Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

1978. AUGUSZTUS 22., KEDD Megemlékezések Pest megyében A hűvös-borús idő sem ri­asztotta el az embereket, nem rontotta el a kedvüket. Vidám hangulatú, színes programok színhelye volt tegnap a festői környezetben elterülő Garancsi tó és környéke. A budai járási ünnepségen megjelent dr. Gölöncsér Dáni- elné, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának titkára, Sáron Sándor, a Pest megyei Pártbi­zottság osztályvezető-helyette­se, Mógor Béla, a budai járási pártbizottság titkára és Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságának titkára. Alkotmányunk ünnepét dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke köszöntötte. Megemlékezett a huszonkilenc év alatt megtett útról, a járás dinamikus fejlődéséről és az új kenyérről. Ünnepélyes pillanatoknak le­hettünk tanúi, amint Keresz­tes Tamás, a Pilisvölgye Ter­melőszövetkezet általános el­nökhelyettese felkínálta az idei első, saját búzájukból sü­tött, nemzetiszín szalaggal fel­pántlikázott kenyeret. A járás valamennyi munkása nevében köszönte meg, és vette át Má- tyus Vendel, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat pártve­zetőségének titkára. Ezután több mint három órán át hivatásos és amatőr művészeti csoportok pergő tán­cában, zenéjében, nótáiban gyönyörködhettek fiatalok és idősek. A hagyományoknak megfelelően a járás fiataljai idén is az alkotmánynapi ün­nepséggel együtt rendezték meg a garancsi ifjúsági na­pot. Este nyolcig — akkor tű­zijáték zárta az egész napi ren­dezvénysorozatot — szinte percnyi szünet nélkül lehetett válogatni az érdekesebbnél ér­dekesebb látnivalók között. Si­kert aratott többek között a hőlégballon és a sárkányre­pülő bemutató, s nagy közön­séget vonzott a tópartra az MHSZ látványos bemutatója is. D. Gy. Színes forgatag Isámbekon A gödöllői járás alkotmány­napi ünnepségét Zsámbokon rendezték, ahol a három szom­szédos község, Vácszentlászló, Zsámbok és Valkó lakóin kívül ott voltak a járás többi telepü­lésének küldöttei is. A prog­ram délelőtt tízkor az ikladi és a zsámboki fúvószenekar tér­zenéjével kezdődött, majd a művelődési ház udvarára vo­nultak az ünneplők. A nagygyűlésen, amelynek elnökségében foglalt helyet Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Fehér Béla, a járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke mondott beszédet. Az új lisztből sütött kenye­reket Furulyás János, a vác- szentlászlói Zöldmező Terme­lőszövetkezet elnöke adta át az alkotmány napi munkás­paraszt találkozó résztvevői­nek, a Zöldmező Termelőszö­vetkezet, az ikladi ipari mű­szergyári és a budapesti kézi­szerszámgyári szocialista bri­gádok tagjainak. A szövetkezetben tett láto­gatás és az ünnepi ebéd után is változatos, élvezetes prog­ram kínálkozott a találkozó résztvevőinek. Megnézték a j3ozs.m Péter felvétele falumúzeumot, a szellemi és sportvetélkedőkön pedig fiata­lok és idősebbek együtt ver­sengtek a könyvjutalmakért. Nagy sikert aratott a dányi, a galgahévízi, a hévízgyörki, a szadai és a zsámboki népi együttesek folklór bemutatója. G. Z. Ajándék a kicsiknek Bármely hétköznapot is ké­pes ünneppé varázsolni az alig több, mint háromezer lel­ket számláló községben egy hosszú évek óta áhított intéz­mény átadása. Hát még ha or­szágos megemlékezés csillogá­sába simul. Joggal érezhetik, akik tettek érié; éltek az alap­törvény nyújtotta lehetőségek­kel és a rájuk ruházott köte­lességekkel. Hetvenöt szemé lyes óvodát vettek birtokukba alkotmányunk ünnepének dél­utánján a tápiószőlősiek. Kö­szönhetik az állam — a megyei tanács — segítségének, a ma­guk akarásának és erejének, s köszönhetik a helybeli üze­mek, a termelőszövetkezet és a budapesti gyárak támogatásá­nak. Eddig Tápiószőlősön a téesz- től kölcsön kapott épületben 30 gyerek szorongott. Szeptem- beriől 3 csoportban 75 apróság közösségi nevelését láthatja el 5 óvónő. A három foglalkozta­tó, öltöző, mosdó, az öt helyi­ségből álló főzőkonyha mellett, egészségügyi szoba, mosókony­ha, vasaló- és szárítóhelyiség készült el. De még hogy elké­szült — mondhatnánk: a kilin eset is .kifényesítették. Szom­bati Ilona, a községi tanács vb-titkára egy picit mindenki­nél jobban magáénak érezhe­ti az óvodát: másfél éven át szervezte a kivitelezést és a fa­lu társadalmi munkáját. A több mint 4 millió forintos me­gyei támogatás mellett csak­nem 2 milliót tett ki a társa­dalmi összefogás pénzben kife­jezhető értéke. A tápiószőlősi 75 személyes óvoda átadásán megjelent Pa­taki Márton, az MSZMP nagy- kátai járási pártbizottságának első titkára, Keszi József, a nagykátai járási hivatal elnö­ke és Berényi György, a HNF helyi bizottságának titkára. S jelen voltak mindazok az ipa­ri és mezőgazdasági üzemiek képviselői, akik kommunista szombatjaik bevételét adták, és azok is, akik ezen a napon ta­lán a legboldogabbak voltak: a község vezetői és lakói. Kr. Gy. Híven a hagyományokhoz Vendégszerető maglódiak várták vasárnap délelőtt a mo­non járás központi ünnepségé­nek résztvevőit. Az alkotmány- napi, s egyben az új kenyér előtt tisztelgő gyűlés elnöksé­gében foglalt helyet Tuza Sán- dorné dr., az MSZMP Pest me­gye: Bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke, Cselényi De­zső, a járási pártbizottság első titkára, Kozák Sándomé, a mo- nori járási hivatal elnöke mél­tatta az ünnep jelentőségét. ' — Kenyér és jog, ezeréves álma az embereknek — mon­dotta beszéde elején a járási hivatal elnöke, majd a törté­nelmi hagyományokra utalva emlékeztetett arra, hogy a vi­lág első szocialista alkotmánya a Magyar Tanácsköztársaság idején született, 1919-ben. A szövetség jegyéhsn Tápiészelén Szimbólum volt a nagykátai járási ünnepség helye is: a ré­gi téesz-központ épületének tornácán tartotta beszédét Kiss Tibor, a nagykátai járási hivatal elnökhelyettese. Az oszlopíőkre rögzített transzpa­rens a munkás-paraszt szövet­séget méltatta, mintegy idé­zetül az ünnepi beszédből. S a téesz-parkban összegyűltek eleven megvalósítói ennek a szövetségnek: parasztok és munkások a Kohászati Gyár- építő Vállalattól, kereskedők a helyi áfésztől és tervezők, ügyintézők a helyi tanácstól, hivatalokból. Kettős átadás volt az ünnep­ség. Az új búzából sült ke­nyeret Gál József, a Tápió- mente Termelőszövetkezet el­nökhelyettese nyújtotta át a megyei pártbizottság képvise­letében megjelent dr. Faragó Eleknek, a Munkásőrség Pest megyei parancsnokának és Váradi Imrének, a KGYV he­lyi gyáregységvezetőiének. A másik átadásra jelképesen még az ünnepség előtt került sor: a község új, 150 gyerek befogadására épült óvodáját — a meglevő bővítéseként — Molnár János tanácselnök avatta fel Árokszállási Ist­ván, a járási pártbizottság titkára; Matula Pál művezető, országgyűlési képviselő, Ma- cháti Béláné községi párttitkár jelenlétében. Kozák Sándomé ezután a já­rás iparának és mezőgazdasá­gának eredményeiről beszélt. Az aratás — mondotta — hő­sies, éjt nappallá tevő munkái követelt a mezőgazdasági üze­mek dolgozóitól, most is, mint mindig. A kedvezőtlen időjárás ellenére az idén a járásban 47,6 mázsás átlagtermést ho­zott hektáronként a búza, a ta­valyi 37,3 mázsával szemben. Különösen jó eredmények szü­lettek a gombai Fáy András Tsz-ben, ahol 51, és a maglódi Rákosmezeje Termelőszövet­kezetben, ahol 50,7 mázsa ke­nyérnek valót takarítottak be hektáronként Euszéde befejező részében Kozák Sándomé a már megva­lósult fejlesztési elképzelések­ről és az V. ötéves terv hátra­levő feladatairól beszélt. Az új búzából sütött első kenyeret az ünnepség szónokának, Szászik Károly, a gombai közös gazda­ság elnöke adta át. Az ünnepség ezután az ISG maglódi gyárában munkás­paraszt találkozóval, a sport­pályán pedig műsorral folyta­tódott. V. J. A pártmunka stílusának, módszereinek fejlesztése Mindennapi feladat A monori járás ünnepi gyűlése után a sportpálya szabadtéri színpadán . népi együttesek adtak műsort Szurok András felvétele * TŐGYRE GYAKRABBAN ^ kerül szóba az irányító pártszervek és a végrehajtás közvetlen szféráiban működő párttestületek vitáiban, ülé­seiken a feladatok végrehajtá­sa során a munkastílus és a munkamódszer tökéletesítése, továbbfejlesztése. Egyre több­ször vetődik fel a feladatok megoldásának hogyanja. A hatékonyabb és eredménye­sebb végrehajtás, a szocia­lista demokrácia intézményei­nek és fórumainak mind ak­tívabb működése érdekében rugalmasabban, a mozgalmi munkamódszereket hatéko­nyabban alkalmazva kell to­vábbfejleszteni a . pártszerve­zetek és szervek munkamód­szerét és munkastílusát. En­nek egyik alapja a pártmunka korszerű, a követelményekhez igazodó tervezése. A jövő tudatos politikai be­folyásolása nagymértékben a tervszerű munkától függ. A pártmunka megtervezése poli­tikai tevékenység. Célja a párt politikájának az adott műkö­dési területre (falu, város, tsz, üzem, hivatal stb.), alkalmaz­va a részfeladatokat is meg­határozni a politika, a gazda­ság, az ideológia területén. Az irányító és végrehajtás területén működő valameny- nyi pártszervnél a tervek ké­szítésének rendje hosszú évek alatt kialakult. Az élet azon­ban azt követeli, hogy tegyük ezt a tervező munkát rugal­masabb á. Szerezzünk érvényt következetesen annak a jól ismert elvnek, hogy vala­mennyi választott testület ülé­sére olyan témák, azok a na­pirendek kerüljenek, melyek­ben az a testület hivatott ha­táskörénél fogva is dönteni, állást foglalni. Minden szerv és szervezet végezze el a maga munkáját. Ezt a tevékenységet valamennyi területen az ott működő pártszerv vezetésének kell koordinálnia. A tervvel szemben támasz­tott követelmény az is, hogy elemző munka ered­ménye legyen. A választott párt-végrehajtóbizottság, vagy vezetőség tagjai, illetve a párttagság véleményét figye­lembe véve kell elkészíteni a munkatervet, a pártalap- szervezetek vezetőségeitől a magasabbszintű Irányító párt- bizottságokig bezárólag. Meg­felelő politikai mérlegelés alapján, nagy felelősséggel kell biztosítani a helyes ará­nyokat az elvi, politikai és szervezeti témák megfelelő összhangját. Valamennyi szin­ten a döntő láncszem megvá­lasztásának jól ismert elmé­letét kell alkalmazni. Tehát megfelelő arányokat kell meg­határozni a döntés, a vélemé­nyezés, a tájékoztatás célját szolgáló témákat illetően. A tervezésnél mindig figyelem­mel kell lenni arra, hogy ab­ban fellelhető legyen a köz­pontilag meghatározott fel­adatok és a helyi célkitűzések összhangja. Ebben ne várja­nak a városi, járási pártbi­zottságok, de az alsóbb párt­szervek sem mindig az irányí­tó pártbizottság által előírt, kötelező napirendekre. A ter­vezés teremtse meg a megfele­lő arányokat, s szükséges össz­hangot, a korábban hozott határozatok végrehajtására történő visszatérés és az élet által diktált merőben új fel­adatok között. Az ÉRDEMI MUNKA meg- követeli, hogy a központi elhatározások birtokában a sajátos feladatokat tartsák szem előtt. Az legyen a mérvadó, hogy a he­lyi pártalapszervezetben a községi, vagy üzemi pártbi­zottság működési területén mit kell tenni az elhatározott politikai, gazdasági célok és feladatok megvalósítása érde­kében. Nem célszerű a felsőbb irányító pártszerv munkater­vének mechanikus másolása. Az alsóbb pártszervnek, vagy alapszervezetnek az irányító pártszervek munkatervének birtokában, a központi és me­gyei határozatok ismeretében legyen bátorsága és megfelelő politikai érzéke a feladatok rangsorolására. Minden esetben az adott időszak legfontosabb kér­déseit tervezzék testületi üléseik napirendjére a párt- bizottságok és alapszerve­zetek vezető testületéi. Az üléseken legyenek az eddigi­eknél is következetesebbek, igényesebbek, az előterjeszté­sek tartalmát, a testületek tagjainak felkészülését és vi­takészségét illetően is. Ebben a tekintetben vannak tenni­valók és további feladatok a városi, járási pártbizottságok választott testületéinek műkö­désében, a pártbizottságok mellett dolgozó munkabizott­ságok eredményesebb működ­tetésében is. A munka meg­tervezése ne jelentsen zárt­ságot, merevséget a testületek munkájában. Az életritmus felgyorsulása, a gazdasági élet fejlődésének dinamizmu­sa, összetettsége, sok eset bo­nyolultsága megköveteli, hogy a választott párttestületek is rugalmassabban alkalmazkod­janak az életritmushoz. Ebben az évben különösen a járási pártbizottságok és a mezőgazdaságban. működő pártszervezetek kerültek olyan helyzetbe, hogy munka­tervüktől eltérően kellett na­pirendre tűzni és politikai el­határozást kialakítani, eseten­ként operatív intézkedést ten­ni — az időjárás változékony­sága miatt — a megtermelt gabona betakarítása érdeké­ben. Minden bizonnyal hason­lóan gyors és rugalmas intéz­kedésekre lesz szükség az őszi betakarítási munkák megszer­vezése és a megtermelt ter­mékek értékesítésekor is. Ilyen esetekben tehát a pártszerve­zeteknek nem szabad mere­ven ragaszkodniuk a testületi ülés munkatervben meghatá­rozott napjához, sőt, adott esetben napirendjéhez sem. Az élet által felszínre került, politikai döntést igénylő kér­désiben össze kell hívni a végrehajtó bizottságot, párt­vezetőséget, szükség esetén az adott terület párttaggyűlését és megfelelő politikai döntést kell hózni az élet által felve­tett témában. A KOLLEKTIVITÁS fej­lesztése a pártmunka hatékonyságát eredményezi és a kommunista munkastílus része. Ezért is indokolt apnak a sok helyen, de különösen a megyei pártbizottság munká­jában alkalmazott gyakorlat­nak az elterjesztése, hogy a választott pártszervek elé kerülő átfogó előterjesztések előkészítő munkáiba a párt- bizottságok és munkabizottsá­gok tagjai a vizsgált területe­ken dolgozó kommunistákat, — s nemcsak a vezetőket —, rendszeresen bevonják. Ez­úton is közvetlenül győződhe­tünk meg arról, hogy a kom­munisták munkaterületükön hogyan képviselik a párt po­litikáját. Másrészt az előter­jesztések megvitatásakor a testületi üléseken szilárdan, megfelelő tapasztalatok bir­tokában javasolhatjuk a hatá­rozat meghozatalát. Az elő­terjesztések kapcsán elhangzó viták tapasztalatait a megvá­lasztott párttestületi tagok, üzemi, községi pártbizottságok és pártvezetőségek tagjainak értékes tapasztalatait, jelzé­seit nagyobb felelősséggel és hatékonysággal kell hasznosí­tani a pártszervezetek irá­nyító munkájában. Mindenek­előtt az irányító pártbizott­ságok munkamódszerének szerves része a pártbizottsági tagok jobb megismerése, ve­lük az egyéni foglalkozás és gyakoribb eszmecsere is. To­vább kell keressük azokat a formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a pártbizottsági tagok és a végrehajtóbizottsá­gok tagjai az eddigieknél ér­demibben vegyenek részt a vezetői munkában. Adjunk több lehetőséget arra, hogy a pártbizottságok tagjaival ne csak előre meghatározott tes­tületi ülésen, vagy témákban, hanem azon túlmenően is folytassunk eszmecserét, talán annak példájára is, ahogy né­hány pártszervezetben, kö­tetlen napirenddel tartanak alapszervezeti párttaggyűlést. A párthatározatok végre­hajtásának megszervezése, elllenőrzése és segítése munkánkban a XI. kong­resszus óta jobban előtér­be került. Elég csak arra utalni, hogy a megyei párt­bizottság és ennek hatására a járási, városi pártbizottságok is az utóbbi két évben az éves gazdaságpolitikai felada­tok és cselekvési programok jóváhagyásán kívül, számos olyan központi és megyei ha­tározatra tértek vissza, ame­lyekre a XI. kongresszus, il­letve a megyei pártértekezlet ráirányította a figyelmet. Töb­bek között a párttagság mar­xista—leninista felkészüléséről szóló 1976. október 26-i hatá­rozatából adódó feladatokat, a cigánylakosság helyzetéről szóló központi határozat vég­rehajtását, a pártalapszerve- zetek működéséről, valamint a párttaggyűlések helyéről és szerepéről és a párttagság ak­tivitásáról szóló KB titkársági határozatok -végrehajtását ér­tékelte. * TESTÜLETI ÜLÉSEKEN a városi-járási pártbi­zottságoknál napirendre tű­zött témák 60 százaléka visszatérő jellegű. Megál­lapíthatjuk tehát, hogy ezek á napirendek ellenőrző cél­zattal kerültek a testületek elé. Ez feltétlen jó törekvése­ket és a párt-ellenőrző tevé­kenység erősödését tükrözi. Gyakoribbá vált a megyei pártbizottság munkájában, hogy a végrehajtó bizottsági üléseken visszatérőleg beszá­moltat városi-járási pártbi­zottságokat központi- és me­gyei határozatok végrehajtásá­nak helyzetéről és meghatá­rozza további feladataikat. Ezt a gyakorlatot a megyében mű­ködő üzemi-községi pártbizott­ságoknál is célszerű szélesebb körűvé tenni. A határozathozatali munkában bekövetkezett fejlődés ellené­re még mindig azt tapasztal­juk, hogy pártszervezeteink egy része sok időt fordít egy- egy határozat előkészítésére, az elemzésre és kevesebb energia marad a feladatok végrehajtására, valamint a határozatok ellenőrzésére. Va­lamennyi pártszervezetnek és határozatot hozó testületnek azt kell szem előtt tartani, hogy a határozathozatali mun­ka a politikai irányító tevé­kenység egyik meghatározó mozzanata. Ezért a párt mun- kastüusához tartozik, hogy a határozat, amit a testületek hoznak, reális legyen és az objektív viszonyokon alapul­jon. Amennyiben egy párt­szerv olyan hibát követ el, hogy megalapozatlan elképze­lést emel a határozat rang­jára, akkor minden bizonnyal kudarc éri. Ehelyett inkább a szerzett, jó tapasztalatok felszínre- hozására, terjesztésére és szé­les körben történő alkalmazá­sára kell törekedni az irányí­tó pártszerveknek. A párt munkastílusához tartozik, hogy a hozott határozatok le­gyenek konkrétak, előremuta­tóak és végrehajthatók. Tar­talmazzák á felelősöket, a ha­táridőt, a határozat végrehaj­tására történő visszatérés módjait, tehát jelöljék meg az ellenőrző pontokat. A párt munkastílusának fejlesztését illetően elsősorban a munka megtervezésében, a testületi tagok aktivitásának növelésé­ben és a határozathozatali munkában rejlő további lehe­tőségekre irányítjuk rá a pártszervek figyelmét. CZÁMOS TARTALÉKOT ^ rejt magában természete­sen a párt munkastílusának,1 főleg mozgalmi jellegének to­vábbfejlesztése a tömegkap­csolatok építésében, a pártta­gokkal való egyéni és szemé­lyes foglalkozásban, a pártbi­zalmiak munkájának meg­becsülésében, a pártépítő te­vékenységben. Mindezek fel- színrehozása az irányító pártJ bizottságok és az irányításuk alá tartozó pártalapszerveze- tek együttes, mindennapi fel­adata. ARATÓ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Fiatalok és idősek a tóparton

Next

/
Oldalképek
Tartalom