Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-24 / 147. szám
197S. JÚNIUS 24., SZOMBAT %Máao A szolidaritási hónap nyitánya Nagykátán Kim le Szak nagykövet Korea békés egyesítéséről beszélt A barátsági gyűlésen felszólaló Kim Ze Szűk nagykövet, mellette áll O Száng Kvon nagykövetségi titkár. Az elnökségben — balról Jobbra — Strassenreitter József, Varga Pál és Pataki Márton. Koppány György felvétele A koreai nép melletti nemzetközi szolidaritás holnap kezdődő hónapja alkalmából pénteken gyűlést rendeztek Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben. A közös gazdaság farmosi úti központjában a házigazdákon kívül a nagyközség szövetkezeteinek, intézményeinek küldöttei, valamint a Telefongyár, a Nagykőrösi Konzervgyár munkáskűl- döttségei is részt vettek. A termelőszövetkezeti központ zsúfolásig megtelt nagytermében melegen fogadták a résztvevők Kim Ze Szűköt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetét, Zo Ze Hjong alezredest, katonai és légügyi at- tassét, O Száng Kvon nagykövetségi titkárt. A járási székhely és a jelenlevők nevében köszöntötte őket Pataki Márton, a nagykátai járási párt- bizottság első titkára, Varga Pál, a tsz elnöke, valamint a nagyközség és a szövetkezet más vezetői. Részt vett az ünnepi eseményen Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára is. A magyar és a koreai himnusz nyitotta meg a gyűlést, majd Kiss Tibor, a nagyközségi népfrontbizottság elnökének, a járási hivatal elnökhelyettesének bevezető szavai után megemlékező beszédet mondott Strassenreitter József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főmunkatársa. Utalt arra, hogy a két testvéri ország — hazánk és Korea — közötti távolság csak földrajzi értelemben nagy. Ezzel szemben népeink eszméi nemcsak közel állnak, hanem azonosak. Együtt haladunk a munkában, a pusztító háborúk elleni harcban, az emberiség teremtette értékek védelmében. A szocialista országok új típusú — a történelemben eddig ismeretlen — szövetséget alkottak, a békés építésre,.egymás segí.té-, sére, a világbéke ráégóvására. Ennék a szo^étséghek " egyik biztos láncszeme a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A koreai nép megállta helyét az idegen elnyomók, az imperialista ' agresszorok elleni harcban, de képes volt új országot teremtő erőfeszítésekre is. Olyan sikereket ért el — a gazdasági és társadalmi életben — egyaránt —, amelyek kivívták korunk államainak elismerését. A KNDK a hetvenes évek elejére Japán után Ázsia legdinamikusabban fejlődő országa lett. Az ország kormánya számtalan javaslatot tett 1953. óta a kettéosztott nemzet egyesítésére, de a dél- koreai Pák Csőn Hi-rezsim egyet sem fogadott el. Mégis reméljük — hangsúlyozta az előadó —, hogy a koreai nép igazságos törkevéseit meg fogja valósítani. A gyűlés résztvevőihez ezután Kim Ze Szűk nagykövet szólt. Különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy Koreában 25 éve elcsendesedett ugyan a háború zaja, de a fegyverszünet helyébe mind a mai napig nem lépett tartós béke, nem valósulhatott meg az ország békés egyesítése. — A koreai háború az emberiség történetének egyik legkegyetlenebb agresszív imperialista háborúja volt — mondotta. — Barbár bombázások hamuvá változtatták a békés városokat, falvakat, baktérium- és vegyifegyverek pusztították a hazafiakat, asszonyokat, gyerekeket. Az imperialisták azonban bármiféle eszközökhöz folyamodtak is, nem tudták elérni céljukat. Mégis, az amerikai imperialisták máig sem adták fel agresz- szív céljukat Koreával szemben, lábbal tiporják a nép nemzeti szuverénitását, továbbra is megszállva tartják Dél-Koreát, s végsőkig kiélezték a koreai félszigeten a feszültséget. Az országot örökre szét akarják szakítani, hogy déli részét megtarthassák — gyarmati sorban — katonai támaszpontjukként. A nagykövet befejezésül részletesen- elemezte a--két-rész-* -re szakított hazájúk békés egyesítésével kapcsolatos elgondolásaikat, törekvéseiket, amit a résztvevők nagy figyelemmel és egyetértéssel hallgattak. A beszéde után felcsattanó taps alátámasztotta, hogy őszinte és megbonthatatlan népeink barátsága. A fő feladat: a szocialista építőmunka támogatása Két és fél esztendő tevékenységét értékelte a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Amint arról lapunk első oldalán hírt adtunk, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa pénteki ülésén áttekintette az 1975-ben tartott megyei küldöttértekezlet óta végzett munkát. Az SZMT elnökségének írásos jelentéséhez — amit a tanács tagjai előzetesen kézhez kaptak — Jámbor Miklós vezető titkár fűzött szóbeli kiegészítőt. MéHegen a tavalyi eredmények Két országgyűlési bizottság vitatta meg a költségvetés végrehajtását A tervet túlteljesítve, az országos építőipar tavaly az előző évinél 6,6 százalékkal több építési-szerelési munkával végzett — vonta meg a mérleget Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának pénteki ülésén. Kiemelte: a nagyberuházások még mindig viszonylag lassan készülnek el, éppen ezért a kiemelt építkezéseken dolgozó vállalatok az eddiginél is több gépet, felszerelést kapnak a jövőben. Sok a teendő a lakótelepi építkezéseknél is, többnyire késve készülnek el az üzletek, az óvodák, bölcsődék. Sürgető a szemlélet- változás meglévő értékeink megóvásában is, mert hiába építenek például az országban százezerszám új lakásokat, ha a régiek — felújítás híján — szép lassan tönkremennek. A szállítási és hírközlési ágazatban az 1976. évinél jobb munkáról vallanak a statisztikai adatok. Klézl Róbert miniszterhelyettes elmondta, hogy korszerűsítettek 360 kilométernyi vágányt, 6462 új távbeszélő főállomást kötöttek be és 1620 kilométernyi közút burkolatát erősítették meg — ezek a kiragadott számok és fények is bizonyítanak. J A vitában a képviselők szó- ‘Sl tették, hogy rövidesen nem- ■.*iik a felszabadulás előtt, harn a 12—14 éve épült la- aelepek, panelépületek is ,*regednek, s gondjuk az tőipar nyakába szakadt. Az ÉVM ezért jelöljön ki vállalatokat a fenntartási munkák elvégzésére, a lakosság szolgálatára. Többen érveltek amellett, hogy — akár a lakásépítés csökkentése árán is — de időben adják át az új telepek üzleteit, orvosi rendelőit. Szó- vátették: kevés a levélkihordó, a hírlapkézbesítő, és a munkaerőhiány elsősorban a vidéki településeket, ott is a községeket sújtja. A parlamenti tanácskozás Gyarmati Jánosnak, az építési és közlekedési bizottság elnökének zárszavával ért véget. ★ Az elmúlt évben a keresőképes lakosság 9 százaléka — szám szerint: 460 ezer ember — dolgozott a kereskedelemben: ez több mint 150 ezerrel haladja meg a 12 évvel ezelőttit. s egyben azt is jelzi, hogy a kereskedelmi dolgozók száma lassan, de állandóan emelkedik. A forgalom azonban a létszám gyarapodást lényegesen meghaladó mértékben növekedik, s ha azt akarjuk. hogy a vásárlás körülményei javuljanak, a zsúfoltság se fokozódjék tovább az üzletekben. az eddigieknél nagyobb ütemben kell fejleszteni a bolti kiszolgálást segítő beruházásokat, a bolti dolgozók munkájának gépesítését — hangsúlyozta Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter az országgyűlés kereskedelmi bizottságának pénteki ülésén, amelyen a bel-, a külkereskedelem és az idegenforgalmi ágazat 1977. évi költségvetésének végrehajtását vitatták meg a képviselők. A Palkó Sándor elnökletével megtartott ülésen külön- külön írásos előterjesztésben adtak számot tavalyi munkájukról az érintett ágazatok. Az írásos beszámolókat kiegészítve Sághy Vilmos egyebek között hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi szolgáltatások színvonalát elsősorban a félkész, előrecsomagolt termékek arányának növelésével, hűtő-, mosogató- és takarítógépek beszerzésével kívánják emelni. A tájékoztatót követő vitában kilencen kértek szót. A kérdésekre válaszolva Sághy Vilmos a Balaton-kör- nyék fejlesztésével kapcsolatos kérdésre elmondotta: alig épült például új szálloda, ezért átmeneti megoldásként a nyaralóházak gyorsabb ütemű építése és a fizető vendéglátó szolgáltatás fejlesztése enyhíthet a gondokon. A külkereskedelmi vállalatok meglepően magas arányú nyereségével kapcsolatos kérdésre válaszolva Szalay Béla külkereskedelmi államtitkár rámutatott: mivel e jövedelmek szabályozásában 1980 előtt nem várható lényeges változtatás, átmeneti megoldásként esetleg a szerződéses kapcsolatok keretében lehetne kedvezőbb arányban megosztani a külkereskedelmi vállalatok nyereségét. Kulátni kell a hatásosabb módszereket A jelentés és a szóbeli kiegészítés egyaránt azt a tapasztalatot emelte ki bevezetőként és legfontosabbként, hogy a szalcszervezeti szervek a beszámolási időszakban eredményes erőfeszítéseket tettek a népgazdasági és a helyi feladatok összefüggéseinek felismertetésére, a dolgozók bevonására a döntések előkészítésébe. A szakszervezetek tevékenységének középpontjában a szocialista építőmunka sokoldalú támogatása állt, s továbbra is ez a cél. Nem új feladatokat kell tehát megjelölni — mutatott rá az SZMT vezető titkára —, hanem hatásosabb eszközöket, módszereket keresni, s hogy vannak ilyenek, azt a megyében jó néhány kezdeményezés bizonyítja. Részletesen foglalkozott az írásos jelentés, valamint a szóbeli kiegészítés a gazdasági építőmunka eredményeivel, a megye gazdasági, társadalmi fejlődésének jellemzőivel, s örömmel állapíthatta meg, hogy mindezekben döntő része van annak a több mint kétszázezer szervezett dolgozónak, akik Pest megyében tevékenykednek. A sikerek fényében világosabban kirajzolódnak a teendők, így a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsítása, az, -üssmT-ős,..munkaszervezés ..ki-, nálta tartalékok hasznosítása. Teljes, mert átfogó kép rajzolódott ki a tanács tagjai előtt arról, a beszámolási időszakban az elnökség milyen kérdéseket tárgyalt meg a gazdasági építőmunkával ösz- szefüggésben, miként tett eleget annak a kötelezettségének, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményeinek alakulását. Nagy helyet kapott a jelentésben — s a szóbeli kiegészítés ugyancsak aláhúzta a téma fontosságát — a munka- körülmények fejlődése. Más szervekkel együttműködve a szakszervezetek hatásosan dolgoznak annak érdekében, hogy az ipar és a többi ágazat technikai, technológiai korszerűsítése tartalmazza a munka- körülmények tervszerű javítását is. Ennek ellenére a kialakult helyzetet nem lehet megnyugtatónak ítélni. Még mindig magas a foglalkoztatottak táborán belül a balesetet szenvedett dolgozók aránya, s változatlanul az okok listájának élén áll az anyagmozgatás, a szállítás korszerűtlensége. örvendetes, hogy a kollektív szerződések ma már kellő figyelmet szentelnek a munkakörülmények alakulására, ám a szerződésben foglaltak egy része némely munkahelyen papíron marad. Növekszik az érdeklődés a politikai ismeretek iránt Kiemelkedő fontosságúnak ítélte meg az SZMT elnökségének jelentése azt a változást, mely a szakszervezetek nevelőmunkájában, a mozgalom politikai hatásának fejlődésében tapasztalható. Sokrétűbbé vált a tevékenység, jobban átfogja a politikai oktatástól a közművelési feladatokig terjedő teendőkört. A szakszervezetek megyei tanácsa és annak elnöksége rendszeresen megtárgyalta a nevelőmunka aktuális feladatait, s határozatokkal, ajánlásokkal is elősegítette a tartalmi jellemzők erősödését. A fejlődést sok más mellett bizonyítja az is. hogy 1975 óta több mint négyezerrel növekedett a szakszervezeti politikai oktatásban résztvevők száma, s ma a szervezett dolazdagodása előnyösen érez- ető a szakszervezeti csopor- ok életében is, mert megbe- zéléseik rendszeressé váltak, itt érdemibb vélemények íangzanak el, mint korábban. Az SZMT elnökségének je- entése elemezte a szakmakö- :i bizottságok helyzetét, munkájuk jellemzőit, s mint megállapítja, itt jelentősek az elérések. Vannak települések, ihol a szakmaközi' bizottság •endkívül eredményesen dolgozik, s olyan helyek is, ahol pusztán formailag létezik. Az ünökség éppen ezért megtárgyalta a tapasztalatokat, s negfelelő határozatokat holott a munka javítására, a izakmaközi bizottságok kellő rangjának elérésére. összegezően mind az írásos myag, mind a szóbeli kiegészítés az 1975. évi küldöttértekezlet óta végzett munkát íredményesnek ítélte meg, s az elért szint módot nyújt arra, hogy a következő időszak növekvő követelményeinek a szakszervezetek a megyében megfeleljenek. Jelentősek a még föháraihn tartalékok Az írásos jelentések és a szóbeli kiegészítések együttesen kerültek megtárgyalásra, összesen 15-en kértek szót, közöttük a szakmai megyebizottságok titkárai is, akik tömör áttekintést nyújtottak egy-egy ágazat tevékenységéről, szakszervezeti munkájának eredményeiről. A hozzászólók mondandójának központi gondolata kétségtelenül a munka célratörőbbé tétele volt. A sokféle észrevételből könnyen - következtethetett a testület arra, hogy. .még mindig jelentősek a feltáratlan, illetve a veszni hagyott tartalékok. Ez éppúgy igaz ä „gazdasági építőmunka különböző területeire, mint a szakszervezetek politikai tevékenységének sokoldalú fejlesztésére. Erről beszélt egyebek között Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese is, aki egészében eredményesnek ítélte meg a megyében tevékenykedő szak- szervezeti szervek munkáját. Felszólalásában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minél nagyobb szerep jusson a helyi szakszervezeti testülé- teknek és aktivistáknak nemcsak a feladatok végrehajtásiban, hanem a döntések előkészítésében is. Arató András, a megyei pártbizottság titkára a pártbizottság vezetésének elismerését tolmácsolta a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak, majd arról szólott, hogy milyen társadalmi, gazdasági feladatok állnak a megye előtt. Nagy figyelmet kapott a téma tárgyalásakor a termék- szerkezet változása, erről beszélt többek között Nagy Lajos, a Csepel Autógyár vszb- titkára, Szabó Gyuláné, az SZMT ifjúsági bizottsága nevében, s valamennyi felszólaló azt a -meggyőződését hangoztatta, hogy e rendkívül kényes és bonyolult feladatban a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozó emberre, mert hiszen végső soron ő a megvalósítója a termékszerkezet korszerűsítésének. Többen kitértek arra is. így Barna Istvánná, a MEDOSZ megyebizottságának titkára, hogy a technikai, technológiai fejlesztéssel párhuzamosan, tervszerűen javítani szükséges a munkakörülményeket és -feltételeket, s erre mind a gazdasági vezetőknek, mind a szakszervezeti szerveknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Jámbor Miklós a hozzászólásokban elhangzottak összefoglalásaként azt húzta alá, hogy mód van a feladatok sikeres végrehajtására, s az SZMT elnöksége ennek érdekében egyebek között tervezi, hogy szakszervezeti aktívaértekezletet szervez a nyár végén. M. O, gozók 21 százaléka gyarapítja ilyen módon ismereteit. Megkülönböztetett figyelemmel elemezte mind az írásbeli jelentés, mind a szóbeli kiegészítés a könművelődési féladatok végrehajtását. Az SZMT a munkásművelődés helyzetének átfogó értékelése után középtávú programot dolgozott ki s bocsátott a megyében tevékenykedő szak- szervezeti szervek, testületek rendelkezésére. Ennek a programnak a végrehajtását az elnökség folyamatosan figyelemmel kísérte, s rendszeresen koordinálták a munkát a párt- és tanácsi szervekkel. A munkásművelődés feltételeinek javítása érdekében a szakszervezetek kezdeménye- zően léptek fel a munkahelyeken az anyagi, tárgyi, személyi adottságok megteremtéséért, illetve bővítéséért. Lényeges feladatokat vállaltak a munkásművelődés, s általában a közművelődés fejlesztésében a szakmai megyebizottságok, s ez ismételten bizonyította az összehangoltság fontosságát és eredményességét. A művelődési teendők sikeres megvalósításában része volt a szak- szervezetek könyvtárhálózatának — a központi könyvtár 179 letéti könyvtár munkáját segíti a megyében —, elsősorban az olvasómozgalom eredményeinek gyarapításában jeleskedtek az ez?fr a" területén' dolgozó szakszervezeti aktivisták. Aktíiícbhok a taggyűlések, a csoportmegbeszélések Szóbeli kiegészítőjében az SZMT vezető titkára az írásbeli jelentéssel egybehangzóan nagy nyomatékkai tért ki a választott szakszervezeti szervek irányító tevékenységének alakulására, a testületek és a tagság kapcsolatára. Mint megállapította, a " Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusa útmutatásainak megfelelően az irányító munka egyre inkább a lényegi kérdésekre koncentrál, s ez nemcsak a testületi tevékenység hatásosságát növeli, hanem erősíti a demokratizmust is. A tanács tagjai összefoglaló képet kaptak a szakmai megyebizottságok szervező munkájáról, az elnökség munka- módszereiről, s arról is, milyen formákban vált rendszeressé és tervszerűvé a szak- szervezeti tisztségviselők képzése. Változatlanul gondokai okoz azonban, hogy a nem megyei székhelyű vállalatok, trösztök szakszervezeti tanácsaival, bizottságaival ma ti gyenge a kapcsolat, tájékoztatás híján a megyei szakszervezeti szervek csak késve értesülnek a gyáregységekre vonatkozó állásfoglalásokról. Tekintélyes eredményekről adhatott számot az SZMT elnökségének jelentése az alapszervezetek munkájának alakulásnál. önállóbbak és kezdeményezőbbek, mint voltat korábban, s ennek köszönhetően megnőtt a tagság aktivitása a szakszervezeti taggyűléseken. A szervezett dolgozók mind nagyobb része tanúsít érdeklődést nemcsak közvetlen munkája, hanem munkahelye tágabban vett feladatai iránt, s ez tapasztalható a szakszervezeti tevékenységnél is. Jámbor Miklós az elnökség nevében részletesen elemezte a bizalmiak munkájának fejlődését. s hangsúlyozta, hatás- és jogkörük növelése, a bizalmi tanácskozáscfk rendszere teljes egészében beváltotta az előzetes reményeket, A bizalmi munka tartalmi jegyeinek
