Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-30 / 178. szám
Fiatalkorúak — Tökölön Kovácsoltvas rácsok mögött A krimik, amiket a moziban és a tévében látunk, rendszerint úgy végződnek, hogy kattan a bilincs és a bűnös eltűnik az ajtó mögött. Hová vezet ez az ajtó, mi vár a leendő elítéltre? Sokakat izgat ez a kérdés. Azt valamennyien tudjuk, hogy a bűnözőt nem verik vasra, nem éhez- tetik, hogy ágyban alszik és napközben dolgozik. Mégis sokakban élnek hamis elképzelések, sokan őriznek romantikus képzeteket azok közül, akik nem ismerik belülről ezt az életet Beszéljünk most romantika nélkül arról, hogyan élnek a fiatalok a fiatalkorúak tököli börtönének formatervezett rácsai mögött £ik cs miért? Kik és miért kerülnek ide? Hatvan-hatvanöt százalékuk erőszakos cselekményekért, amelyek között szerepel egyebek között emberölési kísérlet, hatóság elleni erőszak, súlyos testi sértés, lopás és nemi erőszak. Politikai bűncselekmény évek óta nem fordult elő. Bűncselekményeik elkövetésében gyakran játszik meghatározó szerepet az alkohoL A fiatalkorúaknak, akiket a tököli börtön befogad, rendszerint nincs munkájuk vagy munkahelyüket gyakran változtatják, dolgozni nem szeretnek, szakmájuk nincs, néhá- nyuk középiskolába vagy szakmunkásképzőbe járt. Hetven-nyol c va n százalékuk nem végezte el az általános iskolát, egyharmaduk az első négy osztály után félbehagyta tanulmányait. Ez utóbbiak félanalfabéták, akik közül sokan csak a nevüket tudják leírni. Általában négyhat százalékuk teljesen analfabéta. A fiatalok húszéves korukban elhagyják ezt az intézetet. Ha letöl- tötték a büntetésüket, akkor hazamehetnek, ha még nem, más börtönbe kerülnek, felnőttek közé. A börtön parancsnoksága szeretné elérni, hogy a büntetésüket még ki nem töltött, húsz éven felüli, jó ma- gaviséletű fiatalok 1'ökölön maradhassanak. Ez beillene nevelési terveikbe. A tököli börtönben alkalmazott nevelési módszerek azt a célt szolgálják, hogy elősegítsék a kibocsátott fiatalok beilleszkedését a társadalomba. létfeltétel hordják ki az épület elé a szállításra kész újságcsomagokat Nem ez az egyetlen munkahely, a tököli börtönben fontos nevelési eszköz a munkára szoktatás. A nagyüzemi munka feltételeit teremtettek meg, amikor létrehozták itt a Dunai Vegyesipari Vállalatot, amelynek csak egyik üzeme a nyomda. A vállalat sok küszködés árán alakult meg, s még nehezebben vált nyereségessé. Itt nincsenek „öreg szakik”, akik a fiatalokat tanítgathatnák. Ma már gazdaságilag is megállapodott; tíz év alatt tízszeresére nőtt a nyereség. Nem a nyereség a cél, de ez a fejlesztés alapja. A börtönnel kapcsolatban álló üzemek segítenek a munkára nevelésben oly módon is, hogy alapot adnak a betanított és szakmunkásképzéshez. Tavaly adták ki az első szakmunkás-bizonyítványokat. A börtön és az üzemek közötti kapcsolatok fejlődnek; a Csepel Autógyár most épít az intézmény területén egy új csarnokot, amely a képzés legfőbb színhelye lesz. A fiatalok havi átlagkeresete körülbelül 1500 forint. Amit ebből az eltartásukért fizetnek, távolról sem fedezi a kiadásokat. Állami költség- vetésből havonta és személyenként 1300 forintot költenek rájuk, A megmaradt összeg egy részéből vásárolhatnak a büfében, a többit a börtön letétbe . helyezi számukra. Ezt a pénzt csak igen ritka és nagyon indokolt esetben adják ki a szülőknek, így a fiatalok elég szép ősz- szeggel szabadulnak. pihenés, nyolc óra szabad idő. A felkészülés a munkára, valamint az étkezés két órát visz el a szabad időbőL A megmaradt hat órát a fiatalok — bizonyos korlátok között — tetszés szerint használhatják fel Akik iskolába járnak, ez alatt az idő alatt tanulnak, de jut idő sportra, tévére, rádióra, olvasásra is. Tökölön most érlelődik az önkormányzat gondolata és gyakorlata. Helyi szakemberek vitatkoznak azon, hogy milyen mértékű legyen ez az önkormányzat, milyen feszes rendben osszák be „fölülről” a fiatalok szabad idejét. Még maguknak sem tudnak pontos választ adni erre a kérdésre. Részben azért nem, mert speciálils helyzetben vannak: fiatalokat nevelnek, akiknek az életrendje még több szervezést kíván, részint pedig azért nem láttak még hozzá a gyakorlati megvalósításához, mert csak 1980-ban lesz teljes a nevelői apparátus. Az önkormányzatnak azonban már itt is megvannak a csírái. Űj helyzetet teremt majd, ha a fiatalok húszéves koruk után is Tökölön maradhatnak, az érettebb fiatal felnőttek segítségével az ön- kormányzatot is könnyebben meg tudják valósítani. Tanulni kötelező Önkormányzat? A nyomda a börtönbeli munkahelyek egyike. A falon hatalmas kovácsoltvas betűk hirdetik: „A munka az emberi lét természetes feltétele.” Aki erre jár, naponta olvassa. Egyebek között azok'a tizenöt éven felüli 'fiúk, akik három műszakban dolgoznak a nyomdában. Itt készül, az NDK-ból érkezett rotációs gépeken, a Ludas Matyi, a Rádióújság és a Füles. Kék munkaruhás fiatalok Magyarországon 1960-ban mondták ki először, hogy a börtönben nevelni is kell az elítélteket. Addig nem folyt ilyen munka, az ezt megelőző években nem ez volt a központi kérdés. Az elv megfogalmazódott, de az átültetéséhez a gyakorlatba, a feltételeket is meg kellett teremteni. A nevelési koncepció 1968-ra alakult ki, de ebben az időben a képzett emberek, műszakiak és pedagógusok, egyaránt húzódoztak még a börtönbeli munkától. Erre a feladatra nem képeztek embereket. Pedig a termelést irányítani kellett, tanítókra és nevelőkre volt szükség. Tökölön ezt úgy oldották meg, hogy fiatal, érettségizett embereket vettek fel, akiket azután a megfelelő egyetemekre és főiskolákra küldtek tanulni. Ez a hatéves képzési program 1980-ra fejeződik be, s most felnövekvőben van egy olyan képzett, hivatástudattal rendelkező nevelői gárda, amely képes lesz megvalósítani az intézet nevelési koncepcióját. Az életrend alapelve a három nyolcas: nyolc óra munka, nyolc óra Bécs Ernő: Levél az alkoholról Motyogva, alkoholtól füstölgő orral láttak minket a sarkon amikor sápadnak a Lámpák. Mi vagyunk a reménytelenség megkopasztott fái. Találsz köztünk ügyeskezű munkást, meg rizJinget vedelő filozófust, ki Spenglerről szaval az éjszaka abrosza mellett. — S vándor órást is, ki három mutatói lát. A pálinkás anyő még Pozsonyban tanult németül, most a pilzenl hadnagy vezényszavát pattogja a piszkos kupica üvegének, mert egyre több kell a mérges párlatokból 1 Korbáccsal ver minket a hajnal az ébredő utcán, ha a város fém-fogai csikordulnak, Rikoltó alakok űzik el az álmunk, a szellős lépcsőházban visítanak, mint a panaszos őszi fűrészek. Gépeken reszket a kéz, rajzokon táncolnak a pontok. Dolog tálán napjaink a magasvasutak örökké vágtató mozdonyai. A nevelés másik fontos eszköze az intézet közművelődési programja. Az értelemre kívánnak hatni, mert ez tartósabb. Az általános iskola elvégzése mindenki számára kötelező. Hosszú idő óta működik itt általános iskola, amelynek felépítésében a fiatalok is segédkeztek, a berendezést maguk készítették. Ennek köszönhető, hogy az épületben szándékos rongálás még nem fordult elő. Az iskola falán ugyancsak kovácsoltvas betűkből formált szembeötlő felirat: „Kultúrálatlan emberek vagyunk. Nem baj, csak legyen kedvünk a tanuláshoz. Csak értsük meg világosan, azért van Szükség a tudásra, hogy saját életünkön .javít« sunk”. Ezeket a mondatokat hajdan Lenin írta. Évente 140—200 fiatalkorú végzi el itt az általános iskolát, a tököli pedagógusok tanítják őket tíz éve, lelkesen és odaadóan. A tanulmányi átlag 3,3, az intézetben úgy tudják, hogy ez jobb, mint a járási átlag. Pedig nem tesznek engedményeket, a követelmények ugyanazok, mint más általános iskolákban. A felső tagozaton kabinetrendszerű oktatás folyik. Gimnázium is működik a börtönben hosszú ideje, sokan kerültek ki innen érettségi bizonyítvánnyal, vagy megkezdett gimnáziumi tanulmányokkal Az iskolát a dunaha- raszti gimnázium karolta feL Itt is jók az eredmények. Az intézetben azonban célszerűbbnek látják áttérni a szakmunkásképzés mellett a szakközépiskolai oktatásra. Tavaly óta dolgoznak ennek a bevezetésén, még nem értek el eredményt, de a terveikről nem mondtak le. A gimnázium elvégzése természetesen nem volt kötelező, sőt kedvezménynek számított. Ide képességeik és magatartásuk szerint iskolázták be a gyerekeket. Házsorok ■fcfw un. Durkó Gábor rajza kai és a kötelességeikkel, s a nevelők megismerkednek velük. Itt dől el, ki melyik körletbe, milyen munkára kerül. Itt tudják meg, mennyit kereshetnek, mit tanulhatnak, s mind e mellé balesetvédelmi oktatást is kapnak. Az újoncfoglalkozásokon azt is elmondják nekik, hogy az iskolában nyolcezer kötetes könyvtár van, ahol időszakonként szakköri foglalkozásokat is tartanak. Tavaly fülhallgatókat vásároltak, szeretnék a gyerekeket' rászokhatni a zenére.' Megtudják, hogy olvashatnak könyvet, újságot és folyóiratot, s ha kedvük tartja, sportolhatnak is. Nevelési szolgálat Újonc szakasz Az iskolán kívüli tanításnak és nevelésnek is megvannak a bevált módszerei. A büntetés nem tartozik a leglényegesebbek közé, de azért ezzel is élnek. Évente „kiosztanak” vagy hatszáz fenyítést, de ezeknek kilencven százaléka nem több, mint egy „no-no”, azt is az iskolában kapják. írásbeli figyelmeztetés formájában többnyire, de jó hatással lehet egy-egy eltiltás a tévében közvetített meccstől is. Más a helyzet, ha a börtönben követnek el bűncselekményeket Nem gyakori, de előfordul. Téves hiedelem az, hogy az elítélt a börtönben tanulja a rosszat A tököli tapasztalatok legalábbis ezt nem igazolják: Bűnügyi „továbbképzés” nincs, az elítéltek krimit nem nézhetnek. Egymástól pedig szerencsére még nem tanulhatnak fejlett bűnözési módszereket. A „szakma művészei” nem itt vannak. A tanítás és ismeretterjesztés már akkor megkezdődik, amikor az ifjú bekerül a börtönbe. Üjonc szakaszba osztják, számukra egy hónapig külön foglalkozásokat tartanak. Ezeken a fiatalok megismerkednek a börtönélet szabályaival, a jogaikA pszichológusokhoz menet az udvaron a fiatalok közül kiválasztott konyhai segédmunkásokkal találkozunk, aznapra befejezték a munkát. Négy pszichológus és egy asszisztens dolgozik a fiatalkorúak börtönében, az úgynevezett nevelési szolgálaton belül. A börtön parancsnoksága nagyra becsüli a munkájukat Miből áll a tevékenységük? Az újoncnak nem sokat kell várnia arra, hogy találkozzék velük. Az első lépés, hogy megismerik, feltérképezik a fiatalkorú elítélt személyiségét Ezt szűrővizsgálatnak nevezik, amelynek az a célja, hogy fölmérjék a fiatalkorú neveltségi szintjét. Ügynevezett alapminősítést csak azokról készítenek, akik legalább két évet töltenek az intézetben. Ha már megismerkedtek az újonc személyiségével megállapításaikat közük a pedagógusokkal is, akik ezt munkájukban szintén felhasználják, de nevelő munkát maguk is végeznek. Pszichoterápiának is nevezhetnék, de ezt a kifejezést nem szívesen használják. Inkább azt mondják: sajátos pedagógiai módszereket alkalmaznak. A feladat maga is új, de maguk is folytatnak kísérleteket módszereik tökéletesítése céljábóL Mint mondják, kiérlelt módszerek ez év őszére várhatók. Az úgynevezett komplex terápiával is kísérleteznek; miután megismerték a típusokat, belőlük homogén csoportokat állítanak össze és a csoportok jellemző tulajdonságai szerint alkalmaznak differenciált pedagógiai módszereket Folytatnak emellett egyéni és úgynevezett családterápiát is. Diagnosztikai munkát is végeznek: a feltételesen szabadlábra helyezett fiatalokról véleményt adnak. Vizsgálják a munkaalkalmasságot, s természetesen egyéni, különleges problémákkal is foglalkoznak. delő, kultúrhelyiség és nevelőszoba tartozik. A zárkákban emeletes ágyak, rend és tisztaság. Benézünk a szekrényekbe: Amoaent fogkrém, fogkefe, márKás szappan, desodorok. A nevelők már megszokták: a fiúk is szerecik az illatos testápoló szereket. Nem egy újonc itt látott először életében iogkrémet, itt szokott rá a fogkefe használatára, sokan közülük itt sajátították el az evőeszközök kezelését is. Cigányok is vannak az elítéltek között nagy számban, de hogy valaki cigány vagy nem cigány, az itt nem „téma”. i-Ja vannak a cigány gyerekekkel speciális problémák, azok nem cigány voltukból adódnak, hanem a szegényes családi környezetből, ahonnan jöttek. Ezért velük sok mindent elölről kell kezdeni. A lányok a régi épületben kaptak helyet. Ezektől a régi épületektől szeretne már az intézet megszabadulni, de hát nem megy minden egyszerre. Ha régi is az épület, az összkomfort azért nem hiányzik. Ide értve a fodrászatot is, ahol a lányok a búra alatt szárítják a szakképzett társuk által berakott hajukat. A lányok körletéhez tankonyha is tartozik, ahol a leendő háziasszonyokat főzni tanítják. A klubszobában a kézimunka szakkör kiállítását szemlélhetjük meg, igazán profi munkák is láthatók itt Rácsok mögött zajlik, de nem rideg az élet. Igazán nem csoda, hogy akad olyan gyerek is, aki büntetése kitöltése után tiltakozik: nem akar szabadulni Háziniúzcum Lányok a bura alatt A zárkák nagyobb része új épületben van. A körlet folyosóján „Csendet kérünk” és „Dohányozni tilos” felirat figyelmeztet a rendre. Valamennyi körlethez fürdő, fodrászműhely, betegszoba, orvosi renA tököli börtönnek házimúzeuma van, előterében a büntetésvégrehajtás múltbeli eszközeit és módszereit mutatják be. Kaloda, súlyos bilincsek, láncok, vasgolyók. A belső, nagyobb teremben fényképeket állítottak ki, a mai börtönök életéből láthatunk itt felvételeket. S ismét egy feürat, vasból kovácsolva: „A fiatalkorú nevelésének célja, hogy helyes irányban fejlődjék, törvény- tisztelő állampólgárrá váljék.” A börtönparancsnok egy fényképre mutat: — Ezt a gyereket emberölésért ítélték el, kiváló gépmester volt. Az apja ivott, verte az anyját, a gyerek így nőtt fel. Az apja egy este nekiesett az anyjának, a gyerek nem bírta tovább nézni, odacsapott Hét évet ült le, de azt se kellett neki mondani, hogy menj odébb. A társai tisztelték a magatartásáért, becsülték a munkájáért. Szerettem ezt a gyereket... Az iskola melletti levegős pavilonban pingpongoznak, mások a súlyemelést gyakorolják, a pályán futballmeccset játszanak. Az udvaron fák, gondozott fű, odább tó vize csil- lámük... HATOS ERZSÉBET i
