Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

1978. AUGUSZTUS 1., KEDD Életek, sorsok, történelem fS / A leskisebb kvrol evre Nem mondunk újat azzal, hogy az életrajz és a doku­mentum a legvonzóbb olvas­mányok közé tartozik korunk­ban. Ennek újabb és újabb bizonyítéka az a sok életraj­zi vagy dokumentatív, történel­mi könyv- ami megjelenik és elfogy. Íme a legújabbak kö­zül egy csokor — a Móra Fe­renc Ifjúsági Könyvkiadó kí­nálatából. Mindenkihez A kiadó széles körben olva­sott sorozata a Képes történe­lem. Ennek újabb köteteként jelent meg Zalka Miklós könyve az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság történetéről Mindenkihez! címmel. Az is­mert plakátra utaló cím mö­gött riportszerűen eleven, per­gő eseménytörténetet kapunk tömör és érzékletes jellemzé­sekkel a résztvevőkről. Az 1916. december 30-i ko­ronázással kezdődik a könyv­ben foglalt események sora, mikor is Habsburg Károly el­foglalta az elhunyt Ferenc Jó­zsef örökét. Képet kapunk a frontok felbomlásáról, a for­radalmasodó hangulatról a frontokon és a hátországban; az Oroszországban létrejött szovjethatalom fogadtatásáról a budapesti utcán. A sztrájk- mozgalmak és háborúelienes mozgalmak nyomán megala­kuló Magyar Nemzeti Tanács­ról, majd az őszirózsás forra­dalomról. Olvashatunk arról is, hogyan alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Majd nyomon követ­hetjük az eseményeket: a ta­nácskormány megalakulását, Lenin üzenetét, Szamuely Ti­bor moszkvai küldetését, a ta­nácshatalom védelmi harcait, a magyar Vörös Hadsereg di­csőséges és sikeres küzdelmeit az antant intervenciója ellen. S végül az árulás és a tanács­kormány leverését mutatja be a kötet. A könyv lapjain felvillan­nak a fehérterror rémtettei is, a „rendcsináló” fehér daru­tollas csőcselék puskatusai, bikacsökjei, korbácsnak hasz­nált telefonkábelei, akasztófái között. Rövid, tényszerű bekezdés­sel, zárulnak a lapok. Eszerint a jVLagyar Tanácsköztársaság félmilliós antanthaderőt kö­tött le, míg a szovjetek az in­tervenciósok ellen küzdöttek körömszakadtáig, sikerrel. Nem volt hiábavaló tehát a mi harcunk sem. Szamuely Úgyszólván az előző kötet­hez kapcsolódik az a könyv, amely a szintén igen népsze­rű így élt sorozatiban jelent meg a Magyar Tanácsköztár­saság egyik népbiztosáról, a következetes forradalmárról, Szamuely Tiborról. Simor András töviről hegyi­re áttanulmányozta Szamuely életútját, a rá vonatkozó em­lékeket, visszaemlékezéseket, helyszíneket, dokumentumo­kat. Izgalmasan rajzolja meg mindezek alapján a nyíregy­házi főgimnáziumtól a győri felsőkereskedelmi iskolán át a Szabolcs Vármegye szer­kesztőségébe, onnan pedig a nagyváradi lapokhoz veze­tő, de leginkább a Népszavá­hoz vonzódó fiatal újságíró fejlődését. A tények alapos felkutatása és a gazdagok, ha­talmasok visszaéléseinek, em­bertelenségeinek leleplezése jellemezte Szamuely újság­írói pályáját. Az orosz hadi­fogságban vált a munkások ügyének elkötelezett újságíró­ból és forradalmi gondolkozá- sú fiatalemberből kommunis­ta forradalmár. Itthon is egyi­ke volt azoknak, akik a leg­következetesebben képvisel­ték a forradalom, a kommu­nizmus ügyét. Ezt a következetes életutat rajzolja meg tárgyszerűen, vonzón az író, egészen a máig is rejtélyes haláláig. Amikor ugyanis Ausztrián át Orosz­országba tartott, akkor — árulás folytán — az osztrák rendőrség letartóztatta. Csak a holttestét adták már át. Hogy halt meg? A letartózta­tásban öngyilkos lett revolve­rével? Ha egyszer letartóztat­ták, hogyan maradhatott nála a fegyver? Vagy egyszerűen megölték és eltussolták? Ezek­re a kérdésekre nincs válasz. Ügy halt meg, mint forradal­már — az ellenforradalmárok között. Táncsics Mihály Ugyancsak az Így élt soro­zatban jelent meg a kitűnő tollú újságírónak és történel­mi témákat kedvelő, ismert írónak, Gerencsér Miklósnak a könyve Táncsics Mihályról. Azt mindenki tudja Tán­csicsról, hójjy 1848. március 15-én, a magyarországi forra­dalom és szabadságharc kitö­résekor a nép szabadította ki a budai börtönből, de azt ke­vesebben ismerik, hogy mi­lyen fordulatos volt az életpá­lyája. Jobbágyok gyermeke, takács, Európát gyalog járja be, idősebb korban végzi el a gimnáziumot. S az is kevésbé tudott, hogy a szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után nyolc esztendeig valóban a föld alá vonulva élt: ,háza pincéjében rejtőzködött. Minderről hű, eleven, em­berközeli képet fest Geren­csér, lebilincselő olvasmányt nyújt. Könyvét ugyancsak számos rajz és fénykép il­lusztrálj á,'o ! Bariók tanár úr A Kozmosz Könyvek sorá­ban olvashatjuk Székely Júlia mementóját nagy zeneszer­zőnkről: Bartók tanár úr cí­men. Az írónő egyébként Bar­tók tanítványa volt, innen is a cím. Már 1955-ben is megje­lent a Bartókról szóló köny­ve, de most teljesen átdolgoz­va olvashatjuk. Eleven visszaemlékezés, va­lós személyeket, eseményeket és helyszíneket állít elénk mozgalmasan, sok-sok epizód­ból, személyes emlékből és ugyanakkor dokumentált, föl­jegyzett tényből, elemzésből. Mindezt azonban egységesen élményszerűen foglalja kötet­be, egy regény olvasmányos­ságával, noha tudományos föl­készültséggel. így hát a könyv élvezetes olvasmány, egyszer­smind történelem, zenetörté­net, dokumentum, életrajz — vallomás és példa. Egy nagy egyéniség és nagy alkotó pél­dája emberségből és alkotó életből. Stromfeld Aurélról Ugyancsak egy nagy élet- úttal ismertet meg a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kö­tet, amely Földes Péter tollá­ból Stromfeld Aurél pályafu­tását ismerteti. Ezúttal immár harmadik kiadásban, születé­sének századik évfordulója tiszteletére hagyta el a nyom­dát. Egy kosár könyv került ki ismét a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó műhelyéből. S az olvasókat valóban mint az or­gonasípokat képzelhetjük el — szinte minden évjárat megta­lálhatja a maga könyvét a kí­nálatban. Ezúttal csak a tíz év alattiaknak szóló munkák kö­zött tallózunk. Gólya bácsi ... Kresz Mária nevét elsősorban a néprajz és kerámiák iránt érdeklődők is­merik. Onnan, a néprajz s a Lapozgató A túlsó part — melyre a cím utal — valóban messze volt: a monarchia legfénye­sebb tiszti karrierjét jelentette. Innen jött át a magyar prole­tariátus harcosai közé, s 1919- ben a munkások hadseregét vezette győzelemre. A Tanács- köztársaság megdöntése után börtön várta, de nem törte meg a meggyőződését. Erről szól a mű, amely föl­vázolja azt is, amelyet Strom­feld utódaira igyekezett hagy­ni. Élete alkonyán ugyanis a magyar munkások fegyveres szervezetének megvalósításán fáradozott, hogy továbbadja katonai tudását azoknak, akik a legközelebb álltak hozzá. N. F. kerámiák díszítésében is tük­röződő népi képzelet világából vezetett át az útja a gyermek- irodalomba is. A népi mondó-- kák. versikék gazdagságából merít, s ezeket olvashatjuk föl a legkisebbeknek, a két éven felülieknek a Gólya bácsi, gó­lya című leporellóból, amelyet Kass János vidám, könnyed lendületű rajzai tesznek a szemnek is vonzóvá. Pintyőke cirkusz. Csukás Ist­ván kirándulása a számára rég nem idegen gyermekirodalom világába sikeres volt. Ez a könyve, a Pintyőke cirkusz, világszám. Nem véletlenül érte meg a második kiadást. A Heinzelmann Emma remek humorú rajzaival illusztrált „meseregény” Mirr-Murr, a kandúr, barátja, Oriza-Triz- nyák, Bóbice, a néger baba, Csinnadratta, az ólomkatona, Morzsa, Hófehérke, a Vasorrú, a Hétfejű, Paprikajancsi, Fer- dinánd, a gyalogbéka és — hogy mellőzzük a társaság hosszú névsorát — nem utolsó­sorban a címszereplő Pintyőke cirkuszigazgató fordulatos és meghökkentő párbeszédekben is bővelkedő története. Bors néni. Ugyancsak az öt éven felülieknek ajánlják Ne­mes Nagy Ágnesnek a köny­vét, azaz — címe szerint — Bors néni könyvét, amit Pász­tor Gábor illusztrált. Versek és verses mesék, verssorokkal fűszerezett prózá­ban és prózaversben írt törté­netekből kerekedik könyvvé Bors néni világa: harminchá­rom zegzug padlásszobája, ahonnan kilát a Dunára, Óbu­dára és az Öperenciára, amely­hez még „kert” is tartozik — három mályvatő. Azaz hogy talán nem is ott ez a kert, amelyben megterem a futóbab is és Bors néni minden kedden kint üldögél. Macska, torony­órák, a Hold, két béka és még sok minden tartozik Bors néni környezetéhez, átköltött, sűrí­tett valóságába. A hattyúk. A Már tudok ol­vasni! sorozat természetesen a hat éven felülieknek készül. Ebben jelent meg Marcel Aymétöl A hattyúk, Heinzel­mann Emma rajzaival. A kötet két története, két kislányról: Marinette-ről és Delphine-ről szól, akik az is­kolaév végén úgy döntenek, hogy hasznosan töltik a vaká­ciót és egy tudatlant tanítanak meg arra, amit ők már meg­tanultak. De ki is legyen ez a tudatlan? Édesapjuk egyik ök­rét találják méltónak erre a bizalomra. Egy másik alkalom­mal a szülők a városba men­nek, s a kislányok elkalandoz­nak. Egy hattyús tóhoz jutnak. A hattyúk segítik hazajutni őket még időben, hogy ki ne kapjanak a szüleiktől. Szóval igazi mesék! Birbax. Egy évvel időseb­beknek szól Nagy Franciska hét éven felülieknek készült Birbax című könyve, amelyet ugyancsak Heinzelmann Em­ma illusztrált kitűnően. A Balaton környékén játszó­dó meseregény címszereplője: Birbax a Balaton fő varázsló­ja, Szepezden lakik. Címét, rangját, birodalmát kártyán nyeri a manókirálytól, aki Pik- pak névre hallgat. így indul a napjaink környezetében ját­szódó mese. Fordulatos törté­net kerekedik ki a könyv lap­jain: valóságos helyszíneken a képzelet varázslataival. Tillárom, haj! Még egy esz­tendőt ugorjunk! A nyolc éven felülieknek készült a Tillárom, haj! című antológia, amelybe magyar költők vidám verseit válogatták össze. Petőfi, Arany, Balassi és Faludi, Jó­zsef Attila, Radnóti, Szabó Lő­rinc és Illyés Gyula, Weöres Sándor és Áprily Lajos, Takáts Gyula és Zeik Zoltán, Csoóri Sándor és Nemes Nagy Ágnes, Jékely Zoltán és Juhász Fe­renc, Nagy László és Simon István... A költők neveit nosszan sorolhatnánk a mai fiatalabb nemzedék képvise­lőiig. A vidámság szempontja tág, kifejezetten gyermekver­seit és más vidám versek is be­leférnek, mint Petőfitől a Cso­konai vagy A tinta. A kötetet az azóta elhunyt Kormos István válogatta; Bá­lint Endre rajzai illusztrálják. Vadállatok gyerekszobája. Ugyancsak a nyolc éven felü­liednek adták ki Tasnádi Ku- bacska Andrásnak — immár ugyancsak halála után — Csergezán Pál rajzaival meg­jelent kötetét a Vadállatok gyerekszobáját. Tasnádi Ku- bacska ama kevés tudós közé tartozott, akik tudományuk tárgyairól közérthetően és ér­dekesen tudtak és szerettek beszélni, akiknek szívügye az ismeretterjesztés. E munkájá­ban tizennyolc történet kereté­ben ismerkedünk az állatok vi­selkedésének, illetve magatar­tásának érdekességeivel. Hajnalok hajnala. Wahari Színházról, jeltudományról Egyre gyakrabban hallat ma­gáról egy szerény, de viszony­lag gazdag kiadási programot megvalósító szerv, a Népmű­velési Propaganda Iroda. En­nek gondozásában látott nap­világot Mihályi Gábor Szín­házról vitázva című kötete, amelynek írásai a rendezői színház, az avantgarde védel­mében, vagy a magyar szín­házi nyelv további bővítése és megújítása érdekében íródtak a színházról vallott hagyomá­nyosabb nézetekkel szemben. Érdekes tudományos terület­tel foglalkozik A társadalom jelei című tanulmánykötet. A kötet arra vállalkozott, hogy összegezze a magyarországi társadalom&zemiotikai kutatá­sok néhány eredményét. A jeltudomány voltaképpen nagy múltra tekinthet vissza, de a tudományok rendszerében csak legújabban foglalta el helyét; csupán mintegy évti­zeddel ezelőtt fogalmazták meg önálló tudománnyá válá­sának igényét; nemzetközi fo­lyóirata. a Szemiotika 1969- től jelenik meg, s akkor szer­veződött meg a Nemzetközi Szemiotikái Társaság is. A ma­gyar szakemberek kezdettől tevékeny szerepet vállaltak a nemzetközi jeltudományban. A Voigt Vilmos szerkesztésében most megjelent összefoglaló kötet ezért is tarthat számot szélesebb körű érdeklődésre. Sao Paulo, a földgolyó má­sik felén van, mint Budapest. Míg mi az északi féltekén, az a délin, mi Greenwichtől kelet­re. a brazíliai nagyváros pedig nyugatra, öreg Eurázsiánktól mindkét oldalról óceán választ­ja el, s ott akkor van nappal, amikor mi alszunk. Ebben a messzi városban született a Gondolat Kiadónál megjelent Wahari című kötet szerzője, Boglár Lajos, kiváló néprajzkutatónk. Talán már ez meghatározta pályáját vagy legalábbis érdeklődésének irá­nyát. Ahhoz a generációhoz tarto­zik, amely a második világhá­ború után serdült férfivá. Bu­dapesten végezte el az egyete­met 1953-ban, és a Néprajzi Múzeumba került. Érdeklődé­se a szülőföldrész őslakói felé fordította. Először 1959-ben utazott ki kutatóként „terep­munkára” Brazíliába, majd közel tíz év múlva. 1967—68- ban Venezuelába. Elsősorban az ottani őslakók, az indiánok szellemi néprajza, hiedelemvi­lága és szokásai,, ezek mögött társadalmuk szerkezetének, működésének alakulásának törvényszerűségei, történetük érdekelték. Sokat publikált kutatásai nyomán e kérdések­ről hazai és küföldi folyóira­tokban, szakmai és a nagyobb nyilvánossághoz szóló lapok­ban is. Valószínű, hogy éppen ilyen, a laikus közönséghez szóló írá­sa hívta fel először e sorok írójának a figyelmét is. A dél­amerikai piaroa indiánokról szólt. Körükben élt, folytatta a gyűjtést, a kutatást a tudós. S úgy hozta a sors, hogy ép­pen egy kiadásra váró cikke került a kezembe, a lakásán kerestem föl a kutatót a fény­képekért, s a képeket nézeget­ve fölelevenedett szavaiban az indiánok élete __ Ah ogy visszaemlékszem, az egyik kérdés, ami különöseb­ben foglalkoztatta már akkor is Boglár Lajost, az az ameri­kai indián magaskultúrák és az őserdőben ma élő törzsek kapcsolatának a titka volt. Va­lószínű, hogy ezek az őserdei indiánok „másodlagosan sze­gényedtek el”, a spanyol hódí­tás után, Amerika fölfedezé­sét követően, mert mai kultú­rájukban is őrzik közvetve- közvetlenül az egykori indián magaskultúráknak jó néhány elemét. Az ún. másodlagos elszegé­nyedés idején a későbbi hó­dítók elől húzódhattak az er­dőkbe, elhagyott helyekre. Előbb-utóbb azonban ott is utoléri ókét a civilizáció. A legvégső menedékeket nap­jainkban vesztik el, mert bár, a hivatalos védettséget több ál­lam ki is mondta, de nem biz­tos, hogy ez megvalósul. Sőt! Az egyéni érdek a tőkés tár­saságokat és az abba beillesz­kedőket törvényszerűen ösz­tönzi az őserdők kiaknázatlan területeire is és az indiánok utolsó menedékei elvesznek. Néhol vadásszák őket, mond­ván, hogy éppúgy pusztítják a terményt — hiszen változat­lanul fenn akarnak maradni —, mint az erdei vadállatok. S ha nem vadásznak rájuk, ak­kor is pusztulnak: életterük elvész. munkát nem kapnak, de a civilizáció első állomásai­ként eléri őket az alkohol, a nemibetegségek, a járványok és a nyomor. Boglár Lajos nem egyszer fogott tollat azért, is, hogy ez ellen, az indiánok védelmére emeljen szót. S amikor tudo­mányos kutatása eredményeit tárja a nyilvánosság elé, az is az indiánok védelmére ser­kent. Az európai ember, aki in­diánokkal többnyire még a gyermekkori olvasmányokból ismerkedett meg, s ezekben jó adag romantika volt, sok nai­vitás és még több misztikum. Boglár újabb könyve az őser­dei indiánok, közelebbről a piaroák hiedelemvilágával fog­lalkozik. Miután bevezetőben élményszerűen fölidézi —, de egyúttal tárgyilagosan, tudo­mányosan elemzi is — saját tapasztalatait, illetve ezek tükrében a piaroák világát, elénk tárja mítoszaikat, törté­neteiket szellemekről, vallá­sos szokásaikat, de úgy, hogy érezzük-értjük-e szokások és mítoszok hátterét, társadalmi szerepét is. Wahari, a könyv címadója, a piaroák legfőbb kultúrhérosza, mondhatnánk az európai fogal­mak szerint istennek is, hiszen az indiánok hite úgy tartja, hogy ő minden növény és ál­lat teremtője, és jelen van minden anyagban is. Ö a világ egyik „pólusa”, a másik pedig az ő ellenfele, Kwojmoj, a Mérges Kígyó, az ártó lények és szellemek ura. Sok eredeti fényképpel il­lusztrált és olvasmányjegy­zéket is tartalmazó munkája a nagyközönségnek érdekes ol­vasmányt nyújtó tudományos értékű mű. Németh Ferenc Végül még egy kötet a kilenc éven fölülieknek. Szabó István könyve, a Haj­nalok hajnala mai irodalom a javából. Tizenhárom története, novellája ismerős a szépirodal­mi folyóiratokból Mégis, jó gondolat volt így együtt a fia­taloknak is kiaani, mert való­ban olyan történetek, amelyek­nek a hangja, látásmódja, tár­gya közvetlenül nekik is szól Szabó István kitűnő novellista volt s lehetne még sokáig, ha hirtelen nem ragadja el a ha­lál negyvenöt évesen, tavaly­előtt. Közgazdasági könyv újdonságok A második félévben újabb klasszikus kötettel bővül a magyar nyelvű közgazdasági irodalom: Érték és tőke cím­mel megjelenik John R. Nicks 400 oldalas műve, 1 amelyben a legegyszerűbb alapfogalmaktól a legbonyo­lultabb közgazdasági problé­mákig vezeti el az olvasót. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó egy sor más meg­lepetést is tartogat a gazda­sági kérdések iránt érdeklő­dőknek. Növekedés, szabályozás és stabilitás a gazdasági folya­matokban címmel lát napvilá­got Ligeti István és Sivák Jó­zsef kötete, amely főleg a hazai kutatási eredményekre támaszkodva nyújt módszer­tani útmutatót a népgazdasá­gi tervezéshez. Az iparválla­latok számítógépes termelés- irányítási rendszerének szer­vezéséhez ad hasznos útmuta­tást Fésűs Károly müve. Olajos Árpád: Szakképzés és foglalkoztatás című kötete tu­dományos igényességgel fog­lalja össze a technikai hala­dásnak a munkahelyi struk­túrára és a képzésre gyako­rolt hatását. Négy szerző — a Belkeres­kedelmi Kutató Intézet mun­katársai — fogott össze az állami kiskereskedelem mun­kaerő helyzetének feltárásá­ra. Bizonyára sokan forgatják majd haszonnal Sándorné Szennyessy Judit: A piacku­tatás című kézikönyvét, amelyben a fogyasztási cik­kek, termelőeszközök és a szolgáltatások kutatásának különböző típusait elemzi. A pesti, budai és óbudai fogadók vendéglők,, kocsmák kávéhá­zak mulatók hajdani világát idézi Gundel Imre és Harmath Judit hamarosan napvilágot látó kötete: A vendéglátás emlékei. Új sorozat első kötete ke­rül ki a nyomdából: Üzemi rendszerek iparosodó mező- gazdaságunkban címmel. ■ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom