Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

K/tmav 1978. AUGUSZTUS 1., KEDD Ázsia és Afrika napjai a Világifjúsági Találkozón Xuon Thuy és Jasszer Arafa! sajtóértekezlete A hét végén rengeteg prog­rammal folytatódott a pénte­ken megnyílt XI. Világifjúsá­gi Találkozó Havannában. Szombaton megnyitó ülése­ket tartott a fesztivál hat ál­landó politikai központja. A vi­taközpontokban a fiatalok a béke, a biztonság, az enyhülés, a leszerelés kérdéseivel, a fej­lődő országok társadalmi és gazdasági problémáival a faji megkülönböztetés, a neokolo- nializmus felszámolásával, a kizsákmányolás minden fajtá­jának megszüntetésével és a világpolitika számtalan más égető kérdésével foglalkoztak. A fesztivál első napja az Af­rika népeivel való szolidaritás ünnepe lett. A Dél-Afrika, Namíbia és Zimbabve népeivel való szolidaritás jegyében tar­tott nagygyűlésen Nkomo, a Zimbabvei Hazafias Front társelnöke visszautasította a nyugati sajtó rágalmait a Szov­jetunió és Kuba afrikai szere- pérőL Vasárnap megkezdte mun­káját az úgynevezett nemzetkö­zi bíróság, amely az imperia­lizmus kunéit tárgyalja. Az el­ső témák között szerepelt a pa- lesztirai kérdés, a dél-afrikai fafülaözés és vietnami előter­jesztésben az „imperialista ag­ressziók” című vádpont. Hétfő „Ázsia napja” volt Havannába^. A küldöttek nagygyűléseken adtak hangot a laoszi és a vietnami nép iránti szolidaritásuknak. A nemzetközi sajtó képvise­lői a VIT díszvendégeiként a kubai fővárosban tartózkodó neves politikusok sajtótájé­koztatóján vettek részt. Xuan Thuy, a vietnami KP KB tit­kára hazájának Kambodzsá­val és Kínával való viszonyá­ról .beszélt. Elmondta, 'hogy Kimbböz&a Vietnam elten'irá­nyuló agressziója mögött Kína áll, s Peking azért próbál nyo­mást gyakorolni Hanoira, a Vietnamban élő kínaiak ügyén keresztül is, mert a vietnami kormány nem hajlandó támo­gatni- a kínai vezetés nagyha­talmi. törekvéseit Ázsiában. Jtísszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze­tője sajtókonferencián kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya messze eltávo­lodott a tavaly októberi szov­jet—amerikai nyilatkozattól, amely elfogadható megoldást kínált a palesztin nép számá­ra. A libanoni helyzetről szól­va elmondta, hogy az ország­ban nem keresztény—muzul­mán háború folyik, hanem a haladó erők és a fasiszta jobb­oldal áll szembe egymással. A magyar küldöttség tagjai a hét végén számtalan fontos programon vettek részt. Szom­baton klubukban, a vietnami fiatalokat fogadták. A baráti összejövetelen Maróthy László, az MSZMP KB PB tagja, a KISZ KB első titkára, küldött, ségünk vezetője hangsúlyozta, hogy Vietnam népe, miként a harcban, úgy a háború sebei­nek begyógyításában is szá­míthat a szocialista országok népei, köztük a magyar nép támogatására. Vasárnap chilei VIT-küldöttek jöttek látoga­tóba delegációnkhoz. Még az­nap a magyar küldöttség is felkerekedett, hogy vendégség­be menjen a szovjet nemzeti klubba. A két küldöttség ve­zetője, Maróthy László és Bo­risz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára a két ország ifjúsági szövetségét összefűző testvéri kapcsolatokat méltat­ta. A fesztivál első három napján minden politikai fóru­mon elhangzottak a magyar küldöttek első felszólalásai, delegációnktagjai részt vettek nagygyűléseken, s különféle baráti találkozókon. Az el nem kötelezettek nyilatkozata Megerősítették a mozgalom alapelveit Vasárnap véget ért az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszteri értekezlete. Jo- szip Vrhovec, jugoszláv kül­ügyminiszter, a konferencia elnöke rekesztette be a tanács­kozást, amelyet egyértelműen az el nem kötelezett mozgalom sikerének minősített. Az értekezlet nyilatkozata megállapítja, hogy az el nem kötelezettek mozgalma, mind hatékonyabb és jelentékenyebb erővé válik a nemzetközi po­litikai életben. Méltatja a ven­déglátó Jugoszlávia és szemé­lyesen Tito elnök szerepét a mozgalom történetében, a belgrádi értekezlet megrende­zésében és az azt megelőző konzultációk megszervezésé­ben. Leszögezi, hogy a moz­galomnak folytatnia kell har­cát „az imperializmus, az ex- panzionizmus. a gyarmati és neokolonialista politka, vala­mint a faji politika, a kizsák­mányolás, a hegemonisztikus törekvések és az erőpolitika minden válfaja és megnyilat­kozása ellen”. A nyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a tény­leges leszerelést célzó, konk­rét intézkedések szorgalmazá­sára, és ugyancsak hangsú­lyozottan követeli az idegen támaszpontok felszámolását Ami a mozgalom belső hely­zetét illeti a dokumentum sík- raszáll a tagországok között felmerülő vitás kérdések békés, tárgyalások útján történő rendezése mellett, és elítél minden olyan külső próbálko­zást, amely az el nem kötele­zettek egységének megbontá­sát, ellentéteik mesterséges felnagyítását célozza. Az akcióprogram rendelke­zik a jövő évi havannai csúcstalálkozó alapos és kö­rültekintő előkészítéséről. A libanoni a déli országrészbe indult A libanoni kormánycsapa­tok első egységei hétfőn Bej­rútból elindultak délre, hogy helyreállítsák a törvényes ál­lamhatalmat az izraeli táma­dók, majd a jobboldali fegy­veres milicisták által jogtala­nul megszállva tartott ország­részben. Bejrúti diplomáciai források szerint a kormány­csapatok elsősorban „védel­mi” feladatokat látnak el dé­len, és nem kezdeményeznek Túszdráma Párizsban Hétfőn reggel három isme­retlen fegyveres férfi behatolt I.rák Párizsi nagykövetségére- Két diplomatát megsebesítet­tek, ,_ötöt pedig túszként fogr lyul ejtettek. A rendőrség kö­rülvette az épületet és lezárta környékét. A kora esti órákban zavaros és tragikus körülmé­nyek között ért véget a kilenc- órás túszdráma. A túszok sza­badon boéSatásának pillanatá­ban tűzpárbaj robbant ki, amelynek egy francia rendőr- felügyelő és az iraki nagykö­vetség biztonsági szolgálatának egy embere esett áldozatul. Mint u^óbb,,ki derült, a fran­cia biztonsági erőknek a hélyj- szinre érkezett csoportja már rávette a terroristát, hogy ad­ja meg magát, s az, két rend­őrfelügyelő kíséretében kilé­pett a nagykövetségi épületből, hogy beszálljon a rendőrségi gépkocsiba, amikor a nagykö­vetség biztonsági szolgálatának három tagja, érthetetlen mó­don, tüzet nyitott az autóra. A francia biztonsági szolgálat emberei viszonozták a tüzet. akciókat a fegyveres milíciák ellen. A délre tartó kormány, csapatok parancsnoka azonban kijelentette, hogy egységei be­hatoltak a keresztény milíciák által ellenőrzött területekre is, azaz „minden határkörzetbe”. Jobboldali milicisták hétfőn délután aknavető- és ágyútűz- zel megakadályozták, hogy a libanoni hadsereg reguláris egységeinek első, 500 főnyi ala­kulata ellenőrzése alá vonja az ország déli határvidékét. A jobboldali fegyveresek — ko­rábbi fenyegetőzéseiket bevált­va — tüzet nyitottak a Kau- kabánál levő ENSZ-őrhelyhez érkezett katonai alakulatokra. üprasi ítélet A ciprusi legfelsőbb bíró­ság hétfőn elutasította annak a két terroristának a fellebbe­zését, akiket Juszef el-Szibai egyiptomi újságírónak, az Af­roázsiai Szolidaritási Szerve­zet főtitkárának februárban Nicosiában történt meggyilko­lása miatt áprilisban ítéltek halálra. Moszkvai sajtóértekezlet Helsinki évfordulóján Moszkvában hétfőn sajtó- értekezletet tartottak a szovjet és külföldi újságírók számára az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nya aláírásának harmadik év­fordulója alkalmából. A saj­tóértekezleten Anatolij Koval- jov, külügyminiszter-helyet­tes adott nyilatkozatot, majd válaszolt az újságírók kérdé­seire. Kovaljov egyebek között kijelentette: a Helsinkiben együttesen kidolgozott elvek mindinkább meghonosodnak az európai politikai életben. Annak kapcsán, hogy a hel­sinki értekezlet záróokmányá­ban a felek kifejezték közös érdekeltségüket a katonai szembenállás csökkentésében