Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! v'ÁZ MSZMP PEST M'EGYEi BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM ÁlIA »« FILLÉIt 1978. JtLIUS 8, SZOMBAT Az országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Törvény az 1977-es költségvetés végrehajtásáról Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb törvényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizott­ság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölöt­ti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter emelkedett szólásra. A vitában felszólalt a továbbiakban Nagy Miklós (Pest megye 28. vk.), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, Szépvölgyi Zoltán (Bu­dapest 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Bodnár Ferenc (Borsod megye 23. vk.), a Bor­sod megyei pártbizottság első titkára és Szabó Imre (Heves megye 9. vk.) termelőszövetkezeti elnök. Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi- és vá­rosfejlesztési miniszter, Horváth Lajos (Bara­nya megye 3. vk.), a Baranya me­gyei tanács elnöke, Szigeti István (So­mogy megye 1. vk.), nyugdíjas, Boza József (Bács-Kiskun megye 18. vk.), a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár megye 14. vk.), a Szakszer­vezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának titkára, Marjanak József (Fejér megye 12. vk.), nagyközségi tanácselnök és Orlovácz György Dr. Romány Pál: (Tolna megye, 8. vk.) általános iskolai tanár. Ezt követően Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke mondott zárszót. Ezután határozat- hozatal következett: az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta a kormány munkájáról szóló beszámolót. Délután — a napirendnek megfelelően — Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1977. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. A pénzügyminiszter expozéja után a törvényjavaslat bizottsági előadója, dr. Peihö Ferenc, Szabolcs-Szatmár megye 4. számú vá­lasztókörzetének képviselője előadói beszédé­ben a törvényjavaslatot elfogadásra javasolta a parlamentnek. Mivel további hozzászólásra nem jelentkezett képviselő, a pénzügyminisz­ter nem élt a válaszadás jogával. Határozatho­zatal következett: az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta az 1977. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Födi Lászlóné (Csongrád megye 4. vk.) és Karkus Sándor (Komárom megye 4. vk.) képviselők a közlekedés- és postaügyi minisz­terhez, Gulyás Emilné dr. (Szabolcs-Szatmár megye 20. vk.), pedig az építésügyi- és városfej­lesztési miniszterhez intéztek interpellációt. A miniszterek válaszait, mind az interpelláló képviselők, mind az országgyűlés elfogadták. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek pénteki ülésén az elnöki tisztet fel­váltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Péter János — befejezte munkáját. (A továbbiakban ismertetjük dr. Romány Pál, Nagy Miklós, dr. Ábrahám Kálmán felszó­lalását, Lázár György vitaösszefoglalóját, Falu­végi Lajos expozéját, dr. Pethő Ferenc előadói beszédét, valamint az interpellációkat és az il­letékes miniszterek válaszait.) Meghatározó a szocialista nagyüzem Romány Pál bevezetőben az agrárviszonyok alakulásával foglalkozott. Mint mondotta: beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer. A szocia­lista gazdasági szervezetek a mezőgazdasági termelés egé­szét átfogják. Kedvező hatásuk érzékelhető és jól látható ha­zánk minden községében és városában. A nagyüzemi ter­melés meLlett felkarolják a közművelődés ügyét és szerve­zik, koordinálják — együtt­működve más érdekeltekkel — a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését, áruértékesíté­sét, termelőeszközökkel való ellátását is. Figyelmük, értő segítségük lényegesen hozzájá­rult ahhoz, hogy a tavalyi 1 millió 589 ezer 720 állampolgár adózott az országban mezőgaz­dasági tevékenysége alapján. Az e körben előállított terme­lési érték is jóval túlszárnyal­ta az 1975. évit. — A mezőgazdaság legfon­tosabb termelőeszközének, a földnek 98 százaléka a szocia­lista szektorba tartozik. Ennek mintegy 10 százaléka a háztá­ji és kisegítő gazdaságok terü­lete A gyors ütemben növek­vő nagyüzemi állóeszköz-állo­mány tavaly mintegy 175 mil­liárd, forint bruttó értéket kép­viselt Az utóbbi esztendőkben ma­jorok, nagyüzemi telepek sora épült, s továbbiak előkészíté­sén dolgoznak. — Sok-sok adattal lehetne még jellemezni a mezőgazda- sági termelés, á magyar falu, a szövetkezeti parasztság éle­tének változásait. A mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek befejezése óta ez a folya­mat rendszeresen előrehaladt, kedvező irányú volt az elmúlt években is. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának márciusi határo­zata . joggal állapította meg: „A párt agrár- és szövetkezet- politikája eredményesen szoU gálta a szocialista termelési viszonyok fejlődését, a mun­kásosztály és a szövetkezeti parasztság, egész dolgozó né­pünk érdekeit.” A mezőgazdaság és az élel­miszeripar kapcsolatáról el­mondotta, hogy a mezőgazda- sági termelés és feldolgozás, általában az együttműködés alapformája a szerződéses rendszer. E hagyományos, be­vált formát a jogalkotás új — A gazdasági együttműkö­dés, az integráció sok más for­máját is adottságainkhoz iga­zodva, a konkrét gazdasági célszerűség alapján indokolt fenntartani, fejleszteni. Ez te­kinthető a fő útnak, a terme­lőerők és a termelési viszo­nyok összehangolásában. Elle­ne vagyunk — éppen ezért — mindenféle öncélú területi méretnövelésnek. Nem célsze­rű a túlzott centralizáció, mert megnehezíti a gazdasági szervezet vezetését, az érde­keltség és a szövetkezeti ön- kormányzat érvényesülését, s végeredményben rontja a gaz­dasági hatékonyságot, eredmé­nyeinket Nélkülözhetetlen a komplex fejlesztés A továbbiakban a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólva kiemelte: a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében már évek óta csak az intenzív fejlesztés út­ját járhatjuk. Ennek lényege a hatékonyság fokozása, de gyakran és tévesen ezt a na­gyobb ráfordításokkal, a több befektetéssel azonosítják. — Az intenzív fejlesztés — a mi viszonyaink, külpiaci le­hetőségeink között — azt a követelményt állítja elénk, hogy az egy termelőegységre (földre, haszonállatra) jutó termékmennyiség alakulását mindenkor a ntunkajelhaszná­lás és az eszközráfordítás összefüggésében értékeljük. Óriási tehát a jelentősége a ráfordításokkal kapcsolatos hatékonysági vizsgálatoknak és az erre alapozott döntéseknek. — A következő évek felada­tainak, a termelési szerkezet­nek a meghatározásánál fon­tos kiindulási pont — folytat­ta —, hogy a magyar mező- gazdaság termelési többleté­nek mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. A nemzetközi agrárpiac mozgá­sát, hullámzását, erővonalai­nak alakulását kell ismernünk. Keresnünk kell az exporton, s ez nem egyedül a külkeres­kedelmi vállalatokon múlik. — Élelmiszerexportunk jö­vője érdekében meg kell szi­lárdítanunk üzemeinkben a technológiai fegyelmet, a mi­nőségellenőrzést, az áruelőké­szítést és csomagolást Lénye­gesen javítanunk kell a gaz­dálkodási egységek szerve­zettségét, isformáltságát, érde­keltségét és technikai felsze­reltségét ennek megfelelően kell változtatnunk. Ez utóbbit, benne iparunk szerepét külö­nösen hangsúlyozni kell, hi­szen jórészt ettől függ a hazai fogyasztók Véleményének ala­kulása, elismerése is. — Mind a hazai, mind a külkereskedelmi igéinek to­vábbi kielégítéséhez és az ipar mezőgazdasági nyers­anyagellátásának növeléséhez, terveinkben megjelölt céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen te­hát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tárolás, az ér­tékesítés és feltételeinek ará­nyos, komplex fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos el­maradásának mielőbbi meg­szüntetése; a termelés és a kapcsolódó ipari alapok folya­matos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés, valamint az ipari termelőszköz- és anyag­előállítás gyors, folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehangolása; a ter­melés üzemi és területi sza­kosodása, a gazdaságközi együttműködés előnyeinek fo­kozott kihasználása, a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vállalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvonalának emelé­se. — E célokat és feladatokat a Központi Bizottság márciusi határozata tartalmazza. A me­zőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, valamennyi kollektí­vánk mindinkább érti ezeket a célokat, elérésükhöz lelkiis­meretes munkával hozzájárul. Az irányítás különböző szint­jein, a mezőgazdaságban és a mezőgazdasággal kapcsolatban levő tervezési, pénzügyi, ipari és kereskedelmi szervezetek­ben, valamint a tudományos műhelyekben most azon dol­goznak, hogy a lehető legjobb feltételeket hozzuk létre e cé­lok eléréséhez. Felkészülten kezdtük az aratást Az Ülésteremben tartalmi elemekkel is bővítet­te az elmúlt években. A szer­ződések megtartásának, a vál­lalások tiszteletének rangját emelnünk kell. A nemrég al­kotott vállalati törvény, a tár­sulási jog átfogó újraszabályo­zása és a hozzá csatlakozó ma­gas szintű jogszabályok, a ter­mékforgalmazás rendjének tö­kéletesítése minden bizonnyal elősegíti az agrártermelésben nagyon fontos gazdaságközi kapcsolatok erősödését is. Elő­segíti úgy, ahogyan azt a ter­melőszövetkezetek III. kong­resszusa is sürgette 1976 de­cemberében. — A beszámolási időszakban tovább terebélyesedett a ter­melési rendszerek hálózata. Az ipari jellegű .termelési módszerek terjesztéséből részt kértek egyes ipari vállalatok, cukorgyárak, húsipari vállala­tok, gyógyszer- és vegyipari gyárak, vagy például a len- és kenderipar is. A termelési rendszer szocialista mező- gazdaságunk legjelentősebb együttműködési hálózatává vált, amit az űj követelmé­nyekhez igazítva tovább kell erősíteni és óvni, hitelét meg­őrizni. A miniszter ezután az idő­szerű mezőgazdasági munkák­ról beszélt: — Július, Európának ezen a táján, a kalászosok aratásának az ideje, s — mióta elterjed­tek a kombájnok — egyben a cséplésé is. Az idén a múlt évinél később, több gonddal és nagy várakozással látunk eh­hez a munkához. A gond azért több, mert az aratási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felázott Ez segítheti majd a tarlóve­tést, de nehezíti a gépi mun­kát. A várakozás pedig azért nagy, mert az idei terv 40 mázsa búza egy hektárról, azaz 23 mázsa katasztrális hol­danként, országos átlagban. Hogy a tudomány, a technika, szocialista gazdaságaink fejlő­dése mit hozott, jól mutatja a búza átlagtermésének alakulá­sa is. — A hivatalos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés, a földeken, a búzatáb­lákon „ott van”. Más kérdés, hogy a viharok után, a beta­karítás során mennyit lehet majd ténylegesen magtárba helyezni. Gépeink vannak, a gazdaságok, a közreműködő vállalatok felkészültek. — A küzdelem sikere, mint annyiszor, most is az első vo­nalban dől el. Azt kell elérni a szervező és irányító munká­val, a feltételek folyamatos megteremtésével, hogy ez a siker mindenütt teljes legyen. Folytatódjék a kertészeti ter­melés fellendülése, az állatte­nyésztés és valamennyi ágazat gazdaságos növekedése. Szük­ség van persze a körülmények szerencsés alakulására is, de a szerencse is oda pártol, ahol jó a munka, ott kisebb a ki­esés, ahol csökkentésére, meg­előzésére mindent megtettek. — A kormány megtárgyalta és jóváhagyta azt a munka­programot, amely a mezőgaz­daság és élelmiszeripar mos­tani fejlesztését és a következő tennivalók előkészítését össze­gezi. Hiszem — mondotta be­fejezésül —, hogy a tapaszta­latokat hasznosítva, a hibák­ból tanulva, agrárpolitikánkat valóra váltva, mindenütt sor- ra-rendre cselekedetté érnek a kormány előírásai, a XI. kongresszus 'határozatain nyug­vó program pontjai. (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett Pest megye Tanácsa Napirenden a tavalyi év zárszámadása, s a tanácstagok munkája Pénteken a megyeháza dísz­termében ülést tartott a Pest megyei Tanács. Napirend előtt ár. Mondok Pál, a megyei ta­nács elnöke jelentést tett a május 5-i tanácsülésen el­hangzott interpellációk nyo­mán hozott intézkedésekről. Ezt követően az elfogadott na­pirendnek megfelelően dr. Csalótzky György, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára fűzött szóbeli ki­egészítést a helyi tanácstagok tevékenységéről készült írás. beli anyaghoz. Az írásbeli anyag és a szóbeli kiegészítés együttesen került megtárgya­lásra. Szót kért dr. Kárpáti Ervin, Nagykáta, megyei ta­nács tagja. Fazekas Ernő (Mende, Űri), Iván Imréné (Budaienő-Telki, Páty), Kál­mán Ferenc (Dabas-Tatárszent- györgy), Nagy János (Csobán- ka, Pilisszentlászló, Pilisszent, kereszt), Jávor Józsefné (Ve­resegyház, Erdőkertes, "Sza- da), Kurucz János (Nagyma­ros, Zebegény), valamint a meghívottak közül dr. Vég­helyi Tiborné, Szentendre vá­ros tanácstagja. Az elhangzot­takra dr. Csalótzky György vá­laszolt, majd a megyei tanács a helyi tanácstagok tevékeny­ségéről előterjesztett írásbe­li beszámolót, a szóbeli kiegé­szítést és a válaszadást egy­hangúlag elfogadta. " Ezután a testület az 1977. évi megyei költségvetés és fejlesztésialap-terv végrehaj­tásáról összeállított jelentést tárgyalta meg. Az írásbeli ér. tékelő elemzéshez Vágvölgyi József, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Az előterjesztéshez hozzászólt Pappert Ádám (Üröm-Pilisbo- rosjenő, Solymár), dr. Mono- ri Bálázsné (Dunakeszi), V. Budai János (Tahitótfalu, Kis­oroszi, Pócsmegyer, Szigetmo­nostor), Gáspár Ferenc (Pi- liscsaba, Tinnye, Perbál). A felszólaló megyei tanácstagok észrevételeire Vágvölgyi Jó­zsef válaszolt, majd az ülés résztvevői az írásos anyagot, a szóbeli kiegészítést és a tár­gyalás folyamán elhangzottak­ra adott válaszadást egyhan­gúlag elfogadták. (A napirend­nek erről a részéről vasárnapi lapunkban részletes ismerte­tőt adunk.) A Pest megyei Tanács ügy­rendi bizottságának elnöke, dr. Foki László, ezután jelen­tést tett a megüresedett me­gyei tanácstagi helyek betöl­téséről. A testület megállapí­totta, hogy Joósz Józsefet Bu­daörs, dr. Sándorfi Lászlót Monor nagyközség megyei ta­nácstagjává a törvényes elő­írások megtartásával válasz­tották meg. Ugyancsak tudo­másul vette a testület, hogy dr. Enárrődy István, Aszód nagyközségi közös tanács me­gyei tanácstagja, valamint Pintér Gy. Mihály, Valkó nagyközségi közös tanács me­gyei tanácstagja megbízatá­sáról lemondott. Ezután a ta­nácsülés személyi ügyben döntött. A testület érdemei el­ismerése mellett felmentette tisztségéből Hargitai Ká­rolyt, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetőjét, aki az Esztergomi Ta­nítóképző Főiskola főigazgató­helyettese. és zsámbéki tago­zatának vezetője lesz. Befejezésül a megyei tanács úgy határozott, hogy — az idő előrehaladtára való tekintettel — az előterjesztett interpellá­ciókra, a szakigazgatási szer­vek vezetői írásban adják meg a választ. I a nyári ülésszak

Next

/
Oldalképek
Tartalom