Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

1978. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK /filial) 3 Ki süt még háznál kenyeret? Nyolc hengerszék duruzsol Hajdanában csak akkor ud- varoltathatott magának egy leány, ha már alaposan kita­nulta a dagasztás és a kenyér­sütés többi fortélyát. Akkori­ban még minden gazda maga aratott, és ünnepnapnak szá­mított, amikor az első zsákkal elvitték a malomba, hogy liszt­jéből megsüthessék az új ke­nyeret. Nagyot fordult azóta a világ. Pékek sütik a kenyeret, s évről évre az egész ország vigyázza a kombájnosok küz­delmét hőséggel, esővel, meg­dőlt gabonával. S ha végre magtárba-malomba kerül a termés, felsóhajt mindenki: biztonságban a jövő évi ke­nyerünk. Molnárbánat — Azért nekünk, molnárok­nak még ma is ünnep, mikor befordul a malom udvarára az első szállítmány új búza — mondja Délkúti Pálné, a pilisi malom telepvezetője. — Az idén a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz teherautója fordult be elsőnek a malom kapuján. Az­tán követte a többié. Három járás, a monori, a ceglédi és a nagykátai búzatábláiról hord­ták ide a gabonát, szinte meg­állás nélkül. Eredetileg 7400 tonnára kötöttünk szerződést, végül négyszázzal többet fo­gadtunk. Öröm végignézni a dugig telt magtárakon. — Csak az a baj — veti közbe Tóth Mihály, a vezető­molnár —, hogy egyre keve­sebben örülhetünk neki. A régi molnárok megöregszenek, újak meg nemigen jönnek. Magam sem értem miért, de lassacs­kán kihal a szakmánk.. Pedig valaha rangja volt a molnár- ságnak. Apu-anyu félelme A pilisieket mégiscsak sze­rencse érte az idén. Három fiú jelentkezett szakmunkástanu­lónak. Már két hónapja itt dolgoznak, ha kell zsákot po­rolnak, ha kell, takarítanak, hol itt, hol ott segédkeznek a munkában. A három vékony dongájú szöszke fiú most kicsit meg­szeppenve beszél önmagáról. — Már régóta jóbarátok va­gyunk, együtt választottunk szakmát — kezdi a szót Kovács Pista, a legidősebb. — Az isko­la Székesfehérváron van, ott leszünk ősztől kollégiumban. Tulajdonképpen ez a kollé­gium vonzott mindhármunkat — És az ösztöndíj! — koty- tyant bele Holmek István. — Mennyit kaptok? — Ez a tanulmányi ered­ménytől függ, lehet akár ezer forint is. — És a szüleid? Mit szóltak a választásodhoz? — Ajaj, először hallani sem akartak róla. Azt hitték, itt reggeltől estig zsákolni keil, cipekedni, meg a lisztport sza­golni. És eleinte sehogyan sem tudtam nekik megmagyarázni, mit csinál valójában a molnár. A liszt illata A fiúk vidáman futnak át az udvaron. A telepvezető moso­lyogva néz utánuk. — Az a baj — mondja —, hogy Pistáék csak három év múlva lesznek szakmunkások. Addig bizony nehéz a helyze­tünk. Mindössze négy szakkép­zett molnárunk van, ők látják el a két és fél műszakot. Hogy miért két és felet? Mert négy órát állunk, este hattól tízig, az energiacsúcs idején. Igaz, itt van nekünk Sándor bácsi is — int az ősz hajú, ősz bajszú, fér­finak, jöjjön közelebb. — Nagy Sándor nyugdíjas, itt la­kik a malomban. Gyakran se­gít nekünk. — Évi kétezer órát dolgoz­hatok. Jól jön az a kis pénz — mondja az öreg, aztán ki­csit röstellkedve hozzáteszi: — De a malomtól se tudnék vég­leg elszakadni.’ Hozzátartozik már az életemhez a búza, a liszt, illata, a hengerek muzsi­kája. Idestova ötven éve va­gyok molnár. Én azt mondom, szép szakma ez. Csak az a baj. hogy a sok fiatal közül, akik a kezem alatt nőttek fel, kevesen maradtak ezen a pá­lyán. ,.^v VJ, ..WIHIH.V Nagy Sándor szívesen mesél a malomról. A környéken ő ismeri legjobban a történetét. — Még a húszas évek végén épült, amikor fénykorát élte hazánkban ez az ipar. Mert bi­zony volt idő, amikor hozzánk, magyarokhoz mérte magát a világ, ha búzáról vagy liszt­ről esett szó. De kiöregedtek a malmaink. Ezt a malmot az ál­lamosítás után 1949-ben villa­mosították. Már 540 tonna bú­zát őröl huszonnégy óra alatt | — mondja Nagy Sándor, aztán ' hirtelen órájára néz és gyor­san elköszön. — Mennem kell vissza, a gépeimhez. A lépcsőn mégegyszer visz- szafordul: , — Elfelejtettem mondani; ez a megyében az ötödik legna­gyobb malom! Modern „vakarák" Egyenletesen duruzsol a nyolc hengerszék, a finom liszt lassan pereg a zsákokba. Au­gusztus elején még tavalyival kevert búza folyt a garatokon. Pár napja elfogyott a régi, az­óta már csak az újat őrölik. A darát és lisztet szállító fa­csövek labirintusa alatt új szi­taelemek sorakoznak szorosan a fal mellett. — Hamarosan felújítják a szitákat, a hengerszékeket. A facsöveket fémre cserélik — tájékoztat a telepvezető. — Ezek az elemek már ahhoz kellenek. Télen három hónap­ra leállunk majd a munkála­tok miatt. , Odakint az udvaron nincs már nyoma az elmúlt hetek lázas sürgés-forgásának. Csendjét csak néha veri fel egy-egy teherautó berregése. Lisztért jönnek, s viszik Ceg­lédre, Monorra, Vecsésre a pé­keknek. Délkuti Pálné a laborató­riumba kí|ér. — Megcsappant a munka. Nem kell naponta sokszáz min­tát venni.V. — Mily ej) az idei búza? — Jobb, mint amire számí­tottunk. A dánszentmiklósiaké különösen! Hektolitersúlya nyolcvankettő fölött van, és a sikértartalom kitűnő! A pékek­től csak dicséretet hallunk. A múlt héten Vecsésről kaptunk egy gyönyörű kenyeret, a na­pokban meg a monoriaktól. Az a szokás, az elsőt mindig a •maiomba'küidik:" '”--------- ■+ — De mi magunk is sütöt­tünk egyet, próbaképp — mu­tatja irodája sarkában a kis villanysütőt Délkútiné. — Hogy sikerült? — Finom volt. Mindenki ka­pott belőle kóstolót. Azt hi­szem, Pilisen rajtunk kívül már senki sem süt háznál kenyeret. Így talán nem is tudják, mi­kor kerül asztalukra az első idei búzából sütött kenyér. Csak sejtik, hogy ilyenkor, hú­szadika körül! Wanatka Gabriella gyűjteni mégis Rakkába men­tünk. Rakkát nemrégen rajzolták fel a térképre. Rákká nem lé­tezett. Ahol most szép házak sorakoznak, nemrégen még lakatlan hely volt, ma minta­falu. Munzir Al Atli általános igazgató, Abdul Razak Al Haszan, az állami gazdaság igazgatóhelyettese ismétli Ab­dul Fattah Oszmán szavait: itt minden más, mint tegnap! Tágasabb, egészségesebb la­kásosat építettek, gondoskod­tak a dolgozók szociális ellá­tásáról, ha az új falut régi te­lepülésekhez hasonlítjuk, már külsőleg is elárulja a környék: emberibb, egészségesebb, kul­turáltabb így élni. Rakkában is 1968 volt az indulás éve. Tanulmányt ké­szítettek a talajról: mit érde­mes termelni e tájon, s 1970- ben már művelték a földet. 1973-ban győzedelmesen je­lenthették: érdemes volt! Abdul Razak Al Haszan sorolja: — Gépbemutatókat tartunk, tanfolyamokat szervezünk, hogy mi neveljük ki szakem­bereinket, traktoiosokat, kom- bájnosokat. Élelmiszer-tartósi- tó üzemünk is szakavatott em­bereket kíván. A nőknek var- rótanfolyamot indítottunk. Kü­lönböző nyelveket oktatunk. Persze az analfabétákról sem feledkeztünk meg, itt minden­ki előbb-utóbb megtanul írni- olvasni. Rakkához hasonló gazdaság a környéken még tizenöt mű­ködik, húszezer hektáron, va­lamennyi tíz-tizenöt éves fej­lesztési koncepciót készített. Itt 45 méter mély a víz Terepjáróval száguldunk a felvert homokon. Abdul Razak Al Haszan, aki egyetemi pro­fesszori székétől vált meg, majd Aleppo megye földosztó bizottságának elnöke lett — kísér útunkon. A gyümölcsös­ben almát szakítunk a fáról: érett, piros és mézédes. Mint az itthoniak. A szőlő még nem érett. Odébb arattak. A leg­modernebb kombájnon humu­szos férfi, értően vezette ma­sináját az érett kalászok kö­zött. Voltak, akik álló gép tövében — védve a naptól, fogyasztották ebédjüket. Az­után ez a gép is indult tovább, tovább. Nincs idő hosszan pi­henni. Rakkában és másutt sem. Nincs megállás. Láttunk román, bolgár, japán, szovjet, holland, francia talajkutató­kat, óriási gépek markolták a földet, emelték ki helyéből a sárga homokot, változtatták a környéket. — A szír kormány több országgal szerződött a további kutatásra, hogy egy­szerre és minél előbb birtoká­ban legyen a tudományos megállapításoknak. Sürgeti őket az idő, a maguk készítet­te terv: 640 ezer hektáron ön­tözni kell. Megváltoztatni a termelési kultúrát, átalakítani az embereket. Fel akarják szá­molni a maradiságot, nagy tu­dású emberekkel újat, korsze­rűt teremtenek. A holnapot építik. Elszántan, következete­sem Sági Agnes (Folytatjuk.) A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése Az első félév eredményeiről Beruházások A beruházási tevékenység az év első félévében is jelentés ütemben nőtt a megyében, amely elsősorban a folyamat­ban levő beruházások kivitele­zésének meggyorsítására irá­nyult. A fontosabb nagyberu­házások és az egyéb állami be­ruházások teljesítésére több mint kétszer, a vállalati beru­házásokra pedig másfélszer ak­kora összeget fordítottak, mint egy évvel korábban, s ennek hatására az éves előirányzatok teljesítése kedvezőbb az elmúlt évinél. A nagyberuházások körébe tartozó 750 kV-os távvezeték építése jó ütemben halad, éves költségelőirányzatának 48 szá­zaléka valósult meg. A célcso­portos beruházások költségelő­irányzatának teljesítési aránya is kedvezőbb; ebben nagy sze­repe van a közforgalmi vasúti hálózat, a villamoshálózat és a kisiarcsai kórház felgyorsult kivitelezésének. A tanácsi beruházások telje­sítésére 614 millió forintot for­dítottak — folyóáron számolva — 9,4 százalékkal többet, mint az előző év első félévében. Az összes beruházás alig több mint fele szolgálta a kommu­nális célok megvalósítását, s ezek döntő többségét változat­lanul a lakásberuházások ad­ják. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek beruházásaik meg­valósítására — folyóáron szá­molva — 41 százalékkal hasz­náltak fel többet, mint egy év­vel korábban, s ennek 67 szá­zalékát gépvásárlásokra fordí­tották.. Eper A megye ipara az év eddig eltelt iaoszakaban az országost meghaladó mértékben, 8,9 szá­zalékkal növelte termelését. A foglalkoztatottak száma kis­mértékben nőtt, így a vállala- ‘TBk és szö'vétifezét'ek á terme­lés emelkedését 86 százalékban a termelékenység fokozásával érték el. Az állami ipar termelése 8,5 százalékkal emelkedett, gyor­sabban, mint az előző évek el­ső hat hónapjában bármikor. Ezen belül a nehéz- és a köny- nyűipar az átlagot meghala­dóan, az élelmiszeripar viszont csak kismértékben, 1,3 száza­lékkal növelte termelését. Az első félévben a fontosabb vegyipari termékek közül ben­zinből 28 százalékkal, gázolaj­ból, propán-bután gázkeverék­ből és fűtőolajból pedig mint­egy 10—16 százalékkal termel­tek többet, mint az előző év azonos időszakában. A gépipari termékek közül növekszik a Volvó kooperációban gyártott benzin üzemeltetésű tehergép­kocsi és autóbusz termelése. A könnyűipari termékeknél mintegy 5—6 százalékkal emel­kedett a fésült gyapjú- és gyapjútípusú fonal, illetve a bőr- és bőrhelyettesítő anyag­ból készült lábbeli mennyisége. Az élelmiszeriparban viszont mind a csontos nyershús, mind a gyümölcskonzerv termelése visszaesett. Az állami ipar termelésének növekedését lényegében válto­zatlan létszám mellett érte el; így a termelékenység színvo­nala jelentősen emelkedett, s a termelés bővülésének 95 száza­lékát fedezte A termelékeny­ség javulása kiemelkedően ma­gas volt — 15 százalékos — a vegyiparban. A szövetkezeti ipar tovább­ra is az állami iparét megha­ladóan, 13 százalékkal növelte termelését. Ugyanakkor a fog­lalkoztatottak létszámnöveke­dése változatlanul magas, így a termelés emelkedésének 32 százaléka a létszámnövekedés­ből származott. Építőipor A megyei székhelyű építő­ipar saját építési-szerelési munkáinak értéke — összeha­sonlítható áron számolva — 7,2 százalékkal emelkedett az elő­ző év első félévéhez viszonyít­va; így éves előirányzatuk 45 százaléka valósult meg. A megyei építőipari szerve­zetek az év első felében 4 szá­zalékkal több dolgozót foglal­koztattak, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül több mint 6 százalékkal nőtt a tanácsi vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipa­ri közös vállalkozásainak lét­száma. A fizikai foglalkozá­súak számának emelkedése va­lamennyi szektorban megha­ladta az összes foglalkoztatot­takét. Az erőteljes létszámnöveke­dés hatására a termelékenység 4—6 százalékkal elmaradt az előző év első félévétől, javulás csupán a minisztériumi válla­latoknál következett be. A megyei építőipari vállala­tok és szövetkezetek lakásépí­tési tevékenysége az év első hat hónapjában a tavalyival csaknem azonos mérvű volt. A félév során 411 lakás műszaki átadása történt meg, amelyből 290 lakást a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat készí­tett el. Mezőgazdaság A megye gazdaságai 301 ezer hektár szántóterülettel rendel­keznek, amely egy százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. Kedvező viszont, hogy az előző évihez képest mintegy 4800 hektárral csökkent a vetetlenül maradt szántóterület. A vetésterület szerkezete a tavalyihoz viszonyítva kismér­tékben módosult: csökkent a kenyérgabona, a cukorrépa és a csalamádé, növekedett vi­szont a takarmánynövények és a napraforgó vetésterületének aránya. A zöldség- és burgo­nyatermő területek, bár igen kismértékben, de az 1978. év­ben is tovább növekedtek. A megye szarvasmarha-állo­mánya június végén meghalad­ta a 117 ezer darabot, 5,9 szá­zalékkal volt több az előző évi­nél. A sertésállomány az év közepén 536 ezer darab volt, 1,9 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben. Ezen belül míg a nagyüzemi gazdaságok csökkentették, addig a kisüze­mek növelték; állományukat. Kedvező, hogy minden szektor­ban nőtt a tenyésztési kedv, a gazdaságok a félév végén 5,5 százalékkal több anya- és elő- hasi kocát tartottak, mint egy évvel korábban. Az év eddig eltelt időszaká­ban értékesített fontosabb ál­latok és állati eredetű termé­kek értéke — az Í076. évi vál­tozatlan árakon számolva — 2,6 százalékkal haladta meg az előző év első félévit. Ezen be­lül a fontosabb vágóállatok ér­téke nőtt, az állami felvásárló vállalatoknak értékesített állati eredetű termékeké pedig csök­kent. A legnagyobb arányt képviselő vágósertés és vágó­marha felvásárolt mennyisége 4,1, illetve 1,9 százalékkal volt több a tavalyinál. Az értékesített zöldségfélék mennyisége összességében a ta­valyival megegyezően alakult. Ezen belül növekedett a fejes­káposzta és a zöldborsó felvá­sárolt mennyisége, viszont szá­mos zöldségféléből — például zöldpaprikából, petrezselyem­gyökérből, zöldbabból — nagy­mértékű visszaesés következett be, de kevesebbet vásároltak fel paradicsomból, uborkából és sárgarépából is az év első felében. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás A megyében a foglalkozta­tottság szinte valamennyi nép- gazdasági ágban a tavalyinál gyorsabb ütemben emelkedett. Az anyagi ágakban 3,1 száza­lékkal, a szolgáltatás terén pe­dig 5,3 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel koráb­ban. Az év első hat hónapjában a megye lakosságának kész- pénzbevételei átlagosan 10 szá­zalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszo­nyítva. Az előző év második félévében bevezetett műszak- pótlék, valamint a pedagógu­sok és az egészségügyi dolgo­zók bérrendezésének hatása­ként a legnagyobb mértékű, 12 százalékos növekedés a bér- és bérjellegű bevételeknél volt. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai foglalkozá­súak havi átlagbére az 1978. év első hat hónapjában — az épí­tőipar és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kivételével — erőteljesebben emelkedett, mint az előző év ugyanezen időszakában. A leggyorsabb mértékű növekedés az iparban, az állami mezőgazdaságban és a kereskedelemben foglalkoz­tatottaknál volt. A megyében elhelyezett la­kossági takarékbetét-állomány ez év június 30-án 19 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. A lakossági hitelek állománya az előző évinél mér­sékeltebben emelkedett, értéke a félév végén 5725 millió forint volt. Az átlagnál erőteljeseb­ben, 18 százalékkal nőtt az építési kölcsönök állománya, az áruvásárlási hiteleké pedig 14 százalékkal volt több a ta­valyinál. A megye kiskereskedelmi egységei 1978. I. félévében 8836 millió forint forgalmat bonyo­lítottak le. Az értékesítés mennyisége — összehasonlít­ható áron számolva — 4,3 szá­zalékkal nőtt a vizsgált idő­szakban. Ezen belül leggyor­sabban, 8,2 százalékkal a ve­gyes iparcikkek forgalma emelkedett, míg ruházati. cik­kekből 5,9, bolti élelmiszerek­ből pedig 3,1 százalékkal vásá­rolt többet a megye lakossága. Ugyanakkor — a szeszes ital árusítását korlátozó rendelet hatására — a vendéglátás el­adási forgalma 4,6 százalékkal visszaesett. A vegyes iparcik­keken belül a tartós fogyasz­tási cikkek forgalma — fo­gyasztói folyóáron — 15 száza­lékkal emelkedett. Különösen nagy volt a kereslet gáztűz­helyből, villanytűzhelyből és televízióból. A kedvezőtlen időjárás hatá­sára az első félévben a tavalyi­hoz képest 15 százalékkal ke­vesebb gyümölcs, 16 százalék­kal kevesebb burgonya és 3 százalékkal kevesebb zöldség került a boltokba, illetve a piacokra. A kínálat jelentős. csökkené­se ellenére az -idényáras cikkek együttes árindexe az 1878. év első félévében csupán 1,4 szá­zalékkal emelkedett. A féléven belül azonban a késői érés miatt, májusban a gyümölcs- féléket 60 százalékkal, június hónapban a zöldségféléket 16 százalékkal, a burgonyát 17 százalékkal vásárolta maga­sabb áron a lakosság. Ugyan­akkor a gyümölcsfélék árai jú­niusban már jelentősen mér­séklődtek; árindexük 106,8 szá­zalék volt. Egészségügy A megye lakosságának kör­zeti orvosi ellátásában tovább­ra is a gyermekorvosi hálózat fejlődött nagyobb ütemben. Mig az általános orvosi körze­tek száma az év első félévében nem változott, addig a gyer­mekorvosi körzeteké 6-tal emelkedett. A szervezett 356 általános orvosi körzetben a félév végén 8-cal több orvos dolgozott, mint az év elején, ezáltal a betöltetlen körzetek száma ebben az időszakban je­lentősen csökkent. A gyermek- orvosi körzetekben dolgozó or­vosok létszáma 7 fővel nőtt a félév folyamán. A megyei kór­házak működő ágyainak szá­ma a félév végén meghaladta a 3100-at. Lakásépítés A megyében az első félév folyamán 2023 lakás épült, kö­zel ugyanannyi, mint egy év­vel korábban. A fokozódó ál­lami lakásépítkezések hatásá­ra az állami erőből megvaló­sult lakások aránya nagymér­tékben — 13 százalékról 27 százalékra — nőtt. Mindemel­lett az épített lakásokon belül változatlanul magas részarányt képviselnek a magánerős épít­kezések. Bár a városokban je­lentősen megnövekedett az épí­tett lakások száma, ennek el­lenére a lakásátadások 61 szá­zaléka az év első felében a községekben volt. A lakásmegszüntetések a megyében mérséklődtek. A ta­valyi 349 lakással szemben ez év első hat hónapjában mind­össze 230 lakást bontottak le. A lakásmegszüntetéseken be­lül az állami tulajdonú lakások aránya csupán 7 százalékot tett ki. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom