Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

M£Cr» 1978. JÜLIUS 20., CSÜTÖRTÖK 3 Äz ©regekért - felelősséggel Eredményesen munkálkodnak a vöröskeresztes aktivisták Pest megyében Munkánkat alapvetően meg­határozza a megyében élő idős emberek társadalmi-szo­Jubihmg ünnepség Csillebércen ciális helyzete, s nem utolsó­sorban közérzetük! Megyénk szocialista fejlődése nyomán az ipar, • s a korszerű szocia­lista mezőgazdaság állandó munkalehetőséget, jó kere­setet, megfelelő megélhetést biztosít a nyugdíjas évekre. Ma már a 60 éven felüliek mintegy 80 százaléka nyug­díjat, vagy járadékot kap. A 60 éven felüliek közül 21 ez­ren még aktív munkaválla­lók, közülük 13 ezren a me­zőgazdaságban dolgoznak. A nyugdíjban nem részesülök túlnyomó többsége idős asz- szony, akik a háztartásban dolgoztak. A nyugdíjasok szá­ma évről évre növekedik, az eltartott nők száma pedig csökken. Megnőtt az idősek — 60 évén felüliek — száma, 1970 óta megközelítően 20 ezer­rel, így a 60 éven felüliek szá­ma jelenleg csaknem 160 ezer, vagyis a megye lakosságának több mint 16 százaléka. Az elmúlt két évben a növeke­dés üteme megállt, s minden valószínűség szerint az elkö­vetkezendő 10—15 évben az idősek száma változatlanul 160 ezer körüli lesz. A nyug­díjasok száma lényegesen több a 60 éven felülieknél, meghaladja a 178 ezret. Vöröskeresztes szerveze­teink időskorúakat segítő, gon­dozó tevékenységét befolyá­solja, hogy a társadalmi gon­dozásra és gondoskodásra szo­rulók szociális helyzete, csa­ládi körülményei jelentős differenciáltságot mutatnak. A szociológiai felmérések ada­tainak általánosítása alapján — az idős emberek 70 szá­zaléka rendezett anyagi és családi körülmények között élőnek vallotta magát. A fenn­maradó 30 százalék magára- hagyatottnak, illetve gondo­zásra szorulónak minősítet­te magát. Otthon és sogély Az idősek jó közérzetét ked­vezően befolyásolják a megyei párt- és állami szervek szo­ciálpolitikai intézkedései, az egészségügyi ellátotság javu­lása. A megyei tanács az idős­korúak segítésére egyre na­gyobb összegeket fordít, mely­nek eredményeként az elmúlt években a szociális otthonok helyeinek száma 200-zal, a napközi otthonoké pedig több mint háromszorosára, 300- ról 1000-re nőtt. A rendsze­res szociális segélyezésre for­dított összeg az 1970. évi 9 millióról, 28 millióra, a rend­kívüli szociális Segélyezés összege pedig 1 millió Ft-ról 4.2 millióra emelkedett. Az egy főre jutó segély összege me­gyénkben magasabb az orszá­gos átlagnál. Várakozó nincs, minden beérkező, igényt ki­elégítenek. Jelentősen, 7-ről 22-re emelkedett a szervező­gondozónői létszám. A megnövekedett lehető­ségekkel élve. ma házi^ szo­ciális gondozásban részesül 1528, öregek napközi ottho­nába jár 1160, szociális ott­honban él 1820 időskorú. A három gondozási formában több mint 4500 emberről gon­doskodik a társadalom. A szociális segélyben és a gondozás különböző formái­ban részesülők együttes szá­ma megközelíti a 14 ezret, s ha a különböző átfedéseket figyelembe is vesszük (pl. se­gélyt is kap, öregek napközi otthonának is tagja), akkor is, a társadalmi gondoskodás, szociális segítség konkrét formájában részesülő idős emberek száma Pest megyé­ben eléri, a 10 ezret. A vöröskeresztes szerveze­tek időseket segítő, gondozó tevékenysége a megyei sajá­tosságokra, s az ebből faka­dó társadalmi szükségletre épül. Munkánk fontos jel­lemzője, hogy az állami gon­dozás, gondoskodás alapvétő társadalmi bázisa, azt egészíti ki, teszi teljessé. A 41/1973. sz. megyei tanácsi határozat leszögezi, hogy csak állami eszközökkel és erőforrások­kal az egyedülálló, támoga­tásra szoruló idős emberek gondozása nem valósítható meg. Törekedni kell a közre­működő tiszteletdíjas aktí­vák számának növelésére. Tudatosan, tervszerűen A megyei tanács fenti ha­tározatát követően vált szer­vezeteinkben az időseket se­gítő munka széles körűvé, s ami a legdöntőbb, spontán tevékenységből egyre tuda- tosabbá, tervszerűbbé és fo­lyamatossá. Munkánk szer­vezetté tételében kiemelkedő jelentőségű a Vöröskereszt megyei vezetősége és a Pest megyei Tanács VB egészség- ügyi osztálya között 1977 má­jusában magkötött megálla­podás. Az aláírás óta eltelt idő ugyan »ég rövid, d-qr-trt már megállapítható, hogy az időskorúak támogatásában' csökkentette a párhuzamos­ságot, s egyre több a példa a jó együttműködésre. Az egyre nagyobb feladatok vállalása fontossá tette szer­vezeteinkben. az aktivisták képzését és továbbképzését. 1974-től — évenként növek­vő létszámmal — családvé­delmi képzésben részesültek több mint kétezren. A házi betegápolási tanfolyamon ki­képzett aktivisták száma négy év alatt meghaladta az ezret. Aktivistáink közül több mint 800-an tiszteletdíjjal, a szervezett házi szociális gon­doskodásban tevékenykednek. Tiszteletdíj nélkül, alkalom­szerűen, vagy rendszeresen részt vesz az idős korúak se­gítésében, patronálásában csak­nem kétezer vöröskeresztes aktivista és 159 kollektíva. To­vábbi törekvésünk, hogv a képzett aktivisták közül mi-, nél többen vállaljanak szer­ződéses gondozást. Lelkesen, hatásosan A vöröskeresztes szerveze­tek tevékenysége kiterjed még a gondok jelzésére, szer­vezett felderítésére, az arra rászoruló egyének, szociális otthonok, nyugdíjasklubok patronálására, különféle ren­dezvények megtartására. E sokoldalú tevékenységet szer­vezeteink lelkesen, ma már helyenként kiemelkedő ered­ményességgel oldják meg. Pél­damutatóan szervezett a fel­derítés például Szilasligeten és Nagykovácsiban. A nagy- kátai járásban, Tápióbicskén az alapszervezet titkára a jel­zőszolgálatot az egészségügyi állomásokra építi. Havonta hívja össze azok vezetőit, s a tőlük kapott jelzést rögtön továbbítja a tanács, illetve az egészségügyi szakszolgálat il­letékeseinek. Nagyszerűen szer­vezett az ifjúsági vöröskeresz- tes rhunka Csobánkán és Szi- getszentmártonban. Az ifjú egészségőrök itt rendszeresen felkeresik a rájuk bízott öre­geket, ebédet visznek, taka­rítanak, bevásárolnak, gyógy­szert váltanak ki, felolvasnak. A tiszteletdíjat az úttörőcsa­pat kapja, a gondozó gyere­kek erkölcsi elismerésben és ajándékban részesülnek. Csak­nem kétéves múltja van a nagymama—nagypapa szol­gálatnak Nagykőrösön. Kö­zépiskolás fiatalok egy-egy szo­ciális otthonban élő, vagy öre­gek napközi otthonába járó idős ember rendszeres láto­gatását vállalták. A munkahelyi vöröskeresz­tes alapszervezetek kezde­ményezésére egyre több ipa­ri üzem és termelőszövetkezet kapcsolódik be szervezetten az idősek gondozásába. A patro­náló munkában kiemelked­nek: a váci Forte-gyár, a diósdi csapágygyár és a nagy­kőrösi konzervgyár, a dabasi, a ráckevei, ceglédi járás ter­melőszövetkezeteinek szocia­lista brigádjai, vöröskeresz­tes aktivistái. A termelőszö­vetkezetekben működő szer­vezeteink bázisai, a tanyá­kon élő idős emberekkel való törődésnek. A rendezvények közül ma már szinte hagyomány az ‘őszi-téli hónapokban meg­rendezett öregek napja, he­te, az idősek hete a közleke­désben. Ezek elterjedtségét mutatja, hogy az elmúlt esz­tendőben a megyében a Vö­röskereszt, a Hazafias Nép­front és a tanácsok összefogá­sával több mint háromszáz öregek napi ünnepség volt, melyek maradandó élményt szereztek az időseknek. A ren­dezvények sorában új for­maként jelent meg a rácke­vei járás évente megrende­zésre kerülő szociálpolitikai hónapja, melynek célja; szí­nes programok szervezése az öregek számára és az ehhez kapcsolódó tudományos ülés. Változó szemlélettől Az idősekkel való foglal­kozás^ törődés mind tartalmát mind • módszereit ’ tekintve so­kat változott, gazdagodott. A tapasztalatok azonban azt is feltárták, hogy az önzetlen, emberbaráti segítőkészség iránti igény a jövőben sem, csökken, s ezért további ten­nivalóink vannak. Ezek sorá­ban fontos feladat a szemlé­letformáló, nevelő és felvilá­gosító munka, különösen csa­ládon belül, a gyermeki köte­lezettségek — a törvényben is rögzített gondoskodás — ma­radéktalan ímegtartatása. Pest megyében a társadal­mi gondoskodás további fej­lődésének minden feltétele adott. Szervezeteinkben a Magyar Vöröskereszt V. kong­resszusát követően a munka felélénkült, s mind tervsze­rűbbé, tartalmasabbá válik. Munkánk . során mindenkor érezzük a párt- és állami szer­vek segítőkészségét és meg­becsülését. ARANYOSI LÁSZLÓ, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei titkára Csillebérc az úttörőmozga­lom, a nevelés és a barátság, a közösségi élet és az ismeret­gazdagítás olyan harmonikus táborhelye, ahová eljutni ki­tüntetés, életreszóló élmény — mondotta beszédében Molnár­áé Kozma Erzsébet, az úttörő­szövetség titkára, a tábor fennállásának 30. évfordulója alkalmából szerdán rendezett ünnepségen. Az évfordulót a tábor 1300 lakója, köztük kiváló úttörők és pályázatot nyert gyerekek közösen ünnepelték. A kisdiá­kok találkoztak, s elbeszélget­tek a négy hónap alatt fel­A kereskedelem mellett sze­repel a végrehajtó bizottság ülésén egy másik olyan téma is, ami mindig közérdeklődés­re tarthat számot: a szolgálta­tás. Kétségtelen, hogy az utób­bi esztendőben a tervezettnek megfelelően fejlődött a megyé­ben ez az ágazat, mégis a la­kosság körében útón-útfélen szó esik róla, mi hiányzik, mi nem működik az igények sze­rint. Tavaly a Minisztertanács — amikor meghallgatta a Pest megyei Tanács vb-beszá­épült Csillebérc egykori épí­tőivel, köztük a Révay és a Ságvári brigád tagjaival. Csil­lebérc hajdan a partizánmoz­galom fellegvára volt. s ennek emlékeivel, a partizánharcok-- kai ismerkedtek meg a pajtá­sok a veteránokkal rendezett találkozón. Az ünnepségen a táborban lakó pajtások mű­sort adtak, népi tánccal, vi­dám, tréfás vetélkedőkkel, zenével köszöntötték az év­fordulót, Ezután a vendégek és a gyerekek megtekintették a csillebérci úttörőtábor törté­netét bemutató kiállítást, majd a jubileumi ünnepség politikai dalfesztivállal zárult. mólóját — feladatokat is meg­jelölt, a megyei szolgáltatások fejlesztésére. A tervek szerint 1980-ra a lakossági szolgálta­tás színvonala Pest megyében is eléri az országos vidéki át­lagot. A legfontosabb ipari szol­gáltatások közül a textiltisztí­tás, az elektroakusztikai be­rendezések és a háztartási gé­pek javítása megoldottnak te­kinthető, a gépjárműjavításban problémákat okoz, hogy sok­helyütt kevés a szakember, gyakorta tovább nehezíti a helyzetet az alkatrészhiány. Az úgynevezett személyi szol­gáltatásokban. — például a fodrászat, kozmetika, méretes szabóság — lényeges mennyi­ségi fejlődés után ma már ma­gasabb minőségi követelmé­nyeknek is eleget tehetnek. Az elektroakusztikai beren­dezések és háztartási gépek javításában kedvezőbbek a ta­pasztalatok, mióta létrejött a GELKA Vállalat Pest megyei kirendeltsége, illetve megnyílt a ceglédi, szentendrei, százha­lombattai, váci, monori, abo- nyi, dabasi, pilisi szerviz. Más­részt a Ratnovill — a szövet­Harmadik napirendként tár­gyalva a végrehajtó bizottság elfogadta az állami ellenőrzé­sek területi összehangolásá­val kapcsolatos megyei ten­nivalókról szóló előterjesztést is. A Minisztertanács legutóbb tavaly szabályozta rendeleté­vel az állami ellenőrzés alap­elveit, központi irányítását és tervezését, valamint" az ellen­(Jj ssékliely Prágából Budapestre he­lyezte át székhelyét a Közle­kedési és Szállítási Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövet­sége. Ebből az alkalomból Debkumar Ganguli, a szövet­ség elnöke, valamint a szer­vezet titkárai sajtótájékozta­tót tartottak szerdán a SZOT székházában. A sajtótájékoz­tatót követően megnyitották a szervezet budapesti irodáját, a megnyitón jelen volt Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke is. Az uborka szezonja Megkezdődött az uborkaszezon a Nagykőrösi Konzervgyár­ban. Naponta két vagon uborkát dolgoznak fel, melyet részben belföldön, a Szovjetunióban, részben pedig az NSZK-ban érté­kesítenek. Bozs&n Péter felvétele Fokozatosan javul az ©Hálás Kereskedelemről és szolgáltatásról, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülésén lakosság. A vállalatnak a m'e­Együttműködés az ellenőrzésben kezeti ipart képviselve — fel­tehetően egészséges verseny­re ösztönzi a Gelkát a megyé­ben is, ami a lakosságnak mindenképpen hasznára válik. A lakáskarbantartás — mint szolgáltatás — szinte a semmi­ből született a megyében, de ma már működésének biztos kerete a 15 szövetkezet bevo­násával a KISZÖV lakáskar­bantartó társulása és a PE- FÉM lakásszervize. A szemé­lyi szolgáltatásoknak megfele­lő, kulturált színteret nyújta­nak az utóbbi években épült szolgáltatóházak: Cegléden Szentendrén, Szigetszentmiklő- son, Mono-,-on, Dabason és Tö­rökbálinton. A szolgáltatás valamennyi ágazatában meghatározó a kis­iparosok közreműködése. Elit­nek ismeretében a hatóságok mindenkinek — akinek a szük­séges feltételei megvannak — megadják a működési enge­délyt. Különféle kedvezmé­nyek is hozzájárultak ahhoz, hogy a megyében csaknem féiszázzal volt több aTkisipa- ros tavaly, mint az előző évek­ben. A működési engedélyért folyamodók között sok a nyug­díjas mesterember, de egyre többen jelentkeznek gyárban, szövetkezetben dolgozó o’Szak­munkások. Egy-egy üzem saj­nos nem szívesen engedélyezi nekik az ilyenfajta — mun­kaidő utáni — tevékenységei, pedig mindenképpen támogat­ni kellene. A szolgáltatásokkal szem­ben támasztott követelmények mind mennyiségi, mind minő­ségi szempontból eltérőek a megyében. Többen tartanak igényt textiltisztításra, a Gel- kára, lakáskarbantartásra, gép j ármű j a vitásra, keveseb­ben keresik a ruha- és cipőja­vítót. ritkán csináltatnak szőir- mebundát, felsőruhát, fehér­neműt. Ez utóbbi jelenség a konfekcióholmik elterjedésével is magyarázható. Ugyanak­kor a keresletnek megfelelően új szolgáltatásokat is vezet­nek be a megyében: ágyne­műkölcsönzést, szőnyeg-, bőr­és szőrmetisztítást. Két hó­napja indult útjára a mozgó felvevőhely, a patyolatbusz. ami' 25 település érintésével látja el feladatát a váci járás­ban. A megye három újabb gépjárműszervizében — Ceg­léden, Szentendrén, Budaörsön — születtek meg a feltételei az autók műszaki vizsgáztatásá­nak. Ez a szolgáltatás is nép­szerűvé vált Szentendrén barkácsműhely nyílt, viszont egyelőre kevesen látogatják. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a továbbfejlődés lehe­tőségeit, s megfelelő határozat tot hozott. őrzéssel foglalkozó szervezetek közötti munkamegosztás fel­tételeit. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága ennek meg­felelően koordinációs szerepet tölt be a megyei népi ellenőr­ző bizottság közreműködésével az ellenőrzések előkészítésében, tervezésében és lefolytatásá­ban. Bonyolult, nehéz munkr lesz, ám minden bizonnyá megtérül. B. L Pest megyében — a daba­si és nagykátai járás kivéte­lével — egyebek közt bútort, háztartási, vegyi, műszaki és vasárukat, illatszerekét, ke­rékpárt, nyomtatványt, pa­pírt, írószert, rádió-villamossá­gi, üveg-, porcelán- és mű­anyag árukat a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat üzleteiben vásárolhat a Kereslet—kínálat összhangja nyének kielégítésében. Eltérő követelményekhez igazodva gyében 36 településen 127 bolt­ja van, összesen 27 ezer négy­zetméter alapterületen. Ez a hálózat részben korszerűtlen, mindössze három bolt »területe haladja meg az ezer négyzet- métert, harmincnégyé száznál is kisebb. ben — állami támogatással — nyolc üzletben vezették be az önkiszolgáló rendszert. Ilyen eladási módszert alkalmaznak már a megfelelő boltok 88 százalékában. A jelenlegi öt­éves terv célkitűzései között szerepel a monori, dunakeszi, százhalombattai iparcikkáru­ház felépítése, valamint a me­gye területén több helyen is szándékoznak kisebb boltokat nyitni, az ellátás javítására. A vállalat továbbá feladatai között tartja számon az áru- összetétel, a választék fokozot­tabb javítását, több-olcsó áru beszerzését, á szakboltok há­lózatának kiépítését, az üzle­tek technikai felszerelésének korszerűsítését. Újabb lépése­ket szándékozik tennj a piac­kutatásban, az üzem- és mun­kaszervezésben, a fogyasztók érdekvédelmének ^érvényesülé­sében — azaz tulajdonképpen a vásárlók valamennyi igé­i i i > A vállalat az utóbbi csak­nem húsz esztendőben igye­kezett — lehetőségeikhez mér­ten — korszerűsíteni, lépést tartani az igényekkel és azo­kat kielégíteni. Az előző közép­távú tervidőszakban például már dinamikusain fejlődött a vegyesiparcikk-forgalom a me­gyében, az országos mérték­nél magasabb arányban. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának tegna­pi ülésén első napirendként erről, valamint a jelenlegi tervidőszak célkitűzéseinek ed- tHgi végrehajtásáról, s a to­vábbi feladatokról számolt be a vállalat igazgatója, Szilvást Imréné ár. Tájékoztatta a vég­rehajtó bizottság tagjait arról, hogyan intézkedtek a kereslet- kínálat kiegyensúlyozottabb összhangjának megteremtése, a hálózat bővítése, korszerűsíté­se, az áruforgalom további nö­velése érdekében. A tervidőszak első két évé­A Magyar Vöröskereszt munkájának lényege, legjellem­zőbb vonása: a humanitás, az önzetlen, emberbaráti segítség- nyújtás. Ebből eredően a Magyar Vöröskereszt tevékenységé­ben kiemelkedő jelentőségű a szervezett családvédelmi mun­ka és ezen belül az öregek segítése, támogatása. A szervezet Pest megyei vezetősége az elmúlt hetekben csaknem 800 alapszervezetben felmérte e fontos vöröskeresz­tes munka helyzetét, eredményeit és tapasztalatait. A megyei vezetőség beszámolt a Magyar Vöröskereszt Országos Végre­hajtó Bizottságának is, amely elismerését és köszönetét fejez­te ki szervezeteinknek, a csaknem 3000 társadalmi aktivistá­nak és 159 kollektívának a megye időskorú lakóinak nyújtott önzetlen segítségéért. Gondozásra szorul az idősok ogy'iarmada

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom