Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-26 / 201. szám
Jövőre háromszoros kolbászexporf Lázár György felavatta a Gyulai Húskombinátot Köszönet a kivitelezőknek — Jól vizsgázott a mcnori Mezőgép Tegnap Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke átadta rendeltetésének az eredeti határidőt négy hónappal megelőzve elkészült Gyulai Húskombinátot. Az avatóünnepségen, amelyért megjelent Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, továbbá Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Csíki József, a kombinát vezérigazgatója adott jelentést az 1,3 milliárd forintos nagyberuházás kivitelezéséről. Elmondotta, az új kombinát 550 ezer sertést és 25 ezer szarvas- marhát dolgoz fel évente. Ebből 560 vagon úgynevezett szárazárut és 480 vagon egyéb húskészítményt ad piacra. Teljesen automatizált gépsorai minimálisra csökkentik a fizikai PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Súlyozva I dén a gépipari vállalatok termelésének 50—54 százalékát azok a termékek adják, melyek gyártmány csoportját a szelektív fejlesztés keretében dinamikusan bővítendő megjelöléssel látták el. A szelektív fejlesztés eredményeiről és teendőiről a tárca vezetője a közelmúltban. — július 14-én — adott számot a Miniszter- tanács ülésén. A kormány ülése, elismerve az eredményeket, a további feladatok között megkülönböztetett hangsúllyal szólt arról, a szelektív fejlesztés végrehajtása közben nagy figyelmet kell fordítani arra, nehogy zavarok keletkezzenek az ellátásban. Mert kétségtelen, voltak ilyen zavarok. S hogy a meglevőnél nem akadt több, az annak köszönhető, a vállalatok némelyike felelősséggel értelmezte a gyártás megszüntetését, nem pusztán a gazdaságosságot mérlegelte, hanem azt is, vajon a szükséges termék előteremthető-e más forrásokból, átádható-e készítése vágj’, külföldről megvásárolható-e az áru? Tervszerű, következetes gyártmányfejlesztés valósult meg — s tart folyamatosan ma is — az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárában. Ennek köszönhetően ma nincs olyan termékük, aminek előállítása veszteséggel járna, s ez nem csekélység ebben az iparágban. Maradt azonban olyan áru. aminek a készítése nem felel meg a gazdaságosság követeimé-' nyének, s ez a kefetartó. A villamosmotoroknak ez az apró, de nélkülözhetetlen alkatrésze egyedül itt készül az országban. A választási lehetőség tehát az,, fölhagynak a gyártással, utánunk az özönvíz, alapon importlehetőséget keresnek, vagy folytatják a termelést. A gyakorlatban természetesen nem ilyen tisztán, egyértelműen fogalmazhatók meg a választási lehetőségek. hiszen minden változat mellett és ellen szólnak érvek. B eletörődtek tehát abba, hogy — sokféle érv és ellenérv szembesítése után — továbbra is Cegléden készítsék ezt az árut. A beletörődés azonban csak az előállítás tényének szólt, s nem magának az előállítás hogyanjának. Vizsgálni kezdték ugyanis, miféle lehetőségek kínálkoznak arra, a gazdaságtalan gyártás körülményein az adott keretek között javítsanak. Eddig a történet, s aligha kell különösebben bizonygatni, az utóbbi években jó hírt, rangot szerzett gyár ezzel a magatartással újabb példáját adta annak, milyen súlyozást vár el a társadalom egy szocialista gazdasági egységtől, a feladatok miféle értelmezését ítéli helyesnek, az össztársadalmi érdekekkel egybeesőnek. Kétségtelen, a szelektivitás napjaink leglényegesebb fejlesztési jellemzője nemcsak a gá-'narban, hanem az ipar valamennyi területén. Ezt azonban nem szabad licitálásként értelmezni, azaz úgy, hogy minden áron érvényesüljön a szelektivitás; a másik oldalon — például a behozatalnál vagy a gyártás megszervezésénél egy gyanútlan vállalkozónál — annak a többszörösét veszítsük, mint amit az egyik oldalon megtakarítottunk. A szelektivitás nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy javuljon a munka társadalmi hatékonysága, s vele a termelés jövedelmezősége. L étezik a népgazdaságban ún. ellátási felelősség, azaz felelősség a valós szükségletek zavartalan, folyamatos kielégítéséért. Ennek értelmezése azonban némely helyen igencsak nagyvonalú, s ezért, sorra-rendre zavarok mutatkoztak — egyebek között — többféle szerszám, villamos szerelési áru, fémtömegcikk előállításában, forgalmazásában. Ezért kutatunk örömmel olyan példákat, amikor az értelmezés helyes gyakorlatát mutathatjuk fei, s hozzátehetjük, szerencsére, nemcsak az ÉVIG gyára az egyetlen lelőhely. Hivatkozhatunk az Ikladi Ipari Műszergyárra, ahol néhány villamosmotor típusát veszteséggel készítik, mivel nem tudtak vállalkozót találni előállításukra — mert kisebb üzemben, adott gyártási körülmények között nyereséges lehet az, ami a nagyüzemben veszteséges —, s mivel a motorokra szükség van. termelik azokat- S azért, mert súlyoztak, mert jól értelmezték az érdekek viszonylagosságát. Gyakran tapasztalható hajlam i arra. egy-egy feladatot az érintettek vagy észre sem vesznek, vagy olyan buzgalommal kezdik el a végrehajtást, hogy kő kövön nem marad, s az „eredmény” láttán mindenki a fejéhez kap, hon- nét vették, így kell csinálni?! Ennek a hajlamnak a gyakorlatban! érvényesülése meglehetősen sokba került a legutóbbi években, mert rendkívüli behozatallal — s terven felüli devizakiadásokkal — lehetett csak enyhíteni az ellátási zavarokat, olyasmikből, amiknek készítését a gyártók, ahogy fogalmazzák, a tárcánál, puccsszerűen szüntették meg. Kétféle magatartásmóddal nézhettünk tehát szembe, s e magatartásmód megtestesítői ugyanazt a feladatot értelmezték és hajtották végre. Ugyanazt, de mert másként zajlott le az értelmezés, a feladat gyakorlatban! megvalósításának eredménye homlokegyenest ellenkező. Aligha szükséges taglalni, melyik eredmény a vonzó, a kívánatos, a társadalmilag szükséges. A súlyozás készsége nemcsak azt fejezi ki. hogy az adott termelőhely érzi a felelősségét, kifejezi, azt is. hogy értik a dolgukat, amit tenniük kell. azt nem a papíroknak, hanem a tényeknek engedve teszik. M. O. munkát. .Az üzemrészeket elkészülésük sorrendjében nyomban bekapcsolták a termelésbe, s így új élelmiszeripari nagyüzemünknek máris jelentős időelőnye van az 1978. évi terv teljesítésében. A jövőre már 2,4 milliárd forint értékű terméket előállító nagyüzem jelentősen hozzájárul exportfeladataink teljesítéséhez. Működése révén 1979- ben a tavalyinak háromszorosa, csaknem 800 millió forint értékű gyulai és csabai kolbász kerül a nemzetközi piacra. Ezután Lázár György szólt az avatóünnepség résztvevőihez. Köszönetét mondott a be ruházás tervezőinek, kivitelezőinek becsületes, elismerést érdemlő munkájúkért. Külön megemlékezett a KISZ védnökségén ek eredményességéről, amely nagyban elősegítette a gyorsított építést. A Minisztertanács elnöke végül kitüntetéseket adott át azoknak, akik különösen kiemelkedő munkát végeztek a húskombinát építésénél, felszerelésénél. A megdicsért kivitelezők sorában az elsők között volt a monori Mezőgép, amely a berendezések nagyrészét gyártotta és szerelte. A Mezőgép szakemberei 170 millió forint értékű munkát végeztek. A próbaüzemelés már áprilisban megkezdődött. Néhány hónapja már folyamatosan dolgozik az új húskombinát. Azután összesen csaknem hetven- féle húskészítmény, illetve hentesáru kerül le a Mezőgép szakemberei által készített konvejor-pályák- ról. A monoriak 1975. október 3-a óta dolgoztak a nagy beruházáson, . 40—50 embernek, mindig bőségesen akadt munkája. Számukra ezután ísem jön el a pihenés ideje. Hasonló munkát az ország más városaiban és külföldön is végeznek. Baján már felállították a vasszerkezeteket, Kaposváron egy-két hét múlva vonulnak fel, hogy majd vágóhidat építsenek. Szombathelyen referenciaüzem épül a legmodernebb módszerekkel, a leg- korszerűbb anyagok felhasználásával. A szennyezés, illetve az esetleges fertőzésveszély minimálisra csökkentése érdekében minden technológiai berendezés horganyzott fémből készül. A legtöbb helyiséget padlótól a mennyezetig csempe borítja majd. Szekszárdon és Debrecenben szintén a Mezőgép szakemberei dolgoznak, csakúgy, mint Nigériában, ahová a már ott tartózkodó húsztagú szakembergárda megerősítésére hamarosan további tíz munkás utazik. Az ottani gyárat 1979. első negyedévében adják át rendeltetésének. V. J. r>CCT-. MC/-VCI • DI*7 ATT XXII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Múzeumi népművelők Konferencia Zebegényben Augusztus 28-a és szeptember 1-e között Zebegényben tartják a múzeumi népművelők országos konferenciáját. Olyan gyakorlati kérdéseket vitatnak meg, mint a kiállítások tervezése, szervezése, megvalósításának eszközei és technikája. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Időközi országgyűlési képviselőválasztást tűzött ki 1978. október 8-ára a budapesti 2-es számú, a Bács-Kis- kun megyei 14-es számú, a Békés megyei 10-es számú és a Bofsod-Abaúj-Zemplén megyei 13-as számú országgyűlési képviselői választókerületben, miután a képviselői helyek lemondás, illetve elhalálozás miatt megüresedtek. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyekben döntött. Szilárd, fagyálló, szép tégla Átadták az őrbottyáni téglagyárat Hetven évre elegendő agyag Az őrbottyáni téglagyár tízezer négyzetméteres gyártócsarnoka. A fővárosból Pest megyébe költöznek a téglagyárak. Budapest környékén ugyanis kimerülőben van az agyagkészlet, az évszázados gyárakban megöregedtek a 1 gépek, s a nagy lakótelepek paneles építkezéseihez amúgy sincs szükség annyi falazóanyagra. Pest megyében viszont néhol még ma is sokat kell szaladgálnunk építőanyagért, különösen a hagyományos, kisméretű tégláért. Ezen a gondon minden bizonnyal sokat segít á tegnap felavatott őrboty- tyáni téglagyár. A hivatalos átadási ünnepségnél jóval hamarabb elkezdték a munkát. Tavaly nyáron már minden gépsoruk üzemelt. Az Épületkerámia Ipari Vállalat, a gyár gazdája úgy látta jónak, hogy megvárja, hogyan vizsgáznak a gyakorlatban a gépek. A bizonyítvány kitűnő, hiszen eddig már 45 millió téglát készítettek, s az idei terv 60 millió darab. A mintegy tízezer négyzetméter alapterületű Két napja szüretelnek Készülnek az almaszedésre Alagon Külföldi jutalomul a legjobbaknak Az Alagi Állami Tangazdaság dolgozóinak a sikeres araJ tást követően sincs idejük a pihenésre. Most végzik a szal- mabetakarítást, s már elkezdték a talajelőkészítést, hogy a jövő héten megkezdhessék a repce vetését. A legnagyobb feladat: időben végezni a zöldség- és .gyümölcsszedéssel. Csütörtökön elkezdődött a szőlőszüret, 1890 tonnányi termést várnak. Az őszibarack fel/ét már leszedték; összesen 1700 tonnányit szeretnének értékesíteni belőle. A gazdaságban már megkezdték a felkészülést a téli alma betakarítására. Az idén 3—4000 tonna almára számítanak. Azért csak eny- nyire, mert ültetvényeiket fagy és jégkár pusztította. A kampánymunka idejére a gazdaságban dolgozók száma megháromszorozódik. A szerződéses időszaki munkásokon és a katonákon kívül a diákok nyújtják a legnagyobb segítséget. Öt évre szóló szocialista együttműködési szerződést kötöttek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, ahonnan minden esztendőben más évfolyam tanú-' lói vesznek részt a gyümölcs- betakarításban. Hasonló, de csak egy évre szóló szerződést kötött a gazdaság a Vendéglátóipari Főiskolával és öt váci középiskolával. Az aratásban közvetlenül résztvevők, negyvenhatan, szeptemberben háromnapos szlovákiai jutalomtúrára utaznak. A házi komba j nos verseny győztesét, id. Burzán Lajost, az NSZK-ba várják: a híres kombájngyártó cégnél, a Kiáss-nál tölt egy hetet S utána kezdődik a 800 hektár kukorica betakarítása. H. I. csarnokban elhelyezett gyártósor teljesen automatizált. A tégla emberi kéz érintésé nélkül egységrakományokban jut el a felhasználási helyre. Az üzem száz munkása évente hatszor annyi téglát képes gyártani, mint a hagyományos téglagyárakban. A 240 millió forint értékű beruházás a tervezett költséggel két év alatt határidőre készült el. Az itt készült tégla minősége meghaladja a szabvány előírásait, rendkívül szilárd, fagyálló és esztétikailag kifogástalan. Ä község határában jó minőségű agyagkészlet van, amely körülbelül hetven esztendőre elég. A megye legújabb téglagyárát tegnap ünnepség keretében adta át rendéltetésének Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Dirda Lászlót, hazánknak a Guineái Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.
