Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

NAGYKŐRÖSI •A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK A Konzervgyár Il-es tele­pén azon a délutánon mindösz- sze 16-an dolgoztak a keresett brigádból. A többiek? Meg­nyugtattak, senki sem beteg. Legutóbbi találkozásunk óta változtak az idők: ennyi a lét­szám. Persze ennyi embert is nehéz megtalálni, hiszen a Toldi brigád tagjai nem egyet­len munkaterületen dolgoznak. A telepen csaknem mindenütt lehet toldist találni. Mozgékonyak, mert fiata­lok? Nehéz eldönteni. A bri­gád átlagéletkora 35 év. Sokan már 15—20 éve itt dolgoznak. Érthető, ha megjegyzik: van­nak ám közöttünk fiatalok is! Anyagi és erkölcsi — Vagyis még fiatalab­bak ... önkéntelenül adódik a kér­dés: Nem csábítja el őket va­lamelyik másik üzem? — Erre nagyon egyszerű a felelet — mondja Illés Ferenc, a Toldi brigád vezetője. Ná­lunk anyagilag és erkölcsileg is megbecsülik a dolgozókat. Ez nagyon szokványosán hangzik. Mégsem tudok mást mondani. Mert az- igaz ugyan, hogy nincs az a fizetés, amire rá ne lehetne ígérni, de ez ön­magában véve még nem min­den. A fizetés és az erkölcsi megbecsülés együtt határozza meg az ember magatartását. Csakhogy a megbecsülés jeleit nagyon nehéz szavakba foglal­ni. Ha valami bajom van, az első hogy vagy? kérdésre kész a válasz. Ha nincs bajom, na­gyon nehéz pontosan válaszol­ni az érdeklődőknek... Azért próbáljuk meg. Mondjuk elé­gedett vagyok, mert itt min­denki továbbtanulhat. — Hol? — Elsősorban a konzervipar­ban. Szakmunkásképzőben, szakközépiskolában, főiskolán, egyetemen. — Ennyi jól képzett szak­embernek nem képes a válla­lat íróasztalt adni... — Nem is kell. Nálunk most már nem az íróasztal fontos, hanem a nagyobb tudás. — Bizonyos ebben? — Nem mindenki gondolko­dik úgy, mint én, de a többség igen. — Valóban van-e haszna a nagyobb tudásnak? A sterilizáló, helyi elnevezés szerint a sterilező kádak mel­lett egymás szavába vágnak az emberek. Mindenki vála­szolni akar. Közben fél szem­mel a nyomásmérő órákat fi­gyelik. Nemcsak szavaikkal, magatartásukkal is bizonyít­ják: itt a figyelemre, a tudás­ra minden másodpercben szük­ség van... Hiba és tévedés — No, és a fiatalok? Az ő tu­dásukat megbecsülik? — Nézze — vélekedik egyi­kük, ha én odaállok Zoli bá­csi mellé, nem mondja, hogy menj innen, te zöldfülű. Ha kérdezem, válaszol. Viszont ha azt mondom, ezt én jobban tudom, nyomban megkérdezi: no, mi az a jobb? — Így is előfordulhat téve­dés. Tartja-e a hátát a bri­gádban, aki hibázott? — A brigádban egyenlőek vagyunk. Nem kenjük másra a hibákat — mondja határozot­tan a brigádvezető. Mindig azt mondom, aki mellékalapál a szögnek és elgörbíti, az egye­nesítse is ki. Mindenkinek ön­álló munkája, feladata van az üzemben. A közösség minden­kinek segít. Igyekszünk az egyéni és közösségi felelősség összhangját piegteremteni, Ná, lünk mindenki barát. Nem­csak a munkahelyen, hanem azon kívül is. összetartunk. Az idén voltunk Egerben, Mis­kolcon, Aggteleken. Azelőtt Budapesten. Közösen. Jól érez­zük magunkat együtt szabad időben is. Jó közérzet — Mindenki jól érzi magát? Nincs kivétel? — Miért ne érezné jól ma­gát — néz rám sértődötten a brigádvezető. Mi nem ki­mondtuk, hogy összetartunk, hanem valóban összetartunk. Mi találtuk ki, hogy segítsük a Váci István lakótelep parko­sítási munkáit. Mi voltunk Hantházán vasutat bontani. Egyetértés nélkül ez nem megy. —• Kerültek-e már összeüt­közésbe a vállalattal? — A vállalat gondjai csep­pet sem idegenek tőlünk. Épp­így a mi nehézségeink a válla­latéi is. Miért kerültünk volna összeütközésbe? Vitatkozni persze lehet, de az igazság előtt mindenkinek meg kell hajolni... — Panaszkodó embert ke­restem ... — Olyan nincs — mondja egymás szavába vágva Mondi Ambrus, Papp Zoltán, Fekete Sándor, Bálint Lajosné. Ez a Toldi brigád. Most már én is tudom.. Miklay Jenő SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT kézilabda NS 13 őszi nyitánya Beloiannisz SE (Bp.)—Nagy­kőrösi Kinizsi 29:23 (16:12) Nk.: Szabó, Farsang, Vikar- tóczki (3), Dér (9), Podhorsz- ki (3) Bertalan (7), Fülep (1); csere: Kismaréi — Mészáros, Tóth F., Kovács F. A férfi kézilabda NB II őszi nyitó fordulójában a fő­városban, a Hauszmann utcá­ban léptek pályára a tavaszi­hoz viszonyítva fiatalított csa­pattal ,a körösiek, A kinizsi- sek nagyon akartak, de a má­sodik helyen álló fővárosiak már a mérkőzés elején ki­használták a mieink kezdeti idegeskedését, védekezésbeli megingásait és ezért hamaro­san 6 góllal vezettek. A pá­lyaválasztó csapat biztosan győzött. "Előfordult, hogy tíz­gólos előnye volt. A körösiek csak egyszer közelítették meg őket három gól különbségre. VOLANOSOK sikere Kétszáz dolgozó vett részt 13 üzemegység képviseletében a 21-es Volán Nyíregyházán meg­rendezett vállalati tömegsport­napján. A nagkőrösi üzemegy­séget 33-an képviselték a há­rom sportágban megrendezett viadalon. Férfi kézilabdában öt csapat körmérkőzést vívott. A zömmel 20 év körüli, fiatalok­kal szereplő nagykőrösiek (Ju­hász László, Tényi Albert, Kiss László, Várkonyi Ferenc, Nagy Gyula, Sohajda Sándor, Hatvani József, Sárosi László) ügyesen és gyorsan, jó játék­kal valamennyi mérkőzésüket megnyerték és fölényesen az első helyen végeztek. Ezzel az eredménnyel bejutottak a tröszti S7partakiád országos döntőjébe. Kispályás labdarúgásban ki­egyensúlyozott volt a 12 csa­patos mezőny. A körösiek cso­portjukból bejutottak a 3-as döntőbe, ahol Padragkúttól 3:0-ra kikaptak. A rakodási üzemegységet (Budapest) 2:1- re legyőzték, összesítésben má­sodikok lettek. A játékosok: Tényi Kristóf, Máté, Bogdán, Szécsény, Balogh Orosházi Sá­rost Dudás, Kasza. Fejelésben tíz csapat közül Nagykőrös Szécsény, Balogh Orosházi, Sá­rost, Dudás. Kasza. Fejelésben lyen végzett. Atlétikában számonként 35— 40-en indultak. A körösiek leg­jobb helyezései: Férfi 400 mé­teres síkfutásban: 5. Kasza Gábor; 1000 méteren: 2. Mar­sa József 3. Várkonyi Ferenc; távolugrásban: 3. Sohajda Sán­dor. Női 400 méter síkfutás­ban: 3. Ambrus Kleopátra. A PAJTÄS KUPAÉRT A nagykőrösi Arany János általános iskola fiú kosárlab­da csapatát meghívták a Paj­tás Kupa Miskolcon sorra ke­rülő országos döntőjére. A kö­rösi fiatalok a legutóbbi tan­évben és a nyár folyamán közel negyven rftérkőzésük zö­mét megnyerték és ennek alapján kaptak meghívást. LABDARÚGÁS Az 1978/79. évi Pest megyei labdarúgó-bajnokságban a fel­nőtt csapatok mérkőzései előtt a velük párhuzamos sorsolású ifjúságiak mérkőznek majd. A serdülők bajnokságában 40 kö- | rüli lesz az induló csapatok j száma és ez a korosztály 3 1 vagy 4 csoportban vetélkedik majd. előreláthatólag szeptem- j bér elsejétől. A Nagykőrösi I Kinizsi II. csapata a valószí­nűleg e.ős mezőnyú, összevont monori—ceglédi járási felnőtt bajnoki csoportban szerepel. S. Z. Ünnepség a jubileumon Városunk sikere A KIOSZ megyei vezetősége a napokban ünnepelte Kiskun- lacházán megalakulásának 30. évfordulóját. Az eseményen a nagykőrösi kisiparosok- 40 ta­gú küldöttsége is részt vett, köztük Pej János és G. Nagy Sándorné is. Mindketten ott voltak, a szövetség megalakítá­sakor. A küldöttséget Nyíri La­jos, a KIOSZ helyi szervezeté­nek elnöke vezette. Az ünnep­ségen szép számban megjelent iparosokat Urbán László, a KIOSZ megyei titkára üdvö­zölte, s felszólalt Pej János is, aki a 30 esztendő eredmé­nyeit értékelte. A jubileumon sportversenyeket is rendeztek melyeken a nagykőrösiek si­kerrel szerepeltek. Elegendő könyv, folyóirat Népszerű műszaki kiadványok Hiányzik a tájékoztató Pénztáros, osztályvezető, könyvelő, titkárnő, gondnok. E felsorolásból aligha tűnik ki, hogy üzemi könyvtárosok­ról, helyesebben a műszaki könyvek kezelőiről vagy In­kább csak nyilvántartóiról van szó. Szakképzett könyvtáros csak a konzervgyárban dolgozik. Műszaki információs szakem­ber sehol. Pedig könyv jócs­kán akad. A konzervgyárban 15 ezer szakkönyv és másfél száz folyóirat várja az olvasó­kat. Ezek közül 20 külföldi. Késik a fordítás A DÉMÁSZ üzemigazgatóság könyvszekrényeiben 1800 szak. mai kiadvány kínálja az is­mereteket. A legfrissebb szak­mai hírekkel 18 folyóirat szol­gál, s rendszeresen kap az üzemigazgatóság forditásgyűj- teményeket az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumentá­ciós Központtól. Igaz, a rend­szerességbe az idén talán hiba csúszott, mert eddig még egyet­len fordítás sem érkezett. A NEFAG helyi üzemében 150, a Városgazdálkodási Vál­lalatnál 400, a városi tanács­nál 450 szakkönyv segíti a munkát. A 21-es Volán Válla­lat műszaki üzemegységében a helyi könyvtár megteremtését az idén kezdték el, viszont a vállalati központi könyvtár hiánytalanul ellátja olvasniva­lóval az itt dolgozókat. Kedvező helyzetben vannak a kórház-rendelőintézet szak­emberei is. A legűjabo tudo­mányos eredmények után ku­tatva, harminc folyóirat kö­zött válogathatnák. Ezek közül 11 a tőkés, 3 a szocialista or­szágokban, 16 pedig itthon je­lenik meg. Megvehető A könyvkezelők, többnyire csak a nyilvántartásokat veze­tik, az állomány értékét nem ismerik. A műszaki szakembe­reknek viszont a könyvek ér­téke a legfontosabb tudniva­ló. A megkérdezettek többsé­ge elégedett. A munkánkhoz szükséges szakirodalom vagy rendelkezésünkre áll, vagy könnyen elérhető. Központi vállalati könyvtárakban, or­szágos könyvtárakban — mondják. Ha valamire szük­ségük van meg is vehetik. Nincs okunk szavukban ké­telkedni, s örömmel vehetjük tudomásul, hogy a műszakiak flégedettek szakirodalmi tájé­kozódásuk lehetőségeivel. A véleményekben egyetlen bi­zonytalan mondat volt. Ha már tudjuk, hogy milyen kiadványt keresünk, akkor nincsenek ne­hézségeink. Szaktanfolyam Egyszóval kevés a szakiro­dalomról tájékoztatást nyújtó kiadvány. Legjobb helyzetben e tekintetben is a konzervgyár van. Ott számos információs folyóiratot találhat a kutató. A többieknek valóban fel kell keresni a nagyobb könyvtára­kat. Egyébként ez önmagában még nem megoldás, hiszen a könyvtári kutatás szakma, melynek legfeljebb alapelemeit oktatják az egyetemeken, főis­kolákon. Talán nem volna ha­szontalan, ha a nagykőrösi műszáki szakemberek segít­hetnének magukon, például információs ismereteiket gya­rapító tanfolyamok szervezésé, vei. I : Bontják az űzőmet A konzervgyárban a tervek­nek megfelelően halad a bau- xitbetonból készült 1-es szá­mú üzem átépítése. A bontási munkákat az építők szeptem­ber 30-ig szeretnék befejezni. Képünkön: a Béke szocialista brigád munka közben. . Varga Irén felvétele a krónikás főbíró Nemesi cím a szorgalomért KELENDŐ VÁROSTÖRTÉNET Az Alszegen, a Losonczy ut­cából nyílik a Bállá Gergely utca, névadója a város egy­kori főbírája volt. Családjá­nak nevével már az 1700-as években találkozunk Nagykő­rös történetében. Megírták például, hogy Bállá Gergely 1708-ban a várost ért egyik támadás alkalmával hősiesen küzdött, s amikor lova elesett, az ellenség halálos sebet ejtett a vitéz férfin, de ő, a csodá­val határos módon, mégis meg­gyógyult. A város tanácsa há­lából olyan határozatot hozott, mely szerint Bállá Gergely, hős polgár, a porciózás alól fel­mentessék, s holtáig szabad­ságban tartassák. Ám, utódai szerint, minderről később meg­feledkeztek, újra kivetették rá a porciót és az adót... Bállá Gergelynek 1710-ben hasonló nevű fia született, aki felcseperedve becsülettel el­végezte az iskolákat, majd Po­zsonyba és Becsbe ment jogot tanulni. Később Bécsben vál­lalt állást, s komoly jártassá­got szerzett a latin, német, francia és olasz nyelvben. Nagykőrös vár<?3 tanácsa 1735-ben meghívta őt nótárius­nak, később tanácsnok lett, majd 1758-ban főbírónak vá­A TECHNIKAI ISMERET KEVÉS Fúrhat-e huta! kisiparos? CÉGTÁBLÁN NEM REKLÁMOZHATÓ A Könnyűipari Miniszté­rium állásfoglalása szerint az 1958. IV. sz. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. KIP. M. sz. rendelet, továbbá az 1977. évi. 14. sz. tvr. végrehaj­tása tárgyában kiadott 4/1977. KIP. M. sz. rendelet 2. sz. melléklete szerint ártézi- és műkútfúró tevékenység kisiparként nem gyakorolható. Nagyjából ennyi a hivatalos tudnivaló a kútfúrásról, ám nem érdektelen, ha egy kissé mélyére nézünk a víznyerés körüli nehézségeknek. Nem a kútfúrás technikája Okozza a gondokat.. Tulajdonképpen na­gyon egyszerű, bárki által el­sajátítható műveletről van szó. Nem kell hozzá más, mint egy alkalmas állvány,' némi túlzással: fúrótorony, néhány szál fúrórudazat, s a nagykőrösi homokhoz igazított menetmagasságú fúrófej. Igaz, jobb volna úgynevezett mag­fúrással dolgozni, de ez a módszer lassúbb, drágább, mint a megszokott, csigaszerű fúróval készülő teljes szelvé­nyű fúrás. Egyébként ez utób­bi módszert alkalmazzák a vízkutató vállalatok is. hiszen nekik is érdekük a gyors elő­rehaladás, a munka mielőbbi befejezése. Ám nemcsak erről v.an szó. A vízkutató és kútfúró válla­latok ilyen körülmények km zött is be tudják szerezni a kút kiépítéséhez szükséges adatokat, hiszen valamennyi munkájukat ellenőrzi a föld­tani szolgálat. Mi ennek a lé­nyege? Egyszerűen arról van szó, hogy a talaj vízadó rétegei nagyon változatos elhelyezke- désűek. Ha a szomszéd tizen­öt méter mélységből megfelelő mennyiségű vizet kap, nem bi­zonyos, hogy a környéken la­kóknak ugyanez a mélység megfelelő. Két egymás mellett telepített kút mélysége és víz­hozama is nagyon különböző lehet. A szakképzett fúrómes­ter természetesen már munka közben sejti, hogy megáll- hat-e, ám bizonyosat mondani ő is csak a laboratóriumi vizs­gálatok után tud. Ha tud egyáltalán, mert a szakvéle­ményezés már egy másik szakma feladata. Ezt a válla­latok geológusai, technikusai végzik. Egyáltalán nem bizo­nyos, hogy a fúrás végeztével vizet adó kút jó kút. Sokan tapasztalhatták, hogy néhány hét vagy hónap múltán ki­apad, beiszapolódik, összeom­lik. Egyszóval használhatat­lanná válik. Bíróságra kerül az ügy, megérkezik a szak vé­leményező, s széttárja karjait: nem tehetek semmit, ez rossz kút. Tovább kell fúrni, be Kell temetni, máshol kell szűrőzni. A legritkább eset, hogy a fúrás technikai kivitelezésével kapcsolatban adódnának prob­lémák. Mint mondottuk, ez egyszerű művelet. A kútfúrás­nál a vízadó rétegek helyének a megállapítása bonyolult fel­adat. Bonyolultabb annál, hogy a nagy szakértelemmel rendelkező kútfúró mesterek elvégezhetnék. E felismerésből adódott az előzőekben felso­rolt rendeletek végső megálla­pítása: az ártézi- és műkútfű- ró tevékenység kisiparként nem gyakorolható. Éppen a megrendelők érdekében. Ennek ellenére Nagykőrösön is előfordul, hogy kisiparosok vállalkoznak a kútfúrásra. Nem rossz szándékkal, de mégis a megfelelő tudományos ismeretek híjával. Sőt, ki is írják a cégtáblájukra, hogy kútfúró mesterek. Technikai tudásukat senki nem vonja kétségbe, mégsem engedélyez­hető, hogy e tevékenységüket folytassák, cégtáblán hirdes­sék. Egyrészt nem adnak erre módot a rendeletek, másrészt bizonyos, hogy nem rendel­keznek azokkal a tudományos ismeretekkel, laboratóriumi felszerelésekkel, melyek e te­vékenység folytatásához szük­ségesek. Ezt igazolja az az átirat is, melyben a Városi Bíróság fi­gyelmeztette a Városi Tanács VB Termelés-, Ellátásfelügye­leti Osztályát, hogy szerezzen érvényt a rendeletnek, melyek megtiltják a kisipari kútfúrást, s ennek cégtáblán történő rek­lámozását. A bírósági ügyek tapasztalatai is arra figyel­meztetnek: tudományos inté­zetek munkáját egyetlen kis­iparos sem tudja eredménye­sen pótolni. F. P. lasztották. E tisztségét 1772-ig közmegelégedésre látta el, mely munkával egyidejűleg a refor­mátus egyház főgondnoka is volt. A Halász család Zsuzsan­na nevű lányát vette feleségül, három fiúk született. Bállá Gergely közéleti munkája mel­lett tudományos tevékenységet is folytatott: megírta a város történetében igen jelentős mű­vét, a Nagykőrösi Krónikát. Jó barátságban volt Losonczy István professzorral, a körösi iskola tanárával, aki egyébként az első magyar nyelvű tan­könyvet, a Hármas Kis Tükör című munkát készítette. Bállá Gergely maga is sze­relmese volt a könyveknek. Csaknem kétezer kötetből álló gyűjteménye volt, magyar és idegen nyelvű kiadványokból. Szorgalmát és munkáját Mária Terézia 1760,-ban nemesi cím­mel jutalmazta. A krónikás fő­bíró 1774-ben halt meg, s a jelenlegi piactér helyén levő akkori református temetőben hántolták el. Az utókor meg­feledkezett róla, a századfor­dulón az öregek még beszél­ték, hogy beomlott, poros, már­ványköves sírja ott volt vala­hol a ravatalozó környéken. Régi írásokból kitűnik, hogy Balta Gergely fia, Antal, a vármegye főmérnöke lett, utó­dai a nagynevű előd írásait, könyveit, köztük a Nagykőrösi Krónika kéziratát is elárverez- tették. Másodpéldánya szeren­csére mégis fennmaradt a vá­rosi levéltárban, s azt gimná­ziumunk két neves tudós ta­nára, Szabó Sándor és Szilágyi i Sándor 1856-ban kinyomtatta a kecskeméti nyomdában. A mű­vet az utóbbi években dr. To­ros László magyarázó szöve­gével újra megjelentették, a példányok igen gyorsan gaz­dára találtak... Balia Gergely egy másik unokája, Bállá Károly ugyan­csak szép érdemekkel büszkél­kedhetett. Az Akadémia tag­ja volt, költő és tudós, 1827- ben bérbe vett a Pótharaszt- pusztán több mint ezer hold homokföldet, s erdővel, szőlő­vel telepítette be, példát adva az alföldi futóhomok megkö­téséhez. K. L. Moziműsor Dóra jelenti. Színes, magyar film, előadások kezdete 4 és 6 óra. Az Olcsó regény című film helyett a Zsarutörténet című francia bűnügyi filmet vetítik 17-től 20-ig, 16 éven felüliek­nek, 20 százalékos felárral. Az előadás kezdete: 8 óra. KOCSÉR, PETŐFI MOZI Zsebpénz. Színes, magyarul beszélő, francia film. Az elő­adás kezdete: 7 óra. A nagykőrösi Arany János filmszínházban augusztus 31- től szeptember 3-ig a Felka­vart ví„ című magyarul be­szélő, amerikai filmet vetítik 16 éven felülieknek, 20 száza­lék felemelt helyárral. Egyetértésben, közösen Megtalálhatók az egész gyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom