Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

1978. AUGUSZTUS 8., KEDD TV-FIGYELŐ Második otthonunk. Az im­már túlságosan is tartós ká­nikulában ritka üdítő látvány volt a tv szombat esti soroza­tának, a Második otthonunk­nak bevezető képsora, amely nyakig gombolt felöltőben és esernyő alatt mutatta a műsor gazdáját, Antal Imrét, mivel­hogy a szóban forgó összeáll!-j tás készítésekor — föltehető- Jeg úgy tavasz tájt lehetett éz — csendeskén zuhogott az eső. A hűsítő képsor adta örömér­zet azonban — sajna — nem sokáig tartott, mert szóra szó, s poénra (?) poén (?) — mind fárasztóbbá vált ez a munka­helyeinkkel kapcsolatos szó­rakoztatás. Mit mondjunk? Amiképpen az izzadságosan , kiötlött műsorfolyam eddigi adásai, úgy ez a most közve­tített is a viccelődést szak­mánybán művelők rutinériája volt. A rég megúnt kabarétré­fák újraköltése. amelyből ép­pen az a közérdekű elevenség, közéleti töltés hiányzott, amely nélkül ma már egy rádióka­baré egyszerűen ■ elképzelhetet­len. Szomorú, de így van: kedves dobozunk hivatásos vidámítói még mindig a Pa­tyolat-viccek színvonalához ' igazítják a közvetítenivalót, s láthatóan úgy vélik, már az is kuncogásra késztet, ha vala­mely ismert színész a szoká­sosnál jobban grimaszol és sebesebben gesztikulál. E vas­kos tévhit legutóbbi — bő egy órán át tartó — gyümölcsét látva most már csak abban bízhatunk, hogy ázok. akikre e cselekvés tartozik, befejezett­nek nyilvánítják a tv otthonos sorozatát. Inkább a szünetjel jó zenével — hogy az egyik elkeseredett nézőtársunkat idézzük... A bemondó. Egy kedves és szinte nap mint nap felénk zengő hang gazdáiét ismerhec- íükTneg vasárnap este, amikor Vitray Tamás bemutatta Bán György rádió- és tv-bemondót. Az arc nélküli hírközlők közé tartozik ő, hiszen látni jósze­rivel csak egyszer láthattuk, amikor éppen Vitrayt helyette­sítefté egy vetélkedő játékveze­tői­■ 0; ------------------------------­tő iéként. Egyébként mindig csak a mikrofonnal néz szem­be, és abba mond politikai beszédszöveget éppen úgy, mint időjárásjelentést. Ám — s bemondói művészetének lé­nyege ebben áll — a leghiva­talosabb közlendők továbbítá­sakor is ott fűti szavait a jel­legzetes bángyuris kedély, egy nagyon kedves, nagyon szere- tetre méltó ember színes, gaz­dag érzelemvilága. Dicséretére a tv-nek, most már a hanghoz illő személyt is alaposabban megismerhettük, s megtudhattunk egyet-mást- szakmai titkairól, no, meg szép számú kedvteléseiről (poharaz- gatás, lóverseny, stb.). Mind­ezt pedig azért, mert Bán György most ünnepli hatvana­dik születésnapját. A jeles al­kalomkor — immár személyes ismerősként — köszöntik őt a nézők milliói, akik minden bi­zonnyal két dolgot kívánnak neki: egyrészt további jó ke­délyt és hozzá erőt, egészséget; másrészt meg azt, hogy lehe­tőleg jó híreket dörmögjön be abba a hangtovábbító készü­lékbe, Csinn-coinn, hogy úgy legyen! Fóti kocsma. A szombat es­ti tv-hírad6 szomorú szenzá­ciója az a Foton forgatott kép­sor volt, amely egy jobb sors­ra méltó — amúgy OTP-hitel- lel épült — lakóházban műkö­dő italmérést mutatott be. Ere­detileg a bisztrói címmel ju­talmazták meg ezt a jeles in­tézményt, ám aztán rangját gyorsan elvesztette, és közön­séges kocsmává züllött. Sőt. még ezen létesítmények közül is kirí, mivelhogy vendégei az átlagosnál többet öntenek a garatra, s így harsányabb han­gon zavarják a környék békés lakóit. Mindezt pedig — furcsa volt hallgatni — háborítatlanul te­szik, mert a helybéli tanács is megengedhetőnek tartja a pö- harazó jelenlegi működését. Igény van rá — ilyesféleképp szólt a furcsa magyarázat. Bízzunk benne: e híradás után majd más mércével méretik meg ez az igény! Akácz László IGÉNYES MECÉNÁSOK Dömsödi fények és árnyak A tapasztalatok egész sora igazolja, hogy Pest megyében az utóbbi időszakban jelentő­sen javultak a művelődés ob­jektív és szubjektív feltételei. Ezzel színvonalasabbá vált a közművelődés. Mindez még akkor is ieaz. ha a fejlődés ütemével több helyen a jelen­legi helyzettel nem lehetünk elégedettek. De a közművelő­dési párthatározat és az en­nek szellemében született köz- művelődési törvény nyomán hozott intézkedések eredmé­nyesek. Mind több városban és községben ismerik fel, hogy a művelődésre fordított anyagi és szellemi erő koncentrálása ugrásszerű színvonalnövekedést eredményezhet. Ha nem is ilyen konkrétan fogalmazva, de mégis ezt állapította meg Domsöd tanácsának végrehaj­tó bizottsága, amikor a nagy­község közművelődési helyze­tét vizsgálta. A dömsödi művelődési házat és a könyvtárat két éve közö­sen tartják fenn. A Dózsa és a Dunatáj termelőszövetkezet 100—100 ezer forintot ad éven­te a két intézménynek, Hozzá jön még az ÁFÉSZ tízezer fo­rintos támogatása. Ez az ösz- szeg. a tanács által rendelke­zésre bocsátott kerettel együtt, minőségi javulást eredménye­zett. Űj bútorokat vásároltak, gyarapították a tanfolyamokon használt szemléltető eszközö­ket;, 16 milliméteres filmvetí­tő, erősítő, lemezjátszó és eb­ben az évben 50 ezer forintos könyvvásárlási keret jelzi a gazdagodás útját. Mit nyer a közönség ? Fontosak ezek a tárgyak. De az együttműködésnek ezeknél fontosabb kérdése: mit nyer­nek a község lakói? Hogyan szolgálja szellemi gazdagodá­sukat a közös fenntartás? Nos, a támogató szövetkezeteknek igényeik is vannak. A Dőzsir György Termélőszövetkézet ké­résére és szervezésével műkö­dik például a kézimunka- és a fotószakkör, valamint a kis­mama-klub. A Dunatáj. nö- vényvédelmi és kisállattenyész­tési továbbképzést kezdemé­nyezett; hozzájárult a Nép­Művek és alkotók KÖZELMÚLT TÁRLATOK MARGÓJÁRA Rózsa Péter munkásábrázolásai Rózsa Péter pályafutásának kezdetétől elkötelezett követ­kezetességgel a munkások szobrásza. Akkor is az. ha Pe­tőfi arcképét mintázza. ha közterekre készít szimbolikus jellegű emlékműveket. Budapesten született 1926- ban, a Képzőművészeti Főis­kolán Mikus Sándor tanítvá­nya volt. 1969 óta él Szent­endrén. Több önálló kiállítása nyűt az ország városaiban, így Dunakeszin is. Legutóbb Szent­endrén mutatkozott be. Pest megyében két jelentős közté­ri szobrát avatták fel, az abo- nyi Mártír emlékművet, és a százhalombattai Barátság mo­numentumot. Említettem eszmei elköte­lezettségét, s ha ehhez társít­juk a képzelet szabad szár­nyalását, a kidolgozás lényeg­re törő gyorsaságát. akkor megkapjuk a Rózsa-szobor ka­rakterét. Nem fékezi a mozdu­lat lendületét, kifutást engedé­lyez számára. Ez a megoldás dicséri Olvasztáréinak kettős tömbjét is. A gép ma már az ember barátja. Picasso és Sza­bó Lőrinc még ellenfélnek tartja, József Attila kezes ál­lat-ónk igényli. A mi társadal­munkban végre azzá vált, sezt tükrözik Rózsa Péter munkás­figurái; az emberi alak felüle­tén gépek és szerkezetek szob­rászt leírásait láthatjuk, a munkás és a munkaeszköz dialektikus egységét. Gyurccek Ferenc és Kiss István Rózsa Péter művészeté­nek rokona; eszmében, formá­ban. Érdemes lenne egyszer, hármuk közös kiállítását meg­rendezni, mely a korszerű munkásábrázoiás további távlatait is felderítené hasonló törekvéseik teljességével. Molnár Gabriella grafikái Kifogástalan technikai kivi­telezés és gondolatgazdagság egyensúlya termi Molnár Gabriella grafikáit. melyek rajzbeszámolók történelem­ről. mesékről, jelenünk réte­geiről. Egymás mellé sorako­zik Noé, Gulliver, utcai zené­szek. bábszínház, madárijesz­tő, bikaviadal és egv macska- szörnnyel bejelentett Figyel­meztetés. mely az embernek szól az emberről, hogy őrizze békéjét. Kulturált művész lap­jait láthatják az érdeklődők augusztus 19-ig a Pest megyei könyvtárban Szentendrén a látogatók. Művészeti szakkörök Szentendrén Sokrétű feladatúinak sorá­ban a Pest megyei Művelődé­si Központ figyelmet fordít a vizuális önképzésre is. Felnőtt és gyermek képzőművész kör dolgozik Ásztai Csaba és Ba­logh Lászlóné vezetésével, a kárpitszövő szakkört Hajdú László, a játékkészítőket Ko­zák József, a fotósokat Gajzá- gó Jolán irányítja. Helyes elv mely az igényeknek és belső szándéknak megfelelően több ritkán művelt iparművészeti ágazat felé fordítja a figyel­met, másrészt örvendetes, hogy felnőttek és fiatalok egyenle­tesen tisztes színvonalon dol­goznak, munkáikkal környe­zetüket szépítik, s a gyerekek közül többen távlatukat is. Tallózva legutóbbi kiállításuk gazdag anyagában, felkeltette a figyelmet Deim Tamás, Gy. Molnár István, Budai Mihály, Kovács László, Bihari József- né, Horváth Emese, Nagy László, Barcsay Kálmán, Egyed László és Csikszentmi- hályi Réka több munkája. Egy dolog hiányzik: a kerámia. Minden bizonnyal ez a szak­kör is hamarosan megkezdi munkáját, hiszen sok örömet okoz, okozhat készítőinek és környezetének. Losonci Miklós színház előadásainak bérleti szervezéséhez. Az ÁFÉSZ mé­hész-csoport, kertbarát kör és író—olvasó találkozó rendezé­sét, valamint értelmiségi klub működését szorgalmazta. Vé­gül is az idén már 16 szak­kör és tanfolyam működik rendszeresen. Ebből, a csak felsorolásnak nevezhető ízelítőből is kitűnik két fontos közművelődési cél megvalósulása. A község lakói­nak minden rétegét érintő, az érdeklődés árnyalatait is fi­gyelembe vevő kínálat a dömsödi művelődési házban. A második cél ebből következik: komplex feladatnak tekintik a közművelődést; nemcsak a klasszikusan értelmezett mű­sorokat és művészeti szakkörö­ket érzik magukénak. Ez már érdeklődés ! Ezeknek köszönhető az eredményesség: az első félév­ben 278 rendezvényen 17 ezer 410 látogató fordult meg a művelődési házban. Toldjuk meg ezt még egy statisztikai ízű adattal. A község minden lakója — a csecsemőtől az ag­gastyánig — fél év alatt leg­alább háromszor részt vett valamilyen programon. A könyvtárba az idén már 640 helybéli iratkozott be. Talán ellentmondásnak tű­nik: de a dömsödi művelődési ház és a könyvtár ennek elle­nére sem tartozik a nagyon jól felszerelt intézmények kö­zé. Különösen nagy gondot okoz a helyiséghiány, amely már-már a további fejlődés akadálya. Ráadásul a műve­lődési ház alapos felújításra szorul. A helyreállítás az ed­diginél is nagyobb összefogást, s a község erején túli támoga­tást igényel. Kell-e a kocsma ? . Tovább javulást eredmé­nyezhetne a dömsödi 'néomű- velők javaslatának megvalósí­tása. A tanács szüntesse meg a művelődési ház és a könyv­tár tőszomszédságában .,üze­melő” kocsmát. A szép szám­mal italozók zavarják a ren­dezvényeket, időnként csúffá teszik a művelődési intézmé­nyek környékét. A kocsmá­ból felszabaduló helyiségek jobban szolgálnának klubte­remként, vagy szakköri szoba­ként. Erre annál is inkább megvolna a lehetőség, mivel á kocsmát az egyik fenntartó szerv, az ÁFÉSZ működteti. Kr. Gy. Világhírű szovjet balett vendégfellépte Tegnap hazánkba érkezett, moszkvai állami akadémiai zc nés színház Sztanyiszlavszki, balett néven ismert együtte se. A Budapesti Nyár ren dezvény-sorozatának kereté ben, holnaptól háromszor léi fel a Margitszigeten. Előadják a Johann Straus zenéjére, a Burmejszter álta rendezett Straussic.na círm egyfelvonásost, Minkusz: Pa quita című háromfelvonáso balettjét, és Hacsaturján Ga jane-szvitjét, változó szerep- osztásban. A világ egyik legjobb ba lett-társulatának nevezet együttes magvát a 20-as ével végén Viktorina Krieger, ; Bolsoj balett egykori nagyne­vű táncosa alapította. Van már miről beszélgetni A tánc — az tánc, de ez is disco Romantikus környezetben, bokroktól, fáktól övezve a papszigeti kemping közepén áll a Szigetgyöngye étterem. Arató András, az oszlopos te­rasz alatt, az időjárás viszon­tagságaitól függetlenül tartja discóműsorát minden szerdán, csütörtökön és szombaton. Magyarul Már az első látogatásnál jó érzése támad a vendégnek. Ara­tó András érthetően, tisztán beszél és magyarul. Nem ha­dar, nem próbálja utánozni a Radio Luxemburg lemezlova­sainak harsány, túlpergő, shaw- man stílusát. Ezt sajnos hang­súlyozni kell. de bizony gyak­ran halljuk a legnépszerűbb disc-jockeynál mindennek az ellenkezőjét. Ám nemcsak ezért nyújt ma­radandó élményt ez a Pest me­gyei műsor. Már korábban, amikor Arató András még a Balatonnál discózott, akkor született az ötlete: ahol ennyi fiatal összegyűl, próbára lehet­ne tenni az iroSXtom, a művé­szet, a tudomány és a sport el­Felvétel helikopterről Kővágóörs határában forgat­ják Jancsó Miklós Életünket és vérünket című új. filmjét. Több száz statiszta és kaszkadőr közreműködésével készül a látványosnak ígérkező film, amelynek egyes jeleneteit leg­utóbb helikopterről vették fel. A főbb szerepekben Vígh Gyöngyit, Sáfár Anikót, Cser­halmi Györgyöt, Bujtor Istvánt, PEST MEGYEIEK IS... Vendégek ezrei a szegedi szabadtéri játékokon Félidejéhez érkezett a sze­gedi szabadtéri játékok idei programja. Eddig nyolc elő­adást tartottak a Dóm téri óriás színpadon. Erkel: Hu­nyadi László című operája, Ka­tona József: Bánk bánja és a Magyar Állami Népi Együttes műsora több mint 40 000 em­bert gyönyörködtetett. I A játékok vasárnapi előadá- I sának és az ünnepi hetek más rendezvényeinek megtekinté­sére az ország minden részéből mintegy 100 különautóbusz vendégeit fogadták, köztük Pest megyei nézőket. Népes tu­ristavonatok érkeztek külföld­ről is. Megteltek a szállodák, a kempingek, a fizetővendég­szolgálat szálláshelyei. Balázsovits Lajost és Koncz Gábort látjuk majd. méleti része iránti fogékonysá­got is. Elképzelése találkozol Schuhanek ' Ferenc étterm üzemvezető törekvésével: igé­nyes szórakozást nyújtani z discó közönségének. Milyen a taps? Május óta a zeneszámok kö­zötti szünetben Ady-ve rseke hallunk, Latinovics Zoltán fe lejthetetlen tolmácsolásábar Hamlet monológját Gábor Mik lós előadásában, máskor pe­dig Cseh Tamás gondolatai megszólaltató dalok csendül­nek. A fiatalok nagy része ér­deklődéssel figyel, s nemesai formális tapssal jutalmazza az ötletet. Szerdán és csütörtökön al­kalmi viták kezdődnek a szü­netben. Ilyenkor ismeretter­jesztő, művészeti kisfilmekei vetítenek ezekben a meglepe­tésműsorokban. Félreértés ne essék, a kezdeményezők nem akarják irodalmi fórummá változtatni a táncos összejöve­telt. A műsorvezető tisztában van azzal, hogy az étterembe elsősorban táncolni járnak a fiatalok, Lézengés helyett A Szigetgyöngyében nem a discóban megszokott álmos lé­zengés folyik. A szünetben el­hangzó öt-hat perces összeállí­tás után más a hangulat. Van már miről beszélgetni, az el­csépelt „aranymondásokon” kí­vül is. A f-iúk-lányok között szellemi kapcsolat is támad. A tánc az persze t£nc, de a szü­netben már nem csellengenek egyedül, némán. Sikere van az Arató-discó- nak. A fiatalok szerdán, csü­törtökön és vasárnap áramla­nak a Papsziget gyöngye fe­lé. Pósa Zoltán PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ Keresse fel a festői szépségű Duna-kanyart! Étkezzen, szórakozzék, pihenjen éttermeinkben, eszpresszóinkban és vendéglőinkben. Olcsó, ízletes ételek, meleg szendvicsek,, cukrászsütemények nagy választékban. Esténként jó hangulat: cigányzene, tánczene, sramlizene. Az egyéni és a csoportosan kirándulók étkezését Rendezvényirodánk útján szervezzük meg. Címe: Budapest, Kertész u. 35. 1073 Telefon: 426-770. KÍVÁNSÁGRA RÉSZLETES CÍMLISTÁT KÜLDÜNK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom