Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

1978. AUGUSZTUS 13., VASÄRNAP v/fiifcip Hajrá nélkül Bővítheti a k©©p8B”ácIé Befejeződött az amemai üzletemberek látogatása Szombaton a Magyar Keres­kedelmi Kamarában zárómeg­beszéléssel véget ért a magyar származású amerikai üzletem­berek magyarországi látogatá­sának hatnapos hivatalos prog­ramja. A vendégeket — akik a Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Világszövetsége meghívására tartózkodtak ha­zánkban — Kallós Ödön, a kamara elnöke üdvözölte. Ez­után eszmecserét folytattak a magyarországi látogatás ta­pasztalatairól. Ezzel kapcsolatban Lajos Schmidt, a Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács amerikai ta­gozatának elnökhelyettese ar­ra a kérdésre, hogy a két or­szág kereskedelmi megállapo­dása nyomán milyen lehetősé­geket lát a gazdasági kapcso­latok bővítésére, elmondta: az évente 180 millió dolláros kül­kereskedelmi forgalom növelé­sére egész sor lehetőség kínál­kozik. Ezt bizonyítja az ame­rikai üzletemberek magyaror­szági útja, vizsgálódása is. Nem csupán egy-egy alkalom­ra korlátozódó üzletkötésekről lehet szó, hanem a kooperáció bővítéséről is, amelyet — mint örömmel látták — magyar részről is meghatározó fontos­ságúnak tartanak a külkeres­kedelmi kapcsolatok erősítésé­nél. ★ A vendégeket magyarországi látogatásuk során hivatalában fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke. A küldöttség vezetői ár. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszterrel a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről tár­gyaltak. A delegáció tagjai nagyüzemeket kerestek fel, kulturális., centrumokba . látó-; gattak és megtekintettek több idegenforgalmi nevezetességet. Utolsó váltás az építőtáborokban Zárás: augusztus 26-án - Jeleskedő Pest megyeiek Szombaton már a negyedik turnus tagjai is csomagoltak a KISZ nyári építőtáboraiban, s helyüket hétfőn az idei utol­só váltás 13 ezer ifjú önkén­tes munkása foglalja el. Az eddigi eredményekről, a leg­fontosabb tapasztalatokról kérdeztük Márton Józsefet, a KISZ KB építőtáborok bi­zottságának titkárát: Az idén rangsoroltak — Az idén 12 új tábort nyitottunk, így a már hagyo­mányosnak számító táboraink­kal együtt 61 helyen kínáltunk munkalehetőségeket a fiata­loknak. Az első turnus június 18-án kezdődött, az ünnepé­lyes táborozásokra pedig augusztus 26-án kerül majd sor. Ez alatt . az idő alatt mintegy 47 ezer 500 fiatal dol­gozott, illetve fog még dolgoz­ni a táborokban — nyolcezer­rel több mint tavaly. A leg­több munkahely, szám szerint 48, mezőgazdasági, illetve élel­miszeripari teendőkkel várta az érkezőket. — Ebben az évben alapvető változás következett be: ko­rábban mindig ki tudtuk elé­gíteni a táborok gazdáinak létszámigényeit, idén viszont 70 ezer fiatal is elkelt volna a táborokban. Ezért rangso­roltunk, s csak olyan helye­ken engedélyeztük a tábor- nyitást, ahol valóban szükség volt a segítő kezekre. S ami legalább ennyire fontos: ahol az elengedhetetlenül szükséges szociális és kulturális körül­ményeket is maradéktalanul biztosítani tudták a fogadók. A követelményeket a tábor­nyitások előtt és menet köz­ben egyaránt szigorúan el­lenőriztük. Veresegyházi mérleg — Gyorsmérlegünk szerint az első három turnusban dol­gozott majd 30 ezer fiatal munkájának forinthan kife­jezhető értéke megközelítette a 19,5 millió forintot. Miből? A nemesnádudvari Asztalos Já­nos leánytáborban például az első csoportban 120 lány 7,2 tonna cseresznyét, 2,1 tonna meggyet szedett, 88 ezer sző­lőtőnél végzett hajtásváloga­tást, 53 hektár szőlőt kapált meg — többek között. A Be­tonútépítő Vállalat veresegy­házi építőtáborának harmadik turnusában a 194 fiú felszerelt 4400 méter szalagkorlátot, 1300 négyzetméter padkát ké­szített, füvesítettek 19 ezer négyzetmétert, s 2800 négy­zetméternyi mederfelületet burkoltak betonlapokkal. Szakmunkástanulók Diósdon — Előbbrelépésnek tartjuk, hogy idén — a tavalyi eggyel szemben — már három olyan építőtábort sikerült nyitnunk, ahol kizárólag szakmunkásta­nulók dolgoznak, s ott eltöl­tött két hetük beszámít a kö­telező nyári gyakorlati idő­be. A leninvárosi Tiszai Kő­olajfinomító építésénél az Aj­kai Alumíniumkohó, valamint a Gördülöcsapágy Gyár diós- di gyárának rekonstrukciójá­nál dolgozó fiatalokról — az első négy turnus tapasztalatai alapján — nyugodtan megál­lapíthatjuk: a felnőttekkel egyenértékű munkát végeztek. — Különös gonddal ügyel­tünk a szabadidő hasznos el­töltésére, a sportolási és a kul­turált szórakozási lehetőségek biztosítására. Ezért szervez­tünk az egyes táborok öntevé­keny programjai mellett, több mint 800 központi műsort. A kulturális programok jelentős része az idei év kiemelkedő eseményének, a VIT-nek je­gyében zajlott. Sorszám: 21 Az idei építőtáborok o huszonegyes sorszámot kapják. Az első évfolyam az emléke­zetes 1957-es, amikor a Han­ság lecsapolásában segédkez­tek a vállalkozó kedvű ifjak. Bár az utolsó turnus önkéntes munkásai csak augusztus 26- án teszik le a szerszámot, már foglalkozunk a jövő évi ter­vekkel. A tábortulajdonosok szeptember közepéig jelent­kezhetnek 1979-re szóló ter­veikkel. A jövő évi táborok helyéről a KISZ KB decem­ber közepén testületi ülésen dönt. A V1T után, itthon A politizáló ifjúság találkozója Négy kérdésre válaszol dr. Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának etső titkára A világ 146 országa kétezer demokratikus ifjúsági szer­vezetének tizennyolc és fél ezer küldötte sereglett ösz- sze, mint ismeretes, július 28. és augusztus 5. között Kuba fővárosába, hogy a XI. Világifjúsági és Diákta­lálkozón hitet tegyen a népek barátsága, a béke. a ha­ladás, az antiimperialista szolidaritás eszméi mellett. Ha­zánkat 450 tagú ifjúsági delegáció képviselte. Pest me­gyéből hat KISZ-fiatal utazott a VIT-re: dr. Arpási Zol­tán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, a fesztiválon a Pest, a Nógrád és a Fejér megyei ifjúkom­munisták vezetője, Trnovszki Sándor, a ceglédi 203. Szakmunkásképző Intézet tanulója, Szíjjártó Zoltán, a Fóti Gyermekváros tanulója, Zámbó Sándor, a Pestvidéki Gépgyár műszaki programozója, Bői Sándor, a csév- haraszti lakóterületi KISZ-alapszervezet titkára és Schmikl Julianna, a Telefongyár nagykátai üzemének tervstatisztikusa. Néhány órával a küldöttség hazaérke­zése után dr. Arpási Zoltánnal beszélgettünk havannai élményeiről, tapasztalatairól, a XI. VIT hangulatától. 0 — Miben látta a találkozó lényegét? — A havannai VIT-en a küldöttek a világ ifjúságának legszélesebb rétegeit képvisel­ték — kezdte dr. Arpási Zol­tán. — Ifjúkommunisták, szo­ciáldemokrata, keresztényde­mokrata, radikális pártok if­júsági szervezeteinek tagjai más és más politikai eszméket valló fiatalok találkoztak, hogy kicseréljék véleményüket a világról, a társadalmi haladás, a politikai élet kérdéseiről. A havannai fesztiválon, miként 1947 óta valamennyi VIT-en, a magyar ifjúság küldöttei képviselték dolgozóink állás- foglalását és elkötelezettségét a nemzetközi szolidaritás, a haladás és a béke ügye mel­lett. Egyben arra is készültünk, hogy hírt vigyünk a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében elért sikereiről. — Nehéz leírni, érzékeltet­ni azt az őszinte baráti lég­kört. amelyben a kubai fia­talok fogadtak bennünket, A magyar küldöttség szálláshe­lyén,'az Acörohéllábán, és az' egyik tengerparti 1 épületbeh berendezett magyar klubban is már a megnyitó előtt iz­gatott fesztiválhangulat ér­ződött. Ezt tovább fokozta, hogy a VIT megnyitója előtt ünnepelte Kuba a Moncada laktanya elleni támadás 25. évfordulóját, melyről a ma­gyar fiatalok is megemlékez­tek a szálláshelyükön. — A megnyitó eseményei közül egyet említenék. Majd két óra alatt tettük meg a sta­dionba vezető három és fél kilométeres utat. Az út men­tén a kubaiak ezrei álltak. Ahol elhaladtunk, mindenütt a Viva Hungária, valamint a kubai és a magyar barátságot éltető kiáltások hallatszottak. Hiába zúdult a közönségre a számunkra szokatlanul heves trópusi zápor, senki sem moz­dult a helyérőL O — Melyek voltak azok az események és rendezvé­nyek, amelyeket a Pest megyei fiatalok leginkább megőriznek majd emlékezetükben? — Legelőször a Forradalmi vívmányaink útján elnevezé­sű rendezvényről szólnék — folytatta a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. — E i program segítségével valójá- i ban is képet alkothattunk arról a fejlődésről, amelyet Kuba az elmúlt két évtizedben elért. Vendéglátóink végigkalauzol­tak Havannában. Utunk a Forradalom terén kezdődött, majd a műszaki főiskola, a 310 ágyas kórház, a testne­velési főiskola, a dohány- és a fagylaltgyár mellett halad­tunk el. Részletesen megis­merkedtünk a Havannai Mun­katerápiás Ideggy ágy intézet munkájával, melynek vezető­je együtt harcolt Fidel Cast- róval és fegyveres csoportjá­val. Elmondta, hogy a forra­dalom győzelme előtt úgyszól­ván kilátástalan helyzet ural­kodott az országban. Járvá­nyok tizedelték a betegeket, nem egy kubai halt éhen. Az intézetnek ma az a feladata, hogy segítse a betegeket újból beilleszkedni a munkába, a társadalomba. Ügy láttuk: az intézet sokkal inkább hason­lít diákkollégiumra, mintsem kórházra. — Miként a magyar ifjú­kommunisták, a kubai fiata­lok is részt kérnek az ország­építés sokféle feladatából. Ha­vannától 20—30 kilométerre — a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségével — épül a cementgyár. Az építke­zésen — ott jártunkkor — 1100 fiatal dolgozott; Havannából és az ország más vidékeiről érkeztek ide. Sokan ott tanul­ják meg a szakmát is. A ter­vek szerint, a cementgyár 1979-től évente egymillió 400 ezer tonna cementet termel. — Részt vettünk két nagy­gyűlésen, ezeken a világ fia­taljai a neokolonializmus ellen foglaltak állást. A központi rendezvények mellett baráti találkozókon ismerkedtünk a bolgár, a csehszlovák, a len­gyel és a szovjet fiatalok éle­tével és munkájával. Különö­sen maradandó élményt jelen­tett számunkra a Jósé Marti úttörőváros megtekintése. A fesztivál kubai nemzeti nap­ján itt hirdették ki Kuba új gyermek, és ifjúsági törvé­nyét. E törvény megalkotását széles körű vita előzte meg, s tartalmazza a fiatalokat érin­tő döntések rendjét, a bele­szólás és a véleménynyilvání­tás lehetőségét. Nem kis szerencsénkre so­rainkban foglalt helyet Alberto JiCantorena olimpiai futóbaj­nok, aki fáklyájával a feszti­vállángot meggyújtotta. Mi­közben autogrammot osztoga­tott a magyar fiataloknak, el­mondta: eddig háromszor járt Magyarországon, s idén- is ké­szül hazánkba. — Természetesen vége, hosz- sza sem lenne az élmények felsorolásának, hiszen említ­hetném a karnevál színpompás kavalkádját. A kubai vezetők szinte éjjel-nappal a küldöttek között tartózkodtak. A záróest után a Lenin parkban egy dzsip állt meg, nem messze a magyar fiatalok csoportjától, s meglepetésünkre maga Fidel Castro állam- és kormányfő, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára jött közénk. © — Milyen képet alkotott a kubaiakról? — Mindvégig éreztük a ku­baiak nyílt és őszinte barát­ságát. amelyet két epizód iga­zol a legjobban. A fesztivál egyik napján kubai családok­hoz látogattunk. A találkozót este tizenegy órára beszéltük meg, de eltévedtünk és más­fél órás késéssel érkeztünk meg az egyik modern lakóte­lepre. A vendéglátók késésünk ellenére terített asztallal vár­tak bennünket. Reggelig be­szélgettünk és szórakoztunk kubai barátaink otthonában, akik ajándékkal halmoztak el bennünket. A másik eset személyes él­ményem. Szabad időmben nagy kedvvel, élvezettel kószáltam a havannai utcákon. Egyszer egy műemlék templomot néz­tem meg. A műemlék előtt idős emberitől kértem útbaigazítást, aki miután megtudta, hogy ma­gyar vagyok — a nemzetközileg bevált eszközökkel, mutogatá­sokkal, jelbeszéddel — kezd­te magyarázni a környékbeli látnivalókat. Közben két fia­talember csatlakozott hozzánk, egyikőjük beírta nevét az úti­könyvembe, mondván: ha most nem is, de ha legköze­lebb Havannába jövök, feltét­lenül keressem fel. Miguel La- tideznek hívják. — Hogyan adják át majd *** a Pest megyei fiataloknak Kubában és a XI. Világifjúságt és Diáktalálkozón szerzett is­mereteiket? — Rendkívül gazdag és bő anyagot gyűjtöttünk. Magam tizennégy tekercs diafilmet készítettem. Négy magnókazet­tát töltenek be hangfelvéte­leink. Ügy döntöttünk, hogy egyelőre rendszerezzük anya­gainkat. Azután később, szep­tember elején találkozunk csoportbeli társaimmal, a Pest megyei fiatalokkal, s egységes — diákkal és hangfelvételek­kel illusztrált — közös beszá­molót készítünk. Az a célunk, hogy amennyire tőlünk telik mielőbb mindenkivel megosz- szuk élményeinket — mondta befejezésül Arpási Zoltán. Virág Ferenc Itthonra és külföldre Már gyártják a nagynyomású festékszórókat a Mechanikai Művekben Kecskeméti fiatalok dolgoznak a kiskunlacházi Petőfi Tsz építőtáborában. A diákok naponta tíz mázsa uborkát szednek le a gazdaság földjein, Bozsán Péter felvétele Budapesten a Szent István körúti házakat is azokkal a korszerű, nagynyomású festék­szórókkal szépítik, amelyeknek sorozatgyártása az idén, a má­sodik negyedév végén kezdő­dött meg a Mechanikai Mű­vekben. A 250 atmoszféra nyo­mással dolgozó, sokoldalúan alkalmazható festékszóró li- cencét a Mechanikai Művek egy szovjetunióbsli vállalattal együtt vásárolt meg. A magyar vállalat a komplett aggregátot, a vilniusi gyár a festőpisztolyt, a nagynyomású tömlőt és az úgynevezett kocsit gyártja. A készre szerelt terméket a Szov­jetunióban belföldön értékesí­tik, a Mechanikai Művek vi­szont exportálja is. A tavaly februárban meg­kezdett beruházás együttes összege 330 millió forint volt, a beruházás költsége — a ter­vek szerint — két és fél év alatt megtérül. Jövőre már 13 ezer, 1980-ban mintegy 20 ezer festékszórót gyártanak — ezzel az új üzem teljes kapacitását kihasznál­ják. A hazai értékesítő — az Autóker — kérésére 80 beren­dezést szeptember 1-ig — négy hónappal korábban a terve­zettnél — átadnak a kereske­delemnek, s ezt az esztendő végéig újabb 300 követi. jelenséget az éves terv meny- nyiságá teljesítéséhez fűződő érdek magyarázta. A gazdasá­gi reform bevezetésével 1968- ban arra számítottak közgaz­dászaink, hogy a tervutasítá­sok kötelező erejének megszű­nése egy csapásra eltünteti az év végi hajrá káros jelenségét. Sajnos a gyakorlat cáfolta ezt a várakozást — az év végi hajrá napjainkban is érvé­nyesül, bár tagadhatatlan, hogy némileg mérséklődött. A TERVEZÉSBEN — válla­lati tervezésben is — ma még nagymértékben érvényesül a bázisszemlélet. Ennek követ­kezménye, hogy a számbavétel időpontja az év vége — füg­getlenül attól, hogy a terme­lési és értékesítési folyamat túlnő, vagy áthúzódik a másik évre. Ehhez kötődik a nyere­ség, a jutalom stb. Nem két­séges, hogy az állandó növeke­désre hangolt (késztetett) vál­lalati politika az év végére hozni kívánja a kitűzött meny - nyiséget és értéket, A vállalatok olyan külső kö­zegben élnek, amelyben szin­tén az év végi hajrá érvénye­sül, azaz a rendelések teljesí­tésének mértéke, különösen az első negyedévben visszaesik. Ezt magasabb készletállo­mánnyal át lehetne hidalni, de ennek anyagi terhei sem el­hanyagolhatók. Ugyancsak az év végi haj­rára ösztönöz a beszámoltatás mechanizmusa, amely decem­ber 31-éhez kötődik. Nem kis szerepe van a hajrában a be- idegzettségnek sem, ami mind a vezetőknél, mind a dolgo­zóknál megfigyelhető: majd a végén kicsit jobban ráverünk. ELKERÜLHETŐ A JÖVŐ­BEN az év végi hajrá? Ha megteremtjük az ellene ható feltételeket, jelentős mérték­ben csökkenthető, de teljesen nem szüntethető meg, s talán gazdaságilag ilyen érdek nem is áll fenn. Az azonban feltét­lenül szükséges, hogy az év vé­gi hajrát fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklus osságát mérsékeljük Wiesel Iván A NAPTARRA PILLANT­VA talán kicsit szokatlan en­nek az írásnak a címe: miért szólunk augusztusban arról, amiről csak decemberben vagy januárban szokás beszélni — a termelés és értékesítés év végi hajrájáról? E jelenség —saj­nos — népgazdaságunkban év­tizedek óta szinte törvénysze­rűen ismétlődik, mindenki is­meri, elítéli és hangsúlyozza káros voltát — ennek ellené­re mindig visszatér. Köztudott, hogy az év végi hajrá senkinek sem hasznos — fokozottan igénybe veszi a dol­gozókat, nőnek a költségek, emlekedik a túlórák száma, az üzemekben kapkodás figyelhe­tő meg, ez növeli a selejtet, túlterheli a szállítási hálóza­tot, megnehezíti az ügyinté­zést és tovább lehetne sorolni azokat a negatívumokat, ame­lyek az év végi hajrá nyomán keletkeznek. A Konjunktúra és Piacku­tató Intézet egyik kiadványa (Laki Mihály: Év végi hajrá az iparban és a külkereskede­lemben) elemzi a jelenség okait és azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulnak az év végi hajrá megszüntetéséhez. A TANULMÁNY BEBIZO­NYÍTJA, hogy az év végi haj­rá nem sajátosan a szocialista tervgazdálkodás jelensége. Ti­zennégy megvizsgált tőkés or­szág közül tizenegyben tör­vényszerűen megfigyelhető, bár á hullámzás mértéke, az év végi hajrá ereje lényegesen kisebb, mint hazánkban. E jelenséget a nyugati köz- gazdasági szakzsargon window dressing néven ismeri: amikor a vállalatok és bankok arra tö­rekszenek, hogy mérlegeik po­zitívan alakuljanak és ennek érdekében igyekeznek minél nagyobb követelésállományt kimutatni. Ez a vállalat hitel- kéoeségének, a bank bondtásá- riäft megítélése szempontjából fontos minősítő szempont. A szocialista gazdaságban nem kell a mérlegek optiká­jának javítása érdekében év végi hajrába kezdeni. A terv­utasításos rendszerben ezt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom