Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Munkásmozgalmi emlékművet avattak Szigetmonostoron = Vasárnap délelőtt kiemelkedő állomásához crke- ! zett az a kétnapos ünnepi eseménysorozat. amelyet | Szigetmonostoron rendeztek a KPVDSZ Vörös Meteor § nagy múltú Erdei Telepének fél évszázados fennállása | alkalmából. E délelőttön a telep tagsága és a hivatalos | szervek, tisztelők, barátok népes tábora megemlékező = nagygyűlésre jött össze. Ennek keretében avatta fel | Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára | a telepi munkásmozgalmi emlékművet, Papachristos | Andreas alkotását, amelyet az MSZMP Pest megyei bi- I zottsága állíttatott fel. Áz Erdei Telep központi, nagy tisztása, az ide torkolló sétányokkal együtt teljesen be­népesült, ezen a vasárnapon. Az aggódás feleslegesnek bizo- nj’ult a kora reggeli friss eső miatt, mert délelőttre igazi me­leg nyári' nap köszöntött az ünneplőkre. Jókedv, vidám­ság uralkodott mindenfelé, rég nem látott harcostársak, eivtársak és évtizedek óta szoros kapcsolatban állók köszöntötték örömmel egy­mást a Duna-parti, oly sok emléket hordozó fák alatt. Közben munkásdalok, indu­lók hangja hallatszott: a Ganz-MÁVAG koncert fúvós­zenekara tette még hangula­tosabbá az ünnepi perceket. Ők vezették be, a Vándor Sándor Kórussal együtt, 'műso­rukkal a nagygyűlést is. Mél­tó hangütésként József Attila és Váci Mihály költeményei­ből adott elő Bicskei Tibor, a Thália Színház tagja, majd Barát Endre, országgyűlési képviselő, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztály- vezetője nyitotta meg az ün­nepi nagygyűlést.. Négy nemzedék képviselőit köszöntötte a megnyitó be­széd, s valóban úttörők. KISZ- fiatalok, a felszabadulástól napjainkig tartó nagy tár­sadalomformáló munka akti­vistái, a munkásmozgalom ve­terán harcosai alkották a résztvevők tömött, sorait. Köz­tük Győri Imrével, együtt megjelent Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest. me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Molnár Enátre. az MSZMP budapesti bizottságának titká­ra, és Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára, Ligeti Lász­ló, a SZOT alelnöke (egyéb­ként az Erdei Telep régi tagja), dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, Borovszky Ambrus, a vasas­szakszervezet elnöke. Ugyan csak részt vettek a gyűlésen a fővárosi és a Pest megyei tanács, a szakszervezetek, KISZ, a népfront fővárosi és megyei vezetői, Pest megye járási, városi pártbizottsá­gainak első titkárai, állami vezetői. A leleplezésre váró emlék­mű mellett honvéd, rendőr, munkásőr és KISZ-ifjúgárdis ta állt díszőrséget, amikor Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára odalépett és megkezdte be­szédét. PEST MEGYEI XXII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM AHA 80 FILLÉR* 1978. AUGUSZTUS 1., KEDD Győri Imre: A múlt forradalmi örökségét napjaink munkájával becsüljük meg A párt Központi Bizottsá­gának üdvözletét adta át el­sőként az ünnepi előadó, ki­fejezve azt a figyelmet, ame­lyet a párt vezetése a telep múltjának és jelenének szen­tel. Ezt. követően kegyelettel emlékezett meg azokról, akik azért nem érhették meg ezt a napot, mert a csendőrség, a VKF—2, vagy a DEF hírhedt börtöneiben, kínzókamráiban, büntetőszázadokban, munka- és koncentrációs táborokban, az ellenforradalom elleni harc­ban mártírhalált haltak, vagy a háborúban pusztultak el. Meleg szeretettel fordult a te­lep mai lakóihoz, akik meg őrizték és ápolják az Erdei Telep harcos munkásmozgalmi hagyományait. A megtett útra utalva hangoztatta, hogy az idén ' 60. évfordulóját ünneplő pártunk forradalmi tevékenységének egy kicsiny, de megemlékezés­re méltó része itt zajlott le az Erdei Telepen, amelynek fel- szabadulás előtti története a magyar kommunista és mun­kásmozgalom egy kis darabja. Része a forradalmi munkás- mozgalom, a párt elmúlt hat évtizedes történelmének. El­ismeréssel szólt arról, hogy a felszabadulás után még in­kább kibontakozott a munkás természetbarát mozgalom er­dei pihenőhelyének az el­nyomatás éveiben meghono­sodott harcos, közösségi életformája. Mind az évtize­dek óta idekötődők. mind a fiatalok joggal lehetnek büsz­kék egyre gazdagodó, szépü­lő üdülőtelepükre, ahol jófor­mán minden az ő közös tár­sadalmi munkájuk eredménye. Győri Imre az öt évtized áttekintő értékelését követő­en a jubileum alkalmából mindenekelőtt a mához szólt. Négy nagy csoportba fog­lalta össze az ötven esztendő tevékenységének, tapasztala­tait, tanulságait, Ezek egy­ben túl is mutatnak e télén keretein és általános érvényű megállapításokkal szolgálnak. A pért életerejét hirdeti Elsőként azt szögezte le, hogy az olyan mozgalmi bázi­sok, mint az Erdei Telep, fontos missziót töltöttek be a Horthy-korszakban. A legsú­lyosabb szellemi elnyomás, az úgynevezett keresztény nem-^ zeti ideológia brutalitása ko-- zepette is, amikor a munkás- mozgalomba js behatoltak az opportunista nézetek, fenn­tartották és terjesztették á marxizmus—leninizmust, az internacionalista, a kommu­nista eszméket. Elősegítették, hogy a kommunista mozgalom a fasiszta terror ellenére is létezzék, aktívan tevékeny­kedjék. Ily módon — mint mondot­ta — az Erdei Telep felszaba­dulás előtti története egyik példája és bizonyítéka annak, hogy a legvadabb fasiszta ter­zottság titkára, hogy itt, a te­lepen — akárcsak más legá­lis szervezetekben — mindvé­gig élt a természetes igény és a törekvés a mukásegység megteremtésére, erősítésére. Így vált az Erdei Telep is a munkásegység kikovácsolódá- sának egyik színhelyévé. La kői és látogatói ugyanis — mint kifejtette — nemcsak kommunisták, és nem is első­sorban kommunisták voltak Mellettük sokféle ember járt ide: szociáldemokraták, szak- szervezeti tagok és természet- járók, munkások, alkalmazot­tak, értelmiségiek, politikailag tudatos és politikailag még közömbös emberek. A több­ség — főként a fiatalság — általában forradalmi szellemű volt, rokonszenvezett, együtt­érzést a legkövetkezetesebb baloldaliakkal, a mély illega­litásban dolgozó kommunis­tákkal és az üldözött baloldali szakszervezetiekkel, szociál­demokratákkal. Voltak a te­lep vonzáskörében jószándékú munkásérzelmű, politikailag nem aktív emberek is, akik nem jutattak el a politizálásig, a harc vállalásáig. Ám szeret­ték a sportolást, a természe­tet, a jó hangulatú közössé­get. Éppen ez a széles tömeg biztosította az illegális kom­munisták számára, hogy az erdő, de egyben az emberek sűrűjében maradjanak, tö­megkapcsolatokra tegyenek szert. Ezzel összefüggésben rámu­tatott arra Győri Imre, hogy a kommunisták és a szociálde­mokraták közti együttműkö­dés, az egységre való törekvés különösen értékes volt az 1920-as, 1930-as esztendőkben, amikor a két munkáspárt központi vezetősége élesen szemibenállt egymással. — A telepen és általában másutt is, az alulról megvaló­suló munkásegység — mon­dotta —, mintegy előkészítet­te és elősegítette a későbbi időszakot, amikor a fokozódó (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Krímben találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöké­vel, vasárnap hazaérkezett a Szovjetunióból. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Óvá­ri Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, a Politikai Bizott­ság tagja; Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint Katona Ist­ván, a Központi Bizottság tag­ja és Berecz János, a KB osz­tályvezetői. Jelen volt Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Elutazóit Sityikov Vasárnap elutazott Buda­pestről az Európai Biztonság és Együttműködés Szovjet Bi­zottságának küldöttsége, amely Alekszej Pavlovics Si- tyikovnak, a Legfelsőbb Ta­nács Szövetségi Tanácsa, va­lamint az Európai Biztonság és Együttműködés Szovjet Bi­zottsága elnökének vezetésé­vel járt hazánkban. A vendé­geket Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának és az Európai Bizton­ság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnö-i ke búcsúztatta a repülőtéren. Tízezer vagon már magtárban Aratási félidő, eddig komolyabb géphiba nélkül Leállították a mesterséges szárítókat Mindenütt dolgoztak vasár­nap a kombájnok Pest megyé­ben. A becslések alapján a betakarított búza mennyisége most már eléri az 55 százalé­kot, valamelyest alatta ma­radva az országos átlagnak. Egyre több gazdaság ad segít séget más termelőszövetkeze teknek. Így a ceglédi József Attila Tsz, az ugyancsak cég lédi Ság vári Endre Termelő szövetkezetnek, a kocséri Uj Élet és az abonyi József Atti­la Tsz a törteli Dózsa tsz-nek kölcsönözte kombájnjait, mezőgazdasági operatív bi zottság kéri a gazdaságokat, hogy azonnal jelezzék a Pest megyei Tanács szakfel­ügyeleti csoportjának, ha learatták a búzát. A héten a betakarítás fel gyorsulása várható. Szükség van erre, mert egyes búza­fajták túlérettek, s gyomoso dás is jelentkezik. Ha az időjárás nem rom­lik, a jövő hét végén mag­tárba kerül a gabona. Tehát a kéthetes késés más fél hétre csökken. A tarló- hántás, a szalma összegyűjté- e az indokoltnál lassabban halad. A Budapesti és Fest megyei Gabonafelvásárló és Malom­ipari Vállaiatnál megtudtuk, hogy a magtárakba, silókba a termelők eddig több mint tíz­ezer vagon kenyérgabonát szállítottak. A terv 22 ezer vagon felvásárlása. A vállalat 15 malmában száz vagon kenyérnek va­lót őrölnek naponta, az óbúzával keverve. Négy nemzedék karéjban ülte, állta körül az Erdei Telep központi terét. Készlet a hallgatóság soraiból A mesterséges szárítókat le­állították, mert az utóbbi na­pokban a termés nedvesség­tartalma a kritikus százalék alá csökkent. A váci és a szobi járásban — a megye hagyományos sör- árpatermelő vidékén — most fogtak hozzá a tavaszi árpa vágásához. Mintegy 400 vagon termésre van kilátás. A Ga­bonafelvásárló Vállalat dolgo­zói vasárnap este 7 óráig tar­tottak ügyeletet. A monori Mezőgép Vállalat­nál elmondták, hogy az idén a nyári idénymunkában minden komolyabb géphibát sikerült kijavítani. Alkatrész- hiány miatt a kombájnoknak nem kellett hosszabb kény­szerszünetet tartaniuk. A rá­koskeresztúri gyáregységbe naponta 24—30 bejelentés ér­kezik, s ha a hibáról reggel tudo­mást .szereznek, még az­nap a helyszínre a szervizkocsik. A búza aratását egyébként újabb gazdaságok fejezték be, legutóbb a kocséri Üj Éle* Tsz. Kéményseprő kerestetik Légjáratok, kályhák, konvektorok doktorai Évszázados szerszáma a ké­ményseprőnek a vasgolyó, a bosszú szárú drótkefe és r kaparó vas. Nélkülük, s a min­dig .kormos-fekete egyenruha nélkül már el sem tudjuk képzelni őket. Pedig már ez a szakma is modernizálódik. Kardhordó Endre, a Pest me­gyei Kéményseprő Vállalat igazgatója elmondta, hogy minden szakemberüket felszerelték műszerekkel, amelyek pontosan jelzik, hol beteg a légjárat. Egymással rádió-adóvevő út­ján tartják a kapcsolatot. A kéményseprés egyébként csak az egyik fele munkájuknak. A megye cserépkályháinak és gázfűtő berendezéseinek ők az építői, doktorai. Munkájuk fontosságát bizo­nyítja, hogy a mostani ötéves tervre évente átlag 16 millió 126 ezer forint termelési ér­tékre számítottak, de ezt sok­szorosan 'túlteljesítik. Az idei terv például már mintegy 18 millió forintról szól. A kiváló eredmény elsősorban a gázszerelők­nek köszönhető, akik ta­valy 235 százalékra telje­sítenék tervüket. — Milyen az utánpótlás? — —, érdeklődtünk az igazgató­tól. A válasz: nagyon rossz. Az előítéletek sok fiatalem­bert tartanak távol a szakmá­tól. Persze nemcsak nálunk van baj: az egész országban mind­össze három kéménysep­rő-tanuló van. Sokkal szívesebben jelentkez­nek a fiatalok gázszerelőnek és cserépkályhásnak. Ez utób­bi szakma azonban szintén gondokkal küzd, mert kevés a kályharakáshoz szükséges csempe. Hasonló nehézségek sújtják a gázszerelőket: a konvektorokat, csapokat és csöveket kis tételben nehéz beszerezni. A Pest megyei Kéménysep­rő Vállalat eddig többször nyerte el a kiváló címet. Jö­vőre ünnepük alakulásuk 30. évfordulóját, s szeretnék, ha ismét a legjobbak között em­legetnék nevüket. r Ay* ■ ■ V>. < *, «TW- , • • .,V. ÍV­KOZELET Szinai Miklósnak, a bécsi magyar levéltári kirendeltség vezetőjének 60. születésnapja alkalmából, munkásmozgalmi és levéltári tevékenysége elis­meréséül az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Molnár Ferenc kulturális államtitkár adta át. Böhm Istvánnak, a Műszer­ipari Kutatóintézet igazgató­jának, Kozák Károlynak, a SZOT szervezési és káderosz­tálya főmunkatársának és dr. Udvardi Péternek, a KGM gazdasági önálló osztálya ve­zetőjének nyugdíjba vonulása alkalmából, eredményes mun­kája elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. I l ror sem tudta megtörni, meg­fojtani a Kommuisták Ma­gyarországi Pártját. A ma­gyar kommunista mozgalom az ellenforradalmi rendszer legsötétebb éveiben is — ha nem is hatalmas fáklyaként, de legalább mécsesként — vi­lágított és egy percre sem szűnt meg létezni, működni, hatni, utat mutatni. — Ezekből a gyökerekből nőtt ki és táplálkozott később a szocialista forradalmunk, és ezek az eszmék formálják mai társadalmunk arculatát, ve­zérlik mai szocialista építő­munkánkat is. És a kommu­nisták akkor maroknyi párt­ja ma hatalmas vezeiőerőként szolgálja munkásosztályunk, népünk fölemelkedését. Temészetes igényként élt a munkásegység A felszabadulást megelőző időszak tevékenységének má­sik jellemző tanulságaként azt emelte ki a Központi Bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom