Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

1978. AUGUSZTUS 8., KEDD srfatiaD Befejeződtek a magyar-szovjet petrolkémiai tárgyalások Viktor Fjodorov, a Szovjet­unió kőolajfeldolgozó-ipari és petrolkémiai minisztere Simon Pál nehézipari miniszter meg­hívására Budapesten tárgya­lást folytatott a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről. Elhatá­rozták, hogy 1985-ig meghosz- szabbítják a gumiipari szako­sítási egyezményt, a szinteti­kus kaucsuk és alapanyagok szakosításáról és szá ilításáról szóló egyezményt pedig 1990- ig. Viktor Fjodorov kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió kőolajfeldolgozó-ipari és pet­rolkémiai minisztériuma tá­mogatja a magyar javaslatot a magyar—szovjet olefinegyez­mény 1984 utó.ni időszakra ter­vezett meghosszabbítására. A tárgyalásokon mindkét fél egyetértett abban, hogy a magyar—szovjet kőolajfeldol­gozó-ipari és petrolkémiai együttműködés alapvető fel­adata a termékek minőségének javítása, a fajlagos beruházá­sok csökkentése, a termelé­kenység emelése és különösen a kőolajfeldolgozás hatékony­ságának növelése­A szovjet miniszter a Ma­gyar Ásványolaj- és Földgáz- kísérleti Intézetben tájékozó­dott a magyar kutatási ered­ményekről, a szovjet társin­tézményekkel folytatott együtt­működésről. Megállapodtak abban, hogy bővítik ezeket a tudományos kapcsolatokat. A budapesti látogatás során Viktor Fjodorovot fogadta Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A szovjet miniszter eluta­zott hazánkból. Buszok a Keletitől Ma érkezik a VIT-kiildSftség A havannai Világifjúsági és Diáktalálkozón részt vett ma­gyar delegáció három repülő­gépe ma délelőtt 9 és 10 óra között érkezik a Ferihegyi re­pülőtérre. A küldöttség tag­jait ünnepélyesen fogadják. A hozzátartozókat és az érdek­lődőket különautóbuszok szál lítják a Keletitől a repülő térre. Amerikai üzletemberek hazánkban A Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Magyarok Világszö­vetsége meghívására magyar származású vezető amerikai üzletemberek IS tagú csoport­ja érkezett hazánkba. Tegnap a Kereskedelmi Kamarában ma­gyar közgazdászok tájékoz­tatták a vendégeket, arról, hogy a két ország kereskedő - mi megállapodása nyomán milyen lehetőségek kínálkoz­nak a magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­re. A vendégeket Kallós Ödön. a Kereskedelmi Kamara és Bognár József, a Magyarok Világszövetségének elnöke üd­vözölte. I A tanácskozáson részt vett Bartha János, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetőié, és Philip M. Kaiser, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követe. Ságiig Vilmos belkereske­delmi miniszter fogadta Zoiía. Merszeit, dr. Lajos Schmidtet és Agust Molnárt,-akikkel a két ország gazdasági kapcsola­tait érintő kérdésekről tár­gyalt. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a nap folyamán fogadta az ame rikai delegációt. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Magyarok Világszö­vetségének elnöke tegnap r-te a Hilton szállóban fogadási adott az amerikai küldöttség tiszteletére. Hajnaltól a gép nyergében Aratók a Rákosmezején Miért szomszédot a komhájnos? -Túl az ezer hektáron Szusszanásnyi időre álltak ki a búzamezőből a poros, nap forrósította kombájnok az akácliget széléhez. Vezetőik a Rákosmezeje Tsz kombájnosai odébb a fák hűvösében ebé­delnek. A napbáíHítóttáj1 1 jól megtermett férfiak az asztalt körül ülve, falatozás közben vidáman beszélgetnek. Most, éppen Goór Tibort ugratják. Holmi hétvégi kisiklásról, be­tegségről esik szó. A csapat tréfacsinálója ezúttal bűntuda­tosan hallgat. A rozsdás lovasa — Folyton a John Deer sarkában van a rozsdással — évődik egyik munkatársa, ami magyarul annyit tesz, hogy a kisebb teljesítményű SZK—5- sel akar a John Deer elé kerülni. Goór Tibor választ- latlanul hagyja a megjegyzést, úgy látszik, ma nincs elemében. A tréfából annyi az igazság, hogy új ember a szövetkezet­ben, egy éve került Pest me­gyébe egy tolnai faluból. Az aratás előtt tudták meg róla, hogy odahaza a szovjet arató­cséplő gépek specialistája volt, s hogy szívesen ül SZK-gép- re. Egészen addig szerénység­ből hallgatta el tudományát. Ügy látszik azonban, ez a tu­lajdonsága a munkában nem érvényes. Valószínűleg a na­gyok versenytársává tudta tenni masináját. Ezért a csip­, kplődés. A szóba hozott John Deer tulajdonosa egyébként Fűz László, a hétfőnyi aratóbrigád legfiatalabb és legmagasabb tagja. A két centi híján két méterre nőtt fiatalember ép­pen egy hónapja nősült, s ha nem is panaszkodik — az új asszony tudta, milyen munka­körben dolgozik leendő férje —, Fűz László sem bánná, ha már vége lenne a nagy hajtás­nak. Egy hónapja tart a rend­kívüli állapot: hajnali kelések, a késő esti fekvés. — Nincs már sok hátra, em­berek, túlvagyunk a nehezén — mondja Somlai János főag- ronómus. A neheze alatt a már learatott ezer hektárt érti, tjzedennyi, ha még hátra le­het. — És a sülyi Tápióvölgyébe nyaralni megyünk? — kérde­zi valaki kajánul az idősebbek közüL — Ugyan hagyjátok, leg­alább két banketten is részt veszünk — mondja Nagy András a gőzölgő gulyásle­vest kanalazva. ' . .. %•* Srgí.ik a mackót igát Szent igaz, jó dolog mulat­ságba menni, de ezt a ' bált kemény munka előzi meg, és gyanítom, nem az ingyen eszem-iszom miatt indulnak el a héten szomszédolni az itteniek; hanem a jó kerese­tért, a tisztességes bérért. És persze mennek csakúgy — amit a világért se mondaná­nak ki — becsületből. — Addig legalább, ha Ver- seczki is beállítja a magassági kormányt — hangzik el a kri­tika az asztal vége felől. Az epés megállapítás némi ma­gyarázatra szorul. Verseczki László gépe egy negyed órá­val előbb romlott el: elsza­kadt a vágóasztal ponyvája. Természetesen nem hagyag- ságból történt a dolog. Az ok nem különösebb, csupán any- nyi, a fekvő gabonát csak ala­csonyra engedett kaszaszerke­zettel lehet szemveszteség nél­kül betakarítani. így viszont nagyobb a géptörés, szakadás lehetősége. Hogy mégsem mennek el szó nélkül az efféle kényszerpihenők mellett, az azért is van, mert az időkiesés­sel csökken a brigád teljesít­ménye, s egyben valameny- nyiük borítékja is laposabb lesz fizetés napján. Fontos vi­szont az, hogy ebben az arató­csapatban nem marják ki, in­kább segítenek, biztatják a le-lemaradozókat. Tudott do­ing", a. hggy aki mackót fog, az több­nyire figyelmetlenségből adó­dik. A póruljárt ügyetlenkedő a gyömrői dűlőkben hamar megkapja a fricskát. De soha­sem fordul elő, hogy magára hagyják a felhordó szerkezetre tekeredett dudvával birkózó társat. Emberségből próba A búzaföldeken kilométerei­ket rovó gépekben ülő embe­rek látszatra egymástól el­zárva, szinte minden kapcso­lat nélkül teszik dolgukat. Az együtt utazások a gabonaföld­re, a közös ebédelések, az egymásra utaltság a mezőkön közösséget teremt. Az avatat­lanok számára fel sem tűnő jelekből értik meg egymást a százméteres távolságokban dol­gozó gépek vezetői. A betaka­rítás idei nehézségei embert próbálnak és formálnak is. S talán nem tévedünk, ha kije­lentjük, hogy Fűz László, Goór Tibor, Nagy András, Lázár István, Kezér László és Ver­seczki Istvánból álló aratócsa­pat erényeinek is köszönhető, hogy a Rákosmezeje Tsz gabo­nája időben tető alá kerül. V. B. Egy pártf©gyeiül tanulságai Megjelent az MSZMP Kfiz­' ponti Bizottsága Pártélet című folyóiratának 1978/8. számában. Az ember nem születik párttaggá, mint ahogy nem lesz mindjárt kőműves vagy orvos sem. A mozgalmi mun­ka szépsége, a környezet tuda­tos hatása, az ismeretek mé­lyülése érleli meg az elhatá­rozást a felvétel kérelméhez, amely a párttagság kollektívá­ja elé kerül elbírálásra. Csak annak fogadják el kérelmét, aki magáévá teszi a marxista —leninista eszméket, elfogad­ja a párt politikáját, irányvo­nalát, szervezeti szabályzatát és önzetlenül küzd valóra vál­tásukért. A pártba való belépésre fel kell készülni. A felkészülés természetesen nem úgy törté­nik, hogy a könyveket kell bújni. Igaz, jó dolog, ha a leendő párttag megismeri a párt történetét, múltbeli har­cait. A felkészülés azonban mégis a mindennapok tevé­kenysége során folyik, amikor a jelölt különböző megbízatá­soknak tesz eleget, a politikai oktatás tanfolyamán bővíti is­mereteit, amikor különböző társadalmi és tömegszerveze­tekben végez munkát és így tovább. A leendő párttag nem ma­gányosan készül a felvételre. AlaDszervezeteink , tudatos párttaggá nevelő munkát vé­geznek. Figyelemmel kísérik működési területüket, a dol­gozók megnyilatkozásait, tevé­kenységét: felmérik, kik azok, akik erősítik a pártot, akiket segíteni kell a párttagságra való felkészülésben, akiket ki kell próbálni különböző fel­adatok elvégeztetésével. Nem­egyszer kijelölnek a . számítás­ba vett mellé idősebb, kellő tapasztalattal rendelkező elv­társakat, akik segítenek a szükséges ismeretek elsajátítá­sában, figyelemmel kísérik a jelölt fejlődését, párttaggá érését, s végül is felelősséggel ajánlani tudják felvételét. Ez utóbbiak felelősek véleményü­kért. felelősek azért, hogy a ■pártba, arra alkalmas ém-' berek kerüljenek be. Minden kommunistának, minden a tápszer vezetnek jól kell ismernie a tagfelvételi el­veket. Sajnos, ennek ellenére időnként azt tapasztaljuk, hogy ez a tevékenység nem a követelmények szerint törté­nik, s ennek nem ritkán mu­tatkoznak negatív következmé­nyei is. , Egyik alapszervezetünkben még 19í6-ban felvételre jelent­kezett egy fiatalember. Hosz- szaöb ideje dolgozott már a vállalatnál, mindenki jól is­merte. Kitűnt a munkában, s aktív volt a társadalmi tevé- kenységoen is. Munkája, ki­állása, magatartása alapjan az aiapo/ervezeti taggyűlés egy­hangúlag elfogadta felvételét, amit a felettes pártbizottság is helyben hagyott. A fiatalember továbbra is jól dolgozott, politikailag ké­pezte magát, aktív volt min­den területen. Mégis egy év elteltével fegyelmi eljárást kellett lefolytatni ellene. Ha jól dolgozott, aktív volt, magatartása ellen sem merült fel kifogás, miért kellett fe- gyemi eljárást indítani? A felvételt, mint ez ismert, írásban kell kérni'. A kitölten­dő űrlapon több kérdés szere­pel. így például az is, hogy volt-e korábban a pártnaK tagja; s ha volt, mi az oka párttagsága megszűnésének. A szóban forgó fiatalember er­re a kérdésre nemmel vála­szolt, vagyis azt közölte, hogy ez ideig nem . volt párttag. Aztán egy év elteltével a nyil­vántartásból megérkezett a jelzés: az illető korábban párt­tag volt, de fegyelmi úton ki­zárták. Környezete, pártszervezete, mindenki meglepetéssel fo­gadta a hírt. Hosszasan keres­tük annak okát: miként jutott ez a jól felkészült, aktívan dolgozó, bizalmat élvező fia­talember ebbe a helyzetbe? Miért zárták annak idején ki? Miért nem fellebbezett akkor, és milyen okból kérte néhány évre rá ismét tagfelvételét? És végül miért hallgatta el korábbi párttagságát, majd ki­zárását? A hosszú és alapos elemzés végén megállapíthat­tuk, hogy fiatal barátunkat nem lehet felmenteni a fele­lősség alól. De nemcsak ő marasztalható el, hanem volt alapszervezete, ajánlói is. Mint kiderült, a fiatalem­ber aktív tevékenységet vég­zett az ifjúsági mozgalomban. Ezt — egyebek között — több oklevél is igazolja. De tevé­kenységét inkább az ösztönös- ség, mintsem a mélyebb tu­datosság vezérelte. A párt- alapszevezet, melynek hatás­körében dolgozott, felfigyelt rá, de ahelyett, hogy meggyő­ződtek volna politikai, világ­nézeti érettségéről, ahelyett, hogy foglalkoztak volna vele, hogy segítették volna felké­szülését a pártba lépésre, egy­szerűen megkérdezték tőle, nem akar-e párttag lenni, jobban mondva, javasolták neki a belépést. S lévén olyan közegben, ahol — úgy gondol­ta — nem lehet különösebben ellentmondani, kérte a felvé­telét, de úgy, hogy nem tud­ta, mit vállal. Helyre' lehetett volna hozni a hibát, ha vele, mint fiatal párttaggal gondo­san foglalkoznak. Sajnos ez is elmaradt. Rövid ideje volt még csak tagja e fiatalember a párt­nak, amikor ellopták táskáját, benne irataival,, '.közte, párt-, tagsági könyvével. E tény kap­csán bizonyosodott be, hogy felkészületlenül, belső indíték hiányában, igazi meggyőződés nélkül lépett be a pártba. Mert aki maga keresi a pár­tot, az adott1 esetben tud a szervezethez vaíp tartozá­sáért küzdeni, akiiem marad közömbös a történtekkel kap­csolatban, annak nem mind­egy, hogy a párt tagja ma­rad-e vagy sem. Ez a fiatal­ember viszont nem tudta, mit kell tennie, nem érezte, hogy keresnie kell ügyének rende­zését, nem érezte, hogy vesz­teség érte a pártból való ki­zárással. Mert kizárták végül is, de miként? Éppen oly fe­lületesen, mint ahogyan fel­vették. Ö maga — mint elmondta — új állomáshelyén jelentke­zett az illetékes pártbizottság­nál, ahol közölték vele, ügyé­ben tagsági könyve és az át­jelentő irat hiányában nem foglalkozhatnak. Hogy mit te­gyen, mit tehet, nem mondták neki. ö pedig várt, hogy majd csak lesz valami, illetve nem is várt semmit. Üj környeze­tében nem voltak barátai, f családjában nincs párttag, akivel beszélhetett volna a történtekről. Mivel volt alapszervezetc nem kapta meg az átjelentke zésének visszaigazolását, hó­napok múltán megkereste ő.. Nem levélben. Személyesei, látogatta meg egyik jó isme rőse, aki tekintéllyel rendel­kezett alapszeryezetében. Kel­lemesen, barátságosan elbe­szélgettek. Távozáskor a láto­gató annyit közölt, hogy min­dent „lerendez”. Néhány hónap múlva a postás az új tagkönyv helyet: a kizárási határozatról szóló értesítést kézbesítette. Hogy fellebbezéssel élhet, azt hova, meddig adhatja be, arról egy szó sem volt a levélben. A fiatalember, aki ekkor mé, alig múlt 20 éves, egyszerűen tudomásul vette az értesítést. Ez természetszerű követkéz ménye_ volt felvértezettsége hiányának, a vele való fogla.- kozás elégtelenségének. Múltak az évek. Az új kör­nyezetben új feltételek között tanult, bővítette szakmai és politikai ismereteit. Megbíza­tásokat kapott, foglalkoztak vele. Arról, hogy egyszer már párttag volt és kizárták, senk1 nem tudott. Ö maga errői nem beszélt. Mindenből aktí­van. kivette részét, gazdasági beosztásában is előbbre lé-1 pett. Aztán egy alkalommal jelentkezett a pártalapszerve- zetnél — ahol közben már fi­gyelték és tudatosan adtak ne­ki feladatokat, iskolázták be szemináriumokra —, s kérte tagfelvételét. Az alapszervezet tagsága — mit sem tudva az előzményekről — egyhangúlag szavazott a felvétel mellett, amit a felettes pártbizottság is jóváhagyott. A fegyelmi tárgyaláson, amikor az őszinteség hiánya miatt kérdőre vontuk, hevesen tiltakozott: dehogy is akarta ő becsapni, megtéveszteni elv­társait, a pártot. Csupán úgy vélte, hogy ez a régebben történt kizárás már elévült. az a viszonylag rövid ideig tartó párttagsága tulajdonkép­pen nem jelentett olyan ese­ményt az életében, ami emlí­tést érdemelt volna, hiszen számára a párthoz való tarto­zás igazában a második felvé­tellel kezdődött. Ezt az érvelést nem fogad­hattuk el, de nem is hagytuk figyelmen kívül. S mivef érté­kes, valóban hozzánk tartozó, a párt ügyéért meggyőződés­sel fáradozó embernek ismer­tük meg, a végrehajtó bizott­ság szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel pártbüntetés* sei sújtotta, módot adva ezzel arra, hogy hibáját a pártban tegye jóvá. Levontuk a tanulságokat is arra vonatkozóan, hogy minden pártszervezetünkben még nagyobb gondossággal kell foglalkozni a párttaggá neveléssel. Hiszen csakis így kerülhető el, hogy még nem kellően felkészült emberek kerüljenek pártunk soraiba. Rónai Árpád, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára Sivatag a Kiskun­ságon A Kiskunsági Nemzeti Park szerhatszázhatvan- öt hektáros védett területén még mindig találhatók mozgó homok­dombok. A leg­nagyobbak ti­zenöt-húsz méter magasak. Erős szélben a laza ho­moktömeg — be­temetve az előtte levő növényzetet, iákat — megindul. Jú jók" a Váci utat Pest megye a metróépítésért Az Észak-Pest megyéből bejárók naponta láthatják:, önjáró, lánctalpas kocsik sora koznak a Váci üt mentén. A metró északi szárnyvonalán megkezdődött a talaj szilárdí­tása. Molnár György építés- vezető elmondta a megerősí­tést csak úgy tudják elvégez­ni. ha lyukakat fúrnak a Váci út oldalába, s a folyós, homokos-kavicsos réteget speciális cementlével teszik alkalmassá alagútépítés- re. A brigádok emellett a fúró­pajzsokat is felújítják. Jelen­leg a bal oldali van soron. A jobb oldali pajzsot már koráb­ban rendbehozták. A földfejtő Schaf fér-markolók megfiatalí­tására azért van szükség, mert a két fúrópajzsra még nagy munka vár. Ä jobb oldali gép­pel 470, a baloldalival 530 mé­ter alagutat kell fúrni az Él­munkás téri kiszerelő kamráig. Szeptemberben indítják to­vább a jobb pajzsot, az év vé­géig a Balzac utcáig jutnak el; jövő év elején startol a másik najzs, amely az 1979-es esztendőt szinte teljesen végig­dolgozza. A két fúrópajz? 1979. ok­tóberében érkezik az Él­munkás térre. A metrószerelvén.yek körül­belül a Lehel téri templomig a föld alatt robognak, utána las­san emelkedő pályán kéreg alatti alagútban mennek to­vább. Az Élmunkás tér vona­lában a kéreg alatti alagúthoz már építik a résvezető geren­dákat. Az Alig utca és a Rönt­gen utca közötti szakaszon préselnek a szakemberek. A metróvonal építésében részt vesz a Pest megyei Közúti Építő Vállalat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom