Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK!

v'ÁZ MSZMP PEST M'EGYEi BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA

XXII. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM ÁlIA »« FILLÉIt 1978. JtLIUS 8, SZOMBAT

Az országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Törvény az 1977-es költségvetés végrehajtásáról

Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb törvényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője.

Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. A vitában felszólalt a továbbiakban Nagy Miklós (Pest megye 28. vk.), az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, Szépvölgyi Zoltán (Budapest 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Bodnár Ferenc (Borsod megye 23. vk.), a Borsod megyei pártbizottság első titkára és Szabó Imre (Heves megye 9. vk.) termelőszövetkezeti elnök. Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter, Horváth Lajos (Baranya megye 3. vk.), a Baranya megyei tanács elnöke, Szigeti István (Somogy megye 1. vk.), nyugdíjas, Boza József (Bács-Kiskun megye 18. vk.), a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, Tóth Géza (Szabolcs-Szatmár megye 14. vk.), a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának titkára, Marjanak József (Fejér megye 12. vk.), nagyközségi tanácselnök és Orlovácz György

Dr. Romány Pál:

(Tolna megye, 8. vk.) általános iskolai tanár. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondott zárszót. Ezután határozat- hozatal következett: az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a kormány munkájáról szóló beszámolót.

Délután — a napirendnek megfelelően — Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter expozéja után a törvényjavaslat bizottsági előadója, dr. Peihö Ferenc, Szabolcs-Szatmár megye 4. számú választókörzetének képviselője előadói beszédében a törvényjavaslatot elfogadásra javasolta a parlamentnek. Mivel további hozzászólásra nem jelentkezett képviselő, a pénzügyminiszter nem élt a válaszadás jogával. Határozathozatal következett: az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

Ezután Födi Lászlóné (Csongrád megye 4. vk.) és Karkus Sándor (Komárom megye 4. vk.) képviselők a közlekedés- és postaügyi miniszterhez, Gulyás Emilné dr. (Szabolcs-Szatmár megye 20. vk.), pedig az építésügyi- és városfejlesztési miniszterhez intéztek interpellációt. A miniszterek válaszait, mind az interpelláló képviselők, mind az országgyűlés elfogadták.

Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek pénteki ülésén az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Péter János — befejezte munkáját.

(A továbbiakban ismertetjük dr. Romány Pál, Nagy Miklós, dr. Ábrahám Kálmán felszólalását, Lázár György vitaösszefoglalóját, Faluvégi Lajos expozéját, dr. Pethő Ferenc előadói beszédét, valamint az interpellációkat és az illetékes miniszterek válaszait.)

Meghatározó a szocialista nagyüzem

Romány Pál bevezetőben az agrárviszonyok alakulásával foglalkozott. Mint mondotta: beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer. A szocialista gazdasági szervezetek a mezőgazdasági termelés egészét átfogják. Kedvező hatásuk érzékelhető és jól látható hazánk minden községében és városában. A nagyüzemi termelés meLlett felkarolják a közművelődés ügyét és szervezik, koordinálják — együttműködve más érdekeltekkel — a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, áruértékesítését, termelőeszközökkel való ellátását is. Figyelmük, értő segítségük lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi 1 millió 589 ezer 720 állampolgár adózott az országban mezőgazdasági tevékenysége alapján. Az e körben előállított termelési érték is jóval túlszárnyalta az 1975. évit.

— A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszközének, a földnek 98 százaléka a szocialista szektorba tartozik. Ennek mintegy 10 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságok területe A gyors ütemben növekvő nagyüzemi állóeszköz-állomány tavaly mintegy 175 milliárd, forint bruttó értéket képviselt

Az utóbbi esztendőkben majorok, nagyüzemi telepek sora épült, s továbbiak előkészítésén dolgoznak.

— Sok-sok adattal lehetne még jellemezni a mezőgazda- sági termelés, á magyar falu, a szövetkezeti parasztság életének változásait. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta ez a folyamat rendszeresen előrehaladt, kedvező irányú volt az elmúlt években is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának márciusi határozata . joggal állapította meg: „A párt agrár- és szövetkezet- politikája eredményesen szoU gálta a szocialista termelési viszonyok fejlődését, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság, egész dolgozó népünk érdekeit.”

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatáról elmondotta, hogy a mezőgazda- sági termelés és feldolgozás, általában az együttműködés alapformája a szerződéses rendszer. E hagyományos, bevált formát a jogalkotás új

— A gazdasági együttműködés, az integráció sok más formáját is adottságainkhoz igazodva, a konkrét gazdasági célszerűség alapján indokolt fenntartani, fejleszteni. Ez tekinthető a fő útnak, a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. Ellene vagyunk — éppen ezért —

mindenféle öncélú területi méretnövelésnek. Nem célszerű a túlzott centralizáció, mert megnehezíti a gazdasági szervezet vezetését, az érdekeltség és a szövetkezeti ön- kormányzat érvényesülését, s végeredményben rontja a gazdasági hatékonyságot, eredményeinket

Nélkülözhetetlen a komplex fejlesztés

A továbbiakban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólva kiemelte: a mezőgazdasági

termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. Ennek lényege a hatékonyság fokozása, de gyakran és tévesen ezt a nagyobb ráfordításokkal, a több befektetéssel azonosítják.

— Az intenzív fejlesztés — a mi viszonyaink, külpiaci lehetőségeink között — azt a követelményt állítja elénk, hogy az egy termelőegységre (földre, haszonállatra) jutó termékmennyiség alakulását mindenkor a ntunkajelhasználás és az eszközráfordítás összefüggésében értékeljük. Óriási tehát a jelentősége a ráfordításokkal kapcsolatos hatékonysági vizsgálatoknak és az erre alapozott döntéseknek.

— A következő évek feladatainak, a termelési szerkezetnek a meghatározásánál fontos kiindulási pont — folytatta —, hogy a magyar mező- gazdaság termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. A nemzetközi agrárpiac mozgását, hullámzását, erővonalainak alakulását kell ismernünk. Keresnünk kell az exporton, s ez nem egyedül a külkereskedelmi vállalatokon múlik.

— Élelmiszerexportunk jövője érdekében meg kell szilárdítanunk üzemeinkben a technológiai fegyelmet, a minőségellenőrzést, az áruelőkészítést és csomagolást Lényegesen javítanunk kell a gazdálkodási egységek szervezettségét, isformáltságát, érdekeltségét és technikai felszereltségét ennek megfelelően kell változtatnunk. Ez utóbbit, benne iparunk szerepét különösen hangsúlyozni kell, hiszen jórészt ettől függ a hazai

fogyasztók Véleményének alakulása, elismerése is.

— Mind a hazai, mind a külkereskedelmi igéinek további kielégítéséhez és az ipar mezőgazdasági nyersanyagellátásának növeléséhez, terveinkben megjelölt céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tárolás, az értékesítés és feltételeinek arányos, komplex fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése; a termelés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés, valamint az ipari termelőszköz- és anyagelőállítás gyors, folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehangolása; a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazdaságközi együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vállalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvonalának emelése.

— E célokat és feladatokat a Központi Bizottság márciusi határozata tartalmazza. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, valamennyi kollektívánk mindinkább érti ezeket a célokat, elérésükhöz lelkiismeretes munkával hozzájárul. Az irányítás különböző szintjein, a mezőgazdaságban és a mezőgazdasággal kapcsolatban levő tervezési, pénzügyi, ipari és kereskedelmi szervezetekben, valamint a tudományos műhelyekben most azon dolgoznak, hogy a lehető legjobb feltételeket hozzuk létre e célok eléréséhez.

Felkészülten kezdtük az aratást

Az Ülésteremben

tartalmi elemekkel is bővítette az elmúlt években. A szerződések megtartásának, a vállalások tiszteletének rangját emelnünk kell. A nemrég alkotott vállalati törvény, a társulási jog átfogó újraszabályozása és a hozzá csatlakozó magas szintű jogszabályok, a termékforgalmazás rendjének tökéletesítése minden bizonnyal elősegíti az agrártermelésben nagyon fontos gazdaságközi kapcsolatok erősödését is. Elősegíti úgy, ahogyan azt a termelőszövetkezetek III. kongresszusa is sürgette 1976 decemberében.

— A beszámolási időszakban tovább terebélyesedett a termelési rendszerek hálózata. Az ipari jellegű .termelési módszerek terjesztéséből részt kértek egyes ipari vállalatok, cukorgyárak, húsipari vállalatok, gyógyszer- és vegyipari gyárak, vagy például a len- és kenderipar is. A termelési rendszer szocialista mező- gazdaságunk legjelentősebb együttműködési hálózatává vált, amit az űj követelményekhez igazítva tovább kell erősíteni és óvni, hitelét megőrizni.

A miniszter ezután az időszerű mezőgazdasági munkákról beszélt:

— Július, Európának ezen a táján, a kalászosok aratásának az ideje, s — mióta elterjedtek a kombájnok — egyben a cséplésé is. Az idén a múlt évinél később, több gonddal és nagy várakozással látunk ehhez a munkához. A gond azért több, mert az aratási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felázott Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehezíti a gépi munkát. A várakozás pedig azért nagy, mert az idei terv 40 mázsa búza egy hektárról, azaz 23 mázsa katasztrális holdanként, országos átlagban. Hogy a tudomány, a technika, szocialista gazdaságaink fejlődése mit hozott, jól mutatja a búza átlagtermésének alakulása is. — A hivatalos becslések most arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés, a földeken, a búzatáblákon „ott van”. Más kérdés, hogy a viharok után, a betakarítás során mennyit lehet majd ténylegesen magtárba helyezni. Gépeink vannak, a

gazdaságok, a közreműködő vállalatok felkészültek.

— A küzdelem sikere, mint annyiszor, most is az első vonalban dől el. Azt kell elérni a szervező és irányító munkával, a feltételek folyamatos megteremtésével, hogy ez a siker mindenütt teljes legyen. Folytatódjék a kertészeti termelés fellendülése, az állattenyésztés és valamennyi ágazat gazdaságos növekedése. Szükség van persze a körülmények szerencsés alakulására is, de a szerencse is oda pártol, ahol jó a munka, ott kisebb a kiesés, ahol csökkentésére, megelőzésére mindent megtettek.

— A kormány megtárgyalta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely a mezőgazdaság és élelmiszeripar mostani fejlesztését és a következő tennivalók előkészítését összegezi. Hiszem — mondotta befejezésül —, hogy a tapasztalatokat hasznosítva, a hibákból tanulva, agrárpolitikánkat valóra váltva, mindenütt sor- ra-rendre cselekedetté érnek a kormány előírásai, a XI. kongresszus 'határozatain nyugvó program pontjai.

(Folytatás a 2. oldalon)

Ülésezett Pest megye Tanácsa

Napirenden a tavalyi év zárszámadása, s a tanácstagok munkája

Pénteken a megyeháza dísztermében ülést tartott a Pest megyei Tanács. Napirend előtt ár. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke jelentést tett a május 5-i tanácsülésen elhangzott interpellációk nyomán hozott intézkedésekről. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Csalótzky György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést a helyi tanácstagok tevékenységéről készült írás. beli anyaghoz. Az írásbeli anyag és a szóbeli kiegészítés együttesen került megtárgyalásra. Szót kért dr. Kárpáti Ervin, Nagykáta, megyei tanács tagja. Fazekas Ernő (Mende, Űri), Iván Imréné (Budaienő-Telki, Páty), Kálmán Ferenc (Dabas-Tatárszent- györgy), Nagy János (Csobán- ka, Pilisszentlászló, Pilisszent, kereszt), Jávor Józsefné (Veresegyház, Erdőkertes, "Sza- da), Kurucz János (Nagymaros, Zebegény), valamint a meghívottak közül dr. Véghelyi Tiborné, Szentendre város tanácstagja. Az elhangzottakra dr. Csalótzky György válaszolt, majd a megyei tanács a helyi tanácstagok tevékenységéről előterjesztett írásbeli beszámolót, a szóbeli kiegészítést és a válaszadást egyhangúlag elfogadta.

" Ezután a testület az 1977. évi megyei költségvetés és fejlesztésialap-terv végrehajtásáról összeállított jelentést tárgyalta meg. Az írásbeli ér. tékelő elemzéshez Vágvölgyi József, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Az előterjesztéshez hozzászólt Pappert Ádám (Üröm-Pilisbo- rosjenő, Solymár), dr. Mono- ri Bálázsné (Dunakeszi), V. Budai János (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor), Gáspár Ferenc (Pi- liscsaba, Tinnye, Perbál). A felszólaló megyei tanácstagok észrevételeire Vágvölgyi József válaszolt, majd az ülés résztvevői az írásos anyagot, a szóbeli kiegészítést és a tárgyalás folyamán elhangzottakra adott válaszadást egyhangúlag elfogadták. (A napirendnek erről a részéről vasárnapi lapunkban részletes ismertetőt adunk.)

A Pest megyei Tanács ügyrendi bizottságának elnöke, dr. Foki László, ezután jelentést tett a megüresedett megyei tanácstagi helyek betöltéséről. A testület megállapította, hogy Joósz Józsefet Budaörs, dr. Sándorfi Lászlót Monor nagyközség megyei tanácstagjává a törvényes előírások megtartásával választották meg. Ugyancsak tudomásul vette a testület, hogy dr. Enárrődy István, Aszód nagyközségi közös tanács megyei tanácstagja, valamint Pintér Gy. Mihály, Valkó nagyközségi közös tanács megyei tanácstagja megbízatásáról lemondott. Ezután a tanácsülés személyi ügyben döntött. A testület érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből Hargitai Károlyt, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki az Esztergomi Tanítóképző Főiskola főigazgatóhelyettese. és zsámbéki tagozatának vezetője lesz.

Befejezésül a megyei tanács úgy határozott, hogy — az idő előrehaladtára való tekintettel — az előterjesztett interpellációkra, a szakigazgatási szervek vezetői írásban adják meg a választ.

I

a nyári ülésszak