Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-17 / 193. szám
%Mű<m 1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Új képzőművészeti törekvések KIÁLLÍTÁSOK VÁCOTT, VISEGRÁDON ÉS SZENTENDRÉN Finnországba készül a Néphadsereg HETI FILMJEGYZET 5 A hagyományos váci nyári S tárlat szeptember 3-ig látható, = a volt görög templomban, na- s ponta 10 és 18 óra között. 5 Zborovszky Katalin naptár5 képei a visegrádi Salamon-to- = ronyban tekinthetők meg, ok- E tóber végéig, hétfő kivételével, = naponta 9 és 17 óra között. 5 A szentendrei Vajda Lajos E Stúdió pincehelyiségének ven- E dége Galántai György; művei a augusztus 20-ig várják a láto- s gatókat. Műfajok parádéja Hagyomány Vácott, hogy augusztus derekán a városban és környékén, élő festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek közös kiállításon adnak számot eredményeikről. A törzsgárda állandó, s ez szemléletet és minőséget alakít. Felzárkózási alap, út a fejlődéshez. Az idén kijelenthetjük, hogy soha még ilyen egyenletes minőségű váci nyári tárlatot nem láttunk. Soha ilyen sok műfaj nem társult egymáshoz. Bővült is a váci képzőművészet környezete, hiszen Dunakesziről Szuppán Irén textíliái, Fótról Lőrincz Vitus tűzzománcai, Zebegényből Dániel Kornél festményei, Gyöm- rőről ifj. Pál Mihály szobra, Veresegyházról Takács József grafikái, Sződligetről Szüts Miklós képei, Gödről Uhrig Zsigmond csendélete és Duna- bogdányból Hock Ferenc, Kristóf János művei társultak a váciak alkotásaihoz. Még a Vácról Budapestre települt Gyurcsek Ferenc szobrai is emelik jelenlétükkel a tárlat értékét. A rézkarctól a szobor- csoportig szinte valamennyi vizuális műfaj képviselteti magát. A tárlat egyenletessége nem azt jelenti, hogy nincsenek értékingadozások, 'hanem azt, hogy szinte mindenki a váci Duna-műhely hagyományai alapján, persze a saját ritmusában halad előre. A váci tárlatok egyúttal a műhely, az önvizsgálat és a közös korrekció szerepét is betölti. Ezzel a váci oldal a szentendrei rész ellenpontjává válik, a maga friss energiájával, s egyre nagyobb szerepet kér hazai képzőművészeti életünkben. Kitűnő, szemléletében, eszközeiben jól megoldott szobor ifj. Pál Mihály „Magány” című kompozíciója, Cs. Nagy András panorámikus képe, mely alföldi sorsot és váci környezetet, múltat és jelent egyeztet a „Kaszás társaim” sodró menetében. Hock Ferenc a „Szigetcsúcs” látványát ra- gyogtatja fel, s Nagy B. István Zsámbék látomása is megfontolt. A stílusárnyalatok belső meggyőződésből és a tehetség adott határai között születnek. Gyurcsek Ferenc szobrainak modelljei munkások, forradalmárok. Sáros András Miklós rézkarcai a kor névtelenjeit idézik. Szüts Miklós festményei asz- szociatív rendjükkel érik el a képi harmóniát. Orvos András a rózsákat, Kristóf János a tárgyakat elemzi sajátos egyéni élmények alapján. E különböző motívumok mégis ösz- szetartoznak a készenléti fok koncentrációjában, minden sti- láris eltérés ellenére. Ifj. Bláskó János érmei, Bakos Ildikó falburkolatai. Markó Erzsébet festményei szintén alapos, érzékeny alkotások. Az ünnepi hangulathoz, szép váci szokás szerint, hozzájárult a kamarakórus, mely Kodály- és Bach-műveket adott elő. Kár viszont, hogy ezúttal nem szerkesztettek katalógust. Naptárlapok grafikái A MAHART 1978-as naptárrajzait Zborovszky Katalin készítette, Marsigli 1726-os Duna-térképei alapján, melyek a folyam valamennyi szakaszát rögzítik a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Korrekt lapokat látunk, a Duna számtalan kanyargó mellékágát, a természet és a grafika baráti egységét. Csak az a kár, hogy a Salamon-torony környéke szemetes, elhanyagolt. Nem méltó a történelem és az építőművészet századokat jelölő alakzataihoz^ Arckereső fotógrafika Keresi az arcot, mindany- nyiunk általános emberi önarcképét egyetlen fejforma hangszerelésében, fotógrafikai eljárással. Merész, következetes, de nem eléggé pedáns. A kelleténél hosszabban időzik a máskülönben életképes témánál Ha Balatonbogláron még botrány kísérte működését, ma inkább az unalom fenyegeti. Galántai György lehetőségeit szemlélve mégis bízunk, bízhatunk, hogy művész lesz. Pest megyei alkotók országos tárlatokon Gyulán megnyílt a Székely Aladár emlékére rendezett fotókiállítás, melyen a ceglédi Tóth István második díjat kapott. Szorgalmas és szenvedélyes a téma felkutatásában. Értékei állandóak, ezért van híre külföldön és itthon egyaránt. Üjabb gyulai elismeréséhez gratulálunk. Gorka Lívia Verőcemaroson dolgozott, most kerámiái Sopronban láthatók. A fóti illetőségű Banga Ferenc grafikáit Hódmezővásárhelyen mutatták be. Az Abonyban született Háy Károly László emlékkiállítása a szombathelyi Forradalmi Múzeumban várja Petst megyei vendégeit is, akik az országot járják. Losonci Miklós Művészegyüttese — Augusztus 20-án tíznapos finnországi vendégszereplésre indul a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese — jelentette be Radovits Ferenc, a m vészegyüttes igazgatója, a tegnapi sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a száztagú együttes — ének-, zene- és tánckar — hét előadást tart öt városban: Turkuban, Tamperében, Hamelinnában, Lahti- ban, Helsinkiben. A finn fővárosban kétszer szerepelnek. Fellépnek a Finlandiai palotában, a hagyományos helsinki fesztiválon is. Műsorukban népdalok és katonadalok, a klasszikus operairodalom néhány műve, Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusművei szerepelnek. Finn kórusmüveket is adnak elő. Délszláv és szlovák könyvek Könyvkiadásunk kiemelke dö eseménye volt Vujicsics Tihamér: Magyarországi délszlávok, zenei hagyományok című szerb-horvát nyelvű munkájának megjelenése. . á Tankönyvkiadó Vállalat nem zetiségi szerkesztőségének gon dozásában közreadott gyűjtemény iránt külföldön, elsősorban Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Ausztriában nagy érdeklődés nyilvánul meg. Nagyszabású szlovák nyelvű tanulmánykötet előkészítésén is dolgoznak, amely a magyar országi szlovákok részvételét tárgyalja a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom jan. Összefogás. Káló Viktor szobrász összefogás címmel nagyméretű krómacél térkompozíciót készít. Képünkön: a művész szobor végleges méretű gipszváltozatán dolgozik. CSENDES SZOLGALAT Könyvek között; hajnalig Levele alapján indulatos, nagyhangú embernek képzeltem Zombori Imrét, a zsám- béki községi könyvtár vezetőjét. Szelíd, kék szemű, halk szavú. — Zsámbék közművelődési terveiről olvastam pár hete a lapban. Sehol sincs benneszó a könyvtárról. Ha ez először történt volna, hagyján, de mintha minket mindig elfelejtenének. Most csordult ki a pohár. Levelet írtam: mi is vagyunk, dolgozunk. Ugye, nem haragszik? — kérdezi. — Mióta könyvtáros? — Huszonhárom éve. — Ez a főfoglalkozása? — Nem. Az általános iskolában tanítok. Szabad időben könyvtároskodom. A feleségem, szintén pedagógus, már nyugdíjasba segítségem. — Elkel a segítség? — Hetente négyszer van könyvtámap. Három, négy, öt óra a kölcsönzési idő. Aztán a rengeteg egyéb munka. Katalóguskészítés, könyvrendelés, selejtezés, jelentés ide-oda, adminisztrálás, ajánlójegyzék összeállítás, levelezés. — Hány könyvük van? — Tízezer körül. — És olvasójuk? — Ügy hatszázötven, aki rendszeresen bejár. — Milyenek a könyvek? — Mindent megtalálnak. Tízezerből sok százezer — Hogyan? Tízezer kötet szép mennyiség, de minden könyv csak nem fér bele? — Van könyvtárközi kölcsönzés. Ezt a csomagot itt az Állami Gorkij Könyvtár küldte, benne két német könyv. Somos Ágnes, itt lakik Zsám- békon, Szegeden az egyetemen német—magyar szakos, ő kérte őket. Bejön ide, akárcsak Juhász Klára, aki Thökölyvel foglalkozó könyveket keres egy tanulmányhoz. Mi a járási, megyei könyvtár útján kérjük a könyveket, akár az Országos Széchényi Könyvtárból, vagy az Egyetemi Könyvtárból. Így mondhatom nyugodtan: nem tízezer, hanem több százezer kötetes a zsámbéki könyvtár., A művelődési házban egy nagyobb és egy kisebb szoba a könyvtár. Könyvek mindenütt. Külön a kéziikönyvtár, lexikonokkal, monográfiákkal, kézikönyvekkel. Rengeteg ifjúsági és gyerekkönyv. — Sok tanítványom ideszokott már. Az órákra is viszek be könyveket. Megkedvelik, megismerik a könyvben tárolt tudást. lünk. Kapunk még egy szobát ruhatárnak, raktárnak. Bár egyelőre, sajnos, elférünk. — Sajnos? — Ügy értem, nem nagyon gyarapodunk. Két éve még húszezer forint volt az éves vásárlási keretünk, most ti zennégyezer. Takarékosság. Itt a Szinonima szótár. Nélkülözhetetlen, egymaga százötven forint. A Magyarország törté netének szintén minden kézi könyvtárban ott kell lennie. Az új kötet ára háromszáz forint. Augusztus közepe van, kétezerhetszáz forint a zsebünkben. Az évből hátra négy hónap, a téli könyvvásár újdonságai ... Öröm és üröm I Nagy polcokon a szépirodalom. A kisebbik helyiség az olvasószoba, az ismeretterjesztő művek birodalma. Tanfolyamok és forintok — Jönnek az emberek, kertészkednek, gyümölcsöt termelnek és olvasnak hozzá. Római kori cserépedények, muzeális gramofon, megkövült fadarabok, török sír turbános kődísze, pingált céhláda a polcok között. — Olvasók, tanítványaim hozták a tárgyakat. Megférnek a könyvekkel. — Nincs zsúfoltság? — Talán nemsokára bövüZombori Imre ezer, felesége négyszáz forintot kap könyvtári munkájáért! Elvégeztek mindenféle továbbképző tan folyamot. Megtanulták egyetemes tizedes osztályo zást, a katalóguskészítés alap jait, a módszertan elméleti részét. Fiúk keramikus, most katona. Civilben a művelődési ház ifjúsági klubjának irodai mi színpadát vezeti. Lányuk csepeli tanítóképző angol tan székén oktat. Ö súgja oda: — Sokszor hajnalig a könyvtárban dolgoznak. A. Gy. Dóra jelenti 1 Dóra, azaz Radó Sándor és filmbeli megtestesítője, Bodrogi Gyula Milliók olvasták nálunk is Radó Sándor könyvét a II. világháború alatti hírszerző tevékenységéről, s nagyon nehéz lenne megmondani, hány tízmillió azoknak a száma, akik a huszonkét nyelvre lefordított izgalmas beszámolót szerte a világon elolvasták. A nem csekély számú hasonló témájú írás közül is kiemelkedik hát bizonyos értelemben a Dóra jelenti: kevés „hírszerző sztori’’ ismert ennyire nemzetközi méretekben is. A népszerűség mintegy természetes nyomása okozhatta, hogy felvetődött az ötlet: készüljön film Radó Sándor könyvéből. Nem tudóim — s a végeredmény, a produktum, azaz maga a kész film szempontjából tulajdonképpen mellékes is — hogyan alakult ki, s miért éppen így alakult ki a koncepció, aiaz: hogyan, miért döntöttek úgy a film készítői (elsősorban Zimre Péter forgatókönyvíró, s Kertész Ákos, a párbeszédek írója), hogy valamiféle illusztrációt készítenek a Dóra jelenti-ből (vagy: — höz): Lehetséges, hogy at olvasva roppant érdekes anyag nam bizonyult eléggé „sztori- sítható”.riak. s ezért lett belőle a filmvásznon — legalábbis számos képsorban — egyfajta dokumentumaim. Lehetséges. hogy nem akarták a nagyon szerény, nagyon háttér, be húzódó Radó professzor hajdani hírszerző figuráját a kémfilmek közismert mesterkém figurájához hasonlítani Lehetséges, hogy maga az a történet, illetve azok a történetek, melyek a könyvben fel sorakoztak, eredendően nem filmnyersanyagok. És lehetséges még sok egyéb tény, ok. körülmény stb. Ám mindez a nézőt meglehetősen kevéssé érdekli. Ö csak annyit tud. hogy olvasott egy izgalmas kémhistóriát, most ebből filmet csináltak, tehát vár egy izgalmas kémfilmet. Aligha lehet ezért hibáztatni. Ö nem a megfontolásokhoz, a magyarázatokhoz vált jegyet, hanem egy filmhez. Ezt a filmet viszont nem kapja meg. Ami a vásznon látható, az furcsa keveréke a dokumentatív hűségű portré- filmnek (Radó professzor személyes megjelentetésével film végén még külön aláhúzzák az alkotók a filmnek ezt a jellegét), s az olyan — leginkább a tévében gyakori — tényfilm-műfajnak. mely az egyes eseményeket időnként szereplőkkel, színészekkel megelevenítteti. Minden nagyon hűségesen, tényszerű ebben a filmben. A külső helyszíneken játszódó jeleneteket valóban Genfben vették fel. Nagyjából korabeliek — az 1940-es évek elejeiek — az autók. Pontosan idézik a kort a ruhák, a rádiók, a bútorok, ■a kellékek. Bodrogi Gyula nagyon hasonlít Radó Sándorra. Satöbbi, satöbbi. De mindez kevés ahhoz, hogy igazi film jöjjön létre. Lejátszódik szemünk előtt néhány lebukás, házkutatás, vallatás — de mindezek olyan komótos, kényelmes, izgalommentes képsorokban, hogy a malíció- zusabb nézőnek alighanem a koffein nélküli kávé vagy az alkohol nélküli sör jut róluk az eszébe. Vannak ugyan szereplők a filmben — s ezek mind a könyv tényleges figuráinak nevét viselik —. de nincsenek karakterek. Csak Váradi Hédi van, aki Sissy kosztümjét és frizuráját viseli; csak Ronyecz- Mária van, aki — színészi alkatából következően — sikertelenül próbálja elhitetni, hogy ő Radó Sándor melegszívű, minden megpróbáltatást vállaló feleségét játssza; csak Márkus László van, aki egy svájci ren-dőrfelügyelő sablonját kénytelen megtestesíteni — satöbbi, satöbbi. Jellemek helyett ismert színészek mozognak a vásznon, s néhányukról szinte lerí: nem érzik jól magukat ebben a „szerepkörben”. Bán Róbert, a film rendezője, legutóbb egy igen jól sikerült kosztümös filmmel (Kísértet Lublón) jelentkezett. Az a film szellemes, lendületes. fanyarul ironizáló, jó szórakozást nyújtó alkotás volt. A Dóra jelenti mintha egy más rendező keze alól került volna ki. Persze egy alapjaiban ingatag forgatókönyvből nagyon nehéz épkézláb filmet csinálni. De ha ez így van — s legalábbis ebben az esetben így van — akkor megkérdezhetjük: vajon miért kellett a természeténél fogva epikus könyvből filmet forgat, ni? Vagy: ha túl sok és túlságosan meghatározó a megkötöttség, akkor miért nem szakadtak el a könyvtől? Kérdések, melyekre nem, nagyon tudunk válaszolni, de ha tudnánk is, a Dóra jelenti ettől nem lenne jobb film. Fantozzi Luciano Salze olasz rendező filmje majdhogynem klasz- szikus példája annak, miképp lehet a türelmes filmszalag jóvoltából egész estét betöltő terjedelművé tupírozni a semmit. Chaplin — s még néhány nagy komikus — megteremtette a szegény kisember, a sors és embertársai által ide-oda dobált, megrugdalt, lenézett, kinevetett kis slemil filmfiguráját. Salze — és a népes forgatókönyvíró gárda — alighanem ezeket a figurákat tartotta szem előtt, amikor kitalálta e film hősének, Fantozzinak az alakját. Csakhogy míg a film- történet klasszikussá vált kisembereiben az esendő és megcsúfolt emberség volt az alap, és csak ezen túl voltak még mulatságosak is. Fantozzi, ez a mai olasz slemil már csak ütődött, kelekótya, kétbalkezes és mafla. Szánni, megsajnálni, vele együtt érezni nem tudunk, s egy idő után a filmkomédiák ezerszer elsütött poénjainak újbóli ismétlődésein sem tudunk nevetni — még mosolyogná sem. Fantozzi a néző idegeire megy, ahelyett, hogy meghatná, megindítaná. Takács István