és a leszerelés elősegítésére irányuló erőfeszítésekben, Kovaljov feltette a kérdést: „Miképpen egyeztethető ösz- sze ezzel, hogy a NATO wa­shingtoni csúcstalálkozója év­tizedekre előre elfogadta a fegyverkezési hajsza fokozásá­nak és a katonai előirányza­tok növelésének programját? Ráadásul, ez a program ki­egészül a neutronfegyver gyártásának és az európai kontinensen való rendszerbe állításának tervével. Mindezek távolról sem békés szándék­ról tanúskodnak, hanem konk­rét tanúbizonyságai annak, hogy onnan indul ki a tény­leges katonai veszély, és. hogy mennyire szükség van gyöke­res fordulatra a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a tény­leges leszerelés irányába. Er­re hív fel és ezért harcol kö­vetkezetesen a Szovjetunió. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődéséről szól­va a szovjet külügyminisz­ter-helyettes rámutatott, hogy az amerikai kormányzat kí­sérleteket tesz arra, hogy a kereskedelem révén politikai nyomást gyakoroljon a Szov­jetunióra, s e végett hatályta­lanítson bizonyos megállapo­dásokat. „Az "országunk bel- ügyeibe való beavatkozási kí­sérletek, az egymást követő propaganda- és rágalomhad­járatok mindenekelőtt, az ál­lamok és népek közötti biza­lomnak, az enyhülésnek okoz­nak kárt” — jelentette ki. Kovaljov nyilatkozatában végül hangsúlyozta: „A hel­sinki elvek és megállapodások mind nagyobb vonzerőt Kép­Engels és a társadalmi egyenlőség Száz éve jelent meg az Anti-Dühring 1878-BAN látott első ízben napvilágot Engels nagylélegze­tű kötete, a marxizmus egyik kulcsfontosságú műve, egyben a klasszikusok filozófiai-gaz- daságtani mondanivalójának népszerűsítő, kézikönyvszerű kifejtése. Miként Marx és Engels nem egy írása, ez a kötet is vitában született. Eugen Dühring egye­temi tanár a múlt század het­venes éveinek Németországá­ban viszonylag nagy népszerű­séget szerzett katedraszocia­lizmusával: egy, a szocializmus eszméivel kacérkodó, tipikusan német-porosz, konzervatív és spekulatív bölcseleti rendszer­rel. A vele folytatott vitában — ami nélkül Dühring nevére ma már aligha emlékezne va­laki is — Engels olyan téma­köröknek pozitív kifejtését ad­ta. mint a dialektika és a ter­mészetfilozófia. az erkölcs és a jog. a tőke és az értéktöbb­let. Felvázolta elképzeléseit a szocialista termelési mód olyan összetevőiről, mint termelés, elosztás, állam, család, nevelés. EMELJÜNK KI a gondola­tokban gazdag, kötetből egy olyan témakört, amelynek ak­tualitásához tiem fér kétség: az egyenlőség-egyenlőtlenség témakörét. Engels eszmefutta­tásainak történetisége és utó- piaellenessége eligazító értékű mai vitáinkban és állásfogla­lásainkban is. Ezt írja: az a felfogás, hogy az egyenlőség a társadalmi igazságosság kife­jeződése — s mint ilyen, elvá­laszthatatlan egy politikai és társadalmi rendszer tökéletes­ségétől — történelmi módon keletkezett. Az ősi közösségek­ben és a görög demokráciákban nem volt meg, illetve korláto­zottan jelentkezett. Á minden ember egyenlősége — tehát a görög, a római és a barbár, a szabad és a rabszolga, az ál­lampolgár és az idegen egyen­lősége — az antik koponyák számára nemcsak esztelen ha­nem bűnös dolog volt Az egyenlőségnek a kereszténység tanaiban megnyilvánuló első kezdeteit következetesen üldöz­ték is. Márpedig a keresztény­ségben jutott történetileg első ízben kifejeződésre minden em­ber egyenlősége mégha ez az egyes embereknek mint bűnö­söknek Isten színe előtti ne­gatív, s túlvilági egyenlőségét jelentette is. Ez az egyenlőség­gondolat a rabszolgák, szám- űzöttek, kitaszítottak, üldözöt­tek, elnyomottak számára ígért túlvilági emancipációt. Ám a kereszténység történeti győzelmével és az egyenlőség­mozzanat fokozatosan háttér­be szorult, és fődologgá a hí­vők és pogányok, az ortodoxok és eretnekek egyenlőtlenségé­nek gyakorlata változott. A FEUDÁLIS KÖZÉPKOR fejlesztette ki méhében azt az osztályt, atnely arra volt hi­vatott, hogy a modern egyen- lőségi követelés hordozója le­gyen : a polgárságot. A modern­polgári egyenlőségi követelek az embereknek, mint embe­reknek egyenlőségéből indul ki és ebből vezeti le minden embernek — pontosabban vala. mely állam minden polgárá­nak — egyenlő politikai-társa­dalmi jelentőségre való jogát. A polgári mozgalmak a XV. századtól megváltoztatták a nyugat-európai társadalom gaz­dasági életfeltételeit, az állami rend továbbra is feudális ma­radt, miközben a társadalom és a gazdaság mindinkább polgá­rivá lett. A polgárság gazda­sági-kereskedelmi tevékeny­sége szabad és mozgásukban nem korlátozott árutulajdono­sokat feltételezett, akik egy mindenütt mindannyiuk szá­mára egyenlő jog alapján foly­tathatják a cserét. Másfelől az egyenlőség azt is jelentette, hogy céhbéklyóktól szabad munkaerejüket tetszésük ‘sze­rint értékesítő (eladó) bérmun­kásokra volt szükség, akik — legalábbis mint szerződő felek — egyenlő jogúak a gyárosok­kal A POLGÁRI gazdasági vi­szonyok tehát‘polgári értelem­ben vett egyenlőséget követel­tek. A polgárság azonban min­denütt a feudális politikai rendszertől fenntartott céhbék­lyókba, különleges kiváltsá­gokba, helyi előjogokba, vá­mokba, kivételes törvényekbe ütközött. A versenypálya sehol nem volt szabad — írja En­gels — és a polgári verseny­zők számára esélyeik sehol nem voltak egyenlők a feudáli­sokéval. Elkerülhetetlenné vált ezért, hogy megszüntessék a feudális kiváltságokkal járó egyenlőtlenségeket, a nemes­ség adómentességét, az egyes rendek politikai előjogait. S mivel a polgári fejlődés meg­közelítőleg azonos fokain álló országokról volt szó, magától értetődött, hogy a követelés túlment az egyes államok ha­tárain, és a szabadságot és az egyenlőséget emberi jogok gya­nánt proklamálták. Persze — fűzi hozzá Engels — az embe­ri jogok sajátosan polgári jel­legére jellemző hogy az ameri­kai alkotmány, az első, amely az emberi jogokat elismerte, egyszuszra helybenhagyta a négerek rabszolgaságát. Vagy­is elvetette az osztályelőjogo­kat és — gazdasági érdekből — szentesítette a faji előjogo­kat. Ám a buzsoáziát attól a pil­lanattól fogva, hogy modern osztállyá alakult, állandóan és elkerülhetetlenül követi árnyéka, a proletariátus. Ugyanígy követik nyomon a polgári egyenlőségkövetelése­ket a proletár egyenlőségköve­telések. A proletárok szaván fogják a burzsoáziát: az egyen­lőség ne pusztán látszólagos legyen, ne csupán az állam te­rületén valósítsák meg, való­sítsák meg ténylegesen, a tár­sadalmi-gazdasági területen is. Ezzel előttünk az egyenlő­ség formális-polgári és tényle­ges proletár kettősége. A pro­letár egyenlőságkövetelésnek — írja tovább Engels — kettős jelentősége van. Egyfelől ösz­tönös visszahatás, a forradalmi ösztön kifejeződése a kiáltó társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Másfelől tudatos vissza­hatás a polgári egyenlőségesz­mére. Agitációs eszköz arra, hogy a munkásokat a kapita­listák ellen lázítsa. Mindkét esetben a proletár egyenlőség­követelés reális tartalma az osztályok megszüntetésének követelése. Minden olyan egyenlőségkövetelés, amely en­nél tovább megy, szükségsze­rűen badarságokra vezet.” És erre a továbbmenésre — a ba­darságokra — hoz fel Engels példákat Dühring írásaiból. Arról beszél, hogy a képessé­gek és az erkölcsi adottságok egyenlőtlensége kikerülhetet­len velejárója minden társa­dalmi állapotnak. VÉGEZETÜL hadd idézzünk Engels egy 1875-ös, A. Bebel- hez írott leveléből: Az osz­tálykülönbség megszüntetését követeljük — írja Engels — és nem minden társadalmi és po­litikai egyenlőtlenség kiküszö­bölését. Ez utóbbi — írja — aggályos frázis. Ország és or­szág, tartomány és tartomány, sőt helység és helység között is mindig fenn fog állni az élet- feltételeknek bizonyos egyen­lőtlensége, amit lecsökkenthe- tünk a minimumra, de soha nem küszöbölhetünk ki telje­sen. Az Alpok lakóinak élet- feltételei mindig mások lesz­nek, mint a síkságon élőké. Vagyis — mondja — azt az elképzelést, hogy a szocialista társadalom az egyenlőség biro­dalma,. túlhaladottnak kell te­kinteni, mint a régi szocialis­ta iskolák egyoldalúságát. A marxizmus klasszikusai­nak eszmefuttatásai termé­szetesen nem nyújtanak recep­tet mai köznapi problémáink orvoslására. Erre nincs is szükség: elég, ha józanságuk­kal és megfontoltságukkal el­vi támpontokat adnak viszo­nyaink alakításához a bennük való realista eligazodáshoz. Papp Zsolt viselnek más kontinensek né­pei számára is. Európára ma már a népek nemcsak úgy tekintenek, mint két világ­háború epicentrumára. Nap­jainkban Európában látják az enyhülés politikájának bölcső­jét is. A külügyminiszter-helyet-, test megkérdezték, mi a vé­leménye arról, hogy Nyugaton, egyebek között az Egyesült Államokban, olyan bizottságok alakultak, amelyek maguknak szeretnék fenntartani a záró­okmányban foglaltak teljesíté­sének valamiféle ellenőrzését és a Szovjetunióban is akad­nak egyesek, akik igényt tar­tanak ilyen szerepre. A záróokmány — válaszol­ta Kovaljov —, mint minden nemzetközi dokumentum, ál­lamközi tárgyalások eredmé­nye és az aláíró államok egyetértésének elért fokozatát tükrözi. Éppen az államok, mint a nemzetközi jog alanyai, viselik a teljes felelősséget a dokumentum teljesítéséért. Különösen figyelemre méltó ez, amikor olyan kísérletekről van szó, hogy nem a saját orszá­gukban, hanem más államban próbálják „ellenőrizni” a zá­róokmány teljesítését. Nyílt igény ez a más országok bél­és külügyeibe való beavatko­zásra, ami szöges ellentétben áll a záróokmány egész tar­talmával. Ami a Szovjetunió­ban élő egyes említett szemé­lyeket illeti, az a kísérletük, hogy „megfigyelőkként” tün­tessék fel magukat, csupán ál­cázása az egészen más jellegű tevékenységüknek. Kérdés hangzott el a nyuga­ti propagandának arra a vá­daskodására vonatkozóan, amely szerint szovjet bírósá­gok ítéletet hoznak egyes sze­mélyek ügyében, mert azok ..másként gondolkodnak” és az ilyen bírósági eljárások a hel­sinki záróokmány valamilyen megsértését jelentik. A külügyminiszter-helyettes válaszában hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárások a szovjet állam joghatóságának körébe tartoznak. Csupán a szovjet bíróságnak van joga meghatá­rozni a vádlott büntetésének mértékét és senkinek, legke­vésbé külföldieknek nincs jo­guk bármilyen befolyást gya­korolni a bírósági eljárásra, vagy annak kimenetelére. „El­utasítunk minden olyan kísér­letet. hogy nyomást gyakorol­janak a szovjet igazságszol­gáltatásra csakúgy, mint ahogy elutasítunk minden olyan tö­rekvést. hogy kétségbe vonják a szovjet igazságszolgáltatás illetékességét” — jelentette ki Kovaljov. Rhsdesiai támadás Mozamhik ellen A rhodesiai hadsereg egysé­gei vasárnap újabb agressziót követtek el a szomszédos Mo- zambik területe ellen. Mint a rhodesiai hadsereg főparancs­noksága hivatalosan közölte több rajtaütésszerű támadást intéztek a Zimbabwe Haza­fias Fronthoz tartozó ZANU szervezet kiképző táborai el­len. A rhodesiai csapatok hétfőn is folytatták agressziójukat. Salisbury szerint a támadás célja az, hogy „megfékezzék” a zimbabwei gerillák mozam­biki támaszpontból folytatott tevékenységét Csak röviden... HAZAUTAZOTT a Szovjet­unióból Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlo­vákia elnöke, aki az SZKP KB meghívására a Krím-félszige- ten üdült. USZTYINOV, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napipa­rancsot adott ki a szovjet ha­ditengerészeti flotta napja al­kalmából. A KAMBODZSAI csapatok mintegy két ezrednyi erővel betörtek Vietnam Tay Ninh tartományának egyik határ­körzetébe és ott súlyos pusztí­tásokat okoztak — jelenti a VNA. A vietnami fegyveres erők ellentámadása miatt visszavonulni kényszerült kam­bodzsai katonaság több mint 400 embert vesztett. k i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom