Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

1978. JŰLIUS 14., PÉNTEK Megnyílt Havannában a VIT sajtóközpontja A kubai tömegtájékozta­tásért felelős párt- és állami szervek, valamint a hazai és a külföldi sajtó képviselői­nek jelenlétében szerdán dél­után ünnepélyesen átadták rendeltetésének a XI. Világ- ifjúsági Találkozó nemzetkö­zi sajtóközpontját, amelyet a főváros központjában lévő Habana Libre Szállóban ren­deztek be. A világ minden ré­széből csaknem nyolcszáz új­ságírót várnak Havannába és a sajtó munkásainak összlét- száma — a hazai újságírókkal együtt — eléri majd az ezret. Ebben a számban természete­sen benne foglaltatnak a kü­lönböző filmes, televíziós, rá­diós stábok tagjai is, akik a Kubai Rádió és Televízió köz­reműködésével továbbítják majd tudósításaikat. Magyar felszólalás a bécsi tárgyaláson Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai Jegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 117. plenáris ülését. Ezúttal Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője szólalt fel. A magyar küldött felszóla­lásában ugyanazon kritériu­mok: az egyenlő biztonság, a kölcsönösség és az azonos .kö­telezettség elvének tükrében elemezte a N ATO-országok 1978. április 19-i és a négy szo­cialista ország 1978. június 8-i javaslatát. A magyar delegáció vezetője megállapította, hogy a nyugati országok javaslata nem felel meg a fenti elveknek. Komp­romisszumos jellege kevés, mert csak néhány részletkér­désben jelent előrelépést, ezért nem alkalmas arra, hogy egy kölcsönösen elfogadható meg­állapodás alapja legyen: A szocialista országok javas­latáról szólva Fodor nagykö­vet hangsúlyozta, hogy az tel­jes mértékben összhangban van az említett kritériumok­kal. Emellett elfogadja a nyu­gati országok eddigi álláspont­jának több lényeges elemét. A szocialista országok javaslatai kielégítik a nem közvetlenül részt vevő országok érdekeit is, ezért teljes mértékben al­kalmas arra, hogy a kölcsönö­sen elfogadható konkrét meg­egyezés alapját képezze. Lengyelország Családvédelmi terv A Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB Politikai Bizottsá­ga most megtartott ülésén a családvédelem kérdéseivel fog­lalkozott és megállapította, hogy a népi Lengyelország ezen a téren, valamint a csa­ládok életkörülményeinek to­vábbi javítása terén igen je­lentős eredményeket ért el. A PB ugyanakkor állást foglalt a további fejlődés biztosítása, különösen a fiatal házasok fokozottabb támogatása mel­lett. Politikai foglyok Amerikában Yoang-nyilatkozat Andrew Young, az Egyesült Államok állandó ENSZ képvi­selője a Le Matin című pári­zsi napilapnak adott interjú­jában kijelentette, hogy az amerikai börtönökben politi­kai foglyok százait, talán ez­reit tartják őrizetben. Az amerikai kormányzat tagjai dühödten reagáltak Andrew Young kijelentéseire. Azzal fenyegetőztek, hogy súlyos vétség miatt felelősség­re fogják vonni. Carter ame­rikai elnök elutasította az ENSZ nagykövet kijelentéseit. Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára pedig kijelentette, hogy csak Carter amerikai el­nök és Cyrus Vance külügy­miniszter illetékes külpoli­tikai jellegű nyilatkozatok té­telére és Young kijelentései nem tükrözik az elnök állás­pontját. Az amerikai diplomá­cia vezetője — a UPI szerint — genfi nyilatkozatában nyomdafestéket nem tűrő han­gon reagált országa ENSZ nagykövetének interjújára. Üdvözlő távirat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Franciaor­szág nemzeti ünnepe alkalmá­ból üdvözlő táviratot küldött Valery piscard d'Estaing francia köztársasági elnök­nek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szov­jet nép reményét fejezi ki, hogy a szovjet—francia kapcsolatok­ban az elmúlt évek során ta­pasztalható pozitív fejlődés mindkét állam, Európa és a nemzetközi biztonság érdeké­ben tovább folytatódik — hangzik a táviratban. BVT-ü!és Moszkvában Hárem felhívás a világhoz Csütörtökön a második na­pirendi pont, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Moszkvában a Béke-világta- nács elnökségének ülésszaka. Ezen eddig három jelentős felhívás fogalmazódott meg. A Béke-világtanács elnöksége ja­vasolja, hogy augusztus 6-át, Hirosima és Nagaszaki atom­bombázásának évfordulóját a nukleáris fegyverek betil­tásáért folyó harc világnapjává nyilvánítsák. Le a neutron- bombával, szüntessenek be mindenfajta nukleáris fegy­verkísérletet — követeli a do­kumentum. „Örök barátok” szakítása Nem ad többé segélyt Peking Tiranának Pekingben csütörtökön nyil­vánosságra hozták annak a jegyzéknek a szöveget, ame­lyet* a kínai külügyminiszté- riuni»'intézett Albániához jú­lius 7*én és amelyben közük, hogy teljesen beszüntetik az Albániának folyósított összes kínai gazdasági, pénzügyi és katonai segélyt, és visszavon­ják Albániában levő szakér­tőiket. Megfigyelők rámutat­nak arra, hogy ezzel a kínai lépéssel teljessé vált a régóta levegőben lógó szakítás Pe­king és Tirana között. Az albánok szerint a kínai szakértők tervszerűen súlyos károkat okoztak Albánia gaz­daságának, akadályozták Albá­nia gazdasági fejlődését és aláásták nemzetvédelmét. Az ezekre a vádakra reagáló jú­lius 7-i kínai jegyzéket Albá­nia pekingi nagykövete nem volt hajlandó átvenni és to­vábbítani kprmányához. Ez­zel — mutat rá a most közzé­tett kínai jegyzék — Albánia elutasította azt a pekingi ja­vaslatot, hogy üljenek tár­gyalóasztalhoz és kíséreljék meg békésen rendezni a nézet- eltéréseket. A kínai külügyminisztérium jegyzéke rámutat arra, hogy az albán vezetés kérésére Ki­na 1954 óta mintegy ' tízmil- liárd juan (ötmilliárd dollár) gazdasági és katonai segélyt folyósított Albániának és csak­nem hatezer szakértőjét küldte Albániába a Kína által finan­szírozott objektumok felépíté­séhez és üzembe helyezéséhez. Kína ugyanakkor segítséget nyújtott nagyszámú albán műszaki és katonai káder kép­zéséhez. A jegyzék szerint Kí­na, miközben maga is súlyos gazdasági és belpolitikai prob­lémákkal küszködött, egyebek között 1,8 millió tonna kenyér- gabonát, több mint egymillió tonna acélárut, tízezer trak­tort, tankokat és egyéb fegyve­reket szállított Albániának. Kína segítséget nyújtott villa­mos erőművek és egyéb objek­tumok felépítésében is. A jegyzék aláhúzza, hogy Kina azt követően is folytatta gazdasági és katonai elkötele­zettségének teljesítését, hogy Albánia 1977 óta ismételt és fokozódó támadásokat intézett Kina bel- és külpolitikája el­len. Az albán vezetés saját bel- és külpolitikai meggondo­lásai alapjari'intenziven fokoz­za Kína-Sflfenes kampányát, féktelenül ^íágalmazza Kína segítségnyújtását és szabotálja a Két xel gazdasági és katonai együttműködését. Ennek isme­retében — állítja a jegyzék — Kina kénytelen beszüntetni Albániának folyósított gazda­sági és katonai segítségét és visszarendelni a meg Albániá­ban levő szakértőit. Az albán kormány hivatalo­san megerősítette Kínának azt a döntését, hogy megvon min­den gazdasági támogatást Al­bániától. Az albán kormány­nak az ATA hírügynökség ál­tal ismertetett közleménye le­szögezi, hogy a kínai döntés egyoldalú, önkényes, előre megfontolt, tudatos lépés volt a két ország közötti kapcsola­tok megrontására, az albán gazdaság és védelmi képesség aláásására. A kínai kormány és annak vezetői — hangsúlyozza az al­bán hirügynökség — nagyha­talmi dölyfükben megszegik a két fél által hivatalosan kötött megállapodásokat, lábbal ti­porják a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elveit, tudatosan megbontják és aláássák a két nép barátságát. A segítség- nyújtás Ieálütása és az Albá­niában tartózkodó kínai szak­emberek hazarendelése lelep­lezi a kínai vezetők Albániá­val szembeni képmutató ma­gatartását, a pekingi segítség önzp jellegét. A kínai vezetés az orszá­gunkkal való gazdasági együtt­működést attól teszi függővé, hogy Albánia alárendeli-e ma­gát ennek az antimarxista po­litikának. — állapítja meg az albán hírügynökség. A segítségnyújtás felfüggesz­tése és a kínai szakemberek visszahívása annak a követ­kezménye, hogy a Kínai Nép- köztársaság nagyhaitalmi po­litikát folytat, szakított a marxizmus—leninizmus tudo­mányos elméletével, a nemzet­közi imperializmus és reakció erőihez közeledett és velük működik együtt, s hogy meg­tagadja a segítséget és támoga­tást a nemzetközi színtéren küzdő forradalmi, felszabadító erőktől — fejeződik be az al­bán hírügynökség közleménye. Az elnökség javasolta, hogy a jövőben szeptember elsejé­ről, az 50 millió ember életét követelt második világháború kitörésének évfordulójáról, mint a népeknek a békéért, a fegyverkezési hajsza ellen fo­lyó általános harcának nap­járól emlékezzenek meg. A BVT elnöksége felhívás­sal fordult a nemzeti béke­mozgalmakhoz, hogy október 15—30-ig világméretű tömeg­kampányt folytassanak a fegyverkezési hajsza beszünte­téséért, és a leszerelésért. Etiópia Újabb Szomáliái támadás Az etiópiai hírügynökség (ENA) jelentése szerint a Szo­mália! hadsereg egységei az Áddisz-Abeba—Dzsibuti vona­lon megtámadtak, egy. vasúti szerelvényt. Etiópia egyetlen vasútvonala létfontosságú Etiópia és Dzsi­buti gazdasági élete szem­pontjából. Eromiko és Vance találkozója befejeződött Csütörtökön Genfben befe­jeződött a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó. A kétnapos tanácskozás közép­pontjában a hadászati fegyver­zetkorlátozással összefüggő kérdések álltak, és érintették a kétoldalú kapcsolatok, a közel-keleti válság, valamint egész röviden, az afrikai kon­tinens témaköreit. A záró-megbeszélést köve­tőén Gromiko külügyminisz­ter nyilatkozatot olvasott fel, ’ amelyben ismételten megerő­sítette, hogy a találkozók so­rán a fő figyelmet az új SALT-egyezmény kérdésének szentelték. Mindkét fél hasz­nosnak ítélte meg az eszme­cserét — mondotta —, amely megfelelő alapot képez az álláspontok közelítését célzó további megbeszélésekre. Segély a frontálkmekmk A dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző rezsimek közelsége és támadásai miatt súlyos gazdasági károkat szenvedő frontállamok — Angola, Zam­bia, Botswana, Mozambik, Tanzánia — fokozott anyagi támogatásáról tárgyaltak szer­dán Khartoumban az AESZ miniszteri tanácsának ülésén. Algéria, Kenya és Líbia kül­ügyminiszterei azonnali anya­gi segítséget ajánlottak fel. A tanács határozati javas­latot fogalmazott meg arról, hogy a ieginkább károsult Mozambiknak ötszázezer, Zam­biának kétszázezer, Botswaná­nak pedig háromszázezer dol­lár gyorssegélyt adjanak a tagállamok. Algéria és Líbia olajat, Kenya élelmiszert ajánlott fel térítés nélküli segélyként az öt országnak. Szudáni hatóságok megtagad­ták a beutazási engedélyt a Prensa Latina két Addisz­Abeba-i tudósítójától', akik az Afrikai Egységszervezet mi­niszteri tanácsának Khar­toumban folyó ülésszakáról és az azt követő állam- és kor­mányfői találkozóról akartak tudósítani. A két kubai újság­író levélben tiltakozott ez el­len az AESZ Khartoumban tartózkodó főtitkáránál. Wil­liam Eteki MboumouanáL Namíbia Megegyezés a függetlenségről Szerdán megegyezés szüle­tett az angolai fővárosban fo­lyó tárgyalásokon a namíbiai kérdésben és ezzel megnyílt az út Délnyugat-Afrika füg­getlenné válása előtt. Namí­bia népének törvényes kép­viselője, a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO), a luandai tárgyalások eredmé­nyeként elfogadta, az ENSZ Biztonsági tanácsa öt nyuga­ti tagjának javaslatait, a több­ségi uralom fokozatos meg­teremtéséről. A megállapodások szerint az átmeneti időszakban a je­lenleg Namíbiában állomá­sozó 20 000 fős dél-afrikai csapatok létszámát 1500-ra csökkentik. Várhatóan mint­egy 5000 ENSZ-katona vonul Peking és szövetségesei — Vannak barátaink Lon­donban, Bonnban, Párizsban és Washingtonban is — han­goztatta nemrégiben egy ma­gas rangú kína'i katonai sze­mélyiség. A kijelentés külön­leges értelmet kap, ha tekin­tetbe vesszük, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a kí­nai képviselők látogatásai a nyugati országokban. A közel­múltban tért haza például nyugat-európai országokban tett látogatásáról Ku Mu, az államtanács elnökhelyettese. Több európai országot keresett fel Huang Hua külügyminisz­ter, aki ezt megelőzően ame­rikai poütikusokkal tanács­kozott. Jelenleg egy katonai küldöttség tartózkodik Euró­pában Csang Aj-ping tábor­noknak, a vezérkari főnök he­lyettesének a vezetésével. Peking és a Nyugat kapcso­lata, annak jellege és tartalma azt mutatja, hogy a kínai kor­mányzat mindenáron szoro­sabbra kívánja fonni a politi­kai, katonai és gazdasági együttműködést a tőkés világ­gal. Sőt, a tények tanúsága szerint Kína és a Nyugat kö­zeledése jelenleg gyakorlati jelleget öltött. Nem kis szerepet töltött be mindebben az a „két lépés előre’, amelyre Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó pekingi látogatásakor, került sor, amikor is kiviláglott, hogy a két országnak a világ kü­lönböző térségeiben „azonos stratégiai érdekeik" vannak. A kifejezetten szovjetelle­nes élű pekingi külpolitika különösen imponál azoknak a nyugati köröknek, amelyek stratégiai számításaikat a szovjetellenességre, a nemzeti felszabadító mozgalmak elnyo­mására és az enyhülés aláak- názására építik. Ezen az alapon hangolja te­hát össze külpolitikai lépéseit Kína és az imperializmus. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszakával egyidejűleg, ahol a kínai kül­dött kifejtette országának ne­gatív álláspontját, Washing­tonban csúcsülést tartott a NATO tanácsa. Az Üj Kína beszámolóiban üdvözölte az ülésen elfogadott határozato­kat. (A tanács ülésszakának fő eredménye az 1993-ig szóló fegyverkezési program elfoga­dása volt.) Csaknem egyidőben Peking áldását adta a NATO fegyve­res afrikai beavatkozására. Huang Hua zairei látogatása­kor helyeselte a NATO-erők növelését a shabai felkelők el­leni harcra. A Drapeau Röuge című belga lap szerint Peking nyilvánosan támogatta ezt a rendszert, amelyet csak azok­nak a nyugati hatalmaknak a katonai intervenciója tart fenn, amelyek a NATO állan­dó afrikai jelenlétének meg­teremtésére törekszenek. A fejlődő országok kárára történő kínai-imperialista po­litikai együttműködés magával hozta a katonai és a gazdasági együttműködés kiszélesítését is. Jellemző, hogy az Egyesült Államok, amely korábban el­lenezte a Kínába irányuló ka­tonai szállításokat, most jelen­tősen megváltoztatta állás­pontját. Washington szinte kezdeményezi a tőkés világ és Peking közeledését, szentesí­tette a technológiai titkok ki­adását Kínának. A kormány szerint — írja a Washington Post — a termelési titkok ki­adása Kínának, a Nyugat és Peking együttműködésének kí­vánatos formája. A Times nyilvánvalóan ezt vette figyelembe, amikor azt írta, hogy a londoni fegyver- eladási hivatal kész eleget ten­ni az angol fegyverek eladá­sára vonatkozó kínai kére­lemnek. Sőt, az Egyesült Álla­mok beleegyezésével Kína — légiereje korszerűsítésére — 40 000 tonna alumíniumot vá­sárolhat Nyugaton. Ebből a nyersanyagból minden való­színűség szerint F—12-es va­dászgépeket építenek majd, amelyeket Rolls-Royce moto­rokkal látnak el. Sok nyugati Kína-barát po­litikustól hallani, hogy — sze­rintük — nyugati hivatalos köröknek gazdaságilag támo­gatniuk kell Kínát. Egyesek még ennél is tovább mennek: hangoztatják, hogy ösztönözni kell Kínát az ilyen segítség megszerzésére irányuló törek­véseiben, annál is inkább, mert az új kormányzat ezt a célt tűzte ki 2000-ig. Nyilván nem viselkedne a Nyugat ilyen jóindulatúan Kí­nával szemben, ha Peking nem folytatna lényegében az imperialista erőkkel össze­egyeztetett politikát és nem helyeselné az utóbbiak nem­zetközi tevékenységét. A Nyu­gat egészében véve elégedett a jelenlegi szovjetellenes élű és szocialistaellenes tartalmú, a nemzeti felszabadító moz­galmakat nyíltan ellenző kí­nai külpolitikával. Sőt, a Nyu­gat szeretné gazdaságilag és politikailag olyan szilárdan a tőkés világhoz láncolni Pekin- get, hogy Kína imperialista­barát politikája visszafordít­hatatlan legyen. Kína és a tőkés országok politikai, gazdasági és katonai együttműködésének kiszélesí­tésével — a nemzetközi érde­kek kölcsönös felismerése alapján — a Nyugat nem kés­lekedik a pekingi vezetőség politikai szolgálatainak hono­rálásával. A. Szergejev (APN) Namíbia területére, közel 1000 poigári ENSZ-szakértő- vel együtt, hogy biztosítsák az átmeneti ' időszak zavartalan­ságát és a területen megtar­tandó választások megfelelő lebonyolítását. Az ENSZ-sze- mélyzet közreműködésének költségfedezetét a világszerve­zet közgyűlésének kell jóvá­hagynia. Nicaragua Somoza végnapjai? Nicaraguában az egész or­szágra kiterjedtek a kormány- ellenes megmozdulások. A tüntetésekben és sztrájkokban több tízezer ember vesz részt: munkások, parasztok, értelmi­ségiek, diákok. A Somoza- rendszer, latinamerikai lap­vélemények szerint, történeté­nek egyik legválságosabb idő­szakát éli át, és csak a külföld —r az Egyesült Államok és más nyugati országok — segítsé­gével tudja fenntartani magát. A kormányellenes erők tö. meges megmozdulását össze­függésbe hozzák azzal, hogy nemrég tértek vissza az or­szágba a tizenkettek néven is­mert ellenzéki csoport vezetői. Ez az értelmiségieket, üzlet­embereket, egyházi személyi­ségeket magában foglaló cso­port minden diktatúraellenes erőt tömörítő széles egység­frontot kíván létrehozni. Száznegyven halott Kempingdráma Száznegyvenre emelkedett a spanyolországi San Carlos de La Rapita-i kempingben kedden bekövetkezett tö­megszerencsétlenség bebizo­nyosodott haláleseteinek szá­ma — jelentette csütörtökön a madridi egészségügyi mi­nisztérium hivatalos közlemé­nye alapján a spanyol állami rádió. A halálos áldozatok szá­ma minden jel szerint még nagyobb lesz. mivel sok sebe­sült menthetetlennek látszik. Az orvosok elkeseredett, sok esetben reménytelen küzdel­met folytatnak a környékbeli kórházakba szállított égési sérültek megmentéséért. Annyi már megállapítható, hogy a halottak és sebesültek valamivel több, mint a fele francia, a többi nyugatnémet, belga, holland és spanvol. Ma­gyar áldozatról nem érkezett jelentés. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom