Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

1978. AUGUSZTUS 23., SZERDA Befejeződtek az elmúlt hét végén a huszonegy programot felvonultató ceglédi szabadtéri kulturális napok. Kísérletnek szánták a rendezvénysorozatot. A város népművelői arra ke­restek választ: sikert arat-e, s milyen módszerrel rendezhető lakótelepi közművelődési program? A kérdés első fe­lére egyértelmű a válasz, hi­szen a Kossuth Lajos Műve­lődési Központ több mint nyolcezer látogatót jegyezhet a munkanaplójába. A módsze­rek megválasztásához, szin­tén gazdag tapasztalatot adott a kulturális hét. S ezeket jól hasznosíthatják a ceglédiek, ha jövőre megszervezik az eseménysorozatot. Legnagyobb sikert kétség­kívül a gyermekműsorok arat­ták. Levente Péter, azaz Mó­ka Miki, Jancsó Péter báb­művész és a ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klub Figurák bábcsoportja sok száz gyereket vonzott. Szép számmal akadt nézője az óvodások rajzkiál­lításának is- Ugyancsak ked­vező fogadtatása volt a tér­zenéknek és a művelődési köz­pont díszítőművész szakköré­nek, akik nemcsak kiállítást rendeztek, hanem a gyakorlat­ban mutatták be a lakótelep leányainak és asszonyainak; hogyan kell míves párnákat, térítőkét, kendőket készíteni. Az egy hétig tartó program egy napja a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sza­badtéri pavilonjában könyv­árusítást is rendeztek, s hét óra alatt a háromezer forin­tot is meghaladta a forga­lom. Az említett rendezvények bizonnyal népszerűségnek ör­vendenek majd a jövő évi kulturális napokon is. Meg­fontolásra érdemes azonban az esti — s a népművelők szán­déka szerint kiemelt — elő­adások megválasztása. Lát­hattak a ceglédiek egy rosz- szul sikerült népi komédiát, a Népszínház művészeinek elő­adásában. Erre a produkció­ra igazán jellemző, hogy a művelődési központ vezetői meglepetten és rosszallóan fi­gyelték az előadást és a ha­tását, mert egyszerűen zsák­bamacskát vásároltak. Ügy választottak, darabot, hogy an­nak színvonaláról korábban nem győződtek meg. A tata­bányai Bányász Színpad ugyancsak népi komédiát mu­tatott be, csakhogy ez az elő­adás már sokkal több igé­nyességet árult el. Az esti produkciók sorában volt még magyarnóta est, s Nyáresti bolondságok címmel kabaré­műsor. Nincs szándékunkban el- vileg kifogásolni a könnyed, önfeledt szórakozást. Mégis elgondolkodtató, hogy a ceg­lédi kulturális napok rende­zőinek ez volt a szinte kizá­rólagos célja az esti progra­mokkal. Ráadásul a véletlen­re bízták, hogy mennyire tar­talmas, mennyire színvonalas szórakoztatást adnak. Mintha alábecsülték volna a közönség igényét. A számok végül — s ezek önmagukban nem sokat mondanak — sikeresnek tün­tethetik fel az eseménysoro­zatot. Közönség volt. Az igények felmérése egyoldalú, maradt, hiszen csak azt tud­tuk meg: vonzó, a komédiá- zás, a magyarnóta, a kabaré. Bátran próbálkozhattak vol­na, s próbálkozhatnak az ön­feledt kacajnál többet kiváltó, közművelődési céljainkhoz közelebb álló programokkal a népművelők. Kriszt György Szocialista brigádok tagjai­nak szabad időben készített alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Csepel Autógyár művelődési központjában. A bemutatott mintegy 270 tárgy többsége népművészeti értékű hímzés, festés és fafaragás. A kiállítást a vállalat üzemfenn­tartó gyáregységének Kvassay brigádja kezdeményezte. Ket­tőszáz szocialista közösségtől csaknem hatszáz munka érke­zett a kiállításra. Közülük a Népművelési Intézet szakértő zsűrije válogatta kj a leg­szebbeket. A Csepel Autó gyárban azt tervezik, hogy s szocialista brigádok részére népművészeti szakköröket alakítanak. Szabadegyetem Bárki jelentkezhet — A TIT József Attila Sza­badegyeteme létszámkerettől, felvételi vizsgától, tantárgyi kötöttségtől függetlenül, vala­mint iskolai végzettségre, szak- képzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül fogadja hallgatóságát. Vonzáskörébe tartozik a fővárost körülvevő agglomeráció, sőt hatása távo­labbi vidékekre is kisugároz — kezdte sajtótájékoztatóját dr. Kontra György, a szabad- egyetem tanácsának alelnöke. Az Újságíró Szövetség szék­házában tartott tájékoztatón részletesen ismertette az alel- nök a szabadegyetem követ­kező évi programját. A tavalyi 255 előadássorozat hallgatói­nak száma megközelítette a 24 ezret, s közülük több mint há­romezer 500 volt a munkás. Különösen aktív érdeklődés mutatkozott az egyetemi elő­készítő tanfolyamok iránt. Ezt az előadássorozatot az idén is megrendezik két formában: egész éves programra bontva: s az év végén intenzív kur­zusban. A szabadegyetemi program­füzet a TIT budapesti szerve­zetétől postán igényelhető és 110 különböző sorozatot kínál az új tanévre. Ebből 38 társa­dalomtudományi, 29 művésze­ti, 11 irodalmi és nyelvészeti, 23 természettudományi, kilenc műszaki speciális kollégium. A szabadegyetem előadásainak időpontjával alkalmazkodik a munkaidőhöz, így bárki jelent­kezhet az előadássorozatokra, amelyeket kéthetenként két- három órai időtartammal ren­deznek a budapesti egyetemek előadóiban. A tandíj kurzuson­ként 60 és 300 forint között változik, természetesen az in­tenzív nyelvtanfolyamok ki­vételével, amelyeknek tandíja 240 és 620 forint között Van. Lapunk munkatársának kér­désére válaszolva Bassa End- réné, a szabadegyetem titká­ra elmondta, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság az idén is kiadja az 50 forintos tandíj­utalványokat. Ezeket a Pest megyében lakó fiatalok igénybe vehetik az egyetem bármely sorozatára. Örvendetes tény­ként említette, hogy a hallga­tók jelentős része tavaly az üllői, pilisvörösvári, monori, szentendrei és a ceglédi fiata­lok közül kerültek ki. Szeptember 7-én kezdődik a beiratkozás a budapesti TIT József Attila Szabadegyetemre ás szeptember 22-ig tart. írá­sos jelentkezést is elfogadnak a szervezet VIII. kerület Mú­zeum utca 7. szám alatti szék­házában. Kr. Gy. Nagyobb sikert érdemelne Diák, tanár elégedett a budaörsi m Élménybeszámoló: pénteken ­Lassan véget ér a nyár. Az Iskolások mind többet gondol­nak a tanévkezdésre. Érdemes azonban arról is szólni, ami most történik velük — például a nyári napköziben. Budaörsön augusztus 14—26 között mozgó napközis tábort rendezett a Jókai Mór műve­lődési ház. A táborozás fél­idejében beszélgettünk a gye­rekekkel a programról, s a ve­zetőkkel: Boór Andrásné ta­nárnővel, a tábor vezetőjével és Tóthné Vinkovits Erika ta­nítónővel a tapasztalatokról. A gyerekek a fővárosi Szé­chenyi strandon töltött órák után tőmondatokban felelnek a kérdésekre. Legtöbben a strandot dicsérik, de az elmúlt napokban nagy élmény volt számukra a Planetáriumban tett látogatás, a Halászbástya, a Mátyás-templom és a Had­történeti Múzeum is. A har­minchárom, többségében nyolc-tiz éves kisdiák közül tizenöten német nyelv, tizen­nyolcán sporttagozatosak. Előbbiek a német nyelvű fog­lalkozásokat említik, melyek során dalokat, játékokat ta­nultak, foglalkoztak a köszö­nés, ismerkedés szabályaival. A sporttagozatosok a hűvös­völgyi erdei tornapályáról, a fogócskáról, a céllövészetről beszélnek lelkesen. A rövid beszélgetés meggyőző volt: — a mozgótábor programja min­den szempontból kiemelkedő. — A nyelvi napközis tábor meglehetősen ritka — mondja Boór Andrásné, a Szilágyi Er­zsébet gimnázium tanárnője, s korábban évekig dolgozott — tanárként — a Marcibányi té­ri művelődési házban. — Mis­kolcon, Pécsett szerveznek ha­sonlót. A tábor egyik felada­ta: bemutatni a gyerekeknek a főváros nevezetességeit, megtanítani őket a tájékozó­dásra. A másik: kapcsolatok alakuljanak itt ki, kis közös­ségek formálódjanak. Az ol­dott, játékos formában szer­zett ismeretek kitűnően kama­tozhatnak az iskolai foglalko­zásokon. ősszel a táborozok, akár az elmúlt évben, élmény- beszámolót tartanak, műsort adnak a művelődési házban. A mozgótáborral egy időben az iskolában is működik nyá­ri napközi. Programja termé­szetesen nem veheti fel a ver­senyt az előbbiével. A har­minchárom résztvevő a Hű­vösvölgy után eljut a Gellért­hegyre, utazik az Űttörövas- úton, sétálhat a Margitszige­ten, kirándulhat a Velencei­tóhoz, sportvetélkedőkön, asz­faltrajzversenyen indulhat. Mindegyik program érdekes és hasznos. A tábort éppen ezért szélesebb körben kellene propagálni. Az önköltséges tábor iránt az érdeklődés persze már ta­valy óta is nőtt: a létszám most tizenkettővel nagyobb, mint az elmúlt évben. Ugyan­így bővült, színesedett a prog­ram. És hogy a részt vevő kis­diákok mennyivel több él­ményt, hasznos ismeretet sze­reztek, azt majd pénteken, a szülők számára rendezett zá­róműsor is bizonyíthatja. Sz. E. KIÁLLÍTÁS A MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUMBAN Emlékek, dokumentumok —jubileumon MÚZEUMOK ÖSSZEFOGÁSÁVAL Emlékezés Krúdy Gyulára 3 Szeptember elejéig lehet meg­= tekinteni a tárlatot, hétfő ki­= vételével, naponta 10 és 18 óra = között. Komoly közönségsiker mel­lett várja újabb látogatóit a MÉMOSZ 75 esztendejére visszapillantó politikai és mű­velődéstörténeti kiállítás. Kiss István, Bokros Birman Dezső, Herczegh Klára szobrai jelen­tik a bevezetőt a sok tárgyi emlékhez, tablóhoz, régi fotó­dokumentációhoz. Ebből meg­tudhatjuk, hogy 1907-ben Nagymaroson, Cegléden, Vá­cott, Gödöllőn, Nagykőrösön, Monoron már megalakult a MÉMOSZ helyi szervezete, sőt bérharcok is voltak ebben az időben Pest megyében. A kiállítók nem használták fel Krizsán László kutatásait, miszerint 1897-ben Floch Hen­rik gödi téglagyárában kétszáz munkás lépett sztrájkba; ered­ménnyel. Bár a tárgyi anyag is hézagos, igen szépek az építőmunkások szakszerveze­tének forradalmi jeleneteket ábrázoló, domborműves búto­rai, Marx-képe. Tábla örökíti meg a nagy­kőrösi Mészáros János fa- munkás, a váci asztalos, Klein Károly emlékét, akik a fehér­terror első áldozatai voltak Pest megyében, 1919-ben. Nagymarosi tégla Bátrak voltak a váci építő­munkások. 1923-ban megala­kult a Magyar Építők Orszá­gos Szövetsége váci helyi csoportja, de a megalakulást nem engedélyezte az alispán, fellebbezésüket a Belügymi­nisztérium utasította el. Bár ezt az adatot a tárlat nem említi, egyik fontos tárgyi em­léket központba állít, s ez a nagymarosi tégla. Szó szerint ez. Egy szigetelő téglára írták kusza sorokkal a nagymarosi téglagyári munkások harcos meggyőződésüket. A recézett vörös. felületen a ceruzával rögzített szöveg így hangzik: „EMLÉKIRAT, Kelt 1939. II. 23-án. MÉRLEG AZ ÉLE­TÜNK. ÉS A MÉRLEG EGYIK OLDALÁN A BUR­ZSOÁZIA KICSINY, DE HA­TALMAS CSOPORTJA, A MÁSIK OLDALON A PRO­LIK MILLIÓI MINDEN ÖN­ÉRZET ÉS ÖNÁLLÁS NÉL­KÜL RABSZOLGÁI ENNEK A RENDSZERNEK, MELY VÉRBEFOJT MINDEN EL­LENÁLLÁST, AMI AZ 0 ÉRDEKÜKET SZOLGÁLJA, DE MINK BÍZUNK A SZEBB JÖVŐBEN, MIKOR FELSZA­BADULNAK A DOLGOZÓK MILLIÓI, MIKOR ELDALOL­JÁK, RABOK VOLTUNK MOSTANÁIG! BARÁTSÁG SZERKESZTETTÉK FLA- MICH, MÜLLER NAGYMA­ROS”. Megdöbbentő dokumentum, tégla jegyzet a nagymarosi tég­lagyári munkások helytállásá­ról a II. világháború küszöbén. Jóslatuk megvalósult; felsza­badultak a dolgozók milliói, de még sok áldozat várt rájuk, 1945 elején kilenc nagyoroszi építőmunkást végeztek ki a fasiszták. Kár, hogy táblájuk fotója csak guggolva olvasha­tó. A kiállítás rendezői meg­;'/v m ——­.........— . .............., . ..*> "Sóút . t 9 ; risf w r f t«i r;; i - -r i „ I jt*í •- .. ­i ...............------------------------­f n A nevezetes nagymarosi tégla Halmágyt Péter felvétele feledkeztek arról, hogy névso­rukat méltó módon közöljék. Arról is, hogy katalógust ad­janak a tárlatlátogató kezébe. A közönség Érthetetlen ez a kényelem, ez a figyelmetlenség. Annál is inkább, mivel tizenhat ország­ból szerveződött e kiállítás sok ezres közönsége: Angliá­ból, Finnországból, Szovjet­unióból, Belgiumból, Irakból, Uruguayból, Ausztriából, Franciaországból érkeztek a vendégek. Louis és Rose Weinstock Los Angelesből érkezett. Így nyi­latkoztak: „Nagy tisztelettel néztük a magyar építőmun­kások harcos történelmi múlt­ját. Mi, amerikai szervezett munkások nehéz körülmények között folytatjuk a harcot a kizsákmányolok ellen. Éljen a nemzetközi munkásszolidarl­tás!” ' Mindennél meghatóbb azon­ban a vendégkönyv első be­jegyzőjének remegő kézírása: „Králl Imre, a kiállítást meg­néztem, úgy a magam képét nagyon jónak találtam. Tagja vagyok a Mémosznak 1905 óta, jelenleg 92 éves vagyok.” Králl bácsi eljött a megnyitó­ra, fotója is látható, továbbá az emléklap, melyet nemrég kapott a szakszervezettől. Ko­molyan ír az egyik Pest me­gyei vendég, a szigetszent- miklósi 82 éves P. Szabó Jó­zsef, aki így emlékezik: „sok régi, kedves szaktárs és har­costárs emlékével” találkoz­tunk itt. Tervezik, hogy a kiállítás anyagát az ország több váro­sában is bemutatják. Remél­jük, hogy Pest megyében is — de már katalógussal. Losonci Miklós A hagyományostól eltérő iro­dalmi kiállítás készül a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Krúdy Gyula világát, műveinek sajá­tos hangulatát idézik fel — zömmel tárgyi eszközökkel. Több múzeum — a Petőfi iro­dalmi, a budapesti történeti, a magyar munkásmozgalmi, a közlekedési, a posta, az ipar- művészeti, a vendéglátóipari múzeum — gyűjteményéből válogatott korabeli berendezé­sekkel, tárgyi emlékekkel re­konstruálják Krúdy környeze­tét, valóságos- krúdys légkört teremtenek az író születésének századik évfordulója alkalmá­ból. Az Őszi utazások című tárlat a XX. századi magyar széppró­za egyik kiemelkedő alakjá­nak korát és életművét mutat­ja be: a millenniumtól az 1930- as évekig vezeti el a látogató­kat. A Krúdy-novel}ák eleve­nednek meg a centenáriumi kiállításon, ahol lesz vörös postakocsi és gázlámpa, mil­lenniumi ízléssel berendezett szállodaterasz és szoba. A nagyszabású tárlat októ­ber 20-án nyílik meg, és a kö­vetkező év áprilisáig látható majd. A SZOBI BÖRZSÖNY MÚZEUMBAN Ifj. Pál Mihály szobrai = A Gyömrőn alkotó tfj. Pál I Mihály szobrászművész tárlata E a szobi Börzsöny Múzeumban = szeptember 25-ig tekinthető I meg, hétfő kivételével, naponta = 10 és 18 óra között Élmény és műhely Oly egyszerűnek tűnik min­den, az, hogy ifj. Pál Mihály édesapja műtermében már gyermekkorában ösztönös tu­datossággal, akarva-akaratla- nul megismerkedett a szobrá­szat fortélyaival, az élmények meg rendre érkeztek, áram­lottak. Telítették tudatát, épí­tették emberségét. Oly egysze­rűnek tűnik mindez, s ami utána következett, a Képző- művészeti Főiskolán eltöltött esztendők, ahol Szabó Iván irányításával készült a pályá­ra. A műterem családi műhely lett, ahol édesapja, Pál Mi­hály és felesége, B. Szabó Edit is szobrokra készült szün­telen. Közben „baráti szem, művészi gonddal” figyelte - e hármas csoport előrehaladását hármas párhuzammal. E több irányú kollégiális ellenőrzés is hozzájárult ifj. Pál Mihály tel­jesítményének egyenletességé­hez. Ez az egyenletesség; fej­lődése. Kútterv-ének lehajló mozdulata, a Vízbenézö reb- bentsége, a Hajnal nőalakjá­nak nagy nyújtózása, a Már­cius robbanékony lendülete hangulatot és eszmét jelenít emberi alakzatok felhasználá­sával. Minden műve nemcsak a probléma felvetése, hanem megoldása is, nyitány és ösz- szegezés. Ezt a szobrászi erőn­létet ifj. Pál' Mihály fegyelmé­vel és tehetségével éri el. Az élményt nem azon frissiben alakítja szoborrá, érleli, s mi­kor az élmény szoboréretté válik, akkor veszi kezébe a vésőt és a mintázófát. Nem siet, a szobrot a szemléletnél kezdi, az elmélyülés, a töpren­gés is a szobor része, nem lát­ható közege. A mű gondolko­dásra fenntartott első tételét legalább olyan komolyan ve­szi, mint a kidolgozás immár szemmel is követhető apró munkáját a mintázástól a ci- zellálásig. A befejező részhez az energiák maximumát sű­ríti, nem gyorsítja a kidolgo­zást. Nagy dolog ez, ritka lel­Ifj. Pál Mihály: Kürtölés éve kiismeretesség, önbecsülés és szigor jele. Ifj. Pál Mihály módszere logikusan egyre maradandóbb alkotásokat eredményez; ezért is. A tehetség ugyanis nem párosulhat türelmetlenséggel, mert az elrontja egy mozdulat, egy kitűnő szobrászi gesztus plasztikai távlatait. Ö türel­mes, de ez szerzett erény. Fel­mérte és felismerte a mű lé­lektől átfűtött természetes mechanizmusát. Felismerte és elfogadta. Választóvonal Közbejött valami. Ifj. Pál Mihály egyedül maradt. S ez a dráma igazi választóvonal lett, válságos pillanat; ezután gyors süllyedés vagy szívós emelkedés következhetett. Erős, még erősebb lett, mint ember — ezért a Magány szo­bornak született —, hajtóener­giája a küzdelemmel legyőzött fájdalom. Megint olyan lelki helyzet, melybe sokan bele­roppannak. ő megerősödött. Szobrai az apa és feleség iszo­nyú elvesztése után még job­bak lettek. A drapéria nem a hús, hanem a lelkűiét öltözé­ke, úgy redőzik, úgy hullám­zik a Kürtölés évében. Az ér­zés forma lett. Maradandó. L. M. í A KVASSAY BRIGÁD ÖTLETE Hímzés; festés, fafaragás NÉPMŰVÉSZETI SZAKKÖR A CSEPEL AUTÓBAN KULTURÁLIS NAPOK CEGLÉDEN Még egy lépéssel tovább

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom