Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

1978. AUGUSZTUS 1., KEDD %/fíiiiiV Nagygyűlés Szigetmonostoron Az első koszorúkat helyezik az új munkásmozgalmi emlékműre Tormai Andor felvétele (Folytatás az 1. oldalról) terror és a háború közeledté­nek körülményei között a két munkáspárt viszonya javult. Mind több szállal kapcsolód­tak egymáshoz a fasizmus el­leni harcban, s ez elvezetett az 1944-es megegyezésükhöz, majd az 1948-as egyesüléshez, amelynek harmincadik évfor­dulójáról az elmúlt hetekben emlékeztünk meg. — A munkásegység politi­kája vezetett el hazánkban a hatalom kivívásához, s nap­jainkban is alapját képezi a munkás-paraszt szövetségnek, a szocialista célok vállalását magában foglaló, mindinkább kiterebélyesedő nemzeti egy­ségünknek. Az egészséges, müveit ember eszménye Harmadik fontos tanulság­ként hívta föl a figyelmet Győri Imre arra, hogy az öt­venéves Erdei Telep és a for­radalmi mozgalomban részt­vevők, az élenjáró munkások életében mindig ötvöződött a társadalmi haladás szolgálata a kultúra, a sport, a termé­szetjárás szerzetével, a sok­oldalúan művelt ember esz­ményével. A kommunisták — mint ez a hely is mutatja — rendszeresen művelődtek, szí- / vesen vettek részt dalkörök­ben és . szávalókórusokban, más helyeken a munkás szín­játszók, az eszpersntisták te­vékenységében. Szerették a sportot, a természetet, az élet­örömöt, hiszen szerették az embereket, és éppen ők küz­döttek az élet kiteljesedéséért, gazdagításáért, az ember fel­emeléséért. — Érdemes e tapasztalatok­ra figyelmet fordítani, hiszen napjainkban az életkörülmé­nyek javulásával mind több és kedvezőbb lehetőség nyílik a pihenésre, testedzésre, utazás­ra, a szabad idő kulturált fel- használására. Mindent el kell követnünk, hogy ennek igénye általánossá váljék, hogy a nö­vekvő szabad idő az emberi kapcsolatok erősítését szolgál­ja és segítse a szocialista élet­mód kibontakozását, formálá­sát. Ezt azonban a társadalmi fejlődés teremti meg, és a tár­sadalom formálja az életmód tartalmát, értékrendjét. Ép­pen ezért jelentős minden olyan tapasztalat, amelyben fellelhetők a fejlődés lényegi tendenciái és közelebb visz ahhoz, hogy választ tudjunk adni arra: hogy a,n kell szocia­lista módon élni. — Ebből a szempontból — tette hozzá — a szigetmomos- tori Erdei Telep közösségi éle­te, amelyben szoros egységet alkot a pihenés, az elkötele­zett társadalmi munka, a po­litika és a szórakozás, sok adalékul szolgál. Jelzi azt a tapasztalati felismerést, hogy a szocialista életmódban a közösségi élet, a munka, a művelődés együttes fejlesztése a ránkváró legfontosabb fel­adat. A múlt tanukégzibóf a fövő nemzedéknek A negyedik tanulság és ta­pasztalat, amelyet Győri Imre, az ünneplő telep életéből ki­emelt, az már jövő tennivalóit is jelezte. A telep alapszabá­lyában szerepel ugyanis, hogy célul tűzik ki „a munkásmoz­galmi hagyományok ápolását, ifjúságunk szocialista szel­lemben való nevelését’’. — Jó irányban haladnak az ittam elvtársak — hangsú­lyozta a Központi Bizottság titkára —, amikor feladatuk­nak tekintik, hogy a kis telep nevelőereje széles körben ele­venen hasson ma is. Nemcsak a telepein lakó ifjúságra, ha­nem azokra a fiatalokra is, akik az Erdei Telepre látogat­nak. Megismerkednek a te­lep történetével, elbeszélget­nek a telep veterán harcosai­val, azokon, az utakon sétál­nak, amelyeken egykoron mártír elődeik, részt vesznek a telep életében, még a társa­dalmi munkában is. — Számunkra, kommunis­ták számára ma kiemelke­dően fontos feladat, hogy megismertessük ifjúságunkkal a munkásmozgalom hős kor­szakát, a párt hat évtizedes harcát. Fontos, hogy átadjuk azokat a történelmi tapaszta­latokat, amelyeket nagy áldo­zatok árán, győzelmeken és kudarcokon keresztül szerez­tünk meg — mondotta, majd a többi között így folytatta: — Gyorsabban, eredménye­sebben haladhatunk előre szo­cialista céljaink megvalósításá­ban, ha a mát és a jövőt építő nemzedék látja, mikor csele­kedtek elődeik helyesen, az élet realitásainak megfelelően, s mikor tévedtek. Ha kikerülik a múltban már elkövetett hi­bákat; ha felismerik — még ha új köntösben jelentkezik is — a szektásság és a revizioniz- mus káros szélsőségeit; ha ér­zékennyé válnak a nacionaliz­mus hangjaival szemben; ha osztályszemlélettel, rugalmas és elvileg világos, tiszta látás­móddal vérteződnek fel; ha gondolatvilágukat a szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus hatja át. Nagv figyelemmel kísért, elemző ünnepi beszéde végén különösen arra hívta föl a fi­gyelmet Győri Imre, hogy a múlt forradalmi örökségét ak­kor becsüljük meg méltóan, ha napjaink munkájában, a közös feladatok megoldásában is tisztességgel helytállunk. A felcsattanó tapsok közben leplezte le az emlékművet, amely méltón hirdeti az öt év­tized telepi harcosainak tiszte­letét és a mártírok iránti ke­gyelete. Koszorúzás E kegyelet és tisztelet jeléül az első koszorút az MSZMP Központi Bizottsága, vala­mint Pest megye párt- állami és társadalmi szervezetei nevé­ben helyezték el. Utána Buda­pest, majd Szentendre város és a járás párt-, állami, társadal­mi szervezetei nevében koszo­rúztak, őket követték Sziget- monostor lakóinak. Pest megye feavveres testületéinek, a SZOT. a KPVDSZ, valamint a vasasszakszervezet, vezető , kép­viselői, továbbá az Orszá­gos Testnevelési és Sporthiva­tal. a természetbarát szövetsé­gek. a Vörös Meteor Termé­szetbarát Eave'ü’et és szakosz­tályai. a Gödi Fészek tac'ai, veterán harcosai, az Erdei Te­lep munkásmozgalmi harcosai, veteránjai helyezték el koszo­rúikat. A munkásmozgalmi ol­vasótábor fiataljai virágokkal ékesítették az emlékművet. Az ünnepség keretében ki­tüntetéseket is vettek át azok közül, akik legrégibb tevékeny résztvevői a telepi életnek. Az OTSH Társadalmi Munkáért elismerő jelvényét kapta a te­lep két alapító tagja: Görög Ármin és Gát Endre, valamint Veres Károly, aki az 1930-as évektől vesz itt részt a közös­ségi életben. A Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvényt ugyancsak hárman kapták: To­kaji Tibor, Soproni György né és Kun Sándorné. Meghitt, közvetlen hangulat uralkodott mindvégig a gyűlé­sen, melynek utolsó perceit is­mét a Vándor Sándor Kórus múltat idéző, máról szóló dalai tették még emlékezetesebbé. Aztán az öreg fák között, me­lyek annak idején némán áll­tak őrt, mikor csendben, hal­kan, titokban énekelték itt az Internacionálét, most fölcsen­dült valamennyi résztvevő aj­kán együtt,- közösen-, ■ hangosan. És a zenekar játékától kísérve szabadon, erőteljesen szállt az erdő, a Duna fölé. Lr. Z. Hazánk békepolitikát folytat Az Országos Béketanács üzenete Tokióba Ma nyílik meg Tokióban az idei nukleáris leszerelési vi­lágkonferencia. Az Országos Béketanács elnöksége a ta­nácskozás résztvevőihez táv­iratot küldött. Ebben, a többi között, hangsúlyozza: „E napon világszerte, a Magyar Népköz- társaságban is kegyelettel adóznak az első atomtámadás áldozata: Hirosima és Naga­szaki ártatlanul elpusztult pol­gárai emlékének. Azóta a tömegpusztító fegyverek gyártása megsokszorozó­dott, s vele együtt fokozódott a ve­szély, hogy egy felelőtlenül ki­robbantott háború az egész emberiség pusztulását vonja maga után. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok ismételt és reális javaslatokat tettek a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, a tömegpusztító fegyverek betil­tására. Mélységes aggodalom­mal állapíthatjuk meg, hogy az Egyesült Államok, s a NATO nyílt fenyegetéssel beláthatatlan következmé­nyekkel járó, újabb fegy­verkezési hajszába akarja kényszeríteni a világot. Az amerikai hadiipar a leg­embertelenebb, minden eddigi­nél pusztítóbb fegyverrel, a neutronbombával kívánja ki­egészíteni háborús arzenálját. Hazánk következetes béké- politlkát folytat, amelyek sar­kalatos pontja a leszerelés és az enyhülési politika tovább­fejlesztése. Ebben a szellemben támogatjuk a Béke-világ- tanács világméretű akcióit, a fegyverkezési verseny meg­állításáért, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a lesze­relésért” — hangsúlyozza az Országos Béketanács távirata. A fejlődő Csemő: iskola, könyvtár, szakkörök Elébe mennek az igényeknek Csemő, a környező tanyák­kal együtt alig 400 leiket szám­láló település. A házasságköté­sek, beköltözések révén mind több fiatal család épít házat, te­lepszik meg a tanácsház, egészségház, óvoda, iskola al­kotta településközpont körül, Csemőn az utóbbi két évben új óvodát, iskolát; az idén új tornatermet, bitumenes kézi­labda-pályával, röplabda-pá­lyával, s legutóbb új könyv­tárhelyiséget is avattak, Minek köszönhető a gyors ritmusú fejlődés? — Legégetőbb gondjainkon igyekeztünk segíteni, a feszült­ségek diktálták az iramot — válaszolta Boda János, Csemő tanácselnöke. — Két évvel ez­előtt még egyáltalán nem volt óvodánk, Amikor megépült, gyorsan népszerű lett: ma már 20 százalékos a túlter­heltsége. Kénytelenek vagyunk válogatni: a leginkább rászo­rult családok gyermekeit tuái- juk csak felvenni. Az iskola- építést sürgette, hogy a kör- üye tanyavilágban Öt okta­tási intézményt kellett meg­szüntetnünk, korszerűtlensé­gük miatt. Az új iskola át­adásával együtt megoldottuk a körzetesítést. Erre annál inkább volt lehetőségünk, mert a község közlekedése megfele­lő. Nagy hiányát éreztük a tornateremnek, de úgy kell fogalmaznunk, hogy evés köz­ben jön meg az étvágy. Ha már volt iskolánk, szerettünk volna tornatermet is. A lebon­tott épületek anyagának fel- használásával jelentős meg­takarítást sikerült elérnünk, ezenkívül a község lakói tár­sadalmi munkával járultak hozzá az új létesítményhez. Ennek köszönhetjük, hogy megvan a reményünk arra: a tervezettnél egy évvel ko­rábban már az idén befejez­zük a tornaterem építését. Nagy hirtelen csak a leg­inkább szembetűnő gazdago­dást jegyzi fel a községbe látogató. Az itt lakók öröm­mel említik az alig egy évvel korábban megnyitott eszpresz- szót, és a vegyesbolt mosp"épü­lő önkiszolgáló résziegét. Ál­talános társadalmi fejlődé­sünk természetes — és öröm­teli — vetületének- tekinthet­jük, hogy a már említett fej­lődéssel egyidőben nő a köz­ség lakosságának kulturális igénye. A község vezetői igye­keznek elébe menni az igé­nyeknek: a tanácsháza mel­lett a közelmúltban megépült, az új könyvtár, amelyhez ol­vasóterem csatlakozik. Meg­közelítően 10 ezer kötetes könyvtár várja már az olva­sókat. És egyre inkább meg­teremtődnek a feltételei an­nak, hogy ez a község klub- helyiségeként is működjön. A 'Ceglédi Moziüzemi. Vállalat ígéri, hogy közeljövőben — a csemőí tanács közreműködé­sével — megindítja a filmve­títéseket. Fokozatosan alakul­nak a lehetőségek a kiscsopor­tos közművelődési formák ki­alakításához. Ennek előfutára, hogy a könyvtár mellett be­rendeztek egy kis laboratóriu­mot a helyi fotószakkörnek. Nézőpont kérdése, hogy a csemői helyzetet milyen alaphoz viszonyítjuk. Ha az egyre fejlettebb megyei mű­velődési feltételekre gondo­lunk, akkor bizony rengeteg még a tennivaló a kis köz­ségben. De ha Csemő. akárcsak öt évvel ezelőtti fejlettségével hasonlítjuk a jelenlegi állapo­tot. akkor együtt kell örülnünk a községgel a megtett útnak. Szepesi Dóra Telepi jegyzetlapok Az ünnepi beszéd és a ko­szorúzás alatt tekintetek kap­csolódtak össze. Idős harco­sok pillantása mondta egy­másnak: megértük, tanúi va­gyunk az új világnak, amely­ről hajdan álmodoztunk. s amelyért erőnkön felül is igye­keztünk tenni. Boldogsággal keveredett a megrendülés. Az Erdei Telep alapítói és lakói közül már a történelemben és az élményeinkben élnek: Martos Flóra. Ságvári Endre, Braun Éva, Vándor Sándor és még sorolhatnánk. A telepi kultúrház előtti téren áll az emlékmű. Örök időkre me­mento. Az idős néni bizonnyal nem sokat látott a tömegtő' Csen­desen, lehajtott fejjel állt. So­vány, feltűnően eres kezén időnként nagyokat rántott egy pöttömnyi fiúcska és párnás öklével bizonygatta türelmet­lenségét. A néni másik kezé­hez hirtelen még egy kéz si­mult: — Szerbusz! Te is? — hal­lani a suttogást. — Hát hogyne ... — Az unokád? — Dédunokám. És a kezek nem eresztik egymást. Az összetalálkozot- tak fölött is kezeket láttam: feszes vigyázzban álló mun­kásőrökét a fegyveren. A telep modern faházai Kö­zött felbukkant egy-egy haj­dan kiszuperált autóbusz. Igaz, csinosra átfestve, függö- nyözve és aprócska terasszal, de mégis a múltat idézőn. Egyébként az itt lakók csak hétvégi házak tulajdonosai, minden egyéb közös, még a díszcserjékkel kihasított ker- tecskék is. A lakók egvüttes munkájával énült a közel­múltban klubház, a szabadté­ri színpad, és a sportpálya. Barangolás közben megállást parancsolt egy apró ház. Ép­pen csak embermagasságú, arasznyi deszkákból. készült, világoskék festék és. kátrány­papír borítja. Réz emléktáb­la emlékeztet: ebben a ház­ban lakott Pataky István és Kreutz Róbert, a fasizmus által kivégzett két ifjúkom­munista vezető. Ma könyvtár működik, az épületben. Aligha lehetne méltóbban hasznosítani. Hi­szen ki tudja, hogy a hajdani Vasas-ifiknek, bőrösöknek és a mozgalomhoz vonzódóknak hány szemináriumot, meg­fontolást kívánó előadást ve­zettek ezek a hősök; s vajon hány tiltott, az urakban félel­met keltő könyv került kéz- ről-kézre ebből az épületből? sági munkásmozgalmi képző­művészeti kiállítást Fiel Ma­riann, a KISZ Pes^. megyei bi­zottságának titkára nyitotta meg. A telepi kultúrház falá­ra került képeket a megye is­kolásai készítették. Tükörként mutatják, hogyan él a gyer­mekek gondolatvilágában az illegális munkásmozgalom, hogyan épül élményvilágukba az internacionalizmus és a bé­ke iránti vágy. A sok jutalmazott ifjú al­kotó körűi kiemelt díjat ka­pott Kis Ildikó, szentendrei gimnazista, Baráth Edit Du­nakesziről, Petrovics Györgyi Budaörsről, valamint Ferenczi László és Horváth Zoltán kis­dobos Túráról. A tizenhat legszebb rajz albumba kerül, megőrzi a telep múzeuma. További két nevezetes ese­mény jutott az évforduló má­sodik ünnepnapjára. Az ifjú­Pontosabban, a munkásmoz­galmi múzeuma, amelyet az évfordulóra nagy helyisével bővítettek. S vasárnaptól érté­kes emlékeket őriz a kiállítása, amelyet Szemere Vera, a Bu­A munkásmozgalmi múzeumban: Cscrvenka Ferencné, Győri Imre, dr. Molnár Endre figyeli Láng Györgynek, az Erdei Telep vezetősége elnökének ismertetését. Bozsán Péter felvétele dapesti Műszaki Egyetem-mű­szaki tanára nyitott meg?1 A Vörös Meteor Természetbarát Egyesület és az Erdei Telep tör­ténetét feldolgozó tárlatban korabeli képeket láthatunk il­legális gyűlésekről. szeminá­riumokról. Fotók és újságkivá- gások őrzik öt évtized emlé­két. Sokan — de jó, hogy így van — valamikori önmagu­kat csodálhatják meg a képe­ken. így többek között a 78 éves Görög Ármin, aki még ma is a telep lakója, Róder László viszont kisgyerekként ismerte fel magát és Tibor Zoltán is, aki 28 éve aktív tagja a tele­pi közösségnek. A Szalmás Kórus és a Vándor Kórus tab­lói előtt Sass Gáborné figyel­mesen nézegette a képeket. — Ismerősöket kerestem — mondta. — Negyven évvel ez­előtt magam is tagja voltam a Vándor. Kórusnak. Csakhogy akkor tizenhárom évesen és Kohón Anna néven. Leginkább Vándor Sándor karnagy szug- gesztív egyénisége maradt meg emlékezetemben. Ö a dalok­hoz mindig aktuális politikai gondolatokat fűzött. Szeret­nénk férjemmel, hogy kisgyer­mekünk is átélje a mozgósító légkört, aminek mi fiatalon részesei voltunk. Délután műsorral fejeződött be a program. Ebben is fel­lépett a Vándor Kórus Révész László vezényletével, a nagy­kőrösi Arany János Művelő­dési Központ férfikara Kiss István irányításával, a Vasu­tas Szakszervezet ceglédi ve­gyes kara és verseket mondott Farkas Mónika, főiskolai hall­gató. Kr. Gy. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom