Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

2 xJlmim 1978. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK Az APN kommentárja: A japán-kínai szerződés Ázsia biztonságút lényégéti ;,A japán—kínai szerződés nemcsak a Szovjetunió ellen irányul. A szovjetellenesség leple alatt veszély fenyegeti Ázsia biztonságát, a konti­nenshez fűződő nyugati érde­keket is. A szerződés ösztönzést nyújt azoknak az erőknek, amelyek veszélyeztetik az ál­talános békét” — hangsúlyoz­ta szerdai kommentárjában az APN szovjet sajtóügynök­ség. A kommentár egyebek kö­zött rámutat: „Washington jóváhagyta a japán—kínai szerződést. Számos politikai és közéleti személyiség az Egyesült Államokban, Japán­ban és a Szovjetunióban, va­lamint több más országban egyáltalán nem osztja az ame­rikai kormány álláspontját. Teljes joggal értékelik úgy a washingtoni ovációt, mint olyan lépés jóváhagyását, amely a »-Keleti NATO« lét­rehozására irányul. Aláírva egy kétes jellegű szerződést, amelynek egyik cikkelye kötelezi a feleket, hogy szembeszálljanak har­madik országok ázsiai és csendes-óceáni hegemóniára való törekvésével, Japánnak •— a befolyásos tokiói Maini­csi című lap szavaival élve — most részt kell vennie azok­nak az erőknek a játékában, amelyek szembeszállnak az enyhülés irányvonalával. Hisz Peking nem titkolja — és Ja­pán ezt tudja —, hogy »har­madik ország« alatt Kína a Szovjetuniót érti. Nyilvánvaló — és erről szólni kell —, hogy a japán— kínai szövetség nemcsak a Szovjetunió, hanem az ázsiai és mindenekelőtt a délkelet­ázsiai országok számára ve­szélyes. Hisz Peking nagyha­talmi céljai és a japán revan- sista tervek teljes élességük­kel elsősorban dél felé irá­nyulnak. A kínai vezetők ha­talmas területi igényeket tá­masztanak éppen déli szom­szédaikkal szemben. Nincs semmi különös abban, hogy Délkelet-Ázsia népei, amelyek kegyetlen japán megszállást éltek át a második világhábo­rú éveiben, és amelyek kínai provokációkba ütköztek, ag­gódnak a kínai—japán köze­ledés miatt A szerződés veszélyezteti a nyugati érdekeket is, mind ázsiai vonatkozásban, mind világméretekben” — állapítja meg végezetül az APN. ANhan Ban Peking manővereiről A vietnami—kínai tárgyalá­sokról szóló cikkében a Nhan Dan a többi között megállapít­ja, hogy a külügyminiszter­helyettesi szintű tárgyalások augusztus 15-i második ülésén a kínai fél által elfoglalt állás­pontról ítélve egyre kevesebb a remény a tárgyalások sike­res befejezésére. A kínai fél továbbra is kép­telen követelményeket támaszt. Elferdíti például a Vietnami Dolgozók Pártja és a Kínai Kommunista Párt 1955-ös megállapodását, tudatosan fi­gyelmet kívül hagyja ennek a megállapodásnak a kulcspont­ját, amely úgy hangzik, hogy az Észak-Vietnamban élő kí­nai nemzetiségű személyek fo­kozatosan vietnami állampol­gárokká válnak. A kínai nem­zetiségű személyek tehát poli­tikai kártyává váltak a kínai hatóságok kezében. Ezren és ezren várakoznak a határát­kelő helyeken, de a kínai fél továbbra is zárva tartja a ha­tárokat. Amikor a vietnami hatóságok azt javasolták a vá­rakozóknak, hogy térjenek vissza korábbi lakóhelyükre, folytassák normális életüket és munkájúkat, a kínai fél in­cidenseket robbantott ki viet­nami területen. — Követeljük — húzza alá a Nham Dán —, hogy a kínai fél szüntesse be ezeket a cselekmé­nyeket. Ismételten követeljük Pekingtől, hogy a gyakorlatban bizonyítsd be jószándékát. Nem lehet a táígyalásokat a kínai propagandái szónoki emelvé­nyévé változtatni. Nem vesznek részt a pártok az új portagái kormányban Nobre da Costa kijelölt por­tugál miniszterelnök csütörtö­kön ismét találkozott a politi­kai pártok vezetőivel. A tár­gyalások befejeztével a kije­lölt miniszterelnök újságírók­nak elmondotta: egyik párt sem vesz részt a megalakí­tandó kormányban, amelynek névsorát körülbelül két hét múlva hozza majd nyilvános­ságra. Cunhal, a Portugál KP fő­titkára a kijelölt miniszterel­nökkel folytatott megbeszé­lése után kijelentette, hogy komoly fenntartásai vannak Nobre da Costa kormányala­kítási megbízatását illetően. Elmondotta, hogy pártja az idő előtti általános választások megtartását tartja a legmegfe­lelőbb megoldásnak. Csak röviden... AZ ANGOLAI NÉP élcsapa­tának, az MPLA-Munkapárt- nak vezetésével szilárdan ha­lad a szocializmus alapjai lera­kásának útján — jelentett» ki Agostinho Neto köztársasági elnök. — A szocialista út vá- 1 lasztása országokhoz fűződő I testvéri viszonyt teremt biztos j alapot ahhoz, hogy Angolában j kizsákmányolástól mentes j társadalmat építhessenek. E j kapcsolatok fejlesztésének to­vábbra is elsőrendű fontossá­got tulajdonítunk — hangsú­lyozta Neto. INDONÉZIA továbbra is független és aktív külpolitikát folytat — mondotta Suharto államfő az ország függetlenné válásának 33. évfordulója al­kalmából. — Indonézia .a fő figyelmet a délkelet-ázsiai or­szágokhoz fűződő kapcsolatai­nak fejlesztésére fordítja, de egyúttal fontos gazdaságpoliti­kai feladatának tartja a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágokkal való együttműködés megszilárdítását, s ugyanakkor csökkenteni akarja függőségét a nyugati segélyektőL IZLANDON az államfő a Né­pi Szövetség — a kommunistá­kat és a szocialistákat tömörí­tő párt elnökét bízta meg kor­mányalakítással, hogy véget vessen a másfél hónapja hú­zódó kormányválságnak. Ha Ludvig Josefssonnak sikerül kormányt alakítania, akkor egy NATO-tagállamban első ízben kerül hatalomra olyan párt, amely következetesen az atlanti szövetségből való kilé­pést követeli. KÉT HORVÁT TERRORIS­TA csütörtök reggel kézi fegy­verekkel és robbanóanyaggal felszerelve megtámadta az NSZK chicagói konzulátusát és I túszul ejtett nyolc, ott tartóz- . kodó személyt. A terroristák j — egy férfi és egy nő — azt | követelik, hogy bocsássák sza- i badon Sztjepan Bilandzsicsot, i azt az NSZK-ban fogva tartott horvát terroristát, akit a nyu- I gatnémet hatóságok kiadni ké- 1 szülnek a jugoszláv hatóságok­nak. Al-Hossz nyilatkozata: Izrael nyíltan beavatkozik Libanon belügyeibe Tel Avivban Dajan izraeli külügyminiszter egy gyűlésen kijelentette, hogy Izrael saját biztonsága érdekében támogat­ja a libanoni jobboldali erő­ket abban, hogy megerősítsék állásaikat és állandósítsák ie- lenlétüket Libanon déli, Izrael­lel határos részén. „A Libanon­ban állomásozó szíriai csapa­tok, valamint a palesztinok ve­szélyeztetik a dél-libanoni jobboldali keresztény önálló övezet létét, Izraelnek pedig érdeke, hogy megvédelmezze azokat” — jelentette ki Dajan. Libanon belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta Izraelt Al-Hossz libanoni mi­niszterelnök csütörtökön, újság­íróknak adott nyilatkozatában, amelyen Dajan kijelentéseit kommentálta. A PFSZ hivatalos lapja, a Falasztin Al-Szaura szerdai számában az amerikai és az iz­raeli hírszerző szolgálatot — a CIA-t és a Sin Bétet — vádol­ta a vasárnap hajnalban el­követett bejrúti bombamerény­let végrehajtásával. Moszkvai ünnepség a magyar alkotmány tiszteletére Magyarország alkotmányá­nak közelgő ünnepe tiszteleté­re. rendezett csütörtökön ün­nepi estet Moszkvában a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnöksé­ge. Pjotr Fedoszejev akadé­mikus, az SZMBT elnöke ] megnyitójában méltatta a • Magyar Népköztársaság alkot­mányának jelentőségét és er-■ rőt szólt Vaszilij Prohorov, a | társaság alelnöke, a moszkvai területi szovjet elnökének első helyettese, beszédében. A töb­bi között rámutatott: az 1949- ben elfogadott alkotmány megszilárdította Magyarorszá­gon a néphatalmat, leszögez­te, hogy az ország a szocia­lizmus 'építésének útjára lé­pett. Prohorov részletesen szólt a két testvéri, baráti ország, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kapcsolatairól, ki­emelte Leonyid Brezsnyévnél:. az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának legutóbb a Krím-félszigeten megtartott megbeszélését. Felszólalt az ünnepségen Tóth József, a moszkvai ma­gyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Az est második részében magas színvonalú, művészi műsort rendeztek. Sajtótájékoztató a budapesti román nagykövetségen A Román Szocialista Kiiz,- társaság közelgő nemzeti ün­nepe alkalmából csütörtökön, a román nagykövetségen saj­tótájékoztatót tartott Vidor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Részletesen szólt a szomszéd ország ipari, mezőgazdasági eredményeiről, majd méltatta a szocialista országok közötti kapcsolatok fontosságát, a kommunista és munkáspártok együttműködését. „Románia törekvése — húzta alá — hogy fejlessze baráti kapcsola­tait a fejlődő országokkal. külpolitikáját illetőé« szolidá­ris a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, más forradal­mi és demokratikus pártok­kal, szervezetekkel, ezzel is aktívan hozzájárulva a haladó erők közös harcához, az impe­rializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a világ minden nemzetének sza­badságáért, függetlenségéért, és felvirágzásáért,” A nagy­követ a továbbiakban kiemel íe Románia és Magyarország politikai, gazdasági és tudo­mányos-kulturális együttmű­ködésének jelentőségét. Egyiptomi manőverek Űj párt alakult, s már egy nap múlva országa legnagyobb pártjává lett. Illetve tették — úgyszólván rendelettel. Mi­közben megpróbálnak né_mi demokratikus álcát kölcsönöz­ni a dolognak. Ez azonban se- hogysem akar sikerülni. Hiába lépett be két nap alatt a parla­ment képviselőinek több mint hetven százaléka — csütörtö­kig 275 honatya —, ettől még nem lett az új egyiptomi poli­tikai szervezet, a Nemzeti De­mokrata Párt a tömegszerveze­tek demokratikus létrejöttének és fellendülésének eszményi példája. Hiszen, ha egy eddig is jószerivel politikai egyed­uralmat gyakorló, országa par­lamentjét, amely zömében amúgy is saját híveiből áll, csupán tájékoztató, azt a jóvá­hagyó szerepére kárhoztató el­nök hirtelen kisüti, hogy szük­sége van egy saját pártra, ak­kor természetesen az új párt egyik pillanatról a másikra elő­kerül a semmiből, s az sem csoda, hogy még aznap tagjai között tudhatja a parlamenti széksorokban ülő képviselők többségét. Éppen ezért vetődik fel a kérdés, hogy mi szükség van egy ilyen nyilvánvaló színjátékra. Az okok szükségképpen mé­lyen gyökereznek. Szadat egyip­tomi államfő egész politikai vonalát és vezetési stílusát jól jellemzi ez a manőver. Ami­óta ugyanis határozottan sza­kított elődje, a néhai Nasszer elnök haladó, antiimperialista politikájával, Egyiptomban szinte évről évre újra lejátszó­dó folyamat az ellenzéki han­gok elfojtása, s az elnöki poli­tikát támogató tábor sorainak újrarendezése. Ez utóbbi pedig az eimúlt hat-nyolc esztendő­ben sohasem hozott döntő vál­tozásokat, legfeljebb látszatki­igazításokat. Amikor vagy más­fél esztendeje Szadat engedé­lyezte, hogy Egyiptom addig egyetlen politikai szervezetén, az Arab Szocialista Unión be­lül politikai nézetek szerinti csoportosulások jöjjenek létre, szándéka az volt,, hogy fokoz­za a demokrácia látszatát. El­vetette a leendő pártok mag- vát, amely hamarosan ki is csírázott: rövidesen baloldali párt alakult, Nemzeti Haladó Párt néven, majd pár hónap­ja új jáéledt a forradalom előt­ti idők jobboldali pártja, a Wafd — Üj Wafd néven. Ter­mészetesen a döntő politikai erőt az elnököt támogató tömö­rülés, a parlamenti képviselők zömével rendelkező Centrum Párt jelentette. A demokráciá­nak tett engedmények azonban egv-kettőre összeütközésbe ke­rültek az ország belső és külső — egyaránt súlyos — gondjai­val. illetve azokkal a módsze­rekkel és tevékenységgel, ame­lyekkel Szadat megpróbálta orvosolni ezeket. Az ország mind súlyosabb gazdasági helyzetbe került, mi­után politikailag-gazdaságilag szakított a szocialista államok­kal. A Nyugat felé nyitás nem vált be: nem teremtett egysze­riben Kánaánt a Nílus partján. Az új külpolitikai kurzus pe­dig egyszerűen elszigetelte Egyiptomot az arab világ zö­métől. Az Izraellel való külön- tárgyalásokat, s Kairó enged­ményeit még a reakciós, az amerikabarát fordulatnak ör­vendő arab rendszerek is job­bára elitélték. A sikertelenség pedig érzékenyen érintette a kirívó vezetést. Az országban fokozódott a tömegek elége­detlensége a romló életviszo­nyok, a növekvő árak és az el­tűnő áruk miatt. Az ellenzék pedig, ha alaposan cenzúrázva is, élesen bírálta az elnök poli­tikáját. Tehát a pártok nem sokkal engedélyezésük után máris kellemetlenné váltak. Szadat tehát ismét fordított egyet, s megkezdte a fokozatos leszámolást. Megvádolták az ellenzéki pártokat azzal, hogy ők a vétkesek a tömegmegmoz­dulásokban, sorozatosan elko­bozták lapjaikat, meghurcol­ták politikusaikat. Majd vé­gül olyan törvényt hoztak, amely tulajdonképpen kimond­ta, hogy az állam ellensége az, aki nem ért egyet a rendszer mindenkori politikájával. Ezzel gyakorlatilag lehetet­lenné tették a pártok működé­sét, s bár a látszatot megóvan­dó nem tiltották be őket, de minden módon ki akarták kényszeríteni feloszlatásukat. Az Üj Wafd ezt meg is tette. A Nemzeti Haladó Párt azon­ban ellenállt, vezetői úgy dön­töttek, hogy amíg minimális lehetőség van hallatni hang­jukat, a párt nem szünteti meg működését. Ekkor találta ki az elnök leg­újabb manőverét.. Üj pártjával próbálja teljesen elnyomni az ellene szólókat. Hogy ez mi­ként sikerült, azt ma még nem tudhatjuk. De az alapvető szándékot maga Szadat árulta el, amikor az új párt alapító bizottsága előtt szólította fel a Nemzeti Haladó Pártot, hogy kövesse az Üj Wafd példáját, A. K. ★ Az AI Ahalinak, a Nemzeti Haladó Párt lapjának újabb számát kobozta el az illeté­kes kairói bíróság: a hetila­pot azzal vádolják, hogy árt „az ország biztonságának”. Szíria közelről IV. Új mederben — Mi tlldjUri, ki a barát, ki az El Szaura vá­rosáoan monaja ezt Abdul Fattah Oszmán, akivel az eufráteszi gát építéséről be­szélgetünk. Ezt a mondatot már hallot­tuk itt Szíriában, Mohamed AU Haszan, az Al Baath cí­mű lap foszer,te.sziő-hely ebe­sének szájából. Abdul Fattah Oszmán tényekkel erősíti állí­tását: az Euírátesz szabályo­zása, hasznosítása már régi gondolat. Hosszú ideig még­sem lett belőle semmi. A kor­mány az NSZK-val tárgyalt, azok hajlandók is lettek volna építeni, de elfogadhatatlan feltétellel. Olajat akartak ku­tatni — s ezt a szírek nem engedhették meg A gátépítés pedig sürgetett. A szír vizek 83 százalékát az Eufrátesz adja. S a rengeteg vízből az országnak eddig nemhogy haszna, de kára szár­mazott. Egy-eigy áradáskor emberéleteket követelt, s a gazdasági kár is évente har­mincmillió szír fontot vitt el. A Szovjetunió önzetlenül vállalta a gátépítést. Nem kö­tött ki semmit: 1966-ban alá is írták a szerződést. — A legnehezebb időben álltak mellénk a szovjetek — mond­ja a fiatal Oszmán. Ez a dá­tum nagyon fontos számunkra. Az 1967-es izraeli háború va­lamennyi arab országnak nagy veszteségeket okozott. A há­ború után talpra kellett áll­ni, megerősíteni a gazdasági életet. S ekkor, a mélypont idején nyújtotta segítő kezét a Szovjetunió. Az első mérnök i968-ban érkezett 1969-ben Aleppoból El Szauráig, a gátépítők szá­mára épült új városig ért a villany. 1969. augusztus 19-én kezdődött el az igazi munka a gátépítésen. Vendéglátónk térképen mutatja: régen ott folyt az Eufrátesz, itt vágták át a földeket — ez a folyó új medre. Tizenháromezer mun­kás dolgozik a gátépítésen. S ha végleg elkészül, 640 ezer hektár földet öntöz majd. A gát mentén már sok minta­falu szerveződött, ezekben nagyüzemi módon gazdálkod­nak, bemutatva, milyen kin­cset rejt az Eufrátesz. Villanyt adnak Libanonnak, Jordániának. Ahol állunk, s a zuhogó víz dunyháját nézzük: 45 méteres a mélység. Égszín­kék a megzabolázott folyó, ég­színkék a zsilipről aláhulló víz —, visszatükrözi a mindig felhőtlen eget. Álomszép lát­ványa ez a természetnek, ahogy akarata ellenére, az em­ber kordába szorítja. S ahol a természet az ember szolgála­tába szegődik, ott minden, de minden megváltozik körülötte. Más lesz az éghajlat, más a csapadék mennyisége. S más lesz az ember. Ahol villany, korszerű út van (egymilliárd 400 millió szíriai fontba került ez a szakasz) —, átalakul az ember életformája. Aki tegnap nomád életet élt, végképp a folyó mellé telep­szik és módszeres, újfajta gaz­dálkodásba kezd. De az ilyen­fajta munkához szakértelem, tudás kell, s ha nehéz is az ismeretek megszerzése — az embernek saját érdeke, hogy megszerezze. Abdul Fattah Oszmán hosz- szan beszél erről a változás­ról, s mindannyiszor visszatér a kezdetre. Arra, hogy a szov­jetek, a szocialista országok támogatása nélkül semmire sem mentek volna. Már el­utaztak a segítőtársak, csak le­velek érkeznek Kijevből, Moszkvából, üzennek a bará­tok hol ezzel vagy azzal, mert a távolság sem szakítja szét a munkában szövődött köteléket. A magyarokat is emlegetik: az óriási gépcsarnokban magyar szakemberek szerelték fel a villanyberendezéseket, a ter­mek belső díszítése is a ma­gyarok szakértelmét dicséri. Egy percig sem kételked­tünk vendéglátónk lelkesedé­sében, abban, hogy a környé­ken máris érezhető az élet­formaváltozás — tapasztalatot Abdul Kazak AI Haszan, a gazdaság Igazgatóhelyettese (középen)

Next

/
Oldalképek
Tartalom