Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

sMdap 1978. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP Várakozó tömegek a kínai határon Ismét eredménytelen tárgyalások A vietnami külügyminisztérium nyilatkozata A vietnami külügyminisz­térium szóvivője szombaton nyilatkozatban mutatott rá, hogy a mind gyakoribb és sú­lyosabb Vietnam-ellenes kí­nai provokációk célja a VSZK politikai biztonságá­nak, közrendjének szétzilálá­sa a határtérségben. A nyilatkozat a pénteki vé­res incidens kapcsán emlékez­tet arra a tarthatatlan hely­zetre, amely a vietnami—kí­nai határon alakult ki. A kínai fél, mint ismeretes, több mint egy hónapja lezárta az összes határátkelőhelyet, s így a tá­vozni kívánó hoák, kínai származású vietnamiak ezrei a szabad ég alatt összezsúfo­lódva élnek, lehetetlen körül­mények között. A vietnami hatóságok igyekeznek rábírni a hoákat, hogy térjenek visz- sza eredeti lakóhelyükre. A feszültség forrása az, hogy miközben a kínai ható­ságok meggátolják a hoák Kínába való távozását, arra kényszerítve őket, hogy a ha­tártérségben várakozzanak, ügynökeiket a tömeg felizga­tására, a vietnami hatóságok elleni provokációkra mozgó­sítják. Augusztus eleje óta emiatt több véres incidens történt, amelyek között a leg­súlyosabb a pénteki provoká­ció volt — hangoztatta a szó­vivő. Eredménytelenül ért véget szombaton a vietnami—kínai külügyminiszter-helyettesi megbeszélések negyedik for­dulója is. Mint a tárgyalások­ról kiadott kommünikéből ki­tűnik, a felek álláspontja jot­tányit sem közeledett egymás­hoz. A vietnami politikus félre­érthetetlenül leszögezte, hogy a kínai fél a két ország kap­csolatát még bonyolultabbá akarja tenni, amikor a koráb­ban „mártíroknak”, „áldoza­toknak” feltüntetett embere­ket vissza akarja kényszeríte­ni Vietnamba. A külügymi­niszter-helyettes hangsúlyoz­ta, hogy az egyszer már el­távozottak visszatéréséről nem lehet szó. Hoang Bich Son felhívta a figyelmet arra is, hogy a kí­nai fél abszurd követeléseivel, zavarkeltésével, provokációval még erőteljesebb nyomást akar gyakorolni Vietnamra. A politikus egyértelműen fi­gyelmeztetett arra is, hogy ha az elmúlt napok egyre sú­lyosbodó provokációi folyta­tódnak, akkor a tárgyalások holtpontra juthatnak. Egyút­tal a leghatározottabban visz- szautasította a kínai fél vádas­kodásait, melyek a határon történt incidensekért Vietna­mot próbálják felelőssé tenni. Az SZKP PB értékelése A krími találkozók mérlege Az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága áttekintette azoknak a baráti találkozóknak az eredmé­nyeit, amelyekre július—au­gusztusban került sor a Krím- félszigeten heonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke és Gustáv Hú­súk, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Ed­Megválasztották I. János-Pál pápát Szombaton este Vatikánvá- rosban megválasztották az új pápát, Albino Luciani bíboros, velencei érsek személyében, aki az I. János-Pál pápa ne­vet vette feL A 65 éves I. János-Pál For- no di Canaleben született 1912. október 17-én. Apja, muranód üvegmunkás, a szo­cialista mozgalom tagja voJt. Luciani 1935-ben lett pap. 1937—47 között dogmatikai teológiát, erkölcstant, kánon­jogot és egyházi művészettör­ténetet tanított a bellunói sze­mináriumon. 1958-ban Vitto­rio Veneto püspökévé nevez­ték ki, 1969 óta velencei ér­sek. Elődje, VI. Pál, 1973-,ban nevezte ki bíborosnak. Pápá­vá történt megválasztása előtt az olasz püspöki kar állandó tanácsának tagja volt. Fajüldözés elleni genfi világkonferencia Tizenkét tőkés állam különös döntése Húszoldalas nyilatkozat és akcióprogram elfogadásával szombaton a hajnali órákban befejeződött a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni genfi konferencia. Az értekezlet elítélte a faj­üldöző dél-afrikai rezsim és a cionista körök egyre növekvő kapcsolatait — kiemelten gaz­dasági és katonai területeken — és figyelmeztet a két or­szág nukleáris téren is meg­valósuló együttműködésére. Mély aggodalommal szólt a Palesztinái nép tragédiájáról és megbélyegezte Izraelt az elfoglalt arab területek népei­vel szemben alkalmazott disz­kriminációért és elnyomó po­litikáért. A két dokumentumot a konferencia plenáris ülésén szavazták meg. Ezen már nem vett részt a Közös Piac kilenc tagállamának, valamint Ausztráliának, Kanadának és Üj-Zélandnak a küldöttsége. Az említett tizenkét tőkés állam még a két munkabi­zottságban — ezek a szervek voltak hivatottak megfogal­mazni a dokumentum-terveze­teket — történt szavazás előtt bejelentette, hogy a továb­biakban nem vesz részt a vi­lágkonferencia munkájában. Több állam képviselője ke­ményen bírálta a nyugati kül­döttségek magatartását. Hírügynökségek mindezzel kapcsolatban felhívják a fi­gyelmet a vezető tőkés álla mok döntésének súlyosságá­ra, hiszen ilyen még nem for­dult elő a világszervezet égi­sze alatt eddig tartott ta­nácskozásokon. ward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára, Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, Todor Zsivkov, a Bol­gár KP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke, valamint Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt KB első titkára, a Nagy Népi Hural elnökségé­nek elnöke között. A politikai bizottság teljes egészében jó­váhagyta a Leonyid Brezs- nyev által végzett munkát, és azon a véleményen van, hogy ezeknek a találkozóknak fon­tos jelentősége van egyfelől az SZKP, a szovjet állam, másfelől, a szocialista közös­ség országainak kommunista pártjai és népei közötti test­véri barátság és sokoldalú együttműködés további fej­lesztése szempontjából. Az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága a Krím-félszigeti baráti találko­zón létrejött kétoldalú meg­állapodások valóra váltásának konkrét kérdéseivel kapcso­latban több határozatot foga­dott el. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban az értékelés — egyebek között — megállapít­ja, hogy mind a NATO, mind az USA fokozza a fegyverke­zést. Negatívan hat a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok együttműködésére, hogy az USA és néhány NATO-ál- lam rendszeresen megkísérel beavatkozni az egyes szocia­lista országok belügyeibe az emberi jogok védelmében in­dított, képmutató kampány keretében. A jelenlegi kínai vezetés cselekedetei veszélyeztetik a békét és a szocializmust, nagy­hatalmi, hegemonisztikus irányvonalat folytat. Durva, soviniszta nyomást gyakorol a Vietnami Szocialista Köztársa­ságra, búj tógát ja-Kambodzsát. Sürgeti az állásfoglalás, hogy mind a SALT tárgyalásokon, mind a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokon kézzelfog­ható eredmény szülessen. Az SZKP KB PB ismét hitet tesz amellett, hogy teljes határo­zottsággal szembe kell he­lyezkedni minden olyan lé­péssel, törekvéssel, amely ve­szélyezteti az enyhülés folya­matát. A Szojuz—31 utasai Valeríj Bikovszkij és Sigmund John életrajza Az új nemzetközi űrpáros parancsnoka az űrhajózás egyik ismert veteránja, aki ráadásul már dolgozott együtt az NDK tudósaival: Valerij Bikovszkij ezredes, a Szovjet­unió kétszeres hőse, a nagy tapasztalatú űrrepülő. Bikovszkij, aki 1934-ben született, az űrhajósok közé az elsők között került: 1960-ban kezdte meg a felkészülést és ötödiknek indult a világűrbe, még az első, Voszíok-típusú űrhajón, a V osztok—5-ön, 1963. június 14-én. Ütja so­káig emlékezetes marad, mert két nappal később csatlako­zott hozzá a világűrben az el­ső, s mindeddig egyetlen női űrhajós: Valentyina Tyeres- kova. Ketten együtt csoportos űrrepülést hajtottak végre, s a két Vosztok típusú űrhajót egymás közelébe juttatták. Tizenhárom évvel első űr­utazása után Bikovszkij ismét rajtolt a világűrbe, ezúttal a Szojuz—22 parancsnokaként, Valerij Akszjonov társaságá­ban. Valamivel több, mint egyhetes útjuk egyik fő fel­adata volt a szovjet és NDK- beli tudósok tervei alapján a jénai Kari Zeiss gyárban ké­szült különleges fényképező berendezés, az MKF—6 kipró­bálása. Az űrhajó parancsnoka 1963 óta tagja az SZKP-nak. Nős, felesége: Valentyina, Csillagváros múzeumában dolgozik. Két fia középisko­lás. Az első NDK-beli űrhajós, az űrhajós-kuitató beosztásban levő Sigmund John, a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének re­pülőalezredese, az egyik leg­képzettebb, legmagasabban kvalifikált pilóta. Még a há­ború előtt, 1937-ben született. Munkáscsaládban, Lingentahl városa mellett egy kisközség­ben. A katonai szolgálata ide­jén jelentkezett tisztiiskolára és elvégezte a Franz Mehring repülőtiszti iskolát. Már itt is kitűnt nagy szorgalmával, ki­váló képességeivel és fegyel­mezettségével, s itt vették fel az NSZEP tagjainak sorába. Különböző beosztásokban | szolgált egészen 1966-ig, ami­kor a Szovjetunióba, a Gaga­rin repülőakadémiára került tanulni. Négyéves akadémiai tanulmányai alatt 21 vizsgá­jából 13-at kitűnő, a töbhit jeles minősítéssel tette le. Visszatérve az NDK-ba, ki­magasló tudásáért megkapta ■az „NDK érdemes vadászre­pülő pilótája" címet. Magas fokú szakmai tudása miatt esett rá a választás az űrha­jósjelöltek kiválasztásánál. Az NDK űrhajósa a nem­zetközi kiképző tanfolyamon is példásan helytállt, parancs­nokai a legmelegebben szói­nak szorgalmáról és nagy fel- készültségéről. Jähn alezre­des nős, két gyermeke van. Irán Lemondott a miniszterelnök « Dzsamsid Amuzgar iráni mi­niszterelnök szombaton be­nyújtotta kormánya lemondá­sát Mohammad Reza Pahlavi sahnak, az ország államfőjé­nek. Az uralkodó az új kor­mány megalakításával Dzsa- far Sarif-Emamit, a szenátus elnökét bízta meg. Dzsafar Sarif-Emami, fog­lalkozását tekintve mérnök, 1975 óta állt a szenátus élén. 1960-ban egyszer már megbíz­ták kormányalakítással. Peru Bányászok győzelme A perui kormány pénteken úgy döntött: eleget tesz a 22 napja sztrájkoló, mintegy 40 ezer bányász fő követelései­nek. A bejelentést Francisco Morales Bermudez államfő és a szakszervezeti vezetők tár­gyalásai után tették közzé. A sztráj kólók fő követelését, a tavalyi munkabeszüntetések idején elbocsátott 320 dolgozó visszavételét illetően a kor­mány ígéretet tett annak el­lenőrzésére, és arra is, hogy a mostani sztrájk résztvevői el­len nem alkalmaznak megtor­lásokat. három kérdése Tárgyalások és akciók Ázsiától Amerikáig Kínai kihívások — A nicaraguai gerillák sikere HÉTFŐ: Angolai—zairei megállapodás a kapcsolatok normalizálá­sáról. — 240 ezer ember bevonásával megkezdődik a nagyszabású északi NATO-hadgyakorlat. — Nehézségek a vietnami—kínai tárgyalá­sokon. f KEDD r Szovjet—amerikai megbeszélések a vegyi fegyverek tilal­máról. — A kenyai államfő, Kenyatta halála. — Amerikai képviselők Vietnamban. SZERDA: Brezsnyev és Cedenbal találkozója a Krím-félszigeten. — A PFSZ Központi Tanácsának ülése Damaszkuszban. — Hua Kuo- *eng Belgrádban. CSÜTÖRTÖK: Fokozódik a feszültség Libanonban. — Portugáliá­ban népszavazás elé bocsátják az új választási törvényt. PÉNTEK: Sikerre vezet a Sandinista Felszabadítás! Front nicara­guai gerillaakciója. — A Vatikánban megnyílik a pápaválasztó konk- lávé. SZOMBAT: Világszerte megemlékeznek Namíbia napjáról és elíté­lik a dél-afrikaiak Zambia-ellenes provokációit. — New Yorkban Zambia ügyéről zárt ajtók mögött tanácskoznak a BT-küldöttségek. — Belpolitikai krízis Iránban. A Krim-félszigeten lebonyo­lított csúcstalálkozók sorában a héten szovjet—mongol esz­mecserére került sor, Brezs­nyev és Cedenbal részvételé­vel. Elegendő magunk elé idéz­ni a térképet annak magyará­zatául, hogy a megbeszélések során miért hangsúlyozták a veszélyeket, amelyek a béke­bontó, agresszív kínai politiká­ból következnek. Pekingnek a nemzetközi politikában elfog­lalt, egyérteműen negatív sze­repére vallottak más nyilatko­zatok is, valamint a kínai fél­nek a magatartása, amellyel lehetetlenné teszi a kibontako­zást a vietnami—kínai tárgya­lásokon. HOGYAN ÁLLNAK JELEN­LEG A VIETNAMI—AMERI- KAI KAPCSOLATOK? Miközben Kina s a Peking által felbúj tott kambodzsai ve­zetés részéről Vietnam állandó katonai és politikai provoká­ciónak van kitéve. Hanoi mind aktívabb szerepet vállal az ázsiai együttműködés, vala­mint a békés egymás mellett élés érdekében. Magas rangú vietnami diplomaták tettek körutat Japánban és az ASEAN -országokban, s rövid időn belül immár a második fontos amerikai küldöttség ke­resi fel a VSZK-t. (Az első de­legációt Edward Kennedy sze­nátor vezette, a második élén ugyancsak a kongresszus egyik befolyásos személyisége, Mont­gomery áll.) A vietnami—amerikai kap­csolat még nem jutott el a diplomáciai viszony felvételéig. Washington nem teljesítette a korábbi kormányzatok több ígéretét, nem oldotta fel a Hanoi ellen elrendelt kereske­delmi embargót sem. Vannak szélsőséges hangok az Egyesült Államokban, amelyek szinte a beavatkozás csúcspontjának érveire emlékeztetnek, s újab­ban egy sajátos kínai lobby is jelentkezik. Miközben Brze- zinski és mások a „kínai kár­tyát” próbálják keverni, ezek Vietnam-ellenes lépéseket ja­vasolnak, hogy ily módon jár­janak Peking kedvében. Ez természetesen ugyanúgy játék a tűzzel, ahogyan a józan ame­rikaiak is érthetetlennek ta­lálják, miért ajánlotta olyan nyomatékosan Washington To­kiónak a kínai—japán béke­szerződés aláírását? Egészen odáig mentek, hogy meg akar­ták akadályozni a Világbankot döntésének végrehajtásában, amikor az öntözési kölcsönt ajánlott Vietnamnak. Más kér­dés, hogy a Világbank-kölcsönt a jelek szerint mégis folyósít­ják, s annak a McNamarának aláírása szentesíti majd, aki jelenleg bankelnök, de had­ügyminiszterként dicstelen szerepet játszott az indokínai eszkalációban. Ilyen körülmények között, vietnami oldalról, nem a múlt felemlegetésére, hanem a jövő lehetőségeire tették a hang­súlyt. Pham Van Dong vietna­mi kormányfő az amerikai kongresszusi tagok előtt el­hangzott nyilatkozataiban, majd egy külön levelében megerősítette: Vietnam haj­landó minden előzetes feltétel nélkül tárgyalni az Egyesült Államokkal és rendezni a két­oldalú kapcsolatokat. Az éssze­rű kezdeményezés gyarapította mindazok táborát az amerikai politikában, akik józanabb vé­leményt vallanak, s az embar­gó feloldása körül heves viták várhatók az Egyesült Államok kongresszusában. MI A JELENTŐSEGE A SANDINISTA AKCIÓNAK NICARAGUÁBAN? _________ Va nnak furcsa fintorai a po­litikának. Ez történt Managuá- ban, amikor a cenzoroktól zsú­folt hivatalos rádió, vagy a Somoza család tulajdonában levő Novedades című lap fel­hívást tett közzé a diktátor megdöntésére. Ez is hozzátar­tozott a Sandinista Nemzeti Felszabadító Front követelé­seihez. amelyeket a parlament épületének elfoglalása után tettek közzé. Az akció teljes sikerre veze­tett. A gerillák politikai mene­dékjogot kaptak Panamában. Kiszabadultak a politikai fog­lyok és — az átmeneti rabság után — a túszok is hazatérhet­lek. Ami nem kevésbé lénye­ges: ország-világ előtt ismét lelepleződött a Somoza-dikta- túra terror uralma, s egyben gyengesége is. A sandinisták (nevükben az indián szárma­zású Cesar Augusto Sanino-ra emlékeztetnek, akit a rezsim meggyilkoltatott) ugyanis nem elszigetelt fegyveres csoportot jelentenek, hanem élvezik a tömegek, a szakszervezetek, a többi illegalitásba szorított erők rokonszenvét. Miközben az ország egyes körzeteiben fegyveres harcot vívnak, részi vettek a politikai küzdelemben is, csakhogy az véres fordula­tot vett, amikor az idei eszten­dő kezdetén, január 10-én vé­geztek a legális ellenzék vezér­alakjával, Pedro Joaquim Cha- morróval. Somoza emberei a nyílt utcán lőtték le a főszer­kesztőt, s a tiltakozásképpen kirobbant sztrájkokat a nem­zeti gárda fojtotta vérbe. Rö­vid idő alatt több mint 350 po­litikai személyiség nyomtala­nul eltűnt. Ilyen előzmények után választották a sandinisták a parlament elfoglalásának ha­tásos és drámai módját — a nicaraguai helyzet ismertetésé­re, társaik kiszabadítására. Figyelemre méltó az a vissz­hang, amelyet a managuai ese­mények Latin-Amerikában ki­váltottak. Jóllehet egy páriá­mén tfoglalás. a túszszedés for­mai jegyeivel általában nem értenek egyet, ezúttal mégis a lényeget érintették. A Somoza- rendszer tarthatatlanságának leiét, a családi diktatúra alko­nyát vélik felfedezni a történ­tekben. MILYEN ELŐKÉSZÜLE­TEK FOLYNAK A CAMP DA- VID-I TALÁLKOZÓRA? Az Idr al Fitr, a Ramadan böjti hónap végét ír-iák majd szeptember 4-én az iszlám vi­lágban. S a következő napon a marylandi Camp Davidben, nem messze Washingtontól, megkezdődik a Carter—Szadat —Begin hármas találkozó. Jól­lehet addig még tíz napot mu­tat a kalendárium, már az el­múlt hét is a közvetlen előké­születek jegyében állt. Kétségkívül új elem, hogy ezúttal hármas megbeszélés következik, s az amerikai el­nök teljes mértékben vállalja a részvételt a nem könnyű kö­zel-keleti eszmecserében. Kér­dés azonban, hogy ez a szinte utolsó adu képes lesz-e meg­menteni a különtárgyalásokat, gmelyek immár tíz hónapja « legkülönbözőbb formák között, de egyértelmű kudarccal foly­tak? A kockázat kétségtelen: a sikertelenség nemcsak kül-, de belpolitikai tekintetben is visz- szaüt, főként az amerikai és az egyiptomi elnökre. Egyelőre nincs sok jele a hajlékonyságnak, de tíz nap nagy idő, s a színfalak mögött folyik a „gyúrás”. Az amerikai sajtó általában arra a véle­ményre hajlik, hogy időnyerés történhet: a lényegbeli viták feloldása nélkül egy olyan nyi­latkozat vagy formula elfoga­dása, amely nem hagyja el­veszni az arcokat. Ám egy ilyen időnyerés tulaidonkép- pen időhúzás lenne, hiszen a valóban célravezető tárgyalási lehetőségeket, például a genfi értekezletet szeretné továbbra is látványos helybenjárássa1 pótolni- Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom