatal magyar festő merész elgondolásait:-Erénye mindenkelőtt az, hogy a gyer- mekies rajz költői erejével ér­vel, a lágy színek szelíd go­molyként közvetítenek, vala­mi lényegeset Csokonaiból, a Tavaszy Noémi linóleummetszete játékból, äz 'aikőnysr-RSfCÖlt fénypászmáiból, a galagonya­bokor ragyogásából. Feltétlen egyéniség ez, s ez távlata is. Losonci Miklós MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 10-TÖL CEGLÉD, Szabadság 10—13; Délutáni előadáson: XXI. Olimpiai játékok 10—13: Esti előadáson A jónevű senki* 14—16: Délutáni előadáson Bob herceg 14—16: Esti előadáson Scotland Yard vendége* CEGLÉD, Mese 10—16: Michaele kalandjai CEGLÉD, Művész 10—13: Különös házasság 14—16: Megátkozott tenger GÖDÖLLŐ 10—13: Délutáni előadáson A Sólyom nyomában 10—13: Esti előadáson Klein úr* 14—16: Piedone Hong-Kongban SZENTENDRE 10—13: Délutáni előadáson Evans doktor titka 10—13: Esti előadáson Polyce Pylhon** 14—16: Délutáni előadásai A Sólyom nyomában 14—16: Esti előadáson Klein úr* VÁC, Kultúr 10—13: Délutáni előadáson Küldetés ílBalczó) 10—13: Esti előadáson A dóm*"tó elv* 14—16: Serpicó* ABONY. Szabadság 10—13: Tmpancsok, mancsok, állkapcsok 14—16: Sz^zuldás ayilkoságok- kai* ABONY, Mese 12—15: Galiba az állatkertben ABONY, Művész 12—15: Baracktolvaj BUDAÖRS 10—13: A javíthatatlan 14—16: Polyce Pylhon** DABAS, Kossuth 10—13: A javíthatatlan 14—15: A Csendes-óceán kaló­zai DUNAHARASZTI 10—13: Ahová lépek ott fű nem terem* 14—15: Hajtóvadászat*** DUNAKESZI, Vörös Csillag 10—13: Délutáni előadáson Különben dühbe jö­vünk 10—13: Esti előadáson Serpicó* 14—16: Délutáni előadáson Tecumseh 14—16: ^sti előadáson Holttest a Temzéből* AUGUSZTUS 16-IG DUNAKESZI, Rákóczi 10—11: Harc a sátánnal 12— 13: Különben dühbe Jö­vünk 14— 15: ük ketten* ÉRD 12: Egri csillagok I—II. 13— 14: Vadember* 15— 17: Csizmás Kandúr a vi­lágkörül FÓT 10—11: Hollywood, Hollywood 12—13: Városok és véek I—II. 14— 15: Különben dühbe jö­vünk GYÁL 10— 11: A Csendes-óceán kaló­zai 12—13: Kaland a szigeten 14—15: Délutáni előadáson ördög és a bábjátékos 14—15: Esti előadáson Bakaruhában** KISTARCSA 10: Fel a fejjel 11— 13: Megtalálták a 7. száza­dot 14—15: Valaki a volán mögött LEÁNYFALU. Kert 10—11: Kálvária 12— 15: A javíthatatlan NAGYKATA 10—13: Fogat-fogért 14—16: Délutáni előadáson Csizmás Kandúr a vi­lág körül 14—16: Esti előadáson A spanyol táncosnő** PILISVÖROSVÁR 10—13: Fayard bíró, akit se- • riffnek hívtak* 14—15: Vigyázat, vadnyugat! POMAZ 10—11: Huckleberry Finn és a csirkefogó 12—13: Válás olasz módra** 13: Délutáni előadáson Hegven völgyön 14—15: A javíthatatlan RÁCKEVE 10—11: Hajtóvadászat*»* 12—13: Piedone Hong-Kongban 14—15: Evans doktor titka SZIGETSZENTMIKí.ÖS 10—11: Piedone Hong-Kongban 12—13: Délutáni előadáson Csendes otthon 12—13: Esti előadáson Hajtóvac! ászai*** 14—15: Ahová lének ott tu nem terem* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ** Csak 16 éven felülieknek! <** Csak 18 éven felülieknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom