Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-17 / 141. szám

1978. JCNIUS 17., SZOMBAT "xrMtäfm Országgyűlési tisztségviselők értekezlete Az országgyűlés soron, kö­vetkező ülésszakának előké­születeiről, tennivalóiról tá­jékoztatta az országgyűlés tisztségviselőit, állandó bizott­ságainak elnökeit, a képvise­lőcsoportok vezetőit Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or. szággyűlés elnöke pénteken a Parlamentben. Az értekezleten Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter beszámolt az állam- háztartás 1977. évi költségve­tésének végrehajtásáról. Ezt követően Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a népgazdaság ez évi eddigi fejlődésének ta­pasztalatait ismertette. Di$zdokf®rg3YSi!ás Tanévzáró és doktoravató ünnepi közgyűlést tartottak pénteken az ősi kollégium épü­letében a Debreceni Reformá­tus Teológiai Akadémia taná­rai, diákjai. A Magyarországi Református Egyház tudomá­nyos fokozat adományozására jogosított zsinati bizottsága a Honoris Causa címet adomá­nyozta idősebb Martin Luther King baptista lelkésznek és Fred. H. Kaan-nak, a Refor­mátus Világszövetség titkárá­nak, az Angliai és Walesi Egye­sült Kongregacionalista Egy­ház moderátorának. Dr. Kocsis Elemér dékán be­mutatta az új díszdoktorokat, s a fogadalomtétel után át­adta az okleveleket. Az okok megszüntetése a cél Intézkedések az üzemi balesetek csökkentésére Az üzemi balesetek, a fog­lalkozási megbetegedések szá­ma 1970 óta folyamatosan csök­kent, a balesetek súlyossága, tömeges jellege azonban nőtt, ami határozottabb fellépést igényel a mulasztások megszán, tetősére — mondotta Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője, pénteki sajtótájékoztatóján. Igaz ugyan, hogy a vállalati adatok szerint az üzemi bal­eseteknek csupán 26 százalé­kát idézték elő vállalati mu­lasztások, ezek az adatok azon_ ban nem tekinthetők teljesen valósaknak, a kivizsgálásban résztvevő vezetők egy része ugyanis az erkölcsi-anyagi fe­lelősségtől tartva nem mindig tárja fel a mulasztást, a bal­esetért a dolgozóra igyekszik hárítani a felelősséget. A műszaki megoldások segíthetnek Különféle műszaki megoldá. sokkal sok olyan balesetet is meg lehetne előzni, amit a dolgozók felelőtlensége idéz elő. A vállalati mulasztások el­kendőzése egyben azt is je­lenti, hogy további balesetek megelőzésére sem történik in­tézkedés. Egy vizsgálat tapasz­talatai szerint a vállalatok a baleseteknek 6—10 százalékát be sem jelenik. örvendetes, hogy a dolgo­zók munkakörülményei folya­matosan javulnak, a beruhá­zási összegeknek most már kö­rülbelül egytizedót fordítják ilyen célokra. Ami a balesetek számszerű­ségét illeti: az 1971—75-ös évek átlagában 129 800, 1977-ben 117 835 üzemi baleset fordult elő, mint a korábbi esztendők átlagában. A némi csökkenés távolról sem megnyugtató, a balesetek óriási károkat okoz­nak a dolgozóknak, családjuk­nak és a népgazdaságnak is. A munkavédelmi felügyelők egy­re határozottabban fellépnek a mulasztókkal szemben. Ta­valy például 2111 üzemrész, vagy gép működését tiltották mag arra az időszakra, amíg a dolgozók testi épségéről, egészségéről nem gondoskod­nak. 1108 esetben indítványoz­tak különféle szankciókat a mulasztókkal szemben. Csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács ismételten foglalko. zott a munkavédelmi helyzet alakulásával, s határozatában valamennyi illetékes vezető fo­kozott felelősségét hangsúlyoz­ta. A minisztereknek, megyei tanácselnököknek ezentúl fo­kozottan ellenőrizniük keli azo­kat a munkahelyeket, ahol az átlagosnál több a baleset, meg kell követelniük, hogy a bal­esetek elhárítására mindenütt teremtsék meg a személyi és tárgyi feltételeket. Gondoskod­niuk kell arról, hogy a válla­latok vezetői a változó felada­tokhoz, termeléshez, technoló­giákhoz igazodva korszerűsít­sék és érvényesítsék munkavé­delmi szabályzataikat, s ha baleset fordul elő, ne csak an­nak felelősét keressék meg és vonják felelősségre, hanem tár­ják fel és szüntessék meg a baleset okát is. Megbízhatóbb műszeres vizsgálatok A vezetők jutalmazásakor figyelembe kell venni a vál­lalat baleseti helyzetét, s adott esetben a vezetőt felelősségre kell vonni. A Mi­nisztertanács határozatának új eleme az is, hogy a munkavéde­lem kérdéseit a vezetőtovább­képzés anyagai közé sorolja. A vállalatoknál egyébként a Differenciált anyagi ösztönzők Fiatal szakmunkásokat vár a PAEV Befejeződött a tanév, az új szakmunkások néhány hé­ten belül elfoglalják munka­helyüket. Vari, aki már el is kezdett dolgozni; most már úgymond felnőtt módra, ahogy egy igazi szakmunkás­hoz illik. Igen ám, de az sem mindegy, mennyit fizet a vál­lalat, érdemes volt-e éveken át jól tanulni? Ki hogy tanult, úgy keres A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat példája azt mutatja, hogy igen. Itt ugyan­is az első félévre a szakmun­kás-bizonyítvány eredményé­től teszik függővé a fiatalok besorolását. A jeles ered­ménnyel végzettek 14.50, a jórendűek 14, a közepesek 13.50, az elégségesek pedig 13 forint kezdő órabért kapnak. Ugyancsak a fiatalok anyagi érdekeit védi az az intézkedés is, hogy fél év után felül kell vizsgálni a gyakorlati munka alapján a bérüket, s ennek értelmében újabb differenciá­lásra kerül sor. A legalacso­nyabb szakmunkás-órabér ek­kor 14,50-nél, újabb fél év után pedig 15 forintnál nem lehet kevesebb. Bár most aktuális, s most szólunk róla, ezt az intézke­dést már április 18-án beje­lentette a vállalat igazgatója azon az összbizalmi és vszt- ülésen, melyen a szakszerve­zet képviselőinek beszámolt a kollektív szerződés és a szo­ciális terv 1977-es végrehaj­tásáról és aHcoflektív szerző-.' dés idei módosításáról. " Törzsgárdának pótlék és jutalom Mint ismeretes, a PÁÉV- nél is sikerrel tevékenykedik a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat. Tavaly már Dunake­szin, Vácott, Szentendrén, Kistarcsán, Gödöllőn és a központi telepen működött. Összesen 224 ügyben kérték a szolgálat segítségét a dol­gozók. A jogsegélyszolgálat népszerűségét mutatja, hogy az idén még tovább nőtt irán­ta az érdeklődés. Ez a válla­latnak is hasznára van, hi­szen egyre kevesebben ma­radnak el a munkából hiva­talos ügyek intézése címen. Sajnos nem mondható ez el a fluktuációról, hiszen min­den új dolgozó betanítása több ezer forintba kerül a vállalatnak. Tavaly például 543-an léptek ki, s 400-an be. Az sem közömbös, hogy az 543 közül csak 397-en töl­tötték le törvényes felmondá­si idejüket. Nem véletlen, hogy emelkedett a túlórák száma; a fizikai dolgozóknál 41,9, a nem fizikai állomány­nál 29,1 százalékkal. Ez ront­ja a munka hatékonyságát és gazdaságosságát is. Éppen ezért a vállalat mindent megtesz az idén azért, hogy csökkentse a létszámhiányt és megtartsa a vállalatnál dolgozókat. A törzsgárdatagok például' tavaly összesen 469 nap ju­talomszabadságot kaptak, s a vállalatnál eltöltött időt fi­gyelembe veszik a béremelé­seknél is. Akik elérték a nyugdíjkorhatárt, de tovább dolgoznak, a rendeletben elő­írt nyugdíjpótlékon felül havi 200 forintot kapnak. Ezt az összeget minden év decembe­rében, a részfizetéskor egy összegben kapják kézhez. Ahol a feladatokhoz mérten kevés a munkáskéz, ösztön­zésül 8 százalék pótlékot kap­nak a fizikai dolgozók. Ingyen szálló és autóbusz Tavaly 1300 embert szállí­tottak naponta a munkahe­lyekre és haza autóbusszal. Ez személyenként 15 ezer forint­ba került, A feszültséget csökkentené a munkásszál­lón való elhelyezés, de pél­dául a váci és szentendrei szálló nem felel meg az elő­írásoknak. Amíg a vállalat nem alakítja át azokat, a dolgozóknak nem kell fizet­niük a szállásért. A vázolt gondok ellenére, az idén végzett szakmunkás- tanulók közül is sokan vá­lasztják munkahelyükül a PÁÉV-et és megszerzik a törzsgárdatagokat megillető jogokat is. T. A. L. Dísznö­vények a szigetről A csepeli Duna Kertészeti Tsz egyik fő profilja a cserepes dísznövé­nyek termesztése. Az idén mintegy háromszázezer cse­repes dísznövényt szállítanak a ha­zai, valamint a ju­goszláv és az oszt­rák megrendelők­nek. A képen: cso­magolják a dracé- nákat. Fehér József felvétele jövőben az eddigieknél megbíz­hatóbb módon, műszeres vizs­gálatokkal kell felmérni a mun­kavédelmi helyzetet, vagyis modern eszközökkel kell meg­állapítani, hogy megfelelő-e a munkahelyen a fény erőssége, nem lépi-e túl a megtűrhető határokat a levegő szennyezett­sége, vagy éppen a zaj. Egyben a kormány megbízta a SZOT-ot, hogy alaposan vizsgálja meg a munkavédelmi előírások egész rendszerét, tegyen javaslato­kat a szükséges módosítások­ra, s a szakszervezetek is fo­kozottan lépjenek fel a mun­kavédelmi rendelkezések meg­szegői ellen. Összehangolva a termelés különböző tényezőit A termelőszövetkezetek feladatairól tárgyalt a TOT A hatékonyság gyorsabb nö­velésével kapcsolatos feladato­kat kisebb számú munkaerő­vel és csökkenő földterülettel kell megoldani a következő időszakban, ezért a termelés különböző tényezőit jobban összhangba kell hozni — hangsúlyozták a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak pénteki budapesti ülésén, amelyen a mezőgazdaság és az, élelmiszeripar fejlesztésére hozott KB-határozattal össze­függő termelőszövetkezeti fel­adatokat vitatták meg. A ta­laj termőképességének növelé sére általánossá kell tenni a tudományos alapokra helye­zett talajerő-gazdálkodást és a jövőben a vetésszerkezetet úgy kell átalakítani, hogy az job­ban alkalmazkodjon a bel- és külkereskedelmi, igényekhez. Az ülésen szóba került: csökkenteni kell a beruházási költségeket. Ezért a gazdasá­gok olyan műszaki megoldáso­kat válasszanak, amelyek messzemenően biztosítják a j--------------------­hatékony munka feltételeit és esetenként lehetővé teszik, hogy a létesítmény berendező- . seit más célra is felhasznál­hassák. A beruházó nagyüze­mek ne egymástól elzárkóz­va valósítsák meg fejlesztési terveiket, hanem arra van szükség, hogy egyeztessék el­képzeléseiket. A vitában felvetették: ki­alakult a tsz-ek optimális te­rületnagysága, ezért csak ki­vételes esetekben van szükség újabb termelőszövetkezeti egyesülésekre, viszont az esz­közöket az eddiginél jobban koncentrálni kell. Ilymódon nemcsak a hatékonyságot le­het növelni, hanem lehetővé tehetik a tsz-ek között a ter­melésben mutatkozó differen­ciák kiegyenlítését is. Foglal­koztak azzal: a kedvezőtlen adottságú tsz-ek fejlesztése ál­talában gondöt okoz. Ezzel kapcsolatban a TOT úgy fog­lalt állást: legalább közepes termelési szintre kell fejlesz­teni ezeket az üzemeket is. Emlékplakett a legjobbaknak Mezőgazdasági szakcsoportok és kistermelők kitüntetése Kitüntették az áfészek ke­retében legeredményesebben tevékenykedő mezőgazdasági szakcsoportokat és tagokat pénteken a SZÖVOSZ kultúr­termében. Most a kertészeti termelésben, az állattenyész­tésben és a méhészetben élen­járók közül termelési eredmé­nyük és közösségi munkájuk társadalmi elismeréseként a SZÖVOSZ és a MÉM közösen alapított emlékplakettjeit és emlékjelvények arany fokoza­tát adták át. Patay János a SZÖVOSZ el­nökhelyettese 17 szakcsoport képviselőjének nyújtotta át a Bereczki Máté, Báldy Bálint és Sőtér Kálmán emlékplaket­tet. Ugyanezekről a szakembe­rekről elnevezett emlékjelvé­nyek arany fokozatát 27-en kapták meg. Népgazdaságunk, versenyképességünk (4.) Helyünk a világban NEMCSAK A TERMÉK- SZERKEZET alakulása során szenved csorbát a versenyké­pesség, hanem a napi gyártás­ban is. Több munkát, anya­got, energiát fordítunk egy adott termék gyártására, mint amennyit a piac elismer, a vevő megfizet. Figyelembe vé­ve, hogy a rövid- és középtá­von megszüntethető termékek köre viszonylag szűk, az erő­ket a meglévő termékek gaz­daságossá tételére kell össz­pontosítani. (A fokozott taka­rékosságot a gazdasági fejlő­dés nehezebb külső és belső feltételei szintén indokolják. Az olcsó és korlátlan nyers­anyag- és energiabeszerzési lehetőségek a szabad munka- erőforrások kimerülése, a kor­látozott felhalmozás.) A feladatok és a lehetőségek egyaránt nagyok. A Központi Statisztikai Hivatal számítá­sai szerint 1971-ben Franciaor­szág 136, Csehszlovákia 89, Ausztria 49 százalékkal halad­ta túl a magyar ipar termelé­kenységi szintjét. Más mód­szerrel ugyan, de ehhez ha­sonló következtetésre jutottak a Nehézipari Minisztériumban. A nemzetközileg élenjáró vál­lalatok 1975. évi termelékeny­ségi szintjének a bányászat 52 százalékát érte el, a villamos- energiaipar 47, az alumínium- kohászat 59, a vegyipar 42 szá­zalékát. A nehézipari átlag 43 százalék. Némi egyszerűsítés­sel azt mondhatjuk: nálunk átlagosan két munkás termel annyit, mint a gazdaságilag fejlett országokban egy. MIBŐL, ADÓDNAK ezek a nagy különbségek? A magyar munka technikai felszereltsé­ge, a munkaerő képzettsége ennél lényegesen kisebb távol­ságot indokolna. Következés­képpen a harmadik tényező: a termelés elmaradott szerve­zettsége az alacsony termelé­kenység fő oka. Ebben döntő a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés elmaradottsá­ga. A magyar ipar több száz- milliárd forint értékű álló alapjait nem használjuk ki megfelelően. Például, egy ösz- szehasonlítás szerint az átla­gos műszakszám hazánkban magasabb volt, mint Jugoszlá­viában, a munkrenden belüli gépkihasználás viszont már déli szomszédainknál volt kedvezőbb 1976-ban. A ma­gyar gépiparban ellenben az átlagos műszakszám is, a munkarenden belüli gépki­használás is alacsonyabb, mint Jugoszláviában, és alacso­nyabb mint a Szovjetunióban. A termelő berendezések mun­kaidő alapjának több mint egynegyed része nálunk a veszteségidő. A GÉPEK ÉS BERENDE­ZÉSEK, valamint a munkaerő rossz kihasználása gyakran egy tőről fakadnak. A szerve­zetlenség, a veszteségidők közvetlen okozója, de a mun­kafegyelmet bomlasztó hatása sem lebecsülhető. Hasonló jellegű normalazító a kínálatot messze meghaladó munkaerő­kereslet. El kell érni, hogy a munkahelyek száma — jelen­leg mintegy százezerrel több a rendelkezésre álló munka­erőnél —, csökkenjen. Üj munkahelyek beruházással is csak a régiek megszüntetésé­nek arányában létesüljenek. Nemzetközi mércével mérve is igen magas hazánkban a foglalkoztatási szint, 5,1 millió a keresők száma. Az ismert demográfiai viszonyok, az ér­vényes munkaügyi és szociális szabályozók (nyugdíj korhatár, gyermekgondozási segély stb.) mellett 1990-ig nem növeked­het a dolgozók száma. Ha szá­molunk további létszámarány­változással a nem termelő ágazatok javára, a termelő ágazatok rovására, akkor kü­lönösen fontos a munkaerő- és munkaidő-gazdálkodásra, a termelékenység emelésére na­gyobb figyelmet összpontosíta­ni. AZ ALAPVETŐ termelő fo­lyamatok gépesítése az utóbbi öt évben jelentősen előreha­ladt. Így 1977-ben a miniszté­riumi ipar fizikai dolgozóinak fele már gépek, berendezések mellett dolgozott. Ez az arány azonban még mintegy 3—4 százalékkal alacsonyabb annál, amely az NDK iparát a hetve­nes évek első felében jelle­mezte. A hazai gépesítés előrehala­dása nyomán 1972 és 1977 kö­zött 14 százalékkal növekedett az ipari karbantartók és javí­tók száma. Tegyük hozzá: 1972-ben a fizikai dolgozók 46 százaléka végzett kisegítő te­vékenységet, s ez az egyébkért is magas arány 1977-ig 49 szá­zalékra növekedett. Sajnos ma még nagy beruházások, az át­fogó rekonstrukciók is csupán az alaptevékenysséget fejlesz­tik, a kisegítő létszámot nem csökkentik. A kisegítő tevé­kenység nagy és bővített újra­termelődő tartalékait eseten­ként csak a vállalati kerete­ket átlépve lehet igazán kiak­názni. Példa erre több vállalat közös raktár építése. A KORSZERŰSÉG, a nem­zetközi versenyképesség igé­nyes, műszaki-gazdasági köve­telményrendszerét széles kör­ben, a gazdasági élet minden területén érvényesíteni kell. Napjaink egyik különös el­lentmondása 'abból adódik, hogy az emberek túlnyomó többsége nem ismeri a miből éljünk kérdést. Az anyagi gondokat általában ma már nem a szó szerinti megélhetés, hanem a másod- sőt eseten­ként a harmadrangú szükség­letek kielégítése okozza. Az ország számára viszont izgal­masabb kérdés a miből élünk mint valaha is volt. Az ellent­mondás feloldása, az eladóso­dási folyamat feltartóztatása feltételezi, hogy a népgazda­ságunk miből éljünk kérdésé­nek megválaszolása személyes üggyé, nemzeti üggyé váljon. Nemzeti üggyé válhat né­hány honfitársunk sikere, kudarca a sportban. Miért ne válhatna azzá a közös tevé­kenységünk. a magyar mun­ka, amelytől néoünk boldogu­lása függ. Kovács József l i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom