Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

Gyönyörű volt minden... Ldc:r;::;^í2J kiállítás ás ¥ásár Az első héten - egymilliós forgalom járási művelődési ház nagy­Láttam már lakásokat, ahol önkéntelenül felsóhajt az elő­ször ott járó vendég: milyen szép, kényelmes, otthonos! Pe­dig nem ordított a bútorokról, szőnyegekről, függönyökről sem a pénz, sem a lakberen­dezési tanácsadó. Csak áz ész­szerűség, a hangulat volt je­len. S voltam szobákban, ahol a bőrfotelek melletti dohányzó­asztalkán porcelán táncosnő tekergette ég felé a lábát, s a kardvirágcsokor műanyag szir­mai nyelték a port. Vagyis lakni, berendezni, de minde­nekelőtt berendezést és tarto­zékokat vásárolni — tudni kell. Ám ez nem csupán a vá­sárlótói és pénztárcájáról függ. A bútorokat kínáló üzletektől is. S nem utolsósorban azok­tól... Lehet-e válogatni ? A monori bútorbolt legkö­zelebbi párját Budapesten vagy Cegléden találni. A Kos­suth Lajos utca főtéren jóval túli részére szorult lakóház nagy utcai kirakatáról és a cégtábláról tudni, hogy hol a monori járás egyetlen, lakbe­rendezési tárgyakat árusító szaküzlete. Ami az üzletbe bezsúfolható, nagyon kevés. A mintadarabokat sem tudják elhelyezni, asztalokat, szek­rénysorokat egymás hegyére- hátára nem rakhatnak.' A vevő jön, kérdez, a két eladó és az üzletvezető vagy elkezdi ékes­szólóan mesélni, hogy mi is található még a bolttól három kilométerre levő raktárban, vagy széttereget néhány kár­pitmintát. így lehet „válogat­ni”. , Ajtay Györgynét, a szaküzlet f!atal vezetőjét nemigen iri­gyelheti senki a szakmabeliek közül, hiszen egy kereskedő­nek arra szorítkozni, hogy ily módon bonyolítson több száz­ezer forintos forgalmat havon­ta, közel sem nevezhető ideá­lisnak. Bemutató előtt és közben ... Egyetlen alkalmuk van, amikor megmutathatják, ho­gyan is kellene bútort árusí­tani. Évente egyszer, hosszas kiiincselés, lótás-futás és egyeztetés után megkapják a termét. Ajtayné telefonálgat; s érkeznek az új garnitúrák, lakószoba-berendezések, s egyedi darabok, tv-szekré- nyek, cipőtartók, előszobafa­lak, ágyneműtartók. Jönnek a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat dekoratő­rei, berendezik a „lakószobá­kat”. Van hely rá. Elférnek a szekrénysorok, az ülőgarnitú­rák, a heverők. Az üzlet háromtagú sze­mélyzete csomagol, rakodik, hurcolkodik, cipel boldogan, mert végre — árusíthatnak ... — Két hétig tart a kiállítás, vasárnap is nyitva tartunk olyankor — mondja Ajtay Györgyné. Közben mindig el­hagyok pár kilót... — Gyönyörű volt minden a megnyitás napján! — újságol­ja Schiff Lászlóné eladó. — A dekoratőrök remekül elren­dezték a bútorokat, virágokat, kerámiákat... Most már, amit itt lát, mind az újabb „feltöl- tés” darabjai, az eredetit megvették, elvitték, mintha ingyen adtuk volna. Pedig nem ingyen adták. Az első héten egymillió forintnál többet forgalmaztak. Ajtayné kerékpárral, fáradtan, karikás szemekkel érkezik éppen: konyhabútor-utánpótlásért te­lefonálgatott. Maya-lakószobából tíz volt, négy nap múlva egy sem. A Félegyháza szekrénysorból ti­zenhárom darab kelt el három nap alatt. Négy nap kellett ahhoz is, hogy negyven gye­rekheverő gazdára találjon. Vasárnap, a forró, „holt” déli órákban százezer forintos for­galmat bonyolított az akkor ügyeletes eladó, két óra hossza alatt. Még egy millió Jönnek, látnak, szemügyre vehetik az érdeklődők a ki­állítás darabjait, s az érdek­lődőkből vásárlók lesznek. Viszonylag csendes, hétfő délelőtt van. A bemutatóte­rem sarkában próbálom szá­molni az érkezőket, aztán-fel­adom. Jönnek Péteriből, Va­sadról, Gyömröről, Gombáról. Égy fiatalember OTP-papírt írat alá az előszobafal megvé­teléhez, egy középkorú asz- szony siránkozik: — Két napig gondolkoztam, megvegyük-e a sárga konyha­berendezést, s tessék, mára már késő, egy sincs ... — Nagyon szép ez így... — mondja egy népviseletbe öltö­zött péteri asszony. — Azelőtt ott voltak a bútorok, a Gom­bai úton túl, abDan a kis boltban, nem? Ott lesznek azok a lakbe­rendezési bemutató után is, már amelyik elfér. S már amelyiket érdemes egyáltalán megrendelni, hiszen a vásárló, ha nem láthatja, amit visz — nem viszi. Az egymilliós forgalom meg­lesz ezen a héten is. Azután következik a csend. Az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat illetékesei, mint hallottuk, megpróbálták októberre is ki­bérelni a művelődési ház nagytermét, de arra szükségük lesz a napköziseknek. S a legújabb bemutatóig mindenki úgy vásárol, ahogy tud, azt vesz, amit éppen talál. Vagy nem vesz. Amíg egy bútoráruház nem lesz csupán utópia, addig ez van ..,. Koblencz Zsuzsa Kié a gjermekjáróka? Nem mindennapi ügy­ben hívta fel telefonon szer­kesztőségünket Úriból Szik- szai István. Augusztus 5-én, szombaton délután hazafelé ment gépkocsijával, s a Gomba felé vezető úton egy vadonatúj, kör alakú gyer­mekjárókát talált. — Valahol egy csemeté­nek biztosan nagyon hiány­zik — mondta —, bizonyá­ra a vásárlásból hazafelé tartva, eshetett le a szülők kocsijáról. Kérem, próbál­ják megkeresni a tulajdo­nosát ... A megtaláló címét közöl­jük, hogy a járóka miha­marabb hazakerülhessen: Úri, Kossuth Lajos utca 9. szám. A nap MnráSis pngramja MOZIK Monor: Serpicó, Vecsés: dél­utáni előadáson Dandin György, esti előadáson: Polyce Python 357. MŰVELŐDÉSI HAZAK Monor: Lakberendezési kiál­lítás és vásár 8-tól 18 óráig. Gyömrő: Az ifjúsági klub fog­lalkozása 16 órától, Maglód: A Röpülj pávakor próbája 19 órától, Mende: Az ifjúsági klub foglalkozása 18 órától, Péteri: Az ifjúsági klub öszejövetele 18 órától 22 óráig. Ha Pest határától gyalogo­san elindulunk az alföldi pi­ros mentén, pár óra alatt a Gödöllői-dombság utolsó nyúl­ványaira épült községbe, Gyöm- rőre érünk. Ott, ahol a dimbes- dombos kis utcák az Alföldbe simulnak, az Üllő felé tartó út mellett, nyárfaligetektől övez­ve terül el a Mánya-rét. Azt itt táborozó vitézek előtt mondta el híres buzdító beszé­dét 1705. július 3-án a nagysá­gos fejedelem II. Rákóczi Ferenc. De hogyan került Rá­kóczi Gyömrőre? Pergessük vissza az éveket. 1705-öt írunk. Herbeville nagy sereggel indul Magyarország ellen. Rákóczi terve először az volt, hogy a Duna—Tisza közén lemegy Sol­tig, s onnan a Dunántúlra vo­nul. Július elsején Öesán talál­kozik össze' Károlyi Sándor csapataival, s eközben értesül arról, hogy a Duna bal partján levő hídfőt a kurucok vissza­vették, a hidat elszakították és így a Dunántúlról fenyegető tá­madástól egyelőre nem kell tartania. Haditervét ennek megfelelően megváltoztatva, csapatait a Felvidékre irá­nyítja. Július 3-án a Gyömrő alatti Mánya-réten táborozik a sereg. Fegyelmezetlen katonái közül, sokan megszöktek. Ek­kor mondja el gyönyörű beszé­dét. melynek befejezésében így szól katonáihoz: Új benzinkút, új bisztró Az első félévben több létesítményt adott át rendeltetésé­nek az Alsö-Tápiómenti ÁFÉSZ, amelyek közül két Sülysápon megvalósultat mutatunk be képeinken. Az új üzemanyagtöltő állomás az eső és a nap ellen védő tetőt is kapott, amely modern formájával igen jól mutat. Kár, hogy fél méterrel nem szélesebb. A szőlősnyaralóiak régi kérését teljesítve, a közelmúlt­ban adta át az áfész a lakosságnak az új, rendkívül tetszetős bisztrót a vasútállomás mellett. Reméljük, hónapok múlva is ilyen kulturált marad az új létesítmény. Kókai Ferenc felvételei XX. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 9., SZERDA Rövidesen járásszerte befe­jeződik az aratás. A közös gazdaságok egymást segítve végzik az embert, gépet egyaránt próbára tevő mun­kát. Végre az időjárás is ke­gyeibe fogadta az aratókat az elmúlt napokban, s a kombáj- nosok már az utolsó táblákon dolgoznak. Különösen jó ütemben ha­ladt a betakarítás a Monori Állami Gazdaságban. A 286 hektáron termesztett repcét és a 200 hektáron termesztett borsót még a kalászosok előtt betakarították. A repce jelentős részét az NSZK-ba exportálják, a borsószállítmányok pe­dig útnak indultak a kon­zervgyárakba. A búza és a rozs betakarí­tásával már több mint egy hete végeztek. A termésátla­gok növekedtek az elmúlt évekhez viszonyítva. Az 1059 hektáron termesztett búza hektáronkénti átlaga1 megha­ladja a 48 mázsát, a 238 hek­tárnyi rozs termésátlaga pedig elérte a 25 mázsát. Egyedül a 'mustár betakarítása van még hátra, de ahhoz is azonnal hozzálátnak, amint a kölcsön adott kombájnokat vissza­kapják. Az aratással egyidejűleg megkezdték a 110 hektárnyi zöldbab szedését. Mindig udvarias Eladó és tolmács Az Alberiirsa—Vinnyica kö­zött épülő elektromos távveze­ték monori telepén cseh­szlovák munkások is dol- gpznk. Ok szinte minden­napos vendégek a vasút­állomás melle; ti ABC-áru- házban. Tíztagú brigádjuk vállalta a több mint hatvan ipunkás élelmiszerszükségleté­nek bevásárlását. Nehéz dol­guk lenne, ha özvegy Rigó Bálintné nem dolgozna az ABC-ben, ő ugyanis nemcsak kereskedő, hanem alkalmi tolmács is. Jól ismeri már Spelhak Stefant, hukac Jor­dánt és társaikat, segít nekik, útbaigazítja őket, előteremt mindent, amire szükségük van. Legutóbb egy rádió kiválasztá­sában segített nekik türelem­mel, hozzáértéssel. Prostenak Peter, a monori telep vezetője azt mondja: Rigó Bálintné nélkül csak bo­torkálnának az áruház rakott polcai között, de az ő segítsé­gével, tolmácsolásával öröm az ABC-áruházban vásárol­niuk. Rigóné az orosz, lengye], bolgár nyelvet beszélő vá­sárlókkal is szót ért, munká­jára, nyelvtudására a forgal­mas nyári napokban különö­sen nagy szükség van. H. J. Árubemutató és kóstoló A Compack Vállalat, a Dél- ker Vállalat és a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Élelmi­szer é3 Vegyi áru Nagykeres­kedelmi Vállalat 1978. augusz­tus 22-én 10 órakor „Korsze­rű háztartás, egészséges táp­lálkozás” címmel kiállítás; rendez a monori járási műve­lődési ház Vigadó feletti kiál­lítótermében. A kiállításon bemutatják a jelenleg forgalomban levő ter­mékeiknek teljes választékát, valamint a belföldi halkon­zerveket és halkészítménye­ket. A kiállítók szeretettel vár­ják a látogatókat, akiknek kóstolóval is kedveskednek. Mind a bab, mind a borsó esetében gondot okoz, hogy a konzervgyárak nem biztosítják a folya­matos átvételt. Hasonló a helyzet a 40 hek­táron termesztett nyári új­burgonyával is. A Zöldért a nagy felhozatalra hivatkozva nem tudja átvenni a termést, ezért lehetséges, hogy a bur­gonya nagy része a földeken marad. Az őszi, kései burgo­nya elhelyezése sem mentes a problémáktól. Hatszáz vagont meghaladó termésre számíta­nak, amelynek tárolása és fel­dolgozása nem látszik biztosí­tottnak. A Monori Állami Gazdaság­ban a figyelem egyre inkább az ősszel esedékes munkákra irányul. A szakemberek már a várhatóan 550 vagon alma, a 30 ezer mázsa szőlő és a 4 ezer vagon kukoricatermés fo­lyamatos betakarításának előkészületein fáradoznak. Pontos ütemtervet készítenek — az aratáshoz hasonlóan — az őszi betakarítási munkák időbeni elvégzésére. K. L. Öregek napja Pilisen már hagyomány, hogy az Aranykalász Terme­lőszövetkezet megrendezi az öregek napját. Az idén au­gusztus 22-én, a művelődési házban tartják meg ezt az eseményt, amelyre több, mint háromszáz nyugdíjas és jára­dékos tsz-tagot hívnak meg. A tsz vezetői tájékoztatják majd az öregeket a közös gazdaság eredményeiről, meg­vendégelik őket, s a rászoru­lóknak segélyt is átnyújtanak. Maglód 1 Korszerű világítás Maglódon a 2. számú isko­lában ezekben a napokban kezdik meg a tantermek vi­lágításának korszerűsítését. Űj fénycsőarmatúrákat szerel­nek fel, amellyel előrelátha­tólag a tanév megkezdésére végeznek. A nagyközségi ta­nács hatvanezer forintot biz­tosít a világítás korszerűsíté­sének költségeire. 0 Aratási híradás « • Kölcsönadták a kombájnokat Mi lesz a burgonya sorsa? Turisták figyelmébe! Ha felkeressük Gyomrot... „Nem kívánok birodalmat, sem kincset..." ezek közül méreteit és szépsé­gét tekintve a gyömrői refor­mátus templomban található Búslakodó géniusz a legjelentő­sebb. A domborművet Vay Dá- nielné, kisfia síremlékére ren­delte a római mestertől, és 100 aranyat fizetett érte. A Búsla­kodó géniusz Rómából Bécsen keresztül Pestre, majd 1829- ben az újonnan felavatott gyömrői református templom­ba került. A remekmívű szo­bor carrarai fehér márványból készült. A klasszicizmusra jel­lemző timpanonban szőlőinda kigyózik, felső csúcsában lepke rendes. Az alatta lévő dombor­mű hármas tagozódású: a kö­zépső részben egy kövön ül a halál nagy szárnyú angyala, bús fejét egy lefelé fordított hosszú szárú fáklyára támaszt­ja. Az egyik szélén kard. a má­sik szélén pálmaág látható, ba­bérral koszorúzva — ezek a ha­lottak jelképei. A templom napközben zárva van, de a közelben lakó haran­gozó kérésünkre szívesen ki­nyitja a kaput. A templomtól ágazik ki a piros kereszt jelzés, ezt követ­ve az idillikus fekvésű gyöm­rői tóhoz juthatunk, amely kel­lemes pihenést kínál az idelá­togatóknak. Polgár Zoltán (Meerie'ent a Turista Maga­zin idei, júniusi számában.) lében fejezte be a kastély épí­tését. Feljegyzések szerint már Teleki László, a 48-as szabad­ságharc tragikus sorsú híve is gyakran járt ide, hogy zakla­tott lelkére megnyugvást ta­láljon. Az elkövetkező évszá­zadban a Teleki-grófok ked­velt nyári tartózkodási helye a kastély. A kastély ma nevelő- otthon. Az egykori fényképe­ken látható ősí'ás parkot hiába keressük. A fák kipusztultak, újat nem ültettek helyettük, s így meglehetősen sivár képet nyújt a védett műemléki kör­nyezet. A községben egy kis dombon áll az 1808-ban épített klasszi­cista stílusú református temp­lom. Ezt az egyházi épületet a benne található Canovs-dom- bormű miatt érdemes felkeres­ni. A múlt század elején a neo­klasszicista Antonio Canova nagy hatással volt a magyar kulturális életre. Széchenyi Ist­ván is két szobrot vásárolt tő­le: az Aspaciát és a Beatricét. Az országban jelenleg három -anova-szobor található, s „Magatok pedig, óh fiaim, óh társaim, segítsétek magatok boldogulására való igyekezete­met. Vigasztaljátok elkesere­dett szívemet, hogy veletek élet és halál között kereshes­sem, oly szívvel, mint kezdet­tem. Hazánk, s mindnyájunk szerencséjére és boldogulására célzó szándékaimat. Nem kívánok birodalmat, sem kincset, s tőletek nem egyebet az igaz magyarhoz illő bátor szívnél, hogy azt ma­gammal összekapcsolván, vele­tek éljek és haljak!” A híres beszéd színhelyén ma emlékoszlop található. Rá­kóczi születésének 300. évfor­dulóján sok természetbarát megfordult itt, s ekkor bizo­nyára nem mulasztották el megnézni a közeli dombtetőre épült Teleki-kastélyt. Az impozást látványt nyújtó késő klasszicista stílusú kas­télyt Hild József tervei alap­ján építették. Hild, aki korá­nak hires építésze, az egri és az esztergomi székesegyház ter­vezője, az 1840-es évek első fe- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom