Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

Diáktábor a tsz-ben Munka, ismerkedés, barátság Dunántúlról az Alföldre — Nézze, épp ott megy az egyik, vezető — mondja a pos­tás a zöld trikós lányra mutat­va. Kis termetű, rövid frizurás, beszédes szemű. Még tanul a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Bölcsészettudo­mányi Karán. Magyar—orosz szakos tanár lesz három év múlva. — Túl vagyok az első szigor­laton. Nálunk az egyetemen azt mondják, most már egészen egyetemi polgároknak érez­hetjük magunkat, az első na­gyobb erőpróba följogosít rá — mondja Zara Melinda. Egyetemi polgár, most nyá­ron azonban nevelő a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz KISZ-épí tőtáborában. Ami hetek múltával is megmarad — Azt hiszem, nem kell bi­zonygatnom, hogy nyárra vég­képp kiürült a pénztárcám. Jó lenne utazni, nyaralni valahol. Tervezem is, hogy megyek Lengyelországba, de pénz nélkül sehová sem indulhatok. Először a debreceni nyomdá­ban ígértek munkát, aztán úgy hallottuk, hogy az egyik ceglédi építőtáborba nevelőt keresnek, örömmel jöttünk a barátnőmmel, Jenei Tetézzél. — Lehet, hogy kevesebbet kapunk majd, mint a nyomdai munkáért, de a gyerekek miatt megéri. Amikor pár nappal ezelőtt elutazott az előző tur­nus, az újak pedig még nem érkeztek meg, egyszeriben na­gyon üres lett a tábor. Akkor gondoltam végig, mit is je­lent emberekért felelősséget vállalni, kapcsolatot teremte­ni velük, közel kerülni hozzá­juk. Jönnek, megismerjük egy­mást, aztán elmennek. Marad-e utánuk valami bennünk? Na­pok, hetek múlva idéződnek föl a mozdulatok, amelyeket sokszor láttunk, a szavak, ame­lyeket jólesett hallani, vagy éppen szomorúságot okoztak, az arcok, melyek ránk figyel­tek, az arcok, amelyek olykor megjelentek az ajtónyílásban. Délutánonként, ha nem va­gyok éppen köztük, szinte per­cenként bekopognak a szobám­ba, kérdeznek, kérnek — ta­nácsot, sakkot, pingpongláb- dát és -ütőt, hanglemezt vagy magnószalagot — és sorolhat­nám tovább, mennyi minde­nért megkeresnek a tábor la­kói. — Mi minden tartozik a tá­bori nevelőtanár feladatai kö­zé? — A délelőtti munka meg­szervezése és irányítása a téesz valamelyik megbízott dolgozó­jának gondja. Amíg kint van­nak a földeken, bemegyünk a városba, elintézzük a diákok Ügyes-bajos dolgait, hozzuk- visszük az érkező és továbbí­tandó leveleket, előkészítjük a délutáni és az esti sport- és kulturális programokat. Unaloműzők Mire egybeterelődnek fölöt­tünk a felhők, összegyűlnek a fiatalok is. A középiskolások megjönnek a kukoricaföldek­ről, az egyetemisták a zöld­ségesből. A középiskolások Ko­márom megyeiek, valameny- nyien a tatabányai Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szak- középiskola tanulói, az egye­temisták vietnamiak, a buda­pesti Műszaki Egyetemről. Megdörren az ég, máris zu­hog a sűrű nyári zápor. El­múlik két óra, mikorra vala­mennyien asztalhoz ülhetnek, hogy elfogyasszák a tábori ebédet. A Komárom megyeiek közül hárman, Szegvári Zol­tán, Bende Rudolf, Nagy Csa­ba ebéd után elüldögélnek még egy darabig. Azon mor­fondíroznak, mivel töltsék az estét? Mára éppen szabad prog­ramot terveztek a tábor veze­tői. — Szeretnénk táncolni, de lányok nélkül? A vietnamiak, a lányok nagyon zárkózottak. A fiúk sokkal közlékenyebbek. Együtt játszunk, a foci, a ping­pong összehoz bennünket. Az­tán már könnyű szóra bírni őket. Beszélnek a hazájukról, az ottani helyzetről, olyan is van közöttük, aki harcolt a há­borúban. — Például ezért is érdemes volt eljönnöm — mondja egyi­kük, mikor azt kérdezem ho­gyan, s miért jelentkeztek az építőtáborba. — Hol találkoz­hattam volna másutt vietna­miakkal? — Otthon, a megszokott kör­nyezetben unalmas a nyár. A délelőtti munka még jól is esik, délután meg este zenét hall­gatunk, discóba megyünk, kul­turális programokon veszünk részt a tangazdaság cifrakerti kerületének építőtáborozóival közösen. Hány és hány alka­lom mindez az ismerkedésre, a barátkozásra?! — Sose jártam eddig az Al­földön, vasárnap eljutok Kecs­kemétre, párszor szétnéztünk már Cegléden is. — Elképzelésem se volt ed­dig arról, milyen is egy nagy gazdaság. Először dolgozom most mezőgazdaságban. Úgy vagyok én is, mint a legtöbb ember, érdekel ami új, leköt á még ismeretlen. A termőföld szeretetével Ha Mánk Tuannak a harma­dik, But Napc Tuannak a mos­tani már az ötödik magyaror­szági nyara. Eddig mindegyik­ből szakítottak időt arra, hogy kát-két hetet valamelyik épí­tőtáborban dolgozzanak. — Jól érezzük magunkat itt a ceglédi táborban. Nagyon kedvesek hozzánk a magyar középiskolás fiúk. Barátkozó természetűek. Először megle­pett bennünket, hogy mind azt hitték rólunk — talán a ter­metünkről ítélve —, hogy ve­lük egykorúak vagyunk. Pedig valamennyiüknél többet él­tünk meg: van köztünk, aki évekig harcolt a háborúban, s közben betöltötte a harminca­dik évét, mikorra eljutott az egyetemig, s ide Magyaror­szágra. Ha mezőgazdasági jellegű munkát kell végezni, Búi Naocnak gyakrabban eszébe jut az otthona, mint a zajgó nagyvárosban, Budapesten. Egy Hanoi melletti kis falu­ban élt, amíg Magyarországra nem érkezett. Onnan hozta ma­gával a termőföld szeretetét. ezért nem idegen számára a mezőgazdasági munka. Bui Naoc a falu szülötte, Ha Mánk meg a városé. Építész­nek tanulnak mindketten Bu­dapesten. Egyikük az építőtá­bor után nagy útra indul: sor­ra látogatja, s mint építész­mérnök-jelölt tanulmányozza Közép-Európa fővárosait, mási­kuk a nyár további részét ma­gyarországi barátainál, vidé­ken tölti majd. Dobozi Eszter Alkoholmentes büfé A ceglédi autóbusz-pálya­udvaron, a Szabadság téren nemrég alkoholmentes büfét nyitott a vendéglátóipari vál­lalat területigazgatósága. Az utasok üdítő italokat, kávét, cukrászsüteményeket és más harapnivalót vásárolhatnak. A járatok menetrendjéhez és az utasforgalomhoz igazodva két műszakban tartják nyitva az elárusítóhelyet. Szombaton Áramszünet Üj hálózat üzembe helyezé­se miatt áramszünet lesz Ceg­léden augusztus 12-én, szomba­ton a város nyugati területén, a külső Pesti úton, a Kender­föld és a téglagyár környékén — jelezte a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat ceg­lédi kirendeltsége. A r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA : • • * ■ XXII. ÉVFOLYAM 186. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 9., SZERDA Legszebb volt a ceglédi bíbor és az óriás kajszi Vége felé jár a barackszüret Jó eredmények a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben Sehol nem terem olyan illa­tos, édes, zamatos kajszibarack, mint hazai tájainkon. Esküsz­nek erre Európa *több orszá­gában, ahová a termés leg­szebbjét a HUNGAROFRUCT exportálja. Piaca, becsülete van az aranyló gyümölcsnek. A többi hazai piacon kerül forga­lomba és sok tonnányira igényt tart a konzervipar, amelynek termékei szintén egyaránt ke­lendőek itthon és külföldön. Ceglédbercelen, az Egyetér­tés Termelőszövetkezet kajszi­barackosában már a szüret vé­ge felé tartanak ezekben a napokban. A termésből 18 és fél va­gonnyit a gyümölcsexpor­táló cég vett át, s vitte tovább, nagy tételek­ben. A többi, a most már éret­tebbje, a Nagykőrösi Konzerv­gyárba kerül. Szállítottak oda nem csak dzsemnek, hanem be­főttnek valót is: ez előbb a gyár tápiószelei előkészítő te­lepére került, ahol felibe szel­ték, magját vették, úgy szállí­tották azután tovább. Mint a kertészeti agronómus, Malyáné Fazekas Mária el­mondta, igen szép volt az idei termés. Több lett, mint ameny- nyire számítottak. A tavaszi fagyok nem tettek nagy kárt a barackosban, pedig szerte a Megbecsült mester Egy utcányi új ház épült Tágas, világos családi otthonok Aki néhány évvel ezelőtt járt Dánszentmiklóson, bi­zony elcsodálkozhat a látvá­nyon, mennyit épült-szépült a község. Évente tizenhét, húsz új ház épül, valamennyi cél­szerűen, korszerűen tervezett. Különösen gyorsan épült be a Kossuth Lajos utca: hat év alatt nemcsak a kiparcellázott telkek találtak gazdát, hanem állnak a házak is. A megnöve­kedett igények tették szüksé­gessé, hogy percellázzanak a Széchenyi utca folytatásában is. Most a Rákóczi úton folyik a felmérés, rövidesen átadják a kijelölt telkeket az OTP-nek, értékesítésre. A házsorok létre­jöttében fontos szerepe van Er­dős István kőműves kisiparos­nak és segítőtársainak. — Erőt, állóképességet kí­ván a mi szakmánk — mond­ja Erdős István. —Szeretni és becsülni kell, megtalálni a benne rejlő haszon mellett azt az örömöt, amelyet a jól végzett munka ad. Mi, akik építjük, természetes, hogy szintén örülünk a falu alaku­lásának, szépülésének, annak, hogy az emberek dolgosak és többre viszik. Lassan meg­szűnnek a régi típusú, sablo­nos házak, újszerű, egyedi ter­veket kapunk a megrendelők­től. Jellemzőek a tágas szobák, fényözönt bebocsátó ablakok, nem hiányozhat a fürdőszoba, gondolnak előre a család vár­ható szaporodására. Szépül, ki- táruikozik a község. Az építés mellett szereti a mester a már elkészült házak külső vakola­tának színezését. Egy utca ké­pét jellegzetesen meghatározza az ízlésesen színezett, tartózko­dóan díszített házsor. Szerepet kap a gondosan kezelt kert, a világ is a házak között, a há­zak előtt. Erdős mesterék a lakosság szolgálatában állnak. Ott lát­ni őket gyakran a társadalmi munkában is. Segítettek az óvoda építésénél, most az álta­lános iskolai napközi munká­lataiból kértek részt. Tavaly elismerésként megkapták a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságától a kiváló társadal­mi munkásnak járó oklevelet. Irta és fényképezte: Horváth Ferenc környéken igencsak megtize­delték a termést. Járásszerte panaszkodtak miatta a kisker- tesek. A legszebb a ceglédi óriás fajta, a ceglédi bíborkajszi, a magyar kajszi és a rózsabarack volt. A ceglédberceli barac­kost kilenc esztendeje telepí­tették. Tizennégy hektáron, úgynevezett ötször négyes kö­tésben, sövény esnek, a köny- nyebb gondozás és szüretelés végett, huszonnégy hektáron pedig a nyolcszor ötös telepí­tést alkalmazták. A barackszü­ret végét e hét végére tervez­ték. Rekordmennyiséggel, har­minc vagon terméssel örven­deztette meg a gyümölcsös a közös gazdaságot. A legszebb­jét kézzel szedték. Eljöttek se­gíteni a tsz-tagok családtagjai, a falubeliek, az iskolások is dolgoztak tanári vezérlettel, napi hatórás műszakokban. Ba­rackot szedni jelentkeztek a középiskolások, jöttek a mel­léküzemből, az állattenyészté­si üzemágból, az irodából, még a traktorosok is erre áldozták szabad óráikat. Ezekben a napokban már gép is dolgozik a barac­kosban. Az Egyetértés Termelőszö­vetkezet tagja a dánszentmik- lósi gyümölcstermesztési rend­szernek, és ettől most rázógé­pet kaptak kölcsön. Amit most szednek, szinte mind konzerv­gyári termékként kertit majd ‘forgalomba. Barackszüret után lesz még munka bőven a gyümölcsös­ben. A fákat gombapusztító és rovarölő szerekkel kezelik, tarackot, gyomot irtanak, talajt művelnek. Kinn, * a határban, hatalmas területen látni a föld­munkák nyomát: a termelési rendszerben tovább bővül a gyümölcsös, szintén csonthé-- jasokat telepítenek. A közös gazdaságban az aratást — jó termésátlag­gal — már a múlt héten befejezték. Jó szervezéssel, gördülékenyen takarították be a szintén szép termést, eredményeikkel vár­hatóan bekerülnek az élvonal­ba. A gépek és az emberek nem vonultak pihenőre. Segí­teni mennek azokba a közös gazdaságokba, ahol még javá­ban tart az aratás. Kedvezmény, sportbarátoknak Bérletet ad ki a Bem SE Vasárnap lejátszották az NB II-ben az első labdarúgó-fordu­lót. Az otthonukban pályára lépett együtteseket szinte min­denütt népes szurkoló6ereg buzdította. A Bem SE vezetősége úgy döntött, hogy bérletet bocsát ki kedvezményes áron a szakosz­tály valamennyi hazai, 1íüf>a- és bajnoki mérkőzésére. A bér­leteket a Kossuth téren levő újságárus-házikóban, Úcsai hírlapárusnál lehet beszerezni, a játék- és sportbolttal szem­közt. A VVK-ra készülnek Y» Megnyerték a Vasutas-bajnokságot Fekete az utánpótlás-válogatottban Készül Dánszentmiklóson, a Kossuth Lajos utcában Gigacz Józsefék háza Asztalitenisz: Gondosan összeállított prog­ram szerint készülnek az őszi idényre a Ceglédi VSE férfi asztaliteniszezői. A nyári pihe­nő után, július 26-án kezdték meg a felkészülést. Az alapo­zás kellős közepén rendezték meg az országos egyéni Vas­utas bajnokságot, Hatvanban. A/ CVSE nagy létszámú csa­pattal képviseltette magát. A ceglédiek kiemelkedően szere­peltek, amelyik számban elin­dultak — az újoncok kivételé­vel — nyertek. így elnyerték az összetett pontverseny győz­tese részére kiírt kupát is. Eredmények: Újoncok: a ceglédiek egyikének sem sike­rült a legjobbak közé bekerül­ni. Serdülők: Gyura István valamennyi ellenfelét biztosan verte, az első helyen végzett. Petró György és Mester György egyaránt a legjobb tizenhat kö­zé jutott be. Ifjúságiak: a ver­senyszám házi döntőt hozott, melynek végén Kottlár nyert. 1. Kottlár György, 2. Gyura István. Mester itt is a tizenhat között volt. Felnőttek: a CVSE versenyzői közé egyedül No- zicska (BVSC) tudóit beékelőd­ni. A végeredmény: 1. Belez- nay Mátyás, 2. Kudelich Géza, 3. Németh György. Párosban: a legjobb négy közé verekedte be magát a fiatal Kottlár— Gyura kettős. A döntőbe itt is csak a ceglédiek kerültek be. 1. Péter Aladár — Karsai Fe­renc, 2. Beleznay — Kudelich, 3. Kottlár — Gyura és Németh —Nozicska. , Július 31-től a BVSC-vel kö­zös edzőtáborozáson vesz részt a csapat, majd Beleznay és Ku­delich a Vasutas Európa-baj- nokságon szerepel Pilzenben, a többiek Szegedre utaznak, ahol a DÉLÉP-pel együtt táboroz­nak. — Az elmúlt évben v a leg­jobb vidéki együttesként vé­geztünk, így indulhatunk az Európai Vásárvárosok Kupá­ján. A sorsolást már ismerjük, első találkozónkat Hollandiá­ban játsszuk. Szeretnénk győ­zelemmel kezdeni nemzetközi kupaszereplésünket. Az erő­gyűjtés idején mindenki nagy szorgalommal edz — mondotta a szakosztály vezetője, dr. Kecskeméti Mihály. Az asztaliteniszezőknél nem volt egv nap pihenő sem. Az utánpótlást jelentő, mintegy harminc fiatal már az iskolai szünet kezdetétől egésznapos edzéseken vesz részt, s ezeken a foglalkozásokon még akkor is találkozhattunk felnőtt já­tékosokkal, amikor nekik nem volt kötelező játszani. Atlétika: a ceglédi VSE re­ménysége, Fekete Tibor helyet kapott az Athénban vendég­szereplő magyar utánpótlás­válogatottban. A magyarok a bolgárokat és a görögöket is legyőzték, s bár nem sikerült nyerni«, Fekete is részt vállalt az eredményekből, ötezer mé­teres síkfutásban — legjobb magyarként — a második he­lyen végzett, 14:36.8 mp-es idővel. U. I*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom