Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

Az ország legnagyobb útépítése Budapesttől Gödöllőig az M-3-on • Élen a szénhidrogének o Barátság és Adria Gáz 200 településen Budapest északkeleti kapujáról, az újpalotai lakótelep mellett kez­dődik az épülő M—3-as autópálya. Ez jelenleg az ország legnagyobb út­építése. Külön engedéllyel — ezúttal fi­gyelmen kívül hagytuk a behajtani tilos táblát. Ráhajtunk a friss bur­kolatra. Az út bal oldalán haladunk, itt ugyanis még nem lépett életbe a KRESZ. A bevezető szakaszon a bi­tumenes alapra már ráterítették a hat centi vastag kötőréteget, a leg- felülre majd még egy négy centimé­ter vastag homokolt aszfaltszőnyeg kerül. S már nem is sokára, hiszen az autópálya első, Budapesttől Gö­döllőig húzódó szakaszát a tervek szerint idén ősszel átadják a forga­lomnak. Az építés további állomásai: Bag, Hatvan, Gyöngyös lesz. Ernődnél el­ágazik majd az út Miskolc és Nyír­egyháza felé. Ez a két szakasz nem­zetközi rangra emeli majd az autó­pályát, mert gyorsforgalmi kapcsola­tot teremt Csehszlovákiával és a Szovjetunióval. De ez egy tíz-tizenöt éves terv perspektívája. Belátható közelségben van viszont a második szakasz befejezése Bag és Hatvan csomópontokkal, a határidő: 1930, s aztán az autósoknak újabb két évet kell várni, amíg az út Gyöngyösig elkészül. Hatvanmilliós kilométerek • Való igaz: már több mint egy év­tizede hallottunk először az M—3-as tervezéséről, s meglehetősen hosszú idő telt el, amíg most először ráhajt­hattunk a félig kész pályára. — A jelenlegi 3-as út forgalma már 15 éve indokolta az új forgal­mi vonal építését — tájékoztatott Bánoczy István, &z UVATERV osz­tályvezető mérnöke, aki 1968 óta irányítja a tervezést, sőt a tervezői művezetést is. — Az előtervezéshez hozzá is kezdtünk, de az ország anyagi teherbíró képességét akkor meghaladták a költségek. Érthető ez, hiszen a pálya minden kilométere 60 millió forintba kerül. Beleszámít a tervezés, a házak és mezőgazdasági területek kisajátítása, 24 felül- és aluljáró híd, a vízelvezetés, az elekt­romos és postakábel építése, a föld­munkák és az út kivitelezése. Csak a gödöllői szakasz — mely 23,5 kilo­méter — több mint 1,2 milliárd fo­rintba kerül. A gyorsforgalmi út a 10-es kilo­méterkőtől kezdődik, ma még mind­két oldalról mezőgazdasági területek szegélyezik. — Az M—3-as bejáratához két benzintöltő állomás, étterem, motel épül és az autóklub gépkocsiszervizt létesít majd. Az út egyébként kétszer két forgalmi sávval és egy-egy leálló sávval épül — mutat mindkét irány­ba Bánoczy István tervező. — A for­galmi sávpárok szélessége 7,5 — a teljes útszélesség 28 méter lesz. Az autópálya ugyanazt a burkolatot kapja, mint a megerősített M—7-es, amelynek kitűnő minőségét a műsze­res vizsgálatok mellett már a tapasz­talatok is igazolják. A Babali-völgyben Néhány perc alatt elérhető az el­ső forgalmi csomópont Gödöllő ha­tárában. Egy felüljáró már elkészült, csakúgy, mint az Y-alakú gyalogos- híd, amelynek az egyik oldalán lép­cső van, a másikon rámpa segíti a feljutást gyermekkocsival, kerékpár­ral. A forgalmi csomópontban négy hatalmas hurokkanyar biztosítja majd a le és felhajtást az autópálya mindkét irányából. A városon túl kezdődik az út legszebb szakasza: a pálya kettészeli a hegyoldalt. Jobb­ról 30 méter magas partfal, balról 50 méter mély szakadék kezdődik: a Babati-völgy. Az útkdnyar előtt 20 méter magas töltésen halad át a pálya. S még egy adat: építésekor 3 millió köbméter földet kellett meg­mozgatni. A pihenőre csalogató látvány után csak néhány perc kell, hogy eljus­sunk a Máriabesnyő—Domony és Bag térségében épülő 250 méter hosszú völgyhídig. Erre kanyarodik majd rá a pálya, keresztezve a jelenlegi 3-as utat, egy párocska patakot és a miskolci vasúti fővonalat. A tervek szerint 1980-ra kell a hídnak teljesen elkészülnie, hogy Bag határában a második forgalmi csomóponthoz ér­kezzünk. Ebben a térségben — Hé- vízgyörkig — öt különleges hidat építenek. Az egyik lényegében alul­járó, a modern pálya alatt dűlőút halad keresztül: lehetővé teszi az át­járást az erdőgazdaság dolgozóinak és a turistáknak. A hidak igazi kü­lönlegessége, hogy új magyar szaba­dalom alapján készülnek: az' acél- szerkezetű főtartókra előregyártott vasbeton táblákat helyeznek és a helyszínen csak a pályalemezekkel betonozzák össze. Erről a csomó­pontról ágazik majd el az autópá­lya Vác, Túra és Aszód felé. Finistől a finiser Az Aszód és Hatvan közötti — harmadik — autópálya-szakaszon befejezték már ” á íoldniüiíkáitat és megkezdték' a bltlúúíenes alapréteg létesítését. A Betonútépítő Vállalat — a munkák generálkivitelezője — az új M—3-as úton üzemelteti a nagy teljesítményű finiser-berende- zését. Ez a gép óránként 150 tonna (!) burkolatot tud elteríteni egyszer­re 12 méter szélességben. így gya­korlatilag egy-egy forgalmi sávot fed be. Hatvan után még nem lehet kocsi­val végighajtani a pálya nyomvona­lán. Ezen a negyedik szakaszon, amely Gyöngyösig tart, még csak a földmunkák folynak. Ez talán a leg­kevésbé látványos építési fázis, mégis milliók múlnak az összehan­golt munkán. Erre csupán egyetlen jellemző példa: a talajvíz elvezetésé­re több mint százmillió forint érték­ben terveznek 50 szivárgót, mert a földmunkák megváltoztatják a kör­nyék vízmozgását. A Hatvan—Gyöngyös közötti sza­kaszt öt éven belül nyitják meg a forgalomnak. Addigra a most még itt dolgozó földmunkagépek Emődöt is elhagyják: Miskolc és Nyíregyhá­za felé tartanak majd ... KRISZT GYÖRGY Az első modern olajszállító csőve­zetéket 1865-ben egy Sydsle nevezetű fiatal amerikai műszerész tervezte meg a pennsylvaniai Titusville és az ettől 100 kilométerre fekvő olajfino­mító között. A XX. század utolsó harmadára a világ fejlett ipari kör­zeteiben a szénhidrogének (olaj és földgáz), továbbá a vegyipari termé­kek egy részének fuvarozásában már mindenütt általánossá vált a csőve­zetékes szállítás. Sőt: az utóbbi év­tizedben már gyorsuló ütemben fo­lyik — Amerikában, Európában, La- tin-Amerikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten — a nemzeti háló­zatok összekapcsolása a transzkonti­nentális rendszerekké. Például a Nyugat-Dél-Észak és Kelet-Európát egymással és Szibériával összekötő nagyteljesítményű földgáz távvezeték rendszer első teljes körének kiépíté­se tervek szerint a 70-es évek végé­re befejeződik. Európában jelenleg a legnagyobb földgázvezeték-építés Orenburg és Ungvár között folyik. Ez a vezeték 2750 kilométer hosszú, és évi 28 mil­liárd köbméter földgáz szállítására lesz képes. Épül napjainkban egy Az Adria építői Zichyújfalu határában ladta a 100 ezer kilométert, az NDK- ban a 14 ezret, Csehszlovákiában a 8 ezret, Romániában 7 ezret, Magyar- országon a 6 ezret. A kőolajvezetékek hossza általában mindenütt a föld- gázvezetékek hosszának 30—40 száza­lékát teszik ki. A világ csővezetékei évente átla­gosan 40 ezer kilométerrel nőnek, különösen felgyorsult a földgázveze­nagy vezeték Észak-Afrika és Szicí­lia között is, a „Transmediterán” 2500 kilométer hosszban, évi 11,5 milliárd köbméter hordképességgel. S épül egy kisebb vezeték Trieszt és Karlsruhe között, a „Mokka”, 650 ki­lométeres hosszban, 6 milliárd köb­méteres kapacitással. Kétmilliós csőhálózat A világban jelenleg működő nem­zeti és nemzetközi szénhidrogén, illetve vegyipari termékvezetékek hossza már megközelíti a 2 millió kilométert. Az USA-ban például a 70-es évek közepén már 420 ezer ki­lométer földgáz, 160 ezer kilométer kőolaj és 110 ezer kilométer termék­vezeték létezett. A Szovjetunióban a földgáz távvezetékek hossza megha­Az M—3-as „szőnyeggyára". A veresegyházi MARINI aszfaltkeverő telepen éránként JoO tóimé aszfalt készül.' Koppány György felvételei ték építése. Ennek egyik oka az, hogy a földgázszállítás az egész világon új szakaszba lépett, mindenütt növeke­dett ugyanis a felhasználás és a ki­termelés közötti távolság, tehát több és hosszabb vezetékekre van szükség. A nagy távolságú szállításokat egyéb­ként azzal lehet gazdaságossá tenni, ha növelik a vezetékek szállítóképes­ségét; a kompresszorok teljesítmé­nyét, a csövek átmérőjét. A csővezetékes szállítás azonban a távolságok növekedése, az építési költségek . emelkedése ellenére is változatlanul tartja jelentős gazdasá­gossági előnyét a közúti és vasúti szállítással szemben. A csővezetékes kőolajszállítás a vasútinál legalább egy, a közúti szállításnál két nagy­ságrenddel gazdaságosabb. A földgáz vasúti vagy közúti szállításához pe­dig olyan speciális műszaki feltéte­lek szükségesek, amelyek eleve há­romszorta, négyszerié költségesebbé tennék a fuvarozást a vezetékes to­vábbítással szemben. Nincs forgalmi dugó Nem szólva arról, hogy g jelenleg szállított földgáz és kőolaj mennyi­ségét, a mai távolságokra mással mint zárt csővezetéki rendszerrel gyakorlatilag nem is lehet eljuttatni. Az utóbbi két évtizedben a földgáz­felhasználás világméretekben jelen­tős növekedése a csővezetékes szál­lítás kifejlesztése nélkül be sem kö­vetkezhetett volna. A hagyományos szállítási módokhoz képest a csőve­zetékes szállítás üzembiztonsága lé­nyegesen nagyobb, amit az utóbbi években rohamosan kifejlesztett cső- szállítási automatika rendszerek to­vább növeltek. Nagy előny még, hogy az effajta szállítást nem befolyásol­ja az időjárás, nem gátolják a for­galmi dugók, s nem szennyezi a környezetet. Az utóbbi két évtizedben a magyar népgazdaságnak kevés ágazatában si­került úgy követni a nemzetközi fej­lődési folyamatokat, mint éppen az energiaszerkezet átalakításában. A magyar népgazdaság energiaszerke­zetének korszerűsítési terve, s ezen belül különösen a földgázprogram — másfél évtized eredményei tanúsít­ják — a legmegfelelőbb időpontban és a magyar gazdaság lehetőségeit1 te­kintve a leggazdaságosabb fejleszté­si irányokat jelölte meg. Ennek ered- 1 ményeként a 70-es évek közepére1 már a hazai energiamérlegben is a szénhidrogének vették át a vezető szerepei. Lakosonként egy ionná A kőolajfelhasználás 10 év alatt hazánkban több mint a háromszoro­sára nőtt: az egy lakosra jutó kőolaj­fogyasztás az 1965. évi 360 kilo­grammról 1000 kilogramm fölé emel­kedett. E növekedés alapját természe­tesen főleg a kőolajimport bővítésé­nek lehetősége teremtette meg, hi­szen a hazai termelés, a rendelkezés­re álló készletek miatt, különösen nem bővíthető. Az importált olaj túlnyomó része a Szovjetunióból a Barátság vezetékrendszeren érkezik. Az 1962 szeptemberétől működő Barátság I. és az 1972-ben üzembe lé­pett Barátság II. vezetéken eddig, együttesen mintegy 60 millió tonna olaj érkezett Százhalombattára. A hazai kőolajipart kiszolgáló, ki­épült rendszerbe kapcsolódik most majd be az új nagy teljesítményű, nemzetközi importvezeték; az Adria, évi 10 millió tonnás kapacitással. (Ennek fele tranzit lesz Csehszlová­kiának, Százhalombattán át a jugo­szláviai Krk szigetétől, ahová a kö­zel-keleti olaj majd befut.) Az ország többi kőolajvezetéke (az Algyő—Százhalombatta, a Százha­lombatta—Szőny, a Bázakerettye— Csepel, az épülő dél-zalai vezeték, s még néhány kisebb ág, főként Nyu­gat-Dunántúlion) a szállított meny- nyiségeket tekintve nemzetközileg nem jelentősek ugyan, de ma már, egymással összefüggő rendszerré kap­csolva a hazai olajipar korszerű, a termelés biztonságát és gazdaságos­ságát egyaránt elősegítő hálózatát adja. Testvériség Orcnburghoz A hazai földgázvezeték-hálózat — a felhasználói kör sokrétűségéből adódóan is — a gerincvezetékekkel, a leágazó és elosztó rendszerrel együtt mint említettük, már túllépte a 6 ezer kilométert. E hálózat kiépü­lése tette lehetővé, hogy ma már csaknem 200 település, ezen belül mintegy 50 nagyváros bekapcsolód­hatott a vezetékes gázszolgáltatásba“. A háztartások 70 százalékában (a PB-gázzal együtt) már ott a gáz. A földgázfogyasztás Magyarorszá­gon ma már meghaladta az évi 6 milliárd köbmétert. 1980-ig a IV. öt­éves tervhez képest, legalább 70 szá­zalékkal több földgáz kerül majd a fogyasztókhoz. Ennek érdekében veszünk részt az orenburgi távveze­ték építésében is. Rövidesen befeje­ződik a Testvériség harmadik szaka­szának bővítése és az orenburgi rendszerrel való összekapcsolása; el­készül továbbá mintegy 1000 kilo­méternyi újabb elosztóvezeték. 1980-ra a magyar népgazdaság kő­olaj-földgáz és termékvezeték háló­zatának kiépítése, az első korszerű, átfogó vezetékrendszer létrehozása befejeződik. A felhasznált földgáz teljes mennyiségét, a kőolaj 98 szá­zalékát és a kőolajtermékeknek mintegy a felét már hazánkban is csővezetékek szállítják majd a fo­gyasztókhoz. GERENCSÉR FERENC % 4 \ Olajrandevú Százhalombattán

Next

/
Oldalképek
Tartalom