Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
Szőlő helyett málnát ültettek Termesztés — reiscüszerekiesi Egyik legértékesebb gyümölcsünk, a málna érése befejeződött, a múlt hét végére a szorgos kezek az utolsó szemeket is betakarították. Negyven nap után — eddig tartott a málna érése — véget ért a szövetkezetek,. kistermelők, felvásárlók és feldolgozó vállalatok egyik nagy erőpróbája. Pontos adatok a termésről még nincsenek, de annyi már biztos, hogy az idén jól fizetett a málna, 35 métermázsa hektáronkénti termésátlaga az előző két évit meghaladja. Ahol most málna terem, ott valamikor szőlőskertek díszlettek, mégpedig minőségi bort adó te' íkból. Ezért kerülhetett a hegy leve külföldre, egészen a múlt század végéig, amikor a filoxéra járvány elvégezte a dolgát a Börzsöny vidékén is. Az elkeseredett gazdák ezután a hálásabbnak ígérkező málnával telepítették be a földjeiket és nem is csalatkoztak benne. Az illatos, jó zamatú gyümölcsöt bel- és külföldön, akár frissen, akár tartósított, feldolgozott állapotban szívesen fogyasztják. Fajtaváltás Felhasználási területe széles, hiszen mélyhűtésre, konzervipari feldolgozásra, főleg pedig szörpgyártásra egyaránt alkalmas, valamennyi készít- i ménye keresett exportcikk. Nyilvánvaló, hogy e kiváló tulajdonságai folytán mindig is fontos érdekeink fűződtek termesztéséhez. A mezőgazdaság átszervezését megelőző időszakban mintegy ezer hektárnyi területen, kizárólag kis parcellákban termett a málna. A termelőszövetkezetek, megalakulásuk után, nagyarányú telepítési programba kezdtek. A fogyó kézi munkaerő következtében azonban évről évre csökkent az ültetvények nagysága, így jelenleg 520 hektár nagyüzemi és mintegy 160 hektár kisüzemi málnaterület van a járásban. A csökkenést ellensúlyozza a fajtaváltás, a korábbi szerényebb termőképességű fajtákat nagyhozamú, korszerű málnafajtákkal cserélik fel a termelők. Nagy a kereslet A nagy- és kisüzemek málnáskertjeinek termése évente átlagosan 2500 tonnányi, a kereslet ennél viszont jóval több. A hűtőház, a konzervgyárak, a szörpüzemek jó ideje csak részben tudják alapanyagigényüket kielégíteni. Ez a tény nem egyszer meglehetősen feszült helyzetet teremtett a málnapiacon. A felvásárlók egymással versengve, ha kell, fondorlatos módon szerzik be szükségletüket — így volt ez az idén is Közművelődési jegyzet Eikoptatoff fonnák helyeit Vetélkedünk, vetélkedgetünk. Folyik a nagy vetélkedés a tévé képernyőjén este, amikor bekapcsoljuk a készüléket, vetélkedünk a jubileumi ünnepségeken, a vállalati versenyeken, vizsgák helyett, mert ha egy forma alapjában véve jó, mi addig csépeljük, amíg el nem romlik, amíg az embereknek a könyökén nem jön ki. Vannak persze ügyes vetélkedőalkatok, akik felfedezve a nagy lehetőséget, kihasználják a képeslapok, tömegkommunikációs intézmények teremtette konjunktúrát, s lexikális műveltségüket pénzzé teszik, sok pénzt keresnek azzal, hogy erre specializálják magukat. Mert nyerni, azt lehet. Vetélkedőre mindig van pénz és ezért mindig jár jutalom. Nálunk a tévé honosította meg ezt a nagyszerű, szórakoztató formát, amit ha jól és nem túl gyakran, főleg pedig szórakoztató módon és közönség előtt alkalmaznak, remekül ki lehet aknázni, ismeretek terjesztésére, ismeretek iránti igény, kíváncsiság felkeltésére. Nem is volna haszontalan, ha az üzemek, intézmények, városok, akár éves bajnoksági rendszerben éppúgy mérkőznének egymással, mint a labdarúgócsapatok. Mert a gondosan előkészített vetélkedők, amelyeken előre megadják az olvasásra ösztönző, sőt bizonyos fokig kényszerítő kérdéseket, a folyamatos művelődés irányát is befolyásolhatják. Csakhogy látunk rosszul előkészített vetélkedőket is, ahol nem lehet tudni, ki unatkozik jobban: a játékvezető, a zsűri, netán a résztvevők. A közönséget újabban nem hívják meg, de ha meghívnák, sem jönne el, mert ezek a vetélkedők vizsgaszeraek, komolykodók. Alapvető tulajdonságuk, a játékosság, a könnyedség, vagyis szórakoztató mivoliuk csorbát szenvedett. Mi legyen a megoldás? Csak annyi vetélkedőt rendezzünk, amennyire szívesen jelentkeznek az emberek, amennyire van elég időnk és energiánk, hogy jól előkészítsük. Ne rendezzünk olcsó vetélkedőket. Közönség előtt szerepelni, mozogni, játékosokat, közönséget aktivizálni, az esemény könnyedségét, gördülékenységét biztosítani művészet. Az egyébként hivatását jól elvégző klubvezető írhat jó forgatókönyvet, lehet jó szerkesztő, de ettől még nem biztos, hogy játékvezetőnek is alkalmas. Erre a közönség kedvenceit kell felkérni, akik ezt értik, e műfaj avatott művelői. Ne mondjunk le a közönségről, s az ismereteket, amelyeket alapjában véve kérdések és válaszok formájában közvetítünk, közvetítsük szórakoztatva is. A színes, érdekes vetélkedők műsorában mindig szerepelnek neves művészek, érdekes, szokatlan kérdések és műsorszámok is. Ha mindezek feltételei hiányoznak, inkább ne vetélkedjünk. A rosszul szervezett vetélkedők ugyanis nemcsak a vetélkedőknek ártanak, hanem a közművelődés egész ügyének is. A művelődés tartalmi és nem formakövetelmény, A kultúra közvetítésére számtalan érdekes, vonzó forma alkalmazható. Találjunk rájuk, alkalmazzuk ezeket bátrabban, de ne egyoldalúan. Kovács István A tájkörzet adottságainak megfelelően a mezőgazdaság fejlesztési tervében rangos helyen a szőlő- és gyümölcstermesztés, ezen belül is elsőként a bogyósgyümölcsök, a málna termesztése áll. A közelmúltban megalakult bernecebaráti bonyósgyümölcs-termesztési rendszer — mely máris igen figyelemreméltó eredményeket ért el — hivatott a továbbiakban többek között a málnatermesztés frontján is rendet teremteni. A területcsökkenés megakadályozása meUet* intenzív, nagy termőkénességű, kiváló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező új fajták termelésbe adása a céljuk, ami rövid időn belül növelni tudja az árualapot. Fontos feladata a rendszernek emellett, hogv a megtermelt gyümölcs értékesítését integrálta, azaz igény szerint kerüljön elosztásra a rendelkezésre álló árualap. Számolunk ázzál is, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban tovább növekszik a málnaültetvények területe, a szükséges kézi munkaerő ebben a szektorban’adott, és a művelés egyéb feltételei is biztosítottak. Telepítési hitel Egyebek között a telepítéskor az OTP és takarékszövetkezetek telepítési hitelt nyújtanak, a megfelelő, betegségtől mentes szaporítóanyag a termelőszövetkezeteken és áfé- szieken keresztül beszerezhető, ugyanezekkel a termést hosszútávra nagy biztonsággal lehet szerződni. Az idei év is azt bizonyította, hogy érdemes törődni e nemes gyümölccsel, használjuk hát továbbra is ki lehetőségeinket. Török Antal A váci emberek meglepődve olvasták a Magyar Nemzet június 25-i számában a Vak Bottyán Múzeum új épületbe költöztetésének sürgősségéről, és szükségességéről szóló írást. ( A hír nem légből kapott, mert ' a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya múzeumfej- '.eíatési terveiről készült beszámolójára hivatkozik. Ameny- nyire örülünk a hivatalos közlésnek, annyira bosszankodunk is miatta, mert elég nagy költXXII. ÉVFOLYAM, 190. SZÄM 1978. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP Körzeti könyvtár Szobon Szorosabbá raft az egyittmiködés Országszerte a közművelődési tevékenység helyi és területi irányítását és ellenőrzését a tanácsok végzik. Segítőtársaik a társadalmi szervezetek, az üzemek és szövetkezetek, amelyekkel együttműködve mind jobb eredményeket érnek el. A váci járási hivatal évente értékelést végez arról, hogy az MSZMP KB határozatának végrehajtására készített intézkedési terveket hogyan hajtják végre, hogy vált be a komplex irá~ nyitási rendszer? Az. elmúlt esztendő tanúl- ságai igen változatosak. Megállapították, hogy a tanácsok átlagosan 3—5 alkalommal és egyre fokozódó szakértelemmel beszélik meg testületi üléseiken a közművelődés fejlesztésének feladatait. A művelődési intézmények együttműködése szorosabbá vált. Kulturális programjaikat úgy ■tervezik, hogy az a helyi igényeket jobban kielégíti, s ez rendezvényeik nagyobb látogatottságában mutatkozik meg. Gazdaságosan A komplex irányítás javulást hozott az intézmények fenntartásában is. Beszerzéseik célszerűbbek, figyelembe veszik a gazdaságossági - szempontokat. Az eszközök kölcsöAz Egyesült Izzó gyáraiból több százan töltik szabóságukat a vállalat fonyódi üdülőjében. Ez alatt több idő jut szórakozásra, olvasásra, közművelődésre. Éppen ezért az Egyesült Izzó pártbizottsága és a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek pártszervezete a Műcsarnok rendezésében kiállítást nyitott az üdülőben. A 19 kiállító igen színvonalas, reprezentatív anyagot mutatott be. A kiállítók között van belsőépítész, bábkészítő, kerámia- és ötvösművész, grafikus, gobelin- és tűzzománckészítő. A kiállítást augusztus 5-én dr. Aradi Nóra művészettörténész nyitotta meg, és egy hónapig tekinthetik meg az üdülő vendégek, köztük a váci gyár ott levő dolgozói is. séggel éppen ez év első felében alakították és rendezték át a múzeumumkat. Vagy akkor még nem tudták, hogy a gazdag váci anyagnak már régen nagyobb épületre lett volna szüksége? , "Egy kicsit körültekintőbbért gazdálkodjunk a közpénzekkel, és az építőipari kapacitással a város fejlesztésének érdekében. Galambos Ferenc Vác Csütörtökön nyitották meg a váci nyári tárlatot a városi kiállítóteremben, amelynek, már az első napon sok látogatója akadt. Papp László felvételei ból 9 művészeti és 18 közhasznú. Az iskolás gyermekek továbbrá is szakköri foglalkozásokon vesznek részt, mert a gyermekklubélet még nincs kialakulva. Az ifjúsági klubok is csak a fiatalok szórakozási igényét elégítik ki, a felnőttklubok és művészeti együttesek száma viszont emelkedett. A művészeti nevelésben szép sikereket könyvelhetnek el a művelődési házak. Az 54 kiállítás — és ez a szám eddig a múlt évben volt a legmagasabb — 31 ezer látogatót vonzott. A nemzetiségi művészegyüttesek hazánkban és külföldön is sikerrel szerepeltek. A könyvtári rendezvények színvonalában is változás történt. Számottevőek , a szocialista brigádok részére szervezett irodalmi estek. A Ma- gyarkúton rendezett termelőszövetkezeti szocialista brigádvezeték olvasótábora is pozitív eredményekkel zárult. Önművelés A tudományos ismeretterjesztő előadások a tapasztalatok szerint elvesztették tömegvonzásukat. Inkább a szakmai önművelést nyújtó előadásokat igénylik a tsz-ek és a szocialista brigádok. Járásunkban — a szakemberek megállapítása szerint — az állami irányítás a közművelődésben hatékonyabbá, a termelő üzemek, a társadalmi szervezetek és művelődési intézmények együttműködése szorosabbá vált, sikerült növelni az emberek érdeklődését a kulturális szükségletek iránt, bővült a szocialista tudatformálás hatósugara. H. E. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Molnár János, kedden dr. Kovács Pál, szerdán dr. Csömör Pál, csütörtökön dr. Bucsek Tibor, pénteken dr. Kovács Pál, szombaton és vasárnap dr. Bénik Gyuja tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kórház épületében, (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. nos használata viszont' még nem kielégítő. A tanácsi erőfeszítések nem voltak hiábavalók, mert már járásunk valamennyi községében rendszeressé vált a művelődési intézmények üzemi és társadalmi támogatása. A járási hivatal a közös fenntartás továbbfejlesztésére javasolja, hogy január 1-vt; újítsák fel és módosítsák az együttműködési szerződéseket, hogy az ne csak egy-egy, hanem a község valamennyi intézményére vonatkozzon. Ezzel elkerülhető lenne az egyoldalú fejlesztés és ott hasznosíthatnák a támogatást, ahol azt a leghatékonyabban lehet a kulturális tevékenység színvonalának emelésére felhasználni. Kevés a járásból érkező látogató a váci művelődési központ rendezvényein: ezekre a felnőtt lakosság mindössze 10, a gyermekeknek 30 százaléka jön el. Fő okát abban látják, hogy még nem alakult ki a közönségszervezés rendszere. Igen magas a kulturális intézmények szakképzetlen dolgozóinak aránya. A könyvtáraknál már javulás mutatkozik, de a művelődési otthonokban változatlanul hiányzik a szakképzett munkaerő. A helyzet javítása érdekében sokan tanulnak tovább, vesznek részt előkészítő tanfolyamokon, előadássorozatokon. Nagyobb támogatás A művelődési házak költségvetésében az állami támogatás összege több mint 300 ezer, az üzemeké pedig csaknem 200 ezer forinttal emelkedett. A könyvtárak választékának bővítésére 25,8 százalékkal többet fordítottak a tanácsok, mint egy évvel korábban. A kölcsönbe adott könyvek számát — három nagyközség —: Nagymaros, Szob és Örbottyán kivételével — mindenütt növelték. Intézménybővítésre és átalakításra a múlt évben nem került sor, az idén viszont több helyen — például Zebe- tényben, Letkésen, Kosdon és Jícsán — újjáépítik a könyvtárakat. sőt Szobon egy kör- rreti könyvtár kialakításán fáradoznak. A kulturális nevelőmunkában az intenzív kiscsoportos foglalkozások számának növekedése lassú: a 31 tanfolyamNemrégiben még tizenhét fiatal leány ünnepélyes szakmunkássá avatása történt meg egy hangulatos rendezvény keretében a Pamutfónóipari Vállalat váci gyárában, s jóformán alig volt idő elfelejteni, amikor a gyárkapunál már jelentkezett az utánpótlás, tizenhárom leendő elsős fonó szakmunkástanuló kislány. Az évnyitón azonban a kislányok mellett fiúk is megjelennek a gyár tanulóinak sorában; a textilipari, speciális gépek alaposabb megismeré-e, ezen keresztül a karbantartási munka hatékonysága érdekében a gyár lakatos tanulókat kert és kapott a 204. számú Kilián György Szakmunkásképző Intézettől. A terv szerint ez az oktatási forma is folyamatos lesz a gyárban, ahol í egyelőre csak ketten vesznek j részt gyakorlati képzésen, de a következő években ez a szám várhatóan emekedni fog. A kis — mindössze 420 dolgozót számláló — gyárban igen sokan vállalkoznak munka mellett is tanulásra. Apkó Katalin, a .,B” műszak egyik gvű- rűsfonója például egyénileg készült fel és jelentkezett a fonó szakmunkásvizsgára. Szakmunkássá válásának tényét azóta bejegyezték munkakönyvébe és kapja a megérdemelt 5 százalékos szakmunkáspótlékot is. A középiskolába járó tizenhét, jórészt fiatal, fizikai dolgozó közül az idén ketten szereztek érettségi bizonyítványt. Húsz fölött volt azoknak a dolgozóknak a száma, akik valamilyen szakmai, vagy továbbképző tanfolyamon vettek részt eredményesen. Ezen kívül egyetemi, főiskolai. előkészítő tanfolyamokba!* is akadtak hallgatói a gyár dolgozói közül, sőt egyikük már sikeres felvételi vizsgát tett a Könnyűipari Műszaki Főiskolán. A vezetők sem maradtak ki a sorból: közülük hatan végeztek területüknek megfelelő. szakirányú vezetői továbbképzőt. Az idei évkezdet különösen nehéz lesz, ha figyelembe vesszük, hogy csak a textilipari szakközéoiskola első osztályába tizen kérték felvételüket. Lajtai Mária ■■ rr II rrr H 7 ll |aaR//| Mzravitedes az »loben Tanulók a Min Clvasói fórum Ésszerű tervszerűséget
