Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-06 / 131. szám
1978. JÜNIUS 6., KEDD Kaimat* 3 Miután leszerelik a gyárat Lassen megoldódik a SZIM nagymarosi dolgozóinak sorsa Esők, fagy, napfény Kaszára várnak a rétek és legelők Ingyenszénát kínál a partoldal, rézsű rátöri — magyarán öeszehanKafonai küldöttségünk Párizsban Oláh István altábornagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke — aki Jean Lagarde tábornok, a francia szárazföldi haderő vezérkari főnökének meghívására katonai küldöttség élén hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett — hétfőn délelőtt találkozott Lagarde tábornokkal és eszmecserét folytatott vele. Ezután Oláh István altábornagyot fogadta Yvon Bourges francia hadügyminiszter. Jelen volt Veress Péter párizsi magyar nagykövet is. A továbbiakban a magyar katonai küldöttség felkereste a párizsi diadalívet és itt az ismeretlen katona sírjára Oláh István altábornagy koszorút helyezett el. Hétfőn este Lagarde tábornok és felesége az Invalidusok Nemzeti Palotájában hivatalos vacsorát adott a magyar katonai küldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelent Richard tábornok, a francia szárazföldi haderő főszemlélője, Bley tábornok, a szárazföldi haderő vezérkari főnökének első helyettese, valamint több más francia katonai személyiség. A vacsorán ott volt Veress Péter magyar nagykövet is. Ma, kedden Budapesten megkezdődik a testvéri szocialista országok ifjúsági szövetségei ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak tanácskozása. Az értekezleten részt vesz a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a Becslések szerint mintegy 600 ezer csökkent vagy megváltozott munkaképességű fiatal és felnőtt figyel fel joggal, ha valamilyen formában szó esik a rehabilitációról. A társadalom hasznos tagjává válásuk azonban nem gond nélküli ------- állapította meg hé tfői ülésén az országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának másfél évvel ezelőtt életre' hívott rehabilitációs albizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Raffai. Sarolta, az országgyűlés alelnöke — Radnai 2va Fejér megyei képviselő, az albizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A vitában felszólaló képviselők és meghívottak tapasztalataikkal igazolták, az albizottság megállapításainak helyességét. Hangsúlyozták,, hogy hiányzik egy olyan szerv, vagy testület, amely országos szinten összehangolná a rehabilitációval kapcsolatos teendőket. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető- ,e felvetette: elsősorban a rállalatok, a munkahelyek toremthetik meg az alkalmazási feltételeket a megváltozott munkaképességűek szárára, de ebben az irányító főhatóságok is segíthetnek. Kurucz Béla, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes vezetője hangsúlyozta: intézményesen Kell biztosítani, hogy legyen elég munkahely, s — ha szükséges — tovább tanulhassanak, szakmát változtathassanak. Borsai János, az Országos Orvosi Rehabilitációs In- őzet igazgatója rámutatott: a rehabilitációban alapvető je- entőségű az orvosok szerepe, •;e munkahelyeket nem tekinthetnek, sokan mégis tőlük várják ezt. az orvosok, az egészségügyi dolgozók felelősségét hangsúlyozta Medve László egészség- ügyi miniszterhelyettes is. A megelőzés más vonatkozásáról szólt Tímár Miklós, az Országos Munka- és Üzem- szervezési Intézet igazgatója; a rokkantsági okok alaposabb Vizsgálata is a megelőzést • zolgálhatná. Immár nemcsak Lénárd István és 137 munkatársának gondja, saját, sorsa alakulása Nagymaroson, a Szerszámgépipari Művek ottani gyáregységében. A vállalat vezetősége végre határozott intézkedéseket tett a dolgozókat érdeklő legfontosabb kérdés tisztázására: mi lesz az emberekkel az üzem bezárása után? Egy lépést már tettek "Mint lapunk április 30-i számában megírtuk, a gyáregységet a vízlépcső építkezése miatt 1979 végéig leszerelik, s az épület két felvonulási területté alakítják. E hírre — s mert a vállalat Vezérigazgatójának és a pártbizottság titkárának tartózkodó magatartása miatt az emberek nem kaphattak választ jövőjükről, saját sorsuk alakulásának kilátásairól — megkezdődött az elvándorlás az üzemből. Tavaly például már harmincnégy nagy- tudású szakmunkás lépett ki. A vállalat ugyan felajánlotta, hogy autóbuszokat vásárol, s a kapuk bezárása után azokon szállítja a dolgozókat Érsek - vadkertre, az ottani gyárba, áim ezt a nagymarosiak nemigen magyar, a mongol, az NDK- beli, a román és a szovjet ifjúsági szövetség küldöttsége. Megfigyelőként jelen lesz a vietnami Ho Sí Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja is. Vámos Marietta, Pest megyei képviselő (5 vk.) hangsúlyozta, hogy a munkaerő- hiány is sürgetővé teszi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Kovács Andor, az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatóhelyettese tapasztalataik alapján állította: a jelenlegi előírások szerint rokkanttá nyilvánítottak bizonyos százaléka meghatározott munkák végzésére képes lenne. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke rámutatott: a jelenleginél jobb megoldásra van szükség, ez az egyén és a népgazdaság közös érdeke. akarták vállalni. A rossz hangulat feloldására javasoltuk, hogy a vállalat politikai és gazdasági vezetői menjenek el a munkások közé, s kihasználva az üzemi demokrácia adta lehetőségeket, mondják el őszintén és egyértelműen terveiket, elképzeléseiket, s aztán mindenkit meghallgatva, intézkedjenek valamennyi ember sorsáról. Mi történt azóta? Ismét felkerestük a nagymarosi gyáregységet, ahol már lényegesen jobb hangulatban átol- goznak a munkások. — Néhány héttel ezelőtt — a cikk megjelenése után — ellátogatott üzemünkbe Kati Lajos vezérigazgató es vaiytNagy Antal, a, valiaiati pártbizottság titkára, s itt az igazgatói szobáján megoeszéltuk a további tennivalÓKat — mondja Sümegi József gyáregységvezető. — Az biztos, hogy a SZIM-nek szüksége van az emberekre, re az Érsek vadkert már nem jöhet szóba, mert a tervezett beruházásokat 1979. végéig szerintem nem tudnák befejezni. így legfeljebb csak néhány Nógrád megyéből bejáró dolgozónkat tudjuk ott elhelyezni. Jelentkezett a vállalat esztergomi marógépgyára is, ám ez csak a Duna másik partján — Viseg- rádon, Dunabogdányban — lakókat érinti, számszerint tíz munkást. A nagymarosiaknak és a környékbelieknek két lehetőséget ajánlunk: vagy a kőbányai gyáregységet, vagy a budapesti köszörűgépgyárat. Személyes beszélgetések Az elmúlt napokban valamennyi dolgozóról adatlapot készítettek, amelyeket a szóba- jöhető gyárakba elküldték, s kérték az ottaniakat, hogy jelöljék meg konkrétan: kit, milyen munkakörbe és mennyi bérért tudnának átvenni? Azóta már a válaszok is megérkeztek, s június 1-től megkezdődtek a személyes beszélgetések Nagymaroson. Sümegi József és Újházi Tivadar, a kőbányai gyáregység személyzeti osztályának vezetője a párt és szakszervezeti vezetés jelenlétében mindenkit tájékoztat az ajánlatokról, s választ kérnek az emberek további terveiről. Emellett a május 30-án megtartott . termelési tanácskozáson Pásztor Lajos, a'kőbányai gyáregység igazgatója személyesen tett ígéretet: akik a kapuk bezárásáig az üzemben maradnak, minden segítséget megkapnak, hogy a SZIM-en kívüli elhelyezkedésük esetén áthelyezéssel kerüljenek új munkahelyükre. S ha legalább 64—70 ember vállalkozik arra, hogy ä Budapesti Köszörűgépgyárba jár majd dolgozni, a nagymarosi kollektíva részére külön részleget alakítanak ki. Grécs László, az üzemi párt- aiapszervezet titkára elmondta, hogy ismét tárgyaltak a gyáregységbeliek jövőjéről, s a kommunisták úgy foglaltak állást: el kell készíteni a felmérést 'az egyéni beszélgetések alapján, s így tisztább kép alakulhat ki a dolgozókban és a gazdasági vezetésben egyaránt. Ezután újra meg kell határozni a további tennivalókat, s céltudatosan foglalkozni — most már az egyéni vélemények birtokában — valameny- nyi emberrel. Néhány nyitott kérdés Az üzemben változott a hangulat, bár még igen sok nyitott kérdés maradt tisztázatlanul. A bizalmatlanság csak lassan oldódik, de egyre többen jelentik ki, hogy a kapuk zárásáig maradnak. Az elvándorlás elsősorban azok körében tart, akiknél már eddig is hosz- szú időt vett igénybe az utazás. Ezért lépett ki nemrég például Lakati István is, aki negyedszázaddal ezelőtt a gyáregységben tanulta a szakmát. Most Vácott talált munkahelyet: a bére ugyanannyi, de Vácra könnyebb bejárni Szo- kolyáról, mint a fővárosba. Gyakran mondanak fel a fiatalabb és kiskeresetű munkások is, akik alacsony fizetésük miatt gond nélkül el tudnak helyezkedni a környéken. A helyzet tehát a következő, napokban tisztázódik: a SZIM az egyéni beszélgetések alkalmával egyoldalú kötelezettséget vállal, hogy mindenkit, aki igényli, a tetszése és szakképzettsége szerinti munkakörbe vállalaton belül elhelyez, változatlan, sőt magasabb bérért. Kívánságra munkaidőben csoportosan átképzéseket is tartanak. Az emberek viszont megértik: senkit sem tesznek az utcára, hiszen a SZIM-ben mindenkire szükség van. Akik pedig a kapuk bezárása után nem akarnak a vállalatnál maradni, ha kérik, segítséget kapnak az új munkahely kiválasztásához, s lehetőség szerint áthelyezéssel állhatnak ott A tavalyinál tíz nappal hamarabb, már május 12-re földbe került 166 ezer 640 hektáron a tavaszi vetemény Pest megyében. Ezek közül a 4400 hekíárhyi cukorrépát és a több mint 75 ezer hektárnyi kukoricát a legalkalmasabb időjárási viszonyok között sikerült elvetni. A hét végi, hirtelen jött meleg idő, mintha pótolni akarná a korábban ugyancsak hiányolt napfényt. A felhőkkel terhes, borús, májusi égbolt miatt a szakemberek úgy vélik, ez idén késik majd a szüret. A fagysújtotta területeken az újravetés, a palántázás természetesen azonnal megkezdődött, s az időjárás függvényeként azóta is tart. Az elfagyott burgonyát cs kukoricát rövid tenyészidejű növényekkel pótolják, többnyire zöldségfélével. A. paradicsom- és paprikapalánták pótlásában segítik egymást a nagyüzemi gazdaságok, feleslegeiket, tartalékolt palán- takószleteiket átadva az arra rászorulóknak. Határszerte a legidőszerűbb munka most, a rétek-legelők, valamint a partoldalak, rézsűk kaszálása, a sok csapadék okozta, örvendetesen megnövekedett fűhozam betakarítása. A megyei szakvezetés úgy véli: a háztáji munkát összefogó nagyüzemek egyik integgoló — szerepe most érvényesülhet igazán: segíteniük keli a kisgazdaságokat abban, hogy az árokpartoK, töltések oldalát idejében lekaszálhassák, a szénát, a szinte ingyen termett takarni - lyt elszállíthassák ái- lataiknaK. Bár a szeszélyes időjárás nem kímélte a fejlődő kukoricatáblákat sem, a megyében örvendetesen emeiüedett a kukorica termőterület nagysága, az idén az állami gazdasagok 300 hektárral, a termelőszövetkezetek lo00 nek- táral vetettek több tengerit a tavalyinál. A gabonatermés kilátásai kedvezőek, éppen a sok csapadéknak köszönhetően, mivel a műtrágya is jobban nasznosult, több szívódott fel az esőáztatta talajokból a szokásosnál. Virágzik már a rozs, kalászol az ősziárpa, s bár a búza még, mint a mezőgazdák mondják, hasban van, a nagy- kátai és a budai járásban máris szárúolni lehet a megdőlés veszélyével. A megyei tanács illetékes szakcsoportja, időben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kedvezményes kom- bájnvásárlási akció kínálta lehetőséggel az eddiginél jobban kell élniök a gazdaságoknak. Így meggyorsulna az aratás, s később, mivel a kombájnokra csőtörő adapter szerelhető, a kukorica betakarítása. Be. I. munkába. Furucz Zoltán A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban megkezdődött az 1070 hektáron termesztett kukorica első kapálása, kultivátorozása. A gazdaság legnagyobb területén kukoricát termel és tagja a szekszárdi termesztési rendszernek. Koppány György felvétele Új politikai könyv A fejlett szocializmusról NAPONTA halljuk ez a két szót: fejlett szocializmus. Vajon mi a jelentése, milyen elvi megállapítást takar? Külön társadalmi-gazdasági alakulat-e a szocializmus, vagy a kommunista társadalom első szakasza? Az átmeneti időszak (a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetről van szó) része-e szocialista formulának? Mik a fejlett szocializmus kritériumai? — Ezekről az időszerű kérdésekről szól Vericsko Dobr- janov bolgár filozófus könyve, amelyet magyarul a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A mű azért is érdekes, mert a fejlett szocialista társadalom elmélete a marxizmus— leninizmus egyik legnagyobb elméleti eredménye az utóbbi évtizedekben. Ez a teória a szocializmusról, a kommunizmusról szóló marxista—leninista tanítás továbbfejlesztése és konkretizálása. A szerző az elmélet ismertetésekor abból indul ki, hogy a szocializmus a kommunizmusnak az első lépcsőfoka, de magának a szocializmusnak is két szakasza van. Az egyik az átmenet időszaka, közismert nevén a szocializmus alapjai lerakásának és felépítésének szakasza. Ekkor szűnik meg a magántulajdon, megvalósul a szocialista iparosítás, mélyreható kulturális forradalom megy végbe, megváltozik az emberek életmódja. A második szakasz a fejlett szocialista társadalom, amelyet érett szocializmusnak is neveznek. Mindkét fogalom újának hat, mert csak az utóbbi években használják a megvalósult szocialista társadalom -megjelölésére. Pedig a fejlett szocialista társadalom kifejezést először Lenin használta 1918-ban, a szocializmus érettebb szakaszát értve alatta, akkor, amikor lényegében kidolgozta az átmeneti időszak fogalmát, megfogalmazta a kommunista párt feladatait. Ezzel utat nyitott a fejlett szocialista társadalom fogalom tartalmának fokozatos kimunkálásához. Ugyancsak találkozunk a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960-as nyilatkozatában e fogalommal, amikoris megállapították, hogy a „szocialista tábor országai sikeresen rakják le a szocializmus alapjait, s közülük egyesek már a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába léptek.” Az MSZMP XI. kongresszusának határozata és programja szintén megállapította, hogy hazánkban véglegesen győzött a szocializmus és a fejlett szocialista társadalom megvalósításán munkálkodik a magyar dolgozó nép. A SZERZŐ ezután ismerteti azt a vitát, amely az érett szocializmus építése szakaszának kezdetét illetően alakult ki. Voltak, akik olyan álláspontot képviseltek, hogy az átmeneti időszak és a fejlett szocialista társadalom építésének szakasza között nem egy, hanem több szakasz van. Véleményük szerint az átmeneti időszak után a szocializmus három fejlődési szakaszon megy át: a szocializmus megszilárdulásának szakaszán, a fejlett szocialista társadalom felépítésének szakaszán és az érett szocializmus szakaszán. E következtetés alapja az a tézis, hogy az átmeneti időszak nem hozza létre a fejlett szocializmus építésének előfeltételeit. A vita eldőlt, ehhez hozzájárult az SZKP több kongresszusának határozata és Brezsnyev megállapítása, aki 1969-ben kijelentette: „Ebben az évtizedben fejezték be sok testvérországban a szocializmus alapjainak lerakását, s tértek át a fejlett szocialista társadalom építésére.” Tehát a fejlett, ez érett szó ugyanazt jelenti, vagyis a szocializmus alapjainak lerakása után a szocialista társadalom teljes felépítésének időszaka következik. A szerző a továbbiakban a fejlett szocializmus szakaszának tartalmát, fokait ismerteti. Hangsúlyozza, hogy a legújabb tudományos-technikai eredmények alapján minőségi változások történnek a termelőerőkben. A változások főbb sajátossága abban van, hogy széles körűbbé válik a termelés és az irányítás automatizálása, megnő a kvalifikált munkások száma, magasfokúvá válik minden dolgozó szakmai és általános műveltsége, a falu közelebb kerül a városhoz, minden tekintetben fejlődik a szocialista demokrácia, a szocialista tudat mindinkább a dolgozók magatartásának belső normájává válik, megvalósul a szocialista életmód és kiteljesedik a szocialista országok testvéri együttműködése. A TANULMÁNY ezt követően rámutat, hogy az érett szocialista társadalom lényeges sajátossága, hogy saját szocialista alapján épül és fejlődik. A marxista—leninista elméletnek ez a következtetése gyakorlati és elméleti szempontból egyaránt igen nagy jelentőségű. Már Marx megállapította, hogy az új társadalom második fázisában, vagyis a kommunizmusban saját alapján fejlődik. Mive! a kommunizmus előtti szakaszról van szó, Dobrjanov megállapítása helyénvaló, mert a szocialista termelési mód és az ennek megfelelő politikai felépítmény állandóan erősödik, szélesedik, fejlődik. A szerző befejezésül kifejti, hogy a fejlett szocialista társadalom fogalma fontos kollektív hozzájárulása szocializmus fejlődési szakaszairól, ezek kritériumáról és jellemzéséről szóló marxista—leninista elmélethez. A fejlett szocialista társadalom a szocializmus fejlődésének legfelső és befejező szakasza; benne tükröződik legteljesebben, legsokoldalúbban és legtisztább formában a szocializmus lényege, itt tárulnak fel teljes egészében a szocializmus történelmi lehetőségei a társadalmi haladás szempontjából. IIAZÄNKRAN is a fejlett szocialista társadalmon munkálkodunk. Nálunk is megtalálható mindaz a forma, és kritérium, amely erre a társadalmi berendezkedésre jellemző. A tanulmányt bolgárból Király Zsuzsa fordította és dr. Lakatos György szerkesztette. A borítót Szán tó Tibor tervezte. Gáli Sándor Ifjúsági szövetségek Ki-titkárai tanácskoznak Budapesten A megoldás társadalmi érdek Parlamenti képviselők a rehabilitációról
