Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

A megyei pártbizottság ülésén Állásfoglalás a bejáró dolgozók életkörülményeinek javításáról Pénteken délelőtt Budapes­ten, a megyei pár [székházba n ülésezett az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a .megyei fegyelmi bizottság tagjai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási, a városi pártbizottságok első titkárai és vállalatok, in­tézmények meghívott vezetői is. Balogh Lászlónak, a megyed pártbizottság titkárának el- j fiökletével lezajlott ülésen két napirend szerepelt. Az első napirendet Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizott­ság titkára terjesztette elő: A bejáró dolgozók életkörülmé­nyeinek alakulása Pest megyé­ben címmel. A megyei párt-végrehajfőbi­zottság írásos előterjesztéséhez fűzött előadói beszédet, s megköszönte mindazoknak a párt-, tanácsi, szakszervezeti és más társadalmi' aktivistáknak a segítségét, akik e fontos té­ma vizsgálatában közreműköd­tek. Az előterjesztést követő vi­tában hat felszólalás hangzott l el, majd a megyei pártbizott­ság a jelentéseket, s a hozzá csatlakozó ajánlásokat, szer­vezeti intézkedéseket egyhan­gúan megszavazta, határozattá emelte. A második napirendként az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának 1978. II. félévi ülésterve és a megyei pártbizottság szer­veinek 1978. 11. félévi munka­terve szerepelt. Az előterjesz­tő Arató András, a megyei pártbizottság titkára ezzel együtt arról tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy az idei I. félévre meghatározott mun­katervi feladatokat mind a pártbizottság, mind a párt- végrehaj tóbizottság teljesítet­te. Eleget tettek mindazoknak a munkaterven kívüli felada­tok végrehajtásának is, ame­lyek az MSZMP Központi Bi­zottságának ez időszakra eső határozataiból adódtak. A megyei pártbizottság az előterjesztést egyhangúan el­fogadta. (Az első napirendet lapunk 3- oldalán ismertetjük.) Lehetőség, nem csodaszer Búzatermesztési tanácskozás és fajtabemutató Gödöllőn — A kiemelkedő búzatermé­sek alapja a korszerű fajta. A jó vetőmag azonban nem cso­daszer, csak lehetőség. A nagy terméseredmények eléréséhez szakszerű agrotechnikára, nö­vényápolásra is szükség van — mondta dr. Puskás Attila az Agrártudományi Egyetem Tan­gazdaságának igazgatója a teg­nap délelőtti búzatermesztési tanácskozáson Gödöllőn. A konferencián ott volt La­katos Tibor, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese, dr. Kapás Sándor, az Országos Mezőgaz­dasági Fajtakísérleti Intézet főigazgatója, dr. Nyemcsok Já­nos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztályveze­tője. A tanácskozáson résztvevő 150 szakember érdeklődéssel hallgatta Lakatos Tibor meg­nyitó beszédét, a tanácselnök­helyettes a megye mezőgazda­ságának általános helyzetéről adott képet. Elmondta, hogy a gabona vetésterületének 60 százalékán jó, 30 százalékán pedig közepes termésre van kilátás. Az aratási készülődés a végéhez közeledik, ezt mu­tatják többek között az utóbbi napokban megsokasodott gép­szemlék is. Az előrejelzések alapján csapadékos időjárásra számíthatunk, ezért a gazdasá­goknak jól fel kell készülniük. A 99 szárító berendezés napi 18 ezer tonna termény vízmen­tesítésére alkalmas. Ez a meny- nyiság csak 4 ezer tonnával ke_ vesebb a naponta betakarítani tervezett gabona mennyiségé­nél. Hiányosságként említette meg, hogy a megye kombájn - ellátottsága elmarad az optimá­listól, különösen egyes járá­soké, így például a' monori, és ceglédi járásé is. Nem halad megfelelően az elhasználódott kombájnok cseréje. Az Agroker megyei raktáraiban még 46 SZK-típusú arató-cséplőgép vár gazdára. A szalma betakarítá­sáról szólva hangsúlyozta, az előadó: nem támogatják a szal_ ma elégetésétjigyetlen gazda­ságban som. Tarlóégetésre csal; a szalma összegyűjtése után kerülhet sor. A megnyitó beszéd elhangzá­sa után dr. Puskás Attila igaz­gató a hallgatóságot a búzater­mesztés általános helyzetéről Munkavédelem, egészségügy Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az üzemekben és a gyárak­ban az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelmi előírások megtartását és szi­gorúbban járjanak el a fele­lőtlen mulasztó ellen — hang­súlyozták a főváros, a megyei és a megyei városi tanácsel­nökök értekezletén, amelyet pénteken tartottak Papp Lajos államtitkárnak, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnökö­ljek vezetésével a Parlament­ben. Az üzemi balesetek és a munkavédelmi helyzet alaku­lásáról í’ocze Lajos, a iszoT osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket. A beszámolóból kitűnt: az üzemi Daiesetek száma ugyan csökkent, de emelkedő tenden­ciát mutat a halálosaké. Az ország üzemeiben és gyáraiban tavaly 117 835 baleset történt. Közülük 4-10 halálos volt és 906-an szenvedtek csonkulásos sérülést. Megdöbbentő adat, hogy ez év első iiat hónapjá­ban — 1977 első félévéhez vi­szonyítva — 40 százalékkal több, szám szerint 200 halálos baleset történt. A statisztika számoszlopai- ból kiolvasható: a múlt évoen történt, csaknem 113 ezer üzemi baleset 2,9 millió táp­pénzes nappal egyenlő; azt jelenti, hogy több mint 10 ezer dolgozó hiányzott a termelés­ből. További adat; az üzemi balesetek az iparban érés szinten csaknem 2 milliárd fo­rint veszteséget jelentenek. Az értekezleten megállapí­tották: miközben a doigozók munkakörülményei összessé­gében javulnak, a munkások védelmét szolgáló tevékenység­ben helytelen szemlélet és gyakorlat érvényesül. Meg­tájékoztatta. Elmondta, hogy a termésátlagok 15 év alatt meg­duplázódtak. Ehhez a termesz­tési rendszerek nagymértékben hozzájárultak. Jelenleg a me­gye búzavetés területének 52 százaléka tartozik valamilyen termesztési rendszerhez. A rendszergazdáknak fontos sze­rep jut az új fajták kipróbálá­sában és elterjesztésében. Dr. Szabó Miklós, az Orszá­gos Mezőgazdasági és Fajtakí­sérleti Intézet főmunkatársa előadásában felhívta a figyel­met: a fajtákkal szembeni kö­vetelmények között ma első helyen áll a termésbiztonság. Természetesen továbbra is fon­tos tényező marad a koraiság, a télállóság és a szálszilárdság is. Példaként megemlítette, hogy búzáinknak néhány na­pig a 20 fokos hideget is el kell viselni károsodás nélkül. Az új fajtákkal kapcsolatosan megál­lapította; kívánatos, hogy azok fele részben kora érésűek le_ gyenek. Ezek jobban ellenáll­nak a betegségeknek. A fajta­váltásról szólva megállapította, hogy az a 60-as évekhez ké­pest rendkívül felgyorsult. Egy- egy típus élettartama 4 év, Az 1970-től 1975-ig a termesztés­ben szereplő Rannája, Jubilej- naja, Auróra, Kavkáz 1977-re fokozatosan visszaszorult, he­lyüket átveszik a jugoszláv faj­ták, — Száva, Rána — és a magyar GK Szeged-fajták. A Rána búzafajtával, amely ma­gas terméseredményekre ké­pes, a korábbiakkal ellentét­ben, bebizonyosodott, hogy be­lőle jó minőségű kenyér süt­hető, tehát nem takarmány-, hanem kenyérgabona — mond­ta az előadó. A tanácskozást követően a szakemberek megtekintették a tangazdaság fajtabemutatóját. V. B. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZfiAP P£ST MEGYEI BJZÖTT SÁGAt ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM «0 FILLÉR 1978. JÚLIUS 1., SZOMBAT Kádár János fogadta Le Thanh Nghi-t Magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogad­ta Le Thanh Nghi-t, a Vietna­mi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, minisz­terelnök-helyettest, a magyar —vietnámi gazdasági, műsza­ki-tudományos együttműködési kormánybizottság VII. ülés­szakán részvevő vietnami kül­döttség vezetőjét. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete is. ★ Pénteken pitnáris üléssel megkezdődött Budapesten a magyar—vietnami gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működési kormánybizottság VII, ülésszaka. A tanácsko­záson a két delegációt a bi­zottság magyar és vietnami ta­gozatának elnöke, Borbándi János és Le Thanh Nghi mi­niszterelnök-helye ties vezeti. illést az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette Losonczi Pál tájékoztató je­lentését Samora Moises Ma­cáéi. a Mozambiki Felszabadí- tási Front és a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke ve­zette mozambiki párt- és ál­lami küldöttség magyarorszá­gi hivatalos, baráti látogatá­sáról. Az Elnöki Tanács meg­elégedéssel állapította meg, hogy a magyar—mozambiki kapcsolatok jól fejlődnek, a két part és állam alapvető céljai és törekvései azonosak, azokat az imperializmus és a neokolonializmus elleni harc és a marxizmus—leninizmus eszméd vezérlik. A látogatás és a lefolytatott tárgyalások to­vább érősítik a két párt és ál­lam sokoldalú, eredményes együttműködését Ezután Muammar Al-Kad- hafi, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkársá­gának főtitkára magyarorszá­gi hivatalos, baráti látogatá­sáról tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Losonczi Pál. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy a líbiai államfő látoga­tása és a magas szintű, őszin­te, baráti légkörű eszmecse­rék új távlatokat adtak a két állam sokoldalú együttműkö­désének továbbfejlesztéséhez, a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok szé­lesítéséhez, megerősítették népeink antiimperialista szo­lidaritását. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. Az ülésszak előtt Képviselők a törvényjavaslatról A fő termelőágazatokban meggyorsult a termelés növe­kedése, a nemzeti jövedelem is a tervezettnél gyorsabban, mintegy 8 százalékkal emelke­dett — summázták a tavalyi eredményeket az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának pénteki ülésén. Az országgyűlés állandó bizottsá­gainak az 1977. évi költségve­tés végrehajtásáról és a nép­gazdaság fejlődéséről kialakí­tott állásfoglalásaikat ismer­tették a bizottságok képvise­lői. A vita tanulságait, - készülő intézkedéseket Faluvégi Lajos pénzügy-miniszter összegezte. A tanácskozás Bognár József-, nek, a terv- és költségvetési bizottság elnökének zárszavá­val ért véget. A többi állandó bizottság . véleményéhez kap­csolódva indítványozta az 1977. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­lat elfogadását. Bős-nagymarosi vízlépcső ICicserélfék az ckmánycknf A Bős (gabeikovo)—nagyma­rosi vízlépcsőrendszerről köl­tött magyar—csehszlovák szer­ződés ratifikációs okmányait pénteken délután Prágában ki­cserélte Bohusláv Chnoupak csehszlovák külügyminiszter és Barity Miklós prágai magyar nagykövet. A szerződést, amely a nagy létesítmény kö­zös megépítéséről és üzemelte­téséről szól, tavaly szeptem­ber 16-án Budapesten írta alá Lázár György magyar és Lu- bomir Strougal csehszlovák mi­niszterelnök, s azóta mindkét- ország törvényhozása jóvá­hagyta. Pénteken ért véget Magyar- országon az a négynapos láto­gatási program, amely szerint az Albertirsa és Vinnyica kö­zött épülő 750 kilovoltos táv­vezeték közös beruházásában Pane'cssszolék a házgyárban A Dunakeszi Házgyár ötös gyárrészlcgcbcn elszállítás előtt csiszolják a panelokat. Egy műszakban mintegy harminc épü­letelem készül el. Halmágyl Péter felvétele résztvevő ha* szocialista or­szág szakértői delegációja megtekintette a szovjet és a magyar területen végzett munkálatokat. A magyar kül­döttséget Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezette. Két napot töltöttek a szovjet és ugyancsak két napot az építés magyar szakaszán. A látoga­tás befejeztével a küldöttsé­gek vezetői elismeréssel szól­tak mind a szovjet, mind a magyar területen látott építési munkálatokról, a korszerű be­rendezésekről és technológiák­ról, s annak a meggyőződésük­nek adtak kifejzést, hogy az ütemszerűen végzett munka alapján a távvezeték határ­időre, az év végére elkészül. Az év végén tehát üzembe helyezik a 842 kilométer hosz- szú távvezetéket, amelyből Vinnyicától a közös országha­tárig 572 kilométer hosszú sza­kaszt a szovjet építők, s onnan az Albertirsáig terjedő 270 ki­lométer hosszú szakaszt a ma­gyar kivitelezők építenek. A magyar területen 222 kilomé­ter hosszú távvezeték már tel­jesen elkészült, a közös mun­kálatokhoz összesen 43 ezer tonna vasosziopot, több mint-19 ezer tonna acélalumíniúm áramvezető sodronyt használ­nak fel. A távvezeték magyar- országi Végállomásán, Albert­iján alakítják át a 750 kilo­voltos szovjet áramot 400 kilo­voltos feszültségűre, s az ener­gia egy részét Magyarország használja fel, a másik része pedig távvezetéken tovább ha­ladva Csehszlovákiába, onnan pedig részben a Német Demok­ratikus Köztársaságba, illetve Lengyelországba kerül. Az új 750 kilovoltos távve­zeték a Szovjetunió európai részének energiarendszerét egyesíti a KGST-tagországok villamosenergia-hálózatávaL így létrejön a világ egyik leg­nagyobb villamosenergia-rend- szer egyesülése, amelynek táv­vezetékeit tápláló erőművek együttes teljesítménye mintegy 150 ezer megawatt. Az új táv­vezeték üzembe helyezésével a Szovjetunió mintegy 1200 me­gawattal növelheti a Magyar- országra, Csehszlovákiába és az NDK-ba irányuló villa­mos energia szállítását. Ma­gyarország jelenleg 750 mega­watt villamos energiát kap a már működő távvezetékeken, s az új beruházással megnyílik a lehetőség arra, hogy 1980-ra 1350 megawattra emelkedjen szovjet energia importja, ami már megfelel egy nagy erőmű teljesítményének. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ap­ró Antal, az országgyűlés elnö­ke búcsúlátogatásan fogadta dr. René Stoudmann-t, Svájc rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg eluta­zott Budapestről. engedhetetLen például, hogy a régi „elavult üzemrészek kor­szerűsítésénél, fejlesztésénél egyszerűen „megfeledkeznek’ a dolgozók egészségének vé­delméről, a különböző beren­dezések felszereléséről. Saj­nálatos tény az is, hogy sok vezető nem tekinti munkaköri kötelességének a munkások védelmével való foglalkozást, jóllehet az a termelés, a gaz­dálkodás szerves része. A tanácselnökök ezután — Schultheisz Emil egészségügyi miniszter beszámolója alapján — az egészségügyi ellátás helyzetét vitatták meg. A na­pirend tárgyalásán részt vett Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se is. Hangsúlyozták: az 1980-ig célul tűzött egészségügyi fel­adatok megvalósítása közül a legfontosabb a felújítás, a korszerűsítés alatt levő intéz­ményekkel 'kapcsolatos mun­kák meggyorsítása, az ehhez szükséges feltételek megte­remtése. Az értekezleten szóvá tették, hogy az egészségügyi hálózat gép- és műszerellátott­sága nem kielégítő. Nemcsak az az alapvető gond, hogy ke­vés a felszerelés, és nagy ré­szük elavult, hanem az is, hogy gyakori az ésszerűtlen, hibás döntésen alapuló mű­szerbeszerzés. Az anyagi és a szellemi erőket a feladatokkal arány­ban állóan kell összpon­tosítani, mert ez az egyetlen lehetséges útja-módja annak, hogy a ma még meglevő szín- vonalbeli különbségek meg­szűnjenek. Az Albertirsa—Vinnyica távvezeték építkezésein KGST-szakértők látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom