Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

Az NDK-ba várják Gromikói Berlinben hivatalosain, beje­lentették: Andrej Gromikó; az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, szovjet külügymi­niszter — az NSZEP Politi­kai Bizottsága, az NDK Ál­lamtanácsa és Minisztertaná­csa meghívásának eleget té­ve — csütörtökön hivatalos lá­togatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba érkezik. AI M7. Ml KÖZÖS SZAKASZÁN Terítik a negyedik réteget Ma már a negyedik, utolsó aszfaltréteget terítik az M7— Ml-es autópálya közös szaka­szán, a 9—13. kilométer között — tájékoztatott Hoós László, a Betonútépítő Vállalat igazga­tója. Mint köztudott, április 17-én — előreláthatóan két hónapra — bővítés és felújítás miatt — lezárták az M7—Ml-es au­tópálya közös bal oldali szaka­szát az 5—13. kilométer között. 0 rökös panasza válla­lati szakembereknek éppúgy, mint az ál­lamigazgatásiaknak: sok a jogszabály, annyi rendelke­zés lát napvilágot, hogy képtelenség azokat számon tartani. S mert a véle­ményben rejlik igazság — bár a gazdasági, államigaz­gatási tevékenység bonyo­lultabb feladatai a jogi ke­reteket is bonyolultabbá teszik —, furcsának tűnik az a tapasztalat, ami sze­rint némely esetben maga a jog hoz létre tisztázatlan helyzeteket. Tovább rakva a vászonra gondolataink alapszínét: jogos követel­mény minden területen o tervezés és a végrehajtás összhangja, a számított és a tényleges cselekvés egye­zősége. Mégis, olykor maga a tervezés az, ami méhé- ben hordja a végrehajtás zökkenőit. Mindebből sok­féle következtetés vonható le, így az is, nehézkes a jogalkotás, nem eléggé kö­rültekintő a tervezés, de nagy hiba lenne valamiről elfeledkézni. Arról, hogy a mindennapi élet nem enge­delmes laboratóriumi mo­dell, amit kényünk, ked­vünk szerint alakíthatunk, új meg új kísérleteket vé­gezhetünk rajta, hanem maga a nyers valóság, lágy és kemény színekkel, ked­vező és kedvezőtlen hatá­sok sorozatával. Átlépve a megfogható té­nyek világába: a nagy ipari beruházásoknak ma már természetes része a lakásépítés, azaz, hogy a kiadandó forinttömegben a lakások ára is ott szerepel. Ennek fejében viszont a vállalat jelöli ki a bérlőt, s mert teheti, munkaerőhöz jut, olyan alkalmazottak­hoz, akik nélkülözhetetle­nek a zavartalan termelés­hez. így emeltetett lakáso­kat a Dunamenti Hőerőmű Vállalat is, s adta azoknak, akik örömmel jöttek Száz­halombattára, akik azt mondták, semmi más vá­gyuk nincsen, mint az erő­mű becsülettel igyekvő dolgozójának lenni. Igye­keztek is mindaddig, amíg birtokon belülre nem ke­rültek. Amikor azonban — — ahogy a cégnél megma­radók gunyorosan említik — zsebrevágták a nemzeti ajándékot, azaz a lakást átvehették, egyszeriben megváltozott némelyikük arca, alig várták, hogy va­lami miatt megsértődhes­senek — volt, aki még ilyen alibit sem keresett —, s otthagyták a vállalatot. T öbb mint kétszáz lakás veszett el így, mond­ják az erőmű vezetői, s ez az általuk finanszíro­zott lakásoknak az egyhar- mada! Az erőműtől kapták, s bérlőik ma már nemhogy az erőműnél, hanem Száz­halombattán sem dolgoznak — holott a városban nagy a munkaerőhiány, s pél­dául az erőmű is csak tisz­teletet érdemlő találékony­sággal tudja a zavartalan üzemmenetet fenntartani —, bejárók lettek a fővá­rosba. A jog ugyan rende­zi az ilyen építkezéseknél az ún első bérlő kijelölé­sének ' lehetőségét, ami azonban ezt az aktust kö­veti, arról már nem szól semmiféle végrehajtható jog­szabály. Magyarán és egy­szerűen: az erőmű tehetet­len — ahogy az a hasonló eioőben járó kőolajipari vállalat is —, semmit nem cselekedhet annak ér­dekében, hogy a szemébe nevető ügyesek helyébe olyanok kerüljenek a laká­sokba, akik valóban az erőműben dolgoznak, akik a lakás fejében villamos energiát termelnek. Az ál­lampolgár jogvédelme a törvényesség alapvető alko­tóeleme, de: mi legyen ilyen esetben a társadalmi igazságosság, s a társadalmi érdekeltség jogvédelmével? Áthajózva a már említett másik témakör, a tervezés óceánjának egy kicsiny da­rabjára: tavaly a megyében működő kórjházak gyógy­szerkiadásai 22,8 millió fo­rintot tettek ki, s ez áz ösz- szeg 4,6 millió forinttal ha­ladta meg a tervezettet Szükség volt kiegészítésre — természetesen megkap­ták a kórházak —, s arra is, hogy a gyógyintézetek a maguk pénzügyi forrá­saiból ilyen célokra tekin­télyes summát csoportosít­sanak át Ahogy mondani szokták: volt vele egy kis munka, mire minden rend­bejött Emberek sokasága foglalkozott azzal — a Pénzügyminisztériumtól a ■ kórházak gazdasági veze­tőiig —, hogy átigazgassa a rosszul szabott ruhát, ami­ről előre tudni lehetett, nem húzható rá az élet adta gyakorlatra. M i történt? Csupán annyi, hogy az egész­ségügyi tárca által számított árindex meg a gyógyszeripar fölmutatta tényleges árszint nem egyezett, utóbbi magasabb volt. Magasabb egyebek között azért, mert a gyógy­szergyárak — minden elő­zetes egyeztetés nélkül — megszüntették az ún. gyűj­tőcsomagolást, ami pedig a kórházaknak hosszú éveken át jól megfelelt, s ugyan­úgy szállítanak e nagy fel­használóknak is, ahogy a beteg a gyógyszertárból vi­szi haza a különböző ké­szítményeket ... Hozzájá­rult azután a számított meg a tényleges , költségek erős eltéréséhez az általá­nos áremelkedésen kívül az is, hogy az új, kétségtele­nül korszerűbb, hatásosabb gyógyszerek ára magasabb, mint azoké volt, amiket kivontak a forgalomból. Helyes, hogy a megyei szakfőorvosok a felügyeleti ellenőrzések alkalmával különös gonddal vizsgálják a célszerű gyógyszerfel­használást, s módszertani irányelveket dolgoznak ki az / antibiotikumok terá­piás alkalmazásának gaz­daságos hogyanjára. Ez azonban másfajta lépés, mint amilyen lépések hiá­nyáról sz eset tanúskodik, ahogy az egészen másfajta ügy a százhalombattai is. Az előzetes elképzelések meg a tényleges események közötti résekről szóltunk valójában, s. szándékkal nem közvetlen termelői te­rületről származó példák­kal, hogy igazoljuk: a ré­seken olyan energiák ömle- nek el, amilyenekre nagy szükség lenne a mindenna­pi munkában. Réseknek, illesztési helyeknek persze lenniük kell, hiszen ahogy tágul és összehúzódik a vasszerkezet, úgy mozog az élet is. A rések mérete azonban gyakran megha­ladja — ahogy az iparban mondják — a tűrési határt, azaz a szabványt. _ S _ báj- szabványról kevésbé, tűrési határról nagyon is beszél­hetünk az iparon kívül eső területeken. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA], EGYESÜLJETEK! A munka április 17-én reg­gel a Betonútépítő Vállalat ki­vitelezésében nagy erővel kez­dődött meg. Az építők éjjel-nappal és vasárnap is dolgoznak, hogy minél előbb átadhassák a forgalomnak ezt az igen je­lentős útszakaszt. Az itt dol­gozó 97 ember munkáját mint­egy 10 ezer lóerős géppark se­gíti. A folyamatos anyagellá­tásról két nagy teljesítményű aszfaltkeverő telep gondosko­dik, amely naponta 3000 tonna beépíthető aszfaltot állít elő. A nyolc kilométer hosszúsá­gú útszakaszt két részre osz­tották. Először az alsó szaka­szon indult meg nagyobb erő­vel a munka, mivel a felső sza­kaszon három átívelő hidat kell szélesíteni és újraburkol­ni. A munkálatok a terv sze­rint, jó ütemben haladnak. A 9—13. kilométer közötti szakaszon május 22-ig be­fejezik a felső, érdesített homokaszfalt terítését. Addig az 5—9. kilo­méter közötti szakaszon is el­készülnek a három alsó asz­faltréteg terítésével és az ezt keresztező három híd átépíté­sével. Ezen az útszakaszon a negyedik aszfaltréteg terítését május 24-én kezdik és június első napjaiban fejezik be. , Elsősorban az időjárással kell megküzdeni, hogy teljesít­hessék vállalásukat. Esőben ugyanis nem lehet aszfaltozni, de ’remélhető, hogy a vállalt határidőre, június 10-re befe­jezik ezt a nagy munkát, és az utat újra megnyithatják'a for­galom előtt AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEG.YEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM ÁlIA 80 FILLÉR 1978 MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK A szentendrei művelődési központ színháztermét művé­szien elrendezett szegfű- és tu­lipáncsokrok díszítették teg­nap délután, amikor a Kiváló szövetkezetnek járó címet és oklevelet dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter át. adta Varga Ferencnek, a ter­melőszövetkezet elnökének. Az ünnepi küldöttközgyűlésen megjelent Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titkára, Hart Jánosné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a főváros harmadik kerületi pártbizottságának első titkára, S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára,' Szentendre or­szággyűlési képviselője, Laka­tos Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese, valamint a szentendrei járás és a harma­dik kerület párt- és állami ve­zetői. A kitüntető oíklevelet dr. Sághy Vilmos (balra) adta át Varga Ferencnek Halmágyi Péter felvétele A SZOBI ÁFÉSZNÉL Málnára várva Pest megyében a málna paradicsoma a szobi Áfész el­látási körzete. Ezen a vidéken termesztik — hagyományos műveléssel — a piros és a fekete ribizlit is. A helybeli gyümölcsfeldol-- gozó vállalattal, a Dunakeszi Konzervgyárral és a Zöldért­tel ez évre 6000 mázsa málna, 250 mázsa fekete és 300 má­zsa piros ribizli szállítására kötött szerződést az Áfész eb­ben a körzetben. Munká­juk megkönnyítésére az Áfész igazgatósága kijelölte a tenni­valókat; meggyorsítják a szerző­déskötéseket és erősítik a szállítási fegyelmet. A jelentős mennyiséget termelő három községből — Ipolydamásdról, Márianoszt- ráról és Kismarosról — a málnatermesztők vonakodnak egyezségeit kötni az Afész- szel, ami a feldolgozóknak je­lentős veszteséget jelenthet. Vetélytársként lépett fel az Érdért, kedvezőbb feltételeket kínálva. A szövetkezet telepein már befejeződött a felkészülés. Be­rendezkedtek a folyamatos felvásárlásra. A rekeszek je­lentős része — 10 ezer darab — már a telepeken van. A szörpüzemi felhasználásra al­kalmas málnákhoz hordókat is kapnak. Ezekkel megkönnyítik a szállítást és a tárolást. A múlt évinél kedvezőbbek a felvásárlási árak. Az első osztályú nagymarosi fajtáért kilogrammonként 20, más málnáért 18 forint 50 fillért, a hordósért pedig 17 forintot fizet a kistermelőknek az Áfész. Egy hét múlva nyit a BNV Különjáratok, iránytaxik a vásárra Megkezdődött a nagyüzem, a kiállításra szánt áruk be­szállításának, elrendezésének csúcsforgalma a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban, ahol egy hét múlva, május 17- én nyílik meg a tavaszi BNV. A beruházási javak nemzetkö­zi vásárán a magyar vállala­tokkal és szövetkezetekkel együtt 28 ország és Nyugat- Berlin — több mint 1900 kiál­lító — mutatja be termékeit. A szakvásár nyolc szekció­jának — a műszeripar; a hír­adástechnika, irodagép- és számítástechnika; a villamos- enefgia-termelés és gépgyár­tás; a fémmegmunkálás és ko­hászat; az építőipar, klima- tpchnika, vízgépek; a jármű­ipar; a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás; a vegyipar és bányászat — nemzetközi be­mutatója iránt nagy az érdek­lődés. A hazai vállalatok, in­tézmények és szövetkezetek eddig mintegy 60 ezer szakmai belépőjegyet vásároltak meg elővételben. Ezekkel a belé­pőkkel a nemzetközi sereg­szemle öt szakmai napján: má­jus 18-, 19-, 22-, 23- és 24-én délelőtt 10 óra és délután 2 óra között viszonylag nyugodt körülmények között tekinthe­tik meg szakembereik a vásárt és folytathatnak tapasztalat- cserét, üzleti tárgyalásokat. A nagyközönség belépőjegye változatlanul 15 forint, s a vi­déki látogatók ezúttal is igény­be vehetik a MÁV 33 százalé­kos menettérti utazási kedvez­ményét. Budapesten a vásár látogatói leggyorsabban a föld­alattival, s a metró Örs vezér téri megállójától a 100-as jel­zésű autóbusszal érhetik el a vásárcentrumot. Közvetlenül a főbejárathoz juthatnak el a lá­togatók a 29-es villamossal, s szombaton és vasárnap pedig a Baross térről a 29/Y jelzésű villamossal is. A Keleti-pálya­udvartól iránytaxik közleked­nek a vásárig, s a látogatók megközelíthetik még a kiállí­tást a 37-es villamossal is. Az Óbuda Tsz dolgozói im­már ötödízben nyerték el a Kiváló szövetkezet címet a ju­bileumi muníkaversenyben nyújtott tevékenységükért. Áz ünnepi küldöttközgyűlésen a mintegy 5 ezer embert foglal­koztató nagyüzem munkahelyi közösségei által választott kül­döttek, a termelőszövetkezet pártbizottságának tagjai, az alapszervezetek titkárai, a KISZ-bizottsági tagok, a köz­gyűlési bizottságok elnökei és a vezetőségi bizottságok elnö­kei mellett, a tíz termelési fő­ágazat képviselői is jelen vol­tak. Varga Ferenc üdvözlő sza­vai után dr. Sághy Vilmos méltatta a termelőszövetkezet munkáját, eredményeit. Ki­emelte: jelentős sízerepe van az Óbuda tsz-nek a főváros ellá­tásában; örvendetesen gyara­podnak üzletei városszerte. Mint a dísznövénytermesztés országos rendszergazdájának, jelentős exporttevékenysége összhangban van a népgazdaság érdekeivel, , mindannyiunik hasznával. Javasolta a minisz­ter a jelenlevő küldötteknek: vállaljanak az eddiginél na­gyobb részt a zöldségtermesz­tésből is, hiszen a főváros és vonzásikörzete ezt ugyancsak igényli. Elismerését fejezte ki a tejtermelésben elért eddigi eredményeikért, mely ugyan­csak" a lakosság jobb ellátását szolgálja. Ezt követően Varga Ferenc, az Óbuda Mezőgazdaság-Ker­tészeti Termelőszövetkezet el­nöke a jelen feladatairól és a távlati tervekről beszélt. Tag­lalta a társulások, rendszerek feladatát, s megállapította: mindannyian tanúi vagyunk a napjainkban lejátszódó mező- gazdasági centralizáció folya­matának. Az együttműködés, a kooperációk és társulások a megyén belül is segítik az egy­mástól eltérő gazdasági adott­ságú és különböző területű ter­melőszövetkezetek hatéko­nyabb munkáját Az Óbuda, mint a virágtermelés gesztor­gazdasága, a távlati tervek szerint 2—3 éven belül az egész ország virágtermelésének már több mint felét integrálja. Az érdekazonosságra hangolt együttműködés lehetővé teszi, hogy a rendszergazda átadja partnereinek a termelési tech­nológiákkal együtt eddig szer­zett tapasztalatait is; egyebek között például azt, miképp le­het a növényházakat kettős ter­mesztéssel hasznosítani azért, hogy a virágárualap újabb be­ruházás nélkül is, többszörös­re növekedjék. A virágok export-import jo­gáról szólva az elnök megje­gyezte: közös vállalkozásba kezdtek paritásos alapon egy ciprusi céggel úgy, hogy a ma­joritás az óbudaiakat illeti meg. Hasonló együttműködés­re készülnek a Szovjetunió Fe­kete-tenger környéki mediter­rán klímáját felhasználandó, virágok hajtatására. Üj, hazai gyártmányú növényházak fel­építésével és alkalmazásával kísérleteznek, mert úgy vélik: amíg nem megoldott minden talpalatnyi föld kellő kihasz­náltsága, addig versenyt futva az idővel, a változó technoló­giákkal, gépekkel és termesz­tési módszerekkel, keresni kell a lehető leggazdaságosabb, leg. jobb megoldásokat. Az ünnepi küldöttgyűlés al­kalmából adta át dr. Sághy Vilmos miniszter a kiváló szö­vetkezeti cím mellé a Mező- gazdaság kiváló dolgozója cí­met is Varga Ferenc termelő­szövetkezeti elnöknek, Hor­váth Gyula ágazatvezető-he- lyettesnak, Mühlhauser György ágazatvezetőnek, Zlatvoczki László brigádvezetőnek és Tóth Ferenc ágazatvezetőnek. Ugyanekkor nyújtotta át Ko­vács Zoltán a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának titkára Bíró György főágazat- vezetőnek a Kiváló szövetke­zeti munkáért kitüntetést. Majd az elnök ismertette azt a határozati javaslatot, mely 1985-ig jelöli ki a közösség céljait, feladatait az elkövet­kezendőkben. Bár a tervekben az állattenyésztés és a növény- termesztés további fejlesztése is súllyal szerepel, az Óbuda Tsz emblémája továbbra is az üvegházak fölé karcsúsodó, pi. ros szirmú, stilizált virág ma­rad.» Be. L I Ötödször kiváló az Óbuda Tsz Virágok rendszergazdái Rések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom