Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

an 1978. JÚNIUS 24., SZOMBAT Tizenegy napos oktatás kéthetenként szabad szombat az iskolákban öt éve kezdődött a kísérlet: 17 általános iskolában és 1 gimnáziumban 11 napos ok­tatási ciklust vezettek be, így a diákoknak és a pedagógu­soknak minden második szom­batjuk szabad lett. A kedve­ző tapasztalatok alapján 1976- ban az oktatási miniszter le- hetővé tette, hogy valameny- nyi általános iskola alsó ta­gozata áttérjen a 11 napos ta­nításra. Nem volt tehát köte­lező ekkor még a második he­ti szabadnap bevezetése, de a szülők, a pedagógusok és a kisdiákok örömére az alsó tagozatos osztályok 80 száza­léka élt a rendelkezés kínál­ta lehetőséggel. Két év tapasztalatai r — Két év elegendő tanul­ságul szolgált ahhoz, hogy a 11 napos oktatási ciklust ren­deletileg kötelezővé tegyük az ország összes általános iskolá­jának az alsó és felső tagoza­tában is — mondta tájékoz­tatójában Szabó László, az Oktatási Minisztérium általá­nos iskolai főosztályának ve­zetője. — Az idén szeptem­ber elsején életbe lépő rende­let vonatkozik az általános is­kolai napközi otthonokra, a kisegítő iskolákra és a diák­otthonokra is. Nem kötelező a rendelet végrehajtása a bentlakásos gyógypedagógiai intézetekben és a nevelőott­honokban. De az utóbbi in­tézmények helyi vezetőinek belátására bízzuk, a megvaló­sítást, amennyiben saját erő­ből képesek kapcsolódni az új oktatási rendhez. Azért tesz­szük ezt a megkülönböztetést, mert az intézetek és otthonok gyakorlatilag 24 órás, folya­matosan működő oktatási in­tézmények. Hosszabb tanév A 11 napos nevelési és ok­tatási ciklus lényege, hogy a gyerekek minden második né- ten szabad szombatosak, s igy kéthetes ciklusonként (vissza­térően) változik az órarend­jük is. A szabad szombat be­vezetésével az eddigi 198 na­pos oktatási év 192-re csök­ken, de a napi óraszámok vál­tozatlanul maradnak. Azon­ban az új nevelési, oktatási tantervek bevezetésével a tan­anyag tovább nem szűkíthető, s az óraszámok további mér­séklésére sincs lehetőség. Ezért a miniszteri rendelet meghosszabbítja a tanévet: az általános iskolák I-től VI. osz­tályosai június 15-ig járnak majd iskolába, a két felső osz­tály pedig június 20-ig. De a rendelkezés lehetővé teszi, hogy azokban az iskolákban, ahol korábban befejezik a 192 napos tananyagot, ott már jú­nius 10-én befejeződhet a ta­nítás. A családhoz alkalmazkodva — Az új rendelkezés beve­zetésével elsősorban az volt a célunk, hogy a gyerekek több időt tölthessenek szüleikkel, a családi környezetben — foly­tatta a főosztályvezető. — Még 1971-ben került sor a reprezentatív felmérésre, melynek keretében a szülők 85 százaléka úgy nyilatkozott, hogy amikor szabad szombato­Hetedszer Veresegyház Pest megye fiataljai hetedik alkalommal találkoznak jú­nius 29. és július 2. között Ve­resegyházon. A találkozók tör­ténetét a bővülő lehetőségek fémjelzik leginkább. A soro­zat irodalmi színpadokkal, vers­mondókkal és ifjúsági klubok­kal kezdődött. A következő esztendőben már a képzőmű­vészek, legutóbb a fotóamatő­rök jelenléte tette színesebbé és gazdagabbá a háronnnapos együttlétet. A hetedik találko­zó bizonyos mértékig ismét el­tér a korábbiaktól. Az idén rendezünk pince­színházat, ugyanakkor folytat­juk a múlt évben megkezdett utcaszínházi, valamint üzem­színházi rendezvényeinket is. A színpadokat a szakmai zsűri elmúlt évi javaslata alapján hívtuk meg többek között Ba* lassagyarmatról, Kecskemét­ről, valamint Csehszlovákia galántai járásából. Űj színfolt lesz az idén az is, hogy a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár filmesei ez alkalom­mal felvételt készítenek a ta­lálkozó egész programjáról. Ifjúsági klubjaink a Pest megyei Klubtanács Mi vilá­gunk című pályázat feltételei­nek teljesítése alapján kapott meghívást Veresegyházra. Az elkészült klubtörténetek mel­lett a fiataloknak itt kell bizo­nyítaniuk jártasságukat és rá­termettségüket egy sor feladat megoldásával. Klubkiállításo­kon, valamint egy-egy rövid bemutatkozással ismerkednek meg a találkozó résztvevőivel a klubosok. A pályázaton kiír­tak alapján vetélkedőt is ren­dezünk, ezek mellett minden klub egy-egy VIT-fővárost mu­tat be július elsején, szomba­ton délután. A találkozó értékelése során ítélik oda az idei kiváló amatőr címeket, valamint a klubok találkoznak az Országos Klub­tanács képviselőivel, akik tájé­koztatót adnak munkájukról és a klubok előtt álló felada­tokról. Ez évben sem marad el a találkozók jmmár hagyomá­nyos színfoltja: az éjszakai tár­sadalmi munka. Nem lesz hiány a jó ízekben, sem, hi­szen az étkeztetéssel ismét a Váci Mihály Művelődési Köz­pont nyugdíjasklubjának tag­jai gondoskodnak. Furuglyás Géza, a művelődési ház igazgatója j sak, szívesen vennék, ha együtt lehetnének gyerme­kükkel. A kísérleti időszak bi­zonyította, hogy jelentősen csökkent az alsó tagozatokban az egynapos (szombati, illet­ve hétfői) hiányzások száma. Fontos ezt megjegyezni azért, mert az iskolák maguk dönt­hetik el, maguk választhatják ki, hogy melyik szombat le­gyen szabad. Hiszen értelem­szerűen alkalmazkodni kell a szülök többségének szabad szombatjához. Ezeken a na­pokon kötelezően működni fognak a napközi otthonok, amelyek foglalkoztatják azo­kat a gyermekeket, akiknek a szülei dolgoznak. Mindezek mellett az úttörőszervezetek a szabad szombattal összhang­ban rendeznek programokat, s bízunk abban is, hogy a művelődési otthonok gondol­nak majd az iskolásokra. Az új tantervekbe építve Lapunk munkatársának kér­désére a főosztályvezető el­mondta, hogy a 11 napos cik­lus bevezetésénél gondoltak a jelenleg három műszakban oktató iskolákra is. Az új ta­nítási rend nem növelheti ezeken a helyeken sem az óra­számokat, s a gyakorlati be­vezetésnek — a helyi adottsá­gok rugalmas figyelembevéte­lével — nem lehet akadálya. Egy további kérdésre vála­szolva Szabó László hangsú­lyozta: éppen az új nevelési és oktatási tantervek beveze­tése indokolja, hogy ez évtől térjünk át a 11 napos ciklus­ra, hiszen ezek elkészítésénél már figyelembe lehet venni a szabad szombatot is. A tanév meghosszabbítása várhatóan kedvezőtlen visszhangot vált ki, de ezzel összhangban tud­ni kell azt is, hogy Európá­ban éppen Magyarországon volt eddig legrövidebb a tan­év. Az országok többségében- június 30-ig tart az óktatás. A rendelet alkotói figye­lembe vették a pedagógusok anyagi érdekeltségét is. A ta­nítók és a tanárok jövedelme nem csökken a szabad szom­batok bevezetésével. Kr. Gy. Nyári verseny — gyerekehiek A VÁCI UTTÖRŐHÁZ SZERVEZTE Előre! Bátran, okosan! Ez a jelszava annak a nyári ver­senynek, amelyet a váci Ha­jós Alfréd úttörőház hirdetett meg az őrsöknek. A program kidolgozóit, Czifra Istvánná tanárnőt, módszertani felelőst és Czáder Mártát, az úttörőház munkatársát az vezérelte, hogy a tanulók hasznos, kulturált szünidei elfoglaltságáról gon­doskodjanak. Timuri munka Az úttörőház felhívására ötven őrs jelentkezett. A bene­vezettek még a tanév alatt megkapták a feladatjavaslato­kat, melyeket úgy állítottak össze, hogy azok a közösségi életet, a közös munkát támo­gassák. Az egyik fő szempont volt az is, hogy minél több gyereket vonjanak el a tartal­matlan lézengéstől, a meggon­dolatlan játékoktól. Pontozási rendszert is al­kottak. Minden feladat értéke szerint -bizonyos számú pon­tot kap. így ősszel könnyű dolguk lesz az értékelőknek, amikor eldöntik, melyik há­rom őrs lesz a győztes. Mert a díjak is csábítóak. Akik az az első helyre kerülnek, ju­talmul kétnapos pécsi vagy egri kiránduláson vesznek majd részt. A második hely egynapos kirándulás, a harma­dik pedig értékes tárgyjutalom. S hogy ezért mit kell tenni a pajtásoknak a szünidőben? Nincs a feladatok között olyan, aminek megoldása ne lenne öröm. Szerepel a prog­ramban közös kerékpártúra, gyalogtúra, aszfaltrajzverseny és tábortűz. Értékes pontokat lehet szerezni a rendszeres oU vasással, könyvtárlátogatással, az úttörőház rajzpáiyázatá- hoz csatlakozással is. A közös­ségi szellem erősítését szolgál­ják az olyan feladatok, mint a kisdobosok és óvodások patry- nálása, valamint az ügyivé­A potdk és Nagykőrös A KALOCSAI SZÁLLÁSOK NÉPÉNEK MŰVÉSZETE Kik is azok a poták? — Ezt talán még a szakemberek na­gyobb része sem tudná meg­mondani, ellenben a kalocsai népművészetről szinte minden­ki tud. A pota szó egyébként ismeretlen eredetű, olyan ma­gyar népcsoportot jelent, mint pl. a matyó, és még abban is hasonlítanak, hogy mindkettő nem régi eredetű és színes és virágokkal ékes népművésze­tet alakított ki, melyeknek hí­re régen átlépte hazánk hatá­rait. A poták Kalocsa mezőváros­ból végleg a szállásokra (ta­nyákra) kiköltözött, a jobbágy­ságtól felszabadult parasztok voltak, akik a múlt század má­sodik felétől kezdték kifeste­ni szobáik falát, kapták fel a színesebb bútorokat, cserép­edényeket és utoljára — váro­sias hatásra — a hímzett vise­leti darabokat is. A nagykőrösi Arany János Múzeum e hó végéig nyitva tartó kiállításából azt is meg­tudjuk, hogy a kalocsai nép­művészet nem hirtelen, hanem csak jó félévszázad után borult virágba, és időközben a virág­díszek is mind tömörebbekké váltak, egyre nagyobb felüle­tet töltöttek be és színesed­tek is: a kezdeti fehér-fekete- kék-piros alapszínt 27-féle tar­ka egyveleg váltotta fel, de a különféle árnyalatok száma már eléri a negyvenet! Hason­ló a helyzet a virágdíszekkel is: eleinte kékfestő mintákról, selyemruhák ábráiról lesték le ezeket és kezdték kézzel is elő­rajzolni, majd a mezők és a kertek virágai „beköltöztek” a lakásokba: szinte elborították a falakat, a bútorokat, főként pedig a viseletét, és most leg­utóbb már a cserépedényeket is. (Talán ezekre illenek a leg­kevésbé.) Legalább 40-féle vi­rágot lehet a díszített darabo­kon összeszámlálni; e bőség a magyar népművészetben egye­di eset! A kalocsai népművészet egyébként is magyar és nem­zetközi viszonylatban egyaránt különleges fejlemény: itt még a gyermekek is színes viselet­ben jártak: szinte mini-felnőt­tekként öltöztették őket egy időben, a férfiak ingét is ki­hímezték, és ami nálunk iga­zán párját ritkítja: a szobák falát is kifestették tarkára. De van még ezeknél is különö­sebb: a bútorok, a falak és a viseleti darabok díszei nagyjá­ból azonosak, naturális virá­gokká tesmészetesen tarkák a színek is, és a híres pingáló asszonyok nagyobb része más művészeti ágban, pl. a hímzés­ben is jeleskedik. Korábban a bútor, a fal vagy a viseleti darabok szemmel jobban látható, főbb helyeit díszítették, a minták közt ural­kodó volt a koszorúnak neve­zett, ismétlődő szegélydísz, utóbb már az egész felületek­re kiterjedő csokros virágmin­ták váltak uralkodóvá. A tú­rái és a sióagárdi hímzés és díszítés mellett a kalocsai élt legtovább; még 1976-ban is megfigyelte dr. Bárth János múzeumigazgató — akinek a kalocsai népművészet korai szakaszáról éppen most jelent meg a könyve és ő írta a nagy­kőrösi kiállítás forgatókönyvét, vezetőjét is —, hogy a népmű­vészet egyik mestere még egy Korai kalocsai hímzés részlete tanulmányi kiránduláson is hátra maradt, hogy az Eszter­gomban kiállított múzeumi tárgyakról új mintát rajzol­jon! Az Élet és Tudomány éppen most közli sorozatban a mú­zeumi kiállítások kiskátéját, dr. Bárth Jánoson kívül dr. Nó­rák László múzeumigazgatóé a legfőbb érdem, hogy ez a Nagykőrösön bemutatásra ke­rült kalocsai népművészeti ki­állítás minden elvi és gyakor­lati követelménynek megfe­lel. Katona Imre docens zett Timuri munka, a rászo­ruló emberek megsegítése. Kincstárgyarapílók Sok gyerek tölti a vakációt lakóhelyétől távol, ám emiatt nem rekeszti ki magát senki, a versenyből. Feladatuk, hogy megismerjék azt a vidéket, ahol nyaralnak,. írjanaak is­mertetőt róla. Ök az őrsi kincstárat is gazdagíthatják, ha egy-két jellegzetes emlék­tárgyat hoznak magukkal. Természetesen az értékelés­nél nemcsak azokat a felada­tokat veszik figyelembe, me­lyek a javaslatban szerepel­nek. Örömmel elfogadnak min­den olyan ötletet, egyéni kez­deményezést, mely a közös munkát bizonyítja. Hiszen a verseny lényege, hogy min­denki érdekelt benne, egyéni cselekvéssel járul hozzá a közösség eredményeihez. A munkába, szórakozásba és sportolásba a felnőtteket is be­vonják a pajtások. Akciójuk igazolására szülőket, iíiveze- tőket kérnek meg. Jövőre megismétlik A Hajós Alfréd Úttörőház vezetősége a nyári versennyel a lakóterületi úttörőéleteit kí­vánja fellendíteni. Tervük, hogy az idén szerzett tapasz­talatok álapján az elkövetke­zendő években hasonló verse­nyeket szervezzenek. Kezdeményezésük figyelmet érdemel. Koffán Éva Váci siker Nemzetközi mezőnyben A június 16 és 23 között Debrecenben lezajlott magyar —finn fizikai diákversenyen szép sikerrel szerepeltek a magyar középiskolások. Az el­ső díjat Kaufjmann Zoltán, a Váci Sztáron Sándor Gimná­zium III. osztályos tanulója nyerte. A második helyen Kálvin Sándor, a Debreceni Kossuth Lajos Gimnázium ne­gyedik osztályos tanulója és Csordás András, az Esztergo­mi Dobó Katalin Gimnázium harmadik osztályos tanulója, míg a harmadik helyen a Pasi Koessi és Pamu Pietäkuinen finn diák, valamint Bene Gyula, a Miskolci Földes Fe­renc Gimnázium harmadik osztályos tanulója végzett. Kar in t by-gyű rűsök Karinthy Frigyes születés­napján — immár negyedik al­kalommal ítélte oda a Ka- rinthy-gyűrűt a Magyar Rá­dió elnöksége; ezúttal a két népszerű humoristát, Mikes Györgyöt és Somogyi Pált ju­talmazták kiemelkedő rádiós tevékenységükért. A rádió elnöksége és az iro­dalmi főosztály alapította gyű­rűt eddig Marton Frigyes, Komlós János és Szilágyi György kapta meg. A Karinthy-gyűrűt Hárs István, a Magyar Rádió elnö­ke nyújtotta át pénteken a rádió székházában. Akik szeretnek énekelni VENDÉGVÁRÓ MŰVELŐDÉSI HÁZ TÁPIÓSZECSŐN A tápiószecsői művelődési ház a közelmúltban megkapta a kiváló címet,’'amelyet a Kul­turális Minisztérium pályáza­tán nyert el. Vezetője Ofella Sándor külön jubileumot is ünnepel, az idén kezdte el öt­venedik munkaévét — 1950-ben vettem át a tá­piószecsői Damjanich János Művelődési Ház vezetését meséli. — Már korábban ak­tív népművelő voltam, rend­szeresen dolgoztam, megalakí­tottuk a tápiószecsői népi együttest. A tartalmi munka mellett a legnagyobb gondunk a korszerűtlen művelődési ház toldozgatása-foldozgatása volt, amíg végre eljutottunk a mos­tani elfogadható állapothoz. T ápióvolgyl népliagyományok A művelődési ház egyik leg­fontosabb célja ma is a tápió­szecsői, illetve a tápiómenti folklór hagyományainak rend­szeres ápolása. Pávakörünfc vasárnap délutánonként és al­kalomszerűen tart énekes fog­lalkozásokat. Ez a művelődési ház legnépesebb klubja. Tag­sága bejáró üzemi munkások­ból, a sportkör labdarúgóiból, a község más lakóiból, áll, de besegítenek a népi együttes tagjai is. A pávakör foglalko­zásai kötetlenebbek a népi együttesénél, főleg népdalokat énekelnek együtt. Összejövete­leiken ott vannak a családta­gok, ismerősök, általában olyan emberek, akik szeretnek énekelni, de nem szívesen sze­repelnek a nyilvánosság előtt. Az együttes csaknem har­minc éve gyűjti, ápolja és színpadra viszi a Tápióvölgye dalait, táncait, szokásait. Rit­ka az olyan esztendő, amikor nem állítanak össze helyi gyűj­tésű játékot. A legsikeresebbek meg is maradnak állandó re­pertoárjukban, amelyből, ha kell, kétszer két órás műsort is össze tudnak állítani. A közel­jövő legfontosabb feladata az, hogy alakuljon esv állandó zenekaruk, megfe'elő szakem­ber vezetésével. Ez a dalok gyűitésében. összeállításában és betanításában is változást hozhatna létre, az együttes színvonalát is emelné. Üttörőegyüttesük is jubilál. 25 éves hagyományokra tekint vissza, a régebbi gyermekcso­portok tagjai ma már a felnőtt gárdát erősítik. Három generáció Külön próbákat tart a húsz- tagú néptáncegyüttes Walter. Janos vezetésével, A csoport szintén helyi, saját gyűjtésű táncokat ad elő, de foglalkoz­nak más tájegységek motívu­maival is. Szecsői tapsos, Sze- csői. dobogás, Lakodalmas tánc, Huszártánc, Bodroghalmi pá­ros a legnépszerűbb számaik. Tematikus táncjátékaik össze­állítása előtt megnézték a Tu­dományos Akadémia táncszak­osztályának archívumában őr­zött szecsői táncfelvételeket, hogy azok a motívumok is be­kerülhessenek, amelyekre a község legidősebb lakói sem emlékeznek már. Nincs uborkaszezon Természetesen nemcsak a népi hagyományokat gyűjtiK rendszersen tartanak klubfog­lalkozásokat a nők, a nyugdí­jasok és a gyerekek számára is, hogy minden generáció ott­hon érezze magát a művelő­dési házban. Az ifjúsági klub­ban egyelőre dominálnak a kifejezetten szórakoztató ren­dezvények, fokozatosan szeret­nék megvalósítani azt, hogy vitakörök alakuljanak. Rend­szeresek a tudományos-isme­retterjesztő előadások, iroda­lomról, művészetekről, termé­szettudományokról. A művelő­dési ház vezetősége kiadott egy látogatójegyet, amelyen a klubok tagjai, a művelődési ház rendezvényeinek látoga­tói igazolni tudják, hogy az előadásokon részt vettek. Al­kalmanként kirándulásokat rendeznek, amelyekre azok mehetnek el, akik lega'áb hét előadást hallgattak végig. Ofel’a Sándor elmondta még, a legfontosabbnak azt tartja, hogy a nyári úgynevezett uborkaszezonban se legyen ke­vesebb rendezvény, • klubfog­lalkozás. Erről tanúskodik a nagykátai járási művelődési házak összefogó műsorfüzete is. Tániószecsc.n szinte minden hét végén szín vonalasa bbnál- színvonalasabb programok kö­zött válogathat a közönség. P. Z. 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom