Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

Munkahelyi közösségek Bevétel, kiadás Késnek a haszonbérleti díjak Pécel tanácsának félévi mérlege A Szilasmenti Termelőszö­vetkezetben huszonkilenc mun­kahelyi közösség alakult. Hu­szonhat aktív dolgozókból áll, egyet-egyet pedig a tsz há­rom kerületének nyugdíjas és járadékos dolgozói hívtak élet­re. E közösségek révén telje­sedik ki az új termelőszövet­kezeti törvény szellemében a munkahelyi demokrácia. Ezen­túl egyebek között nem a közgyűlés választja meg a ter­melőszövetkezeti küldötteket, hanem a munkahelyi közössé­gek, amelyek nyilvánvalóan jobban ismerik, kik azok, akik méltón képviselhetik őket a szövetkezeti élet különböző fórumain. Múlt heti jelentésünkhöz hasonlóan most is kedvező hírekkel szolgálhatunk a há­ziasszonyoknak: elegendő az áru, széles a választék a zöld­ségboltokban és a piacon egyaránt. Nézzük tehát az árakat: Változatlanul olcsó a lecsó­paprika, 2,60 és a paradicsom, 4,80. A töltenivaló paprika ki­lója 12, a kovászolni való uborkáé 4 forint. A fejteni való bab a Pest megyei ZÖLDÉRT boltjaiban 14 forint, a fejeskáposzta kilón­ként 2,60, a kelkáposzta, akárcsak a karalábé kilója, 4 forint. A karfiolból egy kiló 5 forintba kerül. Drága még a fokhagyma, 28 forint, s nem is számíthatunk arra, hogy sokkal olcsóbb ’esz. A vöröshagyma kilója 6 forint 20 fillér, a rózsaburgonyát 4,80-ért, a fehéret 4 forintért mérik. A hordós kovászos uborka 12 forint, a sárgaré­pa 2,80. Zöldség, zeller, saj­nos továbbra sincs. Bővült a gyümölcsválasz­ték az állami üzletekben is. A görögdinnye hét forint, a sárga tíz.. Újdonság a ringló­szilva, kilónként 12 forintért. Kétféle őszibarack kapható 8 és 11 forintért. A végrehajtó bizottságok előkészítő munkája után a tanácsok járásszerte megtár­gyalják féléves gazdálkodásuk eredményeit, elemzik a költ­ségvetés végrehajtását, a fej­lesztési alap felhasználását, felkutatják az esetleges le­maradások okait és intézked­nek, a gazdálkodási hiányos­ságok kiküszöböléséről. A péceli nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága vizsgá­lata során megállapította, hogy a rendelkezésre álló A piaci standok választéka, mint általában, nagyjából az üzletek kínálatával egyenlő, az árak viszont magasabbak. A tojás darabja például két forint, de kevés van. A kis­kereskedőknél újdonság a csemegeszőlő, kilója 35 fo­rint. Rántva, köretnek egyfor­mán ízletes, az ínyenceknek való padlizsán, ezt kilónként 30 forintért mérik. A kissé ■fanyar ízű leves körtét 16 forintért árulják. Megjelent a csemegekukorica is, csöven­ként, nagyságtól és minőség­től függően 2, 4 forintért árul­ják. Elvétve akad sárgaba­rack 12—16 forintért. Lát­tunk sóskát, is, kilója 22, cso­mója 4—5 forint. Az üvegbe való besztercei szilva kilója 18, a vörös szilváé 10—12 fo­rint, a feitett babot literen­ként 20—22 forintért adják. A piacon is árulnak dinnyét mindkét fajtából, s az állami üzletekkel szemben itt meg is lékelik. A görögdinnye 10—11, a sárgadinnye 9—10 forint. A virágpiacon dáliák vár­nak vevőre, szálanként 3, ró­zsák 2,50, kardvirágok 3 forintért, de nem túl szépek. M. M. ■ pénzt többnyire időarányosan felhasználták, bár néhány költségvetési területen lema­radások tapasztalhatók. Az objektív nehézségeken kívül oka az, hogy még mindig nem tökéletes a tervezés és szer­vezés, s a pénzügyi ágazatban ma is akad kihasználatlan le­hetőség a gazdálkodás javítá­sára. A bevételek között a lema­radás a költségvetési üzem termelési és illetményadójá­nál mutatkozik, a község gazdaságai nem fizették be idejében a haszonbérleti dí­jakat. A megosztott bevételek közül nem érte el a tervezet­tet, az illetményadó befizetése s a községfejlesztési hozzájá­rulás összege. A kiadások kö­zül az állategészségügyi fel­adatokra jutó, módosított elő­irányzatnak csak egynegyedét használták fel, parkfenntar­tásra ennél is kevesebbet. A többivel együtt ezek a hiá­nyosságok az év végéig fel­számolhatók, annál is inkább, mert a gazdálkodásban na­gyobb fennakadás nem volt. A fejlesztési alap felhasz­nálásában figyelemre méltó, hogy vállalkozók hiányában a célcsoportos lakásépítkezés­re szánt majdnem négy és félmillió forint ma is szinte érintetlen. örvendetes vi­szont az, hogy a kommunális ellátás fejlesztésére szánt pénzt majdnem maradék nél­kül elköltötték. A végrehajtó bizottság a gazdálkodást meg­vizsgálva határozatot hozott arról, hogy a szakigazgatási szerv tegyen intézkedéseket a bevételek teljesítésére, s a tervezett fejlesztések meg­gyorsítására. Ács István PIACI KÖRKÉP Öjctaság a szil® és a szilva A gödöllői Alsópark-telep lakosai már számolták a napokat novemberig, ekkorra ígérték ugyanis az új éieímiszeiboit megnyitását a lakótelepen. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat összefogott az új bolt felépíté­sében és berendezésében közreműködő valamennyi érdekelt vállalattal, s ennek látható eredményeként augusztus 18-án 2 órakor az új, korszerű élelmiszeráruház megnyiija kapuit a vásárlók előtt. Példamutató összhangban dolgoztak az építők. A Pest megyei Állami Építőipari Válla­lat - a fóti Béke Tsz és az ácsai tsz szakipari brigádjainak segítségével - határidő előtt adta át a terepet a többi közreműködőnek. Elismerés illeti a Városgazdálkodási Vállalatot, amelynek nagy része van a határidő előtti nyitásban, de dicséret illeti a MÜÁRT, a Celka, a Miiköz és a Koldator kollektíváit is. Az összefogás eredménye az 1050 m2 alapterületű, nemcsak technikailag korszerű, hanem áruválasztékában is igen gazdag új bolt. A hat nagy hűtőkamra, tíz hűtőpult lehetővé teszi, hogy a mirelit- és gastrofoitermékek széles skálájával könnyithessenek a háziasszonyok munkáján, és a jégkrém sem lesz hiánycikk az üzletben, ezt külön hűtő­szekrényben találják meg a vásárlók. A bolt áruellátását a éjszakai órákban fogják megoldani, főleg konténeres szállítással, az áru fedett tárolótérben várja majd a reggeli nyitást. Újdonság lesz a boltban, hogy élő és bontott halat is árusítanak, s tőkehúsért sem kell máshová menni. A közkedvelt grillcsirke is kapható lesz ebben az élelmiszerboltban. A tervezett 3 millió forintos havi forgalmat 25 dolgozó bonyolítja majd le, minden bizonnyal fennakadás és torlódás nélkül. Hogy a pénztáraknál se legyenek hosszúak a sorok, négy pénztár egyidejű működtetésére van lehetőség, ez különösen a bevásárlási csúcsidőszakokban kedvező. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat célja, hogy az elavult boltok helyén korszerűsítéssel, összevonásokkal, az új lakótelepeken új üzletek építésével a mai és holnapi igényeket is kielégítő hálózatot hozzon létre. Ennek a programnak a nyomán nyílt meg Gödöllőn a 20. sz. bolt, a Szabadság téren bővítették a régi üzletet, korszerűsítették a Szőlő utcában a 110. sz. boltot. Még az idén új boltok nyílnak Dunakeszin és Vácott, új húsbolttal gazdagodik Gödöllő. A most nyíló új élelmiszeráruház és a közeljövőben átadandó további élelmiszerboltok sora szemléletesen bizonyítja, hogy a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat komolyan veszi a lakosság jobb ellátásából rá háruló feladatokat. V. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Az ismeretterjesztés gazdag tára Húszéves az aszódi múzeum Emlékkönyvekbe jegyzett sorok, aláírások, dicsérő be­jegyzések tanúsítják, hogy évenként 16—18 ezer látogató­ja van az aszódi Petőfi-mú- zeumnak. Hatalmas szám, kü­lönösen akkor, ha tudjuk, hogy Aszód hatezer lakosú nagyközség, így a múzeumot látogatók többsége nem . a helybeliek közül kerül ki. Hogy honnan érkeznek az ér­deklődők? Jönnek távoli tá­jakról, Szabolcsból éppúgy, mint az Úrségből, de nem ritkák a külföldiek sem, szov­jetek, németek, angolok, fran­ciák, románok, akik elsősor­ban Petőfivel akarnak megis­merkedni, de közben felfede­zik a Galga-völgy régészeti és néprajzi emlékeit is, mert a Petőfi Pest megyében című állandó kiállításhoz ez a két másik csatlakozik. Állandó és időszaki Az állandó kiállítások mel­lett évenként 4—5 időszaki tárlatot is rendez a múzeum és ugyanennyi a vádorkiáilí- tások száma is. A' rendezvé­nyek sok munkával járnak, s a múzeumnak csak egy függet­lenített dolgozója van. Aszta­los István igazgató, aki az el­ső köveit, első darabjait összé- hordta, összekéregette ennek a ma már jelentős gyűjtemény­nek. — Nagykorúak lettünk — rriondja Asztalos István. Má­jus 11-én elmúltünk húszéve­sek. 1958. május 11-én a Gal- ga menti napokf záróünnepség gén avatták fel a gyűjteményt, amely akkor a Tájmúzeum el­nevezést kapta. A jelenlegi épület földszintjén biztosítot­tak számunkra két helyiséget. A falakat csak a. múzeum ^megnyitása fölött érzett örö­münk nagysága feszegette, a rendelkezésünkre álló anyag bőven elfért. Mindössze két­százötven néprajzi tárgyunk volt. Nem éreztük, nem láttuk a szegénységünket, csak a bol­dogságunkat : Aszódnak mú­zeuma van. Kiss Károly ta­nácselnök a kezdő lépéseknél is ott állt a múzeum mellett, azóta is értő és segítő munka­társ, a megnyitó után megje­gyezte: — Aztán most miár nyugalom! — De ez a' nyugalom nem következhetett be — folytatja Asztalos István. — Fejlődé­sünket, felnőtté érésünket a mai számok impozánsan és meggyőzően bizonyítják. Ezer adatlap Ismerkedjünk meg velük! Jelenleg 9800—10 000 között van az egyedileg is leltározott tárgyak száma. A Galga-völgy néprajzát 2600 néprajzi tárgy képviseli. Történelmi múl­tunkra vonatkozóan négyszáz tárgyat, s emellett négyezer írásos dokumentumot őriz a múzeum. Az adattárnak több ezer lapja van. A fotógyűjte­ményben hatezer fényképi ta­lálható. Az itt élt, vagy itt élő képzőművészek hagyatékát több mint kétszáz képző mű­vészeti alkotás őrzi. Kétezer­ötszáz kötetes a könyvtár, amelyben néhány igen becses darab található a 17., illetve a 18. századból. — Az a nagy szerencsénk — vélekedik az igazgató —, hogy az anyag növekedésével együtt nőtt a múzeum helyiségeinek alapterülete. Még nem voltunk tízévesek, amikor 1967-ben a jelenlegi épületet,, teljes egé­szében megkaptuk^ s Petőfi egykori iskolájából kialakít­hattuk a már önálló múzeu­mot. Méltóbb és dicsőbb célt ez az épület nem szolgálhatna. — Nagy költőnk nevét, aki aszódi diák is volt, a műve­lődésügyi miniszter engedélyé­vel 1961-ben vettük fel. Ekkor határozta még azsialapító ok­iratunk a gyűjtőkörünket is, amely szerint történeti, nép­rajzi és régészeti anyagot gyűjthetünk. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunk­ra, hogy a történeti anyagon belül engedélyezték részünk­re a Galga-völgy munkás- mozgalmi anyagának gyűjtését SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT NYÁRI GALGA KUPA Megtartották a díjkiosztót Megtartották Galgamácsán a termelőszövetkezet sport­egyesületének tömegsportbi- zottságá által szervezett kis­pályás labdarúgó Nyári Gal- ga Kupa záró és díjkiosztó ün­nepségét. A csapat képviselői és a szurkolók ^előtt Borna István, a tömegsportbizottság elnöke értékelte a torna ese­ményeit. A játékosok és a futball­kedvelő közönség véleményét foglalta össze, amikor megál­lapította, hogy az először ta­valy megrendezett Nyári Galga Kupa az idén is elérte célját: sokaknak nyújtott munka utáni pihenést, szóra­kozást. A játék színvonalát közepesre értékelte, s el­mondta azt is, hogy eleinte óvások borzolták az idegeket, de később megnyugodtak a kedélyek, s általában sport­szerű volt a légkör. A kupát egyéves őrizetre a Váckisújfalu község csapata vehette át, melléje aranyér­meket, s trikókat kaptak A második helyezett SE öreg­fiúk csapatának tagjai az ezüstérmen kívül könyvi uta­lómban részesültek. A harma­dik helyezett Alagi Állami Gazdasági MEDOSZ játéko­sai is könyveket kaptak a bronzérem mellé. A többi csapat tagjai plaketteket, ok­leveleket kaptak. A sportszerűségi versenyt a Kiskút SC csapata nyerte, ju­talmuk egy futball-labda lett. A gólkirályi címet Kiss Imre (összefogás SE) szerezte meg, 32 góllal. A legjobb kapus Gasparek József (SE öreg­fiúk) lett. A legtechnikásabb játékos Molnár István, a Gal- gamácsai DUNASIK játékosa, az egyéni sportszerűségi ver­senyben Pásztor Sándor (Kiskút SC), Pesti ■ László (Galgamácsai SE ifi) és Pus­kás János (Galgamácsai DU­NASIK) végeztek az élen. A kupa érdekessége, hogy ki­adták a legküzdőképesebb já­tékos címet is, amit Czibere Imre, az Alagi Állami Gazt dasági MEDOSZ 40 éves já­tékosa érdemelt ki. A Nyári Galga Kupa kis­pályás labdarúgótorna vég­eredménye. 1. Váckisújfalu 2. SE öregfiúk 3. Alagi A. i 4. 4. Kiskút SC 5. Galgamácsai DUNASÍK G. összefogás SE» 7. Galgagyörk 8. Tsz. Gépész 9. Gateamácsai SE-ifi 8 5 3 — 22-11 13 8 4 2 2 23-20 10 8 3 3 2 20-16 9 8 3 3 2 27-24 9 8 2 4 2 24-21 8 8 4 1 3 48-38 7 8 3 1 4 23-30 7 8 1 3 4 18-20 5 8 1 7 26-55 2 * = két büntetőpont levonva. is. Ez a tevékenységünk igen széles körű, hiszen Aszód munkásságának jelentős szere­pe volt a Tanácsköztársaság idején. Erre az időszakra vo­natkozó kutatásaink eredmé­nyeit többször és különböző formákban publikáltuk. Asztalos István füzeteket mu­tat, amelyek nemcsak a járás iskoláiban, könyvtáraiban, művelődési házaiban ismertek, de sokaknak adtak segítséget szakdolgozataik megírásához vagy a történetem tanításához. — Múzeumi Füzeteink rend­szeresen megjelennek. Jelen­leg újabb kettő már nyomda­kész. írói, szerzői a környék községeiben élő helytörténé­szek. Külön kiadtuk, két kö­tetben, a Túrái hímzésminták c. gazdag gyűjteményt. Meg győződésünk, hogy a múzeum szerves része a járásban folyó igen élénk közművelődési te­vékenységnek. Gyűjteményün­ket nem tartjuk holt anyag­nak, hanem az ismeretterjesz­tést segítő, szemléltetőeszkö­zök tárának. Ezért is adtunk a múzeumban otthont a honis­mereti szakkörnek, s ennek köszönhető, hogy Aszód köz­ség krónikája évről évre elké­szül. Honismereti vetélkedő Rendeznek helytörténeti és honismereti vetélkedőket is, minden év októberének utolsó szombatján ünnepségen em­lékeznek Petőfire, amikor a nagy költő emléke előtt tisz­telegve járási szavalóversenyt tartanak. Ismeretterjesztő elő­adásaik nagy látogatottságnak örvendenek, nemcsak helyben, hanem az egész járásban. Ugyanilyen népszerűek a kü­lönböző csoportoknak, közös­ségeknek, szocialista brigá­doknak tartott tárlatvezetések is. Asztalos István múzeum­igazgató elégedett ember le­hetne. Elégedetté tehetnék az eredmények, ö mégis állan­dóan keres, kutat, új és új el­képzeléseket, ötleteket akar megvalósítani, új és új embe­reket akar a múzeum ügyé­nek megnyerni. — Az őszi évadunkat még a nyár végén nyitjuk. A Gödöllő városi helytörténeti gyűjte­ménnyel közös kiállításon mutatjuk be a járás népi építészeti emlékeit. Űj életmód kialakítását kívánjuk segíteni — most az építészeti emlékek­nek a mai építészetben való felhasználásának reményével —, holnap valami mással, mert a múzeumnak az a kö­telessége, hogy a múlt értékeit a mával felfedeztesse és a fel­fedezőkkel hasznosíttassa. Fercsik Mihály Kevés a játékvezető Isketoborzó Várják a 17 év felettieket A Gödöllői Sport Club te­ke-szakosztálya az újonnan megnyílt tekecsarnokban játé­kos toborzót rendez augusztus 25-én. pénteken délután négy ! órai kezdettel. A szakosztály vezetői elsősorban a 17 év fe­letti fiatalok jelentkezését váriák. Az érdeklődőknek tor­nacipőt kell magukkal vin­niük. Felvetődött a szakosztály ve­zetésében az a gondolat, hogy a mérkőzések tisztaságának megőrzése végett jó lenne, ha szélesítenék a játékvezetők kö­rét. A gödöllői tekézők ma­guk is szívesen részt venné­nek egy a szövetség által szer­vezett játékvezetőképző tan­folyamon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom