Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1978. AUGUSZTUS 9., SZERDA K/UIÍI av Hőfixáló géppel Pliszémodeff Az első félévben a Debre­ceni Ruhagyárban megkezdték az úgynevezett pliszémodel- lek gyártását — jelentette be sajtótájékoztatóján Csibi Pál, a vállalat vezérigazgatója. Hő­fixáló géppel, 250 fokon, olyan módon nyomják rá a lisszírozott, szövött, kötött alapanyagra a színes mintá­kat, hogy a „takarás” eredeti színben marad. Az új eljárás után az anyag színes „legye­zőhöz” hasonlít. Ebben az esz­tendőben 6000, jövőre pedig már 25 ezer ruhát készítenek ilyen anyagból. Másik új ter­méke a gyárnak a speciális marhanappából készülő hosz- szú és fél bőrkabát. Alapanya­gát a pécsi bőrgyár szállítja három-négy színben. Az idén 20 ezer kabátot varrnak belőle, többségében tőkés exportra, jövőre pedig ennek a kétsze­resét gyártják. Levéltrágya­vizsgázfatás Édesebb lesz a szőlő és a gyümölcs, nő a cukorrépa cu­kortartalma annak az új levél­trágyának a hatására, amely­nek kísérleti gyártása már megindult a Péti Niirogénmü- velvnél. A sikeres kisparcellás kísérletek után az idén nagy­üzemi kipróbálása is megkez­dődik. A Mezőgazdasági Ke- mizálási Szolgálat szervezésé­ben az ország valamennyi táj­egységén vizsgáztatják. Az új levéltrágya hatását elsősorban magas kálium- és magnézium- tnrtalmának köszönheti, ezen­kívül mikroelemeket is tar­talmaz. A magnézium — mint ezt a kutatók már bebizonyí­tották — jelentős szerepet tölt be a tápanyagok felvételének szabályozásában, a klorofill­szintézisben és a szénhidrát képződésben, így segíti a cuk- rosodást, gyorsítja az érést. Miből gazdagodik a nagyközség? Járda, KRESZ-park, óvoda Budakeszin A DMPO SzoB$gr$iafó Kos®s WáM&iaf Törökbálint, Pf. 48. AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ: általános asztalost, víz-gáz- és központifűtés-szerelőt, villanyszerelőt, festő-mázolót, targoncaszerelőket, akkumulátorjavitókat, továbbá a fenti szakmákhoz betanított segédmunkásokat, vasúti pályamunkásokat, takarítókat, kazánüzembe érettségizett laboránst Továbbá: pénzügyi előadót (kezdőt is) szakközépiskolai végzettséggel, könyvelőket szakérettségivel, gép- és gyorsírni tudó adminisztrátort, épületgépészt beruházási és kivitelezési gyakorlattal, legalább középfokú végzettséggel. JELENTKEZÉS: személyesen vagy írásban, a fenti címen. Telefonon is adunk tájékoztatást: a 852-333-as vagy a 863-855-ös számon. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. A Budapest XI., Kosztolányi térről 6.50 órakor közvetlen vállalati autóbuszjárat. Tanácsi vezetőkkel beszél­getve mostanában egyre in­kább az az érzésünk, hogy köz­ségeink szinte a semmiből gaz­dagodnak. Ha valami közcélra, épül, épült, vagy épülni fog, ar­ra a kérdésre: mennyibe kerül, milyen forrásból veszik rá a pénzt. Gyakori, hogy a kérdés­re nem jön azonnali válasz. A tanácselnök gondolkodik, majd valahogy így fohászkodik neki: — Tudja, az úgy volt... Rangsorolni kelleti Hogy volt? Hogyan építet­tek például Budakeszin négy­szer annyi járdát 1976-tól máig, mint amennyire az ötödik öt­éves tervben egyáltalán szá­mítani tudtak? — A pénzünkből mindössze másfél kilométer járda építé­sét tervezhettük — mondja Bobály Mihály, a nagyközségi tanács elnöke. — Kétszázezer forintunk volt, a négyzetméte­renkénti kisipari egységár 178 forint. A másfél kilométer he­lyett aztán az elmúlt két évben körülbelül hatot építettünk. — Társadalmi munka? — Igen. Előzőleg felkértük a tanácstagokat és a népfront- aktívákat, hogy a járda nélkü­li utcákban mérjék fel, a lako­sok közül, kik hajlandók épí­teni a járdát az általunk meg­vásárolt anyagból. Hamarosan elkészült a jegyzék, olyan so­kan vállalkoztak, hogy ha több pénzünk lett volna, többet is építhettünk volna. így az utcá­kat rangsorolni kellett. — Mi szerint? — Az első a főútvonal, ahol a legtöbb gyalogos jár, fon­tossági sorrendben ezt köve­tik azok az utcák, amelyek a főutcából ágaznak le. — Folytatják az akciót? — Fejlesztési alapból nincs több pénzünk, de ha lesz több­letbevételünk, felújításról lehet szó. A lakosság 6315 társadalmi munkaórát vállalt a járdaépí­tésben. így a négyzetméteren­kénti önköltség 178-ról 106 fo­rintra csökkent. Támadt egy ötlet Azok a tanácsi vezetők, akik tudják, hogy számíthatnak a lakosságra, bátrabban tervez­hetnek. Budakeszin felszámol­ták a régi temetőt, a területet feltöltötték. Ügy gondolták, ez a hely jó lesz majd a gyere­keknek, lesz egy jókora grund, ahol a gyerekek kedvükre ki­ugrálhatják magukat. Aztán valakinek az az ötle­te támad, hogy ha már ott van az a szép, nagy terület, azon valami komolyabb dolgot is lehetne csinálni. Igenám, de miből? És pontosan mit is? És hogyan? Tárgyalásokba kezdtek a megyei rendőrkapitányság közlekedésbiztonsági tanácsá­nak egyik vezetőjével, a végén megállapították; akkora a te­rület, hogy itt KRESZ-parkot is lehet építeni. De elfér ott még egy játszótér és egy torna­pálya is. Kutatni kezdték, ki segít eb­ben, mert a tanács csak építő­anyagra tudott pénzt teremte­ni. Az Agrober Pest megyei ki- rendeltsége és az Üt- és Híd­építő Vállalat KlSZ-esei elvál­lalták társadalmi munkában a tervek készítését. A KIOSZ helyi szervezetével is jó kap­csolata van a tanácsnak, a KIOSZ vezetői beszéltek né­hány kisiparossal, akik szak­ipari munkákat vállaltak. A szülői munkaközösség is fel­ajánlotta a támogatását, hét­végeken a József Attila lakó­telep szülői kollektívája is se­gít. Ezeken a hétvégeken a ta­nácselnök a művezető. Kicsiknek, nagyoknak A munka már megkezdődött. Miiyen lesz a játszópark? A kérdésre Varga Ernő, a tanács vb-titkára válaszol. — A terület 3400 négyzet- méteres. Tavaly megtörtént a durva tereprendezés, most a finom tereprendezést végzik. A KRESZ-park útjait az Üt- és Hídépítő Vállalat dolgozói szo­cialista együttműködési szer­ződés keretében társadalmi munkában elvégezték. Nagy ovális út veszi körül ezt a par­kot, belül gesztenyefák között vezetnek a mellékutak. A köz­lekedési jelzőtáblákat a Bánki Donát szocialista brigád tagjai készítik, a táblákat majd cse­rélgetik, hogy a bicikliző gye­rekek minden jelzést megis­merjenek. A KRESZ-park egyik oldalán a kicsiknek ren­dezünk be játszóteret hmoko- zóval és a szokásos tornasze­rekkel, a másikon a nagyob­baknak állítunk fel tornaesz­közöket: nyújtót, gyűrűhintát, mászórudat, bordásfalat, vala­mint pinpong- és sakkasztalt. Az iskolákban van ugyan két tornaterem, de úgy gondoltuk, hogy tavasztól őszig itt lehet­ne tartani a napközis foglal­kozásokat. — Mit segítettek a kisiparo­sok? — Huber Lőrinc nevét meg kell említenem, mert rá min­dig lehet számítani. Ö fektette le a vízhálózatot a parkban. Kisiparos készítette a vízak­nát is, egy másik a kutat, is­mét mások lerakják azokat a szegélyköveket, amiket mi vá­sároltunk. A park mellett lab­darúgó- és kézilabdapálya van, mind a kettő felújítás alatt áll A park füvesítését a Kertészeti Egyetem Tangazdasága buda­keszi kerületének kollektívája vállalta. Mire megkezdődik a tanév, mindennek készen kell lennie. A társadalmi munkát min­denütt azok vállalják a legszí­vesebben, akik érdekeltek az új létesítmény elkészültében. Ezen nincs mit csodálkozni, mindez nem von le semmit a munka értékéből. A budake­szi bölcsőde most megkezdett korszerűsítésénél is inkább az érdekeltekre számítanak. Mit jelent ez a korszerűsítés? — Nyolcszázezer forintunk van arra, hogy a negyvenöt­személyes bölcsődét felújítsuk. Az idén kezdtük, jövőre fejez­zük be. Az idén a gyerekeket nem tehetjük ki, így lakott épületben dolgoznak. De jövő­re egy hónapra be kell zár­nunk, hogy elvégezzük a ínun­ka nagyját. Központi fűtés lesz a cserépkályhák helyett, egy elavult épületrészt felújítunk, ott lesz a kazánház, bővítjük és korszerűsítjük a konyhát, mosdóhelyiséget alakítunk ki a gyerekeknek, a gondozónők­nek pedig zuhanyozót és öltö­zőt. Elvégezzük egyben az épület külső tatarozását is. A kivitelezők kisiparosok lesz­nek, társadalmi munkát az Ipari Szerelvény- és Gépgyár szocialista brigádjai vállaltak. Érdemes lenne a számokat összeadni: mi épül, és az meny­nyiből. De talán felesleges is a számokkal bajlódni. A társa­dalmi munkások maguknak építenek, a gyerekeik és az uno­káik számára tg-szik lakhatób­bá a községet. H. E. Épületalapozók A 43. számú Építőipari Vállalat dolgozói Budaörs határá­ban hozzákezdtek egy majdan 100 lakást befogadó háztömb épületeinek alapozásához. Halmágyi Péter felvétele Utolérik magukat? Nehéz kezdet a mélyhűtőiparnál A szokásosnál valamivel ké­sőbb kezdődött az idén a mélyhűtöipar szezonja. Az „alapanyagok” a hagyományos­nál 10—12 nappal később ér­tek be, s a fagyasztó beren­dezéseket is csak némi időel­tolódással indíthatták. Mind­emellett remény van arra, hogy az ipar összességében teljesíti az előirányzatokat. A növények remélhetőleg a nyár hátralevő időszakában utolérik magukat. Ez történt a zöldborsóval, amelynek szezonja a hűtő­iparban már véget ért. Az ipar 1650 vagon zöldborsó fel­vásárlását tervezte, s az elő­irányzatot a nehéz kezdet után végül sikerült túlteljesíteni, mintegy 200 vagonnal. A zöldbab-szezon nemrégen kez­dődött. Az előirányzat 850 va­gon és remény van arra, hogy 900 vagon feletti mennyiséget vásárolnak fel a partnergaz­daságoktól. És egy gyümölcs-adat: mál­nából 470 vagon helyett mindössze 400 vagonnal sike­rült begyűjteni. Jó szándékkal, bár jogellenesen Parkerdő-bonyodalom, több felvonásban Sújt-e a fejsze harsra, fűzre, berkenyére? Országszerte megfigyelhe­tő, hogy a községek határa rendezetlen. A szépen fejlődő központok mellett a faluszélen szeméttelepek lapulnak, pedig ezlk a gödrös, vízállásos he­lyek alkalmasak lennének par­kosításra. A ráckevei Aranykalász Tsz, a földrendezés során, sok kisebo szórvány erdőfoltot volt kénytelen megszüntetni. He­lyükre gyümölcsös, öntözött legelő került. Az erdőtörvény­ben előirt csereerdősítés helyét a szövetkezet vezetősége a községhatarnoz Közel jelölte ki. Céljuk az vort, hogy Rác­keve ha jrában az érkezőt szép erdő, parit fogadja. s híg/ a község lakói találhas­sanak olyan helyet, i.tio1 pi- heuheV’.f k. Ábrahámtelke romjai Az első kisebb p?'kérdő a Lórév irányából érkezőt fo­gadja. Nagyobb munza volt a Tókerti parkerdő teleDÍtése és berendezése. Itt. az útépítés során megtalálták Ráckeve ősi előtelepülése, Ábrahámtelke romjait. Az egykori szemétte­lepet sikerült felszámolni. A fásítás után játszótéri beren­dezéseket, pihenőpadokat., asz­talokat, esőbeállókat helyeztek itt el. Sokan Kiskur.lacháza felől érik el Ráckevét. Itt, az úgy­nevezett Virágosperegi terüle­ten, megtalálták egy ősi temp­lom romjait. Ám ez a rész a kiskunlacházi Pereg Tsz-hez tartozott. Az Aranykalász a tíz hektárnyi területére húsz hektárt adott cserélte. Vegre itt is megkezdődhetett az er­dősítés. Nemes nyári, nyíri szomorú füzet, hársat, vörös­fenyőt, berkenyét, ezüstju­hart telepítettek. Segítette munkájukat a ráckevei (sorok­sári)’ Duna Intéző Bizottság, a tanács, és a Hazafias Nép­front, a község lakóinak, és az idelátogató turistáknak igaz örömére. Üdülés vagy termelés? — Az örömbe azonban most üröm vegyült — mondta Czerny Károly, a tsz főágazat- vezetője. — A Virágosperegi terület fásítására a megyei Földhivataltól tavaly október­ben kértünk engedélyt. Az idő haladt, válasz nem érkezett. Elkövettük azt a hibát, hogy bizton számítva a kedvező el­bírálásra, hozzákezdtünk a fásításnoz. Most. júliusban, jött csak meg a földhivatal le­vele: a fásítást nem engedé­lyezik, mert ezt a részt koráb­ban mezőgazdasági területté nyilvánították Jellegén változ­tatni nem lehet Tsz-ünk jó szándéka, szerintünk nyilván­való me-ögozrlasági terület nem veszett el. hiszen a pere gi . oldeke* pótolják azok, ame­lyek a tsz tpr(Hetének, más részén, a szórvány erdők meg­szüntetésekor kele’kezvk A vidéket üdülőövezetté nyilvá­nította a Minisztertanács. A vendégek és az itt lakók pihe­nését az erdő szolgálja. Ez a föld gyenge minőségű, nagy­üzemi művelésre szinte al­kalmatlan, környezetvédelmi, tájszépítési célokra azonban kiváló. Fellebbezünk a Föld­hivatal határozata ellen. Lesz megoldás? — Mj az önök álláspontja — kérdeztük dr. Kulcsár Jánost, r. Pest megyei Fóiahivatal ve­zetőjét. — A tsz hivatkozása az el­húzódó válaszra, sajnos, csak ürügy. Megállapítottuk:, a telepítést már az engedély kérése előtt megkezdték. A helyzet most a következő: a népgazdaságot érné kár. ha a már telepített erdőt kiirtat­nánk és károsodna az enge­dély nélkül telepítő tsz, ha többmilliós büntetést követel­nénk rajtuk. Csakhogy: ben­nünket köt a Földtörvény, amelyet szankcionálási céllal is alkottak. A jogszabálynak érvényt kel! szerezni. Az ügyet újra vizsgáljuk, keressük a megoldást. A reméíhe’őleg mindkét fe­let kielégítő intézkedésről lapunkban, várhatóan hama­rosan hírt adhatunk. A. Gy. ÉVES RÉGI ÁR Ft 47,90 Ft ÜJ ÁR 1170,— Ft 123,60 Ft 276,— Ft 28,70 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom