Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

sMdm 1978. JÜNIUS 30., PÉNTEK MSZMP-PKP tárgyalások Az MSZMP Központi Bizott­ságának Portugáliában tartóz­kodó küldöttsége Portóból visszatért Lisszabonba, ahol a Portugál Kommunista Párt két testvérpárt képviselőinek székházában folytatódtak a két testvérpárt képviselőinek hétfőn megkezdődött tárgyalá­sai. Az MSZMP küldöttségét Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja a KB titkára vezeti. A Portugál Kommu­nista Párt küldöttségének veze­tője Alvaro Cunhal, a párt fő­titkára. A tárgyalások befeje­zésével a magyar pártküldött­ség találkozott az Avante!-nak, a PKP központi lapjának mun­katársaival. Emlékezés Allendére A DÍVSZ nyilatkozatot tett közzé Salvador Allende, a mártírhalált halt chilei köztár­sasági elnök születésének 70. évfordulója alkalmából. Egyénisége és személye a chilei nép egységének és harcának jelképévé vált, s ma is lelkesítöleg hat a nép töme­geire, a fasiszta junta ellen vívott harcban — hangsúlyoz­za a DlVSZ-nyilatkozata, majd felhívással fordul a szövetség tagszervezeteihez, hogy lanka­datlanul folytassák szolidari­tási akcióikat a chilei hazafiak támogatására. Ratsiraka elnök Moszkvában tárgyal Szovjet—madagaszkári tár­gyalások kezdődtek Moszkvá­ban. Didier Ratsiraka, a Ma­dagaszkári Demokratikus Köz­társaság elnöke a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a meghívására érkezett hivatalos látogatásra a szov­jet fővárosba. Az elnököt a repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politikai- Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és több más hivatalos személyi­ség fogadta. A szovjet lapok ismertetik Didier Ratsiraka életrajzát és megállapítják: a szovjet embe­rek üdvözlik a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság el­nökét, személyében az ország baráti népét, azt a meggyőző­désüket juttatják kifejezésre, hogy látogatása hozzájárul Szovjetunió és a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság ba­rátságának, gyümölcsöző együttműködésének további fejlődéséhez, a két nép és az egyetemes béke javára. Mél­tatják a Madagaszkáron végre­hajtott politikai-társadalmi változásokat. Az Izvesztyija idézi Ratsira­ka elnök megállapítását, amely szerint az imperializmus ismét gyarmatosítani akarja Afrikát, nyílt agressziót követ el a földrész népei ellen. Ez meg­követeli, hogy az afrikai or­szágok hangolják össze a kö­zös ellenség elleni tevékeny­ségüket. Búcsú Keldis akadémikustól A moszkvaiak tízezrei vettek végső búcsút a kiemelkedő szovjet tudóstól, a nagy tudo­mányszervezőtől a június 24-én életének 67. évében váratla­nul elhunyt Msztyiszlav Keldis akadémikustól. A gyászmenetben ott voltak a szocialista országok tudomá­nyos akadémiáinak küldöttei, köztük a Magyar Tudományos Dél-jemeni közlemény Pravda-kommentdr Fontos politikai állásfoglalá. sok és döntések születtek Dél- Jemenben, a kormányzó Nem­zeti Front egyesített politikai szervezete központi bizottságá­nak rendkívüli ülésén. A testü­let keményen bírálta a volt elnök — az általa szervezett sikertelen államcsínykísérlet után kivégzett Szalem Ali Ru- bia:,OT-.,politikáját és módsze­reit, hangoztatva, hogy Szalem. Ali Rubia a külföldi rekaciós és imperialista körökkel való együttműködésre törekedett. Fi­gyelmen kívül hagyta a Nem­zeti. Front többször figyelmez­tetéseit, s az ország számára károg, politikai lépéseinek ke­resztülviteléhez individualista akciókra ragadtatta magát. A Nemzeti Front egyesített politikai szervezete központi bizottságának üléséről kiadott közleményt a párt főtitkára, Abdul Fattah Iszmail olvasta fel az adeni rádióban. Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság új államfője a londoni Morning Star-nak, a kommunista párt lapjának adott interjújában az ország külkap- csolatairól szólva jónak minő­sítette a Dél-Jemen és az Észak-Jemen közötti viszonyt. Az elnök az ország belpoli­tikai helyzetéről szólva azt hangoztatta, hogy a gazdaság második ötéves terve elő fogja segíteni a nemzeti demokrati­kus forradalom továbbvitelét, s megteremti a társadalom át­alakításához szükséges műszaki bázist. Nyolc arab ország értesítette az Arab Ligát, hogy külügy­minisztereik szombaton részt- vesznek azon a rendkívüli ülé­sen, amelynek összehívását a Jemeni Arab Köztársaság kér­te Ahmed Husszein Al-Ghasmi észak-jemeni államfő meggyil­kolása ügyében. A Jemeni Arab Köztársaságon kívül az Egye­sült Arab Emírségek. Bahrein, Kuvait. Omán. Szomália. Jor­dánia, Szudán és Egyiptom kül­di el külügyminiszterét a ta­nácskozásra. Az ügyeletes sajtókacsának minősíti Jurij Zsukov a moszkvai Pravdában megje­lent csípős hangú jegyzetében egyes nyugati propagandaszer­veknek a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaságban végbe­ment eseményekkel kapcsola­tos állításait. Az újabb publicisztikai ka­csát a kuvaiti Al-Anba röp­pentette fel. amely párizsi nyu­gati diplomáciai forrásokra hi­vatkozva arról írt, hogy az el­múlt két napban mintegy 500 külföldi katonát vezényeltek Etiópiából Dél-Jemenbe. Hasonló állításokat terjesz­tett röviddel ezelőtt a nyugati sajtó a zalre-i eseményekkel kapcsolataiban, hogy igazol­hassák a NATO-országok va­lós fegyveres zaire-i beavatko­zását Ma már mindenki számára világos a szovialista államok beavatkozásáról terjesztett hí­rek szándékosan hazug volta. A bejrúti Al-Saab az esemé­nyek mozgatórúgóit feltárva rámútátött, Hogy a JerrteHi Né­pi Demokratikus Köztársaság és a. Jemeni Arab Köztársaság ellen irányuló külső reakciós összeesküvés a két állam kap­csolatainak megzávarását cé­lozza. Afganisztán •• Ötéves terv Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság súlyos ne­hézségekkel küzdő gazdaságot örökölt a Duad-rendszertöl — jelentette ki Nur Mohammed Taraki miniszterelnök, a For­radalmi Tanács elnöke. — Egyetlen ország sem tud hala­dást elérni politikai és társa­dalmi téren, ha nem szilárdít­ja meg a gazdasági alapokat. Éppen ezért Afganisztánnak szüksége van a baráti országok segítségére — mondta. Most dolgozzák ki az ország fejlesztésének 5 éves tervét, A földreform végrehajtá­sa nagy lökést ad majd az ország gazdasági fejlődésének, és biztosítja a foglalkoztatott­ságot. A forradalmi tanács el­nöke éberségre szólította fel a népet, rámutatva, hogy az or­szágon belül és kívül is mű­ködnek reakciós erők, amelyek összeesküvéseket szőnek és rágalomhadjáratot folytatnak a fiatal demokratikus köztár­saság ellen. Akadémia képviseletében Már­ta Ferenc főtitkár. A Vörös téren megtartott gyásszertartáson Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtitká­rával, a Legfelsőbb Tanács el­nöksége elnökével az élen je­len voltak az SZKP és a szov­jet állam vezetői. Az ünnepi gyászünnepséget, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyettese, a gyászszertartásra alakult kor­mánybizottság elnöke nyitotta meg. Beszédében rámutatott arra, hogy Keldis akadémikus Kurcsatov és Koroljov akadé­mikusokkal együtt a legtöbbet tette a Szovjetunió megbízha­tó rakétapajzsának megterem­téséért. Vlagyimir Satalov űrhajós- altábornagy, a Szovjetunió két­szeres hőse a szovjet űrhajó­sok nagy barátjának nevezte az elhunytat, akinek neve örök­re összefonódott a szovjet vi­lágűrkutatás dicső sikereivel. Az ünnepélyes gyászünnep­séget követően Leonyid BrézS-' nyev, Mihail Szuszlov, az SZKP és a szovjet állam más vezetői vitték vállukon a Msztyiszlav Keldis hamvait tartalmazó ur­nát a Kreml vörös téglafalá­hoz, ahol Leonyid Szmirnov, a kormánybizottság elnöke he­lyezte el a munkásgyászinduló hangjai mellett örök nyuga­lomra az elhunyt hamvait. A gyásszertartás a Szovjetunió állami himnuszával és a szov­jet fegyveres erők díszalakula­tainak díszmenetével zárult. Eritreai tárgyalási javaslat A két legjelentősebb eritreai gerillaszervezet, az Eritreai Felszabadítási Front (ELF) és az Eritreai Népi Felszabadítási Front (EPLF) csütörtökön be­jelentette, hogy kész együtte­sen feltétel nélkül tárgyaláso­kat kezdeni az etiópjai kor­mánnyal a 17 éve tartó eritreai konfliktus rendezése érdeké­ben. Mint ismeretes, az etiópiai kormány, az ország területi egységének fenntartására töre­kedve, azon az alapon kívánja rendezni a kérdést, hogy terü­leti autonómiát biztosít Eritreá- nak. A rendezésnek ezt a fel­tételét a gerillaszervezetek — önrendelkezést és függetlensé­get követelve — mindeddig el­utasították. Még nincs meg Leone utóda A római képviselőház épüle­tében elkezdődött a rendkívüli elnökválasztás, amelyet az tett szükségessé, hogy Giovanni Leone elnök a Lockheed-ügy miatt idő előtt lemondásra kényszerült. A választás első fordulójá­ban nem sikerült megválaszta­ni Leone utódját. A keresztény- demokraták jélöltje, Guido Go- nella szenátor 392 szavazatot kapott, Giorgio Amendola, az OKP jelöltje 339-et, a szocia­lista Pietro Nenni pedig 88 voksot. További 75 szavazat 15 jelölt között oszlott meg. Ma délelőtt 1011 elektor is­mét urnákhoz járul, hogy a második fordulóban megpró_ bálja megválasztani Itália új államfőjét. Ha akkor sem sike­rülne, délután a harmadik for­dulót is megtartják. A negye­dik fordulótól kezdve már nincs szükség a kétharmados több­ségre (674 szavazatra), hanem elegendő az abszolút többség (50 százalék plusz 1 szavazat). Mind a kereszténydemokrata párt, mind az OKP értésre ad­ta, szeretné elkerülni, hogy az elnökválasztás rétestészta­ként elhúzódjon. Berlinguer kijelentette: a kommunisták annak hívei, hogy a választást a lehető legrövidebb időn belül befejezzék. Ennek legnagyobb akadálya pillanatnyilag az, hogy nincs közös jelölt, nincs olyan személy, akit a demokratikus erők általában támogatnának. Közlemény a KüST-ü lésszakról 1978. június 27—29. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben meg­tartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soronlevő XXXII. , ülésszakán Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének ve­zetője, román kormányfő elnö­költ. Az ülésszak megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a XXXI. és XXXII. ülésszaka között végzett tevé­kenységéről, valamint a KGST- tagállamok sokoldalú integrá­ciós intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében sze­replő előirányzatok megvalósí­tásának gyakorlati eredményei­ről szóló beszámolókat. A testvérpártok vezetőinek 1977. évi krím-félszigeti ta­lálkozóján és más találkozóin elért megállapodások alapján a KGST keretében erősödik a sokoldalú és kétoldalú együtt­működés összhangja, s ez elő­segíti a hosszú távú együtt­működési célprogramoKban szereplő intézkedések megvaló­sítását. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és mun­káspártok által vezetett mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség önfeláldozó alkotó munkájának eredményeként, sikerrel teljesítik az ötéves terv soronlevő feladatait, s megalapozták az ötéves nép- gazdasági tervek egészének teljesítését. A KGST-tagálla- mok nemzeti jövedelme 1977- ben az 1975. évihez viszonyít­va 12 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig 12,4 százalékkal. Az ipari termelés növekedésé­nek mintegy négyötödét a munkatermelékenység növelése útján érték el. A KGST-tagál- lamok összes külkereskedelmi áruforgalma 1977-ben az 1975. évivel szemben 24 százalékkal nőtt és meghaladta a 158 mil­liárd) rubelt. A KGST-tagállamok gazda­ságának magabiztos és dina­mikus- • fejlődése a tőkés világ válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak ellentéte, ként meggyőzően szemléltetik a szocialista államok társadal­mi és politikai rendszerének előnyeit, kölcsönös együttmű- ködésű hatékonyságát. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredmények, a sokoldalú köl­csönös együttműködés bővülé­se és elmélyülése szilárdítja a KGST-tagállamok közösségének erejét és tekintélyét, fokozza a világban végbemenő esemé­nyek menetére gyakorolt hatá­sát és szerepét. A testvéri szo­cialista államok közös és egyé­ni kezdeményezései a nemzet­közi enyhülés megszilárdításá­ra és elmélyítésére a fegyver­kezési verseny felszámolására és a leszerelést célzó konkrét in­tézkedésekre aktívan hozzájá­rulnak a tartós béke biztosítá­sához a földön. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács közös szervei jélentős munkát végeztek az együttmű­ködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztését célzó komplex prog­ram megvalósítása érdekében. Eredményesen teljesítik a köl­csönös áruforgalom, a gyártás­szakosítás és kooperáció fej­lesztésére, a tudományos-mű­szaki együttműködésre, objek­tumok közös erővel történő fel­építésére irányuló konkrét in­tézkedések közösen kidolgozott terveit. Túlteljesítették a hosszú le­járatú kereskedelmi megálla­podásokban és az éves árucse­re-forgalmi jegyzőkönyvekben előirányzott kölcsönös áru- szállítási kötelezettségeiket. Az ötéves tervidőszak első «két évében a sokoldalú integ­rációs intézkedések 1976—1980. évi egyeztetett tervében elő­irányzott objektumokon több mint 3 milliárd rubel összegű beruházást eszközöltek. Ez év végére befejeződik a Szövetség gázvezeték (Oren­burg — Szovjetunió nyugati határa) objektumainak felépí-' tése. Ez biztosítja, hogy a Szov­jetunióból földgázt szálilíthas­sanak Bulgáriába, Magyaror­szágra, az NDK-ba, Lengyel­országba, Romániába és Cseh­szlovákiába. Ez a nagy épít­kezés a résztvevő országok több ezres nemzetközi építő kollektívája által végzett ha­tékony munkát példázza. * 1978-ban befejeződik a 'Vinnyica (Szovjetunió)—Al- bertirsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű első rend­szerközi viilamostávvezeték felépítése, ami biztosítja a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerei és a Szov­jetunió egységes energetikai rendszere párhuzamos munká­jának megkezdését, lehetővé teszi a kölcsönös viüamosener- gia-csere növelését, az egye­sített energiarendszerben részt­vevő országok villamosenergia ellátása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozását. Az ülésszak résztvevői üd­vözölték az űrkutatás terüle­tén való sokoldalú együttmű­ködés programjának gyakor­lati megvalósítását. Fontos fej­leményként értékelik a KGST- tagállamok állampolgáraiból álló nemzetközi személyzet el­ső útját, valamint a Szovjet­unió és Lengyelország űrhajó­sainak első közös űrrepülését. Az ülésszak jóváhagyta az 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogramo­kat az energetika, a fűtő- és nyersanyagipar, a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar, va­lamint a gépipar területén. Az ülésszak hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messzeme­nően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokoza­tos közelítésének és kiegyenlí­tődésének feladatait, nyújtsa­nak támogatást és segítséget a Kubád Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság gaz­dasága fejlesztésének meg­gyorsításában és hatékonysá­gának növelésében. AZ ENERGIA- A FÜTÖ- ÉS NYERSANYAG TERÜLETEN A-HOSSZÜ XÁYÜ EGYÜTT­MŰKÖDÉSI CÉLPROGRAM legfontosabb együttműködési intézkedéseként irányozza elő az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fűtőanyagfajták hazai készle­tei kitermelésének növelését és felhasználásának javítását, a KGST-tagállamok egyesített villamosenergia-rendszereinek továbbfejlesztését, a kőolaj, és földgáz hatékonyabb feldolgo­zását, fűtőanyagként való fel- használásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erő­feszítésével új kapacitások lét­rehozását a kohászati, vegy­ipari, cellulóz-papíripari és mikrobiológiai termékek elő­állítása területén. Az európai KGST-tagállamok és a Kubai Köztársaság ener­getikai problémáinak megol­dása érdekében területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőmű­veket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még két, egyenként 4—4 millió kilo­watt teljesítményű atomerőmű létesül, a testvéri országokba történő villamosenergia-szállí- tás céljából. A KGST-tagálla­mok ezeknek a feladatoknak a megoldására megszervezik az atomerőmű-berendezések gyártásának nagyarányú, sok­oldalú kooperációját. A MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMISZERIPARI HOSSZÜ TAVÜ EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLPROGRAM olyan együtt­működési intézkedések kidol­gozását irányozza elő, ame­lyek elősegítik a gabona termesztésének, az állatte­nyésztési termékek és más alapvető mezőgazdasági ter­mékek előállításának intenzív fejlesztését mindegyik KGST- tagállamban, továbbá a takar­mánybázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fej­lesztését. A KGST-tagállamok kedve­ző természeti viszonyainak eredményesebb felhasználása alapján előirányozzák továb­bá számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfajta ter­melésének és kölcsönös szállí­tásárnak a kiszélesítését. Intéz­kedések megvalósítását terve­zik a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és kemi­zálására, az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának megerősítésére. A GÉPIPARI IIOSSZD TÄ­vd együttműködési cél­program arra irányul, hogy biztosítsa a KGST-tagállamoa- ban a korszerű berenoezésea, gép- es müszeríajtaa gyár iá Sa­naa gyors ütemű fejlesztését, a fűtőanyag-nyersanyag ágazatok, a mezugazuuság, az e.eimiszer- ipar és maga a gépipar jobb ellátására a iegujaoo techniaai eszközökkel, továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folya­matok bevezetését. Ebben el­sőrendű szerephez jutnak azok az intézkedések, amelyek az atomerőművi berendezések, a kőolaj feltárására, kitermelésé, re és hatékony feldolgozására alkalmas berendezések, a szi­lárd fűtőanyagok és ásványi nyersanyagok kitermelésére és dúsítására használatos berende­zések gyártásának es kölcsönös szállításainak a növelésére irá­nyulnak. Az ülésszak megállapította, hogy a jóváhagyott hosszú tá­vú célprogramok a KGST-tag­államok közötti együttműkö­dés további bővítésének fontos tervezési-szervezési okmányai. E programok sikeres megva­lósítását biztosító alapfeladat­ként az ülésszak azt ajánlotta az országoknak és a tanács szerveinek, hogy p programok alapján dolgozzanak ki és kös­senek meg sokoldalú és kétol­dalú egyezményeket, a konkrét intézkedésekben való együtt­működésükről. A KGST-tagállamok delegá­cióinak vezetői nagy politikai és gazdasági jelentőséget tu­lajdonítanak a hosszú távú együttműködési célprogramok­nak és erről nyilatkozatot ír­tak alá. | Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a hosszú távú együttmű­ködési célprogramok megfelel­nek a KGST-tagállamok érde­keinek, ugyanakkor összhang­ban állnak, azzal a következe­tes és változatlan törekvésűk­kel, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fej­lesszék együttműködésüket minden országgal, társadalmi rendszerüktől függetlenül, töb­bek között nagyarányú nemzet­közi jelentőségű tervezetek megvalósításában az energeti­ka, az ipar, a közlekedés, a környezetvédelem stb. terüle­tén. Az ülésszak tudomásul vet­te, hogy a Jugoszlávia és a KGST-tagállamok közös érde­két képező kérdésekben Jugo­szlávia szervei részt fognak venni a hosszú távú együttmű­ködési célprogramok intézke­déseinek a kidolgozásában és megvalósításában. Kedvezően fogadták azt a tényt, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia érdekelt a sokoldalú és kétoldalú gazdasági, vala­mint tudományos-műszaki együttműködés bővítésében a KGST-tagállamokkal. Hangsúlyozták a KGST-tag­államok eltökéltségét, hogy bő­vítsék egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésüket a fejlődő országokkal. Az ülésszak ide­jén véleménycserét folytat­tak a KGST és az EGK kö­zötti kapcsolatok, valamint tárgyalások kérdésében. A KGST-tagállamok kor­mányfői annak a szilárd el­határozásuknak adtak kifeje­zést, hogy a jövőben is állan­dóan fejlesszék és mélyítsék a KGST-tagállamok együttmű­ködését a gazdaság, a tudo­mány és a technika területén, s azt olyan fontos tényezőnek tekintsék, amely aktívan járul hozzá a szocialista és kommu­nista építés terveinek sikeres teljesítéséhez, a szocialista országok népei összeforrottsá- gának és megbonthatatlan ba­rátságának megszilárdításához a marxizmus—leninizmus és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A KGST XXXII. üléssza­kának munkája a barátság, a teljes kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkö­rében folyt le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom