Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ÁRA «0 FILLÉR 1978. JÜNIUS 39., PÉNTEK illést fa rí ott a Minisztertanács Rendelet az alkatrészellátásról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar párt- és kormány­küldöttségnek a Lengyel Nép­köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló be­számolót és megbízta az ille­tékes szerveket, hogy a tár­gyalásokból eredő feladatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a ma­gyar—NDK gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság XVII. ülés­szakáról szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatokból adódó felada­tok végrehajtására. A kormány áttekintette a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa határo­zatainak végrehajtására elfo­gadott állami intézkedési terv­ben foglaltak időarányos tel­jesítését. A jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és megszabta a további teendő­ket. Kötelező gondoskodás Igorunkban bizonyára sok embernek nem is egyszer eszébe jut, hogy a sokfajta modern háztartási gép­pel, készülékkel, autóval, motorral a házhoz szállított kényelem egyben gondokkal is jár. Időnként kénytelenek vagyunk időt és fáradságot nem sajnálva, a fél várost bejárni, netán a messzi városba utazni egy filléres alkat­részért, avagy a szervizt megkeresni, ahol gépünket meg­javítják. Hadd tegyük hozzá: nem valamiféle sajátos ma­gyar betegség ez, szenved tőle kisebb-nagyobb mérték­ben minden iparosodott nép. De a hosszadalmas utánajárásnál is idegesítőbb a gyakori vita, amely kereskedő, javítóműhely, illetőleg a tájékozatlan fogyasztó közt támad: nem tudjuk, mi az, amit joggal megkövetelhetünk, s mi az, ami már túlmegy ezen. Nos, az a rendelkezés, amelyet most fogadott el a Minisztertanács, voltaképpen a napi gyakorlatba ülteti át a még ugyancsak friss Belkereskedelmi Törvény elvi elő­írását miszerint termelőnek, importálónak és kereskede­lemnek — kinek-kinek a maga helyén ——folyamatosan gondoskodnia kell a nálunk beszerzett gépek, készülékek, közlekedési eszközök stb., alkatrész-utánpótlásáról és megjavítási lehetőségéről. Csakhogy meddig? Ez itt a kérdés. Időtlen időig? Az új rendelkezés .világos. Ötezer forint fogyasztói árnál ki­sebb értékű holmi esetében a vásárlástól számítva hat évig, ötezer forintnál drágább árunál legalább nyolc évig. Rendelkezik az előírás az érintett cikkek köréről, a kár­térítési jogosultságról, valamint arról is, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókat — a rendelkezés életbe lépésé­től, tehát 1979. január 1-től — fel kell tüntetni a jótállá­si nyomtatványon. Hogy az előírt hat, illetőleg nyolc év sok vagy kevés, azon bizonyára lehetne meditálni, hiszen például egy tíz­ezer forintnál is drágább automata mosógépnek bizony sokáig kell szolgálnia, hogy kifizetődjék az igen nagy be­fektetés. Tény, hogy a szakemberek most figyelembe vették a hasonlatos külföldi szabályozásokat, s a hazai szokásokat és gyakorlatokat. B. J. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a központi gazdasági döntési gyakorlat, az ágazati irányítás és az állami ellenőrzési rend­szer továbbfejlesztésére múlt évben hozott határozatának végrehajtásáról szóló jelentést. A belkereskedelmi minisz­ter javaslatára — a Belkeres­kedelmi Törvény végrehajtása érdekében — a kormány ren­deletet hozott a tartós fogyasz­tási cikkek alkatrészellátásáról és javítószolgálatáról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a saját, egyben jóváhagyta a kormány­bizottságok, továbbá a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság második félévi münkater- vét. A kormány ezután ügyeket tárgyalt. egyéb Befejeződött a KGST-ülésszak fi szervezet új tagja a Vietnami Szocialista Köztársaság Plenáris záróüléssei Bukarestben befejező­dött a KGST XXXII. ülésszaka. Az ülésen a tagállamok kormányküldött­ségeinek vehetői aláírták az ülésszakról ké­szült jegyzőkönyvet, valamint azit a nyilat­kozatot, amely a hosszú távú célprogramok­ra vonatkozik. A Vietnami Szocialista Köz­társaságot egyhangú határozattal felvették a KGST tagjainak sorába. Megtartotta ülését csütörtököm a KGST Végrehajtó Bizottsága is, melyen először vett részt rendes tagként a Vietnami Szocialista Köztársaság képviselője. ★ Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a magyar dele­gáció vezetője csütörtökön találkozott Manea Manescuval, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnökével. A magyar küldöttség tegnap hazaérkezett Budapestre. A tagállamok kormányfőinek nyilatkozata A KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az energia, fűtő- és nyersanyagok, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar területére vonatkozó együttműködés hosszú távú célprogramjait. Ezek a progra­mok a KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjainak azon határozatai értelmében készültek, amelyek a tanács tagállamai közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés fejlesztésére és el­mélyítésére vonatkoztak, kife­jezésre juttatják a testvérpár­tok vezetői közötti megálla­podásokat. A hosszú távú célprogra­mok' kijelölik a KGST-tagál­lamok együttműködésének hosszú időre szóló egyeztetett stratégiáját az anyagi termelés megfelelő területein, és a KGST-tagállamok együttmű­ködésének további elmélyítésé­re, tökéletesítésére, szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztésére vonatkozó komplex program konkretizálását és továbbfejlesztését jelentik. Káilár Jáncs fogadta Carlos AStamiranét i Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­Brezsnyev és derek üdvözlete Együtt dolgozik a négy űrhajós Röviddel azután, hogy a Szojuz—30 űrhajó nemzetközi személyzete, Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski át­szállt a Szaljut—6 űrállomás­ra, megérkezett oda Leonyid Brezsnyev és Edward derek közös üdvözlete az űrhajósok­nak. Az SZKP KB főtitkára és a LEMP KB főtitkára szívből jövő üdvözletei küldött az űrállomás négytagú nemzetkö­zi személyzetének a közös munka kezdete alkalmából. A Szojuz—Szaljut űrállomás négytagúra bővült nemzetközi személyzetének programja mindjárt az első napon igen zsúfoltnak bizonyult. A két újonnan jött űrhajóst az auto­matikus diagnosztikai beren­dezések és a földi orvosok együttesen alapos orvosi vizs­gálatnak vetették alá. Ez an­nál inkább tanulságos, mert velük együtt vizsgálták a már régebben ott levő kettős álla­potát is, s az adatok összeveté­séből az orvosok képet kaphat­nak az adaptációs folyamat alakulásáról. Ezúttal is első­sorban a szív- és véredénv- rendszer működését vizsgál­ták. A négytagú nemzetközi sze­mélyzet megkezdte a technikai kísérleteket is. A közös szovjet —lengyel kutatási program­nak megfelelően üzembe he­lyezték a Szplav kemencét, ahol a Lengyel Akadémia Fi­zikai Intézetének programja alapján kezdték meg félvezető kristályok előállítását. Ez a munka két napot igényel, utá­na újabb kísérletre kerül sor az olvasztókemencében. Az űrhajósok üzembe helyezték SAZ MKF 6M készüléket is, amellyel a későbbiekben egy­részt Lengyelország területéről készítenek fényképeket, más­részt a többi között a világ­óceánokról is. Ezek a felvéte­lek képet adnak a halvonulás­ról, s nagy segítséget nyújta­nak az óceánokon dolgozó szovjet és lengyel halászflotil- léknak. kára csütörtök délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházéban fogadta a Chilei Szocialista Párt küldöttségét, amely Car­los Altamirano főtitkár veze­tésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatásra ke­rült sor az MSZMP és a Chi­lei Szocialista Párt tevékenysé­géről. Véleménycserét folytat­tak az időszerű nemzetközi kérdésekről,: különös tekintet­tel a chilei népnek a fasiszta diktatúra ellen, a- demokrá­ciáért, a szabadságért, az ösz- szes hazafias, haladó erők összefogásáért vívott küzdelme fejleményeire. Méltatták a vi­lágméretű szolidaritási moz­galom jelentőségét, amely ha­tékony segítséget nyújt a Né­pi Egység pártjainak, a chilei fasiszta rendszer ellen küzdő hazafias erőknek. Hangsúlyoz­ták, hogy tovább kell folytatni a küzde'met valamennyi chi­lei politikai fogoly, eltűntnek nyilvánított hazafi. köztük Exequiel Jonce, Carlos Lorca, Ricardo Lagos haladéktalan szabadonbocsátásáért. A találkozón ismételten ki­fejezésre jutott a magyar kom­munistáik, a magyar nép in­ternacionalista szolidaritása a chilei nép igazságos felszaba­dító harca iránt. Az MSZMP és a Chilei Szo­cialista Párt képviselői meg­erősítették szándékukat a ba­rátság és az együttműködés továbbfejlesztésére. Borbély Sándor Budaörsön Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra Kovács Antalnak, az MSZMP KB osztályvezetőjé­nek társaságában csütörtökön látogatást tett a Mezőigép Tröszt budaörsi központjá­ban. A vendégeket Gácsi Mik­lós kohó- és gépipari á'lam- titkár, Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára. Krasznai La­jos, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára, va­lamint a tröszt vezetői fogad­ták. A látogatás célja a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártás fejlesztésére vonat­kozó két évvel ezelőtti párt­határozat végrehajtásának el­lenőrzése volt. A vendégeket Gurbán György, a Mezőgép Tröszt ve­zérigazgatója tájékoztatta a tröszt helyzetéről és feladatai­ról, majd beszámolót hallgat­tak meg a párt- és tömegszer- veze.i munkáról. A tanácsko­zás után Borbély Sándor részt vett és felszólalt a tröszt ak­tívaértekezletén. A Központi Bizottság titkára délután az Élelmiszeripari Gépgyár központját kereste fel. Itt Boros János vezérigaz­gató tájékoztatta a vállalat gazdasági és politikai munká­járól. Borbéiy Sándor vendég­látói kíséretében megtekintet­te a gyár több üzemét. A hosszú távú együttműkö­dési célprogramokban sze­replő intézkedések fő célja a gazdaságilag indokolt energia, fűtő- és alapanyag, élelmiszer, termelőeszköz és magas mű­szaki színvonalon álló tech­nológiák iránti igények kielé­gítése. Ezeknek a programok­nak a kidolgozása és megvaló­sítása új lépést jelent a KGST- tagállamok sokoldalú együtt­működésének fejlődésében. Üj lehetőségeket tárnak fel ahhoz, hogy a szocializmus előnyeit még jobban kihasz­nálhassák a KGST-tagállamok népeinek javára. A hosszú távú együttműkö­dési célprogramok megvalósí­tása elő fogja segíteni azok­nak a társadalmi-gazdasági feladatoknak a megoldását, melyeket a KGST-tagállamok tűznek maguk elé a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sében. Hozzájárulnak a KGST- tagállamok népgazdasága tö­retlen fejlődésének biztosítá­sához, a lakosság életszínvo­nalának további emeléséhez, a testvéri országok gazdasági fejlettségi színvonalának ki- egyenlítéséhez Ahhoz is, hogy az iparilag kevésbé fejlett országok nagyobb mértékben vegyenek részt a gyártásszako­sítási és kooperációs intézke­désekben. A célprogramok se­gítik az élenjáró tudományos és technikai eredmények meg­honosítását, s ennek alapján a késztermékek exportjának növelését, többek között a Kubai Köztársaság és a Mon­gol Népköztársaság gazdaságá­nak gyors ütemű fejlesztését és hatékonyságának növelését. A KGST tagállamok kor­mányfői a hosszú távú cél­programok országaik érde­keltségén alapuló jóváhagyása kapcsán kije1 entik, hogy ille­tékes szerveik biztosítani fog­ják az előirányzott intézkedé­sek megvalósítását. E célból erőfeszítéseiket a népgazdasá­gi jelentőségű feladatokra vo­natkozó sokoldalú és kétolda­lú egyezménytervezetek elő­készítésére összpontosítják, azzal, hogy a KGST Moszkvá­ban tartandó XXXIII. ülés­szaka előtt több ilyen egyez­ményt írjanak alá. Ennek so­rán különleges figyelmet for­dítanak a termelés hatékony­ságának növelésére, támasz­kodva a tudomány fejlődésé­re, a műszaki előrehaladásra. A KGST tagállamok minden szükséges intézkedést meg­tesznek ahhoz, hogy a tanács szerveinél előkészítsék az ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségletek kiegészí­tésével, a közlekedési kapcso­latok fejlesztésével összefüg­gő hosszú távú együttműködé­si célprogramokat, beleértve a megfelelő ágazatok ellátását a szükséges gépekkel, berende­zésekkel, anyagokkal. Javasla­tokat kell kidolgozni a lehet­séges gazdasági ösztönzési for­mákra és módszerekre, a me­zőgazdasági termékek és élel­miszerek termelése és kölcsö­nös szállítása területén. A KGST tagállamok kormá­nyai szem előtt tartják, hogy illetékes szerveik figyelembe vegyék a jóváhagyott hosszú távú együttműködési célprog­ramokban szereplő együttmű­ködési Intézkedéseket az 1981 —1990. évi hosszú távú két­oldalú gyártásszakosítási és kooperációs programok össze­állításánál. A hosszú távú együttműkö­dési célprogramok, valamint az ezek alapján megkötött gyártásszakosítási és koope­rációs, közös beruházási egyezményeit, a sokoldalú és a kétoldalú együttműködés egyéb formáira vonatkozó egyezmények meghatározó elemei az 1981—1985. évi nép- gazdasági tervek egyeztetésé­nek, továbbá az ugyanerre az időszakra szóló sokoldalú in­tegrációs intézkedések egyez­tetett tervének. A közeljövő­ben a KGST tagállamok együttműködésének legfonto­sabb feladata, hogy kidolgoz­zák és egyeztessék a hosszú távú együttműködési célprog­ramban előirányzott intézke­déseket megvalóutó egyez­ményeket. A KGST-szervek legfőbb erőfeszítései szintén erre irányulnak. A hosszú távú együttműkö­dési célprogramok valóravál- tása meg fogja szilárdítani a KGST-tagállamok nemzetkö­zi gazdasági pozícióit, az egy­más közötti barátságát ás köl­csönös együttműködését. Bő­vülnek gazdasági kapcsolataik más szocialista országokkal, a fejlődő államokkal, társadalmi rendszerüktől függetlenül a világ összes országával. A KGST-tagállamok ismét bizo­nyítják, hogy készek aktívan részt venni változatlan béke­szerető külpolitikájuknak megfelelően a nemzetközi munkamegosztásban, a Helsin­kiben tartott biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában rögzített elvek­nek és kötelezettségeknek szellemében, elősegítik- az egyenlő jogokon alapuló, köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok megteremtését. Készült Bukarestben, 1978. június 29-én. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak delegációvezetői: Bolgár Népköztársaság SZTANKO TODOROV a Minisztertanács elnöke Magyar Népköztársaság LÁZÁR GYÖRGY a Minisztertanács elnöke Német Demokratikus Köztársaság WILLI STOPH a Minisztertanács elnöke Kubai Köztársaság CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ az Államtanács elnökhelyettese a Minisztertanács elnökhelyet­tese Mongol Népköztársaság ZSAMBIN BATMÖNH a Minisztertanács elnöke Lengyel Népköztársaság PIOTR JAROSZEWICZ a Minisztertanács elnöke Román Szocialista Köztársaság MANEA MANESCU a kormány elnöke Szovjetunió ALEKSZEJ KOSZIGIN a Minisztertanács elnöke Csehszlovák Szocialista Köztársaság LUBOMIR STROUGAL a kormány elnöke Le TfeanSi Kghi Budapesten Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettese, a ma­gyar—vietnami gazdasági mű­szaki-tudományos együttműkö­dési kormány bizottság vietna­mi tagozatának elnöke csütör­tökön Budapestre érkezett a bizottság VII. ülésszakára. A Ferihegyi repülőtéren Borbán- di János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a bizottság társelnöke fogadta. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom