Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

6 •ZtStom 1978. JÚLIUS 39., VASÄRNAP Alkalmi szomszédok - a vonaton Az ingázók között munkás, diák, tanár Már jóval elmúlt 12 óra 25 perc, a Budapest—Nagykáta— Szolnok útvonalon közlekedő déli személyvonat indulási ide­je, de a vonat még mindig a Keleti pályaudvaron vesztegel. Lassan beszállingóznak a fél­kettes járat, utasai is, ők örül­nek az ajándéként jött koráb­bi indulási lehetőségnek. An­nál inkább bosszankodnak azok, akik eleve ezzel a járat­tal akartak közlekedni. A nyolcszemélyes kupéban ülők kedélyesen társalognak, min­den okuk megvan a vidám­ságra, hiszen ők még Helyhez jutottak ebben a zsúfoltság­ban. A beszélgetésből kiderül hogy mindennapos utazók. — Van ennek az ingázásnak egy jó- és egy rossz oldala — mondja az egyik útitárs. Hü­lyék Mátyás, gyömrői nyugdí­jas. —■ Négyórás munkát vál­laltam a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalatnál Budapesten, mert szeretek dolgozni, embe­rek között lenni. Jó érzés ha­zatérni mindennap a kertes házamba, a családomhoz. A fővárosi élet nyüzsgését ne­hezen viselem el- Szinte fel­frissülök. amikor hazaérek. Ilyenkor viszont zsúfoltak a vonatok is, bosszankodunk a késések miatt. Siettem, hogy a korábbi járatot elérjem. s majdnem akkor érünk oda, amikor a fél kettes. S ráadá­sul az emberek idegesek, gya­koriak a veszekedések, és saj­nos a hasonló késések sem rit­kán fordulnak elő. Nem olyan veszélyes — Sülysápon sikerült házat vennem, de a fővárosban dol­gozom. a Közúti Építő Válla­latnál — szól közbe Kószó János. — Szeged környéki községből jöttem fel dolgozni, lassan már 15 éve. Hat esz­tendeig ingáztam, naponta, akkor áttértem a havonkénti, Az életszínvonal általános emelkedése megnöveli az egészségügyi ellátás követel­ményeit is. Ennek része az a törekvés, hogy a lehető leg­több betegséget még a kez­deti stádiumában felismerhes­sék, s már akkor alkalmazza­nak gyógykezelést. Ezért vezet­ték be kezdetként eddig két helyen — Pécsett és Hajdúbö­szörményben — a négy be­tegségcsoportra kiterjedő szű­rővizsgálatot. Ezt a módszert alkalmazzák legújabban Gö­döllőn is. A hazai és külföldi tapasz­talatok megerősítették az or­vosokat abban, hogy érdemes kiterjeszteni a szűrővizsgála­tokat, mert kétszer-háromszor annyi beteg részesíthető így idejében gyógykezelésben, mint ahányan már tudták ma­gukról, hogy betegek. Gödöllőn elsősorban a tü­dőbeteg gondozó intézet dol­gozóira hárít ez nagy munkát. Naponta ugyanis több mint száz embert vizsgálnak majd meg. Az előkészítés során minden tényezőt számításba vettek: a műszerezettség meg­felelő. A vizsgálatokat egyelő­re a jelenlegi két orvosi lét­számmal látják el, az asszisz­tensekét viszont tizenegyre egészítették ki. Hamarosan kifüggesztik a plakátokat a körzeti orvosi rendelőkben, a szakrendelők­ben és a városnak azon a pont­jain, ahol sok ember' fordul meg. A hirdetményekből le­olvasható, melyik hónapban melyik gödöllői kerület lako­sai kerülnek sorra. Elsőként sorolták be azt a kerületet, ahol a cigánylakosság fele él. A város egészségügyi irá­nyítói bíznak abban, hogy elképzeléseik megértésre ta­lálnak a gödöllőiek körében azaz a megadott időben min­denki saját érdekében meg­jelenik a gyors és fájdalom- mentes vizsgálaton. Az orvo­sok arról is gondoskodnak, hogy a vizsgálat ne okozzon kiesést a munkából. , A gödöllői jelentős kezdemé­nyezés eredményességére az egész megye orvosai figyelnek. Annál inkább, mivel azt ter­vezik, hogy a komplex szűrő- vizsgálatokat 1985-től általá­nossá teszik Pest megvében. II. E. Uj típusú műtrágya Gyógyítja a hiánybetegségeket A sikeres kísérletsorozatok után a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium enge­délyezte az új péti műtrágya­féleség a polifémkelát gyártá­sát. A kísérleti üzem építését | máris megkezdték. Ez az új talaj táplálék magas mikro­elem tartalmával tűnik ki a műtrágyák sorából. Vasat, mangánt, molibdént, rezet, cinket és bőrt tartalmaz. Mind­ezek rendkívül kis mennyiség­ben ugyan,' de elengedhetetle­nül szükségesek a növények egészséges fejlődéséhez. A me­zőgazdasági kutatások bizo­nyítják, hogy a nagymértékű műtrágyázás hatására a nö­vekvő terméshozam mikro­elemekben gyorsan elszegényí­ti á talajokat, és ezáltal a to­vábbi műtrágyázás hatékony­ságát is rontja. Napjainkban ez fokozottan érződik, mert mind kevesebb istállótrágyát juttatnak ki a földekre és így a mikroelemek folyamatos pót­lása nincs biztosítva. Ezért gyakrabban jelentkeznek a hiánybetegségek, például egyik legelterjedtebb formájuk a klorózis, vagy levélsárgulás. A kísérletek tanúsága szerint a polifémkelát, amely könnyen oldható kötésben hordozza a különböző fémeket, gyorsan gyógyítia a klorozist és gon­doskodik a növényzet regene­rálásáról. Az épülő kísérleti üzem jö­vőre már a termék megismer­tetéséhez elegendő mennyisé­get ad a hazai mezőgazdaság­nak, és lehetővé teszi nagy­üzemi termelés előkészítését. A továbbiakban a péti nitro­génművek az igényeknek meg­felelően készül fel a gyártás­ra. de ennél jóval hoszabb vo­natozásra. Amikor összegyűlt a házra való, a család is utá­nam költözött Pest megyébe. Néha vannak bosszúságaink a vonattal, de lényegében keve sebbet utazom, mintha Buda­pest valamelyik peremkerüle­tében laknék. — Megszoktam az ingázást — mondja Bata Tibor, a bu­dapesti Eötvös József Gim­názium tanulója. — Tápiósze- cső nincs túl messze Budapest­től, háromnegyed óra az út. Szerencsére szeptembertől felvettek a kollégiumba, s így a jövő évtől kezdve csak he­tente járok haza. Tavaly bi­zony gyakran előfordult, hogy a vonaton tanultam. Most csak azért utaztam be Budapestre, hogy az augusztusi NDK-beli Csereüdülésemmel kapcsolatos útlevélügyeket ' intézzem. Őszintén szólva nem irigylem azokat, akik naponta oda-visz- sza járnak ezen a gyakran késő vonaton. — Nem olyan veszélyes ez — legyint Tari István, aki ugyanebben a gimnáziumban, szintén matematika tagozaton tanul. Sokan utazunk együtt Sülysápról, a szomszéd közsé­gekből. Kialakult az ingázók­ból egy jó kis társaság. Be­szélgetünk, sokszor bizony lec­két is írunk. Mindig eltelik elég hamar ez a fél óra. így is megéri Két frissen végzett egyetemi hallgatóval beszélgetek — Menőén sikerült albérle­tet találnom — mondja Sülé Gábor, angol—történelem sza­kos tanár. — Eddig kollégium­ban laktam, éppen ma tudtam meg, hogy a Széchényi Könyv­tár elfogadta a pályázatomat, angol fordítói állásra. Jó előre gondoskodtam lakásról, bará­taim tanácsolták, hogy vidéken próbálkozzam, itt olcsóbb. A mindenapos ide-oda utazgatás­sal együtt is megéri, három negyed órát igazán ki lehet bírni ilyen zsúfolt vonaton is. — .Hasonló meggondolásból választottam ezt a megoldást — egészíti ki leendő szobatár­sa, volt évfolyamtársa, Szilas- sy Zoltán, orosz—angol sza­kos tanár. Nekem is sikerült megfelelő állást találnom. Egy budapesti gimnáziumban taní­tok szeptembertől kezdve. Egyelőre mindketten jobban járunk így, aztán majd meg­látjuk. Nem mesélek A peronon elég sokan áll­nak. a hőség ellenére fagyos a hangulat. Megpróbálok szó­ba elegyedni egy három-négy­tagú társasággal. — Ugye önök Pesten dolgoz­nak és vidéken laknak? Hosszú hallgatás után egy középkorú asszony vállat von. — Na és aztán?! — Nem mesélne nekem ar­ról, hogy milyen ez a min­dennapos utazás? — Nem mesélek... Pósa Zoltán Kukoricaújdonságok Botermőek, erős szárúak Űj, korszerű kukoricafajtá­kat adtak az idén is a mező- gazdaságnak az MTA marton- vásári mezőgazdasági kutató­intézetének nemesítői: a kö­zelmúltban három martonvá- sári nemesítésű kukoricát elő­zetes elismerésben részesítet­tek! kettőt pedig forgalomba hozatalra engedélyeztek. Az új hibridek mindenben meg­felelnek a korszerű kukorica­fajtákkal szemben támasztott követelményeknek: botermőek, erős szárúak, magas béltarta­lom értékűek, s géppel kivá­lóan betakaríthatok. A kísérleti parcellákon az elmúlt három évben sikerrel „vizsgáztak”, s a mezőgazda- sági termelés „magasabb osz­tályában” a szántóföldeken is versenyképesek voltak a jól bevált fajtákkal. Az MV TC 296 elnevezésű, háromvonaias hibrid az igen korai fajták választékát gazdagítja: 135— 141 nap tenyészidejű, közép­magas szárú, rövid levélzetű, jó szárszilárdságú hibrid, amely a kevésbé intenzív ter­mesztésre is alkalmas. Madármegfigyelők tábora a nemzeti parkban A Magyar Madártani Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 1978. július közepétől augusztus végéig tar­tó madármegfigyelő, vonuláskutató és madárgyűrűző táboro­zást szervezett a fülöpházi szikes tavaknál. A képen: Csörgő Tibor egy cserregő nádi poszátát emel ki a Kondor-tó nádasában felállított hálóból. iese a fegyveres rablóról Kétezer forint — a hatóság félrevezetéséért Azokban a tavaly őszi na­pokban mindenki a Ferenc körúti postarablásról beszélt. Az öregek antivilágbeli histó­riákat kezdek emlegetni, a krimiken felnőtt generáció csodálkozva fogadta a való­sággá vált mozitörténetet. Kó­sza hírek, mendemondák ter­jedtek el szinte órák alatt, s a fővárosi foíkjóF nyomban be­fogadó i-kieg eszi teni kezdte az eseményeket. Pedig ezúttal részletekben sem volt hiány. A plafonba fúródó három go­lyóról, a 140 ezer forintos zsákról, a pénzszállító két lö­véséről hamarosan a lapok is hírt adtak. Az Üllői úton azonban eltűnt a mustársárga Skoda 1000-es és ettől kezdve teljes volt a bizonytalanság... S ezekben a feszült, várako­zásteli napokban a Pest me­gyei Főkapitányságot egyszer- csak újabb fegyveres rablótá­madásról értesítették. Egy tá­voli, dombok közt megbújó kis falu országút melletti házá­ban egy rémült asszony me­sélte el a történteket. „Parókás gengszter" — Vadászati ellenőrként mutatkozott be az idegen. Be­jött a lakásba, körülnézett, s amint meglátta a fegyveráll- ványon férjem kétcsövű va­dászpuskáját, rögtön megkér­Újítások, találmányok Feltétel: az olcsóbb kivitelezés Egy nagyberuházásnál, az abban részt vevő vállalatok vezető beosztású alkalmazot­taiból alakult kollektíva — munkaadójuk engedélyével — az előirányzottnál kisebb költ­séggel járó kivitelezésre újítá­si javaslatot nyújtottak be, amit elfogadtak. A díjazásban azonban nem tudtál& meg­egyezni, ezért a beruházó el­len pert indítottak és hatszá­zalékos díjkulcs alkalmazását kérték. A vállalat azzal vé­dekezett, hogy az újítással nem volt megtakarítás, továb­bá a javaslat tulajdonképpen nem is új. Legfeljebb 3,5 szá­zalékos újítási díjat tartott megállapíthatónak. Az elsőfokú bíróság — lé­nyegében az igazságügyi szak­értő véleménye alapján — a beruházási vállalatot, hatszá­zalékos díjkulc3 alapján, a peresített összeg megfizetésé­re kötelezte. Döntésénél figye­lembe vette a javaslat érté­két, népgazdasági jelentőségét, a kollektíva rendkívül magas színvonalú munkáját, és az elért megtakarítást. Fellebbe­zésre az ügy a Legfelsőbb Bí­róság elé került, amely az el­sőfokú ítéletet megváltoztat­ta és 4,5 százalékos díjkulcsot állapított meg. — A beruházási újítás fel­tétele a kivitelezés költségei­nek csökkentése — hangzik az ítélet indoklása. Ebben az esetben viszonylag új és hasz­nos eredménnyel járó megol­dásként értékelhető az újítók által kialakított sajátos tech- nilcai kivitelezési módszer, ami lényeges megtakarítással jár. Ezért őket újítási díj illeti meg. A javaslat kidolgozása nem tartozik az illetők mun­kaköri kötelességei közé és jelentős alkotó teljesítménynek minősül. Az elsőfokú bíróság által megállapított hatszázalé­kos díjkulcs azonban túlzott. Az összeg meghatározásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni,, hogy bár az újítókkal szemben közvetlen munkakö­ri kötelezettség nem állapít­ható meg, mégis a feladat munkakörükkel kapcsolatban volt. Mindezen körülmények étékelésével az újítási díj- kulcs mértékét 4,5 százalék­ban kellett meghatározni, ami a kimutatott hasznos ered­mény alapján 400 ezer forin­tot tesz ki. Ezt kellett felosz­tani az újítók között. dezte, töltve van-e. Mondtam, hogy nincs, de ez nem volt elég: meg kellett törnöm a. fegyvert, hogy ő is belenéz­hessen. Éppen a puskát akasz­tottam vissza, amikor hirtelen pisztolyt rántott és a mellem­nek szegezve halkan megkér­dezte, tartózkodik-e még va­laki a házban. Ügy megijed­tem, hogy csak a fejemet tud­tam rázni. ..Ekkor rámpafan- csolt, hogy fogjam meg a tál­káját. Legalább öt kiló súlyú fekete aktatáska volt, abból ő kivett egy félméteres -lapos- vasat meg egy ütleget és az­zal feszegetni kezdte férjem íróasztalának fiókját. Nagyo­kat káromkodott, mert nehe­zen boldogult. Időközben én egy pillantást vetettem a fé­lig nyílt táskára. Vörös színű, kissé göndör hajat láttam ben­ne, ezt parókának véltem. A férfi amikor, végül megtalálta a pénzt, szétnézett' a szobá­ban s elvette a fegyvertartón csüngő szarvasagancs nyelű vadásztőrt is. Mielőtt elment megfenyegetett, hogy ha fel merem jelenteni, visszajön... 20—22 éves lehetett. Barna, hátrafésült haja volt, és har­csabajusza, bár ezt én álba­jusznak néztem. Beszéde nem volt vidékies, magassága 165 centi lehetett. Ápolt, kisportolt külsejű volt, sötétszínű gar­bót és nadrágot viselt, a ke­zén pedig négerbarna színű kesztyűt. A cipőjén sötétkék orkánszerű anyagból készült papucs volt. Éjszakai nyomozás A megyei főkapitányság négytagú nyomozó bizottsága az esti órákban érkező telefon után nem sokkal kocsiba ült, és elindult a bűnügyi króniká­ban alig-alig szereplő település felé. Éjjel fél tizenkettőkor a helyszínen megkezdődött a vizsgálat. A lakásról és a fel­feszített íróasztalról fotók ké­szültek, a bűnügyi szaktanács­adó a fiókon talált zöld fes- tékfelkenődést üvegfiolába gyűjtötte. Másnap az ország valamennyi rendőrfőkapitány- séga telexen értesült az újabb fegyveres támadásról. Termé­szetesen elrendelték az isme­retlen személy körözését. Az elfogató parancsot azon­ban két nap múlva visszavon­ták. „Nem történt bűncselek­meny” — fejeződött be az újabb telex. Félelmek és vallomások — Vasárnap terveztem el, hogy másnap amikor egyedül leszek itthon, megszerzem a konyhapánzt. Egy vésővel és egy kalapáccsal sikerüli; . is felnyitnom az asztalt. Ügy hit­tem, hogy ezer forintunk van még, de meglepetésemre töb­bet találtam. A pénzt meg sem számoltam, csak átvittem a másik szobába és elrejtettem az ágynemű közé. A tőrt is mellé tettem. De hirtelen , na­gyon ideges lettem. Féltem a férjemtől. A kisgyermekes asszony lányomnak akartam adni azt az ezer forintot, ő kérte tőlem hűtőszekrény vá­sárlására. De a férjemnek ezt nem mertem említem, mert tudtam, hogy ő úgysem ad. Nálunk a férjem kezeli a pénzt, el is zárja előlem, s ha venni akarok valamit, mindig kérnem kell tőle... Délután öt órakor a fiam szólt a kör­zeti megbízottnak és éjfélkor már nálunk voltak a detek­tívek Pestről. Akkor rémül­tem meg igazán, mert láttam, hogy nem marad családon be­lül a dolog. A rendőrök már azon az éjszakán kérdezték, hogy nem én találtam-e ki az .egészet. Akkor még féltem ezt bevallani. A harmadik nap azonban elmondtam mindent, nem bírtam tovább a feszült­séget ... A családom, a lá­nyom érdekében tettem, őérte találtam ki ezt az egész legen­dát. Az ítélet A nagy bűnügyek története a valóságban gyakran egészül ki efféle apró epizódokkal. A rejtélyes bűncselekményiek ár­nyékában nemegyszer szinte tragikomikus módon próbál­nak egyesek segíteni saját gondjaikon. E vidéki asszony — akit a falu évtizedek óta becsületes és feltétlenül szava­hihető embernek tart — nagy színészi alakítása sem volt más mint groteszk tiltakozás családi helyzete ellen. A büntetlen előéletű, közép­korú nőt a bíróság hatóság félrevezetőiéért kétezer forint pénzbüntetésre ítélte. Babus Endre Idejében gyógyítani Komplex szűrővizsgálatokat vezetnek be a megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom