Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

Minden korábbinál nehezebb feladat A vártnál több fűtőolaj fogyott A Dunai Kőolaj alkalmazkodik a helyzethez A Dunai Kőolajipari Válla­latnál a közelmúltban a mű­szakiak és a szocialista bri­gádvezetőik együttes tanács­kozást tartottak. Arra keres­tek választ, mi az oka, hogy a vállalat az első félévben nem tudta teljesíteni tervét. Az év elején, amikor a vál­lalatnál elkészítették a mű­szaki, gazdasági és szervezési intézkedési tervet, számba vették az idei tennivalókat, világossá vált, hogy az idei feladat lényege­sen nehezebb, mint bár­melyik korábbi évben. A tennivalókat ismerve a szo­cialista brigádok idei felaján­lásaikat már az új munkaver- seny-szabályzat alapján fog­lalták írásba. Lehet-e jó a munkaver- senymozgalom, ha a vál­lalat gyenge eredménye­ket ér el? Nos, a válasz nem egyértel­mű igen vagy nem. A DKV- ban ugyanis egy sór objektív — a vállalat vezetőin és mun­kásain kívül álló — tényező nehezítette az amúgy sem könnyű helyzetet. Milyen tényezők zavarták a Zökkenők E‘ gy időben, nem is olyan régen, még azon állt a vita, ki tartson fegyelmet■ A gaz­dasági vezetők, a politikai testületek, a közvetlen munkahelyi irányítás, ma­guk a dolgozók kisebb kö­zösségei? A vita azután úgy dőlt el, hogy kiderült: a fegyelem nem reszort­feladat, nem lehet odalök­ni valaki elé, törődjön az­zal, s csakis ő törődjön, Ez rendkívül kényelmes álla­potnak bizonyulna, hiszen akkor egyetlen személy vagy testület tarthatná a hátát, ha bajok mutatkoz­nának a fegyelemnél. Ilyes­fajta munkamegosztás azonban nem létezik. a fegyelem megtartásában mindenkinek megvan a maga feladata. Ezért az­után napjainkban már nem az áll a viták középpont­jában, ki tartson fegyel­met, hanem az, hogyan tartsunk fegyelmet. Amire kézenfekvő vá­lasznak látszik azt monda­ni, szigorúsággal. Mert hiszen mi más kellene még, mint szigorúság? Ha ez megvan, akkor a fegyelem sem hiányozhat. Valóban nem? Nincs szándékomban általánosítani az ügyből, de tény: fölmondták egy építésvezetőnek, aki rend­szeresen italozott. Munka­időben. Italos fejjel kérve számon mások dolgát, fe­gyelmét, munkavégzését. Á fölmondást, mint túlzot­tan szigorút, a területi munkaügyi döntőbizottság nem ítélte helyénvalónak, az építésvezetőt visszaeről­tette a céghez. Visszament. S néhány hét múlva, az erkölcsi győztes köpenyé­ben kilépett, átment a szomszédos vállalathoz, több fizetésért, kedvezőbb beosztásba. Nehogy úgy vélje az olvasó, az eset kiagyalt, papírízű példabe­széd. Megtörtént: a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Mást említve, mintha cáfolnánk az előb­bieket: a vállalatnál szin­te hallható felszisszenést keltett, amikor művezetők sorának csökkentették, s nem csekély mértékben a prémiumát. Akadtak, akiit úgy vélték, a vállalatveze­tés túllőtt a célon, mégsem helyes, hogy emberek, akik igyekeznek, egyszerre csak ... Egyszerre csak mindenki azt vette észre, hogy az érintettek közül kerültek ki a legjobb mű­vezetők ... ! B a csupán annyi tanul­ságot szűrnénk le a két esetből, hogy mint az élet valamennyi dolgá­ban, a fegyelem ügyében sincs helye a sémáknak, az adott helyzet jellemzőit, szereplőit mellőző általános megoldóknak, az sem lenne hiftzadrangú fontos­ságú. Van azonban a do­lognak másfajta vonása is, mi tapasztalatul szolgál. ; nevezetesen: a fegyelem nem szakítható ki abból a környezetből, ahol érvé- \ nyesül, vagy ahol sére- ■i lem esett rajta. A fegye­lem mindig konkrét. egy ! adott hely, adott közösség fegyelme. Érdekes mozzanatra fi­gyeltek fel az építőipari vállalat- politikai és gaz­dasági vezetői: jól fizető munkahelyekre nehéz volt megfelelő számban embe­reket találni, a már dolgo­zók közül átirányítani. Mi­ért? Első pillanatban ér­tetlenül álltak az ódzko­dással szemben, hiszen semmi sem indokolta azt. Az alaposabb vizsgálódás azután kiderítette, ebeken a munkahelyeken — ahogy szakszerűen mondják — zárt technológia van. Egy­szerűbben : világosan meg­határozott minden ember és eszköz dolga, feladata, a teendők láncszerűen kap­csolódnak egymáshoz, azaz rögtön fény vetődik a mu­lasztásokra, a mulasztókra. A zárt technológia tudás­ban, gyakorlottságban is magasabb színvonalat fel­tételez és követel, mint a hagyományos, éppen ezért a dolgozók szívesebben tartottak ki utóbbi mel­lett, mégha azért valami­vel kevesebb jövedelem járt is. A realitásérzéket dicséri, hogy a vállalat érintett vezetői nem eről­tették egyik napról a má­sikra ennek az akadálynak az átugrását, rájöttek, a technológia kínálta, rej­tette fegyelmet csak akkor lehet maradéktalanul ka­matoztatni, ha túl az uta­sításokon, maguk az embe­rek is megértik, elfogadják e fegyelem hasznosságát. L étezik tehát valami­lyen fokozatosság a fegyelemben? A kér­dés szónoki, hiszen a leír­tak félreérthetetlenül bizo­nyítják, a fegyelem nem attól teremtődik meg, hogy arra utasításokat, meg újabb utasításokat adnak. Az utasítás mindaddig pa­pír, s papírként is megle­hetősen értéktelen, amíg nem kapcsolódnak hozzá tudati, szervezeti, techni­kai és technológiai ténye­zők. Ezek sorrendje adott esetben fölcserélődhet, de egyetlen esetben sem hiányozhat bármelyik is, mert akkor hiú ábránd marad a fegyelem. Különösebben nem szük­séges részletezni, bizony­gatni, a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál ugyanúgy munkaerőhiány van, mint a megye többi építő cégénél. Mégis, két esztendő óta nem vesznek fel a munkára jelentkezők közül olyat, aki egy éven belül kétszer, vagy annál többször változtatott mun­kahelyet. Kezdetben ez sem aratott osztatlan si­kert, mert hiszen még hó­dít a nézet, a legrosszabb munkás is csinál valamit. Csakhogy rájöttek: ameny- nyit csinál, annak a sok­szorosát rontja fegye'em- ben, munkaerkölcsben, hangulatban. S ma a kö­zösség erős magja — a törzsgárda — képviseli a legkövetkezetesebben azt az álláspontot, hogy a fe- gyelmért mindenkinek ten­nie kell, de nem általában-, hanem mindazt, ami a maga körében lehetséges. Az út persze, a vázolt pél­dák mutatják, zökkenők­kel teli, szó sincs arról, hogy most már simán és gyorsan futhat rajta a ko­csi. Csakhogy míg koráb­ban nehezen volt kivehe­tő, az út merre visz, most ez nem kétséges. S a zök­kenők ellenére ezért mind többen járják, Mészáros Ottó kőolajfeldolgozó óriás terme­lését? Talán furcsán hangzik, de idén alaposan a gazdasá­gosság ellen dolgozott az időjárás. A hosszú tél miatt ugyanis megnövekedtek a hazai igé­nyek, s az eredetileg számí­tottnál sokkal több fűtőolajra volt szükség. Hiába dolgoztak fel tehát az üzemek a terve­zettnél többet, azaz négymil­lió 206 ezer tonna olajat, ked­vezőtlenül alakult a termék- szerkezet. Viszont az a körül­mény, hogy az előirányzatot jelentő­sen meghaladja a fűtő­olaj és a vegyipari benzin termelése, nem egyedüli forrása a DKV nehézségeinek. Ennél is több gondot okozott, hogy népgaz­dasági okokból a vállalatnak jelentősen csökkentenie kel­lett a kőolajszármazékok ex­portját. A gyáróriás 164 szocialista brigádjában több mint 2200-. an dolgoznak. Felajánlásaik között szerepel 71 millió fo­rint anyag- és energiamegta- karítás. Ebből eddig mindösz- sze kilencmillió 6000 forintot sikerűit megvalósítani. Ennek egyik oka az, hogy az elmúlt években, folya­matosan, nagy mértékben csökkentették a fajlagos­energia normákat. A másik pedig, hogy az év- közbeni tervmódosítások matt például több gőzt kel­lett felhasználniuk az ener­giaigényes termékek gyártá­sához. Strasszer Gáspár munka­versenytitkár tájékoztatása szerint: a brigádok igyekeztek alkalmazkodni a kényszer- helyzethez. Több alkalommal tettek pótvállalásokat es jó, helyi kezdeményezésekkel se­gítettek úrrá lenni a nehézsé­geken. A Delta szocialista bri­gád például javasolta üzemük technológiai folyamatának módosítását. A javaslat alap­ján értékesebb, aromás termé­ket tudnak gyártani. Említés­re méltó az AV—111 üzem Ba­rátság II. szocialista brigád­jának újítása. Felajánlották, hogy a DKV—II fűtőolaj­rendszerének nyomását állan­dóan ellenőrzik, illetve egyen­letes értékeken tartják. Ez azt jelentette, hogy rövid idő alatt megszün­tetik a nyomásingadozá­sokat előidéző tényezőket. Mindehhez — technológiai módosítással — a csavarszi­vattyúk tömítő szelencéit me­chanikus szelencékké alakí­tották át. D. Gy. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP PEST MEGYEI BÍZpTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Ált A 1 FOItlNT 1978. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP Szovjet—iirpóros Fellőtték a Szojuz—31-et Bikovszkij és John útban az űrállomásra Üjabb nemzetközi űrkettős indult útnak tegnap délután Bajkonurból: a Szojuz—31 űr­hajó szovjet és NDK-beli sze­mélyzettel úton van a Szaljut— 6. űrállomás felé. Az űrhajó parancsnoka a nagy tapasztalatát szovjet űr­hajós, a Szovjetunió kétszeres hőse: Valerij Bikovszkij ezre­des. Az űrhajós-kutató a Né­met Demokratikus Köztársa­ság nemzeti néphadseregének alezredese: Sigmund Jähn. Az Interkozmosz-program első szakaszának harmadik nemzet­közi űrkettőse a Szaljut—6 ál­landó személyzetének tagjai­val: Vlagyimir Kovaljononkal és Alekszandr Ivancsenkovval végez majd együttes kísérle­teket. A rajtra kormányküldöttség érkezett Bajkonurba a Német Demokratikus Köztársaságból, Heinz Hoffmann hadseregtá­bornoknak, az NSZEP Politi­kai Bizottsága tagjának, az ország nemzetvédelmi minisz­terének vezetésével. Mintegy két árával a rajt előtt érkezett meg a kilövőhely­hez a jól ismert autóbusz, ben­ne a szkafanderbe öltözött űr­hajósokkal. Meleg, szívélyes búcsú után a két űrhajós a lifttel a kilövőtorony csúcsára ment, és elhelyezkedett az űr­hajó kabinjában. Szokás sze­rint elvégezték a szükséges el­lenőrzéseket. Moszkvai idő szerint néhány perccel 18 óra előtt hangzott el a parancs: „Rajthelyzetbe az indítókulcsot”. Az óriási ra­kéta alól hatalmas lángnyelvek törtek elő, a rakéta lassan megemelkedett, ahogy a tartó­oszlopok elváltak oldalától, és előbb lassan, majd mind gyor­sabban távolodott a földtől. A rajt tökéletesen sikerült, az űrhajó a megadott Föld kö­rüli pályára állt. Az űrhajósok és a földi irá­nyítók azonnal megkezdték a szükséges ellenőrzések elvég­zését. Az első jelentések sze­Bikovszkij és Jähn rint a Szojuz—31. berendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajósok közérzete jó. A nemzetközi együttes tag­jai több napot töltenek a ter­vek szerint az űrállomáson. (Az űrhajósok életrajzát a második oldalon közöljük.) Lázár György Mongóliába utazik Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kor­mányának meghívására a kö­zeli napokban hivatalos, ba­ráti látogatást tesz a Mongol Népköztá rsaságban. JÓL HALAD A TARLÓ HÁNTÁS Néhány tsz késlekedik a vetőmagrendeléssel SZEPTEMBERTŐL DIÁKOKAT VÁRNAK A legszorgalmasabb gazdasá­gok, amelyek az utolsó dűlő learatását követő napokban tüstént hozzáláttak a szalma bálázásához, gyalogkazalba hordásához. A jászkarajenői Árpád Ter­melőszövetkezet ezer hektár­ján már napokkal ezelőtt be­fejezték a tárcsázást, gyűrűs- hengerezést. A gazdaság öt nagy teljesítményű traktora nyújtott műszakban kora reg­geltől sötétedésig a határban dolgozott. Ha nem is minden tsz-ben voltak ilyen szaporák a föld művelői, a megyében megnyugta­tóan halad a tarlóclmun- kálás: a 98 ezer hektárnyi gabonatermő terület 82 százalékán már elvégeztek | a tarlóhántást. Hamarosan előttünk áll a vetés. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán tud­tuk meg, jó néhány tsz késle­kedik az úgynevezett szapori- tófokos mag megrendelésével, mások a saját termelésű mag csíra- és életképességének vizsgálatát halogatják. A kukoricabetakaritás, a hű­vös időjárás következtében, későbbre tolódik. A nagy zöldségtermesztő gazdaságok­ban most is van bőven teen­dő. Egyelőre csak az állandó dolgozók szedik a paradicso­mot, paprikát, barackot, de szeptemberben aligha győ­zik a diákok, katonák se­gítsége nélkül. A jelentősebb szarvasmar- ha-állömánnyál rendelkező szövetkezetekben a lucerna harmadik kaszálása befejezé­séhez közeledik. V. B. NEM CSAK SZÉPÉN - PONTOSAN Tizenkétmillió kötet ezer tonnákban mérve ., . ’ ' ? . '1; • -i» tí < : : S'" vV? r», '<.ISiSk : i-v ■■■■;■. "S •“- ' >* * „ f ^ / - '■* Jó ütemben épül a könnyűbcnzin-izomcrizáló. Segítségével a DKV jelentősen növelheti tőkés exportját. Bozsán Péter felvétele A hazai tankönyvek több mint egyharmadának imp­resszumán olvasható a Da- basi Nyomda neve. Itt ké­szül az általános és középis­kolás tankönyvek java, jó né­hány egyetemi jegyzet, segéd­könyv, munkafüzet. Mindez az ország egyik legfiatalabb nyomdájának májustól szep­temberig ad munkát. A Tan- könyvkiadóval és a Kulturá­lis Minisztériummal kötött megállapodás szerint az utolsó köteteknek au­gusztus 20-ig kell elhagy­nia a könyvkötészetet. A dabasiak teljesítették a tervet. Igaz, ehhez néhány rekordra volt szükség. Például arra, hogy a testnevelési munkafü­zetet tíz nap alatt szedjék, nyomják, kössék és expediál- ják. Idén 3400 tonna súlyú tan­könyv, szépirodalom és szak­könyv készül náluk. Ebből fél év alatt 1694 tonnányit küld­tek el a kiadókhoz. Az idei 12—13 millió kötet egyharmada a tankönyv, ösz- szesen 280-féle. Javarésze már elhagyta a nyomdát, de nemsokára már az új év­re szólók kéziratát veszik kezükbe a szedők. A Dabasi Nyomda ugyanis híres arról, hogy nemcsak szépen, hanem pontosan i dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom