Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-06 / 184. szám

Befejezték a felújítást Mint már hírt adtunk róla, a NIVÖ Ruházati Szövetkezet korszerűsítette üzemeit. Képünkön: Hegedűs József, Pál Ferenc és Kiss János, a Városgazdálkodási Vállalat vízvezeték-szerelői a szociális helyiségekhez vezető csatorna- és vízvezeték-hálózat árkát temetik be. Varga Irén (elvétele Feladata a reklámozás Új taxi városunkban A szakállas fiatalembert elő­ször Kecskeméten láttam. Zöld jelzésre várva ácsorogtam az 5-ös út egyik keresztező­désében, s ekkor vettem szemügyre, először a Szövtaxi feliratú autót, aztán torzon- borz vezetőjét. Második alka­lommal már Nagykőrösön fu­tottunk össze. Kissé lehangol- tan üldögélt a volán mellett a napvert autóbusz-pályaud­var parkolójában. — Korai volna lehangolód­ni — mondta megélénkülve és kipattant, az autóból. A nagykőrösiek még. nem tud­ják, hogy a Szövtaxi „betört” városukba. Természetes, hogy alig akad utas. Mindent meg kell szokni. Az új taxit is... — Egyszóval a szakáll mö­gött új nagykőrösi taxis rej­tőzik? — Valóban. Az történt ugyanis, hogy a Taxiipari Szolgáltató Szövetkezet, vagy­is a szolnoki Szövtaxi enge­délyt kapott a városi tanács­tól arra, hogy két személy- gépkocsit és egy tehertaxit Nagykőrösön üzemeltessen. A taxiállomás, a droszt itt lesz a tanácsháza mellett, a teher- taxi pedig a bútorbolt előtt áll majd. Lesz telefonunk is, de úgy tűnik, erre még várni kell néhány hetet. — Két gépkocsit említett, de az elmúlt napokban min­dig csak egyet láttunk ... — Most kezdtük itt a mun­kát. Rövidesen lesz két ko­csi. Ezeket már körösiek ve­zetik. Az én dolgom, hogy minél több helyen megfordul­jak. Az, hogy „mutassam magam”. Szeretem ezt a mun­kát. Legalább tíz alföldi vá­rosban voltam már ilyen első fecske. Büszke vagyok rá, hogy ahol én kezdtem, az utánam jövők megtalálták a számításukat. — Ezek szerint reklám­ember is. — Nem tagadom, az én munkám a reklámozás. Leg­alábbis az új helyeken. Per­sze, ennek is van hátulütője: a reklám mindenütt sokba kerül. Sokat kell menni fu­var nélkül. — Ha túljutnak a nehezén, miben reménykedhetünk: lesz taxi Nagykörösön? Az eddigit ugyanis csak nagyon ritkán lehetett megtalálni. — Azért jöttünk ide, hogy legyen. Volán taxi is és Szöv­taxi is... — Ne haragudjon, a nevét még nem kérdeztem meg ... — Fedor Ferenc vagyok Szolnokról. F. P. VIT-túra Bukarestbe Hófödte csúcsok alatt III. rész. IRÁNY SEGESVÁR. Orvos­nőnk a vihar után már három beteget is ápolt, de szakértel­me, lelkesedése mégis győzött. Nagyon szép tájakat magunk mögött hagyva, csendes, vihar nélküli estén érkeztünk a kempingbe. A közelben ismét kedves vendéglőt találtunk, amelyben helyi specialitást, mititit ettünk. Különös illa­tok, jó ízek. Űj erőre kapva igyekeztünk rendbe tenni elázott holmin­kat. Az általános teregetés után jó kedvűén tértünk nyu­govóra, hogy másnap reggel frissen induljunk be a városba. Mi csengettünk. A segesváriak integettek. Kilenc óra felé ér­tünk a segesvári csata színhe­lyére, Fehéregyházára. Meg­néztük a múzeumot, s megko­szorúztuk az emlékhelyet. Nagy Tibor és Parázs Sándor nagy­kőrösi ifjúgárdisták meghatot­tam de pontosan, fegyelmezet­ten helyezték el koszorúnkat. Később megtudtuk, hogy ez a koszorú bekerül másnap a mú­zeumba a fesztivál túra ittjár- tát hirdető felirat kíséretében. Két kilométerrel odébb Petőfi Sándor elestének feltételezett színhelyén ismét koszorúzás: ünnepséget rendeztünk, majd megpihentünk a közeli forrás mellett. MEGHATOTTAN, de jóked­vűen indultunk tovább, meg­őrizve a rögtönzött ünnepségek emlékét. Űticélunk ekkor Kő­hegy volt. Erős emelkedők vár­tak ránk, de ekkor már min­denki edzésben volt. Megcso­dáltuk a kőhegyi várat, s a piacot, ahol gyümölcsöt vásá­roltunk. A helybeliek biztat­tak: ha már idáig eljöttünk, bizonyosan eljutunk Bukarest­be is. Elhagyva a várost egy hegyi patak mellett vertünk ta­nyát. Kapóra jött a víz a már szükséges nagymosáshoz. Ké­sőbb jöttünk rá, hogy nem vol­tunk eléggé óvatosak, mert a zoknik felét elvitte a rohanó víz. Aztán nagykőrösi konzer- vet ettünk. Másnap szemerkélő, majd zuhogó esőre ébredtünk. Még­is elindultunk. Forró kávét kaptunk egy még bezárt, de nekünk kaput nyitó vendéglő­ben. A zuhogó eső után öröm­mel vettük birtokba a brassói kemping faházait. Boldogan irtuk meg képeslapjainkat a nyolc napja otthon hagyott ba­rátainknak, rokonainknak. ÚJRA indulás. Kerékpáro­zás helyett többnyire gyalog. Ez volt a Tömösi hágó. Való­ban nagyon sokat kellett-tolni a kerékpárokat, de legalább volt időnk gyönyörködni a Fo- garasi havasokban, a hóbori- totta csúcsokban. A hágón túl már néhány emelkedőt leszá­mítva inkább lefelé mentünk. Folyókon át, rohanó patakok mellett. Túl az út nehezén, büszkén karikázott be a csa­pat Ploestibe, az olajvárosba, soron következő táborhelyünk­re. Innen már csak 70 kilomé­ter Bukarest! EKKOR már tudtuk, hogy győztünk. Széles, kényelmes autóúton, türelmes autósok kö­zött karikáztunk a román fő­város felé. Már délben elér­tük a város határát jelző táb­lát. Mindenki meg akarta fog­ni az oszlopot, mindenki le akarta fényképezhetni magát a tábla alatt. Csattogtak a fény­képezőgépek és szállt a dal: Megérkeztünk! Itt vagyunk! Örömünknél csak a bukares­tiek érdeklődése volt nagvobb. Mindenki integetett, mindenki üdvözölte a VIT-túrát. A sok NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 6., VASÄRNAP Kirándulás élőit — szerviz Nyári forgalom az autójavítóban Akinek nyáridőben van egy kis szabadsága, s rest otthon ülni, vagy a kertjében foglala­toskodni, kapja magát és el­megy kirándulni. Ki kerék­párral, ki motorral, akinek meg gépkocsija is van egy ország­járó túrát sem sajnál magától. De az okos gépkocsivezető mi­előtt elindulna, tesz még egy utolsó próbát, járművét szer­vizbe viszi. Nemcsak a helybeli autótu­lajdonosok, de még az átuta­zók is megállnak az autószer­viz előtt, megvizsgáltatják jár­művüket, bírja-e majd a to­vábbi kilométereket. Az autószervizben naplót ve­zetnek, napi 14—16 autóra szá­mítanak, mégis nemegyszer húszon felül alakul a norma. A nagyjavítások mellett fo­gadni kell a csak ellenőrzést kérőket is. Nekik soron kívül javítják az irányjelző lám­pát, gyújtást, s ami még szük­séges. Félórás — egy órás mun­ka az egész. Előfordult persze, az is, hogy a kiránduló család ott aludt a kocsiban, mert a tervezett gyújtásbeállításból végül motorcsere lett. Barkó Ambrus üzemveze­tő-helyettes nem akarja kimondani, de látom, va­lamivel elégedetlen. csehek keresik fel leginkább a külföldiek közül a Nagykőrösi Gépjavító- és Faipari Szövetke­zet autószervizét. Ritka a különleges márka a kocsik kö­zött. A többség Polskin, Zsigu­lin, Skodán, Trabanton utazik. Aki ezzel jár szerencséje van, mert ezekhez a kocsikhoz több­nyire akad alkatrész. Olykor hiányzik ékszíj, fék, árammeg­szakító, elosztófedél, de ez pil­lanatnyi zavar. Igaz, AC-pum- I pa már igen régóta nincs, pe­dig a Wartburg-tulajdonosok- nak nélkülözhetetlen. — Mi történik, ha a javí­tást nem tudják elvégezni? — Ez ritka eset, de már elő­fordult, hogy Budapestre kel­lett elküldenünk egy-egy au­tót. Nem szívesen tesszük meg. de ha nem tudunk segíteni, az illetékes márkaszervizt ' java­soljuk. Olykor az is megtörténik, hogy nem tudunk segíteni, cél­szerszám garnitúránk hiánya miatt. Főleg a furgonok javítá­sa a gond, de igyekszünk ezek­hez is beszerezni az alkatré­szeket. A Nysákhoz most ren­deltük meg a szerszámkészle­tet. Ha valami mégis hiány­zik nem ijedünk meg, magunk készítünk alkatrészt, szerszá­mot, persze már csak azt ami­nek elkészítését lehetőségeink engedik. Az autószervizben 38 szak­munkás dolgozik. Sok a ten­nivalójuk. Vannak apró javítá­sok, melyeket otthon is el le­hetne végezni, de sokan inkább szakemberre bízzák. A szerviz­ben mosóműhely is van, igaz, csak kézi tisztítást végeznek, de sokan azt mondják ez jobb mintha géppel végeznék. Ilyenkor, nyáron nagy a gépkocsiforgalom, kirán­dulásra, túrára mennek az emberek. — A helybeli kocsitulajdo­nosoknak mit ajánl indulás előtt? — Ha hosszabb útra mennek ajánlatos átnézetni az autót. Megmondjuk azt is milyen pótalaktrészt vigyenek maguk­kal, sőt utána sem kell járni ezeknek, helyben megkapják. Miklay Jenő Sikeres ianszervásár A Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet az iskolaév kezdete előtt a Kecskeméti és a Tomory ut­cai papír, és írószerboltjaiban az idén is megrendezte a ked­vezményes tanszer- és iskola­táska vásárt. A 20 százalékos kedvezménnyel, az ÁFÉSZ több százezer forint értékű megtakarításhoz juttatta a szü­lőket és a tanulókat. A papírboltok jól felkészül­tek a kedvezményes tanszer- vásárra. Mint Rab Balázsné, a Kecskeméti utcai papír- és já­tékbolt vezetője elmondotta, az iskola vezetőivel megbeszélték, hogy a tanulóknak az új tan­évben milyen tanszerekre lesz szükségük, s eszerint állították össze a tanszercsomagokat. Az új iskolai tanterv erősen megnövelte az első osztályos általános iskolás diákok be­szerzendő tanszerszükségletét, melynek ára 174 forintot tett ki. Viszont a 8. osztályosoknak már csak 33 forint 80 fillérbe került a tanszercsomagja. Most semmiféle tanszerből nincsen hiány. A Kecskeméti utcai papírboltban az átlagos napi forgalom 30 ezer forint körül járt, s ez a múlt évi tan­szervásár bevételének majd­nem kétszerese. Az ÁFÉSZ Tomory utcai — inkább közületeket kiszolgáló papírboltjának Fehér Albert a vezetője. Ott a tanszervásár­lás kisebb méretű volt. Ennek a boltnak a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola és a 224. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulóinak vá­sárlásai hoznak nagyobb for­galmat. K. A régi közösség vonzásában — Ha már itt tartunk, el kell mondanom. Az újdonsült autótulajdonosokra haragszom. Amikor kezükbe kerül a jár­mű, sokan arra sem vesznek fáradságot, hogy a használati utasítást elolvassák. Mit ne­kem használati utasítás! A ke­zemben a kormány, 1 lábam alatt a fék, a kuplung. Mi kell még? — mondogatják. De a hátsó ajtókat ki sem tudják nyitni, ideszaladnak, pedig csak egy csavarás az egész. Átutazó németek, lengyelek, segítő ember csaknem lépé­senként mutatta az utat a kem­ping felé. Ott várt minket a meleg víz, hogy lemossuk a 860 kilométer porát. PARKOK, kertek, sok fa, gyakori eltévedés ... Mégis be­jártuk a román fővárost. Gyö­nyörű napok, felejthetetlen élmények. Aztán indulás haza. Most már vonattal, és egy örökké emlékezetes túra élmé­nyeivel. Gulyás Sándor (Vége.) Akik mindég visszajönnek A konzervgyárban nyaran­ta régi ismerősökkel talál­kozunk. Nyugdíjasokkal, akik sok éven keresztül a gyár megbecsült dolgozói voltak. Kevés a nyugdíjuk, vagy egykori munkatársaik hiá­nyoznak ? Erre kerestük a vá­laszt, amikor megkérdeztük az egyes üzem egyik borsó­feldolgozó vonalánál dolgo­zó Várnai Imréné nyugdí­jast. Nem csupán udvariasság — 1972. január elsején men­tem nyugdíjba a konzerv 6-os üzemből, azóta minden nyá­ron visszajövök dolgozni. Több mint tíz évet töltöttem el a gyárban, s ez bizony, nem múlt el nyomtalanul. Vá­gyódtam a régi közösség után, s a kereset sem mellékes. Amíg nyugdíjba nem men­tem, a termelőmunka csak­nem valamennyi ágában részt vettem. A gyárra jellemző, hogy bennünket mindig oda A szolnoki rádió műsora Augusztus 7-től 13-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: A 005 jelenti. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Sporthírek. A tegnap slágereiből énekel Louis Armstrong.- Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Polkák. 17.10: Mikrofonnal az Állami Pénzverő tápiószelei jelvény­üzemében. Katonaélet, kato­nadalok. A jászszentandrási népdalkor énekel. 17.30: Nők negyedórája. (A tartalomból: Nyaralás a munkahelyen. Fő­zőcske, korszerűen. Iskolai előkészítés — szülőknek. Al­kalom szüli...) Sanzonok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Külföldi együttesek felvételei­ből. Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Huszonöt év egy hullámhosz- szon. Jubilál a szolnoki stúdió. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Könnyűzene 25 év slágereiből. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Piaci szemle. Beatparádé. Hír­összefoglaló, lap- és müsorelö- zetes. Péntek, 17.00: Hírek. Pár perc rock. A Bachman Tur­ner együttes játszik. Az új­ságíró jegyzetfüzetéből: Az interpellációról. Könnyűzene vonósokra. 17.25: A túri vá­sárban. Citeramuzsika. Csem­baló és mikrofon. Zenés be­szélgetés Sebestyén Jánossal. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. Hírösz- szefoglaló, lap- és műsorelőze­tes. Szombat, 17.00—18.30: Rá- dióvíkend. (A tartalomból: Hírek. Szerkesztik a hallga­tók és a Baráti Hadseregek Ejtőernyős Bajnokságának versenyzői. Közben: Slágeran­tikvárium. Előadók ABC-ben. 18.00: A nap hírei. Sport. Al­földi napilapok szemléje. Hírösszefoglaló.) Vasárnap, 17.00—18.00: A VI. Duna-menti folklórfeszti­válról. 18.00—18.30: Színes né­pi muzsika. 18.30—19.00: Sport és muzsika. Összefogla­ló a hétvége alföldi sportese­ményeiből. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. csoportosítanak, ahol a leg­nagyobb szükség van a mun­káskézre. Ezért valamennyi üzemrészben, raktárban dol­goztam. Nyaranta visszatér­ve jóleső érzés tölt el, látva, hogy mennyit fejlődik a gyár. Minden évben új gépsorok, berendezések fogadnak. A fel­adatommal elégedett vagyok, hisz mindig könnyű fizikai munkát végzek. Czeczon Istvánná szintén 1972-ben, több mint tízévi munka után ment nyugdíjba a konzerv III. üzemből, ahol jelenleg is tevékenykedik. — Unokámmal tanácsi ér- tékesítésű lakásban lakom. A gyereket elvitték katoná­nak. Gondoltam, jól jön a jö­vedelemkiegészítés. Persze, na­gyon vágyódtam a régi kol­lektíva után is. A Dévai-mű­szakban igen jó közösségi szellem uralkodik. Nyaran­ta szeretettel fogadnak, s úgy érzem, még szükség van rám. Itt, az üzemben fizikailag könnyű munkát bíznak rám. — A műszak végeztével sem szakad meg a kapcsola­tom munkatársaimmal. Gyak­ran szerveznek kiránduláso­kat, ahová mindig meghív­nak. Bejártuk már az ország sok csodálatos vidékét. Éven­te rendeznek nyugdíjastalál­kozót. Ez nekem nagy öröm. hisz ismét együtt lehetek volt munkatársaimmal, főnö­keimmel. Az üzem vezetősége ilyenkor nekünk is beszá­mol a műhely elért termelési v eredményeiről, gondjairól, céljairól. Nagyon jólesik, hogy visszavárnak bennünket és kérik, tapasztalatainkat ad­juk át a fiataloknak. Ügy ér­zem. nem csupán udvarias­ságból hívnak bennünket visz- sza. Nagyon szeretek ebben a műszakban dolgozni. Mindent mérlegel Az üzemben beszélgettem több dolgozóval. Mindenki más és más szavakkal fogal­mazta meg, hogy miért sze­ret a Dévai-műszakban dol­gozni. A lényeg azonban min­denütt ugyanáz volt: jó kö­zösségi szellem, összetartás egymás megértése. segitése A beszélgetések során rend­re visszatért egy név: Mar­git. Margitka néni, attól füg­gően. hogy milyen idős volt beszélgetőpartnerem. Kecs­kés Gyulánét, a műszak cső- í portvezetőjét nagy szeretet­tel emlegették munkatársai. Megköveteli a jó munkát, rendet, fegyelmet tart, de az emberek problémái sem hagy­ják hidegen. Figyelembe ve­szi mindenkinek a teherbírá­sát, képességét. Mindenkihez kedves, közvetlen. A munká­ban nem ismer pardont — mondták róla többek közt. — Emberek munkáját irá­nyítani nagy felelősség. A jó munkahelyi közérzetben je­lentős szerepe van annak, hogy a vezetők figyelembe veszik-e az emberek fizikai, szellemi képességét, végzett­ségét, s együtt „lélegeznek-e" a munkásokkal, megértik-e őket — mondja Kecskés Gyu- láné. Gyarmati Klára Moziműsor Piedone Hongkongban. Szí­nes, magyarul beszélő olasz kalandfilm. Előadások kezdete: 4 és 8 órakor. Matiné Locsolókocsi. Színes magyar film. Előadások kezdete: 10 A kocséri Petőfi moziban Kiváló holttestek. Színes, ma­gyarul beszélő olasz bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: fél 5 és 7 órakor. Hétfői műsor Blöff. Színes, magyarul be­szélő olasz filmvígjáték. Elő­adások kezdete: 4, 6 és 8 óra­kor. Kiskörzeti mozi a Hangácsi úti iskolában Uizana. NDK-film. Előadás kezdete: fél 7,-kor. A kocséri Petőfi moziban Tojásrántotta. Színes, fran­cia film. Előadás kezdete: 7 óra. ÁRAMSZÜNET A DEMASZ Nagykőrösi Üzemigazgatóság értesíti a fo­gyasztókat. hogy 1978. augusz­tus 8—9—10-én reggel 6 órá­tól délután 4 óráig a Patai ut­cában. a Rákóczi úton a Cso­konai utcáig, a Szilágyi, a Szász Károly és a Dalmady Győző utcákban áramszünet lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom