Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-08 / 185. szám
1918. AUGUSZTUS 8., KEDD Huszonnégy induló Gépifejők versenye Tegnap rendezték meg az ifjú gépifejők második szakmai vetélkedőjét. Az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezet tehenészeti telepének soroksári központjában tizenöt szövetkezet és két állami gazdaság huszonnégy versenyzője mérte össze tudását.’ A résztvevők először politikai totóra, majd szakmai villámkérdésekre válaszoltak. Ezután a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat alsónéme- cii tejüzemének és a Dabas Tejnek kóstolóval egybekötött bemutatója következett. Délután gépösszeszerelési gyakorlat, sajtáros és fejőházi verseny következett. A vetélkedőn dr. Hadházy József, a Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója mondott beszédei.. A verseny eredménye: Fejőházi kategória: 1. Vry Lajos, a tavalyi győztes. Sajtáros kategória: 1. Győri Dániel. —hszgy— Budakeszi Tizenkét lakás nagycsaládosoknak Hogyan döntött a bizottság? A budakeszi tanács megbízásából célcsoportos beruházás keretében tizenkét lakást épít a Mezépszer, nagycsaládosok számára. Az emeletes épületben hetvennyolc négyzetméteres lakásokat alakítanak ki. Az építési költségekhez az Ipari Szerelvény és Gépgyár, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat is hozzájárul. így segítenek dolgozóik lakásgondjain. A mun'ka meggyorsítása érdekében a nagyközségi tanács felkérésére hat helybeli kisiparos is segít a ház építésében. Ők húzzák a válaszfalakat. A tanácsi bérlakások leendő lakóinalt kiválasztására tizenhárom tagú társadalmi bizottságot alakítottak. A bizottság tagjai csaknem hatvan család lakáskörülményeit vizsgálták meg. Közülük választották ki azokat, akik a legrosszabb körülmények között élnek és ahol a legtöbb a gyerek. A legnagyobb családban két kiskorú gyermek van. A kijelölt családok maguk is részt vesznek az építkezésben. Hétvégeken a rokonok, barátok és munkatársak segítenek nekik. A két vállalat lehetővé tette a beköltözésre kijelölteknek, hogy a szabadságukat az építkezés időszakában vehessék ki. A tizenkét lakásba novemberben költöznek be a lakók. A tanács tervezi, hogy a hatodik ötéves tervben folytatják a nagycsaládosoknak a lakásépítést. (h) Postagondok — postásszemmei Az öntevékeny tanácsok sokat segíthetnek Szidjuk a postát. Az utóbbi időben egyre többet. Nem hozzák az ajtóig az újságokat, állandóan változtatnak a címzési módokon, késnek a levelek, beáznak a telefonok, nem érkezik időben az újság. Bosszankodásunk gyakran jogos. Hiszen azt tanultuk, úgj tudjuk: a posta szolgáltatás, vagyis értünk van, bennünket kell segítenie. A posta pedig mozdulatlan nyugalommal hallgat. Csendben, módszeresen dolgozik. Néha azo *n, ha konkrét a kérdés: — mi okozza a postai bajokat — válaszolnak. így történt ez Szigetszentmárton- ban is, ahol a nagyközségi közös tanács felkérte a postahivatal vezetőit, ismertessék a munkájuk nehézségeit. És ha lagzi van ? Szigetújfalu, Szigetszentmár- ton és Szigetcsép postahivatalainak tevékenységéről Vin- cze Lászióné, a szigetszentmár- toni postahivatal vezetője adott tájékoztatást. Talán kevesen gondolnak arra, hogy mennyire befolyásolja, növeli a posta munkáját olyan külsődleges tényező, mint például egy nevezetes névnap, egy egész falura szóló lagzi, s hogy a fizetésnapokról — amikor a befizetések szaporodnak meg — ne is beszéljünk. Szigetszentmár- lonban az üdülőszezon is többlet feladatot ró a postásokra, nyáron négy úttörőtábor lakói, a telektulajdonosok, a nyaralók is felkeresik a hivatalt, amely természetesen ugyanakkora létszámú ilyenkor is, mint télen. Szigetcsépen 341-en járatnak valamilyen napilapot,, hetilapokra 775-en fizetnek elő. Összesen havonta 15—16 ezer hírlap érkezik a postára. Kézbesítésüket, akárcsak az egyéb küldeményeket is, nehezíti a külterületi rossz bekötőút. Ezt a Lenin Tsz munkagépei tavasszal, ősszel agyagtengerré változtatják. Szigetújfalun a hírlapelőfizetők száma 1067, Szigetszentmártonban 911. Itt szinte minden házba jár valamilyen újság. Mindhárom település lakói jogosan panaszkodnak arra, hogy a lapokat a késő délutáni órákban kapják meg. Ennek egyik fő oka az, hogy a nagyobb példány- számú hetilapok és folyóiratok késve, általában a hét utolsó napjain egyszerre, torlódva érkeznek meg. Erről a gondról tájékoztatták a Posta Központi Hírlap Irodát is, ahol új szállítási rendszert dolgoztak ki, így rövidesen javulás várható. Félnapos hívás Ki hinné, hogy a posta mennyi mindent ,twd rólunk. Tudását természetesen titokban tartja, erre kötelezik a törvények. Az azonban nem titok, hogy a lakosság postai takarékbetétáliománya Szigetcsépen 6 millió 900 ezer, Szigetújfalun 5 millió 580 ezer, Szigetszentmártonban 8 millió forint. És a telefon? Mint az országban mindenütt, itt is a távbeszélő-halozattal van a legtöbb probléma. Elavult központok, könnyen romló légvezetékek, beázások. Gyakran kell egy háromperces beszélgetésre félnapot szánni, a túlterhelt vonalakon ennyi ideig tart néha, míg a hívott fél jelentkezik. A távbeszélő- kezelő idegei és hangszálai lassan éppolyan könnyen romlanak el, mint a kábelek. A szigetszentmártoniak a postahivatal nyitvatartási ideje után a segélykérő állomásról is folytathatnak, a hívott fél által fizetendő, úgynevezett R beszélgetést. Ám mi van akkor, ha ez a készülék is üzemképtelenné válik? Már pedig az utóbbi időben háromszor is előfordult, hogy kedves emberek kiszerelték belőle a mikrofont. A „gyűjtő- szenvedélynek” tűz, vagy baleset esetén beláthatatlan következményei lehetnek. Várják az intézkedést A posta munkaerőgondokkal küzd. Ha már a posta dolgozóinál tartunk: Szigetcsépen Porított kovásszal.. Kovászol, dagaszt, formáz az intenzív „kenyérgép” Intenzív dagasztógépeket állítanak munkába a zalaegerszegi kenyérgyárban. Az automata vezérlésű gépek az eddigi hét helyett két óra alatt sütnek a lisztből ízletes kenyeret. Automatikusan kovászainak, dagasztanak, formáznak. Az új dagasztógépekkel és technológiával készülő kenyér térfogata megnövekszik a kenyér frisseségét megőrző ci- topán — porított kovász — hozzáadásától. A hazai gyártmányú gépek üzemi próbája megkezdődött. hallatlanul megkönnyítette munkájukat, hogy valamennyi házra levélszekrényt szereltek a lakók. Apróság, pár forintos dolog, de sokat jelent. A szigetszentmártoni nagyközségi közös tanács nem állt meg a kérdezésnél. Nem a kíváncsiság vezette akkor, amikor a területéhez tartozó posták munkájáról érdeklődött. Határozatot hoztak arra, hogy felkérik a Lenin Tsz-t: Szigetcsépen a Duna-partra vezető bekötőutat tegyék járhatóvá. Testületileg fordulnak a Budapest Vidéki Postaigazgatósághoz, hogy az elavult telefonközpontokat korszerűsítse, gondoskodjék földkábelek elhelyezéséről. A tanácstagok pedig igyekeznek mindent elkövetni azért, hogy a házakra levélszekrény kerüljön. Szidjuk a postát, legtöbbször okkal-joggal. Ott azonban, ahol öntevékenyen is segíteni akarnak a bajokon és nem csupán a nehézségekre hivatkoznak —, a lakosság is megértőbb, sőt mi több: 1 a maga módján támogatja a postásokat. A. Gy. Szállodák a mérlegen Vendégmarasztaló, vagy taszító emlékek Jelzőlámpaprogram Éjszaka: csökkentett várakozási idő A budapesti közúti közlekedés zavartalan lebonyolításában, az elsőbbségadás megszervezésében, nem utolsósorban pedig a balesetek megelőzésében mind nagyobb szerep jut a jelzőlámpa-rendszernek. Budapesten jelenleg 240 csomópontban működik ilyen berendezés, számukat évente mintegy 25—30-cal növelik. Az idén a többi között Kőbányán, a Gyömrői út és a Sibrik Miklós utca, a Jászberényi út és a Maglódi út kereszteződésében, Angyalföldön a Rajk László utca és a Katona József utca, valamint a Népfürdő utca és a Dráva utca találkozásában szerelnek föl jelzőlámpákat. A tervek szerint a főváros XVII. kerületében is megjelennek az első korszerű forgalomirányító berendezések. Két csomópont kap lámpát. Az egyiket a Pesti út és a Ferihegyi út, a másikat a Pesti út és a Cinkotai út kereszteződésében jelölték ki a szakemberek. Mindkét csomópont olyan, ahová már régóta jelzőlámpa kívánkozik. A Pesti úti elágazásnál ugyanis négy irányba lehet kanyarodni, a Cinkotai úti kereszteződésnél pedig a nagy kamionforgalom miatt szükséges az irányítás. A fejlesztésekből az idén sem maradnak ki az új negyedek. A tanács közlekedési főigazgatósága külön programot 'dolgozott ki a lakótelepek jelzőlámpa-hálózatának bővítésére. Üjpalotán például a Hevesi Gyula utca és a Zsókavár utca sarkán, a Felszabadulás útján pedig öt kereszteződésben helyeznek el biztonsági berendezést. A zuglói Füredi úti lakótelepen a Kerepesi út és a Szentmihályi út torkolatában lesz majd lámpa A gyalogátkelőhelyek forgalombiztonságának növelésére mind több helyen szerelik föl a készülékeket. A legveszélyesebb kereszteződésekben éjszaka a közvilágításétól eltérő színű izzók bekapcsolását tervezik. Széles körű fölszerelése 1979-ben várható. A fejlesztések mellett úgynevezett programváltó órák beépítésével is korszerűsítik a budapesti jelzőlámparendszert. Ennek az a lényege, hogy a berendezések a nappali és az éjszakai forgalomnak megfelelően működnek. A cél, hogy éjszaka csökkentsék a várakozási időket, a programváltó órák automatikusan kapcsoknak át a nappali, illetve az éjszakai programra. A budapesti forgalomirányító közpoiit első ütemében az esztendő végéig 15 belvárosi csomópontot kapcsolnak a hálózatba. A teljes kiépítés mintegy tíz évig tart. A nyár, különösen, hogy végre az időjárás is kedvező és tömegével vonzza a vendégeket, újra napirendre tűzi szállodagondjainkat. Pontosabban a vitát a szállodaépítésről, -fejlesztésről. Mert vélemény sokféle van, köztük még olyan újságcikk is, amely abban sem bizonyos, vajon sok (?), avagy kevés a szállodánk. A szobák aránya De mielőtt mélyebben belemerülnénk az érvek és ellenérvek taglalásába, említsünk meg néhány érdekes tényt Külföldi vendégeink száma az utóbbi tíz évben csaknem a négyszeresére, azaz 12 millió fölé nőtt. S közülük azok létszáma, akik legalább egy éjszakát töltenek nálunk, megháromszorozódott és tavaly elérte a 7,2 milliót. Ez a fejlődés nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ám állítsunk nyomban mellé egy másik adatot is. Hogy szállodai szobák tekintetében — a szokásos tízezer lakosra számítva — a legkedvezőtlenebb helyzetűek között vagyunk Európában; a bolgár és a jugoszláv ellátottság viszonylagosan számítva is mintegy négyszer, a csehszlovákoké háromszor bőségesebb a miénknél. És most térjünk vissza a vitára. Való igaz, hogy a növekvő külföldi vendégforgalomból a szállodák részesedése egyre csökken. De hát ez óhatatlan, hiszen régesrég kevés a szálloda Budapesten is, kevés kivétellel a vidéki városokban is, és sokkal kevesebb is épül, mint amennyit a növekvő forgalom megkívánna. Értelmetlen akkor az okozatot az okkal összecserélni, amellyel némelyek igazolni próbálják állítólagos érdektelenségünket a szállodaépítésben. Ho! és milyen ? Más kérdés, hogy szállodát építeni meglehetősen költséges mulatság, a befektetett milliók lassan térülnek meg, különösen, ha a befektetés gazdaságosságát kizárólag a hotelkönyvelés számaival mérjük. Nem mintha ez elhanyagolható lenne. De látnunk kjell, hogy már a mai helyzet, amikor a vendégek túlnyomórészt rokonoknál, ismerősöknél és magánházakban helyezkednek el, A Margitszigeten épülő Hotel Thermal sem kívánatos a bevételek alakulása szempontjából, még kevésbé ad lehetőséget a fejlődésre és a vendég költekezésének növelésére. Hitelt érdemlő vizsgálatok szerint a turisták nálunk sokkal szerényebben élnek, kevesebbet költenek a kívánatosnál, vagy szokásosnál, és ez nem szokatlan takarékosságuk, hanem a lehetőségek, nem utolsósorban a szűkös elszállásolási körülmények következménye; Márpedig természeti adottságaink és szolgáltatásaink értékesítése mindenképpen kecsegtető üzlet, jóval gazdaságosabb, mint a szokványos árukivitel. Ilyen értelemben tehát haszosságá- nak teljes sugarában kell vizsgálni a szálloda létezését avagy hiányát, amennyiben ettől függ, hogy jön-e vendég, vagy otthon marad. Továbbá, hogyha mégis jön, mennyi pénzt hagy nálunk. Természetesen, erősen megfontolandó, hogy hol épüljön szálloda és milyen épüljön. Budapest és a Bálája idegen- forgalmi értéke vitán felül áll. Bár a Balatonnál gondolni sem szabad további fejlesztésre. ha az nem párosul a ( megfelelő, összehangolt közmű. közlekedési, kereskedelmi és kulturális beruházásokkal, mert az effajta háttér már ma is rogyadozik a— magyar tenger partján a reá rakott súly alatt. Budapest vendáglátóképes- ségének növelése viszont magától értetődően nem lehet tárgya semmiféle vidék-főváros rivalizálásnak! A bővebb és az igényekhez változatosabban alkalmazkodó pesti szálláslehetőség megteremtése ugyanis, idehaza, elsősorban a vidéken lakók érdeke, hogy ne megtűrt vendégként, vagy ágyrajáróként, hanem tisztes látogató módjára végre igazán élvezhessék a nagyvárost, bármi okból utazzanak is oda. Nem tűr gyorstalpalót De a hová? — kérdés ezzel még korántsem befejezett. Minden szempontból nagy jelentőségű a gyógyvizek kihasználása szállodák létesítésével, ezt aligha kell bővebben indokolni. A gyógyfürdők jövője biztos, szociális okok és anyagi érdekek egyaránt ösztönzik a fejlesztést. Végül még egy jellemző vonás, hegyvidékben éppenséggel nem bővelkedő országunkra. Ami szép, vonzó hegységünk van. legyen Mátra, Bükk, Mecsek, Bakony, vagy más hegyvidék, kevés kivétellel csak átutazó vendégeket fogad, szállóvendéget alig, olyan kevés színvonalas szállodát tud felmutatni. Így aztán nem csoda. ha inkább riasztja, mintsem vonzza az igényes vendéget. Különböznek a. vélemények az úgynevezett kategóriakérdésben is. Rokonszenves a meggondolás, hogy elsősorban ne luxushotelek épüljenek, hanem szerényebb szállók, de ezt a józan kívánalmat sem helyes abszolutizálni. A reális adottságokból kell mindenütt Telt ház a várban — a Hotel Hiltonban kiindulni, nem megfeledkezve például a tapasztalatról, hogy a szállodák is öregszenek, idővel vesztenek értékükből, jobb tehát olykor magasabb, .igényekkel kezdeni. De nem is annyira az osztályozás az elsőrendű, hanem hogy a maga osztályán belül valójában milyen is egy-egy szálloda, hogyan gondoskodik vendégeiről. Tapasztalt szakember, egyik legnagyobb szállodánk igazgatója ugyancsak elgondolkoztató választ adott, amikor egyes szállodafajták életképességéről faggattuk. Nem az osztályba sorolástól függ a szálloda tényleges, a vendégek által is elismert értéke, hanem mindenekelőtt a vezetéstől. A luxusszálloda is lehet csapnivaló, és a II. osztályú is kellemes és vonzó. És hiába ölnek súlyos milliókat a drágábba, ha a hozzá nem értő vezetés egykettőre tönkreteszi a hotel hírét. Szóval: a szálloda- ipar nehéz szakma,, nem lehet gyorstalpalva elsajátíttatni. Fontos megfigyelés Évtizedes tapasztalat szerint a vendégek tekintélyes része nem is annyira a város nevezetességeire, a vidék szépségére, hanem a szállodában töltött napok kellemes emlékére gondolva tér vissza. Fontos megfigyelés. Nem ártana, ha egyik-másik városunk vezetői is elgondolkoznának rajta, és függetlenül attól, hogy milyen vállalati érdekkörbe tartozik egy és más* szállodájuk, nagyobb figyelmet fordítanának reá. Mert elsősorban a város érdekkörébe tartozik minden szálloda, annak őriz meg, vagy veszít el vendégeket, barátokat. Igen, igen, a szálloda fölöttébb fontos intézmény. Ne puszta vendég forgalmi létesítmény, hanem minden város, helység, ilyen, vagy amolyan ismertetőjegye, egy-egy finom, bájos vonás, avagy csúf, bántó folt az arculatán. És melyik város <ne kívánna jó emlékeket ébreszteni? S hadd tegyük hozzá: hasznos emlékeket ! Balog János ) ■
