Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
„Mind tűrhetetlenebb a fajüldöző rezsi méh léte” Filágkonímnc a megkülönböztetés Leonyid Brezsnyev távirata a részvevőkhöz Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta meg tegnap a genfi Nemzetek Palotájában a fajüldözés és a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó világkonferenciát. A nagyszabású fórum egyik kiemelkedő pontja a faiüldözés elleni harc évtizedének, amelyet az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszaka hirdetett meg 1973 decemberében A világszervezet tagállamainak kormányképviselői, a különböző ENSZ-szervezetek, valamint felszabadítási mozgalPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! mák — köztük a dél-afrikai felszabadító mozgalmak, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szervezet — küldöttei két hétéin át tanácskoznak. A világkonferencia napirendjének központi feladata az apartheidpolitika elleni küzdelem megvitatása. Az ENSZ- közgyűlésének legutóbbi ülésszaka az apartheidet az emberiség elleni bűncselekménynek minősítette. Lemondta a-konferencián való részvételét az amerikai és az izraeli kormány, amelynek a színes bőrű lakossággal és más etnikai kisebbségekkel alkalmazott szociális és politikai megkülönböztetés, illetve a megszállt területeken élő arab lakosság elnyomása miatt heves bírálattal kellett volna szembenézniük. Hivatalosan ezt azzal indokolták, hogy az ENSZ közgyűlésének 1975-ös ülésszakán olyan határozatot fogadtak el, amely a cionizmust, mint a fajüldözés és a faji megkülönböztetés egyik formáját ítélte el. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke táviratot intézett a fajüldözés és a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó világ- konferencia résztvevőihez. A szovjet nép egyértelmű támogatásáról biztosítja mindazon erőket, amelyek a népek egyenjogúságáért, a faji és nemzeti megkülönböztetés megszüntetéséért, a gyarmati rend és a faji politika maradványainak felszámolásáért küzdenek. Az értekezlet a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért és kiterjesztéséért folyó harc időszakában ül össze, amikor mind tűrhetetlenebbé válik a dél-afrikai fajüldöző rezsimek léte — állapítja meg a távirat. Üzenetben köszöntötte a konferenciát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. XXII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 15., KEDD Nincs anyaghiány A Váci Kötöttárugyár termékeit szívesen látják külföldön Minőségét a KERMI garantálja Néhány évvel ezelőtt,a Váci Kötöttárugyár ahhoz a bizonyos, állatorvosi tankönyvek elején található lóhoz, volt hasonlatos, amelyen fajtájának minden betegsége látható. Elavult gépparkkal, korszerűtlen kelmékből, olyan textíliákat és kötöttárukat gyártottak, amelyekre a nemzetközi piacokon már alig volt igény. Hasonlatosan az egész textiliparhoz, kissé későn készült el a diagnózis. Ezt bizony megsínylette a gyár minden vezetője és dolgozója. Mindehhez hozzájárult, hogy elhúzódott a rekonstrukció. Ráadásul megnőtt a konkurrencia is. Végül is a gyáriak megtalálták a kivezető utat. A rekonstrukcióval egyidőben korszerűsítették a gyártmányszerkezetet, s ami nem kevésbé fontos: a vezetők elképzeléseit magáévá tette a váci központban és a négy vidéki telephelyen dolgozó mintegy két és fél ezer munkás. Most az ötéves terv félidejében már program szerinti munkáról, céltudatos gyártmányfejlesztésről adhatnak számot. Jubilál a negye kétezer kisiparosa A KIOSZ alapítótagjainck ünnepi tahikoiója Arról, hogy sikerrel teljesítik a középtávú, s az idei tervet. Az előbbinek éppen az a biztosítéka, hogy a vállalatnál megszűnt a kapkodás és az ésszerű átcsoportosítás nyomán a Kötőhurkólóknak, a kelmefestőknek, a szabászati és varrodai részlegeknek egyaránt ütemes az alapanyag-ellátása. A kötöttárugyárban 1980-ig körülbelül 60 százalékkal növelik a termelést Ez egymil- liárd 200 millió forint többlet árbevételt jelent, ami elsősorban nem a hazai fogyasztás emelkedéséből, hanem tőkés- és szocialista exportból adódik, örvendetes az a tény is, h&gy termékeik a nehéz piaci körülmények ellenére mind jobb áron találnak gazdára külföldön. Egyrészt a költségek csökkentésének, másrészt a gyári termelési kultúra színvonala emelkedésének köszönhető, hogy évről évre nagyobb nyereséggel zárnak. Termékeik hazai rangját bizonyítja, hogy a legújabb eljárásokkal készített fürdő- és úszóruháikat a KERMI védjeggyel látja el. A nyári vásár gyorsmérlege Ä megye boltjai kiállták a próbát Divatcikkek — 25 millióért A megye kétezer kisiparosának találkozóját Kiskun- lacházán vasárnap reggel kilenc órára hirdették, de már jóval előtte érkeztek a vendégek. A találkozó visszatekintést adott 1948-ra, amikor az első demokratikus kisiparos szervezet megalakult, s az azóta eltelt harminc építő esztendőre. Részt vett az ünnepségein Neményi Endre, a KIOSZ országos elnökhelyettese, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első' titkára, Káíai lncéné dr., a járási hivatal elnökhelyettese és Danes Sándor, az MHSZ ráckevei szervezetének titkára. A találkozó résztvevőit Urban László, a KIOSZ megyei titkára rövid köszöntőjében üdvözölte. — A kisiparosok jubileumáról országszerte megemlékeznek — mondotta. — Szer- j vezetünk ez évben ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját. Megyénkben kiállításokon, szakmai bemutatókon és más rendezvényeken tekintünk vissza a kisipar fejlődésére. A felszabadulást követően a haladó gondolkodású iparosok keresték demokratikus érdekképviseleti szervezetük megalakításának lehetőségét, A KIOSZ létrejöttét 1948-ban kormányrendelet segítette elő. Az eltelt harminc évben akisipar fejlődése nem volt egy- , öntetű, de van haladás és [ tény, hogy azóta a kisiparos- 1 ság politikai arculata, összetétele megváltozott, szövetségünk tagjai a nemzeti egység keretében, a munkásosztály szövetségeseként, tevékenyen vesznek részt az építő munkában. — Jelenleg az országban kilencvenezer, megyénkben közel tízezer kisiparos dolgozik. Kijelenthetem: mindenütt ott vannak, ahol dolgozni, tenni kell a lakóhelyük fejlődéséért — hangsúlyozta Urbán László, a KIOSZ megyei titkára. A megnyitó után nyílt meg az a kiállítás, amely visszatekintést ad az egykori céhmesterek munkájáról, a 30 év történetéről) s bemutatja a kisipar jelenét. S. P. Nehéz versenyeznie a me- gyeszékhey Budapest áruházaival a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ-ek kereskedőinek. Az idei nyári vásár tapasztalatai szerint: ha jól felkészülnek, állják az összehasonlítás próbáját, A nyárutói kedvezményes vásárba a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nyolcvan üzlete kapcsolódott be. Együttesen 25 millió forint értékű, nyári ruhát, cipőt kínáltak eladásra. Nem bóvlit, hanem többnyire elsőosztályú divatcikket. Már az akció első hetében több mint 15 millió forint értékű áru talált gazdára. de a második héten is, tízmillió forintos volt a forgalom. Jól járt a vállalat, hiszen kiürültek a raktárak. Elfogyott a jövőre már csak nehezen eladható készlet. És a háziaszonyok számításai is beváltak, hiszen körülbelül. nyolcmillió forintot takarítottak meg. A ceglédi ÁFÉSZ áruházban 15 százalékkal volt nagyobb a kínálat, mint tavaly, HúsfekUgozó a Szigetfőben s Szigetszentmiklóson, a Szigetfő Mezőgazdasági Szakszövetkezet húsfeldolgozó üzemében az idén már csaknem tizenötezer sertést vágnak, illetve dolgoznak fel. Termékeikkel elsősorban Szigetszentmiklós, a ráckevei járás és a Dunakanyar ellátását segítik. ’ Orosz Zoltán igazgató szerint a legnagyobb sikere a karton fürdőruháknak, a férfi cipőknek, a női szandáloknak és a jersey anyagoknak volt. A szomszédos Nagykőrös AFÉSZ-áruházának igazgatója, Tornyi Béla szerint áld-, ják az egész nyáron szeszélyes időjárást. Szerinte, ha a vásár kezdetekor nem lett volna kánikula, az egymillió 600 ezer forintos kínálatnak a fele sem kelt volna el. így viszont mindössze 300 ezer forint értékű áru maradt meg. Az ÁFÉSZ-központ ellenőrei szintén felvették a köpenyt, így segítették a nyári vásárt. A Váci Dunakanyar Áruházban Kahoffer Géza igazgatótól azt tudtuk meg, hogy régi áron ötmillió 800 ezer, engedménnyel három és félmillió forint értékű volt a kínálat. Strandcikkekből, könnyű pulóverekből, harisnyákból, szinte semmi sem maradt a pulton. A nyár akkor is próbára teszi a Dunakanyar Áruház eladóit, ha csendes a vendégjárás. A néhány éve működő áruház szellőztetését ugyanis rosszul tervezték meg, s azóta sem tudnak segíteni rajta. A kánikula idején 30—35 fokban izzadtak a kereskedők. Védőitalnak limonádét kaptak, de az igazi felüdülést bizonyára csak az hozza meg, hogy a nagy forgalom utáni jutalék meghízlalja majd a. borítékot Cs. A. KÖZELET Simon Pál nehézipari miniszter meghívására tegnap hazánkba érkezett Vlastimil Ehrenberger csehszlovák tüzelőanyag- és energiaügyi miniszter és Miroslav Prikryl miniszterhelyettes. A két miniszter tárgyalást folytat a kétoldalú szénbányászati és villamosenergetikai kapcsolat fejlesztéséről, s meghatározza az 1981—85-ös tervidőszakra szóló műszaki-tudományos együttműködés legfontosabb témáit. Dr. Wilfried Maass kulturális miniszterhelyettes vezetésével küldöttség érkezett hazánkba a Német Demokratikus Köztársaságból. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marczali László, kulturális miniszterhelyettes. Viszonyítások D ivatos dolog napjainkban a különféle mércék emlegetése, annak bizonygatása, az új technológia, az új termék a nemzetközi színvonalnak megfelel, csakhogy — gyakorta — arra nincsen válasz, ha valaki veszi a fáradságot a kérdezősködés. re, mi az a nemzetközi színvonal. Az ugyanis sokféle lehet, s aligha vezet bárhová is az olyasfajta viszonyítás, aminél a kiindulópontok egészen mások. A gyári győzködéseket éppen ezért nem árt fenntartásokkal kezelni, mert tények tanúsítják, a megbízható mércék kialakítása tudományos alaposságot követel, s ezért a kisipari módszerekkel készítettek szinte mindent igazolhatnak és cáfolhatnak, kinek- kinek tetszése, érdeke, vélt igazsága szerint. Ezek előrebocsátása után válik igazán vonzóvá az a magatartás, mely Cegléd legfiatalabb ipari termelőüzemét, a Fűrész-, Lemezes Hordóipari Vállalat gyárát jellemzi. Nem röpködnek a hírt, rangot emelni látszó jelzők, olyasfajta egyszerű ténymegállapítások hangzanak el, hogy az üzemben a berendezések túlnyomó része valóban korszerű, mert termelékeny, s hogy a szervező- munka elsődleges célja az élőmunka-ráfordítások észszerű határának kijelölése. Ritkaság új ipárl üzemnél az ilyesfajta mértéktartás, a viszonyítások óvatos kezelése, mert kétféle tipikus esettel találkozni. Az egyik: . minden nagyon szép és jó, micsoda csodagyárat „kapott” az a hogyishívják város vagy község. A másik típus: csak jaj és baj van, velünk senki néni törődik, nem kaptunk hitelt, nem tudtuk eléggé alaposan megszervezni az üzembe helyezést, mert... s itt hosszú lista következik. A ceglédi gyárban sem az előbbivel, sem az utóbbival nem találkozhatni, s már maga ez a tény bizonyítja, hogy sikeres volt az ipar- telepítés e mozzanata. Még inkább sejteti e sikert, hogy nincsenek tetszetős győzelmi jelentések, napok alatt semmivé olvadó rekordok. Vannak viszont olyan tények, amiket joggal tarthatunk figyelemre mél- tóaknak. I lyen jellemzője például a ceglédi gyárnak, hogy egy hektoliterre felbontva a hordósereg élőmunka-szükségletét, 0,8 óra jön ki. Gyakorlatiasabban: a tízhektós hordó 480 percnyi munkaidőt foglal magában, s ezj nemzetközi összehasonlításban nem csak elfogadható, hanem kimondottan jó eredmény. A hazai fafeldolgozás színvonalához képest ugyan rekord lenne ez, de semmi értelme azoknak a rekordoknak, ahol az indulók nincsenek egy súlycsoportban. Valójában ugyanis arról van szó, hogy a ceglédi gyárban olyan technológiai körülményeket teremtettek, melyek egész egyszerűen tűrhetetlenné tennék a másfajta eredményt, hiszen akkor a ráfordításokat hosszú-hosszú évek alatt fizetné csak vissza az eszközarányos nyereség. Okoskodhattak volna persze úgy az itt aolgozók, hogy különösebben nem kell tépni az istrángot, mert a többi hordógyárhoz és -üzemhez viszonyítva, mindenképpen mi leszünk a valakik, a példák. Ök azonban azt az utat választották, mely egy irányt kínál a népgazdasági s a vállalati érdekeltségnek, azaz feladataikat, elérendő eredményeiket ahhoz viszonyították, miféle feltételeket bocsátottak a rendelkezésükre. S mert a technika, a technológia, a szervezés jóval fölötte áll a hazai átlagnak, mi sem természetesebb, mimt az, hogy az eredmények is átlag felettiek. Mi sem természetesebb, ebben a gyárban, ebben az esetben. Mert sajnálatos, de igaz, hogy az ilyen mérlegelés, viszonyítás ma még fehér holló az iparban, s általában a termelőterületeken. M a sincs vége a fejlesztőmunkának, az új gyártelep bővítésének, hiszen — körülbelül kétszámiilió forint kiadása fejében — kialakulóban van az ún. székülés- és -támlaüzem. A bútoripar nagy mennyiségben készít — exportra is — székeket, s a termelés fokozásának lényeges akadálya évek óta, hogy nincs elegendő főbb alkatrész, azaz ülés és támla. A ceglédi gyár bővítése ezen a gondon enyhít, de persze nem valamiféle Szívj óság diktátuma alapján. Hanem úgy, hogy közben a ceglédi gyár s az egész vállalat, megfelelő gazdaságosságú gyártmányhoz jusson. Az új üzemben szolgálatra fogandó gépeket, berndezéseket Finnországból vásárolták, s mert a finn faipart különösebben nem kell bemutatni, így azt sem szükséges részletezni, a megvásárolt technika már eleve kijelöli az eredmények színvonalát, átlag felettieknek illik lenniük, mert.akkor éri el célját a nagy összegű beruházás. Ahhoz viszonyítva, ahogyan napj,ainkban készíti a hazai fafeldolgozóipar a székalkatrészeket, a ceglédiek, ha félgőzzel dolgoznának is, élen lennének. 'Csakhogy ez az eshetőség föl sem merül, nem az a viszonyítási alap! A mérce az, hogy mire nyújt lehetőséget a megvásárolt technika, s miként lehet ezeket a lehetőségeket maradéktalanul hasznosítani a termelésben, mégpedig kezdettől fogva, azaz — ha semmi nem jön közbe — az esztendő végétől. Éppen ezért tetszetős, de öncélú összehasonlítgatások helyett szervezéssel foglalkoznak; mindennek előre kijelölt a helye, a feladata, a szerepe, a működési láncban. Mert hiszen természetesnek ''tartják, hogy a berendezésekről annyi áru kerüljön le, amennyit a gyártó finn cég megjelölt. Csuoán utalunk arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről határozva — a gazdasági fejlődés kulcskérdésének jelölte meg az ésszerű beruházási munkát, aminek eredménye a gazdaságosan előállított, versenyképes gyártmány. S aminek alap- feltétele a viszonyítások olvasáajta módja, melyet vázoltunk. Mészáros Ottó
