Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

K/unat* 1978. JÜNIUS 24., SZOMBAT Teljes nézetazonosság Magyar-lengyel közös közlemény Lengyel párt- és kormánykü Idöttséget hívtak meg baráti látogatásra A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség látogatásáról közös közle­ményt adtak ki. Ez — a többi között — hangsúlyozza, hogy a látogatás újabb alkalmat adott a két országot és népet összekötő hagyományos barát, ság demonstrálására, a sok­oldalú kapcsolatok elmélyíté­sére. • Mind a magyar, mind a len. gyei küldöttség mély megelé­gedéssel szólt arról, hogy Ma­gyarország és Lengyelország harminc évvel ezelőtt megkö­tött és tíz évvel ezelőtj megújí­tott barátsági, együttihűködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése új fejezetet nyitott a két ország kapcsolataiban, maradéktalanul igazolta annak életképességét, s az elmúlt évek során a két ország szórós együttműködésének alapjává vált minden területen. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy mindkét ország javára állandóan mélyül és fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködése. Gyors ütem. ben fejlődik az árucsereforga­lom. Reális lehetőségek van­nak az 1976—1980-ra szóló, öt­éves kereskedelmi egyezmény előirányzatainak teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Kedve­zőnek tartják, hogy a mostani ötéves tervidőszakban a len­gyel szakértők és építőmunká­sok közreműködésével épül több fontos magyar létesít­mény, közöttük a korszerű kábái cukorgyár, amelyet 1979-ben adnak át rendelteté­sének. Megelégedéssel szóltak ar­ról is, hogy megkezdődött an­nak a programnak a kidolgo­zása, amely meghatározza az együttműködés továbbfejlesz­tésének irányait 1990-ig-9X/ A közös közlemény a továb­biakban foglalkozik a két or. szagban folyó fejlesztési műn- kákkal, a kétoldalú hosszútávú együttműködés részleteivel, valamint Magyarország és Lengyelország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésével. Megállapítot­ták, hogy fejlődik az együtt­működés a tájékoztatás terü­letén is. További erőfeszítése­ket tartanak célszerűnek an­nak érdekében, hogy a tömeg- tájékoztató eszközök segítségé­vel sokoldalúan mutassák be a két ország társadalmi, poli­tikai és gazdasági fejlődését. A két fél kifejezte azt a határozott szándékát, hogy to­vább bővíti a hagyományos magyar—lengyel kapcsolato­kat, a párt, az állami és a társadalmi élet minden terüle­tén. Nemzetközi kérdésekkel is foglalkozik a közös közlemény és kifejezésre juttatja, hogy Magyarország és Lengyelor­szág a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt a jövőben is erőfeszí­téseket tesz a nemzetközi eny­hülés folyamatának elmélyí­téséért, azért, hogy e folyamat egyetemes és visszafordítha­tatlan legyen, s a különböző társadalmi berendezkedésű or­szágok békés egymás mellett élése tartóssá váljék. Határo­zottan szembeszállnak az eny. hülést veszélyeztető, a nem­zetközi légkört mérgező reak­ciós erőkkel. Sajnálattal álla­pítják meg, hogy a békéért, a nemzetközi biztonságért, és együttműködésért küzdő erők a nemzetközi küzdőtéren új­ra meg újra szembetalálják magukat a kínai vezetők eny­hülésellenes, destruktív tevé­kenységével is. Ugyanakkor leszögezik, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának bé­kepolitikája — amelyet támo­gatnak a világ haladó és im- perialistaeUenes erői,— dön­tő szerepet játszik a béke és a biztonság megőrzéséért, a bé­kés egymás mellett élés elvén alapuló nemzetközi kapcsola­tok fejlesztéséért vívott harc­ban. Az enyhülési folyamat elő­rehaladása és az európai föld­rész békés fejlődése szempont­jából — mint hangsúlyozza a közlemény — alapvető jelen­tőségű a Szovjetunió, a Len­gyel Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság között kötött szerződések, valamint az 1971. szeptember 3-án, Nyu- gat-Berlin kérdésében aláírt négyoldalú megállapodás ma­radéktalan betartása. A két küldöttség nagyra ér­tékelte a Szovjetuniónak a bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló kezdeményezéseit. Nagy jelen­tőséget tulajdonítanak annak a látogatásnak, amelyet Leo- nyid Brezsnyev tett nemrégi­ben a Német Szövetségi Köz­társaságban. A továbbiakban a közlemény egyebek között hangsúlyozza az atomfegyverkezési verseny megfékezésének rendkívüli jelentőségét, s kifejezi azt a reményét, hogy az ENSZ köz­gyűlésének rendkívüli lesze­relési ülésszaka kedvező lég­kört teremt a fegyverkezési verseny megállításához és a leszereléshez, kidolgozza a konkrét tennivalók programját, és ezzel fontos lépést tesz a leszerelési világértekezlet összehívásának útján. Abból a változatlan állás­pontból kiindulva, hogy az ember alapvető joga békében élni, a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával, va­lamint minden haladó erővel együtt továbbra is a tartós bé­ke alapjainak megerősítésére törekszik Európában és a vi­lágban — állapítják meg, —s a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szo­lidaritásáról biztosítja a Viet­nami Szocialista Köztársasá­got, valamint szolidáris vala­mennyi, az imperialista ag­resszió ellen küzdő néppel, támogatja harcukat a politikai és a gazdasági függetlenségért, országuk szuverenitásáért. Tá­mogatást nyújtanak a haladó társadalmi rendjük építésén munkálkodó fejlődő országok­nak. Ismételten aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy to­vábbra is bonyolult, robbaná sig feszült a helyzet a közel- kelíeti térségben, Hangsúlyoz ták, hogy a konfliktus tartós és igazságos megoldása csak akkor lehetéges, ha az izra­eli csapatokat kivonják az 1967-ben megszállt összes arab területről, ha biztosítják a palesztínai arab nép jogai­nak érvényesítését, beleértve saját állama létrehozását, és garantálják a térség valameny- nyi államának függetlenségét és biztonságát. A tárgyaló felek megelége­désüket fejezték ki, hogy a kommunista és munkásmoz­galom befolyása erősödik vi­lágszerte. A két párt határo­zottan szembeszáll minden­féle szovjetellenes és kommu­nistaellenes kampánnyal, a burzsoáziának és a reakció erőinek a munkásmozgalom gyengítésére, valamint a kommunista pártok egymással való szembeállítására irányuló próbálkozásaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt arra törekszik, hogy fejlessze kapcsolatait a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal. A közlemény végül megálla­pítja, hogy a két küldöttség megbeszélései az őszinteség és a bizalom légkörében zajlottak* le, és valamennyi megtárgyalt kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. A magyar párt- és kormány- küldöttség a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa ne­vében lengyel párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg baráti látogatásra a Magvar Népköztársaságba. A meghí­vást köszönettel elfogadták. Moszkva Szovjet—török megállapodásokat írtak alá Pénteken Moszkvában, a Kremlben aláírták azt a doku­mentumot, amely összegzi a Szovjetunió és a Török Köz­társaság jószomszédi és baráti együttműködésének alapelveit. A politikai okmányt szovjet részről Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, török részről Billent Ecevit, minisz­terelnök írta alá. Aláírták azt a megállapo­dást is, amely meghatározza a Szovjetunió és a Török Köz­társaság kontinentális talap­zatának határát a Fekete-ten­geren, valamint a két ország kétéves kulturális és tudomá­nyos csereprogramját. Ezt a két okmányt szovjet részről Andrej Gromiko, külügymi­niszter, török részről Gunduz Okcun külügyminiszter írta alá. Hivatalos tárgyalásainak be­fejeztével a török miniszter- elnök pénteken délután saj­tókonferenciát tartott Moszk_ vában. A pénteken aláírt politikai okmányról szólva Ecevit alá­húzta: az jó alapot jelent a kapcsolatok továbbfejlesztésé­hez, egyben jó példája annak, hogy kölcsönös bizalom esetén a különféle rendszerű és más­más szövetséghez tartozó or­szágok között jól lehet kiépíte­ni a jószomszédi együttműkö­dést. Aláhúzta: kormánya kül­politikájának alapelve az, hogy az ország biztonságát minde­nekelőtt a térség országaival, különösen a szomszéd államok­kal kialakítandó együttműkö­désre, a kölcsönös bizalomra kívánja alapozni. Ecevit méltatta a most alá­írt kulturális megállapodást, majd elmondotta, széles körű és igen hasznos volt a gazda­sági és kereskedelmi kérdések­ről tartott eszmecsere is. Meg­állapodás jött létre arról, hogy a jövőben a két ország gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latait hosszú távú egyezmé­nyekkel szabályozzák. Ecevit méltatta, hogy az el­múlt időben kormánya nem­csak a Szovjetunióval, hanem Bulgáriával, Jugoszláviával és Romániával is javította kap­csolatait. „Rendkívül elégedettek va­gyunk a moszkvai tárgyalá­sokkal. Mindkét részről azt akarjuk, hogy a két ország vi­szonya olyan szoros, magas szintű legyen, ahogy azt a két mai állam megalapítója, Lenin és Atatürk kívánta” — mon­dotta Bülent Ecevit moszkvai sajtókonferenciáján. A török miniszterelnök pén­teken délután Moszkvából Ki- jevbe, az Ukrán SZSZK fővá­rosába utazott. Az aláírás után Ecevit villás­reggelit adott Koszigin tiszte­letére. A szívélyes hangulatú villásreggelin a két kormány­fő pohárköszöntőt mondott. A török miniszterelnök moszkvai látogatásának befe­jeztével Kijevbe utazott. Kísérletek az űrben Megkezdődtek a tudományos kísérletek a Szaljut—Szojuz űrállomáson: a két űrhajós, Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivanesenkov első­nek az orientációs berende­zést próbálta ki, délután pe­dig már megkezdte a mini- olvasztókemence üzembe he­lyezését is. Egy héttel a rajt után az új űrpáros teljesen kész a feladatok végrehajtásá­ra. Az első technikai kísérlet, a földi irányító központ közlé­se szerint, a „kaszkád” elne­vezésű orientációs berendezés üzempróbája volt. A hét végén az új rend sze­rint pihenő lesz: szombaton még el kell végezni a nagy­takarítást, az anyagok rende­zését és néhány folyamatban levő munkát, a vasárnap vi­szont a teljes pihenésé, a sportolásé. Neto beszéde Agostinho Neto angolai ál­lamfő pénteken Accrában mondott beszédében elítélte az Afrika-közi erők zaire-i jelen­létét. Rámutatott, hogy ez a jelenlét „beavatkozás az afri­kai ügyekbe és az imperialis­ta erők érdekeinek támogatá­sát szolgálja”. Neto elnök ismételten cáfol­ta azokat a nyugati híresztelé­seket, amelyek szerint Angola belekeveredett volna a katan- gai felkelők Kolwezi ellen in­tézett támadásába: „A shabai probléma pusztán belügy, és csak Zaire-ben élő etnikai cso­portokat érinti — mondotta Neto. New York Munkacsoportok jelentései Két napirendi ponttal tar­totta meg pénteki ülését az ENSZ ■ székhelyén- a leszerelé­si ülésszak úgynevezett ad hoc bizottsága. Először nyilatkozatokat hall­gatott meg, majd áttért két munkacsoportja jelentésének és a további teendőknek a megvitatására. A rendkívüli leszerelési ülésszaknak a ter­vek szerint június 28-án kel­lene befejeznie munkáját. Ítélet Rómában Pénteken több mint 100 órás, zárt ajtóik mögötti ta­nácskozás után, meghozta íté­letét a torinói esküdtszék a Vörös Brigádok” nevű terror­szervezet vád alá helyezett ve­zetői ügyében. A három és fél hónapos tárgyalássorozatot lezáró ítéletben a bíróság a „Vörös Brigádok” 47 vádlott­jából 29-et összesen 210 évi börtönbüntetésre ítélt, 16 vád­lottat felmentett, egy vádlott ügyét más bíróság elé utalta. Belorád Belejezte munkáját a JKSZ XI. kongresszusa Megerősítették Joszip Broz Tito örökös elnökségét Belgrádban pénteken befeje­ződött a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége XI. kongresz- szusa. A pénteki plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták a hat kongresszusi bizottság kétna­pos vitájáról készített jelen­téseket, majd elfogadták a leg­magasabb pártfórum határoza­tait. A JKSZ-nek a társadalmi haladásért vívott harcáról ho­zott határozat a többi között hangsúlyozza: A JKSZ X. kongresszusának irányvonala alapján lényeges változások történtek az ország gazdasági, társadalmi és politr kai életében. Az elért jelentős eredmé­nyekkel egyidejűleg «a sokol­dalú társadalmi-gazdasági fej lődést nehézségek és gondok kísérték. Aggasztó a munka­termelékenységnek, a gazda­ság újratermelő és felhalmozó képességének lassú növekedé­se, a gazdaság szerkezeti arány­talansága, a beruházások nem megfelelő hatékonysága, a kül­kereskedelmi kivitel elégtelen és a behozatal túlméretezett növekedése —, hangoztatja vé­gül a határozat. A határozat hosszasan fog­lalkozik az el nem kötelezett­séggel, amely — mint kiemeli — „nagy lendületet adott a békéért, a nemzeti független­ségért, az egyenrangú nem­zetközi együttműködésért ví­vott harcnak”. A dokumentum kijelenti, hogy a JKSZ támogatja a nem­zetközi munkásmozgalmon be­lüli pozitív irányzatokat. A határozat végezetül Jugo­szláviának a szomszédos orszá­gokhoz fűződő kapcsolataival foglalkozik, s megelégedéssel nyugtázza, Hogy „a Magyar Népköztársasággal kialakított sokoldalú együttműködésben mind állami, mind pártvona­lon rendkívül gyümölcsöző eredmények születtek”. A küldöttek ezt követően a JKSZ szervezeti szabályzatá­nak módosítására é6 kiegészíté­sére vonatkozó javaslatokat fogadtak el. A módosított ok­mány a többi között rámutat arra, hogy a párt működésé­nek eszmei és elméleti alapja a tudományos szocializmus, a marxizmus—leninizmus. A demokratikus centralizmus, a döntéshozatal demokratikus előkészítését és minden párttag ama kötelezettségét jelenti, hogy közreműködjék a többség által hozott határozatok vég­rehajtásában — hangsúlyozza a módosított szervezeti szabály­zat, amely végül rögzíti, hogy Joszip Broz Titót, aki több mint 40 esztendeje áll a párt élén, a megelőző X. kongresz- szus örökösen a JKSZ elnöké­vé választotta. A határozatok elfogadása után a kongresszus zárt ülé­sen megválasztotta a párt új vezető szerveit. A JKSZ KB elnökségében a hat köztársaság kommunis­ta szövetségének mindegyikét 3—3, a két autonóm tarto­mány kommunista szövetségét 2—2, a jugoszláv néphadsereg pártszervezetét pedig 1 tag képviseli. A Joszip Broz Tito vezette 23 főből álló elnökség tagjai a következők: Dusán Alimpics, Mahmut Bakali, Vla­dimir Bakarics, Angel Cse- merszki, Sztane Dolanc, Dusán Dragoszavac, Alekszandar Grlicskov, Veszelin Gyurano- vics, Fadi Hoxha, Edvard Kardelj, Lazar Kolisevszki, Ni­kola Ljubicsics, Branko Miku- lics, Milos Minies, Cvijetin Mijatovics, Milka Planinc, Franc Popit, Sztevan Do- ronyszki, Vojiszlav Szrzentics, Petar Sztambolics, Nikola Sztojanovics, Tihomir Vlaska- lics és Vidoje Zsarkovics. A központi bizottság elnök­ségének titkárává Sztane Do- lancot választották meg. A központi bizottság végre­hajtó titkárai: Milan Gajevics, Milojko Grulovics, Pavle Ga- zi, Trpe Jakovlevszki, Vlado Janzsics, Ferhat Popovics, Ma­jor Nándor, Marko Orlandics,' Gyúró Trbovics. A JKSZ új központi bizott­ságába 157, központi ellenőrző bizottságába 15 tagot válasz­tottak meg. A kongresszuson Tito elnök mondott zárszót. A kongresszus befejezése után az újonnan megválasz­tott központi bizottság Tito el­nökletével megtartotta első ülését, amelyen megválasztot­ta elnökségét és végrehajtó bi­zottságának tagjait. Megnyílt nz V. Keresztyén Békevilággyűlés Csütörtökön Prágában ki­lencvenöt ország 600 képvise­lőjének részvételével ünnepé­Tovább bővül a ■ líbiai együttműködés Mint azt lapunk 1. oldalán közöljük, pénteken hazánk­ba érkezett Kadhafi líbiai ál­lamfő, aki ezt megelőzően Prá­gában tárgyalt. Pénteken délelőtt Prágá­ban befejeződtek Gustáv Hu­sik csehszlovák köztársasági elnök és Kadhafi ezredes, lí­biai államfő tárgyalásai. A szívélyes, baráti légkör­ben tartott eszmecserén mind­két fél elégedetten nyilatko­zott a látogatás eredményeiről. Mint hangoztatták, egyértel­műen kifejezésre juttatták, hogy érdekeltek az eddigi sok­oldalú és gyümölcsöző cseh­szlovák—líbiai együttműködés további bővítésére nemzetközi téren és a kétoldalú kapcsola­tokban egyaránt. A tárgyalás, amelyet az ál­láspontok azonossága, vagy hasonlósága jellemzett, fel­ölelte a nemzetközi politika időszerű kérdéseit is — mond­ja a zárómegbeszélésről ki­adott hivatalos közlemény. Kadhafi ezredes, líbiai ál­lamfő csehszlovákiai hivatalos baráti látogatásáról közös köz­leményt adtak ki Prágában. A kommüniké elmondja, hogy a látogatás folyamán Muammar Al-Kadhafi és Gus­táv Husák csehszlovák köz- társasági elnök baráti légkör­ben tárgyalt a két ország kapcsolatainak fejlődéséről és véleményt cserélt időszerű nemzetközi kérdésekről. Mindketten elégedetten álla­pították meg, hogy a csehszlo­vák—líbiai kapcsolatok a leg­különfélébb területeken foko­zatosan szélesednek. A nemzetközi kérdések megtárgyalása során különös figyelmet fordítottak az arab területek és Afrika helyzetére. Berlinben pénteken hiva­talosan bejelentették, hogy Moammer Al-Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam államfője, Erich Ho- neckernek, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa .elnökének meg­hívására június 26-án, hétfőn hivatalos baráti látogatásra az NDK-ba érkezik. lyesen megnyílt az V. keresz­tyén békevilággyűlés. A ke­resztyén békekonferencia leg­magasabb fórumán a magyar egyházakat 25 tagú delegáció képviseli. A küldöttség tagjai között van Bartha Tibor re­formátus, Káldy Zoltán evan­gélikus, Kacziba József római katolikus, püspök, valamint Palotay Sándor, a Szabadegy­házak Tanácsa elnöke és Ber­ki Feriz, a Magyar Ortodox Egyház esperese. A békevilág- gyűlésen jelen van a Béke-vi- lágtanáes, az ENSZ, a Palesz­tin Felszab a dítási Szervezet, a dél-afrikai felszabadítási szer­vezetek, valamint több nem­zetközi szervezet és egyházi vi­lágszervezet megfigyelője. Nyi’kogyim leningrádi met- ropolita elnöki megnyitója után dr. Tóth Károly református püspök, a keresztény békekon­ferencia főtitkára ismertette a világgyűléshez érkezett üd­vözleteket. Üdvözlő táviratot küldött Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt első titkára is. Ebben hangsú­lyozta: „A szocializmust építő ma­gyar nép mély rokonszenvérő- és cselekvő támogatásáról b: tosíthatom a keresztény bé! konferenciát, az önök hun nista törekvéseit. Kívánok n gasztos céljaik valóra vál sához sok sikert”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom