Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
1978. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT '■JfSoHaD A kubai külügyminiszter programja Isidoro Malmierca, a Kubai Köztársaság külügyminisztere ős felesége tegnap a Herendi Porcelángyárba látogatott. Társaságukban volt Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete. Megtekintették a több mint 150 éves világhírű porcelángyár üzemeit, a korongozót, a festőműhelyeket és a másfél évszázad herendi termékeit reprezentáló múzeumot, majd a Balaton-part nevezetsségeivel ismerkedtek. Környezetvédelmi táborozás Országos környezetyédelmi ifjúsági vezetőképző, tábor nyílt tegnap Gyöngyösön. A tábort Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront alelnöke, a HNF országos környezetvédelmi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd S. Szabó Ferenc, a népfront országos tá- nácsának tagja „Társadalmi együttműködés a környezetvédelemben” címmel tartott előadást A megyei főügyészség értékelése I Javult a társadalmi tulajdon védelme Betörések a főváros környékén Jelentősen csökkent Pest megyében a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények kárértéke. A megyei főügyészség közelmúltban elkészült értékelése szerint tíz esztendővel ezelőtt még évente 28—30 millió forint volt az így okozott nép- gazdasági kár, tavaly viszont 12 millió forint. Mind kevesebb a nagy kárt okozó bűn- cselekmény. Az esetek 45—50 százalékánál a kár nem haladja meg a 1000, 80—85 százalékánál az 5000 forintot. Javult a helyzet a társadalmi tulajdon ellen a mezőgazdaságban elkövetett bűncselekmények számát tekintve is. Még néhány éve a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknek mintegy 40 százalékát követték el a közös gazdaságok kárára, tavaly ez az arány már nem értei el a 16 százalékot. A kedvező változás a termelőszövetkezetek átgondolt egyesülésével megszilárdult gazdálkodási fegyelemnek és a tulajdonosi szemlélet erősödésének tudható be. Gyakoribbak a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények a megye kereskedtlmé ben és a szállításban. A nagyobb kárt okozó esetek 30 százaléka ezeken a területeken fordul eló, A főváros környéki községekben, ahol sok a kis üzlet, nem ritka a betöréses lopás. Sajnos, ma még sok az ismeretlen tettes, főként a budai, a váci és a ráckevei járásban. Ezért a megyei bűn. üldöző szervek elsősorban a betörések megelőzéséhez kérik a lakosság éberségét és aktív közreműködését. Mi kerül a tányérra ? A gyermekélelmezés kérdőjelei » Mi a fontosabb? — Patrónusok — A Kagyló-étterem Pest megye százezer általános iskolása közül minden harmadik gyerek napközis, vfigy tanulószobára jár. Az óvodások száma több, mint 34 ezer. Tavaly Pest megyében 52 ezer volt a gyermek- élelmezésben részesülők száma. Hol főinek számukra? Mi kerül a tányérba? Javul-e a sokat emlegetett gyermekélelmezés? — ezekre a kérdésekre kértünk választ Szarényi Zoltántól, a megyei tanács művelődési osztálya gazdasági csoportjának vezetőjétől. Nagy úr a szükség — Megyénkben 223 iskolai, óvodai konyhában főznek a gyerekekre. Túlságosan sok helyen, változó körülmények között. Közülük a legkisebb a tápiószőlősi, az óvoda konyháján ott harminc adag ebéd készül naponta. A legnagyobb, 1500 adagos a szentendrei központi konyha. A magyarázat egyszerű: ahol óvoda, iskola épült, konyha is készül hozzá. A legtöbb településen tehát két-három gyermekikonyha is akad. Ez így gazdaságtalan. Néhol a negyedik iskola építésekor jönnek csak rá: jobb lenne a központi konyha, amelyben ezernél több gyerekre főzhetnek. Viszont az ilyen konyha építése elég drága. Hat-hétmillió forintba kerül. Ugyanennyi pénzből 120 személyes óvoda épülhet, vagy három-négy tanterem. — Az a kérdés: mi a fontosabb? Pest megyében tavaly négyezer 747 gyermek óvodai kérelmét kellett hely hiánya miatt elutasítani. Még 900 tantermet kellene építenünk, hogy megszűnjék a kétműsza- kos tanítás minden iskolánkban ... — Nagy úr a szükség, nem enged választást. Csak ott' épülhetne központi konyha — a dabasihoz, szentendreihez, budaörsihez, nagykőrösi fiez,' vecsésihez, érdihez hasonló — ahol az iskoláknak nincs saját konyhája. Tanteremre, óvodára kell a pénz... A norma: tíz forint Az iskolai konyhák higiéniai szempontból megfelelnek az alapkövetelményeknek. A KÖJÁL emberei nem találnak sok kifogásolnivalót. Tavaly egyetlen iskolai, óvodai konyhát sem kellett bezárni, ételmérgezés sem fordult elő. Viszont az étkezőhelyiségek többsége szűkös. A gyerekek csak több turnusban, egymást váltva ebédelhetnek. Sok helyütt távol van a konyhától az étkezde, s így nem lehet bevezetni az önkiszolgálást, aminek pedig pedagógiai haszna is volna: önállóságra szoktatná a gyerekekét. ~ — Az alumíniumkanalak, villák, kések, a műanyag- és bádogtányérok szerencsére már a múlt emlékei. Ma porcelán vagy fajansz tányérokból esznek a gyerekek, rozsdamentes evőeszközökkel. — Hogy mi kerül a tányérra? Ez bizony ma is nagy gond. Legutóbb 1976-ban szabályozták a gyermekélelmezés nyersanyag-normáit. Egy óvodás gyermek napi háromszori étkezésére kilenc forint 20 fillér, egy alsótagozatos tanulóra tíz forint, egy felsőtagozatosra tíz forint 60 fillér költhető. — Ha az azóta megváltozott árakat és a piaci lehetőségeket tekintjük — ez bizony, mi tagadás, kevés. Primőrt, zöldséget, gyümölcsöt, ami az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen, ritkán raknak a gyerekek tányérjára. Az óvodában egy forint 60 fillér jut a tízóraira', s ugyanennyi az uzsonnára. Legfeljebb a zsíroskenyérre elegendő. A hat forint 80 filléres ebéd nem bővelkedik húsban... — Persze, az igazsághoz tartozik, hogy nagyok az eltérések. Ahol a termelőszövetkezet patronálja az iskolát vagy az óvodát, ott több, jobb jut a gyerekeknek. De ahol csak az élelmiszerüzletből, zöldségboltból vásárolhatnak, ott küszködnek a normával. A megoldás Az iskolatej-akció nem fejlődik zökkenőmentesen. Számos iskolába egyáltalán nem mindenkitvesznek fel. Sok felsőtagozatos diák csak az éttermekben, előfizetéses rendszerben ebédelhet, mert szülei dolgoznak. Nincs a számukra menza. Az iskolai konyhák kapacitása tehát — az igényekhez ■ képest — szűkös. Nagy. segítséget' jelentene, ha a megye éltermeiben vállalnák a gyermekélelmezés gondjait. Ez még a jövő dolga, de a most kezdődő tanévtől már találunk olyan példát, amit másutt is követhetnének: a megye számos üdülőjében, éttermében csak nyáron főznek. Télen ezek a konyhák kihasználatlanok. Egy kivétel azonban akad: a szentendrei járásban. A kivételről, a példáról, amely követendő, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál érdeklődtünk. Kővári Béláné, a vállalat üzemeltetési előadója: — Számos éttermünkben ebédelhetnek a gyerekek, heti előfizetés alapon. Ősztől újdonsággal szolgálunk: a leányfalui Kagyló-étterem 1500 adagos konyháját téliesítettük. s vállaltuk, hogy Dunabogdány és Tahi- tótfalu hatszáz iskolásának étkeztetéséről gondoskodunk a tanítási évadban. Nemcsak főzünk a gyerekekre, de a kész ebédet ki is szállítják az iskolákba. V. G. P. Népfront művelődési munkaközösségek A valósághoz Illő megoldást keresnek A Hazafias Népfront közművelődési munkájának az a legfőbb célja, hogy a társadalom miniéi több tagja érezze életszükségletnek műveltsége folyamatos gyarapítását. Ez nem egyszerűen művelődési cél, hanem szakadatlan törekvés, arra, hogy mindenki többet tudjon a világról, a társadalomról, jobban értse a politika, a gazdaság, a kultúra alapkérdéseit és összefüggéseit. E cél érdekében a népfrontmozgalom kezdeményezzen közreműködik a szocialista kultúra terjesztésében, a közösségi emberré nevelésben, az egyéniség mind teljesebb kibontakoztatásában. Művelődő emberek Milyen módon? Az elmúlt három esztendő- öen több száz művelődési munkaközösség alakult az országban. Bizonyára sokakban felmerül a gondolat: ugyan mi szükség van a népfrontmozgalomban művelődési munkaközösségekre, amikor a tanácsok mellett kulturális állandó bizottság, az ipari üzemekben és a termelőszövetkezetekben kulturális bizottság, a művelődési házakban pedig társadalmi vezetőség működik? Ebben az esetben azonban nem illetékes állami és társadalmi szervek újabb bizottságáról, hanem a művelt és művelődni vágyó, a mások művelődését is elősegíteni akaró, társadalmi érdeklődésű emberek közösségéről van szó, akik azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a kultúra az országban valóban tömegessé váljon. Ennek érdekében azon munkálkodnak, hogy a dolgozók sokaságához eljusson népünk és az emberiség'm’üt jártók,’ jelenének minél több haladó szellemi értéke. Feladatuknak tekintik a tanulási, a továbbtanulás és az olvasási kedv felkeltését, a művelődési igények lehető legjobb kielégítését. Segítenek szocialista ízlés, életmód, magatartás, az igényes emberi élet általánosabbá válásában. A népfrontnak, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalomnak, fontos feladata a politikai ismeretterjesztés. Százezreik vesznek részt egy- egy esztendőben ilyen rendezvényeken. A színes és változatos formák között a fórum jellegű rendezvények bizonyultak eddig a legeredményesebbeknek, ahol az emberek kérdezhettek és feleletet kaptak, az országos célokat helyi temní valókban fogalmazták meg közösen, s a tettre- váltás lehetőségeit is kidolgozták. A helyi igényeknek megfelelően igen sok településen foglalkoztak a terület mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vagy éppen környezetÁtadás előtt jut el az iskolatej, máshova meg keveset küldenek. Több oka van ennek. Az iskoláknál I nem akad felelős, aki kellő I mennyiségű tejet mer rendel- j ni, mert, ha megmarad, nincs hová tenni. A visszaszállítás nehéz. Az iskolai konyhák sem vehetik át a megmaradt tejet, mert „biztosra kell menniük”, s a megmaradó tej mennyisége változó. Hűtő- szekrény pedig nincs elegendő. Nem szóltunk eddig egy gondról: a napközibe nem védelmi kérdéseivel. Másutt fórumot szerveztek az áruellátás, a szolgáltatások, vagy éppen a háztáji gazdaságok helyzetéről. Megint másutt a politikai vitakörök adtak jé keretet asz eszmecserékhez. A ma krónikásai A politikai ismeretterjesztés mellett a népfrontmozgalom támogatja és szorgalmazza a közművelődés bevált formáit. Az évenként meghirdetett krónikaíró-helytörténeti pályázat nyomán ma már sok ezer pályamű található a megyei levéltárakban, amelyek nemcsak egy-egy település múltját örökítik meg, hanem az elmúlt három évtized hiteles történetét is. És nem csupán falvak, nagyközségek történetéről készültek ilyen pályaművek, hanem feldolgozták már sok ipari üzem és termelőszövetkezet történetét is. A kertbarát- és kisállattenyésztési körök száma országosan meghaladja az ezret. Gazdája szinte mindenütt a helyi népfrontbizottság, amely minden lehető segítséget megad e népgazdaslgi 1 ag hasznos hobbi műveléséhez, akárcsak az értelmiségi, a népfront, illetve a népfront-tanácstag klubok működéséhez. A népfrontmozgalom azonban nemcsak a közművelődés bevált formáit hasznosítja és szorgalmazza, hanem felikarol és támogat minden új, hasznosnak Ígérkező kezdeményezést. A legjobb példa erre az olvasótáborok létrehozása. Hogy mi az olvasótáborok célkitűzése, lényege? Olvasóvá nevelni elsősorban a munkás- és parasztfiatalokat. Felkelteni bennük az önművelés iránti igényt. Megtanítani őket ‘ á könyvtár használatára. Az olvasással ösztönözni őket a társadalmi valóság- megismerésére, azaz: amikor egy-egy könyvet elolvasnak, ne csak az adatokat, a hősök életútját kísérjék figyelemmel, hanem tanuljanak meg történelmi-társadalmi fejlődésben gondolkodni. Így jobban megérthetik saját életüket, fölmérhetik képességeiket és tennivalóikat, kiegyensúlyozottabb egyéniséggé válhatnak, s ez megkönnyíti beilleszkedésüket a felnőttek társadalmába. Egyből — háromezer Ez a mozgalom hat esztendővel ezelőtt kezdődött Felső- tárkányban. Akkor csupán ez az egy volt. Tavaly viszont már nyolcvan olvasótáborban ismerkedett az olvasás szépségeivel több, mint háromezer fiatal. És nem csupán az olvasótáborok száma növekedett a népfrontmozgalom támogatásának eredményeként. hanem egyre sokszínűbbé vált munkájuk. Ma már az irodalmi táborok mellett képző- művészeti, helytörténeti, néprajzi, közművelődési, sőt nemzetiségi nyelvművelő olvasótáborok működnek. Mindez jól szemlélteti: a népfrantmozgalom kezdeményezője, támogatója az önművelés legkülönbözőbb formáinak. Rendhagyó irodalmi és művészeti órákat szerveznek a szakmunkásképző intézetekben. A hagyományos író-olvasó találkozókat igyekeznek újszerűén megrendezni, azaz klubszerűén: vitaindítóval, párbeszédre inspirálóan. S ilyen hasznos kezdeményezés volt a kismamaklubok megalakítása. S bár ez a mozgalom sem tekinthet vissza két- három esztendőnél hosszabb időre, annak ellenére már több száz működik országszerte. És a népfrantmozgalom aktívan bekapcsolódott az egyik legújabb közművelődési forma, a Mindenki iskolája szervezésébe is. Csoportokat szerveztek a programok közös meghallgatására, hallgatókat toboroztak és toboroznak. A dolgok lényege: általánosságok és régi receptek helyett a jelenlegi valóságnak megfelelő megoldásokat keresnek és találnak mindenütt a népfromtbizottságok a köz- művelődés hatékonyabbá tételére. Természetesen ennek a sokszínű munkának az eredményei nem realizálódnak egyik napról-hónapról. a másikra, de amint azt az olvasótáborok példája igazolja: biztosan előbbre vezetnek. Új tanműhelyek épülnek Tápiészelén, Cegíéden és Dunakeszin Felosztották a szakmunkásképzési alapot Üj ABC-áruház épül Gödöllőn, az Alsóparti lakótelepen. A PÁÉV dolgozói augusztus 15-én fejezik be a munkát. Halmágyi Péter felvétele A munkaügyi miniszter jóváhagyásával felosztották a központilag kezelt szakmunkásképzési alapot, amelyből az idén összesen 350 millió forinttal támogatják az üzemi, gyári tanműhelyek fejlesztését A vállalatok és szövetkezetek által befizetett szakmunkásképzési hozzájárulásból képződött, 1972-ben rendszeresített alap idei felosztása során különösképp . ügyeltek arra, hogy elsősorban azok a termelők részesüljenek a támogatásban, akik azt a gazdasági és termékszerkezet korszerűsítését célzó, i meghatározott fejlesztések ér- 1 dekében használják fel. Előny • ben részesítették azokat a te- | rületeket is, ahol a képzés feltételei még az átlagosnál kedvezőtlenebbek. A rendelkezésre álló ösz- i szegből 270 millió forintot ipa- | ri, illetve építőipari szakmákat • oktató vállalatok kaptak. I A gépiparon belül például | elsősorban a kohászat, továb- i bá a szerszám-, a mezőgazda- I sági és a vegyi gépgyártó, I valamint a közúti járműprog- | ramban részt vevő, illetve a híradástechnikai műszeripari vállalatok tanműhelyeinek korszerűsítését támogatták. Kapcsolódva az ipartelepítési tervekhez, új tanműhelyek épülnek főként vidéken létesített üzemegységek, gyárak mellett. Székesfehérváron, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Tápiószelén és Vajszlón. Az építőiparban főként a magasépítő és a szerelő jellegű szakmák alapszakmai képzésének színvonalát emelő új tanműhelyek építéséhez adtak támogatást Ezeket elsősorban megye- székhelyekre telepítik. A vasúti, közúti járműpark rekonstrukcióján dolgozó, valamint a távközléstechnikai hálózatszerelést, karbantartást ellátó vállalatok közül is többen részesültek a szakmunkás- képzési alapból. Üj tanműhelyt építenek Salgótarjánban, ahol a Volán Tröszt és Szombathelyen, ahol az AFIT autószerelőit képezik ki. Vasúti járműjavító szakmákat oktató tanműhelyeket létesítenek Cegléden, Dunakeszin és Dom- bóvárott. Meglevőket korszerűsítenek Debrecenben és Szentesen. A OKISZ a lakosság számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó ipari szövetkezetek szakmai utánpótlásának előmozdításához részesült anyagi támogatásban.
