Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

Jelentkezés a szakmunkások szakközépiskolájába A Toldi Miklós. Élelmiszer­ipari Szakközépiskola igazga­tósága értesíti a szakmunkás­oklevéllel rendelkező dolgozó­kat, hogy az 1978—79. tanévben is megszervezi a szakmunká­sok szakközépiskolája esti és levelező tagozatát. Az első osztályba azok a felnőtt korú dolgozók jelent­kezhetnek, akik az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, és bármely szak­mából szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkeznek. A tago­zat képzési ideje három év. A harmadik év végén a diákok érettségi vizsgát tehetnek. Jelentkezési lap az iskola portáján kapható. A jelentkezési lapokat, az általános iskoiai 8. osztályos bizonyítványt és a szakmun­kás-oklevelet 1978. augusztus 31-ig kell beküldeni az isitől a címére. — Véradónapot tartanak augusztus 8-án reggel 9-től délután 4 óráig Inárcson , a termelőszövetkezeti irodá­ban, Kakucson pedig az álta­lános iskola épületében. ---------*----- , Um müsQT Pieclone Hongkongban. Szí­nes magyarul beszélő olasz ka­landfilm. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Elszakadás. Színes, magya­rul beszélő amerikai film. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 10 óra. E^jjpl nagykörös! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM 183. SZÄM 1978. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Késik a paradicsom Zöldborsórekord a konzervgyárban Július végéig 833,4 milliói forint értékű konzervet gyár­tott a Nagykőrösi Konzerv-j gyár, s a fennállása óta a leg­több zöldborsót az idén dol­gozta fel. A 17 ezer 200 ton­nányi zöldborsó készáru ter­vét 18 ezer 50 tonnával 104,9 százalékra teljesítette. Ehhez saját területéről 9327 tonna zöldborsót vásárolt fel, leg­többet a hazai konzervgyárak közül. Kevés a paprika A nyári munkáknak termé­szetesen még nincs vége. Au­gusztus 1-én például a követ­kező zöldség-gyümölcsfélék kerültek feldolgozásra és fel­vásárlásra: 54 tonna zöldbab, 78 tonna uborka, 10 tonna patisszon, 10 tonna tök, 20 tonna petrezselyemlevél, 100 tonna vöröshagyma, 26 ton­na sárgabarack, 4 tonna ri­bizli, 60 tonna őszibarack. Más években augusztus el­ső napjaiban már több mint napi 100 tonna paradicsom került a gyárba. Az idén a kéthetes késés miatt csak augusztus 4-én jut az első paradicsomszállítmány a kon­zervgyárba. Ennek a mennyi­sége sem haladja meg a 10 tonnát. Valószínű, hogy idén az elmúlt évi kedvező paradi­csomtermésnél lényegesen ke­vesebb lesz, mégpedig mint­egy 20 százalékkal. Ez 10 ezer tonna paradicsom kimaradá­sát jelenti a Nagykőrösi Kon­zervgyárnál. A hűvös időjárás miatt az elmúlt évi jó papri­katermésnek is legfeljebb csak a fele várható. Kedvező a zöldbabtermés. Már eddig 1070 tonnányit vá­sárolt fel a gyár a zöldbab­ból, s így a terv túlteljesítése várható, mert még további több mint 2 ezer tonna zöld­bab érkezésére lehet számí­tani. Elegendő a gyökér A tavalyinál jobb az őszi­baracktermés is, de sárgaba­rackból kevesebb várható. Az idén is kedvező termést ad a petrezselyemlevél, melyből eddig már 1170 tonnányi ér­kezett a telepekre. Az elmúlt évihez hasonló mennyiségű vöröshagymára lehet számí­tani. Vöröshagymából eddig 1800 tonnányit vásárolt fel a vállalat. Gyökérzöldségfélék­ből is kedvező termés ígér­kezik. Sajnos, ezek értékesít­hetősége korlátozott, ezért csak a szerződött mennyiség feldolgozása célszerű. Kötik a szerződéseket A gyár egyébként megkezd­te az 1979. évre szóló szerző­déskötéseket. Gyümölcsfélék­ből, az almát és a körtét ki­véve, többet kíván szerződtet­ni a gyár. A zöldségfélék kö­zül az uborka és a paradi­csom mennyiségét kívánja szerződéssel növelni. Dr. Kon rád Zoltán Aki megszokta a föld illatát A főagronómus felelőssége „A gyermekkorára szívesen gondol vissza az ember. Meg­őrzi belőle a szép emlékeket, s a kellemetleneket is. Így van ez az én életemben. A föld szeretetét örököltem a szülői háztól, ,ott tanultam meg be­csülni a földdel örökké baj- lódókat, a földtől örökké re­mélőket. Apám, anyám bele­ölte erejét a földbe, fiatalabb koromban én is megízlelget­tem a nehéz paraszti munkát. Gondolatomban mindig az járt: tanulni fogok. Kiskorom óta láttam milyen nehéz, ke­serves munka amit szüleim is végeznek. Nem voltak tehető­sek, segítség is kellett volna melléjük, de 1961-ben mégis beírattak a mezőgazdasági technikumba. Ott szerettem meg igazán a szakmát. Aztán négy év múlva jöttek az egye­temi évek, sok-sok nehézség­gel, az igazi szaktudást ott szereztem meg. Friss diplomá­val a kezemben, először Daba- son kezdtem a gyakornoki munkát. Most is mondom jó iskola volt, ott tanultam meg, hogyan kell helytállni a ve­zetésben, s miként kell bánni az emberekkel. Három év telt el mire szülővárosomba kerül­tem, akkor már főállattenyész­tőként kezdtem a Petőfi Ter­melőszövetkezetben.’’ Eddig a Piaci jelentés A pénteki piacon az újdon­ságok sorában megjelent a görögdinnye is, 12 forintos ár­ral. Kellemes meglepetés, hogy az idei termésű mákot kilo­grammonként 45 forintért áru­sítják. két 39, a combot 45, a tyúkot 36 és a kacsát 33 forintért mér­ték. rövid önéletrajz. S a folyta­tás? Holló Ferenc azóta már az Arany János Termelőszövetke­zet főagronómusa. Akarata, te­hetsége juttatta erre a poszt­ra, de bizonyára sokunkban felvetődik a kérdés, hogy a ré­gi vezetők hogyan tudtak „ke­zet fogni” az új idők diplomá­sával? Még mielőtt irodájában be­kopogtattam volna több em­bert is megkérdeztem. Jól is­merik, tudják honnan indult, szeretettel beszéltek róla. Azt mondják rendes, becsületes ember. Főleg a munkások di­csérték, akik már kora reg­gel várják, tanácsért, eligazí­tásért, segítségért. Előttem Holló elvtársként nevezik, pe­dig tudom, ő mindenkinek csak „Ferike”. Az egykori osztálytárs ma már vezetőjük, nem irigyked­nek rá, tudják sokat kellett tennie azért, hogy idáig ju­tott. A főagronómus feladata nem kevés. Széleskörű mun­katerületen kell a termelést, szervezést irányítani. Ha vala­mi hiba csúszik a számításba ő a felelős. Amikor beszélget­tünk, úgy éreztem, valami ér­dekes közösség alakult ki a föld és ember között. Holló Ferenc úgy fogalmazta ezt, hogy — aki egyszer a föld illatát megszokta, megszeret­te, attól megválni már nem tud. — Számára a mezőgaz­daság nemcsak munkahelyet, hanem az életet is jelenti, hobbit is, szórakozást is. M. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT VIT-túra Bukarestbe Hegyen, völgyön át Üdvözöljük sportbarátainkat! II. rész. AZ ELSŐ ÉJSZAKA Ro­mániában . . . Féketetó a Sebes- Körös partján elterülő festői község. Néztük a táborunkat körülvevő hegyeket, s a való­ban sebes folyót, s mitagadás vitatkoztunk is. A terven felül megtett csaknem 100 kilomé­ter miatt, a fáradtság jelei mutatkoztak. Mégis a sátorve­rés körüli, egyébként teljesen oktalan, de mindenképpen érthető összezördülések Ková­csolták csapatunkat egységes egésszé, jó szellemű közösség­gé. Az út során soha többé nem fordultak elő hasonló súrlódások. Feketeió volt az igazi tűzpróba. Persze kelle­mes emlékünk is van a Sebes- Körös völgyéből. Itt találkoz­tunk az első bivalyokkal. Ké­sőbb aztán megszoktuk a ná­lunk csak rezervátumokban élő állatokat, s azon sem cso­dálkoztunk, ha megpatkolt bivallyal találkoztunk. MÁSNAP óra nélkül ébred­tünk jó korán. Gyors mosdás a Sebes-Körösben, sátorbon­tás és bivalytejivás volt a programunk. Ezt később kissé meg is bántuk, bár valószínű­leg nem a négylábú jószágok hibájából, de gyakori megál­lással adóztunk a tejivás emlé­kének. Aztán mégis elértük CÖucsát, majd Bánffyhunya- dot. Ekkor már Kalotaszeg vidékén jártunk, s hamaro­san megérkeztünk Körösfőre. Itt ered egyébként a Sebes- Körös. Valószínűleg ezért nej vezik Körösfőnek a mintegy kétezer lakosú községet. NEM AKAROM útinaplónk felsőfokban írt jelzőit idézni, mert túlzásnak tűnhetnének az elragadtatott szavak. Pedig egyetlen szó, egyetlen mondat sem rugaszkodott el a való­ságtól. Körösfő csodálatos. Költemény. A házak oldalai, a kerítések teli vannak díszí­téssel. A' falu lakói kint ülnek az utcán s faragják, hímezik ugyanezeket a motívumokat. Mondták, hogy nézzük meg templomukat is. Csupa csipke, csupa faragás, csupa gyönyö­rűség. E nem hivalkodó, sze­rény álomvilágban másfél órát töltöttünk a vendégszere­tő körösfőiek között... Hasonló kedves fogadtatás­ban volt részünk a következő községben, Kapuson is. Rövid pihenő a nagyobb emelkedők után, aztán nekilódultunk enyhe lejtőkön a Szamos völ­gyének, Kolozsvár felé. Min­denütt integető kezek fogad­tak, s még a .gépkocsik a taxi­sok is megálltak, hogy nyu­godtan karikázhassunk. Nem volt hiány önkéntes kísérők­ben sem. Már Nagyváradról velünk taposták a pedált ket­ten, s Kolozsvár előtt is ke­rékpárosok fogadták a feszti­váltúrát. Ök vezettek minket a kempingbe is, ahol aztán utolérte csapatunkat az első vihar. Persze akkor még nem tudtuk, milyen errefelé az igazi ítéletidő. ÖRÜLTÜNK, hogy másnap napsütésben vághattunk neki a Királyhágónak. Nem volt könnyű lecke, s bizony tolni kellett hűséges kétkerekű jár­műveinket. Fel is hagytunk az eddig egy nap nyereséget hozó erőltetett tempóval. Mégsem a fáradtság, hanem a kedves fogadtatás miatt áll­tunk meg Tordán, a mindent porral beborító cementgyárak tövében. Érdemes volt meg­pihenni. A barátság, a megér­tés szálai tovább szövődtek. Innen a Maros völgyében vezetett az utunk Ludas felé. Ismét bivalyok, kormos orrú tehenek az E—15-ös út mel­lett. Elértük a szakadékos partok között kanyargó Ma­rost. Gyönyörű volt, mi mégis egvre nyugtalanabbul tekin­gettünk hátrafeié. Az ég alján koromfekete felhők gyülekez­tek. A rádióból tudb'k. hogv a Balaton mellett, Békés és Bécs-Kiskun megyében szö'- nyű erejű vihar pusztított, de arra nem számítottunk, hogy ez ilyen hamar utolér ben­nünket. Rosszul számoltunk. Mere­dek szerpentinen igyekeztünk szálláshelyünk felé. Néhány perc alatt mindenki bőrig ázott. Fé’ő volt, hogy a gén- kocsi is felborul. Mégis igve- kezett mindenkit összeszedni az úton. A sötétben, az ú+’-a halló derékvastagságú fák között ez nem sikerült első próbálkozásra. Valahogy mégis összeverődtünk a táborhe’ven. Minden félszere’ésünk á’ázott. 5^grpnesére találtunk egv ba­rátságos vendéglőt a közöl­tén, ahol ázott verebekként ültünk le a meleg vacsora rprliz a kedvesen felaián'ott különtoremben. Vacsora után néoda'okat, mozgalmi dalo'-at (SnokeVünk p helybőli vendé­gek segítségévek Aztán vár­tak minket az átázott sátrak. Eakor tudtuk meg, hogy a legjobb ébresztőóra, ha fá­zunk. Persze, mi sem termé­szetesebb, minthogy a korai ébredés napfényes reggelt ho­zott. JÖ KEDVET a vihar miatti idegességét felejtő gépkocsi- vezetőnk, ír házi József öntött az induló csapatba. Vidáman indultunk neki a Marosvásár­hely felé vezető útnak. Ked­ves fogadtatás. Városnézés. Csodálatos parkok, múzeu­mok, kultúrpalota, bevásárlás, tejivás, beszélgetés. Irány Se­gesvár. r1 arabé .11 A dunántúliak igencsak hegyezik a fülü­ket, ha ezt a szót hallják, hi­szen fogalmuk sincs arról, mit jelent. A nagykőrösi bennszü­lött viszont értetlenül áll e tájékozatlansággal szemben, hiszen annyira nyilvánvaló, hogy éppen a kezében levő vesszőkosárról beszél. A garabóról. Persze, nem ez az egyetlen nagykőrösi, Duna—Tiszta közi tájszó, de egyike a legjelleg­zetesebbeknek. örülnünk kell, hogy elődeink megalkották, s annak, hogy ma is használjuk. Színesíti nyelvünket. Különle­ges ízt, zamatot ad a nagykő­rösi szónak. És természetesen figyelmeztet is. Egyebek kö­zött arra, hogy ami a világ­nak ezen a táján természe­tes, az máshol különösnek hat. Arra, hogy a megszokott szavainkon fennakadásai nem értetlennek, mi több, barbár­nak, hanem egyszerűen más­honnan valónak kell tekinte­ni. .. A képzőművészet ismeri ezt a szót: békaperspektíva. Ez olyasmit jelent, hogy a vi­lágot úgy nézzük, ahogyan a béka látja. Az út porában ug­rándozva, de mindenképpen alulról. S ha már így nézzük környezetünket, így is ábrá­zoljuk. A művészek nem ide­genkednek a békaperspektívá­tól. Gyönyörű képeket alkot­tak már ennek a technikai trükknek a segítségével. A hétköznapi életben — koránt­sem alaptalanul — mégis gu­nyorosan szoktuk megjegyez­ni: ez békaperspektíva. Ezt mondja a dunántúli is, ha idiótának nézik, mert nem tudja, mi a garabó, s ezt a nagykőrösi, ha az idevetődő tolnai székely csökönyösen A szemesterménypiacon. a búza, árpa és a kukorica liter­je egyformán 4,50 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az őszibarack ára 10—30, a nyári alma 5—10, a körte 6—8, a miskolci szilva 5, a kajsziba­rack 15—16, az aprómeggy 18, a .burgonya 4—5, a karfiol 12, a tölteniyaló paprika 15—30, a paradicsom 6—12, az uborka 2,80—4, a fehér káposzta 2,80— 4, a kel 3,20, a főzőtök 0,50—1 forint volt. A baromfipiacon sok vágó­csirke volt. A tyúk párja 130— 150, a kacsa 110, a vágócsir­ke 65—100 forintért kelt A halászati szövetkezetnél az élő halat 25, a csirke- és ka­csaaprólékot 24, az egész csir­hiút mond a padlás és kuja­kot a marok, marék helyett. Pedig valamennyien ugyanazt a nyelvet beszéljük. Csakhogy nem ugyanarról a helyről. A tíz-húszezer évvel ezelőtt elődeink igyekezték elkerül­ni ezt a hibát. Rajzaik, me­lyeken minden ábrázolt tárgy mindenhonnan, vagy leg­alábbis általánosságban lát­szik, egyértelműen bizonyít­ják — igaz, hogy csak szikla­falakon, kő és- csonteszközö­kön —, hogy a szigorúan helyhez kötött nézelődést, az átvitt értelemben vett béka- perspektívát, s az ezen ala­puló ábrázolást hibának tar­tották. Mentségükre szolgáljon, hogy rossz értelemben véve még nem ismerték ezt a szót: lokálpatriotizmus. No és ter­mészetesen a garabóról sem tudtak semmit. Picasso sem. Tudniillik ő is legkevesebb három irány­ból nézte és ábrázolta a vi­lágot, ha mondani akart va­lamit Nem js tehetett más­ként. Az igazsághoz ez a gö­röngyös és olykor különös látványt nyújtó rajz vezet. Az az ábra, melyen egyszerre lát­ható a dunántúli kosár, a nagykőrösi garabó és a tiszán­túli kaska. Egyszóval az a vesszőből font praktikus eszköz, mely­ben oly örömmel visszük a kert termését, a boltban vett árut... Az a használati tárgy, amely békaperspektívából nézve hol kosár, hol garabó, olykor pedig kaska. Városunkban ma kétnapos nemzetközi férfi kézilabda vil­lámtorna veszi kezdetét. A csehszlovákiai Nyitra mellet­ti község csapata, a TJ. Slávia —Tekos Zbehy csapata a kül­földi ellenfél. A szlovákiai ke­rületi (ottani III. osztálynak megfelelő) bajnokság jelenleg negyedik helyén álló csapat már több éve sportbarátságban van a Nagykőrösi Kinizsi kézi- labdásaival. Négy hete a körö­siek Szlovákiában, mostani el­lenfelüknél vettek részt vil­lámtornán. Ezúttal négy na­pot a kinizsisek vendégeként városunkban tartózkodnak a zbehybeliek. A mostani nem­zetközi viadalon a már említett Felülről nézve mégis ugyanaz. Honnan nézzük hát a vilá­got? Alulról, a biztonságos fészekből, a megszokott út­jelző táblák tövéből, vagy merjünk olyankor repülni is? Vállalva a lezuhanás veszé­lyét, azt, hogy felülről sem mindig vesszük észre, a gara­bó mindenütt ugyanolyan, csak legfeljebb más névre hallgat? A válasz alighanem egyér­telmű: repülni kell. Először a város, aztán a megye, majd az ország, a világ felett. A porban ugrándozás lehet szép, de csak egy irányból engedi láttatni a világot. Hamis képet adna a béka- perspektíva? Egyáltalán nem. A festők is tudják, hogy amit így, egyetlen békányi helyről néznek, az valóság. Valóság, de nem az egész. Csak egy garabónyi valami. Szükség esetén ez is lehet ér­dekes. örülni kell hát, hogy békaperspektívából is tudjuk szemlélni a világot, örülni, de csak akkor, ha repülni is tudunk, ha ismerjük a ma­dártávlatot, vagy filmnyel­ven szólva, a totált és pre­mier plant. A ztán már nem baj, ha szá- mon tartjuk, hogy mi a garabótól indultunk el. Nem baj, mert otthoni szavaink és gondolataink is gazdagítják a világot, ha a közös nyelvben megtaláljuk a helyüket. Ehhez persze a közös nyel­vet is ismerni kell... j._[Farkas Péter két csapat mellett a BÁCSÉP (Kecskemét) NB Il-es és az Abonyi Tsz SK sokat fejlődött megyei bajnokságban szereplő együttese szerepel. Reméljük, jó sportot láthatnak a nézők és jó szurkolást, valamint sze­replést kívánunk. KOSÁRLABDAHÍR A kosárlabda Országos If­júsági Bajnokság elődontőjé- De való jutás elbírálásaoan csak azokat a csapatokat érté­kelik Pest megyéDen, amelyek 1913-ban mind a négy megyei kupaviadalon elindulnak és tagjai valamilyen rendszerű bajnokságban részit vesznek. A legtöbb osszpontszámot elérő gárda juthat az országos me­zőnybe tovább. AZ ÚTTÖRŐ-OLIMPIÁRÓL A több játéklehetőség miatt az 1978/19-es tanévben kör­mérkőzéses rendszerben sze­retnék leoonyolítani az úttörő- olimpia kéziiaboa-méikozéseit» s. z. HÉTVÉGI SPORTMŰSOR SZOMBAT Nyiregyiuiza: a 21-es Volán dolgozóinak versenye. KÉZILABDA Kinizsi-sporttelep, 15 órá­tól: nemzetközi vUiámtorna a TJ Slávia-Tesos Zbehy (Cseh­szlovákia), a BACSEP SC (Kecskemét), az Abonyi Tsz SK. és a ÍNagyitőrósi Kinizsi férficsapataival. Nyíregyháza: a 21-es Volán versenye. LABDARÚGÁS Nyíregyháza: a 21-es Volán kispályás viadala. VASARNAP ATLÉTIKA Gödöllő: a MEDOSZ megyei versenye. Nyíregyháza: a 21-es Volán dolgozóinak versenye. GOKART Esztergom: az országos baj­nokság ötödik fordulója, KÉZILABDA Kinizsi-sporttelep, 9 órától: nemzetközi villámtorna a TJ Siávia-Tekos Zbehy (Cseh­szlovákia), a BACSÉP (Kecs­kemét), az Abonyi Tsz SK és a Nagykőrösi Kinizsi férficsa­pataival. Gödöllő; a MEDOSZ megyei versenye. Nyíregyháza: a 21-es Volán vetélkedője. LABDARÚGÁS Nyíregyháza: a 21-es Volán kispályás versenye. TEKE Gödöllő: a MEDOSZ-hoz tar­tozó dolgozók megyei versenye. Gulyás Sándor (Folytatjuk.) Hét végi jegyzet Garabó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom