Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Swtw 4jjPf V kHuvod 200 kilométer gyalog SzázharBímcnsi a partizánok útján Szombaton 130 Pest megyei fiatal gyülekezik a sződligeti KISZ-iskolán. ök lesznek a másnap reggel induló 200 ki­lométeres gyalogtúra résztve­vőd. akik a Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport útját követik hazánk és Dél-Szlová- kia tájain. A hétnapos úton a második világháború magyar és szlovák ellenállóival találkozókat tar­tanak. Donovalyban megko­szorúzzák az Ismeretlen Ka­tona sírját, s nemzetközi par- tizánitalálkozón vesznek részt, Divinben meglátogatják a Nógrádi partizánházat. A szlovák ifjúkommunistákkal közös gyűlésen találkoznak. Radzovcén a füleki kerület fiataljaival és a szlovák ellen­állási mozgalom veteránjaival ismerkednek és az egykori ellenállókkal töltenek egy dél­utánt Abroncsos;pusztán. Az út végállomása Salgótarján. Itt az Országos Sportnapok zá­róünnepségére látogatnak az emléktúra résztvevői. Ma, holnap, holnapután Dunakeszi gyorsan fejlőik >4z ünnepre ABC-áruhúz nyílik Dunakeszi a megye talán leggyorsabban fejlődő telepü­lése. Közel 26 ezren lakják. Közülük sokan az ország tá­voli vidékeiről származnak. Nagy számmal vannak olyan új telepesek, akik az otthon- teremtésnek még csak az első lépcsőjéig jutottak el. Jobb, rosszabb albérletekben várják, hogy lakáshoz jussanak. Pedig Dunakeszin eleve sok gond­dal küszködnek. Hiányzik sok középület, fejleszteni kell a szolgáltatásokat, a még mindig falusias városközpont helyett előbb-utóbb újat kell terem­teni. Fűtőmű Hogyan segítenek a gondo­kon? Milyen városrendezési célkitűzéseik vannak? Mint tervezik a rohamosan növek­vő kulturális igények kielégí­tését? Választ Kántor László­tól, a Dunakeszi Városi Tanács építési osztálya vezetőjétől kértünk. — A városkép kialakítása egyelőre a Duna-parti lakóte­lep kiépítését, és a tartalék- területek bevonását jelenti — mondta. — A városközpont Alkalmi bélyegzés Vecsésen Községi évfsrduisn emlékezés az ifjúkomimimstákra Igaz, hogy Vecsés község 1961-ben kiadott krónikája a község alapítása évét 1786- ban rögzíti, de a korabeli el­ső pecsét 1788-ról tanúskodik. A vecsésiek a pecsétre vésett dátumot alapul véve a köz­ség 190 éves jubileumán és a KMP, valamint a magyar kommunista ifjúsági mozga­lom 60. évfordulója tiszteleté­re bélyegkiállítással készül- 'nek. A kiállítás előkészületeiről Drabek Károly, a vecsési fila- telista kör elnöke, a megyei pártbizottság munkatársa tá­jékoztatott bennünket. — Nálunk hagyománya van a bélyegek bemutatásának — mondta. — Tavaly a kör 25. jubileumán csak a helyi gyűj­tők tablóit mutattuk be, most azonban néhány ismertebb megyei testvérszervezet gyűj­teményéből is kiállítunk né­hányat. Ügy • tapasztaltuk, hogy van érdeklődés a bé­lyegtárlatok iránt. A közönség elsősorban nem is az egysze­rű bélyegek, hanem az érté­kes kőnyomatosak után érdek­lődik és a színes kisíveket, a különféle motívumok köré csoportosított albumokat né­zi szívesen. — A holnap délután, fél ötkor kezdődő jubileumi kiállításon a kommunista ifjúsági mozga­lom köré csoportosítva bemu­tatunk vasúttörténeti, virág- és madárfajtákat felsorakoz­tató bélyegeket is. — Immár egy éve készü­lünk erre a kiállításra. A két­hetenként megtartott cserena­pok eseményei is ennek szel­lemében zajlottak. A jó elő­készítést példázza, hogy em­lékboríték, levelezőlap és al­kalmi bélyegző lesz a kiállí­tás három napján. A bemuta­tott tablókat három tagú zsű­ri rangsorolja majd. A leg­jobb, legtetszetősebb kiállító­kat szerény jutalomban része­sítik. (o) részletes rendezési tervére or­szágos pályázatot hirdetett a miniszérium, a Pest megyei és a dunakeszi tanács. A beérke­ző munkákat decemberben bí­rálták el. A pályázati felhí­vásban kértük, hogy a tervben új igazgatási, szociális, egész­ségvédelmi, művelődési, okta­tási intézményekkel számolja­nak. Adjanak helyet a keres­kedelmi, vendéglátó és szol­gáltatási célú épületeknek. '— A tervek természetesen nem máról holnapra valósul­nak meg. Sokan viszont már az idén lakáshoz jutnak. A Duna-parti lakótelepre eddig 252 család költözött be. Még ebben a hónapban újabb 84 család kapja meg a lakáskul­csot. Az év vége felé ugyanitt 200—250 lakás készül el. — Az ötéves terv során há­romezer lakásigénylő gondjait tudjuk megoldani. A telep hatvanszemélyes bölcsődével, százszemélyes óvodával és egy tizenkét tantermes iskolával is gazdagodik. A tervidőszak­ban újabb utak, járdák, köz­művezetékek készülnek el. Az egész lakótelepet ellátja majd a fűtőmű. Iparcikk-, élelmi­szer- és ruházati áruház nyí­lik. Parcellázás ■— A távlati tervek szerint a Tábor út melletti mezőt is parcellázzák. Itt ötven, cso­portosan, tömbszerűen elhe­lyezett családi ház épül. A Duna-parti lakótelepen mint­egy 1500 lakás válik beköl- tözhetővé. Az új városközpont kiépítéséhez kétszáz régi ház szanálását irányozták elő. — A hetedik ötéves tervben a városközpontban, több ma­gasházat, 150 csoportos társas­házat építenek. Ezenkívül 250 családi házhoz kerítenek tel­ket — Az évtized végére a lakó­telepen szolgáltatóház, Gelka, OTP, posta, orvosi rendelő, patyolat, könyvesbolt kap he­lyet. — A közeljövőben bővítés­re szorul néhány iskola, óvo­da. A 3. számú általános isko­lában hat új tanterem és tor­naterem építését fejezik be. Összefogás Az idősek helyzetének javítá­sát, gondozását a tavaly el­készült hatvanszemélyes öre­gek napközi otthona segíti. Az épület emeleti részén szolgá­lati lakásokat kapnak az egészségügyiek, a pedagógu­sok. Az üzemek dolgozói és a vá­ros lakói önkéntes munkával bántották a várost, megsemmi­sítették Kunéi trát. Fél évtize- re halott a város, nincs ház, ahová lakója hazatérhetne, nincs üzlet, ahol kenyeret mér­hetnének, nincs hely, ahol va­laki munkához láthatna — Ku­néiba nincs. Csak volt. Adnon Mussza, Golan megye tanácsának vb-tagja azonban a város jövőjéről beszél, arról az időről, amikor majd biztonság­ban építhetik újjá, amikor majd nem lesz a maihoz hasonló bi­zonytalan helyzet. Akkor — igen, csak akkor, újra épül Kuneitra. A korán megőszült Adnan Mussza is, mint a damaszkuszi vezetők —, az igazságos, a meg nem alTíuvó békéről beszél. S ott a Szíriái—izraeli határ mel­lett, a tanács épületében mond­ja: nem él bennük előítélet az izraeliekkel szemben, áld arab területen dolgozik, azt nem kü­lönböztetik meg, s tudják, hogy az izraeli nép is játékszer az amerikai imperialisták, és az izraeli tőkések kezében ... A romok, a gyomok között, ahol minden csak a pusztításra emlékeztet, katonákkal, határ­őrökkel bezsélgetünk. Abdul­lah határőr udvariasan mutat, ja, amire kiváncsiak vagyunk. Távolban jól látni az izraeli határőrt. A fennsík legmaga­sabb pontján posztói, ott, ahon­nan egyszer úgyis ki kell Vo­nulni majd az izraelieknek. Jövet-menet sok kéksapkás katonával találkoztunk: az ENSZ rendfenntartó erőivel. A fiatal katonák, messze hazá­ENSZ-csapatok állása juktól vigyáznak, ne hulljon oktalan vér. A határhoz köze­ledve sűrűsödtek a szíriai ka­tonai posztok is. Nyugalmat akarnak biztosítani. Golan megye 2500 négyzet­kilométeren terül el, 170 ezer ember lakja. Libanon északról, Palesztina nyugatról, Jordánia délről öleli. 2200 méter maga­san fekszik a tengerszint felett. Innen 80 kilométer a szír fő­város. Az itt tenyésztett álla­tokból, az itt termelt gyümöl­csökből, zöldségekből oda is szállítanak. Egyetlen város moccanatlan csak: Kuneitra. Aki átélte már a háború poklát, aki valaha elvesztette A határőr vigyázza lépteink otthonát, aki menekült már kis motyójával és tudja, milyen a földönfutú sorsa, az kétsze­resen megdöbbenve áll a csupa rom tövén. Értetlenül kérdezi: ma is élhetnek olyan emberek, akik ezt a vandál pusztítást akarják? Értelmetlen a kérdés, mert az újságok kérdés nélkül is felelnek: Izrael nem vonul vissza jószántából a libano'ni és a szír területekről, a pa­lesztin kérdés nincs megoldva, az Egyesült Államok keveri kártyáját, s ezekre a lapokra az a szó, hogy béke, nincs fel­írva. Sági Agnes (Folytatjuk) is szívesen segítik a fejleszté­si tervek valóra váltását. A járdaépítéshez például anya­got és fuvart a tanács ad, a többi munkát a lakosság végzi. A helyi gyárak teherautóival évente kétszer lomtalanítást rendeznek. A brigádok segítik elő az illegális szemétleraka­tok fölszámolását. Tervezzük a József Attila Művelődési Köz­pont átalakítását, felújítását. A tervek közül hamarosan valóság lesz a Szabadság téren az ABC-áruház, a Vörös téren a tüzelőolaj-kút. Mindkettő megnyílik az alkotmány ünne­pen. Szepesi Dóra Megfigyelt beruházások Vácszentlászló, Zsámbék és Herceghalom mezőgazdasági üzemei a programban Esetenként túlságosan drá­gák az istállók, mezőgazdasági épületek, a költségek csökken­tése azonban olyan összefüggő éssorozatot tesz szüksé- é, amiről normális üzemi körülmények között szó sem lehet: a mezőgazdaságban ezért kísérleti építkezésekre ke­rül sor, ezeken próbálják ki a legújabb tervezői elképzeléseket és tech­nológiai módszereket. A kísérleti telepeken számí­tások szerint akár 10—30 szá­zalékkal is csökkenteni lehet a beruházási költségeket, nagy kérdés azonban, hogy ez a költségmegszorítás később, üze­Hizémarhatelep épül Ráckevén Megkezdték a több száz férőhelyes hízómarhatelep építését Ráckevén, az Aranykalász Tsz-ben. Előreláthatólag a munkála­tokat ősszel befejezik. Halmágyl Péter felvétele melés közben nem üt-e vissza. Éppen ezért a mezőgazdasági tervező és kivitelező vállala­tok szakemberei rendszeresen figyelemmel kísérik a kísérle­ti üzemek munkáját, és csak­is azokat a megoldásokat ajánl­ják elterjesztésre, amelyek valóban beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket, s nem­csak papíron látszottak jó meg­oldásnak. A mezőgazdaságban jelenleg 41 megfigyelt beruházást tar­tanak számon, ezekben már az új módszereket üzemi kö­rülmények között alkalmazzák és több szempontból — például gépészeti, állategészségügyi, te­nyésztési — időről időre vizs­gálják, hogyan afakulnak a tel­jesítmények, jól híznak-e az állatok vagy gazdaságos-e az épü­let gépeinek munkája. Nemrégen készült el a 600 férőhelyes tehenészeti telep a Komáromi Állami Gazdaság­ban, alig egy év alatt építet­ték fel az istállót, amelyben többféle műszaki megoldást próbálnak ki. Az év végén vagy a jövő év elején adják át a Tamási Állami Gazdaság és a vácszentlászlói tsz tehe­nészetét, ezekben az üzemek­ben szintén a költségtakarékos új műszaki megoldásokat elem­zik. TJj szakosított sertéstele­pet építenek a zsámbéki tsz- ben, a Herceghalmi uMiami Gazdaságban pedig egy telep rekonstrukciójánál vizsgáznak majd az olcsó beruházási mód­szerek. A Sárvári Állami Gazda­ságban és a Mezőfalvai Mező- gazdasági Kombinátban koráb­ban felépült tehenészeti tele­pek tapasztalatait a tipizált tervekben már felhasználták. Vezetésről mindenkinek III. Az irányítás demokratizmusa A szocialista demokrácia célja, hogy a vállalatoknál, az intézményeknél, a szerve­zeteknél, a társadalomban meglevő különböző érdekeket felszínire hozza, ütköztesse, egyeztesse s a közös érdekek alapján megalapozza, segítse az egységes cselekvést. Az ér­dekegyeztetés persze más mó­don is megvalósulhat, például a párt-, a KISZ-, a szakszerve­zetek közvetítésével. A hozzá­értő vezetés egyébként is kénytelen valamennyi döntésé­nél a különböző érdekekkel eleve számolni. A közös cselek­véshez nélkülözhetetlen egye­sített érdekeket azonban a nyílt, demokratikus viták ala­kítják kii legjobban. Három feltétel Az üzemi, a munkahelyi de­mokrácia fejlesztése, a belső irányítási rendszer korszerűsí­tését, a hatáskörök decentrali­zálását igényli. így a főleg végrehajtásra hivatott embe­rek, csoportok, műhelyek, osztályok beleszólást kaphat­nak a vezetés célkitűző, dön­tést hozó és ellenőrző tevé­kenységébe. A demokráciához jogokra van szükség. A jogok gyakorlásához viszont még to­vábbi három feltétel nélkülöz­hetetlen: a tájékozottság, a felelősség és az érdekeltség az adott témában. Ha a dolgozók nem informáltak, nem iga­zodnak el a szóbanforgó kér­désben, vagy nem érdekeltek a döntésben, illetve nem vál­lalják a felelősséget, a jogok formálisak maradnak és nem érvényesülnek a gyakorlatban. Társadalmunkban természe­tes jelenség, hogy a dolgozók megfelelő fórumon vagy fórum nélkül személyesen kifejthetik véleményüket a műhely, az üzem, a vállalat ügyeiről. Ez a személyes véleménynyilvá­nítás, részvétel a közvetlen demokrácia. Bár ez a legked­vezőbb, demokratikus forma, lehetőségei azonban korláto­zottak. A közvetett vagy kép­viseleti demokrácia az általá­nosabb érvényű, a szocialista demokrácia fejlesztésének szé­lesebben járható útja. Ilyen­kor a dolgozók nem közvetle­nül, hanem a választott meg­bízottaik, például a szakszer­vezeti bizalmiak útján vesz­nek részt a vezetés, az irányí­tás folyamatában. Valamennyi célkitűző, döntést hozó, ellen­őrző funkció ugyanis nem decentralizálható. Megbéníta­ná a vállalat, a termelőszö­vetkezet, a község, a megye vezetését és gyakran formális­sá tenné a szocialista demok­ráciát. ha minden lényeges döntésben népszavazásra len­ne szükség. Formalitások nélkül Jól meg kell választaná azo­kat a témákat, döntési típu­sokat, amelyeket a dolgozók fórumai elé terjesztünk. A szelektálásban döntő elv a formalitások elkerülése, a demokratikus gyakorlat fej­lesztése. A kollektíva érdeklő­désére leginkább számot tart­hatnak a közvetlen munkahe­lyi viszonyokat rövid távon érintő kérdések. A szakembe­rek és a gazdaságpolitika né­zőpontjából persze izgalma­sabbak a vállalat egész fejlő­dését hosszú távon meghatá­rozó stratégiai témák, például a termelési szerkezet átalakí­tása. Csakhogy az ilyen té­mákban a kollektíva nem tud érdemben eligazodni, s köz­vetlen érdekeltsége sincs ben­nük. Az ilyen döntések előké­szítésében főként a legfelké­szültebb és legöntudatosabb dolgozókra, kollektívákra cél­szerű támaszkodni. ' Hazai fogalomtárunkban az üzemi demokrácia kifejezés, alig húsz éve szerepel. (Előtte a vezetés kollektivitásáról be­széltünk.) A tulajdonosi jogok érvényesítésének e módszerét ma sokkal kritikusabban szemléljük, mint néhány évvel ezelőtt. Felismertük, hogy az érdekeltek — a vezetők és be­osztottak — a nyilvánvaló elő­nyök ellenére sem élnek meg­felelően az üzemi demokrácia lehetőségeivel, együttműködé­sük szocialista módszere nem terjedt futótűzként. Az üzemi demokrácia ugyanis beosztot­tól és vezetőtől egyaránt több munkát, felelősséget, áldozatot igényel, mint azt feltételeztük. Az üzemi demokrácia fejlesz­tésének igénye ezért is több­nyire, mint diktált feladat, mint lecke és nem mint bel­ső szükséglet fogalmazódott meg. ami kétségtelenül hozzá­járult a formális és bürokrati­kus elemek kifejlődéséhez. Receptet ne várjunk Vessük el most a formá­kat és a fórumokat, mert gyakran szegényes tartalom­mal telítődtek? Ez formális lépés lenne a formalizmus el­len és nem vezetne eredmény­re. Előfordult például, hogy tudományos igényességgel új vállalati modellt dolgoztak ki és- javasoltak bevezetésre, mondván: a meglevő nem elég hatékony. De van-e garancia arra, hogy az új, ki nem pró­bált forma jobb lesz az elő­zőnél? Nincs semmi garancia. Nem a forma, hanem a tarta­lom szorul megújításra, ami feltételezi a tudatos fellépést a beidegződés, a megszokás ellen. Az új tartalom eseten­ként persze új formát kíván és teremt a maga számára, (Ilyenkor ne feledkezzünk meg a túlélt formák leépítéséről.) Bár nincs általános recept az üzemi demokrácia fejlesz­tésére, végeredményben mégis elmondhatjuk: a gazdasághoz, a társadalomhoz hasonlóan a politikai kultúrában sem lehet lépcsőfokokat kihagyni, vagy átugorni. Kitartó munkára, ta­nulásra, tapasztalatokra van szükség. Nem kampánnyal, di­vatos témával van dolgunk, hanem olyan módszerrel, amely megtermékenyíti a ve­zetők és beosztottak együttmű­ködését, emeli közös munkájuk gazdasági és politikai haté­konyságát. Kovács József (Vége)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom