Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
K/tmav 1978. AUGUSZTUS 1., KEDD Ázsia és Afrika napjai a Világifjúsági Találkozón Xuon Thuy és Jasszer Arafa! sajtóértekezlete A hét végén rengeteg programmal folytatódott a pénteken megnyílt XI. Világifjúsági Találkozó Havannában. Szombaton megnyitó üléseket tartott a fesztivál hat állandó politikai központja. A vitaközpontokban a fiatalok a béke, a biztonság, az enyhülés, a leszerelés kérdéseivel, a fejlődő országok társadalmi és gazdasági problémáival a faji megkülönböztetés, a neokolo- nializmus felszámolásával, a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetésével és a világpolitika számtalan más égető kérdésével foglalkoztak. A fesztivál első napja az Afrika népeivel való szolidaritás ünnepe lett. A Dél-Afrika, Namíbia és Zimbabve népeivel való szolidaritás jegyében tartott nagygyűlésen Nkomo, a Zimbabvei Hazafias Front társelnöke visszautasította a nyugati sajtó rágalmait a Szovjetunió és Kuba afrikai szere- pérőL Vasárnap megkezdte munkáját az úgynevezett nemzetközi bíróság, amely az imperializmus kunéit tárgyalja. Az első témák között szerepelt a pa- lesztirai kérdés, a dél-afrikai fafülaözés és vietnami előterjesztésben az „imperialista agressziók” című vádpont. Hétfő „Ázsia napja” volt Havannába^. A küldöttek nagygyűléseken adtak hangot a laoszi és a vietnami nép iránti szolidaritásuknak. A nemzetközi sajtó képviselői a VIT díszvendégeiként a kubai fővárosban tartózkodó neves politikusok sajtótájékoztatóján vettek részt. Xuan Thuy, a vietnami KP KB titkára hazájának Kambodzsával és Kínával való viszonyáról .beszélt. Elmondta, 'hogy Kimbböz&a Vietnam elten'irányuló agressziója mögött Kína áll, s Peking azért próbál nyomást gyakorolni Hanoira, a Vietnamban élő kínaiak ügyén keresztül is, mert a vietnami kormány nem hajlandó támogatni- a kínai vezetés nagyhatalmi. törekvéseit Ázsiában. Jtísszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője sajtókonferencián kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya messze eltávolodott a tavaly októberi szovjet—amerikai nyilatkozattól, amely elfogadható megoldást kínált a palesztin nép számára. A libanoni helyzetről szólva elmondta, hogy az országban nem keresztény—muzulmán háború folyik, hanem a haladó erők és a fasiszta jobboldal áll szembe egymással. A magyar küldöttség tagjai a hét végén számtalan fontos programon vettek részt. Szombaton klubukban, a vietnami fiatalokat fogadták. A baráti összejövetelen Maróthy László, az MSZMP KB PB tagja, a KISZ KB első titkára, küldött, ségünk vezetője hangsúlyozta, hogy Vietnam népe, miként a harcban, úgy a háború sebeinek begyógyításában is számíthat a szocialista országok népei, köztük a magyar nép támogatására. Vasárnap chilei VIT-küldöttek jöttek látogatóba delegációnkhoz. Még aznap a magyar küldöttség is felkerekedett, hogy vendégségbe menjen a szovjet nemzeti klubba. A két küldöttség vezetője, Maróthy László és Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára a két ország ifjúsági szövetségét összefűző testvéri kapcsolatokat méltatta. A fesztivál első három napján minden politikai fórumon elhangzottak a magyar küldöttek első felszólalásai, delegációnktagjai részt vettek nagygyűléseken, s különféle baráti találkozókon. Az el nem kötelezettek nyilatkozata Megerősítették a mozgalom alapelveit Vasárnap véget ért az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. Jo- szip Vrhovec, jugoszláv külügyminiszter, a konferencia elnöke rekesztette be a tanácskozást, amelyet egyértelműen az el nem kötelezett mozgalom sikerének minősített. Az értekezlet nyilatkozata megállapítja, hogy az el nem kötelezettek mozgalma, mind hatékonyabb és jelentékenyebb erővé válik a nemzetközi politikai életben. Méltatja a vendéglátó Jugoszlávia és személyesen Tito elnök szerepét a mozgalom történetében, a belgrádi értekezlet megrendezésében és az azt megelőző konzultációk megszervezésében. Leszögezi, hogy a mozgalomnak folytatnia kell harcát „az imperializmus, az ex- panzionizmus. a gyarmati és neokolonialista politka, valamint a faji politika, a kizsákmányolás, a hegemonisztikus törekvések és az erőpolitika minden válfaja és megnyilatkozása ellen”. A nyilatkozat nagy hangsúlyt helyez a tényleges leszerelést célzó, konkrét intézkedések szorgalmazására, és ugyancsak hangsúlyozottan követeli az idegen támaszpontok felszámolását Ami a mozgalom belső helyzetét illeti a dokumentum sík- raszáll a tagországok között felmerülő vitás kérdések békés, tárgyalások útján történő rendezése mellett, és elítél minden olyan külső próbálkozást, amely az el nem kötelezettek egységének megbontását, ellentéteik mesterséges felnagyítását célozza. Az akcióprogram rendelkezik a jövő évi havannai csúcstalálkozó alapos és körültekintő előkészítéséről. A libanoni a déli országrészbe indult A libanoni kormánycsapatok első egységei hétfőn Bejrútból elindultak délre, hogy helyreállítsák a törvényes államhatalmat az izraeli támadók, majd a jobboldali fegyveres milicisták által jogtalanul megszállva tartott országrészben. Bejrúti diplomáciai források szerint a kormánycsapatok elsősorban „védelmi” feladatokat látnak el délen, és nem kezdeményeznek Túszdráma Párizsban Hétfőn reggel három ismeretlen fegyveres férfi behatolt I.rák Párizsi nagykövetségére- Két diplomatát megsebesítettek, ,_ötöt pedig túszként fogr lyul ejtettek. A rendőrség körülvette az épületet és lezárta környékét. A kora esti órákban zavaros és tragikus körülmények között ért véget a kilenc- órás túszdráma. A túszok szabadon boéSatásának pillanatában tűzpárbaj robbant ki, amelynek egy francia rendőr- felügyelő és az iraki nagykövetség biztonsági szolgálatának egy embere esett áldozatul. Mint u^óbb,,ki derült, a francia biztonsági erőknek a hélyj- szinre érkezett csoportja már rávette a terroristát, hogy adja meg magát, s az, két rendőrfelügyelő kíséretében kilépett a nagykövetségi épületből, hogy beszálljon a rendőrségi gépkocsiba, amikor a nagykövetség biztonsági szolgálatának három tagja, érthetetlen módon, tüzet nyitott az autóra. A francia biztonsági szolgálat emberei viszonozták a tüzet. akciókat a fegyveres milíciák ellen. A délre tartó kormány, csapatok parancsnoka azonban kijelentette, hogy egységei behatoltak a keresztény milíciák által ellenőrzött területekre is, azaz „minden határkörzetbe”. Jobboldali milicisták hétfőn délután aknavető- és ágyútűz- zel megakadályozták, hogy a libanoni hadsereg reguláris egységeinek első, 500 főnyi alakulata ellenőrzése alá vonja az ország déli határvidékét. A jobboldali fegyveresek — korábbi fenyegetőzéseiket beváltva — tüzet nyitottak a Kau- kabánál levő ENSZ-őrhelyhez érkezett katonai alakulatokra. üprasi ítélet A ciprusi legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította annak a két terroristának a fellebbezését, akiket Juszef el-Szibai egyiptomi újságírónak, az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárának februárban Nicosiában történt meggyilkolása miatt áprilisban ítéltek halálra. Moszkvai sajtóértekezlet Helsinki évfordulóján Moszkvában hétfőn sajtó- értekezletet tartottak a szovjet és külföldi újságírók számára az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának harmadik évfordulója alkalmából. A sajtóértekezleten Anatolij Koval- jov, külügyminiszter-helyettes adott nyilatkozatot, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Kovaljov egyebek között kijelentette: a Helsinkiben együttesen kidolgozott elvek mindinkább meghonosodnak az európai politikai életben. Annak kapcsán, hogy a helsinki értekezlet záróokmányában a felek kifejezték közös érdekeltségüket a katonai szembenállás csökkentésében és a leszerelés elősegítésére irányuló erőfeszítésekben, Kovaljov feltette a kérdést: „Miképpen egyeztethető ösz- sze ezzel, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozója évtizedekre előre elfogadta a fegyverkezési hajsza fokozásának és a katonai előirányzatok növelésének programját? Ráadásul, ez a program kiegészül a neutronfegyver gyártásának és az európai kontinensen való rendszerbe állításának tervével. Mindezek távolról sem békés szándékról tanúskodnak, hanem konkrét tanúbizonyságai annak, hogy onnan indul ki a tényleges katonai veszély, és. hogy mennyire szükség van gyökeres fordulatra a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a tényleges leszerelés irányába. Erre hív fel és ezért harcol következetesen a Szovjetunió. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődéséről szólva a szovjet külügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy az amerikai kormányzat kísérleteket tesz arra, hogy a kereskedelem révén politikai nyomást gyakoroljon a Szovjetunióra, s e végett hatálytalanítson bizonyos megállapodásokat. „Az "országunk bel- ügyeibe való beavatkozási kísérletek, az egymást követő propaganda- és rágalomhadjáratok mindenekelőtt, az államok és népek közötti bizalomnak, az enyhülésnek okoznak kárt” — jelentette ki. Kovaljov nyilatkozatában végül hangsúlyozta: „A helsinki elvek és megállapodások mind nagyobb vonzerőt KépEngels és a társadalmi egyenlőség Száz éve jelent meg az Anti-Dühring 1878-BAN látott első ízben napvilágot Engels nagylélegzetű kötete, a marxizmus egyik kulcsfontosságú műve, egyben a klasszikusok filozófiai-gaz- daságtani mondanivalójának népszerűsítő, kézikönyvszerű kifejtése. Miként Marx és Engels nem egy írása, ez a kötet is vitában született. Eugen Dühring egyetemi tanár a múlt század hetvenes éveinek Németországában viszonylag nagy népszerűséget szerzett katedraszocializmusával: egy, a szocializmus eszméivel kacérkodó, tipikusan német-porosz, konzervatív és spekulatív bölcseleti rendszerrel. A vele folytatott vitában — ami nélkül Dühring nevére ma már aligha emlékezne valaki is — Engels olyan témaköröknek pozitív kifejtését adta. mint a dialektika és a természetfilozófia. az erkölcs és a jog. a tőke és az értéktöbblet. Felvázolta elképzeléseit a szocialista termelési mód olyan összetevőiről, mint termelés, elosztás, állam, család, nevelés. EMELJÜNK KI a gondolatokban gazdag, kötetből egy olyan témakört, amelynek aktualitásához tiem fér kétség: az egyenlőség-egyenlőtlenség témakörét. Engels eszmefuttatásainak történetisége és utó- piaellenessége eligazító értékű mai vitáinkban és állásfoglalásainkban is. Ezt írja: az a felfogás, hogy az egyenlőség a társadalmi igazságosság kifejeződése — s mint ilyen, elválaszthatatlan egy politikai és társadalmi rendszer tökéletességétől — történelmi módon keletkezett. Az ősi közösségekben és a görög demokráciákban nem volt meg, illetve korlátozottan jelentkezett. Á minden ember egyenlősége — tehát a görög, a római és a barbár, a szabad és a rabszolga, az állampolgár és az idegen egyenlősége — az antik koponyák számára nemcsak esztelen hanem bűnös dolog volt Az egyenlőségnek a kereszténység tanaiban megnyilvánuló első kezdeteit következetesen üldözték is. Márpedig a kereszténységben jutott történetileg első ízben kifejeződésre minden ember egyenlősége mégha ez az egyes embereknek mint bűnösöknek Isten színe előtti negatív, s túlvilági egyenlőségét jelentette is. Ez az egyenlőséggondolat a rabszolgák, szám- űzöttek, kitaszítottak, üldözöttek, elnyomottak számára ígért túlvilági emancipációt. Ám a kereszténység történeti győzelmével és az egyenlőségmozzanat fokozatosan háttérbe szorult, és fődologgá a hívők és pogányok, az ortodoxok és eretnekek egyenlőtlenségének gyakorlata változott. A FEUDÁLIS KÖZÉPKOR fejlesztette ki méhében azt az osztályt, atnely arra volt hivatott, hogy a modern egyen- lőségi követelés hordozója legyen : a polgárságot. A modernpolgári egyenlőségi követelek az embereknek, mint embereknek egyenlőségéből indul ki és ebből vezeti le minden embernek — pontosabban vala. mely állam minden polgárának — egyenlő politikai-társadalmi jelentőségre való jogát. A polgári mozgalmak a XV. századtól megváltoztatták a nyugat-európai társadalom gazdasági életfeltételeit, az állami rend továbbra is feudális maradt, miközben a társadalom és a gazdaság mindinkább polgárivá lett. A polgárság gazdasági-kereskedelmi tevékenysége szabad és mozgásukban nem korlátozott árutulajdonosokat feltételezett, akik egy mindenütt mindannyiuk számára egyenlő jog alapján folytathatják a cserét. Másfelől az egyenlőség azt is jelentette, hogy céhbéklyóktól szabad munkaerejüket tetszésük ‘szerint értékesítő (eladó) bérmunkásokra volt szükség, akik — legalábbis mint szerződő felek — egyenlő jogúak a gyárosokkal A POLGÁRI gazdasági viszonyok tehát‘polgári értelemben vett egyenlőséget követeltek. A polgárság azonban mindenütt a feudális politikai rendszertől fenntartott céhbéklyókba, különleges kiváltságokba, helyi előjogokba, vámokba, kivételes törvényekbe ütközött. A versenypálya sehol nem volt szabad — írja Engels — és a polgári versenyzők számára esélyeik sehol nem voltak egyenlők a feudálisokéval. Elkerülhetetlenné vált ezért, hogy megszüntessék a feudális kiváltságokkal járó egyenlőtlenségeket, a nemesség adómentességét, az egyes rendek politikai előjogait. S mivel a polgári fejlődés megközelítőleg azonos fokain álló országokról volt szó, magától értetődött, hogy a követelés túlment az egyes államok határain, és a szabadságot és az egyenlőséget emberi jogok gyanánt proklamálták. Persze — fűzi hozzá Engels — az emberi jogok sajátosan polgári jellegére jellemző hogy az amerikai alkotmány, az első, amely az emberi jogokat elismerte, egyszuszra helybenhagyta a négerek rabszolgaságát. Vagyis elvetette az osztályelőjogokat és — gazdasági érdekből — szentesítette a faji előjogokat. Ám a buzsoáziát attól a pillanattól fogva, hogy modern osztállyá alakult, állandóan és elkerülhetetlenül követi árnyéka, a proletariátus. Ugyanígy követik nyomon a polgári egyenlőségköveteléseket a proletár egyenlőségkövetelések. A proletárok szaván fogják a burzsoáziát: az egyenlőség ne pusztán látszólagos legyen, ne csupán az állam területén valósítsák meg, valósítsák meg ténylegesen, a társadalmi-gazdasági területen is. Ezzel előttünk az egyenlőség formális-polgári és tényleges proletár kettősége. A proletár egyenlőságkövetelésnek — írja tovább Engels — kettős jelentősége van. Egyfelől ösztönös visszahatás, a forradalmi ösztön kifejeződése a kiáltó társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Másfelől tudatos visszahatás a polgári egyenlőségeszmére. Agitációs eszköz arra, hogy a munkásokat a kapitalisták ellen lázítsa. Mindkét esetben a proletár egyenlőségkövetelés reális tartalma az osztályok megszüntetésének követelése. Minden olyan egyenlőségkövetelés, amely ennél tovább megy, szükségszerűen badarságokra vezet.” És erre a továbbmenésre — a badarságokra — hoz fel Engels példákat Dühring írásaiból. Arról beszél, hogy a képességek és az erkölcsi adottságok egyenlőtlensége kikerülhetetlen velejárója minden társadalmi állapotnak. VÉGEZETÜL hadd idézzünk Engels egy 1875-ös, A. Bebel- hez írott leveléből: Az osztálykülönbség megszüntetését követeljük — írja Engels — és nem minden társadalmi és politikai egyenlőtlenség kiküszöbölését. Ez utóbbi — írja — aggályos frázis. Ország és ország, tartomány és tartomány, sőt helység és helység között is mindig fenn fog állni az élet- feltételeknek bizonyos egyenlőtlensége, amit lecsökkenthe- tünk a minimumra, de soha nem küszöbölhetünk ki teljesen. Az Alpok lakóinak élet- feltételei mindig mások lesznek, mint a síkságon élőké. Vagyis — mondja — azt az elképzelést, hogy a szocialista társadalom az egyenlőség birodalma,. túlhaladottnak kell tekinteni, mint a régi szocialista iskolák egyoldalúságát. A marxizmus klasszikusainak eszmefuttatásai természetesen nem nyújtanak receptet mai köznapi problémáink orvoslására. Erre nincs is szükség: elég, ha józanságukkal és megfontoltságukkal elvi támpontokat adnak viszonyaink alakításához a bennük való realista eligazodáshoz. Papp Zsolt viselnek más kontinensek népei számára is. Európára ma már a népek nemcsak úgy tekintenek, mint két világháború epicentrumára. Napjainkban Európában látják az enyhülés politikájának bölcsőjét is. A külügyminiszter-helyet-, test megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Nyugaton, egyebek között az Egyesült Államokban, olyan bizottságok alakultak, amelyek maguknak szeretnék fenntartani a záróokmányban foglaltak teljesítésének valamiféle ellenőrzését és a Szovjetunióban is akadnak egyesek, akik igényt tartanak ilyen szerepre. A záróokmány — válaszolta Kovaljov —, mint minden nemzetközi dokumentum, államközi tárgyalások eredménye és az aláíró államok egyetértésének elért fokozatát tükrözi. Éppen az államok, mint a nemzetközi jog alanyai, viselik a teljes felelősséget a dokumentum teljesítéséért. Különösen figyelemre méltó ez, amikor olyan kísérletekről van szó, hogy nem a saját országukban, hanem más államban próbálják „ellenőrizni” a záróokmány teljesítését. Nyílt igény ez a más országok bélés külügyeibe való beavatkozásra, ami szöges ellentétben áll a záróokmány egész tartalmával. Ami a Szovjetunióban élő egyes említett személyeket illeti, az a kísérletük, hogy „megfigyelőkként” tüntessék fel magukat, csupán álcázása az egészen más jellegű tevékenységüknek. Kérdés hangzott el a nyugati propagandának arra a vádaskodására vonatkozóan, amely szerint szovjet bíróságok ítéletet hoznak egyes személyek ügyében, mert azok ..másként gondolkodnak” és az ilyen bírósági eljárások a helsinki záróokmány valamilyen megsértését jelentik. A külügyminiszter-helyettes válaszában hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárások a szovjet állam joghatóságának körébe tartoznak. Csupán a szovjet bíróságnak van joga meghatározni a vádlott büntetésének mértékét és senkinek, legkevésbé külföldieknek nincs joguk bármilyen befolyást gyakorolni a bírósági eljárásra, vagy annak kimenetelére. „Elutasítunk minden olyan kísérletet. hogy nyomást gyakoroljanak a szovjet igazságszolgáltatásra csakúgy, mint ahogy elutasítunk minden olyan törekvést. hogy kétségbe vonják a szovjet igazságszolgáltatás illetékességét” — jelentette ki Kovaljov. Rhsdesiai támadás Mozamhik ellen A rhodesiai hadsereg egységei vasárnap újabb agressziót követtek el a szomszédos Mo- zambik területe ellen. Mint a rhodesiai hadsereg főparancsnoksága hivatalosan közölte több rajtaütésszerű támadást intéztek a Zimbabwe Hazafias Fronthoz tartozó ZANU szervezet kiképző táborai ellen. A rhodesiai csapatok hétfőn is folytatták agressziójukat. Salisbury szerint a támadás célja az, hogy „megfékezzék” a zimbabwei gerillák mozambiki támaszpontból folytatott tevékenységét Csak röviden... HAZAUTAZOTT a Szovjetunióból Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia elnöke, aki az SZKP KB meghívására a Krím-félszige- ten üdült. USZTYINOV, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki a szovjet haditengerészeti flotta napja alkalmából. A KAMBODZSAI csapatok mintegy két ezrednyi erővel betörtek Vietnam Tay Ninh tartományának egyik határkörzetébe és ott súlyos pusztításokat okoztak — jelenti a VNA. A vietnami fegyveres erők ellentámadása miatt visszavonulni kényszerült kambodzsai katonaság több mint 400 embert vesztett. k i 1
